Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-16 / 165. szám

2 CSÜTÖRTÖK. 1953 TT'fJUS 1«, " Az SZKP tapasztalataiból A kollekiivitás a pártvezetés legfőbb elve A pártvezetés egyik alapelve, hogy a pártimunka minden fontos kérdésének eldöntésénél a kollektivitásnak kell érvényesülnie. Nem lehet szó helyes vezetésről, ha a pártszervezetben megsértik a pár. tonbelüll demokráciát, ha nincs kol•ektív vezetés, fejlett kritika és önkritika. A kollektivitás a pártve. zetés hatalmaa ereje. A kollektivitás elve a munkában elsősorban azt jelenti, hogy minden Jutároeat, amelyet a pártvezetésé, gek fontos elvi kérdésekben hoznak, kollektív megvitatás eredménye IN gyen. Bármilyen tapasztaltak is a ve. zetők, bármilyen ismeretekkel és képességekkel rendelkezzenek is, nem pótolhatják egy egész kollektíva kezdeményezőkészségét és tapasztalatát. Minden vezető kollektívában vannak emberek, akik olyan sokoldalú ta. pasztalattal rendelkeznek, melynek felhasználása nélkül a vezetők nem hozhatnak helyes határozatokat, nem tudnak magasszínvonalú irányító munkát végezni. Az egyénileg hozott határozatok mindig, vagy majdnem mindig egyoldalú határozatok. Ezért igen fon. tos követelmény az, hogy a határozatok többek tapasztalatán alapuljanak, kollektív alkotó munka eredményei tegyenek i .1 • ; 1-1 • I • | (iái A politikai vezető nem állíthatja magát szembe a kollektívával, hanem mindig arra törekszik, hogy összekovácsolja a pártaktivát, meg. ismerje a széles párttagság tapasztalatait és re adminisztratív jellegű hatalmi intézkedéseikkel, hanem tekintélyével, hozzáértésével és ta. pasztalatáva! érje el a kívánt eredményt, A kérdések kollektív megvitatásában éa eldöntésében fontos szerepet játszik a páltvezetőség üléseinek rendszeres összehívása és helyes le. vezetése. Amikor a párt egyes funkcionáriusokat kritikával Illet azért, mert ülésező módszereket használnak a vezetés munkájában, akkor ez nem azt jelenti, hogy a párt általánosságban elítéli az ülések tartásátEllenkezőleg, nem arról van szó. hogy ütéseket tartanaik, hanem ar. ról, hogyan vezetik le azokat. A pártvezetőség üléseinek rendszertelen összehívása nem más, mint a kollektív vezetés elvének megsértése és a vezetésnek ürca adminisztratív és bürokratikus módszerekkel való helyettesítése Egyes esetekben • kollektív vezetés elvének megsértése nbbhn nyilvánul meg hogy a pártvezetöségek üléseit a tagok egyrészéndk távollétéiben tartják meg. Ez nem más, mint a pár (vezetőségi tagok szerepének lebecsülése. A kollektív vezetés elvének meg. sértése nz ls. amikor körkérdés út. ján hoznak meg fontos határozatokat. A kollektív vezetés elvének legelterjedtebb megsértése az ülések rossz előkészítése: a pártvezetőség ülésére kellő előkészítés nélkül visznek kérdéseket, & vezetőség tagjai nem kapják meg előre az ülés anya. gát és csak az Ulóseki-n ismerked. nek meg a határozattervezetekkel. Az ilyen esetekben órákig tart a kérdések megtárgyalása, de hasznos határozat nem születik. Az ilyen terméketlen ülések megcsúfolásai n kollektív vezetés elvének — összehívásuk nem annyira a kérdések aktív megvitatása céljából, mint inkább csak forma kedvéért történik. Számos esetben jelentéktelen vitatkozás helyettesíti a kérdések beható megvitatását és a kritika önkritika csak alig hallhatóan érvényesülA kollektív munka egyik előfel. tétele, hogy a vezetők meghall. gaBsák a vezetőség tagjainak véleményét, figyelembe vegyék Mriló megjegyzéseiket és javaslataikat. A vezető fogadja el bátran a kritikát, mutassa meg, hogy kész a maga akaratát a kollektíva akaratának alárendelni. Ha a vezetőből hiányzik ez n tulajdonság, ha nem tudja hiúságát leküzdeni éa akara. tát a kollektíva akaratának alávetni, úgy nem beszélhetünk kollektív ve. zetésröl, nem beszélhetünk kollektíváról. A kollektív munkának nagy Jelentősége van a bádernevelés szempontjából is. Kollektivitás nélkül egyáltalán nem is lehet komoly po. littkai vezetőket nevelni. Ha olyan kádereiket akarunk nevelni, akik ki. emelésre érdemesek, akik rendelkeznek a lenini-sztálini típusú vezetőt jellemző tulajdonságokkal, dk. kor szorosabban be kell őket vonni az aktiv pártéletbe és módot kell nekik adni arra, hogy megismerjék a munka teljes súlyát. A kollektív munka elvének megsértése nemcsak komoly hibákra verethet hanem a káderek fejlődésének is fékjévé vá. lik. Ahol a kollektivitás elvét megsértik, ott nincsenek meg a kritika és önkritika érvényesülésének előfeltételei, ott eltompul a felelősségérzet, a funkcionáriusokat veszedelmes önhittség és beképzeltség fertőzi meg. Az ilyen viszonyok között pedig egyes vezetők kezdenek úgy visel, kednl, mintha egyedül csak ők tudnának mindent. Csak ők mondhatnának okos és értelmes dolgokat, a többiek pedig legfeljebb csak támogathatják az ő véleményüket. Az ilyen légkörben kedvező talaja van az elvtelenségnck, a hizel. gés ós talpnyalás tőlünk olyan ide. gen szokásainak. Vannak esetek, amikor valamelyik pártszervezet ve. zetője helytelen magatartást tanúsít a vezetőség tagjai pedig elnézik azt, hogy ne rontsák el vele viszonyukat. Eltűrik az elvtelenséget, nem tartják szükségesnek és lehet, ségesnek a tiltakozást ez ellen, eőt olykor még alkalmazkodnak is a vezető véleményéhez és minden cse. lekedetét helyeslő fejbólintással kisérik. Pedig a kollektív vezetésnek az a feladata, hogy a vezetők neveljék és megbírálják egymást. Ahol a hízelgés tűrhetetlen légköre uralkodik ahol nem bírálják a vezető elvtársakat, ott rendszerint ko. moly hibák vannak a munkában is. A kérdések kollektív megvitatá. sát és eldöntését helyesen kell öszszekapcsoini a végrehajtásért való egyéni felelősséggel. Amilyen szűk. ség van a fő kérdések kollektív megvitatására. annyira szükséges az egyéni felelősség a végrehajtás során, hogy ne lehessen a határozat végrehajtásáért való felelősség alól kibújni. A kollektív vezetés módszere a pártvezetés alapelve, amelynek megsértése a pártmunkában nem más, mint a pártszervezetek és a párttagok kezdeményezőkészségét és ön. tevékenységét gúzsbakötő bürokratizmus megnyilvánulása E legfőbb elv szigorú betartása a helyes ve. zetés záloga. Ez rímeli magasabb színvonalra pártunk murkáját annak érdekében hogy eredményesen haladjunk előre a kommunizmus felépítésének diadalmas útján. (L. Szlepov cikkéből, mely megjelent a Pravdában.) A nép nagy művésznője (M. Jermolova születésének 100. évfordulóján) Marija Jermolova, a nagy orosz színésznő 100 évvei ezelőtt született, 1853- július 16 án. A Moszkvai Kisszínház súgójának leánya volt. Élete (1853—11)28) és művészete egész korszakot jelent az orosz színjátszás történetében. Jermolova kortársainak általános elismerése szerint többi mint 50 éven át (1870—1921-ig) legkitűnőbben alakította a színpadon Puskin Turgenyev, Osztrovszkij, Shakespeare, Schiller és Goethe drámáinak hősnőit. Gyermekkorától fogva azon ábrándozott, hogy színésznő lesz. Míg apja Sosepkinnek és Mooialóvnak súgott, a kis Marija a súgólyukból figyelte a nagy Színészek játékát. Már gye rnaok korú ban sok Shakespeare. és Schiller monológot tudott kívülről. A színház Iskoláját végezte. Balettre tanították, die ő mindenáron drámai színésznő akart lenni. 1870 január 30-áa lépett először "a Kis Színház színpadára. ..Beugrásban'4 kellett játszania G. Les&ing „EmiUm Ga!otti"Jjáoak címszerepét. Ez az előadás eldöntötte* a színházi iskola fúttal növendékének sorsát. Marija Jermolova játékával lenyűgözte rf közönséget. Jermolova félévszázados színpadi pályafutása Során körülbelül 300 szerepben lépett fel. A tragédia nagy művésznője volt, elmélyülten hitelesen és nagyszerűen játszotta Puskin, Shakespeare, Schiller és az egykori orosz drámáik hősnőit. A nép hü leánya volt. lelkesedet) a forradalmi demokraták — Bjelinszkij, Dobroljubov felszabadító eszméiért. Legkedvesebb költője a paraszt fr»Tradalom dalnoka, Nyekrnszov volt. Közvetlen kapcsolata a 70TOS évek forrada'mi mozgalmának résztvevőivel nagy hatással volt művészetére, ö maga is a szabadság eszme képviselőjévé lett orosz színpndonElső jutalomjátéka (1876) alkalmával Lope De Vega >,A hős falu " című tragédiájának sziarchozala.at kért*. Ebből az alkalomból mutatták be először Oroszországban » feudális zsarnok ellen lázadást szervező hős paraszti eány történetét. A forradalmi hatású színmüvei, a cári cenzor hamarosan betfloéta. Csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmié után hozták újra zzínpadra, Jermolovának mindig nehéz volt dviseni a cári rendszer színházának légikörét es különösen elviselhetetlenné vált az 1905. évi forradalom, veresége után. Jermolova kénytelen, volt eSy évre visszavonulni a színpadtól. Csak a közönség kitartó sürgetésére kezdett ismét játszani a K's Színházban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megnyitotta a Kis Színház ka.pui't az új közönség: a dolgozó tömegek előtt. Ez $ közönség értékének megfelelően méltányolta Jermolova játékának eszmei mélységét, bölcs egyszerűségét. Jermolova színpadra lépésének 50. évfordulóját lelkesen megünnepelte az egész szovjet nép. Az ösazcts Színésznők közül ő kapta meg elsőnek a köztársaság népművésznője megtisztelő címet, Jermolova heroikus művészete nagy erőve, és hjtelcscn fejezte ki az oroBz nép szabadság-törekvését. A nagv színésznő művészetével közönségét az emberiség szabadságáért, nz új, jobb életér! vívott, harcra hívta fel. Szergej Dnrtí.'n a filológiai tudományok doktor» A Német Demokratikus Köztársaság közvéleménye felháborodottan elítéli az Egyesült Államoknak a „segélynyújtással" kapcsolatos propagandamesterkedését Beriln (TASZSZ). A Némiet Demokratikus Köztársaság lakossága helyesléssel fogadta az Egyesült Al. lamok kormánya propaganda-mes. terkedésér.ek lelepterését és felháborodását fejezi ki az úgynevezett segély ötlete felett. A „Berliner Zeitung" „Leleplezett propagandafogás" című cikkében hangsúlyozna, hogy az Egyesült Al. Iamok kormányának mesterkedése, a Nőmet Demokratikus Köztársaság, nak szánt „segély4' egyik láncszeme <1 „háború pszichológiai előkészítésénők", amelyej Washington folytat, A lap megállapítja, hogy a háború utáni amerikai „segély" súlyos terhét már sok ország népe érezte Az amerikai mágnások „segélye", amelyet az Egye9ült Államok által megállapított feltételek mellet adnak, a „gyámolított'" országok gaz. dasági és politikai leigázására vo_ zet. A „Wall Street'4 bankárai és politikusai a Német Demokratikus Köztársaságnak felajánlott 15 millió dolláros élelmiszer-segéllyel két legyet akartak ütni egycsapással — folytatja a lap. — Egyrészt — amint ez Hendlernok. a „New.York Times" tudósítójának szavaiból ki. tűnik — így akartaik túladni a nyakukon maradt élelmiszereken, amelyeket nem tudtak eladni, másrészt „a június 17-1 helyzetből hasznot akartak húzni" 'éa „meg akar. ták javítani Adenauer esélyeit a küszöbönálló szövetségi gyűlési vá. lasztásokon" A „Neue Zeit", a Keresztény Demokrata Unió lapja kigúnyolja az amerikai monopolistáknak azt az esetlen kísérletét, mellyel más népük „jótevőinek4' és „gyámjainak" szerepét akarják játszani. Két hét alatt 3000 vagon kiváló minőségű élelmiszer érkezett a Szovjetunióból a Német Demokratikus Köztársaságba Vt^llKrt * * I Berlin (MTI) A -Neues Deutsch!and« jelenti, hogy Július 1-től 14-ig 3 ezer vagon magas tápértékú élelmiszer érkezett a Szovjetunióból Odera-Frankfurtba, a Német Demokratikus Köztársaság határállomására. IIÉItl A Szovjetunió a szállítmány keretében 221 vagon vajat, 62 vagon zsírt, 174 vagon étolajat és 29 vagon halkonzervet küldött a Német Demokratikus Köztársaság lakosságának. A szegedi írók folyó'rata, a Tiszatáj — főképpen ois elmúlt év folyamán — örvendetesein szépen fejlődőt'. Ez a fejlődés megmutat, kozott a folyóirot szerkesztésének egyenletességében, arányosságában is. Egyre jobhain foglalkozik a Tiszaié] a problémákkni, s cz ram utolsósorban a szerkesztői munka, nz anyag összeállításának érdnme. És természetesem nem k's érdeme az íróknak, a művek alkotóinak is. Az utöbbi évben meggyorsult fejlő, dés nyomán a Tiszatáj egyre job. ban valósítja meg pártunk célki. lűzéseit, egyre jobbén betölti feladattál. A kétségtelenül megmutatkozó fejlődés mellett, azonban vannak olynn jelek is, amelyek azt mutatják, hogy egyes liibák megszüntetése, kijavítása nem eléggé sikerült. Egyes hibák, ha nem is áL landóak, do visza.viss rátérnek már hosszabb idő óta. Ez azt mutntj», hogy ezek a hibák túlságosan mé'y gyökeret verjek az írócsoport mun. kajában, azt mu'atja, hogy a eso. port nem eléggé harcolt ezeknek megszüntetéséért. Jellegzetesein mutatja ezt n folyóirat új száma is. Ebben a szám. han 'öbb régi hiba 'ér viasza, ismétlődik meg, ha nem is úgy, nem is olyan színvonalon, mint akár egy évvel ezelőtt. Az egyik ilyen hiba a szer. kesztés oránytríloníágn. A folyó, irat szerkesztésinek munkájút több. ízör bírálták már azért, hogy egyegy számba sűrűn, túlságosan sok pnrasztproblémával foglalkozó mű került. Ezen a hibán nem egy. ezer javított is már n szerkesztnbifotttág, A hibe azonbon ismé' Jegyzetek a Tiszaf-áj új számáról visszatért: az új szám mindkét el. beszélése paraszttémájú. Tern.é. •szetesen önmagában nem hiba hogy a parasztság problémáival ilyen intenzíven foglalkoznak a szegedi írók, sőt bizonyos körülmények között ez szükséges is. Az ozutáni számban például helyes lenne minél több műben foglalkozni, a szépirodalom sajátos eszközeivel, bemutatni azokat a változásokat a falu, a parasztság életében, me. lyek pártunk új gazdasági rendszabályainak megvalósításából kö. vetkeznek. Olyan formában azonban, ahogyan az új számhun szerepel a paraszti.tematika — nem a legszerencsésebb ez. Különösen nem. ha mögötte az húzódik meg, hogy a szegedi íróknak egyoldalú, paraszti érdeklődését még nem sika. rült ki erjeszteni, kiszélesíteni a munkássá® (a cz értelmiség munkájának ábrázoláséig. A ivét paraszttárgyú elbeszélés egy számon bolüli megjelenése mögött ugynris feltétlenül ez o tény rejtőzik. Ez a irta ugyan ma már nem olyan állaláno?, mint régebben — mutatja ezt pé'dául András Sándor „BaL Iada o szövőlányről" című verse is — de azért a szegedi írócsoporínak foko-ottan kell ellene küzdeni. A másik hiba az irodalmi áb rázo'ás probl * náival kapcsolatos Arról van szó, hogy a szegcdi Írócsoport fagjait 'öbbször bírálták már ezért, hogy műveik főhőséül különc, exetikus embereiket választottak, a típus visszáját. Jellegzetesen mutatkozott meg ez a hiba Tóth Béla két elbeszélésében, melyokban az irodalmi ábrázolás egyéb érdemei, a jó stílus, a kép és hely. zetteremtő képesség sem tudták helyesen visszaadni a valóságot, mert az elbeszélések hősei, különc, „érdekes" emberek voltak, llelycs, hogy n szegődi írok i« igyekeznek elkerülni az átlag, az átlagos iro. dalmi bemutatását. Helytelen azon. ban, hogy ezt nem a t'P'kus kete. 'ésével. hanem a tipikus visszájával. a különc, az érdekes, az exotikus űilak ábrázolásával helyettesítik. Különösen sajnálatos ez, ha olynn, egyébként tehetséges író. mint Szfios András esik ebbe a hibába. A Tiszatáj új számában megjelent elbeszélésnek főhőse az öreg könyves Csalán, a „legtipikusabb különc". Csatári a falu kanásza, a könyvel; szerelmese, a regényeik és a versek nagy isme. rőjo. Olvasási kedve szinte szen. vedéilyé nőtt: minden percét olvasásra használja fel, s tudása ebl»rn o tekintetben hajazza n tanító, a pap ismereteit. Függetlenül attól, hogy ennek az eretnek megvan e a ma"a egyedi realitása, az ilyen Irodalmi ábrázolás csökkend a mű társadalmi hatását, s különösen, ha a máról vnn szó, gátolja, hogy az író bel"avatkozzék a valóság alakításába. Az úi szám mutálja azt is, hogy a szegedi íróknak további fontos feladataik varrnak a sematizmus elleni harc terén. Somfai László: Varjak lakomáján című elbeszélésében is föllelhető még a sematikus ábrázolás nem egy ma. radványa. Különösen a kulák, nz öreg Varjú alakjában mutatkozik ez meg. Varjú vacsorára hívja meg rokonait és hasotnszörü Ismerőseit, még az öreg cselédjét ls A vacsorán berúg és egy hozzá ós a helyzethez illő, sokszor értelmetlen „beszédet" mond al. A beszéd végén jelenti be — erre nz aktusra hívja be a cselédjét —, hogy elválik feleségétől, s ezzel megszűnik « kulák volta, így túljár a kommunistáik eszén. Neliezon hihető, hogy lenne olyan kulák, aki iilyen nyiltan lefleplezné magát, iki ilyen széleskörű nyilvánosság ciőtt publikálná becstelen céljait, s ezért ilyen gyülekezetet hivnn össze. A kulák ábrázolásának ez a módja elaltatja az éberséget, mert nem mutatja meg a kulák veszedelmrsségót és agyafúrtságát. A kulák nem ilyen ártalmatlan, nem ilyen ügyefogyott, hanem nagyon is veszedelmes és ravasz ellenség. Az irodalmi ábrázolásnak ezt, a kulák igazi arcát kell megmutatnia. Hogyan harcoljon a szegedi írócsoport az i'yen hibák ellen is? Az első és legfontosabb feladat: a marxizmus-leninizmus állandó tanulmányozása. A marxi zmus-lenin. izmus tudományának ismerete nélkül nz írók oern tudnak n valóság szövevényei között helyesen tájékozódni. Éppen ezért a szegedi íróknak is állandó felad ttuk: marxista műveltségük 3zínvonalának következetes emelése. A való. ság lényeinek, bonyolult jelenségeinek és folyamatainak megértését és megmagyarázását segíti a marxizmus tudománya. Természetesen: senki sem kíván dogmatikus tanulási a szegedi Irókiől, hanem a tanultak alkalmazását sutját írói munkájukra, az éleire, r.ieiyet még jobban kell tanulmányozni ok, megismermök. Segíti a hibák megszüntetésé' a jó munkamódszer alkalmazása te Az eddigi hibák elkövetését aa ;s elősegítette, hogy a szegedi író. csoport munkamódszerei fogyaté. kosák voltak, A csoport például csak jó vagy rossz, illetve közölhető, vagy nem közölhető müveket ismeri. Egy-egy irodalmi müvet úgy bíráltak, hogy a két végső eset, a jó vagy rossz eldöntésére íörekedlek. Azt, hogy egy muvet át ifl lehet dolgozni és hibái kijavításával közölhetővé vagy még jot-bá lehet tenni, nem igen vették figyelembe. Pedig nem kell bizonygatni, mennyire fontos eszköz ez ahban, hogy az irodalom fejlődjék, abban, hogy mindig jobb, színvonalasabb irodalmi müvek jelen, jenek meg. Sőt, az írócsopoit dolgozzon úgy, hogy a Tisza'ái szerkesztőbizottsága a közié* olőtt megvitassa — nem a kész írást, — hanem a mű tervét, g hn szükséges változtaoson, alaikí'tsoji a tervezeten. Ez természetesen több munkát jelent, de így nagyebhak leszntk az eredmények is, s ezzel n többletmunka sokszorosan vissaatérüb A követelmények nőnek. Fej. lődik népi demokráciánk, s cz*el n fejlődéssel lépést tartani csak ál. landó tanulással, jó munkával lehet; azek számára méginJaább, akik a valóság művészi megmutatásával akarják a boldogabb jövőt építeni. Ennek figyelembevételével javítsa tovább munkáját a szegedi írócsoport.