Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-04 / 155. szám

PROLETÁRJA I EGYESÜLJ ETEK! * IX. ÉVF. 155. SZAM ARA 50 FILLÉR Jól felkészültek az őszi forgalomra a MÁV szegedi igazgatóságának építési cs pályafenntartási dolgozó: őrlési kedvezmény a dolgozó parasztságnak SZOMRAT, 1953. JULIUS 4. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSE Az 1953. május 17-én megválasztott országgyűlés pénteken délelőtt kezdte meg munkáját 10 óra után néhány perccel vo­nultak be az ülésterembe az ügyek ideiglenes vitelével megbízott mi­nisztertanács tagjai. Megjelent az ülésen a budapesti diplomáciai képviseletek számos ve­zetöje ós tagja. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lépett az elnöki emelvényre és üdvözölte az új országgyűlés tagjait: — Tiszteit Országgyűlési — Köszöntöm az országgyűlés tagjait mint szeretett magyar né­pünk hivatott képviselőit, ak.kneK megtisztelő feladata és kötelessége lesz országunk legfőbb ügyeinek irányítása, az elkövetkezendő negy esztendőben. Felemelő tudat és ki­anadhatatlan erő forrásául szolgál a jelen országgyűlés valamennyi tag­ja számára népünk egyöntetű el határozása és mélységes bizalma, e méllyel a Magyar Függetlenség. Népfront jelöltjeit képviselőkké va. lasztotta. — A mélységes bizalom e nagy­szerű megnyilvánulása arra kötelezi magvar népünk választolt képvise­lőit. tevékenységüket ügy irányítsák, olyan "törvényeket hozzanak, amelyek a haza felvirágoztatá­sát az egész magyar nép jólé­tének, életszínvonalának foko­zott emelkedését, a népi dkmo kratikus törvényesség megszi­lárdulását vonják maguk után. Munkájukat irányítsa az a cél, hogy tovább mélyüljön, erősöd­jék ' a magyar munkások és dol­gozó parasztok szövetsége, amely népi demokratikus álla inunk szilárd alapja. Legyen törvényhozó munkájuk olyan, amélv tovább'acélozza népünk egy­ségét tovább mélytti dolgozó né­pünk' szeretetét és ragaszkodását a Magyar Dolgozók Parija és népJ de­mokratikus kormányzatunk iránt. Lhhez a nagyszerű munkához kívá­nok sok sikert az országgyűlés mrn. dm tagjának. Ezután az országgyűlés ügyrend­je értelmében az országgyűlés leg­idősebb képviselője, Harrer Fere.ic, mint korelnök foglalta ei az elnöki széket. Üdvözölte az országgyűlés tagjait és megnyitóba az alakuló ülést: Amikor a nép bizalmából és életkoromnál fogva másodszor fog­lalom el a korelnöki széket, öröm és büszkeség tölt cl, hogy megél­hettem, hogy a magyar dolgozók színe-virágát, az ifjúságot és a lel­kükben fiatalokat magukban fog­laló országgyűlés e'ső ülésén — ha csak néhánv percig is — az elnök, tisztet elláthatom- — mondotta Harrer Ferenc —. majd az ülés jegyzökönyvének vezetésére és az egyéb jegyzői teendők ellátásúra az országgyűlés két legfiatalabb tag. ját, Inklovics Mária és Kaptur Mar. gii körjegyzőket kérte fel. Bejelentette, hogy a lemondá­sok folytán megüresedett képvise­lői helyekre a Népköztársaság El­nöki Tanácsa az 1945. évi VIII. törvénycikk 77. paragrafusa alap­ján Fodróczi Lajos, Gurcsó Sándor, Hegyi Imre, Mileji István és Pol­lák Ferenc soronkövetkezö pót­képviselőket behívta. Ezután az országgyűlés az ügy­rend értelmében mandátumvizs­gáló bizottságot választott. A Ma­gyar Függetlenségi Népfront ja­vaslata alapján a mandátumvizs­gáló bizottság tagjaivá Benke Va­léria, Dudog Pál, Egri Gyula, Fo­dor Imre, Lukács György, :"Iis­lóczky Mátyás és Peskó Lívia or­szággyűlési képviselőket választot­ták meg. A megbízólevelek meg­vizsgálásának tartamára Harrer Ferenc korelnök az ülést felfüg­gesztette. Szünet után Egri Gyula, a man­dátumvizsgáló bizottság előadója bejelentette, hogy a mandátum­vizsgáló bizottság megvizsgálta a megválasztott képviselők megbízó­levelét s megállapította, hogy azok a törvényben előírt kellékeknek megfelelnek. Az országgyűlés a jelentésben foglaltakat tudomásul vette és a felsorolt képviselőket igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása Ezután sor került az országgyű­lés tisztségviselőinek megválaszt tására. A Magyar Függetlenségi Népfront javaslata alapján az országgyűlés elnöki tisztsé­gére Rónai Sándor, az alelnöki tisztségekre Mckis József és Nagyistók József, a jegyzői tisztségekre Boros Gergely, Czéh József, Kádas István, dr. Pesta László, Sárfi Rózsi és Zentai József képviselőket az országgyűlés egyhangúlag meg­választotta. Szünet után Rónai Sándor mon­dott elnöki székfoglaló beszédet. Engedjék meg — mondotta —, hogy köszönetet mondjak azért a nagy bizalomért és megtisztelte­tésért, hogy az országgyűlés újból elnökévé választott. E bizalom és megtiszteltetés azért különösen drága számomra, mert Önökön ke­resztül az egész dolgozó magyar nép helyezi belém bizalmát. Ez arra kötelez, hogy az e tisztséggel járó feladatokat maradéktalanul teljesítsem. — A szocialista építés óriási fe­lelősséget, feladatokat ró az új or­szággyűlésre. ígérem, hogy mint az országgyűlés elnöke, minden tudásommal, erőmet nem kímélve, a dolgozó nép érdekeit mindig szem előtt tartva. Népköztársasá­gunk alkotmányának szellemében igyekszem eleget tenni feladatom­nak. így kívánom kiérdemelni azt a megtiszteltető bizalmat, amely személyem iránt megnyilvánult, Az Elnöki Tanács megválasztása Az országgyűlés ezután a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának el­nökét, két elnökhelyettesét, titká­rát és 17 tagját választotta meg. Rónai Sándor elnök bejelen­tette, hogy a Magyar Függetlenségi Nép­front a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Dobi Ist­ván, elnökhelyetteseinek Ré­vai József és Nagy Dániel, tit­kárának Darabos Iván ország­gyűlési képviselőket, az Elnöki Tanács tagjainak pedig Andics Erzsébet, Apró Antal, Ács La­jos, Barcs Sándor, Gosztonyi János, Harustyák József, Házi Árpád, Kristóf István, Mihályfi Ernő, Nánási László, Nezvál Ferenc, Parragi György, Rusz­nyák István, Seregélyi József, Szabó Pál, Úszta Gyula és Végh Béla képviselőket java­solja. Az országgyűlés a Magyar Füg­getlenségi Népfront javaslatát egyhangúlag elfogadta. Ezután Kovács Béla igazságügy­miniszter benyújtotta a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavas­latot. Az országgyűlés úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot kinyo­matja, tagjai között szétosztatja és előzetes tárgyalás, valamint jelen­téstétel céljából kiadja a jogi bi­zottságnak. Az állandó bizottságokat válasz­totta meg ezután az országgyűlés. Kádas István jegyző ismertettea Magyar Függetlenségi Népfront javaslatát az új országgyűlés kü­lönböző bizottságainak tagjaira: Jogi bizottság: Ács Ferenc, dr. Bárczí Gusztáv, Csikesz Józsefné, Dubi Ferencné, Gosztonyi János, dr. Harrer Fe­renc, Koczina Gyula, Kovács Ist­ván, Kristóf István, Molnár Erik, Nánási László, Pongrácz Kálmán, Reszegi Ferenc, Szabó Pál, Szent­iványi Lajos. Külügyi bizottság: Andics Erzsébet, Barcs Sándor, dr. Bene Zoltán, Dénes István, Horváth Márton, Izsák Júlia, Ke­leti Ferenc, Kiss Károly, Matecz János, Mekis József, Mihályfi Ernő, Nógrádi Sándor, Piros László, Szekfű Gyula, Vass Ist­vánné. Gazdasági és pénzügyi bizottság: Ács Lajos, Antos István, Berki Zoltán, Borbás Lajos, Dedinszki János, Dinnyés Lajos, Dögei Imre, Friss István. Gazda Géza, Gém Ferenc, Gyarmati Sándorné, Ha­rustyák József, Herczeg Ferenc, Horváth Ede, Janza Károly, Ju­hász Imréné, Kádár Béla, Matol­csi János, Miklós Árpád, Molnár Ernő, Nagy Dániel, Nezvál Ferenc, Dobozi Erzsébet, Sebes István, Sü­veges Dániel, Szabó Rezső, Szá­deczky-Kardoss Elemér, Szclai Béla, Tausz János, Vida Miklós, Wolf Johanna. Kulturális bizottság: dr. Bognár Rezső, Borsos Ida, Hódosi Ilona, Horváth Márton, Ilku Pál, Karácsonyi Béla, Komó­csin Zoltán, Kónya Lajos, Ladányi Ferenc, Majiát Jolán, Nagy Sán­dor, Non György, Parragi György, Szabó Ferenc, Veres Péter. Az országgyűlés a Magyar Füg­getlenségi Népfront javaslatát el­fogadta és a javasolt képviselőket bizottsági tagokul megválasztotta. Ezután Rónai Sándor elnök az országgyűlést megalakultnak jelen­tette ki, majd bemutatta a volt Elnöki Tanács jelentését az előző országgyűlés utolsó ülésszakától az új országgyűlés egybehívásáig ki­fejtett működéséről. Az országgyű­lés a jelentésben foglaltakat tudo­másul vette. Rónai Sándor elnök ezután ja­vaslatot tett a legközelebbi ülés idejére és napirendjére. Javasolta, hogy az országgyűlés július 4-én, szombaton délelőtt 10 órakor tart­son ülést és annak napirendjére tűzze ki: az alkotmány 24. para­grafusának módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A na­pirendi javaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Az elnök ezután az ülést bezárta. A külpolitika hirei A „WASHINGTON POST" KESERGÉSE (MTI) Az Egyesült Államok ve. zetőkörei nap, mint nap tapasztal­ják, hogy „szövetségeseik" mind terhesebbnek érzik az amerikai partner „barátságát". Az efölötti amerikai aggodalmaknak ad kifeje. zést a „Washington Post" szemle­írója Drew Pearson, amikor így kesereg: „Diplomatáink máris figyelmez, tetnek, hogy elvesztettük a kezde­ményezést é9 Európa vezetését. Legjobb barátaink: a De Gasperi kormány Olaszországban, az Ade. nauer kormány Németországban és a francia kormány — máris meg­bénultak. Még jó barátunk Winston Churchill is... kiragadta kezünk, bői a vczelést és most egy négy­hatalmi konferenciát sürget. — E. közben mi ide.oda tétováztunk, ha­hoztunik, megengedtük olyan mód. szereket, amelyek egy félfasiszta állam módszerei .. az európaink pedig végül valóban úgy gondolják, hogy mi fasiszták vagyunk." A KÍNAI KOMMUNISTA PART NÖVEKEDÉSE Peking (TASZSZ). A „Zsenmin. zsibao" több jelentést közöl a Kínai Kommunista Párt növekedéséről. Peking város vállalatainál a párt­szervezetek tag'éi száma a múlt évi július óta csaknem kétszeresére növekedett. A Kommunista Párt új tagjai között sokan a munka hősei, a termelés élenjárói Wilhelm Pieck elvtárs üzenete a német néphez Berlin (TASZSZ). Bftriin demo. kratikus övezetének rádióállomásai július 2-án közvetítették a Német Demokratikus Köztársaság elnöké, nek hanglemezre vett üzenetét a német néphez. Az üzenet a többi között a követ­kezőket mondja: Az utóbbi napokban ég heteikben olyan 6ok üdvözletet, jókívánságot és bizalomnyilvánítást jutiattak e' hozzám, hogy úgy trzetn kötelessé, gem szívből jövő köszönetet mon­dani ezért köztársaságunk nűnden dolgozójának és minden elvtársam, nak. A sokezernyi 'évéiből és látoga­tóim kijelentéseiből ismeretesek voltak előttem lakosságunk igényei és szükségletei. Ezért május végén, amikor a párt politikai bizottsága, nak képviselői tájékoztattak a po­litikai bizottság üléseiről, teljes mértékben helyeseltem a párt és a kormány irányvonalának megvához. tatását. Ez az új irányvonal, ame­lyet június 9.én hoztak a közvéle­mény tudomására, a lakosság vala­mennyi rétege életszínvonalának emelésére, köztársaságunkban a helyzet általános javítására, a ha. záni keleti és nyugati része között fennálló szakadék megszüntetésére irányul Éppen azért, mert az új irány­vonal segít a dolgozóknak, mert az egység és a béke ügyét szolgálja, éppen ezért félnek tőle a nép ellen, ségei — a monopolisták és a há­borús gyújtogatok. Attól á pillanattól kezdve, hogy az első híreket kaptam a berlini fasiszta provokációról, világos lett előttem: ezek a provokációk azt a célt szolgálták, hogy meghiúsítsák a párt és a kormány új irányvena. lát. Ugyanekkor a provokátoruk visszaéltek azzal az elégedetlenség­gel, amely kétségtelenül megvolt azoknak a dogozóknak egyríszében, akik a meglévő fogyatékosságok ellen irányuló néhány megindokolt követelést terjesztettek elő. De az ideiglenesen félrevezetett do'gozók nagyon hamar megértették, milyen veszéyes útra akarták őket taszí. tani a fasiszta kalandorok és kül­földi felbujtóik. A dolgozók több. gégének szilárd magatartása, a né­pi rendőrség bátor akciói és a ;zovjet csapatok idejében történő és észszerű beavatkozásának eredmé. nyeképpen eltiporták a tűzvész szikráját, még mielőtt újabb hábo­rút robbanthatott volna ki. Ezért őszinte köszönetet mondok mind. azoknak, akik önfeláldozó telteik­kel megvédték demokratikus ren. dünket, és békénket Most még nagyobb erőfeszítéssel kell megvalósítani az új irányvona­lat, A lakosság helyzetének javí. tására június 9. óta hozott és ter. vezett intézkedéseket gyorsan és határozottan végvs keh hajlani. Most minden dolgozónak jó munkájával, feladatainak Ic'.kt. ismeretes teljesítésével kell családja életszínvonalának emel­kedését elősegítenie. Minden be. csiiletes németnek meg kell most értenie, hogy a fasiszta provokátorokat szét kell zúzni, hogy szabad legyen az út a neme. tek kölcsönös megértéséhez, hogy ki lehessen vívni a valóban szabad választásokat egész Németország­ban és az igazságos békeszerződés megkötését Az Olasz Kommunista Párt Központi Vezetőségo megkezdte tanácskozásait Palmiro Togliatti elvtárs beszámolója Róma (MTI). Csütörtökön dél­előtt az Olasz Kommunista Párt Központi Vezetősége megkezdte tanácskozásait A Központi Vezetőség meghall, gatta Palmiro Togliatti elvtárs fon. toa beseámolóját melyet „Harc a kékéért, a demokráciáért es a r.ép jólétéért a június 7.i választások után" címmel mondott cl, Togliatti elvtárs beszámolójában a választások következtében történt mélyreható változásokkal és általá­ban a választás eredményének je. lentőségével foglalkozott. Togliatti elvtárs a több mint két­órás beszéd befejezésében körvona­lazta a kommunisták belpolitikai, külpolitikai és szociális programm­ját. Külpolitikai téren a kommu. n is iák olyan cselekedeteket várnak a kormánytól, amelyek elősegítik a báke,kezdeményezéseS:et, lehetet­lenné teszik az „európai védelmi közösségre" vonatkozó szerződés ratifikálását, s a. Kínai Népköztár. saság elismeréséhez, a külkereske­delemnek az amerikai ellenőrzéstől való felszabadításához vezetnek. Belpolitikai téren a kommunisták azt követelik, hogy a munkahelyeken és általában mindenütt tartsák tiszteletben az alkotmányos jogokat, vonják vissza a sztrájkolók ellen a'ttal. mázott büntető intczkedi-'-íir.%'t, adjanak széleskörű amnesuttít elsősorban azoknak a partizá­noknak, akiket igazságtalanéi üldöznek háborús cselekményeik miatt, szüntessék meg a haladó gondolkodású állampolgárokkal és a CGIL.lel szemben alkal­mazott megkülönböztető pollti­kát. Gazdaságpolitikai vonatkozásban a kommunisták követelik az újrafel. fegyverzési kiadások jelentős csök­kentését jjs a.békés építkezésekre for. dílott összegek feleraeíés'ét A kom­munisták vógül valódi agrárrefer. inot követelnek, követelik a pénz­ügy reformját, az ipari ínoncpóliu. ni ok egy részének áüamoritásá' Az Olasz Kcmmunis'a Part Köz­ponti Vezetősége pénteken és szoro. baton folytatja tanácskozásait. Befejezés előtt állanak a VIT építkezései A bukaresti „23 August" kultur­és sportpark területén már 'élesen kirajzolódnak az építmények kör. vonalai. A sportstadionban már a padókat szerelik. A vöröstéglss fő­tribünön az utolsó simításokat vég. zik, A „Grivita Rosie" kerületben szabadiéri színpad és filmszínház épül. Az építkezés befejeződött, most a főbejárat művészi kiképzé­sén dolgoznak. Az új bukaresti Operaház épülete melleit egyre kevesebb állványt te. het látni A külső és belső mun­kálatok egyaránt befejezéshez köze. lednek, A gyönyörű, új operaházat hamarosan átadják rendeltetésének. | A bukaresti múzeumok és állandó i kiállítások is felkészülnek a VIT­J re érkező ifjú vendégek fogadására. ' A „Bukarest a szobrászművészet tükrében" című állandó kiállítást a VIT tiszteletére a város múltjának eseményeit ábrázoló új művek egész soroaztával bővítették ki. A VIT tiszteletére megnyílik Tclarescu (1820—1890) forradalmár festő mű. veinek emlékmúzeuma A múzeumot abban a házban rendezik be, amely­ben a festő élt és dolgozott Az „Agerpres" beszámol arról, hogyan készülődnek a VIT.re a ro­mán irodalmi körck ifjú tagjai. A román írószövetség Ifjú írói á VIT tiszteletére eddig több mint 50 verses és prózai müvet alkottak.

Next

/
Thumbnails
Contents