Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-03 / 154. szám

PÉNTEK, !0.->3 JÉLIUS 3. PÁRTELEI A mezen folytatandó agitációs munka (ormairól A háromnapos agitációs tanfolyamokon jelentős segítséget, jó munkamódszereket kaptak a népnevelők, (gazdagodott a népnevelők érvgyüjteménye is; ermctk következtében alaposabban ma,; tudják magyarázni az aratással, Kihordással, csúpléssel, begyüjlé.srl kapcsolatos pro. blóiTviikut. Nagyobb meggyőző erővel képesek beszélni a nyári mun. Wlk gyors befejezésének, a másodnövény ik vetésének Jelentőségűről. Ahhoz azonban, hogy minden dolgo. zó paraszt — t»»os-!ag és egy«.ni —, minden gépállomást és állami gazdasági dolgozó országos és sze. mélycs érdekből Is huznfias köteleis.'-péiKk érezze n betakarítás, be. gyűjtés gyors befejezését, még széWkörűbb és többoldalú agitációra van szükség. Helyes és eredményes a dolgo. sókkal való egyéni beszélgetés Az agitáció főfomájának mindenütt ezt kell tekinteni. Az egyéni beszélgetést azonban most ki kell terjeszteni a mezőn dolgozókra Is, A népnevelők tehát ntesak a lakásaikon koressék fel a hoz. zájnk beosztott dolgozókat, hanem künn a mezei munka szil. neiotben, munkábamenet és egyéb beszélgetésre alkalmas időben Is beszélgessenek voliik. Sok esetben előfordul, hogy most nincs ideje a népnevelőnek a hosz. fizabb bc. zAlgetésre. Éppen ezért a legkisebb adódó alkalmai, a legrövidebb Idői is ki kuli hasi. nálnia a népnevelőnek arra, hogy az aratás, behordás módját, a gyors munka előnyeit a munkák határidejét, a begyűjtési rendeletet újra és újra megmagyarázna. Helyesen végzik ezt a munkát «z alsóvárosi pártszervezetből például Ábrahám Józsefné népnevelő, aki mhwli-mkor vi«4 magával jt sajtót és közipsen beszélik meg a sajtóban nuigjalent minisztertanácsi határoza. tot nz aratás, cfóplés, begyűjtés és a másodvetésről. Ugyancsak jól végzi ez irányú munkáját Lajos Károly népnevelő; aki Ábrahám Józsefné Kisfaludiutca 31. szám alatti egyéni dolgozó parasztasszonynak megmagyarázta, hogy a beadási kötelezettség nem a terméshozam mennyiségétől függ, hanem a földterület nagyságától. Ezért kell minél jobb munkát végezni. Lajos elvtárs elmondotta, altkor, amikor a dolgozó parnsatok teljesítik beadási kötelezettségüket, ezzel erősítik a munkásparaszt szövetséget, hozzájárulnak a béke megvédéséhez, hazánk felvirágzásához. Ábrahám Józsefné a népnevelőnek válaszul azt mondta, a beadását pontosan és Időben teljesíti, hogy ő is hozzájáruljon a béke megvédéséhez. Munkáját úgy végzi, hogy túlszárnyalja eddig elért legjobb terméseredményét. A nyári mezei agilációnok aok, már eddig jg alkulmazo't. jó módszere van. (Nunyteloken a néppévelömunkábain bevont élenjáró dcd. SOiá párosítok _ Borda István 9 holdas Jéri Sándor 7 haktaa t«náeslasr ós mások — akiket szemnélyenkéul tíz puvisztiársuk nevelésével bízott meg a pártszervezet, jó hazafiak módjára teljesítik megbízatásukul, Versenyben aratnak, Borda István népnevelő, Tá. jvai Múrtpnnal, Forgó Istvánnal, Tápui Sándorral, mea még négy dolgozó paraszttal versenyez. A növcnyápoláslvan nam tudta ngynn, de az aratásban már megelőzte versenytársait Július 30-án délben már közel állt az árulás telj os befejezéséhez. Bordia olvtár í, iimollett, hogy jó felvilágosító munkával versenyre késztette doljíozö puraazi társait, példát is mujuj nekjk. Megfogcidla a tu. née«tiál azt, hogy első lesz n begyűjtésben is. "Mihelyst a gépből kijött az első mag — mondotta —, felpántiikázom a lovat és megyek. Viszem az államnak az országépiiéshez való hozzájárulásomat-. Kiibekliá/.án a dolgozó parasztok rogy telszésscl fogadlak a bpgyüftóst s nboláló kulúikokiut leleplező karikatúrái ós aal is. amelyik kigúnyol in a fegyelmezetlenül, a hanyagul dolgozo tszos-tagot. Ilyen, az ellenséget leleplező és a hnnyos'okat bíráló karikatúrákat ké. szítsenek minden községben, Iszosbcn. gépállomáson és állami gatr da áHian a népnevelők. A nevelő, hatású szemléltető eszközök mindenkor nagv sogíisi'vgot adnak mozgó ítórrejűclk, előbbrelaxiíti a munkát. Különösen fontós a szemléltető eszközök rilkalmazám. a c«oPotfos mi:n .ul.elyeken, brigádszállásokon. mezei pihenőhelyeken. A párt. tót a népnevelökhöz, ellátni őket a szervezet bízzon meg egy-egy nép-1 pártszervezet vezetőségével történt nevelőt az eríxinényckc}, hibilkal • beszélgetés alapján jó érvekkel, Ismertető faliújság szerkesztésével.1 módszerekkel. A pártszervezetekAz ilyen — kÁrtonlapból, fatáb. ek el kell érniök, hogy lóból s|b. — álló Miújtíág 2—3 na. j ponkénl, vagy akár naponta szá-í moljon be a munkáról, az ered- • ményről, dicsérje az élenjárókat és serkentse a lemaradozó'.uv Az élő szó meggyőző erejét jelentősen elősegíti a különböző és mindenütt rendelkezésre álló szemléltető agitációs eszközök használata. A szóbeli agitáció mégis a legfontosabb. Ehhez ad kimeríthetetlen módszer- és érvgyüjteményt a sajtó és a különböző agitációs kiadványok olvasása. Az is helyes, ha egy-egy fontosabb cikket — esetleg annak lényegesebb részét — felolvassa a népnevelő s utána röviden meg is vitatják a dolgozók. Ennek egyik feltétele az, hogy a pártszervezetek gondoskodjanak a sajtó kijuttatásáról a dolgozókhoz. A deszki gépállomás pártszervezete jól megoldotta ezt. Az igazgató, az agronómus, a körzeti szerelők és a brigádvezetők bevonásával megszervezte a népnevelőfelelősök hálózatát. A népnevelőfelelősok feladata kijuttatni u saja sajtó és a népnevelők felvilágosító szava minden géphez, raíg a legtávolabbi hoz is, rendszercsen eljusson. A jó munkához, a munkaverseny kiszélesítéséhez mindenütt a jó felvilágosító murlui vezet, A mezei agkációban különösen I fontoa feladat vár a tömegszervezetekre, főleg a DISZ-re, A DISZszorvezetek szervezzenek rigmusbrigádokat és szórakoztassák pihenőidőben az arató s cséplő munkásokat. A DISZ-szervczetek hurcoljanak a Csongrádmegyei Pártbizottságtól kapott megbízatás valöraváltásáórt jó agitációs munkával is. A pártszervezetek következetes munkával javítsák állandóan, tegyék sokrétűvé az agitáelót, alkalmazzák annak minél több jó módszerét; az agitáció fogja át és adjon minél nagyobb lendületet a mezei munkaversenynek, az aratás, behordás, cséplés, begyűjtés gyors befejezésének. ft Kórsai Néni Demokratikus Köztársaság sajtója az Egyesült Államoknak a koreai kérdésben elfoglalt álláspontjáról Phenjan (TASZSZ). A koreai sajtó kommentálja azt a választ, amelyet Clark tábornok Kim Ir Szén marsallnak és Peng Teh.huaj tábornoknak adott. A „Koreai Központi Távirati Iroda" különtudósítója pamuidzsoni jelentésében ezeket írja: Clark bemegfontaltan buzdítva a Ll Szin Man.klikket és megsértve a ha. dlfoglyokról szóló egyezményt — a koreai fegyverszünet megkötésének megakadályozására törekszik. Elképesztő Clarknak orra való alaptalan hivatkozása — írja o ismeri leve'éhen a hadifoglyok tudósító — hogy állítólag „keresz. „szabadonibocsátAsával" kapcsolatos incidens komolyságát, .te azt ál. lítjfk hogy ez az incidens nem gyakorolhat hatást a fegyverszünet megkötésére, Clark azonban nem óhajtja igazságosan tisztázni ezt az In. cldenst és nem akar hatásos in. tézkedéseket hozni, Clark ezzel a levelével Ismételten megmulatta hogy az amerikai fél — előre tülvihetetlen" gyakorlati intézkedéseket hosni a Li Szán Man által „szabadonhocsátot1" 27.000 hadi, fogoly visszaszállítására. Clarknak azt az állítását, hogy „szabadon, bocsátott'' hadifoglyok „a lakosság köréiben rejtőzködnek", megcáfolják az amerikai hírügynökségek, ara«, lyetk szerint a „szabadanboosátott4' hadifoglyok többségét Dél-Koreá. ban katonai kiképzésben részesítik. Vidám műsoros estet rendez a Szegedi Lokomotív Sportkör Szombaton este 8 órai kezdettel a Szegődj Lokomotív Sportkör vidám műsoros estot rendez a Loko. nwtív sportpályán. A műsorban fellép Szörényi Éva Kossuth-díjas, Birkás Lillán, az ÁUanü Operaház tagja, Varga Lá9zló operaénekes, Géczy Éva ési Salkú Zolláa az Operaház szólótáncosai, Somogyi Nusi, Csikós Rózsi, Rácz Vali, Révai Julika és -Bánóe.zy Pál. Zongorán kí. sér Weninger Lászfó, konferál Kőváry Gyula. Jegyek elővételben o Lokomotív sportirodában (Sztálin, körút 37.) kaphatók. Több, mint félmillió főiskolás és középiskolás fejezi be tanulmányait az idén a Szovjetunióban A Szovjetunióban most fejeződik Évről-évre növel;szik a szovjet be az 1952—53-us tájnév. A t'őisko-! főiskolák hálózata. Az országban lóik, technikumok é6 egyéb közép- j óriási üiambun épílilc az új ttinteriskoJÁk hallgatód most vizsgáznak, meket, laboratóriumokat a hallga, védik meg diplomaterveikel, szá- tók és az előadók lakóházait. A szovjet főiskolákon évről" ; évre emelkedik a fiatal szakemberek képzésének színvonala. A háborúntáni években igen ma. színvonalom folyt a társadalomtudományok és a különböző szaktárgyak tanítása, A hnjlgatók alaposabban tanulmányozzák ós szorosabban kapcsolják össze m szocialista építés gyakorlatával a marxi.lenini elméletei. A főiskolák laboratóriumait elsőrendű berendezéssel és megfelelő tankönyvekkel szerelik fel. Az eljövendő szakemberek (ize-mi gyu-Oljntnikai az ország legjobb üzemeiben végzik. A főiskolai záróvizsgák azt mutatják, hogy a fiatal szakembereket jól képeztek ki a gyakorlati életre és alaposan felvértezték a haza javára végzendő hasznos munkához szükséges ismeretekkel. Az állami vizsgáztató bizo'kságolc igen jópak minősítjjc a végzett hallgatók diploma-terveit ós diploma-munkáit. A mosóval „Ban. man" műszaki főiskola és n moszkvai „Molotov" energetikai intézet végzeit hallgatóinak több diplomamunkáját a tudományos folyóiratokban való közlésre ajánlották. Sok végzett hallgató diplomatervének elkészítése során mólnak ba tanulmányaik eredmé nyeiröL A szocializmus országa néhány hájén Iveiül több. mint fél. millió főiskolai és középiskolai kép. zehségű fúital szakembert kap. Ez a ezám ékesen bizonyítja, milyen óriási fejlődért ért el a Szovjetunióban a főiskolai, középisko. Iái és szakmai oktatás, milyen nagy figyelmet fordít a szovjet állam a smkeiiibct'ck képzésére. s A Szovjetunióiban eadöMerinközel 000 főiskola működik. Ezek közül 150 egyelőmet, intézetet és akadémiái a Nagy Honvédő Háború után létesítettek, Uj egyetem nyílt meg » szovjet Kárpát.Ukvajmi közpottl jábtin, Uzegorodban, a Moldvai SZSZK fővárosában, Ki" sinyevben, Szovjet-Turkmeniszlán fűvárosábun, Ashabadhan, Szovjet Kjrglzia fővárosában. Frunzeban és az ország többi városuibun. Ma már minden szovjet köztársaságnak saját egyeteme vmj. Ebben az évben összesen több mint 200 ezer hallgató végzi el a főiskolát. Több, mint 40 ezer fiatal szakember saerzi meg a gépészmérnöki, tervező-, energetikai-, könnyűipari-, élelmiszeripari- és egyéb ipairimórnöki diplomát. Jgen sok szakembert képeztek ki a mezőgazdasági főiskolák is. A u mezőgazdasági imézelcket és ako-, í'j^ó" gép"'' szerkezel, ' és készüdemiakai ebben az évben tobb, mtni | ^kierveket dolgozott kí, amelyre 17 ezer hallgató végzi eJ, n«m sf:| gzabadalimi jogot nyerl. Számos rnítva ^ levelező és esti ™£folal diplomatervet oz iparban való köz. yetlen felhasználásra ajánlottak lagozalok utolsóéves hallgatóit. A középiskolai oktatás állandó kiszélesítésével kamcsoMbain a Szovjetunióban évről-évre növekszik a pedagógiai főiskolákat vég. zet[ tanítók száma. Ez évben a pedagógiai és tanítóképző intézetek több, mint 65 ezer fi"t«> pedagógusnak adnak oklevelet. Ha elvhez hozzászámítjuk a levelező tagozatok végzett hallgatóit, alkkor az cz évben végzett pedagógusok száma meghaladja a százezret. A Szovjetunió ösaztes főiskoláin már befejezték a fiatal 6zakem.be. re<k elosztását. Valamennyi végzett növendék megkapta kinevezését. Rövidesen kézhez kapják a diplomát és megkezdik munkájukat a gyárakban, a vasútnál, az ötödik ötéves terv építkezésein, kórházakban, az iskolákban és & kolhozokban. Sokezer olyun hallgatót, aki tanulmányai eorán hajlamot mutatott a kutató, illetőleg pedagógiai munkához, aspiránsnak javasolnak. 175 ÉVVEL EZELŐTT, 1773-ban halt meg Jean Jacques Rousseau, a nagy francia filozófus és pedagógus, az 1789-es francia polgári forradalom egyik jelentős ideológiai előkészítője. A XVIII. század eredeti elméje, forradalmi gondolkodója volt. Élete ellentmondásokkal telített, mozgékony ívelést mutat. Egyszerű családból származott, apja genfi órásmester volt, korán elhalt, s a fiú tanoncnak került egy rézmetszőhöz. Innen a rossz bánásmód miatt elszökött. fizikr* és szellemi munkát végzett, foglalkozását gyakran cserélte, rapszodikusan művelte magát. Csakhamar feltűnt éles gondolkodásával, műveltségével, s irók, filozófusok •társaságába jutott. Az akkori francia arisztokrata élet a bomladozó feudalizmus züllöttségét mutatta. Rousseau átlátta ennek dekadens jellegét és elfordult tőle. Az 1749-es esztendő döntő fordulatot jelentett számára. A dyjoni akadémia ez évben a következő pályatételt tűzte ki: "A tudományok és művészetek hozzájárultak-e az erkölcsök megnemesítóséhez?" Rousseau nagy feltűnést keltő pályamunkája lott a nyertes. A felvetett kérdésben határozottan negatív álláspontot foglalt el. Kifejtette, hogy éppen a civilizáció rontotta mag az embereket, pedig ezek jónak ós boldognak születtek. A civilizáció csak bajt hozott az emberiségre. Utópisztikus nosztalgiával tekint a -természet és ősállapot" fejé, midőn a népé volt a jog, a kultúra és államrend senkit sem korlátozott természetes életmódjában. Panasza, kultúrellenessége a korabeli civilizációra, kultúrára, arisztokrata, monarchista államrendre vonatkozik. Ezt támasztják alá a későbhi munkái is, különösen -Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről". (1754), Az Rousseau pedagógiai nézeteiről új Héloise (1761), «Társadalml szerződés" (1762) és az -Émile(1762). Megegyező alapgondolatuk, hegy az emberiség megromlott, vissza kell térnie a természetes, eredeti állapothoz. A civilizáció egyenlőtlenséget teremtett az emberek között, s ellenségekké tette őket. Magántulajdont szereztek, egyik a másik rovására hatalomhoz jutott. A FEUDÁLIS ÁLLAPOTOK elleni kifakadása, a kispolgári demokratizmus álláspontját jelentette a nagypolgári arisztokratizmussal szemben. Az egyenlőség polgári oldalát, tehát Rousseau éles színekkel eesetelte. Természesen nem a magántulajdon eltörlésének későbbi forradalmi gondolatát, csupán korlátozását, igazságtalan túltengésének meggátolását tűzte ki célul. Államelmélete is utópisztikus, hiszen nem ismerhette fel az állam erőszakszervezet-voltát. A XVIII. század filozófusai, a forradalom előkészítői Engels szerint az észre hivatkoztak, midőn -az észszerű állam, észszerű társadalom megteremtését követelték és mindannak könyörtelen kiküszöbölését, ami az örqk észnek ellentmondott" (Anti-Dühring.). Rousseau szerint az emberek -természetes" állapotukban egyenlők voltak s maga a pép ruházta át hatalmát a maga által választott uralkodókra. Tehát szerződést kötöttek az uralkodóval polgári jogaik védelmére. Az uralkodók azonban visszaéltek ezzel, s éppen ezért a nép vissza is veheti tőlük reájuk ruházott jogát, egészen a végső következményig; hatalmuk teljes megdöntéséig. -Amíg a nép kénytelen engedelmeskedni és engedelmeskedik, ám jól teszi, de mihelyt lerázhatja magáról igáját, s le is rázza — még jobban teszi", PEDAGÓGIAI NÉZETEI társadalmi, világnézeti íelfogásmódját tükrözik. -Emilé vagy a nevelésről" címmel regény formájában pedagógiai értekezést írt. Ebben a -természetes" nevelést körvonalazta. Szerinte a civilizáció, kultúra annyira romlott, hogy a természet ölén, a várostól elzártan kell nevelni a gyermeket. Nem szabad kényszert alkalmazni vele szemben, magától rájön hibás cselekedetére. Ki kell elégíteni természetes érdeklődósét, de nem szabad reákényszeriteni akaratunkat, tiszteletben kell tartanunk, sajátos, gyermeki gondolkodásmódját, meg kell becsülnünk gyermekei látásmódját. -A gyermekkornak megvan a látási, gondolkodási, érzési módja, amely neki megfelel; nincs esztelenebb, mintha ennek helyébe a magunkét akarnónk tenni." Az eddigi skolasztikus, dogmatikus, verésen és magoláson alapuló iskola végső reakciójaként elvet mindenféle irányítását s károsnak nevezi a nevelők beavatkozását. -Ne parancsoljatok neki soha semmit — írja —-, bármi legyen is a világon, egyáltalában sommit. Ne engedjétek, hogy csak az eszébe is jusson, hogy valami hatalmat akartok gyakorolni felette." Szerinte az új nevelés az eddigi elnyomó neveléssel szemben éppen a szabadság erejénél fogva lesz átütő sikerű, ••Megpróbáltak minden eszközt, kivéve egyet, éppen azt, amely egyedül vezet célra: a helyesen szabályozott szabadságot- — vallja meg nevelési célkitűzését. A RÉGI ISKOLA élettelen tárgynak tekintette a gyermeket, megismerésére nem törekedett, Az ifjúságnak a müsamki, iermészeltudomájivi és humanitárius tantárgyak alaposabb elsajátításában nagy segítségére vannak n főiskolai tudományos társaságok (> körök. A Szovjetunió egyetemein és főiskoláin kb. 8800 főiskolai kör működik, ezeknek munkájában több, mint 183 ezer főiskolai hallgató vesz részt. A szovjet főiskolák most kt>z'1lék meg az új hallgatók felvételének előkészületeit. Június 20 ón a szovjet főiskolákon megkezdté'.c az új hallgatók felvétótól. Ez ívben, 400 ezer új hallgatót vesznek fel, tehát többiizezerrel többet, m'nt a múlt esztendőben. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bortnyik Sándornak, a Képzőművészeti Főiskola főigazgató, jának 00. szülelósnaoja alkalmából a Munka Érdemien let adományozta. Keserűen panaszolja: -a legokosabbak is csak azt veszik figyelembe, hogy mit fontos az embernek tudni, anélkül, hogy azzal is törődnének, hogy mit bír a gyermek megtanulni". Szerinte a gyermek életkori sajátosságait a tanítónak figyelembe kell vennie. A gyermeklélektani szempont felvetése jelentős, előremutató vonás pedagógiai felfogásmódjában. A skolasztikus tanítási eljárással szemben hangoztatja az öntevékenység elvét, elítél mindenfajta testi fenyítéket. Nézeteiben sok humanista, mélyen emberi gondolkodás tükröződik. Pedagógiai felfogásmódjában sok naiv, túlzó, mai szemmel visszásnak tűnő megállapítást tesz. A gyermeki fejlődés általa feltárt szakaszai és jellemzői nem helytállóak, eltúlozza a gyermek szabadságakaratának tiszteletét s pedagógiája egyfelől gyermekközponti, másfelől naturalisztikussá válik. Kora kultúráját elítélve, tévesen mindenfajta civilizáció, kultúra ellensége, lényegtelennek tartja a leányok nevelését, s őket a fiúknál alacsonyabb rendűnek véli. HELYTELEN VOLNA azonban, ha őt nem saját korában vizsgálnánk. Kétségtelenül előremutató, haladó nézetei alapjában rendítették meg az elavult feudális pedagógiai elveket. Rousseau hagyatékát hibái ellenére is megbecsülj, sokra értékeli a haladó művelt világ. A kultúra sokat köszönhet Rousseaunak, ki botlásai ellenére is megcsillantotta az emberiség előtt a szabadság lehetőségét, szállásesinálőja lett késői korok nagy forradalmi nézeteinek. Művei élvezetes, lebilincselően érdekes és szellemes olvasmányok, bátorszavú, mélyen gondolkodó emberre vallanak. Geréb György főiskolai tanár