Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-18 / 167. szám

rjLlG^PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NAK LAPJA P C SONG R A DM EGYETP aiMMíSÉMa^ IX. ÉVI". 167. SZAM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1953. JULIUS 18. \ A Szegedi Gőzfürész dolgozói átvették * a Csongrádmegyei Pártbizottság vándorzászlaját Amerikai lap az amerikai parancsolgatás elleni európai hangulatról . Érettségire készülnek a Kertészeti Technikum diákjai \ ..••'" mmmmm^——^mmmm—— Az érte lmiség fokozott megbecsülése A Magyar Do lgozók Pártja Központi Vezetősége új irányelvein nyugvó kormári yprogrammot egész dolgozó nepünlc lelkes helyesléssel fogadta. Ez a helyeslés magábafoglalta és kifejezte' dolgozóinknak azt az elhatározásai, hogy még jobb munkával segítik az új célkitűzések megvalósítósót. Jobb munkára tettek fogadalmat értelmiségi dolgozóink is, ment a kormány programmja megmutatta az értelmiségi munka előtt még szélesebbre táruló kapukat, a, magasabb tudás, a magasabb képzettség fokozottabb megbecsülését. Népi demokráciánk fejlődése az értelmiség soha nem látott felemelkedését biztosította. Olyan lehetőségek állottak és állnak népi demokráciánkban az értelmiség előtt, amelyekről a felszabadulás előtt még álmodra sem lehetett. Megszűnt az értelmiség munkanélkülisége, megszűnt anyagi nyomora, a bizonytalanság. A Szovjetunió felszabadító harcai következtében emelkedett fel a magyar értelmiség is abból a mélységből, amelyben a Horthy-rendszerben élt. Soha nem volt még az értelmiségi munkának olyan megbecsülése tapasztalható, mint 1945 óta. Az értelmiség mai helyzetét tekintve szinte hihetetlenek azok a számok és adatok, amelyek az értelmiség múltbéli helyzetéről, nyomoráról tanúskodnak. 1924-ben Szegeden például 16 tanítói állásra írtak ki pályázatot. A pályázatra 136 állástalan pedagógus nyújtotta be kérvényét. 1932-ben az Orvosegyetemen hét adjunktus közül kettő fizetésnélkül volt, 49 tanársegéd közül 29, 82 gyakornok közül 53 ingyen, fizetés nélkül volt kénytelen dolgozni. Ez a helyzet ma már örökre, visszavonhatatlanul a múlté. Népi demokráciánkban tehetségének megfelelő munkát és helyet kap minden értelmiségi dolgozó, aki vállalkozik a szocialista építésben becsületes munkára. Népi demokráciánk megbecsüli a hazafias értelmiség országépítő munkáját. Pártunk és kormányzatunk jól tudja, hogy a szocialista építés hatalmas sikereiben nagyrésze van az értelmiség lelkes, ódaadó munkájának. Ennek a megbecsülésnek jele a megfelelő munkaalkalom biztosítása a tudás, « képzettség számára, de ennek jelei azok a kitüntetések és jutalmazások is, amelyeket értelmiségi dolgozóink jó munkájukért kaptak államunktól. A Kossuth-díjak százai, a kiváló tanár, kiváló tanító, kiváló orvos cím adományozása is mind kifejezői ennek. Szeged értelmiségi dolgozói is nem egyszer részesültek ezekben a kitüntetésekben. Kossuth-díjakat kaptak kiváló egyetemi tanáraink, például Szőkefalvi Nagy Béla, Fodor Gábor, Budó Agostop, Ábrahám Ambrus, Koch Sándor. Kossuthdíjat kapott Barsy Béla, a Szegedi Nemzeti Színház kiváló művésze és Toldi István, a Petőfi-telepi I. sz. általános iskolának igazgatója is. A magyar mult ma jelen a kapitalista országokban, ahol az értelmiségi dolgozók nyomorúságban élnek, mint nálunk a felszabadulás előtt. A kapitalista országok értelmiségi dolgozóinak nem biztosítják a képzettségüknek, tudásuknak megfelelő munkát, nagyarányú az értelmiség körében a munkanélküliség. Nyugat-Németországban például a munkanélküli orvosok nyakukba akasztott táblákkal hirdetik az utcákon, hogy bármilyen munkát hajlandók elvállalni. Mi ezt a szégyenteljes helyzetet megszüntettük, biztosítottuk értelmiségi dolgozóink számára a tudásnak és képzettségnek megfelelő életmódot. Népi demokráciánk tehát hatalmas eredményeket ért el ezen a területen. Pártunk Központi Vezetősége azonban megállapította, hogy az értelmiségi dolgozók helyzetének anyagi és erkölcsi előrehaladása nem megfelelő ütemű. Né.pi demokráciánk sokat várt és sokat kapott az értelmiségi dolgozóktól. Ennek ellenére azonban még nagyon sokszor tapasztalható, hogy az értelmiségi munka, az értelmiségi dolgozó nem részesül kellő megbecsülésben. Ez a helyzet komolyan gátolta azt, hogy értelmiségünk teljes szaktudásával vegyen részt a gazdasági, tudományos és kulturális élet minden területének építésében. Sokszor előfordult, hogy értelmiségi dolgozóink egyrésze — nem egyszer jó munkája és minden erőfeszítése ellenére is — bizalmatlanságot, mellőzést tapasztalt. A Szegedi Tudományegyetemen például Greguss Pál professzor munkáját, tudományos kutatásait lebecsülték a felsőbb szervek és úgy kellett Greguss Pál munkájának nagy jelentőségére felhívni az illetékesek figyelmét. Gyakran előfordult az is, hogy értelmiségi dolgozóink nem kapták meg a szükséges támogatást a felsőbb szervektől. Nem biztosították munkájukhoz a szükséges feltételeket. Nem egyszer volt tapasztalható az, hogy az értelmiségi dolgozók ügyeit lélektelenül, bürokratikusán intézték. Vajda László főiskolai tanár egyik dolgozata például már évek óta a Magyar Tudományos Akadémia illetékes osztályain hever anélkül, hogy a munka szerzőjével közölte volna az Akadémia észrevételeit, megjegyzéseit. Egyes üzemekben megvannak még a maradványai azoknak az ellentéteknek, amelyeket a Horthy-fasizmus politikája szándékosan szított az értelmiségi és a fizikai dolgozók között. Az üzemekben is a mérnököknek, a technikusoknak és az értelmiséghez tartozó sok más dolgozónak nem egyszer kellett eltűrni méltatlan bánásmódot s ügyeinek hanyag,. nemtörődöm kezelését. Számos üzemben a munkások nem eléggé öntudatos része nem tanúsított és nem tanúsít kellő figyelmet és nem mutat elég bizalmat, elvtársiasságot a műszaki dolgozók iránt. Pártunk Központi Vezetőségének új célkitűzése alapján kormányunk programmja megjelölte azt az utat, amelyen haladva ezek a hibák megszüntethetők. A kormány programmjának megvalósítása már meg is kezdődött s változást is idézett elő ebben a tekintetben is és a jövőben még nagyobb, még jelentékenyebb változások következnek be. Kormányunk eltökélt szándéka, hogy ezeket a hibákat megszüntesse. j »Az értelmiségieknek — mondja a kormánynyilatkozat — népi demokráciánk megbecsült tagjainak kell lenniök és el kell foglalniok képességeiknek megfelelő, megtisztelő helyüket, tevékenységük területén — legyenek tanárok, mérnökök, jogászok, orvosok, ag'ronómusok vagy mások. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a népi demokráciában a képzettségnek, a tudásnak nagyobb megbecsülés jár ki, mint bármikor a régi világban. Ennek a megbecsülésnek széles munkalehetőségben és anyagi elismerésben is kifejezésre kell jutni*. Pártunk Központi Vezetősége által kidolgozott új rendszabályok megvalósítása egész népünkre nagy feladatokat hárít. Dolgozó népünk életszínvonalának emelése jó munkát követel minden dolgozótól. Ebből a munkából szívesen és örömmel veszi ki részét hazafias értelmiségünk is, amelynek tevékenysége annyiszor segítette győzelmeinket, mert tudja, hogy az új feladatok megvalósításáért még kedvezőbb, még jobb feltételek között dolgozhat. Az örömmel vállalt munka végzése közben örömmel is tekint az új intézkedések elé. Értelmiségi dolgozóink tudják, hogy kormányunk programmja nem marad puszta szó, mert mögötte áll dolgozó népünk vezetője, a part. Mérnökeink, orvosaink, pedagógusaink. művészeink most még lelkesebben dolgoznak azért, hogy népünk életszínvonalának emeléséhez az ő munkájuk is minél hatékonyabban járuljon hozzá. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését szolgáló állami terv teljesítéséről 1953. első félévében Moszkva (TASZSZ). Az ipar, a mezőgazdaság, a közleikedés, az üzem. 'és lakásépítkezés fejlődését, az áruforgalom emelkedését, a mun. kások és alkalmazottak számának növekedését és a kulturális építést 1953 első felében a többi között a következő adatok jellemzik: Az ipari termelési terv teljesítése Az ipar az első félévi össztermel'é&i tervét egészében 100 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok 1953 első félévében összterme. tési tervüket a következőképpen teljesítették: Százalék kohóipari minisztérium 99 szénipari minisztérium 100.1 ásványolajipari minisztérium 100.5 vegyipari minisztérium 102 a villamoserőművek és a villamosipar minisztériuma 101 gépipari minisztérium 100.2 közlekedési és nehézgépipari minisztérium 99 a Szovjetunió építőanyagipari minisztériuma 97 a Szovjetunió fa. és papíripari minisztériuma 93 a Szovjetunió könnyű, és élelmiszeripari minisztériuma 101 a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumának ipari vállalatai 100.6 a közlekedésügyi minisztérium ipari vállalatai 100-4 a Szovjetunió kulturálisügyei minisztériumának ipari vál. lalatai ' ' 103 a Szovjetunió egészségügyi minisztériumának ipari vállalatai 95 a szövetséges köztársaságok helyiipari minisztériumai és helyi tüzelőanyagipari minisztériumai 100.7 ipari szövetkezetek • 99.3 II. Az ipari termelés növekedése 1953. első félévében a legfontosabb ipari termékek termelése 1952 első félévéhez viszonyítva a következőképpen növekedett (1953 első féléve 1952 első félévéhez viszonyított százalékokban). Nyersvas 112, acél 109, hengerelt áru 109, vasúti sinek 115, acélcsövek 114, réz 103, cink 114, ólom 119, szén 106, kőolaj 111, benzin 109, petróleum 124, Diesel-olaj 113, földgáz 106, villamosenergia 114, fövasúti gőzmozdonyok 163, fővasúti villamosmozdonyok 117, trolibuszok 152, gépkocsik 113, motorkerékpárok 151, golyós- és görgős csapágyak 112, kőolajberendezés 127, kohászati berendezés 111, ekszkavátorok 106, gőzturbinák 130, nagy vízturbinák 111, turbogenerátorok 162, hidregenerátorok 186, nagy villamosgépek 133, villanymotorok 112, villanylámpák 106, fémvágó szerszámgépek 115, vegyipari berendezések 125, fonógépek 102, szövőgépek 110, számológépek 108, traktorok 107, répaszedő kombájnok 122, marószóda 113, kalcinált szóda 120, műtrágyák 107, a mezőgazdasági növények kártevői és a gyomnövények elleni küzdelemre szolgáló vegyimérgek 130, szintétikus festékek 107, szintétikus kaucsuk 113, gépkocsigumiabroncs 102, papír 111, cement 115, ablaküveg 117, pala 122, könynyű tetőfedő anyag 113, tégla 117, előre gyártott elemekből készült házak 116, kerékpárok 108. gramofonok 125, varrógépek 126, órák 116, fényképezőgépek 107, pianinok és zongorák 124, pamutszövetek 106, gyapjú/rövetek 109, selyemszövetek 152, hús-kolbász készáruk 105, hal 08. állati eredetű zsír 101. tejtermékek 100, kondenzált tej 119, növényolajok 122, sajt 112, cukrász készítmények 109, konzervek 114, tea 108, szappan 113, szesz 119, bor 128, sör 106, cigaretta 116. A Szovjetunió egész iparának teljes termelése 1953 első felében 1952 első feléhez képest 10 százalékkal nőtt. 1953 első félévében 1952 első félévéhez viszonyítva az iparban javult a berendezések kihasználása. 1953 első felében az ipari termelés önköltségének csökkenése körülbelül 4 százalék volt, III. Mezőgazdaság A kolhozok, gép- és traktorállomások és szovhozok sikeresen végrehajtották a tavaszi vetést és teljesítették a tavaszi növények vetési tervét. Az 1953. évi termés vetésterülete a mult évhez viszonyítva növekedett. Jelentősen növekedett a legértékesebb gabonaféleség, a búza vetésterülete. Növekedett a cukorrépa és az olajnövények vetésterülete. Nagyobb lett az évelőfüvek kaszálóterülete, bővült az egynyári füvek, gumós takarmánynövények és silónövények vetésterülete. Nem teljesítették a tervfeladatokat a len és burgonya vetése terén. 1953 július elsejéig, 1952 július elsejéhez viszonyítva, a gabonabetakarító kombájnok száma 10 százalékkal emelkedett. A kolhozokban a közösségi jószágállomány 1953 július elsejéig 1952 július elsejéhez viszonyítva a következőképpen növekedett: tehén 4 százalék, sertés 7 százalék, juh 11 százalék,, ló 4 százalék. A kolhozok baromfiállománya 12 százalékkal emelkedett. A közösségi állat- és baromfiállomány növekedésének üteme azonban elmaradt a tervelőirányzattól. A szovhozok'oari az állatállomány ugyanezen időszak alatt a következőképpen emelkedett: tehén 8 százalék, sertés 6 százalék, juh 12 százalék, ló 7 százalék. A szovhozok baromfiállománya 15 százalékkal nőtt. IV. A vasúti és vízközlekedési szállítások növekedése 1953 első telében a vasúti közlekedésben az átlagos napi szállítás általános tervét 100.8 százalékra teljesítették, de egyes vasutak nem teljesítették a számukra megállapított szállítási tervet. A vasutakon az átlagos napi teherszállítás 1953 első felében 1952 első feléhez viszonyítva 6 százalékkal emelkedett. 1953 első felében 1952 első feléhez viszonyítva egy tehervagon átlagos fordulási ideje 3 százalékkal csökkent. V. A beruházások növekedése 1953 első félévében az állami beruházások volumene 104 százalék veit 1952 első feléhez viszonyítva. Ezen belül a kohászatban 108 százalék, a fűtőanyagiparban 102 százalék, a villamoserőműveknél és a villamosiparban 105 százalék, a gépiparban 108 százalék, az építőanyagiparban 108 százalék, a fa-és papíriparban 109 százalék. A könnyű- és élelmiszeriparban 108 százalék, a vasúti közlekedésben 113 százalék. 1953 első félévében azonban az építkezési tervet a minisztériumok nem teljesítették. VI. Az áruforgalom fejlődése 1953 első felében tovább fejlődött a szovjet kereskedelem. Az ipari és mezőgazdasági termelés terén elért új sikerek, a munka termelékenysége emelésének és a termékek önköltsége csökkentésének alapján a kormány 1953. április elsején ismét — a jegyrendszer megszüntetése óta hatódszór — csökkentette az élelmiszer és' ipari áruk állami kiskereskedelmi árait. A kormány 1953-ban pótfeladatként tűzte ki, hogy több mint 20 milliárd rubel értékű közszükségleti cikket termeljenek és szállítsanak a lakosság számára való eladás céljából. 1953 első félévében az állami és szövetkezeti kereskedelem vonalán a lakosságnak 15 százalékkal több árut adtak el, mint 1952 első félévében. 195.3 első félévében 1952 első félévéhez viszonyítva egyes élelmiszeráruk eladása a következő mértékben növekedett: hús és hústermékek 30 százalékkal, állati zsiradék 26 százalékkal, sajt 23 százalékkal. Az ipari áruk közül a legjelentősebben a többi között a kövekező áruk eladása növekedett: pamutszövetek 14 százalékkal, selyemszövetek 34 százalékkal, konfekcióáru 29 százalékkal, bútorok 34 százalékkal. A lakosságnak 72 százalékkal több személygépkocsit, 33 százalékkal több motorkerékpárt és 13 százalékkal több kerékpárt adtak el, mint 1952 első felében. VII. A munkások és alkalmazottak számának növekedése és a munka termelékenységének emelkedése A Szovjetunió népgazdaságában a munkások és alkalmazottak száma 1953 első félévének végéig 1952 első félévének végéhez viszonyítva 1,150.000 emberrel növekedett. Az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban és a közlekedésnél egymillió 30 ezerrel, a tanintézményekben, tudományos kutató- és gyógyintézményekben pedig 120 ezerrel emelkedett a mtinkások és alkalmazottak száma. 1953-ban — éppúgy, mint a megelőző években — az országban nem volt munkanélküliség. Az első félévben több mint 100 ezer fiatal szakképzett munkás végezte el az üzemi és bányaipari szakiskolákat és ment dolgozni az iparba, az építkezésekhez és a közlekedéshez, VIII. Kulturális építkezés és egészségügy Ezévben a hétosztályos és középiskolákat — beleértve az ipari és mezőgazdasági dolgozók iskoláit — 18 százalékkal többen végezték el, mint a mult évben. A főiskolákat és technikumokat ebben az évben — a levelezőkkel együtt — több mint 500 ezer fiatal szakember hagyja el. 1953 első felében 1952 első félévéhez viszonyítva 20 százalékkal emelkedett a kiadott könyvek példányszáma. 1953 első félévében tovább javult a lakosság orvosi ellátásának fejlődése, amely — mint ismeretes — a Szovjetunióban ingyenes. A gyógyszerek, egészségügyi berendezések és műszerek gyártása 1953 első félévében 14 százalékkal emelkedett a mult év első feléhez viszonyítva. Ez év első felében körülbelül 2a millió ember volt rendes fizetéses szabadságon, amelyet minden évben minden munkásnak - alkalmazrílrrtk megadnak,