Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-23 / 171. szám

VfJLLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl A dolgozók igényeinek jobb kielégítéséről tárgyalt ezévl negyedik rendes ülésén a városi tanács Szegcdi járás dolgozó parasztjai! Előre az új győzelmek kivívásáért! CSÜTÖRTÖK. 10S3. JULIUS 88. A kulik, Mik marad Dolgozó parasztságunk döntő többségének nagy bizalmat, lendü­letet adott pártunk Központi Ve­zetőségének határozata és a kor­mány programmja. A mezőgazda­ság eddiginél fokozottabb fejlesz­tése, gépekkel, műtrágyával, neme­sített vetőmaggal való még bősé­gesebb ellátása, az életszínvonal nagyobb mérvű emelkedése érdeke a termelőszövetkezetek tagságának, az egyénileg gazdálkodó kis- és kö­zépparnsztoknak egyaránt. A fal­vak népe már számtalanszor meg­győződhetett arról, hogy a párt szavára úgy lehet építeni, mint a kősziklára és azért dolgozik most is a gazdag termes veszteségmen­tes betakarításáért, begyűjtéséért, hogy elősegítse a kormánypro­gramm megvalósítását, biztosítsa az egész ország kenyerét. A kulákoknak, a dolgozó pa­rasztság megrögzött ellenségeinek azonban egészen más a céljuk. Ok nem a jólétet, hanem a nyomorú­ságot akarják, ők a szocializmus építése helyett a bukott kapitalista világot óhajtják. Nincs megyénkben sem egyetlen olyan kulák, aki be­lenyugodott volna a nép boldogu­lásába és lemondott volna arról, hogy valamikor újra a dolgozó pa­rasztok nyakára üljön. Alattomos, egyéni céljaiknak megfelelően, tu­datosan megpróbálták félremagya­rázni a Nagy Imre elvtárs által előterjesztett kormányprogrammot, el akarták hitetni a falu népével, hogy a kuláklista megszűnésével az osztályharc is megszűnt. Tömörké­nyen például részegre itták magu­kat s miközben sárga féderes ko­csin végigjárták a községet, azzal igyekeztek megfélemlíteni a hiszé­kenyeket: "Nincs kulák többé, ezt a szót nem szabad kimondani*. De a kulákok éppen a Nagy. Imre elv­társ országgyűlési és Rákosi elv­társ budapesti pártaktíva értekez­leten mondott beszéde közötti hé­ten mutatták ki a foguk fehérjét. Rákosi elvtárs beszéde azonban alaposan elvette a támadó kulákok kedvét, amikor leszögezte: »... a kulák, kulák marad listával, vagy lista nélkül*. Kormányzatunk törvényerejű rendeletben szabta meg a cséplő­géptől való azonnali gyorsbeadást az egész nép, tehát a dolgozó pa­rasztság érdekében is. Érdeke és törvényes kötelezettsége minden kis- és középparasztnak, minden termelőszövetkezetnek, hogy a leg­első gabonával teljesítse állampol­gári kötelezettségét, mert ennek fejében elengedi az állam tavalyi beadási hátralékukat, megmaradt terményeikkel pedig szabadon ren­delkeznek: szabadpiacon értékesít­hetik, megőrölhetik, stb. A be­gyűjtés épp olyan törvény a dol­gozó parasztságra nézve, mint az ipari munkások számára a tervek maradéktalan teljesítése, mint az államra nézve az ötéves terv meg­valósítása. az életszínvonal állandó emelése. Tudják és megértették ezt az olyan dolgozó parasztok, mint a csanyteleki özv. Jérik Jánosné, a bakai Kulcsár János, a sövény­házi Széli István és még nagyon sokan, akik 100 százalékig eleget tettek már gabonabeadási kötele­zettségüknek. A falu becsületes né­pének nagy többsége nem akar szembekerülni saját törvényévei, hiszen a törvényesség megszilárdí­tása azt is jelenti: aki a felvilá­gosító szóra sem hajlandó teljesí­teni beadási kötelezettségét, azt a törvény erejével kényszeríti erre a nép állama. A kulákok minden eszközzel akadályozni próbálják, hogy a dol­gozó parasztok minél előbb sza­badpiacra vihessék felesleges ga­bona jukat. Csanyteleken maguk a dolgozó parasztok mondották el felháborodva a kisgyűlésen, hogy a kulákok milyen fondorlatos mó­don próbálták elterelni a figyel­met a begyűjtésről. Arról prédikál­tak a tanyák között: »Minek kell rétegezni a parasztságot, hiszen az ujjunk se egyforma, mégis egy­forma szükség van rá*. Ezzel a képletes, de nagyon is egyértelmű beszéddel azt akarták mondani, ihogy: hunyjatok szemet a felett, hogy kulákok is vannak, hadd uzsorázhassunk, zsákmányolhas­sunk, csaphassunk be kényünk­kedvünkre továbbia is benneteket; hadd élhessünk, hízhassunk to­vábbra is a dolgozó parasztok ve­rejtékén. A csanyteleki dolgozó parasztok úgy válaszoltak erre a nevetségesnek tűnő, de rendkivül veszélyes "okfejtésre*, hogy 200 egyéni dolgozó paraszt bejelentette a tanácsülésen: csatlakoznak a mindszentiek versenyfelhívásához és augusztus 12-re befejezik a cséplést. Ezzel azt az elhatározásu­kat is kifejezésre juttatták, hogy többtermelésükkel, uz államnak járó kötelezettség teljesítésével tá­mogatják pártunkat, népi demo­kráciánkat, amely a legnagyobb akadály a kulák-kizsákmányolás visszatérésének útjában. Voltak hasonló kuláktámadások a megye más részében is. de vala­mennyi támadás összeomlott párt­szervezeteink éberségén, a dolgozó parasztok bátor helytállásán. Tapasztalható a kulákok gyalá­zatos bujtogatása a termelőszövet­kezetekben is. Ezek a kizsákmá­nyolók mostanában arra vettek irányt, hogy a tsz-ből való kilé­pésre, a közös vágyon elherdálá­sára, nem egy esetben megrablá­sára uszítsanak. Aknamunkájukat vagy személyesen, vagy a szekér­tolóik felbérelésével igyekeznek végrehajtani, legtöbb esetben ered­ménytelenül. Vannak azonban a termelőcsoportokban is dologkerü­lők, akiknek nem nagyon fűlik a fogukhoz a munka és az ilyen em­bereket könnyebben meg tudják környékezni a kulákok. Termelő­szövetkezeteink tagjainak túlnyomó többsége azonban már alaposan Is­meri a kulákok kártékony módsze­reit és nem hagyja magát félreve­zetni. Pusztamérgesen egy Bíró János nevű egyén arra akarta fel­biztatni Sugár Máriát, a Eákóczi­tsz tagját, hogy lépjen ki a szö­vetkezetből s akkor ő megveszi tőle a földet holdanként négyezer fo­rintért. Sugár Mária azonban meg­felelt erre, amikor azt mondotta; "Eszem ágában sincs kilépni*. A kulákok elleni szakadatlan harc nélkül nem lehetséges a szo­cializmus építése, nem lehetséges a termelőszövetkezetek megszilárdí­tása. Minden pártszervezetnek egyik legfontosabb kötelessége, hogy harcoljon a szövetkezeti ta­gok gondolkodásában lévő egyéni­eskedés, a kapitalista csökevények ellen, mert ezáltal a termelőszö­vetkezetek sokkal hatékonyabban tudják visszaverni a kulákok kü­lönböző támadásalt. Sztálin elvtárs arra figyelmeztette a kolhoztago­kat: "A kolhoztagok helyzetük szempontjából már nem egyénileg gazdálkodó parasztok, hanem kol­lektívisták, öntudatuk azonban egyelőre még a régi, magántulaj­donosi öntudat. És a kizsákmá­nyoló osztályok soraiból származó levitézlett emberek éppen a kolhoz­parasztok magántulajdonosi szoká­sait használják ki arra, hogy meg­szervezzék a társadalmi vagyon ki­rablását s ezzel a szovjetrendszer alapját, a társadalmi tulajdont, megingassák*. Pártszervezeteink, kommunistá­ink kísérjék az eddiginél sokkal éberebb figyelemmel a kulákok ak­namunkáját, leplezzék le idejében aljas tevékenységüket. Neveljék szüntelenül a tömegekot az osz­tályellenség elleni még szívósabb harcra, kisgyűléseken, egyéni be­szélgetés közben magyarázzák meg: népi demokráciánk egy talpalatnyi helyet sem enged a kizsákmányoló kulákoknak, mert a kulák, kulák marad, dolgozó népünk ellensége marad. A kulákok elleni harccj úgy folytathatja most legeredmé­nyesebben minden község, minden termelőszövetkezet, ha gyorsan, be­csületcsen teljesíti behordási és be­gyűjtési kötelezettségét, ha jó mun­j kával bizonyítja be, hogy helyesli és támogatja a párt Központi Ve­i zetŐ3égének határozatát, n kor­'mány programmját. Levelezőink jelentése az Alkotmányunk tiszteletére indult munkaverseny első eredményeiről ••••WfTVYS'V*'* SVTVWTVS' 102,5 százalékos tervteljesítés Vállalatunk dolgozói az év kez­dete óta mindenkor becsű1,etiel áll. tnlc helyt a munkaverseny szaka­szaiban. Ad-otf szavunknak, Ígére­tünknek m ináig eleget tettünk. Fél. évi tervünk sikeres túlteljesítése után még jobban dolgozunk harma­dik negyedévi tervünk győzelméért. A gyár vezetősége és a műsza. klalf, a szakszervezettel karölt­ve, mindent megtetlck, hogy az új negyedév zavartalanul Indul, jrn meg. A műszakiak igyekeztek mindenről idejében gondoskodni, biztosították a folyamatos anyagellátást, s bizto­sították azt is, hogy a gépek állan­dóan üzemképesek legyenek. Az iisemi bizottság, az elmúlt félév ta. pasztalatai alapján, különös gondos, sággal látott a harmadik negyedévi terv teljesítése érdekében a verseny szervezéséhez. A szakszervezet ak­tívái, a művezetőket bevonva mun­kájukba, megbeszélték, hogy cso­portjukban a dolgozok milyen ko. moly felajánlásokkal segíthetik leg­jobban a terv teljesítését, sőt tói. teljesítését. A szakszervezeti aktí­vák jó szervező munkájáról tanús, bodik az is, hogy üzemünk dolgo­zóinak ÍK> százaléka tett versenyfel. ajánlást. A dolgozók komoly munkája, lelkes igyekezete nem volt hiá­bavaló: jú'iiua havi tervünket tegnapig már 102.5 százalékra teljesítettük. Az augusztus 20 tiszteletére indí­tott munka versenyben július 22.én legkiemelkedőbb eredményt Mészá­ros Mihály pucoló érte e!. 172 szá­zalékos teljesítményével. Nem igen maradnak el mögötte munkatársai a?m. Erős István összeállító 158, Mogyorósai József marói 152, Hor­váth István előkészítő 156, Kovács Mihály és Pácsa Ján03 146 száza, lékoa átlagteljesítményükkel. Pá. colóink közül Dinnycs Agostonné érte el a legjobb eredményt. Tegnap előirányzatát 204 százalékra nö­velte, Ezt az eredményt úgy tudta elérni, hogy mindenről idejében gondoskodik, előre odakészíti mun­kahelyére a szükséges anyagot, s harcol a másodpercek kihasználása, ért. Üzemünk dolgozói a hátralévő időt úgy akarják kihasználni, hagy augusztus 20.ra tett vállalásukat teljesíthessék, sőt túlteljesíthessék és szép eredményekkel köszönthessék Alkotmányunk évfordulójának ünne­pét. Halász Lajos Sztahanovisták a verseny új eredményeiért A második negyedévi tervét a Szegedi Gőzfürösz 119-9 százalékra teljesítette. Alkotmányunk ünnepé­nek tiszteletére az üzem dolgozói újabb felajánlásokat tettek. A harmadik negyedévi terv telje, sítése feltételeinek megteremtésében minden dolgozó igyekezett jó mun. kát végezni. Újjáéledt az üzem szta. hánovista köre is, A sztahanovista kör tagjai megtárgyalták a liarma­d.k negyedév feladatait, megnézték azokat a hiányosságokat, amelyek bizonyos mértékben eddig gátolták az üzem termelését A sztahanovista kör tagjai — 32 sztahanovista — munkabl. zntíságokat filakítolt a külön­böző feladatok végrehajtására. Már n munkabizottságok eredmé­nyének lehet számítani azt, hogy egy új gyártmány, .a vasúti talpfa termelésének beindítására és ellen­őrzésére alakult brigád jó munkája nyomán az üzem kiváló minőségű talpfákat termel. így vált lehetővé az a vállalás, hogy a talpfából 90 dolgozói megtárgyalták és minden egyes vállalás teljesítésében részt, v vő• dolgozó hozzászólt a kéidés­hez. így született meg az egyéni vállalásokon felüt az üzem globális vállalása is. A III. negyedévben a Szegedi Gőzfürész nehezebb feladatot kapott a megelőző időknél. A terv teljesíté­séhez szükséges munkaerőt aznnb"n csak a második dekád végére sike. rült az üzemnek megszerezni. így pillanatnyilag a terv teljesítésben némi lemaradás van, A Csongrád, megyei rárbizottság versenyzászla­jának átvételekor az üzem dolgozói megfogadták, hogy a lemaradást a hó végéig nem­csak hogy behozzák, hanem a tervet túl is tetjesítilc. A dolgozók teljesítmény százaléka is megmutatja azt, hogy az üzrm. ben olyan munkások vannak, akik vállalásukat minden akadály ellenére is teljesítik így július hónap njá. sodik dekádjában a keretfürőszesek közül Sörös Ferenc 152.7, Daróczi János 150.1, L:fcák Lajos 143.1, Molnár Ferenc 129.1, Szeles György 12'.3<«Ábrahám Ferenc 118.9 szá. zalék átlagteljesítményt tórtek el brigádjaikkal, A körfürészes k bri­gádjaiban első helyen áll Pákai La. jos 141.4 százalékos teljesítményé, vei, de a többiek is kitűnő teljesít­ménnyel szerepelnek. Körmöczi Fe­renc 137.3, Domonkos Mátyás 135.4, Ekmesz Józsefné 127.4, Mészáros István 126.7, Bulik Istóán 118.2, R mzső Nándor 112.7 ég felesege, Remzső Nándornü 1084 átlagszáza, lókkal. A Szegedi Gőzfürész dolgozói harci feladata a július havi eddigi Lemaradásának behozása éi a Fa. lemezgyár versenyfelhívására tett vállalás teljesítése Ez'.ket a felada­tokat az üzem dolgozói a dolgozóik életszínvonalának emelése érdekében százalék első osztályút termel az üzem. A Szegedi Falemezgyár ver. j m:nden bizonnyal teljesítik is. eenyfelhívását a Szegedi Gfizfüré&z | Barát János A Szegedi Vas- és Fémipari Vállalat dolgozói az újítómozgalom kiszélesítésével is készülnek Alkotmányunk ünnepére A Szegedi Vas- és Fémipari Vál­lalat dolgozói az eiső félévi terv sikeréért indított küzdelemben be­csülettel álltak helyt. Valameny­nyien arra törekedtek, hogy elő­irányzatukat naponta túlszárnyal­ják. Félévi tervüket 104 százalékra teljesítették. A kimagasló eredmények eléré­séhez nem kis mértékben hozzá­járult az is, hogy a vállalatnál egyre többen vannak olyan dolgo­zók, akik a terv sikerét értékes, ötletes újításaikkal is elősegítik. Az első félévben 80 újítást nyúj­tottak be a dolgozók. Ezekből már 43-at bevezettek s ez a munka megkönnyítéséi és a termelés növekedését ered­ményezte. Az újítások alkalmazá­sával az 1953-as évben ezideig 190 ezer 288 forintot takarítottak meg népgazdaságunk számára. Kchn Jenő esztergályos egyike a legjobb újítóknak. A termelésben is az élenjárók közé tartozik. Az első félévben 8 újítást adott be, amelyeket igen jól hasznosítottak az üzemben a termelőmunka meg­könnyítésére. Ezeknek az újítások­nak megtakarítási összege megha­ladja a 21 ezer forintot. Kohn elv­társ legutóbb a talpas derékszö­gek autógénnal való hegesztésével 10.700 forintos megtakarítást ért el. Újítása bevezetése előtt ezt a munkafolyamatot szegecselték. Ez­zel a módszerrel azonban nem min­denkor tudtak minőségi munkát végezni. Gyakran előfordult, hbgy szétesett a szegecselés s a derék­szög Ilyenkor selejtté vált. Kohn Jenő újításának bevezetésével mindezek megszűntek. A selejt tel­jesen megszűnt, lényegesen hamarabb végeik el a munkát Kiss Pál, az üzem egyik legjobb csiszolója is több észszerűsítést ve­zetett be munkájába s ezek jelen­tős megtakarítást eredményeztek. Legutóbb javasolta, hogy a kor­csolyák homorú élezését használt csiszolókövekkel végezzék. Újítását már bevezették. Ennek előkalku­lált évi megtakarítása 4304 forin­tot tesz ki. Kiss elvtárs, ha egy-egy újítást kidolgoz és azt bevezetik, akkor az új módszerek begyakorlásában a legmesszebbmenő segítséget nyújt mellette dolgozó társainak is. A kiváló dolgozó nemcsak az újítás terén ér el jó eredményeket, ha­nem élenjár a termelésben is. Tel­jesítménye elérte a 231 százalékot. A legjobb újítók között van Dóczi József is, aki eddig több helyes ja­vaslatot nyújtott be, amelyeket már fel is használtak. Nemrégen az anyagszabás felújításával több­szörösére emelte a termelést. Újí­tása bevezetése előtt az anyagot kivülről helyezte a présgép alá. így azonban a kiszabott szalagok meg­görbültek és cgyengetésük jóval több munkát kívánt meg. Azelőtt 100 darab szalag szabását és egyen­getését 280 perc alatt tudta elvé­gezni. Sokat töprengett azon, ho­gyan tudná könnyebbé tenni mun­káját, mire megszületett az újí­tása. A vágóprés gépet kevés át­alakítással úgy szerelte fel, hogy most már az anyagot a gép belső oldalára helyezik a szabászgép alá, s ezzel nemcsak azt érte el, hogy a tése után, az újító-mozgalom sike­rét látva a vállalat több dolgozója megfogadta, hogy az újító-mozga­lom továbbfejlesztésével, a javas­latok számának megsokszorozásá­val készül népünk nagy ünnepére, augusztus 20-ra. Már most. július első felében a dolgozók számos újí­tást és javaslatot adtak be, ame­lyek egyrészét már be is vezették. Közülük legjelentősebb Ladányi Imre újítása, amelyet a lemezes körző talpcsiszolásával kapcsolat­ban nyújtott be. Újítását már al­kalmazzák s ezzel jelentős csiszo­lókorcng megtakarítást érnek el. Savanya Balázs alig pár napja adta be javaslatát az újító bizott­sághoz. Újításának megvizsgálása máris folyamatban van s előrelát­hatólag rövidesen be is vezetik. Bevezetésével jelentős megtakarí­tást érnek el. A vállalat vezetősége — a mű­szakiakkal együttesen — az újító bizottság tagjainak minden segít­séget megad ahhez, hogy a dolgo­zók által benyújtott javaslatokat a legrövidebb időn belül értékeljék, ügyeljenek arra is, hogy a teglahh újítókat népszerűsítsek nz üzemben. Nem feledkeznek meg azok díjazásáról sem. Legutóbb jóval meggyorsult a munka és i Kökényi István 210, Kiss Pál és hogy 109 darab szalag szabását 60 lótott Kovács Györgync 200—200, perc alatt végezte el az előző 280 'Szabó István, Csányi Mihálv és perchez viszonyítva, hanem azt is, Rapcsányi Miklós 100—1C0 ferin­hogy a gépből teljesen simán ke-ltos pénzjutalomban részesültek rulnek ki a már kiszabott munka- | Az újító-mozgalom szép eredmé­nyeit azonban nagyban elősegíti nz is, hogy a dolgozók versenyeznek egymással, ki ad be több és jobb darabok s így az egyengetésre for­dított időt a termelés növelésére használja fel. — Amikor újítást a munka megkönnyítésére egy-egy, De harcolnak azért is, hogy cl­újításon dolgozom — mondréta Dó- j nyerhessék a legjobb újító címet, czi József elvtárs —, arra gondo- A Szegedi Vas- és Fémipari Val­lok, hogy ezzel nemcsak a munkát I lalat minden dolgozója célul tűzte könnyíteni, hanem a technika: ki, hogy a harmadik negyedév mé" Bvnrsnhh fejlődéséhez is hozzája- sikeresebb túlteljesítéséhez újílá­gyorsabb rulok. Az első félév győzelmes teljesí sikeresebb saikkal és többtermelésükkel já­rulnak hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents