Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-22 / 170. szám

" SZERDA, 19ö>. JULIUS 22. 3 Nagy segítség nekünk egyénileg dolgozó parasztoknak az, amit a kormányprogramm nyúlt Mindent megteszünk, hogy mielőbb elérhessük — mond/a Király István alsóvárosi dolgozó paraszt A szorgalmas alsóvárosi emberek Srözé tartozik Király István, Föld­műves-utca 34. szám alatt lakó hat­holdas dolgozó paraszt. Behordta már minden gabonáját, másodve­tósű kukoricája már csaknem térd­ig ér, amit egyszer már meg is kupáit. Szorgalmas ember Király István és a munkáját soha sem tó Pál módjára végezte. Ami­kor bármelyik munka ideje elér. kezelt, egy napig sem tudott tétle­nül ülni, hozzákezdett és minden­kor időre elvégezte. — /pi/ a jó és csak így tudunk valamire menni — mondogatta sok­szor estq a családban és munkájá­nak meg is volt az eredménye. Szorgalmát bő terméssel jutalmaz­ta a föld. Több jutott a jóból a esalAd asztalára is. Az elmúlt esztendőben azonban gondokkal ie küzdött Ki­rály István, A tagosítás neki is okozott nem kis hosszúságot, mert földjót a trágyaki hordás után ta. gosították he, s a betagosított föld helye't Nagyi eketón kapott egy holdat. Mert több trágya nem állt rendelkezésére, ez a föld bizony nem kapott megfelelő mennyiségű trágyát. Ezt a betakarításkor Ki­rály IsLván is megérezte. Bizony így ő sem adta meg a földnek azt, amit kellett volna és anélkül igye­kezett a lehető legtöbbet kiszedni a föklböl. A kormány programmja ©s Rá­kosi elvtárs beszéde azor/Sam vál­tozást hozott Királyék élotében is. Az elmondott beszédekből világo­san megértették az elkövetkezen­dő életben reájuk váró feJadnto. ka1 és örömmel vették azokat a segítségeket, amelyeket népi de­mokratikus kormányzatunk uyújt majd seámukra is. Király Istvánoknak bizony ügyesen éa szorgalmasan kellett dolgozniok, ha azt akarták, hogy teremjen a föld. Egy lóval nem ment sehogy sem a munka, hát kénytelen volt társat keresni magának. Szántani, vetni kellolt, de a gépállomástól nem kapott se. gítséget. Hogy mégis időben el tudja végezni a munkát, sokat, nagyon sokat kellett neki dolgoznia. Sokszor el is keseredett, amikor látta, hogy a Táncsics-, meg oz Uj Élet.tsacs fotóján traktor szánt, vagy műtrágyát szórnak, Fájt neki az, hogy ö nem kap se traktort, sem műtrágyát. Petiig ő is szeretett volna könnyebben dolgozni, többet termelni. A kormányprogramm szerint azonban kormányzatunk a jövő­ben több segítséget nyújt majd az egyénieknek is, mint eddig. Ki­rály István is kap majd gépi se­gítséget, nemesített vetőmagot, meg műtrágyát. Felesége boldogan beszél ezekről a progmamm bizto. sltott® segítségekről, mart érzi, hogy ezáltal ax ő családjának életszínvonala is még rohamosab. ban emelkedik, — Nagy-segitség lesz ez számunkra, ha az őszi szántáshoz, vetéshez ka­punk gépi eröt, nemesített vető. magot, műtrágyát — mondja. — Az elmúlt esztendő bizony nar nyon próbára tett bennünket. Trak­tort kértünk, meg is ígérték, még sem jött el. Vetőmagot alig tud­tunk beszerezni és így a munkán­kat, azt lehet mondani, az utolsó pillán" t ban tudtuk befejezni. Ugy éreztük, hogy mostoha gyermeket vagyunk ennek az országnak, mert nem kapunk ilyenirányú segítsé, get. De ebben az évben már igény­be veszünk minden segítséget azért, hogy többet termelhessünk ma­ltunknak, meg az államnak is töb. bei adhassunk. Nagy segítség számunkra az is, hogy a kormány ingyen ál­latorvosi kezelést biztosit jószá­gaink számúm folytatja kis idő mnlvn. Eddig, ha nem is volt va­lamelyik esztendőben állathullás, akkor is 80—100 forintot kellett kiadni éven le az állatorvosnak, így mi is azt csináltuk, hogy ép­pen csak annyi állatot tartottunk, amennyire szükség voh s háztar. tásban. Ezt azért tettük, hogy ne kelljen több pénzt kiadni az állat­orvosnak, mert nagyon megérez. tük, amikor egy jószágot 15—20 forintért oltott be, — Ezután még több jószágot ne­velünk, mert ez orvosra sem lesz gondunk ós ezáltal is több jövede­lemhez jutunk mi is, meg az (Jr. szagnak is több húst tudunk biz­tosítani. Sok gondot vett ;e a vál­lunkról az állam és úgy érzíem, hogy ezért sokkal tartozunk a kormány­nak. Tudjuk, hogy a párt kor. mány amit megígér, azt valóm is váltja. Mi pedig ígérjük, hogy mindent megteszünk azért, hogy a kormány mielőbb valóra válthassa azt a programmot, amely a mi éle" tünket is szebbé teszi. Vállalásunkat már túlteljesítettük A MÁV Felépítményi Vasanyag­javító Vállalat DISZ-szervezete is lelkesen készül a bukaresti Világ­ifjúsági Találkozóra. Fiataljaink a legutóbbi DISZ-taggyűlésen megfo­gadták, hogy méltók akarnak lenni a hős lenini Komszomolhoz és úgy dolgoznak, hogy ebben az évben elnyerjük a termelés rohamcsapata címét. Ezeknek szellemében tettük meg felajánlásainkat a Világifjú­sági Találkozó tiszteletére, hogy munkánkkal készüljünk a buka­resti VIT-re, Vállaltuk, hogy a Világifjúsági Találkozó napjáig 125 százalékos átlageredményt érünk el s a mun­kamódszerek átadásával harcolunk, hogy egyetlen egy ifjúmunkás se legyen, aki száz százalék alatt tel­jesítene. Elérjük azt, hogy a fia­talok közül még két sztahánovis­tát nevelünk s munkánk minősé­gét 100 százalékra fokozzuk. Mi, fiatalok, teljes odaadással harcolunk a találkozó sikeréért. Felajánlásainkat teljesítjük és ed­dig már elértük azt, hogy üze­münkben egyetlen száz százalék alatt teljesítő fiatal nincsen s if­júmunkásaink elérték a 127 száza­lékos átlagot. Az ifjúmunkások kö* zül a legkiemelkedőbb eredményt Kurusa József érte el 158 százaié* kos teljesítményével. De nem ma* radnak el mögötte a többi ifjúmun* kás társai sem. Kosóczkí Dezső 148, Sárközi Ferenc 142, Tasi László 128 százalékot ért el a bu­karesti VIT tiszteletére indított munkaversenyben. Árva Fcrene A csongrádmegyei fiafalok ajándékokaf készítenek a VIT-re Az üzemi bizottság legfőbb feladata — gondoskodás a dolgozók egészségéről Csongrád megye ifjúságát har­minc élenjáró fiatal képviseli a VIT-en. A küldöttek a megye If­júságának harcos üdvözletével együtt magukkal viszik azokat az ajándékokat, amelyeket most szor­gos kezek nagy szeretettel készíte­nek. Az újvárosi állami gazdaság fia­taljai díszes béketarisznyát külde­nek Bukarestbe. Ebbe teszik bele a világ ifjúsága vezetőinek írt üze­netüket. Hári László, Csongrád me­gye legjobb ifjú kombájnvezetője megírja, hogy Emag-gyártmányú gépével már több mint kettőszáz hold termését aratta le és csépelte el, mert megfogadta, kiváló mun­kával köszönti a VIT-et. A mitjscslnszki gépgyár üzemi szakszervezeti bizottsága nagy mun­kát fejt ki a társadalombiztosítás Jnegsrervezésélben, a munkások és alkalmazottiak egyre növekvő anyagi ós kulturális igényelnek kielégítésé­ben. Az üzemi bizottéág elnöke egyben a társadalombiztosítási tanács el. nöke is. A társadalombiztosítási ta. nács igen sok kérdéssel foglalkozik, ezürt tevékenységét hét csoport kcC Zött osztották fel. Ezeknek a cso­portoknak vezetői — munkások, technikusok, mérnökök — a társa, dalombiztosítá&i műhelybizottaágok tagjaival együtt képezik a lársada. lombiztosítási tanácsot amely mun­kájában körülbelül 450 tagot szám­láló szakszervezeti aktivára támasz. kedik. A társadalombiztosítási tanács nagy figyelmet fordít a dolgozók munkafeltételeinek javítására. A tanács egyik csoportja minden év végén úgynevezett egységes kom. plex tervet dolgoz ki a következő évre. Ennek a tervnek összeállít ásá­ban és megbírálásáiban az üzemi or­vosolt, a munkavédelmi részleg dol. gosói. az igazgatóság tagjai ós a szakszervezeti aktivisták vesznek részt. Maguk a dolgozók Is azámoe javaslatot tesznek. Komoly munkát végez az orvosi segélynyújtási csoport. A csoport tagjai rendszeres ügyeletet tartanak az üzem poliklinikáján és rendelői­ben, résztvesznek az ellenőrző or. vwsbizottságok munkájában, egész­ségügyi tárgyú előadásokat és fel. olvasásokat tartanak a műhelyek, ben Ebben az évben a szakszerve­det kezdeményezésűre üzemi kórház építését kezdték meg. A tanács egy külön csoportja foglalkozik a társadialombiztosítási alap helyes és időben történő fel­használásával. A társadalom/biztosi. t*si alapot agyár dolgozóinak üdülésére és szanatóriumi gyógykezelésre for. díják. E csoport végzi az ingyenes és kedvezményes beutalások szét­osztását, Az ehuult évben az üzeimi szakszervezeti bizottság társadalom­biztosítási tanácsa körülbelül 700 ingyenes és kedvezményes beutalót osztott ki a dolgozók között, a Saovjetország különböző üdtilőhe. iyeire! A tanács egy másik csoportja a táppénz kifizetések ellenőrzésével foglalkozik. A társadalombiztosítási tanács a gyermekeikről ia gondoskodik, Gyá. runlchoz négy óvódia, több bölcsőde, állandó nyári úttörőtábor tartozik. A tanács gyermekgondozási csoportja ügyel a helyiségek időiben történő rendibehozására és kényelmes beren­dezésére, a kerületi közoktatásügyi osztály képviselőivel együtt felül­vizsgálja a nevelőmunkát, a szün. időkben kirándulásokat rendez, A gyermekek úttörőtáborokba való be. utalása szintén kedvezményes. A társaidialomb iztosftási tanács el. lenörzi, hogyan tartja be a gyár ve. zetősége a kollektív szerződésnek azokat a pontjait, amelyek az egész, fiégügyi intézkedésekre vonatkoz­nak. A Szovjetunióban az állami társa­dalombiztosítás ügye teljesen a szakszervezetekhez tartozik. Minden üzemi bizottságnak saját társada­lombiztosítási költségvetése van. Ez a költségvetés évről.évre bővül. Gyárunkban 1946_ban 3 millió 840 ezer rubel volt a költségvetés ösz­szege, 1953-ban már 5 millió 750 ezer rubel! Ez újabb bizonyítéka annak a nagyfokú gondoskodásnak, amelyet a szovjet kormány a dolgo. zók egészsége iránt tanúsít. Alekszej Popov, a mitiscsinsaki gépgyár tár. aadalombiztosítási tanácsának elnöke Kitünö szovjet karáráHat hoztak forgalomba A közelmúltban nagymennyiségű kitűnő szovjet karórát hoztak for­galomba. A "Pobeada* márkájú, tetszetős külsejű lapos karóra a szovjet óraipar remeke. A színes­fémacél-tokba helyezett óráért egy évi garanciát vállalnak. Az új óra máris népszerű a fő­városi üzletekben. A Rákóczi-úti óra- és ékszerboltban már egy tu­cattal is eladtak belőle. Forgalom­ba hozzák az órákat a vidéki vá­sárokon is. (MTI) A Szegedi Jutafonógyár ifjúmun* kás fonónői piroskötésű albumot küldenek. Az első oldalt üzemük fényképével díszítik s megírják, mit vállaltak a VIT tiszteletére és hogyan teljesítették fogadalmukat. Levelek is kerülnek az albumba, amelyekben mindennapi munká­jukról, életükről, szórakozásaikról írnak. Baks község harminchat egyéni­leg dolgozó parasztfiataljának ajándéka hímzett béketarsoly. Ebbe helyezik üzenetüket a világ ifjúsá­gának nagy seregszemléjére és el­mondják, hogy eredményesen har­coltak az új, gazdag termés beta­karításáért, a békéért, Ma délután 5 órakor tartja ezóvi negyedik rendes ülését a Városi Tanács Szeged Városi Tanács ina délután 5 órakor tartja meg az 195S. évi negyedik rendes ülését a Tanácsháza nagytermében. A tanács­ülésen Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács VB-elnöke számol be a végrehajtóbizottság eddigi munkájáról. Ismerteti a legutóbbi tanács­ülés óta végzett munka eredményeit és rámutat az elkövetkezendő időszak feladataira. Dénes Leó elvtárs beszámolója után Tombácz Imre elvtárs VB elnökhelyettes ismerteti a nyári mezőgazdasági munkák állását és a további munkákkal, a begyűjtéssel kapcsolatos feladatokat. E két beszámoló után a jelenlévő tanácstagok terjesztik majd a végrehajlóbizottság elé javaslataikat, illetve azokat az indít­ványokat és kéréseket, amelyeknek tolmácsolásával Szeged dolgozói bízták meg őket. Örömmel fogadták a párt szavát a csengelei dolgozó parasztok A csongrádmegyei Csengőié köz­ségre pontosan ráillenek Rákosi elvtárs szavai: -Most sok faluban nincs kovács, nincs cipész s ah­hoz, hogy egy lovat meg lehessen patkolni, vagy egy cipőt meg le­hessen talpalni, nem egyszer a harmadik faluba kell menni-. Ez­ért fogadták Csengelén különösen nagy örömrrtel a párt szavát, hogy népi demokráciánk még aprónak Egy a százheh/enkéf kifüntetett falusi orvos közül NAGYON SZÉP, MEGTISZTELŐ, de nehéz feladat falusi tanyai or. vosnak lenni. De százszorosan ne­héz volt a felszabadulás előtt, anu. kor az orvosnak elsősorban a kö­zöny, a sötétség, a maradiság el­len keJe(t harcolnia. Ilyen küzdel­mes esztendőkre tekinthet vissza dr. Battancs Lajos ásotthalmi or­vos, aki tizennégy éve járja nap. mint nap a huszonkétezer holdas tanyavilágot. Jól tudta, amikor ki. jött a faluba, milyen 'nehézségek, kel kell majd megküzdeni, hisz nagy nyomorról Átokházának ne­vezte a nép ezt a vidéket. Battancs Lajos örömmel vállalta az áldozatos munkát és elsősorban a felvilágosító szóval indult hare­hia. A környék arról volt hírca, hogy az asszonyok világért Sem hívtak orvost vagy szülésznőt, ha gyermeket hoztak a világra. így aztán nem volt ritka a haláleset, a gyermekhalandóság, meg különösen magas volt ezen a vidéken. Lat­lanos Lajost évrőJ-évre jobban mog. ismerték a falubeliek, egyre na­gyobb bizalommal voltak irátita és így csökkent évről-évre a halálese­tek száma. A FELSZABADULÁS, a terv az­tán viJágosságot, fényt, boldogabb életet hozóit erre a vidékre is. Az egykori Átokháza környékén ma legnagyobbrészt termelőszövetkezet­ben gazdálkodnak n dolgozó pa. ra.vztok. Petróleumlámpa helyett már villanyfény világít a lakóhá­zakban, az orvosi rendelőben. A tszcs-tagok ingyenes gyógykezelés, ben, gyógyszerellátásban részesül­nek. A védőnőn és három szülész, nőn kívül számos űj egészségügyi intézmény segíti a falu orvosát ah­hoz, hogy még jobban gondoskod­jék a dolgozó parasztok egészségé­ről. így lép aztán most már egyre jobban előtérbe a betegségek meg­előzéséért folyó harc. Százhatvan-százuyolcvan újszülött lát napvilágot évente a községben. A szülőanyák több miijt fele a fölszabadulás óla létesült tíz kilo­méterre lévő mórahalmi szülőott. honba megy. De a falubeli szülé­seknéü sincs egyetlen olyan eset sem, hogy az újszülött n© része, sülne beg oltásban, A csecsemők rendszeres orvosi felügyelet alaft fannak, mert Battancs doktor a vé­dőnő segítségével nemcsak a falu­ban tart tanácsadást, A távoli ta­pyavkág iskoláiban tartott rendsze­res rendelésekre minden anya el­hozza kisgyermekét. A csecsemő­halandóság a tíz év előttinek több mint egyharmadára csökkent. ELHANYAGOLT BETEGSEGGEL már n>e,m igen találkozik Battancs doktor, mert havonta többször tar­tott egészségvédelmi előadásokon, a tanyavilágban jártában-keltében megmagyarázza: megbetegedés esetén azonnal hívják ki. A terv tíjdögon, dazó intézettel is megajándékozta a vidéket, így nem kell messzire utaznia annak a betegnek, akii szövődmény esetén kivizsgálásra kiild az orvos. Nem is volt az idén egyetlen tbc-haiálozás sem a köz­ségben, Már most készülnek a szű­rővizsgálatokra, amit a betakarítás után azonnal megkezdenek. A ván­dorröntgen állomás minden falubeli lakosf megvizsgál. Nem kis feladat a nagy tanya­világban nynjcorerk.nttős?áz lakos egészsége felelt őrködni. Baitancs Lajos doktor lelkiismereteién látja el ezt a feladatát, ezért jutalmaz­ta népi demokráciánk százheiven­keltö falusi orvos között őt is ki. tüntetéssel. látszó kérdéseket is a szívén viseli és segít ezek megoldásában. A közel négyezer lakosú község­ben négy éve nincs bognár, több éve nincs cipész, nincs lakatos s a több mint hétszáz ló patkolósát egy kovács végzi, — Nagyon érezzük a kisiparosok hiányát — mondja Rácz Gyula tíz holdas dolgozó paraszt. — A na­pokban éppen javában arattam, amikor eltört a kaszám nyaka, Nincs a községben lakatos, aki meghegesztette volna, be kellett vinni Kistelekre. Ez 15 km-re van tőlünk, de olt is sok a munkájuk, mert három községből járnak oda javíttatni. így három napig tartott ez a kis javítás, ez pedig ilyen nagy dologidőben nagy veszteség. Bognárunk sincs — mondja Ba­logh Imre 15 holdas középparaszt. — Pedig több mint hatszáz íogat van a községben s hol az egyik ko­csi kereke, hol a másik rúdja törik el. Megtalálná itt nálunk a mun­kát a cipész is, meg még egy ko­vács, s mi is jól járnánk, mert messze van a másik község. Évek óta ilyen kisiparoshiány van Csengéién. Ezért örültek, amikor meghallották a párt szavát, mert tudják, hogy az valóra is válik. Minden feltétel megvan ehhez. Már megvizsgálták a csengeleiek jogos panaszát s rövidesen orvosol­ják. NitNl filOz O ('Ariid IJLA I fr\ nélkülözhetetlen az agftácláai I munkában

Next

/
Thumbnails
Contents