Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-16 / 165. szám

2 CSÜTÖRTÖK. 1953 TT'fJUS 1«, " Az SZKP tapasztalataiból A kollekiivitás a pártvezetés legfőbb elve A pártvezetés egyik alapelve, hogy a pártimunka minden fontos kérdésének eldöntésénél a kollekti­vitásnak kell érvényesülnie. Nem lehet szó helyes vezetésről, ha a pártszervezetben megsértik a pár. tonbelüll demokráciát, ha nincs kol­•ektív vezetés, fejlett kritika és önkritika. A kollektivitás a pártve. zetés hatalmaa ereje. A kollektivitás elve a munkában elsősorban azt jelenti, hogy minden Jutároeat, amelyet a pártvezetésé, gek fontos elvi kérdésekben hoznak, kollektív megvitatás eredménye IN gyen. Bármilyen tapasztaltak is a ve. zetők, bármilyen ismeretekkel és képességekkel rendelkezzenek is, nem pótolhatják egy egész kol­lektíva kezdeményezőkészségét és tapasztalatát. Minden vezető kollektívában vannak emberek, akik olyan sokoldalú ta. pasztalattal rendelkeznek, melynek felhasználása nélkül a vezetők nem hozhatnak helyes határozatokat, nem tudnak magasszínvonalú irá­nyító munkát végezni. Az egyénileg hozott határozatok mindig, vagy majdnem mindig egy­oldalú határozatok. Ezért igen fon. tos követelmény az, hogy a határozatok többek tapasztalatán alapuljanak, kollektív alkotó munka eredményei tegyenek i .1 • ; 1-1 • I • | (iái A politikai vezető nem állíthatja magát szembe a kollektívával, ha­nem mindig arra törekszik, hogy összekovácsolja a pártaktivát, meg. ismerje a széles párttagság tapasz­talatait és re adminisztratív jellegű hatalmi intézkedéseikkel, hanem te­kintélyével, hozzáértésével és ta. pasztalatáva! érje el a kívánt ered­ményt, A kérdések kollektív megvitatásá­ban éa eldöntésében fontos szerepet játszik a páltvezetőség üléseinek rendszeres összehívása és helyes le. vezetése. Amikor a párt egyes funk­cionáriusokat kritikával Illet azért, mert ülésező módszereket használ­nak a vezetés munkájában, akkor ez nem azt jelenti, hogy a párt általá­nosságban elítéli az ülések tartását­Ellenkezőleg, nem arról van szó. hogy ütéseket tartanaik, hanem ar. ról, hogyan vezetik le azokat. A pártvezetőség üléseinek rendszerte­len összehívása nem más, mint a kollektív vezetés elvének megsértése és a vezetésnek ürca adminisztratív és bürokratikus módszerekkel való helyettesítése Egyes esetekben • kollektív veze­tés elvének megsértése nbbhn nyil­vánul meg hogy a pártvezetöségek üléseit a tagok egyrészéndk távollé­téiben tartják meg. Ez nem más, mint a pár (vezetőségi tagok szerepének lebecsülése. A kollektív vezetés elvének meg. sértése nz ls. amikor körkérdés út. ján hoznak meg fontos határozato­kat. A kollektív vezetés elvének leg­elterjedtebb megsértése az ülések rossz előkészítése: a pártvezetőség ülésére kellő előkészítés nélkül visz­nek kérdéseket, & vezetőség tagjai nem kapják meg előre az ülés anya. gát és csak az Ulóseki-n ismerked. nek meg a határozattervezetekkel. Az ilyen esetekben órákig tart a kérdések megtárgyalása, de hasznos határozat nem születik. Az ilyen terméketlen ülések megcsúfolásai n kollektív vezetés elvének — össze­hívásuk nem annyira a kérdések aktív megvitatása céljából, mint in­kább csak forma kedvéért történik. Számos esetben jelentéktelen vitat­kozás helyettesíti a kérdések beható megvitatását és a kritika önkritika csak alig hallhatóan érvényesül­A kollektív munka egyik előfel. tétele, hogy a vezetők meghall. gaBsák a vezetőség tagjainak véleményét, figyelembe vegyék Mriló megjegyzéseiket és ja­vaslataikat. A vezető fogadja el bátran a kri­tikát, mutassa meg, hogy kész a maga akaratát a kollektíva akara­tának alárendelni. Ha a vezetőből hiányzik ez n tulajdonság, ha nem tudja hiúságát leküzdeni éa akara. tát a kollektíva akaratának alávetni, úgy nem beszélhetünk kollektív ve. zetésröl, nem beszélhetünk kollektí­váról. A kollektív munkának nagy Je­lentősége van a bádernevelés szem­pontjából is. Kollektivitás nélkül egyáltalán nem is lehet komoly po. littkai vezetőket nevelni. Ha olyan kádereiket akarunk nevelni, akik ki. emelésre érdemesek, akik rendel­keznek a lenini-sztálini típusú veze­tőt jellemző tulajdonságokkal, dk. kor szorosabban be kell őket vonni az aktiv pártéletbe és módot kell nekik adni arra, hogy megismerjék a munka teljes súlyát. A kollektív munka elvének megsértése nemcsak komoly hibákra verethet hanem a káderek fejlődésének is fékjévé vá. lik. Ahol a kollektivitás elvét megsértik, ott nincsenek meg a kritika és ön­kritika érvényesülésének előfeltéte­lei, ott eltompul a felelősségérzet, a funkcionáriusokat veszedelmes ön­hittség és beképzeltség fertőzi meg. Az ilyen viszonyok között pedig egyes vezetők kezdenek úgy visel, kednl, mintha egyedül csak ők tud­nának mindent. Csak ők mondhat­nának okos és értelmes dolgokat, a többiek pedig legfeljebb csak támo­gathatják az ő véleményüket. Az ilyen légkörben kedvező ta­laja van az elvtelenségnck, a hizel. gés ós talpnyalás tőlünk olyan ide. gen szokásainak. Vannak esetek, amikor valamelyik pártszervezet ve. zetője helytelen magatartást tanú­sít a vezetőség tagjai pedig elnézik azt, hogy ne rontsák el vele viszo­nyukat. Eltűrik az elvtelenséget, nem tartják szükségesnek és lehet, ségesnek a tiltakozást ez ellen, eőt olykor még alkalmazkodnak is a vezető véleményéhez és minden cse. lekedetét helyeslő fejbólintással ki­sérik. Pedig a kollektív vezetésnek az a feladata, hogy a vezetők ne­veljék és megbírálják egymást. Ahol a hízelgés tűrhetetlen légköre uralkodik ahol nem bírálják a ve­zető elvtársakat, ott rendszerint ko. moly hibák vannak a munkában is. A kérdések kollektív megvitatá. sát és eldöntését helyesen kell ösz­szekapcsoini a végrehajtásért való egyéni felelősséggel. Amilyen szűk. ség van a fő kérdések kollektív megvitatására. annyira szükséges az egyéni felelősség a végrehajtás során, hogy ne lehessen a határozat végrehajtásáért való felelősség alól kibújni. A kollektív vezetés módszere a pártvezetés alapelve, amelynek meg­sértése a pártmunkában nem más, mint a pártszervezetek és a pártta­gok kezdeményezőkészségét és ön. tevékenységét gúzsbakötő bürokra­tizmus megnyilvánulása E legfőbb elv szigorú betartása a helyes ve. zetés záloga. Ez rímeli magasabb színvonalra pártunk murkáját an­nak érdekében hogy eredményesen haladjunk előre a kommunizmus fel­építésének diadalmas útján. (L. Szlepov cikkéből, mely megjelent a Pravdában.) A nép nagy művésznője (M. Jermolova születésének 100. évfordulóján) Marija Jermolova, a nagy orosz színésznő 100 évvei ezelőtt szüle­tett, 1853- július 16 án. A Moszkvai Kisszínház súgójának leánya volt. Élete (1853—11)28) és művészete egész korszakot jelent az orosz szín­játszás történetében. Jermolova kortársainak általános elismerése szerint többi mint 50 éven át (1870—1921-ig) legkitűnőbben alakí­totta a színpadon Puskin Turge­nyev, Osztrovszkij, Shakespeare, Schiller és Goethe drámáinak hős­nőit. Gyermekkorától fogva azon áb­rándozott, hogy színésznő lesz. Míg apja Sosepkinnek és Mooialóvnak súgott, a kis Marija a súgólyukból figyelte a nagy Színészek játékát. Már gye rnaok korú ban sok Shakes­peare. és Schiller monológot tudott kívülről. A színház Iskoláját végezte. Ba­lettre tanították, die ő mindenáron drámai színésznő akart lenni. 1870 január 30-áa lépett először "a Kis Színház színpadára. ..Beugrásban'4 kellett játszania G. Les&ing „Emi­Um Ga!otti"Jjáoak címszerepét. Ez az előadás eldöntötte* a színházi iskola fúttal növendékének sorsát. Marija Jermolova játékával lenyű­gözte rf közönséget. Jermolova félévszázados színpadi pályafutása Során körülbelül 300 szerepben lépett fel. A tragédia nagy művésznője volt, elmélyülten hitelesen és nagyszerűen játszotta Puskin, Shakespeare, Schiller és az egykori orosz drámáik hősnőit. A nép hü leánya volt. lelkesedet) a forradalmi demokraták — Bjelin­szkij, Dobroljubov felszabadító eszméiért. Legkedvesebb költője a paraszt fr»Tradalom dalnoka, Nyek­rnszov volt. Közvetlen kapcsolata a 70TOS évek forrada'mi mozgalmának résztvevőivel nagy hatással volt művészetére, ö maga is a szabad­ság eszme képviselőjévé lett orosz színpndon­Első jutalomjátéka (1876) alkal­mával Lope De Vega >,A hős falu " című tragédiájának sziarchozala.at kért*. Ebből az alkalomból mutat­ták be először Oroszországban » feudális zsarnok ellen lázadást szervező hős paraszti eány történe­tét. A forradalmi hatású színmüvei, a cári cenzor hamarosan betfloéta. Csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmié után hozták újra zzínpadra, Jermolovának mindig nehéz volt dviseni a cári rendszer színházának légikörét es különösen elviselhetet­lenné vált az 1905. évi forradalom, veresége után. Jermolova kénytelen, volt eSy évre visszavonulni a szín­padtól. Csak a közönség kitartó sürgetésére kezdett ismét játszani a K's Színházban. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom megnyitotta a Kis Színház ka.pui't az új közönség: a dolgozó tömegek előtt. Ez $ közönség érté­kének megfelelően méltányolta Jer­molova játékának eszmei mélységét, bölcs egyszerűségét. Jermolova szín­padra lépésének 50. évfordulóját lelkesen megünnepelte az egész szovjet nép. Az ösazcts Színésznők közül ő kapta meg elsőnek a köz­társaság népművésznője megtisztelő címet, Jermolova heroikus művészete nagy erőve, és hjtelcscn fejezte ki az oroBz nép szabadság-törekvését. A nagv színésznő művészetével kö­zönségét az emberiség szabadságáért, nz új, jobb életér! vívott, harcra hívta fel. Szergej Dnrtí.'n a filológiai tudományok doktor» A Német Demokratikus Köztársaság közvéleménye felháborodottan elítéli az Egyesült Államoknak a „segélynyújtással" kapcsolatos propagandamesterkedését Beriln (TASZSZ). A Némiet De­mokratikus Köztársaság lakossága helyesléssel fogadta az Egyesült Al. lamok kormánya propaganda-mes. terkedésér.ek lelepterését és felhábo­rodását fejezi ki az úgynevezett se­gély ötlete felett. A „Berliner Zeitung" „Leleplezett propagandafogás" című cikkében hangsúlyozna, hogy az Egyesült Al. Iamok kormányának mesterkedése, a Nőmet Demokratikus Köztársaság, nak szánt „segély4' egyik láncszeme <1 „háború pszichológiai előkészítésé­nők", amelyej Washington folytat, A lap megállapítja, hogy a há­ború utáni amerikai „segély" súlyos terhét már sok ország népe érezte Az amerikai mágnások „segélye", amelyet az Egye9ült Államok által megállapított feltételek mellet ad­nak, a „gyámolított'" országok gaz. dasági és politikai leigázására vo_ zet. A „Wall Street'4 bankárai és po­litikusai a Német Demokratikus Köztársaságnak felajánlott 15 millió dolláros élelmiszer-segéllyel két le­gyet akartak ütni egycsapással — folytatja a lap. — Egyrészt — amint ez Hendlernok. a „New.York Times" tudósítójának szavaiból ki. tűnik — így akartaik túladni a nyakukon maradt élelmiszereken, amelyeket nem tudtak eladni, más­részt „a június 17-1 helyzetből hasz­not akartak húzni" 'éa „meg akar. ták javítani Adenauer esélyeit a küszöbönálló szövetségi gyűlési vá. lasztásokon" A „Neue Zeit", a Keresztény De­mokrata Unió lapja kigúnyolja az amerikai monopolistáknak azt az esetlen kísérletét, mellyel más né­pük „jótevőinek4' és „gyámjainak" szerepét akarják játszani. Két hét alatt 3000 vagon kiváló minőségű élelmiszer érkezett a Szovjetunióból a Német Demokratikus Köztársaságba Vt^llKrt * * I Berlin (MTI) A -Neues Deutsch­!and« jelenti, hogy Július 1-től 14-ig 3 ezer vagon magas tápér­tékú élelmiszer érkezett a Szovjet­unióból Odera-Frankfurtba, a Né­met Demokratikus Köztársaság ha­tárállomására. IIÉItl A Szovjetunió a szállítmány ke­retében 221 vagon vajat, 62 vagon zsírt, 174 vagon étolajat és 29 va­gon halkonzervet küldött a Német Demokratikus Köztársaság lakos­ságának. A szegedi írók folyó'rata, a Tiszatáj — főképpen ois elmúlt év folyamán — örvendetesein szépen fejlődőt'. Ez a fejlődés megmutat, kozott a folyóirot szerkesztésének egyenletességében, arányosságában is. Egyre jobhain foglalkozik a Ti­szaié] a problémákkni, s cz ram utolsósorban a szerkesztői munka, nz anyag összeállításának érdnme. És természetesem nem k's érdeme az íróknak, a művek alkotóinak is. Az utöbbi évben meggyorsult fejlő, dés nyomán a Tiszatáj egyre job. ban valósítja meg pártunk célki. lűzéseit, egyre jobbén betölti fel­adattál. A kétségtelenül megmutatkozó fejlődés mellett, azonban vannak olynn jelek is, amelyek azt mutat­ják, hogy egyes liibák megszün­tetése, kijavítása nem eléggé si­került. Egyes hibák, ha nem is áL landóak, do visza.viss rátérnek már hosszabb idő óta. Ez azt mutntj», hogy ezek a hibák túlságosan mé'y gyökeret verjek az írócsoport mun. kajában, azt mu'atja, hogy a eso. port nem eléggé harcolt ezeknek megszüntetéséért. Jellegzetesein mutatja ezt n fo­lyóirat új száma is. Ebben a szám. han 'öbb régi hiba 'ér viasza, is­métlődik meg, ha nem is úgy, nem is olyan színvonalon, mint akár egy évvel ezelőtt. Az egyik ilyen hiba a szer. kesztés oránytríloníágn. A folyó, irat szerkesztésinek munkájút több. ízör bírálták már azért, hogy egy­egy számba sűrűn, túlságosan sok pnrasztproblémával foglalkozó mű került. Ezen a hibán nem egy. ezer javított is már n szerkesztn­bifotttág, A hibe azonbon ismé' Jegyzetek a Tiszaf-áj új számáról visszatért: az új szám mindkét el. beszélése paraszttémájú. Tern.é. •szetesen önmagában nem hiba hogy a parasztság problémáival ilyen intenzíven foglalkoznak a szegedi írók, sőt bizonyos körül­mények között ez szükséges is. Az ozutáni számban például helyes lenne minél több műben foglalkozni, a szépirodalom sajátos eszközeivel, bemutatni azokat a változásokat a falu, a parasztság életében, me. lyek pártunk új gazdasági rendsza­bályainak megvalósításából kö. vetkeznek. Olyan formában azon­ban, ahogyan az új számhun szere­pel a paraszti.tematika — nem a legszerencsésebb ez. Különösen nem. ha mögötte az húzódik meg, hogy a szegedi íróknak egyoldalú, pa­raszti érdeklődését még nem sika. rült ki erjeszteni, kiszélesíteni a munkássá® (a cz értelmiség mun­kájának ábrázoláséig. A ivét pa­raszttárgyú elbeszélés egy számon bolüli megjelenése mögött ugynris feltétlenül ez o tény rejtőzik. Ez a irta ugyan ma már nem olyan ál­laláno?, mint régebben — mutatja ezt pé'dául András Sándor „BaL Iada o szövőlányről" című verse is — de azért a szegedi írócsoporínak foko-ottan kell ellene küzdeni. A másik hiba az irodalmi áb rázo'ás probl * náival kapcsolatos Arról van szó, hogy a szegcdi Író­csoport fagjait 'öbbször bírálták már ezért, hogy műveik főhőséül különc, exetikus embereiket válasz­tottak, a típus visszáját. Jellegze­tesen mutatkozott meg ez a hiba Tóth Béla két elbeszélésében, me­lyokban az irodalmi ábrázolás egyéb érdemei, a jó stílus, a kép és hely. zetteremtő képesség sem tudták helyesen visszaadni a valóságot, mert az elbeszélések hősei, különc, „érdekes" emberek voltak, llelycs, hogy n szegődi írok i« igyekeznek elkerülni az átlag, az átlagos iro. dalmi bemutatását. Helytelen azon. ban, hogy ezt nem a t'P'kus kete. 'ésével. hanem a tipikus visszájá­val. a különc, az érdekes, az exo­tikus űilak ábrázolásával helyette­sítik. Különösen sajnálatos ez, ha olynn, egyébként tehetséges író. mint Szfios András esik ebbe a hibába. A Tiszatáj új számában megjelent elbeszélésnek főhőse az öreg könyves Csalán, a „legtipiku­sabb különc". Csatári a falu ka­násza, a könyvel; szerelmese, a regényeik és a versek nagy isme. rőjo. Olvasási kedve szinte szen. vedéilyé nőtt: minden percét ol­vasásra használja fel, s tudása eb­l»rn o tekintetben hajazza n tanító, a pap ismereteit. Függetlenül at­tól, hogy ennek az eretnek megvan e a ma"a egyedi realitása, az ilyen Irodalmi ábrázolás csökkend a mű társadalmi hatását, s különösen, ha a máról vnn szó, gátolja, hogy az író bel"avatkozzék a valóság alakí­tásába. Az úi szám mutálja azt is, hogy a szegedi íróknak további fontos feladataik varrnak a sema­tizmus elleni harc terén. Somfai László: Varjak lakomáján című el­beszélésében is föllelhető még a sematikus ábrázolás nem egy ma. radványa. Különösen a kulák, nz öreg Varjú alakjában mutatkozik ez meg. Varjú vacsorára hívja meg rokonait és hasotnszörü Is­merőseit, még az öreg cselédjét ls A vacsorán berúg és egy hozzá ós a helyzethez illő, sokszor értelmet­len „beszédet" mond al. A beszéd végén jelenti be — erre nz aktus­ra hívja be a cselédjét —, hogy elválik feleségétől, s ezzel meg­szűnik « kulák volta, így túljár a kommunistáik eszén. Neliezon hihe­tő, hogy lenne olyan kulák, aki iilyen nyiltan lefleplezné magát, iki ilyen széleskörű nyilvánosság ciőtt publikálná becstelen céljait, s ezért ilyen gyülekezetet hivnn össze. A kulák ábrázolásának ez a módja elaltatja az éberséget, mert nem mutatja meg a kulák veszedelmrs­ségót és agyafúrtságát. A kulák nem ilyen ártalmatlan, nem ilyen ügyefogyott, hanem nagyon is ve­szedelmes és ravasz ellenség. Az irodalmi ábrázolásnak ezt, a ku­lák igazi arcát kell megmutatnia. Hogyan harcoljon a szegedi író­csoport az i'yen hibák ellen is? Az első és legfontosabb feladat: a marxizmus-leninizmus állandó ta­nulmányozása. A marxi zmus-lenin. izmus tudományának ismerete nél­kül nz írók oern tudnak n valóság szövevényei között helyesen tájé­kozódni. Éppen ezért a szegedi íróknak is állandó felad ttuk: marxista műveltségük 3zínvonalá­nak következetes emelése. A való. ság lényeinek, bonyolult jelensé­geinek és folyamatainak megérté­sét és megmagyarázását segíti a marxizmus tudománya. Természe­tesen: senki sem kíván dogmati­kus tanulási a szegedi Irókiől, ha­nem a tanultak alkalmazását sutját írói munkájukra, az éleire, r.ieiyet még jobban kell tanulmányozni ok, megismermök. Segíti a hibák megszüntetésé' a jó munkamódszer alkalmazása te Az eddigi hibák elkövetését aa ;s elősegítette, hogy a szegedi író. csoport munkamódszerei fogyaté. kosák voltak, A csoport például csak jó vagy rossz, illetve közöl­hető, vagy nem közölhető müveket ismeri. Egy-egy irodalmi müvet úgy bíráltak, hogy a két végső eset, a jó vagy rossz eldöntésére íörekedlek. Azt, hogy egy muvet át ifl lehet dolgozni és hibái kijavítá­sával közölhetővé vagy még jot-bá lehet tenni, nem igen vették figye­lembe. Pedig nem kell bizonygat­ni, mennyire fontos eszköz ez ah­ban, hogy az irodalom fejlődjék, abban, hogy mindig jobb, szín­vonalasabb irodalmi müvek jelen, jenek meg. Sőt, az írócsopoit dol­gozzon úgy, hogy a Tisza'ái szer­kesztőbizottsága a közié* olőtt meg­vitassa — nem a kész írást, — ha­nem a mű tervét, g hn szükséges változtaoson, alaikí'tsoji a tervezeten. Ez természetesen több munkát je­lent, de így nagyebhak leszntk az eredmények is, s ezzel n többlet­munka sokszorosan vissaatérüb A követelmények nőnek. Fej. lődik népi demokráciánk, s cz*el n fejlődéssel lépést tartani csak ál. landó tanulással, jó munkával le­het; azek számára méginJaább, akik a valóság művészi megmutatásá­val akarják a boldogabb jövőt épí­teni. Ennek figyelembevételével javítsa tovább munkáját a szegedi írócsoport.

Next

/
Thumbnails
Contents