Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-12 / 162. szám

2 VASÁRNAP, 1953 JULIUS 12. (Folytatás az első oldalról) együttesen gondoskodjunk arról, hogy ezek a helytelen, főt ellensé. gcs hangok elnémuljanak. Mindent meg kell tennünk arra, hogy a tervfegyelem, a munkafegyelem, a muukalendiilet, n szocialista munkaverseny erősödjék és segítse dolgozó népünk jólétének emelését mi. nél gyorsabban végrehajtani. Biztos vagyok benne, hogy ebben a oélki. tűzósünikbein támogat bonnükct öntudatos ipari mukásságutik, értelmiségünk, az egész dolgozó nép. Ismétlem: hadat kell üzenni azok. r>ak az ellenséges űzelmeknek, amc. tyek dolgozó népünik javát szolgáló rendszabályaink végrehajtását fe. gy olme zetl enséggfel znvartkeitésscl, helyes intézkedéseink túlhajtásával, vagy félremagyarázásával meg akarják akadályozniKülön kívánok szólni ezzel kapcsolatban a mi derék bányászainkhoz, alklk a felszabadulásunk óta annyiszor megmutatták, hogy tudatában vannak a fontos szerepnek, melyet gazdasági életünkben, szo. cialista hazánk építésében betöltő, nek és ennek megfelelően áldozatot nem kímélve mindig biztosították gazdasági életünk alapanyagát iparunk kenyeré'l, a szenet. Ugyancsak szólni kívánók külön Ózd, Diósgyőr, nz RM Művek kohászaihoz, akiknek további jó, fegyelmezett munkájától és tervtoljesítésétől függ jórészben hogy milyen iramba^ tud. juk emelni dolgozó népünk és benne nz ipari munkásság életszínvonalát. Bányászaink, kohászaink álljanak az élre, mutassanak példát fegye. lemben, tervteljesítésben az egész ipari munkásságnak, az egész dolgozó népnek és biztosítsák nemzetgazdaságunknak, a széles tömegek életszínvonalának emeléséhez elengedhetetlenül szükséges alapanyago. kat. Biztosak vagyunk abban is, hogy dolgozó népünk életszínvonalának és jóléto emelésének terveit helyesli és támogatja az a hazafias értelmi, ség is, amely a felszabadulás óta egyre fokozódó mértékben mutatta meg, hogy bizton támaszkodhatunk együttműködésére, odaadó munkájára és szaktudására országunk öszszes fontos kérdéseinek megoldása, nál. Minden ipari munkás, minden a termelésben dolgozó értelmiségi legyen tudatában annak, hogy elsősorban az ő öntudatos, fegyelmezett, jó munkájától függ, hogy milyen iramban tudjuk a dolgozók jólétét emelni. Minden kommunista, pártunk minden tagja, népnevelőink, agitátoraink, a DISZ ifjúságnak százezrei, a szakszervezetek másfélmilliót számláló dolgozói lépjenek sorompóba, végezzenek jó felvilágosító munkát, bátran leplezzék le, szigeteljék el az ellenséget és példamutatásukkal biztosítsák új célkitűzéseink teljes sikerét (hosszantartó taps), Gondoskodnunk kell arról, hogy a szocialista építés minden móc^szere új lendületet kapjon Az elmúlt napok alatt mindanynyian meggyőződhettünk, hogy az ipari munkásság, a műszaki értelmiség zöme lelkes helyesléssel fogadta azokat a rendszabályokat, amelyeket pártunk az életszínvonal megjavítására kidolgozott. Sok munkás azzal válaszolt javaslatainkra, hogy többtermelésre tett felajánlást. Gondoskodnunk kell arról, hogy most, amikor irányt veszünk a munkásosztály, a dolgozó nép életszínvonalának erőteljes emelésére, a szocialista munkaverseny, szocialista építésünk minden egyéb módszere új lendületre kapjon és segítsen meggyorsítani népünk Jólétének emelését szolgáló célkitűzéseinket. Ez egyben a legjobb válasz az ellenségnek arra a tervére, amellyel alá akarja ásni a munkafegyelmet, terveink teljesítését és mindazokat a rendszabályokat, melyek szocialista építésünk folytatását és dolgozó népünk felemelkedését szolgálják. — Ki kell térnem Itt arekra a németekre, amelyeiket gyakran a® A lenség, <k ,néha a jóhiszeműek is hangoztatnak, a amelyek szerint rendszabályaink rendkívül rövid Idő alatt és gyors iramban javítják meg dolgozó népünk életszínvonalát. Vi. gyámunk krtl e téren, hogy a vá. Tokozásokat fel ne cs'gázizuk. Mint minden alapos munkákon, a tfjpjólét emeléséhez is többek között idő kell. A jó aratás lehetővé teszi, hogy hétről-hétre bővebb legyen éa hozzáteszem, olcsóbb ls, egy sor élelmiszernél, különösen zödségféléfcnrél. a gyümölcsnél, a burgonyánál as el. látás. Ezen a téren éippen a® utolsó hetekben komoly Javulás és hozzáte. hetem, komoly áresés ig van, amint az elvtársak erről meggyőződhettek. Néhány héten belül, ha a begyűjtés fegyelmezetten és szervezetten fo. lyik, a 4 forint 60 filléres liszt « országszerte kapható lesz. — A cukorrépatermés jónak Ígérkezik és minden jel szerint október, ben már bőségesen éül majd rendel, kezésünkre országszerte a kristály, cukor. Egy sor textilárunál és lábbelin'él már komoly áircsckkeutért hajtottunk végre. Más rendszabályok lehetővé teszik, hogy jómlnőségú textiláru, lábbeli, a liegiközetebhi hó. lapokban már nagyobb mennyiségben álljon a dolgozók rendelkezé. sére. De ugyansíkkor mindenki meg. érti ' hogy pl. ebiből a kukoricából, amit októberben fogunk letörni, az ősszel még nem lesz disznóhús és hogy életszínvonalunk általános emelése hosszabb idő munkáját veszi igényibe. Hosszú és gondot munkát követe' beruházásaink átütemezése is abban az irányban, hogy a nehézipari be" ruházások egv részét a könnyűipar, ha, az élelmiszeriparba és a mezőgazdaságba vezessük át. Az élet. szinvo.ial javítását szolgáló nyers" anyagok, amilyen a gyapot, a gyapjú, a bőr jelentékeny részben külföldről, import útján kerülnek hoz. zánk és ez már magában véve is megnehezíti, hogy ezen a téren gyorsütemű, vagy hirtelen nőveke" dést fucttunk elérni. Mindjárt hozzáteszem azonban, hogy nem lebecsü. tendő az a juttatás, amelyet ai utol. só betekben foganatosítóit rendszabályok már eddig is eredményeztek, A ruhaneműelk, a c'rpő, az idénycikkek árainak eddigi csökkentése egy évre kivetítve egymilliárd kétszáz, millió forint megtakarítást jelent a fogyosztetaalk. A tatarozást például Budapesten már az ősszel nagy. arányban megkezdjük. A lakás, építés fokozására, — benne a budapesti lakások építésének fokozésúra — jövőre 800 millió forinttal többet költünk, mint az idén. A budapesti utcai köriekedés megjavítása is nemeokára jótékonyan fogja éreztetni hatását. Maga ax a tény, hogy gazdaságpolitikánk most irányt vett a dolgozó nép és különösen az ipari munkásság életszínvonalának megjavítására, kezesség arra, hogy lassan, de biztosan megvalósítjuk ezt a célkitűzésünket. Erőteljesen támogatnunk kell az egyénileg dolgozó parasztságot Rátérek most mezőgazdaságunk az állammal szemben fennálló kötelezettségeiket. A termelési szer. ződóseket gyakran az önkéntesség megsértésével kötötték és azokkal szemben, akik önkónit nem vollak hajlandók szerződni nem egyszer nyomási, adminisztratív rendszabályokat, alkalmazlak, mint r.hogy általában sűrűn alkalmaztak nz egyéni parasztokkal szemben is meggyőzés helyett adminisztratív rendszabályokat, büntetéseket. Azok az egyénileg dolgozó parasztok, akik még nem hívei a tcrmelöszö'.e-tkezeteknek, állandóan nyugtalankodtak amiatt, hogy esetleg őket előbb vagy utóbb termelőszövetkezetbe kényszeritik. Mindezek a lények együttvéve oda vezettek, hogy dolgozó parasztságunk jelentékeny része bizony talonná vált, nem egy esetben otthagyta földjét s elment nz iparba, vagy a® állami gazdaságokba dolgozni. Pártunk e tények felismerésében határozta el, hogy ezen a téren is lei keli javítani az elkövetett hibákat. Már egy sor komoly rendszabályt foganatosítottunk, hogy csak egye* említsék, 600 millió fo. rlnítal csökkentettük már eddig is a mezőgazdaság kötelezettségeit. Terveink átdolgozásának egyik fő célja, hogy az eddiginél Sokkal tüb. bet tudjunk beruházni a mezőgazdaságba. Külön meg kelll nyugtatnunk az egyénileg dolgozó parasztságot, meg kell nyugtatnunk minden téren • Gazdaságilag erőteljesen támogatnunk kell, hogy kapjon műtrágyát, igénybe vehesse a gépállomások segítségét, hogy a beadás teljesítése után szabadon . tetszése szerint ér. tőkésíthesse termeivényeit. Gyors, konkrét, kézzelfogható rendsziabá. iyokkal kéli biztosítani azt, hogy kívül jobbam el tudja érni. Pártunk és népi demokráciánk változatlanul a termelőszövetkezetekben látja a falu szocialista fejlődésének útját kérdéseire. Szóltam arról, hogy a túlzott iparosítás következtében «z utolsó esztendőkben a mezőgazdaságra juló beruházások aránya esett. Ez már magában véve hiba, mert a mezőgazdaság termeli az élelmiszereket, melyek az élei-színvonal emelésénél jelentékeny szerepet játszanak. Emellett azonban külön elkövettük ínég nzt a hibát is, hogy a termelószövelkezeiek és az állami gazdaságok gyorj fejlesztése érdekéiben elhanyagol tuk nz egyénileg dolgozó parasztság, te. hát a mezőgazdaságban dolgozók többségének érdekeit. A műtrágyát, n mezőgazdasági gépeket satale kizárólag az állami gazdaságoknak és szövetkezeteknek juttattuk, a elsősorban ndkik dolgoztak a gépál. lomások is, , f 11 in 1 r A szövetkezetek és állami gazdaságok gyors fejlesztésének egyik velejárója volt a tagosítás, amely nz egyénileg dolgozó parasztok gyakori zaklatásával járt. A tagosításnál sokszor megszegték az önkéntesség elvét. Vannak olyan közsögde, ahol gy. uitolsó évökt folya. mán kétszer, sőt háromszor is tagosí!ot|nk é» ezzel kapcsolatiban kétszer, sőt háromszor i® cserélték, vették el az egyéni gazda föld jót és adtak helyette másikat. Sok egyénileg dolgozó paraszt emiatt oíégedetlonkede't- Nem érezte a jogbiztonságot, a birtoklás biztonságát, vagy nem tudta, hogy a legközelebbi tagosítás esetén nem zavarják-e újra termelését, Begyüj. lési rendszerünk olyan, hogy év. ről-éivre változott és megnehezítette a dolgozó parasztok számára.' hogy esztendőkre előre ismerjék nyugodton termeljen földjén, hogy a mi új rendszabályaink következtében ne csak termelési keldve nőjjön meg, die nőjjön meg jövedelme és ezzel együtt életszínvonala csak úgy, mint az ipari munkásságé. Meg vagyok győződve róla, hogy azok a rendszabályok, melyeket pártunk Központi Vezetősége kidolgozott, végeredményükben nemcsak megnyugtatják az egyénileg dolgo. zó parasztokat, de emelik életszín. vonalukat s egyben újra megszilárdítják a munkás-paraszt szövetséget is. Az egyénileg dolgozó parasztok, akik mezőgazdasági népességünk többségét teszik ki, ezeknek az általunk javasolt rendszabályoknak alapján megértik, hogy pártunk és államunk felismerte bajaikat ég gondjaikat amelyek eddig nyugtalanították őket és gyorsan erőteljesen akar segíteni rajtuk. Az egyénileg dolgozó parasztok megnyugtatását szolgálja jórészt az a javaslat is, mely meglassítja a termelőszövetkezetek számszerű nö. vekediését, s az a javaslat, amely módot ad a szövetkezeti tagoknak, hogy a gazdasági év végén kilépjenek a szövetkezetekből, eöt, ha a lagok többsége ezt óhajtja, a gazdasági év végén a szövetkezet ki is mondhatja feloszlását. A termelőszövetkezetok alapszabályai szerint a tag a szövetkezetből á belépés után csak három táv múlva léphet ki. Mi az önkéntesség elvének alá. húzására javasoltuk, hogy ettől a szabálytól tekintsünk el és ,az idén már a gazdasági év végén kiléphcit az a tag, aki azt hiszi, hogy gaz. dasági boldogulását a szövetkezeten a szövetkezet az ilyen tagoktól megszabadul. Ezért mindenki megérti, hogy javaslatunk ugyanúgy, mint a szövetkezetek fejlesztésének meglassitása nem a termelőszövetkezetek gyengítésére, hanem erősítésére irányul. Amikor mi segítjük az egyénileg dolgozó parasztokat, ezzel -iem változik meg az a politikánk, hogy a termelőszövetkezeteket mégink&bb segítjük. Ki kelt mondwnunk világosan és félreérthetetlenül, hogy pártunk és népi demokráciánk változattanul a 'ormelőseövetkezetekben látja a talu szocialista építésének ú'ját c's ennek megfelelően a jövőben ts mindent megad a tenmeftőszövcike. ze'ek erősítésére és fejlesztésére. Ebben a tekintetbein nincs vál'ozás. A mi rendszabályunk a szövetkezeteikkel kapcsolatban válta" "atlanul azt célozzák, hogy a szövetkezelek erősítsék meg az eddig elért eredményeiket, javítsák meg a szervezetüket, sajátítsák cl n legjobb termelési módszereket, emeljék termelési eredményeiket és ezen keresztül emeljék a szövelkezeti tagság jövedelmét, jólétéi, életszinvonolát. Énnek megfelelően a népi demo. krácia változatlanul fenntartja, sőt növeld mindázokait a kedvezményeket, amelyeket a termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatban eddig biztosított. De tovább is megyünk. Tokintettel arra, hogy különösen a® új, nemrég alakult termelőszövetkezetek tagjainak sok nehézséggel kell megküzdeniök, drága tandíjat kell flzetoiök, míg elsajátítják a nagyüzemi mező. gazdasági termelés tudományát, javasoltuk • kormánynak, hogy az idén a termelőszövetkezeteknek, nomcaak « III-as típusúaknak, de az I. és II. típusúaknak is, omeny. rvyiben a jtermeéósi év befejezése után tovább is HZÖvetkezeti formában dolgoznak, az összot begyűjtési cikkeknél adjunk nz eddigáér kan felül még 10 százalék engedményt. A kormány e javaslatunkat elfogadta s holnap nyilvánosságra hozza. Ebből mindenki vi. lágosan mog fogja érteni, hogy mi változattan erővel támogatjuk a ter. .rielőszö vetkezet eke t A mi javaslatunk célja az, hogy kijavítsuk azokiait a hibákat, ami. lyek a termelőszövetkezetek fej. lesz ése terén eddig történtek. Ili változatlanul valljuk a termelő, czövetkezeti termelés fölényét, valljuk azt, hogy a dolgozó parasztság gazdasági és kulturális felemelkedésének egyodül járható ú'.ja a termelőszövetkezet. Ezért felsző. Útjuk a termelőszövetkezet hívat, a lermcjőszövelkezetek többszázezres tagságát is, akik az utolsó esztendőkben annyi áldozattal és hozzátehetem, annyi eredménnyel épL tették a szövetkezeteiket, hogy fogjanak össze ós védjék meg a termelőszövetkezetüket. Külön fordulunk a termelőszövetkezetek komm un is t á ih oz, pár t szerveze tei. hez, DISZ tagjaihoz és DISZ.szcivezeteihoz. a trakloristákhoz, konr. bájnvezetőkhöz, hogy álljanak a szövelkezot megvédéséért, megorősíléséért vívott harc élére. Legyenek mindenütt az első sorban, bátran, keményen leplezzék le, ver. jék vissza a® ellenség minden megnyilvánulását, minden támadását! Ne engedjenek a csüggedésnek, ne engedjenek az ellenséges propagandának, amely a mi helyes intézkedéseink tújhajtásávnl mosd megkísérli az egész szövetkezeli mozgalom ellen a támadást. A ter. melőszöveikezetek tagjai és hívei legyenek bizt03ak afelől, hogy támogatja őket pártiunk, mögöttük áll a népi demokráciánk egész ereje. Neim fogjuk tétlenül tűrni, hogy a falu szocialista építésének eddigi eredményeit az ellenség most megpróbálja alááftni. Nem fogunk tűrni szövetkezelellenea agi. 'ációt sem, mint ahogy nem tűrünk agitációt szocialista építésünk ellen 8em. ' iii, Nem szabad megengedni, hogy az aratás munkáját bárki is megzavarja Ezzel kapcsolatban feí kell lép. ni azok Ollen, akik most az anatéB keilőg közepén azzal zavarják a ter. meJőszövetkezetek munkáját, hogy rögtöni, azonnaj ki akarnak lépni, vagy á szövetkezet rögtöni feloszlását követelik. A javaslat, amely ez országgyűlésen a termeltezöveSkezetekltől való kilépéSr® vonatkozóan rihangtzote úgy szól, hogiy kilépést csak a termelési év végén, tehát ez év októberében lehlet megengedni. Azoknak a jólndlulattú terínelősző. vetkezel! tagoknak, akik most a legnagyobb munkaidő közepett0 akar* jók elhagyni a szövetkezeteket, vagy éppen a szövetkezet felosztását követetik, türeümes felvilágosító munkával meg kell magyarázni, hogy mégha nem ta az ellenség ta. ntácsát követik, ezred a követelésük, ke', lényegében szétzilálják, dozor ganizálják a termelőszövetkezetek munkáját, mégpedig éppen most, 'ezekben a döntő napokban és belekben, amikor az egész esztendő termését akarjuk begyűjteni. Az. ilyen türelmetlenekkel] meg kell értetnl, hogy most ne zavarják az aratási, ne zavarják a begyűjtés munkáját, ne ravarjált a termésbe, takarítást, hanem várjanak nyugodtan a termelési év végéig, s ha a szövetkezetből kl akarnak lépni, akkor ezt megtehetik úgy, ahogy ezt javasoltuk, * termedéisl év végén, október hó folyamán, azaz három hónap múlva. Ezt annál inkább alá kell húznt, mert egyre-másra tapasztaljuk,' hegy a termelőszövetkezetekből kizárt ellenséges elemek és különösen a kulákok most általános támadásra indulnak a szövetkezetek ellen. Pártszervezeteinknek, tanácsainknak, de elsősorban magának a termelőszövetkezetek régi tagjainak és híveinek egyesült erővel és keményen vissza kell verniök ezt a támadást. Nekünk változatlanul nincs kifogásunk az ellen, hogy azok a tagok, akik ki akarnak lépni a termelőszövetkezetekből, ezt a gazdasági év végén megtegyék. De mert mi a szövetkezetek megerősödését, felvirágzását és gazdagodását akarjuk, nem fogjuk megengedni, hogy akár a türelmetlenség, akár az ellenséges agitáció ezeket a mi helyes rendszabályainkat a szövetkezetek ellen fordítsa. A jó termés lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek éppen az idén meg tudják végre mutatni fölényüket. Ezért mindent meg kell tenni arra, hogy a szövetkezetek szervezetten, zavartalanul végezhessék az aratást, nyugodtan végezhessék a betakarítást és pontosan teljesíthessék a begyűjtést is. Ennek megfelelően ismétlem, nem szabad megengedni, hogy a termelőszövetkezetek aratási munkáját és a további fejlődését akár türelM1 megállapítottuk, hogy a szövetkezetekben jelenleg vannak olyan tagok, akik nem azért léptek be, mert meg voltak győződve a kollektív nagyüzemi mezőgazdasági termelés fölényéről, hanem azért, mert mondjuk, attól tartottak, hogy egyébként a földjüket tagosítják, vagy mert a falu többsége belépett, vagy mert így reméltek szabadulni adóterhüktől, sőt nem egyszer azért mentek szövetkezetbe, mert ebben az irányban nyomást gyakoroltak rájuk. Vannak olyan szövetkezeti tagok, akik saját szövetkezetük rossz munkafegyelme, rossz vezetése, vagy szervezőbe miatt elégedet. leniek éa fezért szeretnének kilépni. És elsősorban szeretnének kilépni a lógósok, a naplopók, az olyan -tagok*, akik egy esztendő alatt néha csak 5—6 munkaegységet dolgoztak. Mindezek a tagok csak hátráltatják a szövetkezet fejlődését és a szövetkezeti mozgalom nem gyengül, hanem erősödik, ha metlenségből, akár ellenséges szándékkal bárki is tnegzavarja. A kulák kulák marad listával vagy lista nélkül Különösen fel kell lépni azokkal a kulákokkal szemben, akik dolgozó népünk életszínvonalának emelésére irányuló rendszabályainkat gyengeségnek magyarázzák, Abból a tényből, hogy javasoltuk a kuláklista megszüntetését, a falu e kizsákmányoló elemei arra a következtetésre jutottak, hogy most eljött az ő idejük (derültség). Gondoskodnunk kell róla, hogy ebből a tévhitükből gyorsan kijózanodjanak (nagy taps). Mi azért, javai,al'tUk a kuláklista megszüntetését, mert rengeteg viszczaélésre és fölösleges zaklatásra adolt okot. Rájöttünk arra, hogy cok kulák oldlcal-móddal keresztül tudto vinni, hogy lekerült a listáról, viszont nem egyszer dolgozó középparasztok kerültek erre a tokira éK utána őket ugyanúgy korlátozásoknak, sőt zaklatásnak vetették alá, mint a kulák,ikat. Ezért szüntettük meg a kulákltatát- De a kulák kulák maradt lis 'árai vagy lista nélkül, (nagy taps.) Akinek efclől valami kétsiége lett volna, az ezt tapasztalhatta most nz utóbbi napokban, amikor megnőtt a kulákok szarva. A mi dolgunk most, hogy letórjük a megnőtt szarvakal. (nagy taps.) Ismétlem, abból, hogy lefaragjuk és kijavítjuk azokat a hibákat. amelyek kuláfcpoli tálkánkban előállottak és amelyek a kulákok korlátok közé szorítása helyett nem egyszer a kulákok általános zaklatasára, vagy kisajátítására menfek át, neim köveikezlk az, hogy most a kulák számára szabad a vásár, hogy a kulákok korlátozását célzó politikánkban vál. tezás állott be. Ezért hatóságaink helyesen jár. tak el, amikor őrizetbe vették azokat a kulákokat. akik megjelentek a fizöve'.'kezeíi földön és ott aratni kezdtek (derültség), vagy nzckai a kulákokat, akik abban a hiszembíta, hogy már eljött az idejük, áthágták a. népi demokrácia törvényeit. Az utolsó napok tapasztalatai a' kulákolkkal kapcsolatban újra azt mutották, hogy kutyából nem lesz szalonna, (taps.) Ezért mi ugyanakkor, amikor pcniojí'n, saját rendelkezéseink betartásával érvényt szerzünk a kulákokat korlátoz/, rendszabályoknak, nem fogiuk türní, hogy a kulákok zavarják szo. cialista építésünket a falun visz. szaköveteljék a, szövetkezetbe vagy állami gazdaságba 1ngo«ítolt földjeiket, támadják a szövelkcze'ekci és kárt okozzanak nekik vagy éppen népi demokráciánk eLen izgassanak. Ezt nyíltan és világoaan meg kell mondani. Párt. ->j [ÍFoJytatás a harmadik pldatopj