Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-04 / 129. szám

t CSÜTÖRTÖK. 1953. JUML'S 4. PÁRTÉIET • A pártoktatási év sikeres befejezéséért A fEocializmus fii koros építésének egyik előfeltétele párt[agjadni; ís pártonkívüli dolgozóink címé. leli képzéséneik fejlesztése, a mar. xizmus-leninizmus elsajátítása és unnak gyakorlati alkalmazása. Pártszervezetünk vezetősége mind. ezeket szem előjt tariva egész é>vbsn nagy figyelcmmol törődött n pártoktatás kérdésével. Állandó harcol folytattunk a hiányzások és a lemorzsolódások megszüntetése érdekében• Propagandistáink segítségével elértük azt, hogy a szemináriumok létszáma stabilizálódott és egész évben szilárd keretek közült folyt nálunk az oktatás. A választási agitációs tanfolyamok befejezése után is zökkenő nélkül folyik tovább alapszerv ezeténkben a pártoktatás. Most, amikor már ctok néliány nap választ el bennün. ket az oktatási év befejezésétől, még fokozottabb figyelőmmel készítjük elő n tanfolyamok sikeres befejezését. Pártvezetőségi ülésen megbeszéltük azokat a feladaitokat, melyeket el kell végezni a vizsgák sikeres megtartása érdekében és balározajókat hoztunk a feladatok elvégzésére. A vizsgákra való moz-1 Propagandistáinkra az a fel. gósítás érdekében külön megbe-1 adat hárul, hogy a propagandista SZÓIÓS! tartottunk nronacflindistá- .wminárinmnl rürávÍMoSHa. o'nn. szedést tartottunk propagandistáinkkal és a szemináriumok ellenereivel, akik személyesen állandó kapcsolatot tartanak a szeminárium valamennyi hallgatójával. Ebben a mun'üíban segtti őket a szemináriumi bizalmi is. Jó szervező és felvilágosító munkával elértük azt, hogy már hosszú idő óta állandó stabil létszáma van a szemináriumoknak és a hallgatók valamenyr.yien szorgalmasan készülnek a vizsgára. Propagandistáink kiosztották a vizsgakérdéseket a hallgatóiatok c« segítik felkészülésüket, megnézik jegyzeteiket, tanácsokat adnak számukra a kérdések feldolgozásához. Ebben a munkában a párlc^oportvezetők is segítséget nyújtanak. A pártesoportvezetők és a szemináriumi bizalmiak lakásukon keresik fel azokat, akik részt vesznek a politikai iskolákon, hogy a tanulással kapcsolatos problémáinkban segítséget nyújtsanak és mégegy. szer felhívják figyelmüket a vizsgára való alapos felkészülésre cs a pontos megjelenésre. szemináriumok zarovizsgaja alapján jól felkészüljenek a szemináriumi vizsgák levezetésére és járuljanak hozzá a pártoklalási (v eredményes befejezéséhez, melyre a szemináriumok hallgatói nagy igyekezettel és lelkesedéssel készülnek cs ünepélyessé akarják tenni azt a napot, amikor tanúbizonyságot adnak eddigi munkájuk eredményéről. A vizsgál; befejezésével egyidőben figyelmet fordítunk az új oktatási év előkészítésére is, figyelembe véve a szemináriumok hallgatóinak fejlődését és értékelve propagandistáink végzett munká. ját. Leszűrve n tanulságot az idei oktatási év tapasztalataiból, munkánkat úgy végezzük, hogy az 195S—ói'es pártoktalási évet még sikeresebben készíthessük elő s fejezzük be, mint a most végetérő pártoktalási évet, amely kisebb hiányosságai ellenére is, komoly eredménnyel zárul pártszervezetünkben. Tatai Istvármé a Belváros IV. titkára De Gasperi élete — az árulás útja A közelgő kapcsolatban olvasóink közül töb. Olaszország választások előtt Az-Izvesztyija* az olaszországi választási hadjáratról Moszkva (TASZSZ) Az "Izvesztyija* június 3-i számában G. Kolomijec kommentálja az olaszországi választási hadjáratot. A cikk szerzője emlékeztet arra, hogy az a választási törvény, amelynek alapján az idei parlamenti választásokat lebonyolítják, az olasz reakció egyik leggaládabb merénylete a polgári demokratikus szabadságjogok ellen. Ezt a törvényt a parlament különböző mesterkedések eredményeképpen, a kormány részéről gyakorolt durva nyomás hatására hagyta jóvá. A Keresztény-Demokrata Párt vezércinek választási beszédei — folytatja a szerző — arról tanúskodnak, hogy a parlamenti többség révén, amelyet a- becstelen választási törvény segítségével szeretnének megszerezni, revízió alá akarják venni a köztársaság alkotmányát, a dolgozók demokratikus szabadságjogainak korlátozására irányuló új törvényeket akarnak hozni, végül még jobban be akarják vonni Olaszországot a támadó töitfe bök és szövetségek rendszerébe. A reakciós kormánytömb pártjaival szemben — amelyek a nagy monopóliumok és a földbirtokosok érdekeit képviselik — az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt a választásokon a dolgozó tömegek igazi képviselőjeként lép fel. Mindkét párt olyan kormányt követel, amely békepolitikát folytat, baráti kapcsolatokat teremt minden országgal, véget vet a fegyverkezési hajszának, emeli a dolgozók életszínvonalát, végrehajtja a földreformot, megjavítja a társadalombiztosítást. Minthogy Olaszország vezető körei semmit sem tudnak szembeállítani a baloldali pártok világos és nz olasz milliók érdekeinek megfelelő követeléseivel, a legkülönbözőbb koholmányokhoz folyamodnak, rágalmazzák n Szovjetuniót és a népi demokratikus országokat azzal a nyilvánvaló céllal, hogy elvonjuk a választók figyelmét a számukra létfontosságú problémáktól. A kormánytömb a rágalomhadjárat folytatása mellett az államapparátus segítségével akar mind nagyobb mértékben befolyást gyakorolni a választások kimenetelére. Az államapparátust a választók megfélemlítésére, a vezető körök politikai ellenfeleinek befolyásolására használják fel. E módszerek alkalmazása •— jegyzi meg nz "Izvesztyija* szemleírója — azt mutatja, hegy a parlamenti tömb választási sikereinek biztosítására nem támaszkodhat egyedül a demckráclaellenes választási törvényre. Egy gyűlés résztvevőire lőtt az olasz Keresztény demokrata párt választási szónoka félbeszakította és emlékeztette, hogy a Keresztény Demokrata Párt egyetlen 1948-ban tett ígéretét sem teljesítette. A szónok sértegetni kezdte azokat, akik félbeszakították. A megjelentek jelentős része kifütyülte Foderarot. Foderaro ekkor elővette revolverét és öt lövést adott le, Egy kislányt megsebesített. A rendőrség beavatkozott, de nem Foderarot tartóztatta le, hanem 20 polgárt, köztük az Olasz Szocialista Párt helyi szervezetének titkárát. Foderaro büntetlenül távozott a gyűlésről, Pcscara lakosságának egységes tiltakozása megakadályozta egy fasiszta bűnöző beszédét Kóma (MTI) Az általános népi tiltakozás és a pártok fellépése következtében a pescarai prefektus kénytelen volt megtiltani, hogy Valerio Borghesse fasiszta bűnöző a köztársaság megszületésének évfordulóján, június 2-án Pescarában beszédet mondjon. A pescarlak közölték a prefektussal: ha nem gon® doskodik a gyűlés betiltásáról, akkor maga a lakosság fog gondoskodni arról, hogy a fasiszta bandavezér megkapja a megérdemelt leckét. Ma délután ismétlik meg az if júsági dalosünnepséget Ma délután 5 órakor az újszegedi szabadtéri színpadon ismétlik meg a Városi Tanács Népművelési Osztálya rendezésében közkívánatra az ifjúsági dalos ünnepséget. Szeged általános iskoláinak énekkarai, a Főiskola és a Zeneművészeti Szakiskola kórusai Kodályműveket adnak elő. A hangverseny iránt óriási az érdeklődés, amelyre a belépés díjtalan, Építőipari kiállítás nyílik a Fáklya-mozi mellett A Fáklya-mozi mellett lévő udvarban (Horváth Mihály-utca) a 65. Építőipari Tröszt újítási kiállítást rendez. A kiállításon bemutatják a vállalat megalakulása óta a dolgozók által beterjesztett és elfogadott újításokat, amelyek megkönnyítették a munkát és elősegítették a gyorsabb és jobb építkezést. A kiállítást ma délután 2 órakor ünnepélyesen nyitják meg. ben érdeklődte!. De Gasperi miniszterelnök élete felöl. A ,.|'Uni. ta" cikke alapján válaszolunk az érdeklődőknek. De Gasperi jelenlegi olasz miniszterelnök életét az osztrákmagyar monarchia képviselőházától az olasz kormány elnöki szókéig az árulások sorozata jellemzi. A kor. mányelnök valószínűleg számított arra, hogy az idő jótékony fátylat borított az első világháború körüli időben kifejtett, tevékenységére. Ha az emberek emlékezetében már nem is élnek elevenen a mai olasz kor. mány vezetőjének akkori „dicső" tettei, — az okmányok pontosan beszámolnak .magatartásáról. 1911-ben került be De Gasperi a bécsi parlamentbe, mint annak a klerikális pártnak képviselője, amelyet Cesare Battisli, az Auszlria el;eri vívott harcokban vértanúhalált halt lánglelkű olasz hazafi így jel. lemzett: A klerikális párt — a helyzettől és az alkalomtól függően — hol keresztényszocialistának, hol antiszemitának tünteti fel magát, de mindig és mindenütt tartózkodás nélkül osztrákliűnak vallja magát.Kedvc-lt jelszavuk: „Istenért és a Császárért," De Gasperinek hamarosan a fejébe szállt a dicsőség- Eredeti csa. ládnevét Degasperinek írták, de ö nevét kettévágta és így őt Ausztriában Von Gasperinek hívták, ö olvasta fel a hűségesküt az idegen császárnak az új törvényhozási időszak kezdetén. Mint fiatal képviselő visszautasíthatta volna ezt a megbízatást, de nagyzásában és szolgalelkűség,;ben ez eszébe sem jutott a „hazafiúi érzelmeire" ma olyan büszke minteztareJnöknek. Cesare Batttsti így írt erről 3911ben a „Popolo" című lapban: „Ausalria császára sokat ad arra, hogy a képviselők hűséget esküdjenek neki. Alcide De Gasperi a trón megmentésére siet. ö, éppen ő az, aki a bécsi parlamentben az olaszok nevében felolvassa a szent esküt... Ausztria meg van mentve! A trón már nem inog. A császár most már nyugodtan alhat. Erősnek 63 nagyolasz választásokkal | nagyobbnak és még erősebbnek. 0 AI««*pXIML L/gvttl iXU egyenesen óriás." A háború folyamán Ausztriának egyre nagyobb gondot okozott Olaszország. Az osztrák kormány elküldte ügynökeit Olaszországba, hogy ott semlegességi propagandát folytassanak. Ezek között vott ter. tnészelesen De Gasperi is. Amint azonban Olaszország közeledett a háború felé, De Gasperi jobbnak látta visszatérni Bécsbe. 1915 május 24-én Olaszország háborúi indított Ausztria ellen. A császárpárti ola6z képviselők nevében Bugatto képvi. selő nyilatkozatot adóit ki. A nyilatkozat szerint „. • az ausztriai olaszok elítélik, megvetik és elátkozzák Olaszországot azért a lépéséért". Vottak olyan klerikális képviselők, akik megtagadták ennek a nyilatkozatnak aláírását — De Gasperi természetesen nem volt közöttük. Az ő magatartásának jellemzi*, sére elég. ha Cortrad von Hötzendorf egyik kijelentését idézzük: . Amikor azokban a gyászos napok, ban az olaszok elárulták Ausztriái, az egyeilen, aki mellettem maradt, hogy tanácsaival segítségemre legymi, Alcide De Gasperi volt," Amikor a háború éveiben aZ olasz ifjúság színe-java vérét hul. latia a harcmezőkön, amikor az osztrákok meggyilkolták Cesare Ba'.íiStit, De Gasperi — Ferenc József leánya — Maria Jozefa főhereognő kíséretében a menekülttáborokat látogatta. De Gasperi akkor hagyta el í hajót, amikor az süllyedni kezdett. Már mint „jó olasz" vett részt 1917 május 30-án az új képviselőház megnyitásán. 1922-ben teljhaiajmat szavazott Mussolinlnek. Vele együtt szavaz, tak Aldisio, Cingolani. Cappa, Bubbio, Tupini és Jacini, De Gasperi kormányának jelenlegi, illetva volt tagjai. A fasizmus bukása után Hsméf felbukkant De Gasperi a Vatikán könyvtárából, hogy szélesre tárja Olaszország kapuit az amerikaiak előtt és így biztósílsa felszínen maradását. Igaza van a régi közmondásunk: nak érezheti magát. De Aicide nvég.,Kutyából nem lesz szalonna". Június 6-án kezdődik a történész kongresszus Június 6-án kezdődik meg a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Történelmi Társulat rendezésében a történész kongresszus. Programmján 10 előadás és mint* egy 30 korreferátum szerepel. A kongresszuson számos vendég vesz részt a Szovjetunióból és a népi demokratikus országokból. Róma (TASZSZ) Az »Avanti« . ,, ,„/. „••-,,. megszuniexese lovaooi meggazaaközli, hogy a Catanzaroo megyé- h'**? « Uldlságot segip erosrti dasához ég ura]muk fokozásához '* (f"'" « dolgozó parasztok ytze[en. A doIg0zó parasztok verej. A TITO-KLIKK néhány év alatt az amerikai imperializmus által leigázott félgyarmati országgá változtatta Jugoszláviát. Ez a titóista Jugoszlávia a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni támadás legagresszívebb délkeleteurópai támaszpontja. Ma a titóisták társadalmi bázisul a kulákok a kapitalisták, továbbá a népellenes reakciós tisztikar és a hivatalnoki kar feiső rétegei szolgálnak. Tito kezdettől fogva hangoztatta a kulákság „különös** jelentőségét falun. A kulákság a falu „haladó" ereje — hangoztatta Kardelj — tehát minden eszközzel támogatni kell. Ez a támogatás nemcsak „elméletileg- hanem gyakorlatban is megmutatkozott. Mivel bizonyítható ez? Először azzal, hogy a titóista párt feltűnően rövid idő alatt tény. legesen kulák-párttá, vedlett át. A titóista párt falusi szervezete élén mindenütt a kulákok állnak; Másodszor: a titóisták által végre, hajtott „földreformmalamely hathatósan kiszélesítette a kulákság gazdasági bázisát. E „reform" eredményekent Jugoszlávia 70 ezer kulák-gazdasága ma két és félszer annyi földdel rendelkezik, mint a 629 ezer dolgozó parasztgazdaság. Harmadszor: a titóisták úgynevezett kollektivizálási politikájával. A titóista falusi *zadrugákban» (szövetkezetekben), amelyekbe erőszakkal, fenyegetésekkel kényszerítették be a dolgozó parasztok tízezreit, a kulákelemeket helyezték a döntő pozíciókba. Ezek a *zadrugák- rövid idő alatt a kulákság legaktívabb kizsákmányoló eszközeivé váltak. E három döntő bizonyítékon kívül'elég leszögezni, hogy a titóista kormány minden intéz• Jugoszlávia dolgozó parasztsága a kulákság igájában via agyonsanyargatott parasztságát kegyetlenül kizsákmányolják Títoék falusi helytartó!, a kulákok. .Tito egész államapparátusa törvényesíti a kizsákmányolást. A falura kivetett adók oroszlánrészét a szegényparasztokkal fizettetik meg; a titóisták visszaállítottál: a földadó régi, királyságbeli rendszerét, amely jótétemény a kulákoknak és crapás a szegényparasztokruak. 1951-ben például csupán Szlovéniában négyezer szegény- és középparaszti gazdaságot árvereztek el adóhátralék miatt. A beszolgállatási rendszer azután megfosztja a parasztokat attól is, ami még az adó után megmaradt. A kulákok által helyileg kirótt beszolgáltatás! kütaieaettség azt jelenti, hogy a titóisták *begyüjtő brigádjai" kiürítik .a csűröket és az elvitt terményekért a megszabott áraknak csupán egyhuszad-egyharmincad részét fizetik ki vagy egyszerűen semmit. Altalánossá vált a jugoszláv falvakban a gyarmatokra jellemző termény és egyéb kulák- és földesúri uzsora. A titóista kulák „zadrugák» piócaként szívják a parasztok vérét. A *zadrugákba» bekényszerített dolgozó parasztokat a kulákok cselédekként dolgoztatják. A kulák *zadrugák* kizsákmányolói nemcsak a «zadrugákban» dolgozó, hanem az egyénileg dolgozó parasztoknak is. Ezek ugyanis tetszés szerint vásárolhatják fel az egyénileg dolgozó parasztok terményeit, hogy azután sokszoros áron adják tovább. A külkereskedelmi monopolium ' decemberében megszüntetése további meggazda- 'nista *Borba' össztermelése ma körülbelül 50 százalékkal alacsonyabb a háborúelőttinél. A dolgozó parasztok meg. tagadják a gyalázatosan magas adók kifizetését és a Titoék által kap semmit. Fokozza 0 kulákok. Jugoszlávia militarizálására hasz* hasznát, hogy a „zadrugákban': nált állami kölcsönök jegyzését, dolgozó nök munkáidért 20—30 .szabotálják a titóista kormány 'és százalékkal kevesebbel fizetnek,' kulákság minden intézkedését a mint a férfiak munkájáért. Jóllehet a férfiak bére is jóval a létminimum alatt van. A kulákok a szegényparaszt gyermekek tízezreit dolgoztatják. Ezeket a gyermekeket ingyen rabszolgáknak tekintik s a jószágnál is rosszabbul tartják és táplálják őket. A dolgozó parasztifjúság osztályrésze állandó hajsza, kényszermunka, kulák-kizsákmányolás. így azután nem meglepő, hogy a szogeny- és középparaszt gazdaságok tömegesen mennek tönkre. Sokezer falusi dolgozó' összeroskad a súlyos adók és a kegyetlen kulákuzsora terhe alalt: elveszti kis parcelláját, megélhetésének fő forrásút. E folyamatot még súlyosabbá teszik a titóista *toborzások» a kényszermunkára. Csupán Horvátországban mintegy 17 ezer parasztot hurcoltak el katonai objektumok építésére ez év elején. Az így gazdátlanná, vált szegény- és középparaszt gazdaságok azután érett gyümölcsként hullanak a faluban maradó kulákok ölébe. A TITÓISTA FEGYVERES ERŐKRE támaszkodó kulák-kizsákmányolásból a dolgozó parasztok kiutat keresnek. E kiút-keresés mindinkább a kulákság és a titóista kormány kizsákmányolása elleni aktív harcban nyilvánul ineg. Évről-éve kevesebb földet vetnek be a p ben lévő Mesoracában a kereszténydemokraták választási gyűlése során komoly incidens történt. Foderaro kereszténydemokrata képviselő a kormányt dicsőítő beszédet mondott. A gyűlés több résztvevője és növeli — rovására. A KULAKTÁMOGATÖ POLITIKÁNAK természetesen a falu szegényebb rétegei, a dolgozó panasztok isszák meg a levét. Jugoszlátékes munkájának hasznát o kulákok fölözik le. A „zadriig'ákban" többnyire a járulékok kifizetésénél derül ki, hogy a paraszt hiaba dolgozott egész nyáron, télire nem '952-ben több 'tövesebb keny a parasztok, rr. s ez elsősorban' rztok. A mult év dóul maga a tiltotta be, hogy t 30 százalékkal bonát termeltek az előző évben, bevetett területek csökkenésének és az állatállomány szédületes hanyatlásának a következménye. A mezőgazdaság falun. Nem ritkák a parasztok nyill fegyveres felkelései sem a titóista kulák helytartók ellen. A katonai építkezésekre kényszermunkára hurcolt parasztok ezrei szöknek meg. S végül, de ncm utolsó sorban a parasztok tömegesen hagyják cl a kulák vezette egyedül a kulákok számára hasznos „zudrugákatE tömegek kilépése késztette arra a titóista kormányt, hogy nyíltan is bevallja a mezőgazdaság úgynevezett kollektivizálásának teljes csődjét. Ezzel kapcsolatban érdemes kicsit bővebben kitérni a tióista kormány egy újabb kuláktámogató lépésére. A fitóisla kormány ugyanis a „zadrugából'' való tömeges ki'épések ellensúlyozására nemrégiben angol-amerikai szakértők részvételével kidolgozta az úgipicvczetf „a jugoszláv földművelés iparosításának tízéves tervét." Ez a terv a kulákgazdaságok fejlesztését irányozza elő. Ezekre alapozza a titóista mezőgazdaságot. A még meglévő *zadrugák» nyiit kulákszüvetkezetekké alakulnak, vagy éppen feloszlanak, ha ezt a kulákok érdeke úgy kívánja. Ez az amerikai-titóista terv tehát a dolgozó parasztok fokozott kizsákmányolásának terve. A JUGOSZLÁV DOLGOZÓ PARASZTSÁG saját bőrén érzi, mit jelent az, hogy Titóék falusi osztálybázisa a kulákság, s a dolgozó parasztság. amelynek harcát a munkásosztály segíti és vezeti, tudatában van annak, hogy a kulákság. a Tito-fasiszta rendszer szociális támasza elleni harc: harc a titóista háborús uszító rendszer ellen. harc a békéért!