Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-12 / 162. szám

ti VASÁRNAP, 1053. JULIUS lt " Harc a jó termés betakarításáért a testvéri országokban Magas termésátlagok a Szovjetunió déli Körzeieiben A Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési min.iszlériumátiak közlés? szerint Uzbekisztán Turkménia és Tádzsikisztán néhány körzetében már elvégezték a betakarítást, Uz. beki&ztániban több kolhozban hektáronként 25—31, egyes helyeken 40 mázsás állagot értek el. Ukrajna herszonl területének k'ombájnveze. től 25—30 mázsa búzát csépelnek hektáronként- A jó termés a fejlett agrotechnikának, valamint A mezei munkák nagyfokú gépesítésének eredménye. A Szovjetunió kolhozaiban nagyon sok gépet alkalmaznak. A mezőgazdaság csak a legutóbbi években 41 ezer arató-cséplőgépet, köztük 20 ezer magánjáró kombájnt kapott. 1 korai rizs bolakarilása Hainan szigetén Dél-Kína legnagyobb szigetén, HaLnan-szigetén befejeződött a ko. rnl rizstermés betakarítása. Az idei rizstermés jobb, mint a tavalyi. Egy sor nagy rizstermelő körzetben ebben az évben a termés 20—30 százalékkal jobb. A búzatermés ls jónak ígérkezik. Észak.Kína fontos gabonatermő vidékén, Hopejben gazdag termésről érkezik hír Santungban, amely Kelet-Kína búzatermelésének 43.5 százalékát adja. hektáromként körűibe, lül 15—20 százalékkal töibb búzát aratnak, mint 1951-ben. Bolgár kombájnvezelOk munüEversenyo Az egész országgal együtt Dobrudzsában, Bulgária éléskamrájában ls megkezdődött az aratás. Egyedül a Tolbulvin-járás termelő szövet-ke. zetelben és állami gazdaságaiban 80 szovjet kombájn segíti a munkát. A kombájnisták versenyben állnak egymással. Krszftju Nikolov kombájnvezető fcét nap alatt 40 hektár repcét aratott le. A mezőgazdaság széleskörű gépesítésének eredményeképpen az Idén a termésbetakarítást sokkal rövidebb idő alatt hajtják végre, mint a múltban. Ebben az évbem a termés felét gépekkel takarítják be. Uifaita szalmunvUjta és boglyázógío a csehszlovák termültfldeken Csehszlovákiában újfajta gépet szerkesztettek a szalma gyors bog. lyázására és b?iakarítására, Az új szalmagyüjtő és boglyázógép, amelyet már sok egységes földmüvesKzö vetkezet földjén kipróbáltak, igen bevált- Az egyszerű szerkezetű gép segítségével a boglyázás sokkal olcsóbb és gyorsabb. A gép kezeléséhez összesen négy dolgozóra van szükség, akik nyolcórás műszak alatt elvégzik ugyanazt a munkát, amelyhez ezelőtt tizennégy emberre (Fo't szükség. Gyorsan halad ai aralás dioániáhan Albániában jó a termés, Megkez. dődött az öszibúzn. rozs, zab és árpa betakarítása. Az aratást túlnyomórészt trnktorvontaiású aratógépekke} végzik. A cséplés teljes mértékben géppel történik. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek hektáronként 20—30 mázsás búza. lermést gyűjtenek be. A betakarítással egyidejűleg folyik az ipari növények: gyapot 'és a cukorrépa sorközi megmunkálása- Hatalmas területen ültetn'k utónövényeket, többi között 30 ezer hektáron kukoricái. Ünnegályesen adják át az eísit gabonát az afhmnak a Komán Kéjköz árs2ságban A Kolozsvárott m°gjelenö „Igazteág" írja: „A déscichegyi kollekti. visták (termelőszövetkezeti tagek. — A saerk.) örömmel veszik szám. ba szorgalmas munkájuk eredményét. A désl gép. és traktorállomás dolgozói Bredjuk szovjet sztahanovista munkamódszere szerint szervezték meg a cséplést é3 így hozzásegítették a koHektivlsftákat. hogy elsők legyenek a cséplésnél és a be. szolgáltatásnál. így július 1-én a déscichegyi kolletktivisták befejezték az ősziárpa cséplését Több mint 3000 kiló termést értek cl hektáronként, tehát közel 100 százalékkal haladták túl a tervelőirányzatot. Ünnepi hangulatban díszítették fel a szekereket, amelyeken elvitték a terményt az átvevő központba. Vállalásukhoz híven a rajonban ők adták át az első gabonát az államnak. A Román Népköztársaságban egyéibként az idén 73 százalékkal több gépet használnak a betakarí. tásnál, mint tavaly. Az országban az Idén nyáron elsőizben ültetnek nyári burgonyát, Liszenkó szovjet tudós módszerének alkalmazásával. Asszonyok a koreai hátországban Gyunhinrl északkoreai faluban (Kjacaen járás)' két év óté „A szántást nők végzik!" jelszó szellemében folyik a mezőgazdasági munka, Ez alatt a két év alatt a nők rendkívül bő termést takarítottak be. A mult évben például Kim Nak Hl brigádjának 30 tagja minden egyes hektár földről körülbelül 13$ métermázsa rizst aratott. Kim Nak Hi 1953 januárjában megkapta jó munkájáért az Állami Zászlórcnd II fokozatát. A brigád sikere nagy halássa! volt a falu minden lakójára és még nagyobb erőt adott a további munkához. A falu lakói nem elégedtek meg az előbbi években elért eredmé. nyekkel. Elhatározták, hogy az idén 50 százalékkal több rizst termelnek, mint a mult esztendőben. Minden erejükkel tovább harcolnak n bő terOudár növésű, akár a jegekiyék. Jó kötésű. Barna a haja, melegpillantású a szeme. Neve: lfj. Szabó István. Most végezte el jó eredménnyel a pedagógiai főiskolát: tanár — új tanár. — Tanár lettem! — zsongtak, táncoltak benne a szavak és soksok szőke, barna apró emberkét látott, akik mind rá figyelnek. És örült, ürült. Anyja — ez a munkában törődött, őszülő egyszerű drága aszszony — ki tudja hányszor mondta el: — Fijam, fijam, tanár lettél, tanicc. Istenem, de boldog vagyok — és az anyai szív melegével szorongatta a kezét. Hát hogyne, nem, kis dolog, amivé a téglagyári munkás fia lett! De az örömbe üröm is keveredett, mint búzába az ocsú. Bizony, az igazat megvallva, nem nagyon tetszett ifj. Szabónak, hogy falura kell njennie, hogy ott kapott beosztást. — Falu, tanyavidék — kesergett —, hát miért éppen oda? Lehet-e ott tovább haladni a tudás birodalmában? Nem-e rekedek meg, mint a kátyúba keveredett szekér? Emésztette magát, picit visszahőkölt. És úgy is van nz, igaz, akár kubikosra, akár tanárra egyaránt: jó dolgában válogatós. Napok Iramodtak el. Az új tanárban ott sarjadzott valamiféle elégedetlenség. Aztán egy hirtelen gondolata támadt: -A várostól 30 kilométerre van a falu, ahol taníirnom kell mnjd. Megnézem''. M

ásnap reggel vonaton ült. Vájjon mire jár? Jó óra multán érkezett meg, A falu főmésért és nem kétséges, hogy önfeláldozó munkájuknak ebben az év. ben ls meg lesz az eredménye. „A béke harckocsi |ai" A Német Demokratikus Köztársa. ságban gyors iramban fejlődik a mezőgazdaság. Ezt a fejlődést nagymértékben elősegíti ® Szovjetunió önzetlen és baráti támogatása. A szovjet nép a „béke harckocsijait" küldi a keletn'émetországi parasztságnak. Ebben az évben nem kevesebb, mint 400 szovjet arató.cséplő gépet, 150 répaszedőgépet és sok bürgonyaültetőgépet szállít a Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársaságnak. n 1. i |.D i 11 J

A szovjet ipar néhány nappal ezelőtt kilencvenkét „Sztáünyec 4'' típusú kombájnt szállított « kelet, német mezőgazdaságnak. A gépek már résztvesznok az idei aratásban. Az idén jelentősen emelkedik a lengyel mezőgazdaság termelése A lengyel mezőgazdaság az idén ttagy feladatok elölt áll. Az előirányzat szifrint 7,4 százalókkal emelkedik majd a mezőgazdasági termelés. A népi hatalom a legmesszebbmenőén segíti a mezőgaz. daság dolgozóit. A gépek és felszerelések ezreit kapja a mezőgazda, ság. Az idén négyszer annyi mű. trágya áll a mezőgazdaság rendelkezésére. mint a háború előtt. A nagyarányú állami segítség és a szovjet tapasztalatok alkalmazásával az idén jó termést takarít be a lengyel mezőgazdaság. Az új utcáján akácok adtak árnyékot, gyerekek játszottak a kút körül és odább, a templom körül port kavarva szekér zötyögött. Hát ez a falu? A tanár elgondolkozva lépegetett. Vele szemközt olyan 35 év körüli asszony jött. Előtte kék kötény, fején babos kendő. Piros, vidám az orcája. "Megszólítom, legalább valami hírt hallok-* — gondolta. — Jónapot kívánok 1 — köszönt tisztességtudóan. — Isten hozta! — jött a barátságos üdvözlés és az asszony a tanár balkarjára vetett porköpönyegét nézegette. — Ugye nem idevaló? — Nem ... Nem vagyok idevalósi. De tessék csak mondani, mi újság van errefelé? — Mi? Aratunk! Kombáj is van — így mondta közlékenyen — a Béke-tsz földjén. Jól fizet a búza, olyan tizennégy mázsát ád holdja. Aztán meg, ha érdekli, szépítkezünk. — Szépítkcznek? — ámuldozott a tanár. — Igen, igen! — integetett fejével. — Mmk a magunk jószántából bemeszeljük a kultúrházunkat, aztán az iskolát is, hogyhátég szép legyen. Nekem is két gyerekem iskolás. .. — Csakugyan? — Nagyon ls. Ügy hírlik, új tanár is gyön, meg mire megkezdődik a tanítás, hozzáragasztanak egy tantermet az iskolához. Ideje is már — adta tudtul kis büszkeséggel a városi embernek —. Ila Az Országos Gyorsíróversenybizottság április hónapban rendezte meg Szegeden a megyei és május hónapban Budapesten az országos gyorsíróversenyt. A versenydolgozatok hivatalos értékelése az elmúlt napokban történt meg. A szegedi gyorsírók mindkét versenyen jó eredményeket értek el. A magasfokú 300 szótagos versenyen Csongrád megye gyorsíróbajnoka és egyben a megye legjobb vállalati versenyzője címet Tóth Béla, a MTI munkatársa nyerte el. Ugyanezen a fokon második lett Havrlncsák Mária, aki a megye legjobb közhivatali gyorsírója címet érdemelte ki. Mindkettőjük dolgoíata a minimális hibahatáron belül volt s az értékes díjon felül ezüst hibátlansági jelvényt is kaptak. A 350 szótagos budapesti országos versenyen Havrincsák Mária kiváló munkával az ezévi országos nőgyorsíróbajnokság második helyezettje lett. Tóth Béla pedig a 300-as fokon a legjobb eredményt érte el az ország vidéki gyorsírói közül. Az alacsonyabb fokon is jól szerepeltek a szegedi versenyzők. A megyei 200 szótagos versenyen a vállalati gyorsírók közül Bérezi Éva (Szegedi Jutagyár) és Ivánkovics Olga dolgoztak a legeredményesebben s díszes emléklapot kaptak. A gyorsíróiskolák közötti versenyben a megyénben első helyetanár itt marad — tette hozzá huncutkodva —, majd láthatja a tulájdon két szemével. | fj. Szabc^ István melegséget • érzett szivében. Rikoltani szeretett volna, dehát az mégsem illett. Aztán megkérdezte még: — Szeretik itt a tanítót? — Ennye, lehet ilyet kérdezni, de még mennyire. A faluban az első emberek közé számítódik. Percekig tartott ez a beszélgetés de életreszóló tanulság volt. Vígan ment az öreg tanítóhoz. Pár pohár homoki bor mellett sokat beszélgettek. Lelkesen magyarázta az öreg, az új kormány programmjának megfelelően a Tanács elhatározta, hogy kibővítik a -kismagyarok* iskoláját, s lesz fizika szertár is. Egyszer csak minden átmenet nélkül rákezdte a csupa galambősz pedagógus: — Jó nektek, most végzetteknek. Bezzeg harminc évvel ezelőtt. Hajaj. Tanítói oklevelem volt, kitűnően végeztem s örültem, ha alkalmi munkát kaptam. Télen egy kis hólapátolás, nyáron utcasöprés meg miegymás. Meglehet, a jó homoki bor is lette, megeredt a nyelve az új tanárnak és kiöntötte aggodalmát: — Megvallom, féltem a falutól... hogy megrekedek és ... — Nem, szó sincs róla. Itt is végezhetsz akármilyen körünkbevágó r ludományos munkát. Sokat lehet tanulni az emberektől is ... Megrekedni? Nevetséges önámítás. Más falu ez, nem rekedős, nem is unalmas, mint volt évekkel ezelőtt. Erre ittak egy pohárkával, Elrézést ért el a Szegedi Felnőtted Gyorsíróiskolája. Csapatának tag* jai: Faragó Ilona, Dombi Ilona, dr. Batta Tiborné, Szendrődi Anna és Bujdosó Eszter csupán egy-két éve tanulnak gyorsírni s mégis szép eredményeket értek el a 120, 150 és a 200 szótagos versenyeken, A versenyzőket jó munkával Katona Lászlóné tanár készítette elő, A hét könyvei Á szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban. 2. ki-< adás 96 o. (A marxizmus-leniniz-í mus kiskönyvtára 85—86.) fűzve 2.50. Ceder.bal: Csojbalszan marsall élete és tevékenysége, 56 o, fűzve 3 Ft. Réti László: Magyar május elsejék (dokumentumgyűjtemény) 327 o. (Magyar Munkásmozgalmi Intézet) kötve: 23 Ft. Csokonai Vitéz Mihály: Válogatott versei, bev. és vál. Pándi Pál, 116 o. (Szépirodalmi Kiskönyvt-ár 61.) fűzve: 4 Ft. Tyihonov: Válogatott versek 175 o. kötve: 16.50 Ft. vedeztek. Az új tanár már belülről egy kicsit pironkodott, amiért viszolygott a falura jövéstől. Van-e szebb: tanítani a jövő reménységeit, útravalóval ellátni az életre készülőket? S hogy megbecsülnek bennünket. Itt az öreg még havat is lapátolt... Ember gondolkozz! K

ésőbb elmentek a Tanácsházára, a könyvtárba — végigjárták a falut. Este bekukkantottak a Béke-tsz irodájába is, ahol épp azt számítgatták, a bütykös ujjak, mennyi pénz és természetbeni járandóság esik egy munkaegységre. — Jól megtaláltuk számításunkat — közölte Göndör János, az elnök — és azt mondja á tagság: bolondok volnánk, ha kilépnénk. Azután tanár elvtárs — tette hozzá nagy bizalommal — segítse a kultúresoportunkat. Szeretettel elvárjuk! — Igen, igen. Örömmel.., öreg este volt, amikor ifj. Szabó István elindult a falujából. Már így mondta: a falum. Mélységesen érezte: ha esetleg lesznek is nehézségek, szent és nagy hivatás az övé: — egyre megy, ha a városban, vagy a falun végzi. K

inézett a zakatoló vonat ablakán. kicsit figyelte a sötétben hunyorgó csillagokat, aztán valahogyan sok, sok aranyos gyereket látott. A tanulóit. Rege Sándor Felvéíeli vizsgák a szegedi pedagógiai főiskolán Nap mint nap érkeznek o DunaTisza köze és a Tiszántúl megyéiből a szegődi pedagógiai főiskolára azok a fiatalok, akik úgy döntöttek, hogy pedagógusok lesznek. Tanárok és haLlgatók egyaránt meleg szere, tettel fogadják a felvételi vizsgára jelentkezőket. Amint belépnek a fő. iskola kapuján az új hallgatók, a szépen feldíszített előcsarnokban a DISZ fiatalok köszöntik őket. Már most barátkoznak velük, elmondják nekik, hogyan folyik n tanítás. Azután az öt vizsgabizottság tagjai beszélgetnek el az érettségizett fia. tal fiúkkal és lányokkal. Csütörtökig a jelentkezőknek csaknem a fele vizsgázott — mondja Gruber László, a pedagógiai főis. kola tanulmányi osztályának vezetője. Harminchatan kitűnőre 'js jelesre. százhatvanketten pedig jóra vagy közepesre, A legkiválóbban vizsgázók között van Rácz Matild, kisteleki egyénileg dolgozó paraszt leánya. — Édesapámnak nagyon fájt — mondja —, hogy a felszabadulás előtt községünkben vele együtt mi. lyen sötétségben éltek dolgo-zó paraszt társai. Ezért már kfclány ko. rom ót® azon álmodozott, hogy tanítót nevel belőlem. Két hold földjének jövedelme mellett akkor azon. ban éppen csak gondolni mert erre. Megvalósításához felszabadulásunknak kellett eljönnie. Most már nemi. csak édesapámnak, de nekem is minden vágyam, hogy tanárnő lehessek. Az orosz szakra jelentkeztem, hogy tanárnő lehessek. Az orosz szakra jelentkeztem, hogy minél több magyar gyermeket megta. nítha.isak arra a nyelvre, nme. lyen felszabadítóink beszélnek. Barabás Tibor kalocsai dolgozó paraszt gyermeke sem gondolta valaha, hogy matematikai.fizika szakos tanár lesz belőle. Édesapám a kalocsai érsek uradalmában cselédeskedett — emlékszik vissza —, s éjt nappallá téve dolgozott. Nem érhette meg a felszabadulást: B második világháború áldozata ]ett. Édesanyám földet kapott, most pe. dig Kalocsa szomszédságában a géderlaiki „Uttcrő" t3zc?-ben építi lol. dog jövőnket. Én a természettudományok ismeretét akarom tanítani. Őszre már Rácz Matild és Bara. bás Tibor is a főiskola hallgatói lesznek, g háromszázhuszonnyotc. illetve négyszázhúsz forintos ösztön, díjat. s teljes ellátást kapnak. Az idén ötszáz munkás, paraszt és értelmiségi származású fiatalt — közel százzal többet, mint tavaly — vesznek fel a szegedi pedagógiai főiskola első évfolyamára. A dolgozó nép állama gondoskodik róia, hogy valamennyien jól felkészüljenek nagyszerű hivatásuk betöltésire A képen 8záRítőszalaggal gépkocsira rakják az új gabonát *Í' szalszkl sztyeppe egyik szovhozába Szegedi gyorsírók sikeres szereplése az országos versenyen