Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-26 / 174. szám

VASÁRNAP. 1053. JULIUS 28. " 5 A Szegedi Textilművek ben jelvénnyel tüntetik ki a legjobb minőségi munkát végző fonónőket A Szegedi Textilművek dolgozói a második negyedévi tervüket 100.1 százalékra teljesítették s emellett a Zsédely-mozgalom feltételeinek kidolgozása után a mozgalom kiszélesítésével jelentősen fokozták a fonal minőségét. Olyan ellenőrzési rendszert vezettek be, amellyel fonóüzemben ls meg lehet állapítani gépenkint, egyénenkint a minőséget. A nyujtógépeknél például az üzemrész színével és számokkal jelzik a íonókannákat, az előfonóban fémbélyegzővel látják el a fonalat, A hibákért rossz pontokat kapnak öt minőségi fokozatot állapítottak meg s minden dolgozó minőségi munkája alapján kerül valamelyik kategóriába. A hibákért rossz pontokat kapnak s ennek arányában kerülnek hetenkint alacsonyabb, vagy magasabb minőségi osztályba. A művezetők így mindig tudják, ki, hol követ el hibát és gyorsan ki tudják azt javítani. Valamennyi fonó versenyez egymással abban, ki kerül leghamarabb a legjobb minősítést jelentő ötös csoportba s ki tudja tartani legtovább ezt az eredményt. Eddig közel száz fonó végzett olyan kiváló minőségi munkát, hogy az ötös csoportba jutott. Legjobban dolgoznak a gyűrűsfonó dolgozói, akik közül negyvenhatsn vannak ebben a minőségi Kategóriában. Közülük Seregi Mária és Tari Mária már hónapok óta csak kiváló minőségi munkát végeznek s emellett normájukat is állandóan túlteljesítik hat-nyolc százalékkal. A jó minőségi munkáért Az üzemben megbecsülik azokat a dolgozókat, akik száz százalékon felüli termelésük mellett jó minőségi munkát végeznek. A második negyedévben mintegy négyezer forint pénzjutalmat is kiosztottak közöttük. Az üzem vezetősége most elhatározta, hogy azokat a fonónőket, akik az alkotmány ünnepének tiszteletére indított munkaversenyben bejutnak az ötös minőségi csoportba, »jó minőségi munkáért* jelvénnyel tüntetik ki. Augusztus 20 tiszteletére A művezetők, műszaki vezetők augusztus 20-a tiszteletére patronázs-brigádot alakítottak, amelynek tagjai egyénenkint foglalkoznak a gyengébb eredményt elért dolgozókkal. Vállalták, hogy nemcsak szakmai fejlődésüket segítik, hanem elbeszélgetnek velük egyéni problémáikról is s igyekeznek megszüntetni azokat a zavaró körülményeket, amelyek a termelésben hátráltatják a dolgozókat. Az üzem kollektívája vállalta, hogy a Zsédely-mozgalom kiszélesítésével a fonalegyenlőtlenséget, amely az első negyedévi 14.1 százalékról 13.2 százalékra csökkent, a harmadik negyedévben 12.0 szál zalékra szorítják le. NEMZETKÖZI SZEMLE A washingtoni értekezlet és ami az imperialista „Egységfront" mögött áll Érettségi előtt az Aliami Védőnő Intézetben Kedves látvány, amikor az Állami Védőnő Intézet növendékeinek kék. fehér egyenruhás Sora a klinikáról jövet végigvonul a szegedi utcákon. Fegyelmezett magatartásuk, kifogástalan öltözetük bizalmatkeltő, a hófehér, porcelláuszerüvé keményített és vasalt kötény már maga i'S propaganda a nemes, szép hivatás érdekében, amelyet választottak. A végzősök most fejezik be az utolsó iskolaévet. Újszegedi intézetük, ragyogóan tiszta tanulószobá. juk 'és a kedves, árnyas paik, szorgalmasan készülő tanulópárok, csoportok tanyája mostanában. Valamennyiüket hivatás tudat, őszinte érdeklődés és a nép szeretete hozta erre a pályára. — Nagyon szerettem volna to. vábbtanulni 1943-ban, amikor elvé. geztem az elemi iskolát, de semmiképpen nem volt rá lehetőség — mondja PiLlinszki Zsófia, az évfo. lyam bizalmija, kitűnő tanuló. Már akkor is az volt a vágyam, hogy egészségügyi téren képezzem magam. s itt dolgozhassam. Nem valósulhatott meg ez a vágy, csak 0 felszabadulás után. Én teljes egészében a felszabadulásnak, a népi demokráciának köaaönhetem, hogy olyan lett az életem, amilyen, nek szerettem volna. De évfolyamunk majdnem teljes egészében így van ezzel. Nagyon tanultunk valamennyien, mert mindenki értékelte, hogy most lehetősége van arra, amiről azelőtt csak álmodozott. Intézetünkben meg is van minden feltétele a kényelmes tamásnak. Koncz Irén nevelő elvtársnő, az évfolyam fiatal vezetője elmondja, hogy a hallgai óknak az intézetben semmiért sem kell fizetniök. Teljes ellátást kapnak, egyenruhát, szol. gálati ruhát, havonta 116 forint ősz. töndíjat. A tanulmányi idő alatt elméleti és — a különböző klinikákon gyakorlati képzést kapnak. A felszabadulás előtt magas tandíj zárta el ezt az intézetet is a dolgozók gyermekei elől, A hatalmas 'épületben mindössze 40—45 leány tanult. Most közel 300 a hallgatók száma Az ország minden részéről jöttek ide a legtöbben dblgozó pa. rasztoik gyermekei. Fontos, nehéz, de örömmel és mély felelősségérzettel választott munkájukat igazán jól ők fogják tudni ellátni, mei't ismerik a falut, a falu népét. A hétfői nappal megkezdődik a harmadév képesítő vizsgája. Szentesi Mária, Rácz Zsuzsanna, Löczi Mária tanulókörben készülnek a tör. ténelem vizsgára. — Nehéiz volt a kezdet. Nem Sok tudással jöttem ide — mondja Rácz Zsuzsanna, — Desofcsizor el kellett olvasni egy.egy anyagrészt, amíg megértettem. Lőczi Mária elgondolkodik. de amikor megszólal, csupa mosolygás, életkedvet sugárzó az arca: — Bizony, nehéz még felmérni is, milyen sokat tanultunk itt. Jól felkészültünk a munkánkra Nemcsak a csecsemővédelem lesz a feladatunk. A védőnők figyelmének mindenre ki kell terjednie, törődnie kell a felnőttek egészség, ügyével is. És az egészségügyi felvilágosító munkához nagyon Bok tapintatra van szükség. Sokat kell majd küzdenünk a tévhitek, babonák tel jog kiirtásáért, harcolnunk kellakulákok áltál terjesztett reakciós tudománytalan világnézet ellen. Az új kormányprogramm nagy segítséget jelent a védőnők munká. jában. Lendületet adott már a nem. régen megjelent anya- és csecsemővédelmi törvény is. Az új pro. grammnak a mezőgazdaság fokozott fejlesztésére irányuló része még sokkal szilárdabb alapot ad munkájuknak. Nagyobb részük falura kérte magát, s ezért örültek fokozottan Nagy Imre és Rákosi elvtárs beszédének. A parasztság élet szin. vonalának emelkedése, a mezőgazdaság erőteljesebb fejlesztése biztosítja, hogy eredményesebb legyen az ő munkájuk is. 1 Albert Irén Sztálinvárosba akar tnenni védőnőnek. Határtalan lelkesedéssel beszél erről: — Én is be akarok kapcsolódni az ottani hősi munkába. Milyen szép feladat lesz nevelni az első szálinvárosi generációt. Hogy sok lesz a probléma ? Hát az a jó! Legalább lesz mivel megküzdenem, le»% látaaala a munkámnak Egyszer már jártam ott. Megdob, bentőek az építkezések hatalmas méretei. Szeretném majd. hogy az cn munkám is méltó legyen ehhez. Valamennyi végzett hallgatót el. helyezés várja. Csak nevetnek arra a gondolatra, hogy valaki állásnélkül maradna. „Eszünkbe sem jutott ilyen soha!" „Ha ötször eny. nyien lennénk, akkor is szükség tenne ránk!" Többen nevelőnek men. nek, különböző egészségügyi iskolákon fognak dolgozni. Vannak olyanok is. akik még tovább akarnak tanulni, később beiratkozni az orvoskarra, egyetemre. Kiegyensúlyozott hangulatban, idegesség és rettegés nélkül készül, nek utolsó vizsgájukra. Boldogok, mert tudják, hogy olyan munkaterületen fognak dolgozni, ahol nagyon sokat tehptr.dk népükért, hazájukért. Július 14.én véget ért Washingtonban Bidault francia külügyminiszter, Lord Salisbury brit külügyminiszterhelyettes és DuHes amerikai külügyminiszter öt napig tartó tanácskozása. A „Pravda" július 23-i számának „Miről tanúskodik a washingtoni értekezlet? című vezércikke megál. lapítja, hogy „A három miniszter értekezlete nem vitte előbbre a nemzetközi viszonyok egyetlen égető' kérdését sem". Ez a tanácskozás nem is szolgálhatta a béke ügyét, mivel a washingtoni értekez. let szervezői a hidegháború fokozására irányu'ó imperialista egységfront kialakítását tűzték kl célként a három külügyminiszter lalálko. zója elé. A washingtoni értekezlet eredményeit kommentáló nyugati sajtóhaii. gokbó! azonban máris világosan kitűnik: az imperialista tábort marcangoló mély ellentéleken haiótö. rést szenvedett az amerikai háborús köröknek az a kísérlete, hogy ezen az értekezleten szilárd, szovjetellenes „nyugati egységfrontot'' hozza, nak létre. Noha Salisbury és Bidault — Dalles nyomására — úgyszólván minden lényeges kérdésben beadta derekát. Nagy-Britannia továbbra Is tartózkodó álláspontot foglal el az európai hadsereggel szemben*és a három nyugati hatalom egyáltalán nincs egységes véleményen a Kínával szemben követendő p<tii;ika tekintetében Távéiról sem sikerűit felszámolni azokat a mély ellenié, teket, amelyek az indokínai kérdésben jelentkeznek a francia gyarma. tosítók és az őket kiszorítani igyekvő amerikai imperialisták között. Mélyreható nézeteltérések voltak az Egyesült Államok és partnerei között a négyhatalmi tárgyalások megtartásának ügyében ls. Már Churchill angol miniszterei, nök ismert beszéde is teljesen világassá tette, hogy az Egyesült ÁUa. mok és egyik legfontosabb európai partnere, Anglia között komoly nézeteltérések vannak a legfontosabb nemzetközi kérdésekben. Nem sokkal e beszéd elhangzása után röp. pentették fel Washingtonban — ahol ellenségesen fogadták Church Ilinek az előzetes feltétetek nél. küü négyhatalmi találkozóra vonatkozó javaslatát — a bermudai háromhatalmi értekezlet gondolatát. Ennek nyilvánvaló célja az veit — hogy megkíséreljék elsimítani a nyugati hatalmak közt fennálló el. lentéteket éi „egységfrontot" kovácsoljanak ki a Szovjetunióval szem. ben. Noha a bermudai értekezletet az amerikai kormány kezdeményezte, Washingtonban mégis megkönynyebbüléssel fogadták az értekezlet, nek újabb, bizonytalan időre történő elhalasztásáról szótó hírt Ennek a látszólagos ellentmondásnak a magyarázata azokban a megnövekeTW yár van. A sztyeppe smaragdzöld. Azelőtt ilyenkor porfelhőket kavart a forró szél a kiszáradt sivatagbem. Most pedig a Volga és a Don között fuvak és öblök vizét fodrozza a szél. Víz fakad a már hosszú idő óta kiszáradt sztyeppei kutakban, buján nő a fű ott is, ahol azelőtt senlel nem látott zöldet, A hosszú kilométerekre nyúló gabonaitáblák soha nem látott gazdag termést igérnek. Ma van egy esztendeje (július 27-én), hogy a szovjet nép megünnepelte a Leninről elnevezett hajózható Volga-Don.csalorna megnyitását. 1 A kommunizmus első nagy müvében testet öltötf a párt bölcscsr sége és állhatalossága, a Komszomol fiatalos munkaheve. Ez a mű az egész szovjet nép munlM. jának, tehetségének és lelkesedésének, találékonyságának és győzelemre törő akaratának diadala. A legújabb technika, a lépkedő exkavátorok és a gigantikus iszapszivattyúk segítségével ezek a tényezők vitték győzelemre a hatalmas építési munkál. A Volga-Don-csatorna nemcsak egy monumentális közlekedési feladatot oldott meg. Közlekedés, energetika, öntözés, — a Lenin-csatorna ezen a három egyaránt fontos gazdasági területen hatalmas haszon jorrasa. A Volga-Don-csatorna több, mint háromszorosára növeli a Feketetenger vízrendszerébe tartózó hajózható folyók Rosszát. A természet átalakító lángclméjű terv útján A \Jofya acáUic c^mItt a donnát mintegy harmincezer kilométernyi folyóutat kapcsoltak össze és egyesítették Dél és Észak öt tejigerét. öt tenger kikötője lett az épülő kommunizmus országának szíve, a ragyogó főváros: Moszkva, A prilis 15-én kezdődött meg a második hajózási idény. Az új viziúlon az idén háromszor-négjf szer annyi fehérárut szállítanak, mint tavaly. A Don felöl a Volgára, az ország központi vidékeire, az Uraiba, a Volga^nentére, az északnyugati területekre tartanak a Donyec-medencei szénnel, a déli vidék gabonájával, vasával és gépeivel megrakott ívajók. Különleges hűtőhajók főzelékféléket, gyümölcsöket, szőlőt és híres cimljarr szki borokat szállítanak északra és a központi vidékekre. A szembejövő hajók épitőfát, gépeket, ipari berendezéseket, textil. neműeket visznek a Don kikötőibe, az Azovi-tengerre, Krim-félsziget felé, Észak-Kaukázusba. A Volga .Don-csatorna a Szovjetunió egyik legnagyobb jelentőségű víziútja lett. A csatorna teherforgalmM az ötéves terv végére 1952höz viszonyítva, több, mint halszorosra növekszik. A Szovjetunió térképén 180 km hosszú és 30 km széles új „tenger" születeti: a cimljanszki víztároló. A Cimljanszki-lcnger idén a tavaszi olvadás következtében igen sok vizet fogadolt magába. Meg szélesebb és mélyebb lett, ahogy a szakemberek mondják: ,,elérte a ki.' jelölt szintet." A tudósok nagy -figyelemmel kisérik, hogy viselkedik a víztároló. A tenger az ember szemeláttára maga alakítja ki partjait. A meredek partok leomlanak, enyhén lejlö homokos strandokká válnak, amelyekre felfutnak a hullámok. „Tengerünk ágyat vet magának" — mondják a hidrológusok. A víztárolóban 12.5 milliárd köb. méter térfogatú víz gyűlt össze. A víztároló déli részén épített vízierőmü 160.000 kilowatt teljesítményű áramot szolgáltat a mezőgazdaság komplex villamosításához. Gyors ütem,ben gazdagszik a cimljanszki víztároló halállománya. A haltenyésztők most azon dolgoznak, hogy aklimatizálják a cimljanszki tengerben az Amur-medencéjében és a Kína belsejében élő tenyésztésre alkalmas halfajtákat. • A Volga-Don igazi mesebeli gaz. daságot vitt azokra a helyekre, ahová — úgy látszott — soha nem jut el a víz. Egymásután helyezik üzembe az új kisebb-nagyobb helyi öntözőcsatornákat, amelyek dús terméshozamot biztosítanak a szovhoz és kolhozföldeken. A Volga-Don vize öntözi a sztálingrádi területi Logovszkolje faluban lévő Kirov kolhoz gyapot-földjeü. De a VolgaDon éltető vize öntözi a kolhoz valamennyi szomjas földjét, legelőjét éa gyümölcsöseit is. A Kirov. kolhoznak jövőre már ezer hektárnyi öntözött búza- és gyapotföldje lesz, jövedelme pedig a valyi 400.000 rubelről 3 millióra nő. Az öntözés a rosztovi és a sztálingrádi terület mintegy 3 millió hektár kiterjedésű aszályos földjét teszi termékennyé. A föld domborzati viszonyai a VoIga-Don-csalornától Nyugatra, Keletre és Délre lehetővé teszik, hogy óriási kitér íedésű földterületet öntözzenek meg természetes lefolyású csaior. nákkal. A doni és a volgai síkság száraz sztyeppéinek mesterséges erdősítése a Szovjetunió európai részének déli vidékén megváltoztatja az egész éghajlatot. (1951 végéig a Volga-Don-csatorna- port. jain 23 millió fát és cserjét ültetnek.) Az éghajlat ezen a vidéken enyhébb, nedvdúsabb lesz. Gyapot. és rizsülletvények, virágzó szőlők, gyümölcsösök, az állaltenyésztés fejlődését elősegítő gazdag, dús legelök jellemzik majd azokat a helyeket, amelyeken a legutóbbi 50 év során az aszály és a száraszelek 18 ízben pusztították el az emberi munka gyümölcsét. * „Dicsőség a Volga-Don építőinek!" — kiáltották egy évvel ezelőtt a szovjet emberek, akik tanúi lehetfek a két ősi folyó egyesülő, senek. vTárj szerencsével Volga-Don" — mondogatták meghatottan. A Volga örökre egyesült a Donnal! dett nézeteltérésekben rejlik, antik miatt az amerikai vezető körök nem látták biztosítottnak, hogy a kormányfők találkozása útján sikerül nekik valamiféle „egységet" kiérő, szakolni. Ezért javasolták a kormányfők értekezlete helyett a három külügyminiszter összehívását és a nyugati partnerek közti vitás kérdések tisztázása szempontjából sok. kai korlátozottabb célokat tűztek a tanácskozások elé. Ilyen mesterkedések után angol részről nyílt bizalmatlanság előzte meg a washingtoni értekezlettel kapcsolatos amerikai terveket, A félhivatalos és konzervatív angol és francia politikai köröknek e jogos bizalmatlanságát az értekezlet lefolyása teljes mértékben iga. zolta. DuUes ugyanis minden rendelkezésére áUó eszközt felhasznált — az Ígérgetéstől kezdve a zsaro. lásig —, hogy Angliát és Franciaországot tevékeny részvételre bírja a demokratikus tábor ellen irányul© amerikai provokációs kalan. dukba, amelyek — a népek egységesen megnyilvánuló akaratával szöges ellentétben — a nemzetközt feszültség fokozását célozzák Különösen erős nyomást fejtett kl Dulles angol és francia kollegáira j annak érdekében, hogy ejtsék el a négyhatalmi találkozó összehívására vonatkozó követelésüket. Noha ebben a kérdésben — mint a „Reuter'' washingtoni jelentése megállapította — „nyilvánvaló né. zeteJtérések állnak fenn" az Egyesült Államok és partnerei között, Dullesnak bizonyos mértékig itt is sikerült elérnie célját. Amint a „Prnvda'' vezércikke mondja: „Anglia és Franciaország képvise. ifii az Egyesült Államok nyomásának hatósára visszaléptek a négy kormányfő közös tárgyalásának gondolatától, s ez egy lépés visszafelé ahhoz a javaslathoz képest, amelyet azelőtt Churchill terjesztett elő Ó3 amelyet támogatott Anglia „é3 Franciaország közvéleménye." Emellett a „Pravda" vezércikke megállapítja, hogy „cz a közlemény kísérletet tesz a négyhatalmi értekezlet feladatainak zsugorítására, az értekezletet csupán néhány Németországra és Ausztriára vonat, kozó kérdésre korlátozza.'" Ez szintén visszalépést jelent Churchill javaslatához képest. Az értekezletről kiadott záróközlemény minden megállapítása azt bizonyítja, hogy annak szerzői figyelmen kívlil hagyták a békére vá. gyó emberiség legégetőbb követelését, a nemzetközi feszültség enyhíttsének problémáját Ebben a torz fe'.fogásban született meg az a javaslat is, amely a négy hatalom külügyminisztereinek találkozóját irányozza elő Az erre vonatkozó javaslat távolról sem az egységes, békeszerető Németország mielőbbi megteremtését tartja szem előtt, ha. nem éppen ellenkezőleg, egyenesen arra irányul, hogy még a nyugatné. metországi választások időpontja előtt segítse kihúzni Adenauer szekerét a kátyúból, amibe kalandor háborús politikája miatt jutott. Kudarcra van kárhoztatva azonban n washingtoni záróközlemény megszövegezőinek az a törve, hogy í|y módon csúfot űzzenek a népek őszinte békevágyából. Angliában és Franciaországban hatalmas felháborodás fogadta a három külügymi. niszter „siralmas döntését", amely — mint a Iondoni „Daily Mirror" írja — „kancsal, egyoldalúan beállított találkozót" helyez kilátásba és „amelynek feltételeit előre megszabták az egymással összecimboráló nyugati hatalmak". „ ... A washingtoni konferencia — állapítja meg ezek után joggal az „Evening Standard'' című konzervatív angol lap — semmivel sem erős'lette a világ reményét a lartós békét illetően. Remélni kell, hogy a közlemény nem az utolsó szó: hogy az a nyugati politika té. védését jelzi, s nem pedig annak sírfelirata." Egészen bizonyos, hogy a béke kérdésében az utolsó szót a népek mondják kl, s a népek mind hatalmasabb megnyilvánuló békeakarata szétzúzhatja a háborús politika továbbfolytatását célzó imperialista „egységfrontokat". Ezt a tényt még az újabb provokációs kalandok tervét szövögető amerikai imperialista köröknek ls tudomásul kell venniök előbb vagy utóbb.