Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-17 / 166. szám

PÉNTEK, 1953. JULIUS 17 Hatalmas teherautók kanyarodnak búzával megrakodva a Tiszamalom udvarába. Hozzák az új ter. mést. A szegedi Tisza-malom dolgozói már jóval az ideS termés aratása előtt felkészültek az őrülésre. Az új gabona örolése előtt öt napig állt az üzem. Ez idő alatt a hengereket kicserélték és megjavították a szitákat is. Igen fontos feladat volt a hátsó töretek újra rovátkolása, is; ez jelentősen megnövelte a liszt finomságát. Mindezeket a munkálatokat már jóval a határidő előtt elvégezték a Tisza-malom dolgozói, hogy az üzem megfeleljen, az elébeállított követelményeknek. A doigoaók lelkesen végezték munkájukat, mert érezték, hogy a kormány új programmja, a dolgozók életszínvonalának emelésével kapcsolatban tőlük is fontos feladatok megvalósítását várja. Amikor az egyik teherautóról lerakták X búzával, rozzsal teli zsákokat, akkor jött ki éppen Spréber József elvtárs, a malom főmolná. ra az udvarra. . " — Hányadik kocsi? — kérdezte i bamérőt. — Harminckettedik — válaszolt X kérdésre. — No, akkor még befut yagy há. rom. i Naponta tehát 32—35 teherautó £z új kenyér útiéról Új gabonából őrölnek lisztet a Szegedi Tisza-malom dolgozói szegedi Tigabcnát szállítanak a S7;i-malomba. Kövessük a gabona útját a malomban. A teherautóból, a mázsára kerül, onnan a garatba ömlik. A garatból a felvonóba, majd a felvonó egy 50 kilós automata mérlegen keresztül viszi a silóba. Ez. után futószalag továbbítja a tisztítóba Itt készítik elő a gabonát az őrlésre. Fent ez emeleten az első töretnél mégcsak dara szerit az őrlés innen megy át a szitába, ahol a diaira osztályoaódik. Egy másik helyiségben az örlött liszt egy keverőgépbe megy, ahol ellenőrzik a minőséget, majd mázsálják. Ezt az utat teszi meg a gabona, míg liszt lesz belőle éa elszállít, ják a malomból. A legutóbbi nyolc naip eredménye arról tanúskodik, hogy a szegedi Tisza-malom dolgozói jól megállják helyüket az új kenyérért vívott harcban. Ez idő alatt tervelőirányzatukat 112 százalékra teljesítették. Nagy szerepe viam ébbeti a jő karbantartásnak is, hiszen csak a villanyáram megtakarítása terén 16 száza, lékkai csökkent a fogyasztás. Az új búzából gyönyörű BS új liszt, bftr eddig csak rozsot örültek, de az is olyan — Spréber József elv társ szavad szerint —, hogy csak tojás kell hozzá és a legjobb süteményt el lehet készí'eni belőle. A szegedi Tisza-malom dolgozói tudják, hogy az üzem munkája jelentősen hozzájárul a dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez. Ezf legjobban, bizonyítja Dobó Ferenc és brigádjántik teljesítménye. A Dobó li6ztes_brigád állán, dóan 120—125 százalék között tel. jfsiti tervelőirányzatát. E szép eredmények mellet.I a dolgozók olyan újításokat is készülőnek, amelyek megkönnyítik saját mun. kájukat. Ilyen újítást nyújtott be most legutóbb Godla István, aki javasol, ta, hogy az emeletre szereljenek be egy klímacsenélő szerkezetet. Fent Rz emeleten igen meleg van. A meleg csökkentésére Goűa elvtárs szerkesztett egy olyan berendezést, amely állandóan cseréli x levegőt. így sakkal könnyebben megy a munka. A szegedi Tisza-malom dolgozói június havi terveJőirányaatukal 120 százalékra teljesítették. Eb. ben a hónapban még fokozottabb feladatok hárulnak az üzem dol. gozódra. Adjaniaik a malom dolgozói minél több és jobb lisztet áL latnunknak, hogy több és jobb kenyér kerüljön dolgozóink asztalára. Közel negyedmillió forintos beruházással korszerűsítik a Szegedi Tésztaüzemet ' AJd ellátogat A Szegedi Tészta. Üzem barátságos, világos munka, termeibe, ahol fehér köpenyes fejkendős nők éa férfiak dolgoznak a világos kékre festett gépek mellett, nehezen tudja elképzelni, milyen lehétett Itt " felszabadulás előtti kapitalista vállalkozás, amikor még az udvaron is szárították a tésztát, AXófa sokat fejlődött a helyi tanács kezelésében lévő üzem, néhány év ajatt háromszorosára növekedett a termelés. 1 Most ujabb közel negyedmillió forintos beruházással teszik még jobbá, biztonságosabbá és eredményesebbé a munkát. Az eddigi kályhafűtés mellett elke. rülhetetlen volt, hogy ne kerüljön korom, vagy füst a munkatermekbe. A százhetvenezer forintos költség, gel bevezetett központi fűtéssel most sokkal hygénikusabb a gyártás. Az ország minden részébe szállításra kerülő legkülönbfélébb szálas., csiga. ég egyéb tésztafajták minősége az utóbbi időben egyre jobban javult. Míg két hónappal ezelőtt csak mintegy hatvan-hetven száza. lőkban gyártottak elsőrendű árut, ma kizárólag azt készítenek. Az eredményt szovjet tapasztalatok alkalmazásával érték el. A. V. Likov Sztálin-díjas szovjet akadémikus ,,A szárítás elmélete" című munkája alapján az eddigiektől eltérően nem állandó hőmérsékleten szárítják a tészát. hanem váltják a meleg és a hideg levegőt- így sokkal szllár. dabb a tészta, nem repedezik meg. A kormány új prograir.mjának megvalósításához a fogyasztók igényeinek fokozottabb kielégítéséhez, a minőség további javításával akarnak hozzájárulni az üzem dolgozói. A szovjet tapasztalatok még széle. Sebbkörü alkalmazásával új gyártás, technológiai eljárásokat vezetnek be a közeljövőben. Eddig hideg vízzel A szegedi Filharmonikusok hangversenye 1953. július 18-án, szombaton este 8 órakor az MSZT Horváth Mihály.utca 3. szám alatti nagytermében a Szegedi Filharmónikus Zenekar hangversenyt rendez. Ve. zényel: Simon Albert, közreműködik Za'hureczky Ede Kossuthdíjiais, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze. Műsorom Mendelssohn: Szentivánéji álom-savit, Viski: Hegedű, verseny, Beethoven: V. szimfónia. Jegyek a kultúrfelelősök útján és az Orezágos Filharmónia Klau. zál-lér 2. szám alatti kirendeltsé. gén é! válthat ók. gyúrták a tésztái Ha melegvíz kerül majd a gépbe, hamarabb szárad a tészta és a kifőzése is kevesebb időt vesz Igénybe a háziasszonyoktól. Kannák helyett permetezéssel juttatják majd a lisztre a vizet így minden egyes liszt szem azonnal megdagad. t Oj szárító helyiségek s mintegy kétezerrel több szárító állvány segíti a dolgozókat ahhoz, hogy már a következő napokban nyolcvan s*áza. lékkai növeljék termelésüket. Kvd. den már működött az az új szárító helyiség amely máris lehetővé teszi, hogy a fogyasztók által annyira Adenauer rendőrsége letartóztatta a Hámét Demokratikus Nőszővetság nyugatnémetországi elnökét Berlin (MTI). Adenauer rendőr, séga ezerdán Mannheimben min. den magokolás nélkül letartóztatta Gerda Webert, a Német Demokratikus Nőszövetség nyugatnémet. országa elnökét, A „DPA" félhivatalos nyugatnémet hírügynökség közlése szerint a düsseldorfi államügyészség „magasabb helyről jött utasítás" alapján adott ki elfogató parancsot Gerda Weber ellen, aki a nyugat németországi asszonyok és leányok ve. kedvelt szálas, vagy másnéven T - TIT .. HU,+ZV.T - setéjeként a németek egymás közötti ,hoMzú metélt' tésztából az eddigi. napi ezer kiló helyett kétezer kilót megegyezéséért és Németország gyártsanak. I békés újraegyesítéséért száll* 3lkrn. „János vitéz" dallamai a székkutasi határban A határban dübörgő gépek zaja, a kasza pengése lágy, de mégis győzelmi indulóként verődött egybe. Az ember, nek önkénytelenül is eszébe jutott a dallam, amelyet most kell énekelni: „...Zúgjatok csak traktorok, szintarass te gép. Uj élet hajnal fényére ébred a boldog "ép..." Míg gyönyörködve tűnődtünk határunk ezerféle szépségében, észre, vétlenül megérkeztünk Szókkutasra. A szegeii Nemzeti Színház művészbrigádja idejött mns{, hogy a bő termés betakarításának nehéz munkája közben köszöntse a költség termelőszövetkezeti dolgozóit. Utunk először a széüikutasi Petőfi-termeiöszó. vetkezet központi tanyájára vezetett. Ez a tanya a múltról, az em. jjerek sanyargatásáról, kizsákmányolásáról sokat tiidpa beszólni. Gregus Máté ku'ák tanyára volt ez, most pedig a Petőfi-tsz tagjainak jobb élete formálódik a tanya körül. így van ez re udjén. Itt (lojgorik most a tsz kertás-bri. gátija, Amikjr megér, kertünk, az elő pillansickfcan a hangulat feszültsége volt é-szhe'.") a két brigád raiilk'ozasán, de ez osak az első meleg kézszorításig tartott. A tanya udvsK'Á ! •/v • rán lévő nagy eperfa lombjai alalt összevegyült a. két brigád és b> Gzélgettek. A művészbrigád vezetője, Sugár Mihály, egy pár szóban elmondotta, miért jöttünk: — Elvtársak! Ma az őrsiig szeme nagyszerű parasztságunk, a mezőgazdaság dolgoséi felé fordul, akik nehéz munkával azon dolgoznak, hogy betakarítsák a bő termést. Mi, művészek is segíteni akarunk ebben a munkában s ezért jöttünk most, hogy kis brigádműsorunkkal, művészetünkkel is hozzájáruljunk, hogy nagyobb á-amb fehérkenyér kerüljön a nép asztalára* Ez a pár szó mégjobfcan egybeforrasztotta a két brigádot. És már is felcsendült n tsz központi tia nyájának nagy eperfája alatt a János vitéz daljátékból „Jan. esi belépője". Taps verte fel a tanya pillanta. tokra mecülepedett csendjét. Kipirultak, mosolyra derültek az arcok. Ez a tanya se hallott talán soha ilyet, A dolgozó parasztság munkája soha nem volt ilyen meg. becsült, mint ma és a brigádiműsor is ezt tükrözte. A művészek műsorukat a brigád jegjobb tagjainak ajánlották: Ke. rekea _ Ferencnek, Kereket Balázsnak, akik a legszorgalmasabbak. Kerekes Balázsnak éppen egy gyönyörű vers jutott: a „Föltámadott a tenger", amelyet lánglelkű költőnk, Petőfi Sán. dor írtA műsor végén özn. Andróczki Antalné, a tsz ellenőrző bizottságé, nak és egyben a kertészeti brigádnak tagja mondo'ta: — Meg sem tudjuk ezt hálálni. — Dehogynem — feleltük, mégjobb munkával, nagyobb darab fehér kenyérrel. Egyszeriben a 'rertészbrigád többi tagja is ott termett a művé. szek előtt, virágcsokrok, kai kezükben. Ezzel is igyekeztek hálájukat nyomban kifejezni. A brigád egy másik tagja munkájuk gyümölcséböl, gyönyörű sárgaba. rackból kínálta. a művészeket, amely már öfö. cük baracktermésük volí. mióta közösen gazdálkodnak, de soha olyan bőséges nem volt még, mint az idén. A brigád azután a. Bacsó Béla-tszcs tagjai! látogatta meg. E látogatás dolgozó népünk egységének is képe volt. Olt találtuk a szövetkezetekben dolgoző népünk íiarf, a hon. A mezőgazdasági dolgozók egészségvédelme lyeztetettségét. Vegyi vizsgálataink' tanúsága szerint a kis teljesítményű, nehéz testi munkát jelentő, nem egyszer számottevő méreghatást előidéző háti permetező- és porozógépek helyett a nagyteljesítményű motoros növényvédelmi .gépeken dolgozók ülőmunka mellett védőfelszereléssel ellátva, rövid idő alatt nagy területen növényvédelmét veszélytelenül biztosíthatják. Az Országos Közegészségügyi Intézet egészségügyi műszaki osztályának dolgozóival több helyen végeztünk a mezőgazdaságban környezetrendezési munkákat munkásszállásokon, a gazdasági udvarban, üzemi konyhákon, zuhanyfürdők és az ivóvízellátás egészségügyi viszonyainak megjavításával. Ma már országszerte szép eredményeket értek el megfelelő szervezéssel, egészségügyi felvilégasító munkával egészségügyi dolgozóink. Sikerült elérni, hogy közvetlenül a lakás előtti certésólakat áttelepítették, a ház és az istálló között zöld övezetet létesítettek, a kutakat kitisztították, az üzemi konyhákat megfelelőbb helyre telepítették át és ezen felül a trágya rendszeres kihordását, az árnyékszékek tisztítását maguk a mezőgazdasági dolgozók önkéntesen végezték el. A dolgozóik ön tevékenységén ók " fokozása a szovjet egészségügy egyik legfontosabb alapelve. A Szovjetunióban a társadalmi egészségügyi felügyelők, egészségügyi megbízottak önkéntes kolhoz ápolónők. együttműködési tanácsok igen jelentős munkát fejtenek ki a mezőgazdasági települések egészségügyi viszonyainak megjavításában. Nálunk az MNDSZ keretében meg. indult népegészségöri kiképzés és foglalkoztatás, az egészségügyi állandó bizottságok és a Vöröskereszt tevékenysége nagy segítséget nyújtott egészségügyi dolgozóinak. Jelentős haladás volt az is, hogy több helyein az állatorvosokat is bevonták az agitációs munkába az istállóhygiéne. a trágykezielég s légyirtás, a tejkezelés megjavítása érdekében^ De bevonták sok helyen magukat á tejkezelőket konyhai dolgozókat, a, munkásszállások és « gazdasági udvar takarításával megbízottakat is az önkéntes aktívák sorába Egyre inkább terjednek el" azok an egyszerű és olcsó egészségügyi berendezések. melyek az ivóvíz szál. lító lajt ok helyes kezelését, öntözőkanna rendszerű zuhanyozók előállí. tását vályú rendszerű munkásmosdók felállítását szélesebb körben teszik lehetővé. Természetesen sok még a tennivaló azon a téren, hogy a begyökerezett rossz szokásokat ki. küszöböljük, közös kanna fedőből való ivás helyett a külön ivópoharak használatát biztosítsuk, az öuw működő fedőlap-zárral ellátott falusi árnyéksz'ekek használatát eltér, jesszük, a mezőgazdasági szempontból ls és egészségügyi szempontból is egyaránt célszerű trágyakomposz. tálást általánossá tegyük. A foglalkozási ártalmak az ál" latokról emberre átterjedő fertőző betegségek megelőzésén kívül különösen fontos a balesetvédelem fejlesztése a mezőgazdaságban. A szegedi sebészeti klinika orvosai összegyűjtötték 1922—1948 közötti időben a mezőgazdasági dolgozók foglalkozási sérüléseinek baleseti statisztikáját. A járóbeteg rendeléseit vagy a klinikán ápolt 1210 be. teg köziül könnyű sérülése volt 673nak súlyog sérülése 501-nek, a ha. lálo's balesetek száma 36, az összea sérüléseknek csaknem 3 százaléka. Feltűnően magas volt a felszabadulás előtti időben a gyermekek és serdülő korúak sérülési aránya, a halálos balesetek között a lórugás, leesés éj a cséplőgép okozta balesetek fondlultak elő a legnagyobb gzámban \ felszabadulás után a merev-görcs, tetanus elleni védőoltások bevezetése, a mezőgazdasági géneknek használat előtti kötelező felülvizsgálata, a balesetvédelmi óvó rendszabályok ellenőrzése nagy mértékben csökkentette a súlyos ha. lálos kimenetelű mezőgazdasági balesetek előfordulását. De további felvilágosító, nevelő munka szükséges ahhoz hogy kiküszöböljük a mezőgazdaságban a gépi védőberendezések hanyag használatát, a baleseti veszé'-y lebecsülését, az ok. talán virtuskodás! és ilymódon elérjük azt, hogy a lehető legki ssbbre csökkenjen a mezőgazdaságban is a baleseti rokkantak, fogyatékosságban szenvedők száma. Kanyó Béla egyetemi tanáj 1QC/-V -ben a szegedi és debrelC/«J\Jcenj Közegészségtani Intézet az Országos Közegészségügyi Intézettel munkaközösségben az Akadémia támogatásával 44 állami gazdaság, 51 gépállomás és 53 tanyaközpont közegészségügyi viszonyait vizsgálta meg. Ez az adatfelvétel sok hiányosságra mutatott reá. Azt láttuk, hogy áz állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, ahol naponta kétszer is megfordult az állatorvos, orvosi ellátásáról, a baleseti segélynyújtás megszervezéséről csak elvétve történt gondoskodás. Ma már rendelet írja elő a mezőgazdaság szocialista szektorának szociális és egészségügyi normáit és ellenőrzésüket az állami közegészségügyi felügyelők, hatósági orvosok, körzeti orvosok rendszeresen végzik, A nagy mezőgazdasági munkák idején 1950-ben és 1952-ben úttörő vizsgálatokat végeztünk az aratás és cséplés munkaegészségügyével kapcsolatban a mezőhegyesi állami gazdaságban, 1950-ben 37, 1952-ben 60 kutató munkaközösségével, Míg 1950-ben a traktorosok légterében a mérgező hatású kipuffogó gázok következtében a levegő erős szennyezettségét állapítottuk meg műszereinkkel és vegyi vizsgálatainkkal, 1952-ben már a kipufogócsövek célszerűbb elhelyezésével egészen alacsony értékeket találtunk. Oajnos, még mindig elterjedt ^ az a szokás, hogy a mezőgazdasági gépek, traktorok javításakor, helyben való járatásakor, lebecsülve a kipufogó gázokból származó széngázmérgezés veszélyét, a dolgozók nem gondoskodnak a szerelőműhelyek szellőztetéséről, pedig a széngázmérgezés veszélye nemcsak a zárt színben fenyegeti a traktorost, vagy a szerelőt, hanem elindításkor, szabályozáskor és a megállóknál is, ha nem megfelelő a kipufogócső elhelyezése és a széljárás kedvezőtlen, szédülést, főfájást, gyomorpanaszokat, sőt komolyabb mérgezési tüneteket idézhet elő. Megvizsgáltuk a nagy dologidőben a munkások verejtékezése által kiürülő konyhasó mennyiségét és munkatársaink az Országos Élelmezéstudományi Intézetből sós keksz adagolásával, melyet ipari hómunkásoknál már régebben bevezettek, nemcsak a túlzott vízfogyasztást tudták felére lecsökkenteni, amivel a szivet lehet tehermentesíteni, hanem az aratómunkásoknál a testsúly csökkenését sikerült megállítaniok, vagy mérsékelniök. M egvizsgáltuk a növény védőszerek alkalmazásánál permetező-, porozógépek működésével kapcsolatban a dolgozók veszévódeket is, akik nagyszerűen megtanullak a fegyvert forgatni, hogy szükség esetén meg tud. ják védeni hazánkat, de a kosza is otthon js ke. zükben. Nagy sz-rmet övezi honvétü'irltrt a csoporttagok részéről. Együtt hallgatják vidá. man, mosolygó arccal a művészbrigád műsorát, A Petőfi-tsz-nél Harsány! András alhadnagy elvtárs köszönte meg, hogy meglátogattuk őket. A honvédek pelig a művészbrigád távozásakor háromszoros hurrával búcsúztak a művészektől. Elgondolkoztam azon. hogy művésze: szereplé. se kint a mezőn, csak ilyen országban történhet meg, mint a mi hazánk és a többi szabad ország, ahol a kultúra nem a kivilltúgosoké, hanem az egé-sz népé. Élben a szelemben is végzi a szegedi Ntmzeti Színház munkáját és ez. ért a munkáért megbecsülés és nagy tisztelet jár művészi!,táV. Dolgozzanak továbbra is igy. s érezni fogják, hogy ízért dolgozó népünk milyen nagyra. becsüli őket. CttAic György.