Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-18 / 141. szám

CSÜTÖRTÖK, 1053. JUNIUS 18. 3 Minket nem zavar az eső, az csak a lustákat hátráltatja Farkas Ferencék és Ördögh Jánoséit már harmadszorra kapálják a kukoricái ' X sűrű esőzések- nagyban hátrál­tatták dolgozó parasztjainkat a nö­t cnyápolásban. Több hetijén a szé­pen fejlődésnek indult növények kiizótt elburjánzott a gaz. Egye­sek földjén a gócból jóformán ki' sem, látszik a. növény. A szorgal­masabb emberek nem a síránkozás­sal, az esős idő szidásával töltik napjaikat, hanem minden kedvező percet kihasználnak. Ezeknek a dolgozó parasztoknak szép tiszta a földjük és kapásterületük bőter­mést ígér. , t * . Farkas Ferenc S Vértanúk-Jere 3., ördögh János pétiig a 4. szám alatt lakik. Tudják róluk a környéken, hogy Szorgal­mas emberek és nem várják, hogy sültgalamb a szájukba repül­jön." Farkaséknak 2, ördöghék­nek pedig 5 hold földjük van. Ezen gazdálkodnak és munkájuk után év­ről-évre betakarítják a termést. Szeretik nagyon a földet és sokat dolgoznak rajta. Tudják, hogy' o föld csak akkor fizet jól, ha nem bánnak vele mostohán és megad­nak neki mindent, amit csa.k kíván. Fankas ék és ördöghék rokonság­ban vannak egymással, így kéz. kezetmos alapon együtt művelik földjüket. • Az elmúlt évben is sokat dol­goztak rajta, de ia fagy és az aszály alaposan keresztül húzta számítá­sukat. Voltak a környéken olyanok is, akik kigúnyolták őket és azt mondották: „No, ugye nem volt érdemes vesződni annyit a. földdel. Ti vetettelek, az aszály pedig ara­tott." De nem estek kétségbe ősszel elvetetlek időben, tavasszal sem lustálkodtak el a szántást és a velőst- Nemsokára esőt kaplak a friss vetések és a növények szé­pen fejlődéinek indultak. Ekkor már elfelejlettek, hogy mit is mondtak nekik az ősszel. Elhatá­rozták, hogy az idén még főbbet dolgoznak, mint tavaly, rnert az idő úgy mutatja, ho-gy bő [ormós lesz. És úgy is cselekedtek. Amikor a kikelt vetés között felvetette fejét a g'+z, kapát ragadtak és kiirtották a gyomot. Tiszta volt a cukorré­pájuk, a kukoricájuk és a burgo­nyájuk. Amikor elkészüllek vele, ördöghék is, meg Farkaséit is, büszkén néztek végig a gyomlalan területen, — Igy van ez rendjén, í?y szép a vetés. — mondotta akkor ördögh János. — Nem ketl attól félni, hogy megfojtja a gyenge növényeket a gyorsan fejlődő gaz. — Meg nagy széigyen az, ba va­lakinek gazos a földje — fűzre to­vább a szót Farkas Ferencné. Jó idő múlva, amikor újra kilá­togattak a földre, már gyönyörű volt a növény. De a gaz újra fel­ütötte fejét a sorok között. A föld ragadt az esőtől, s így vártak egy­két napot, aztán újra munkához láttak. Ma Farkas Ferencné azzal di­csekszik. hogy o-lyan cukorrépa, ku­korica, burgonya, mint az övéké, bizony nincs a környéken. FIATALOK! Jelentkezzetek tiszti iskolára! — Megdolgoztunk érte. de meg­érte. — Mondja mosolyogva. Négy­szer kapáltuk, s egyszer egyeltük a cukorrépát — mondja, de ahogy nézzük, az 1200 négyszögölről, leg­alább 210 mázsát takarítunk be. A két hold kukoricát háromszor ekekapáztuk és kétszer pedig meg­kapáltuk. Az is olyan szép már, hogy térden felül ér. Ezer négy­szögöl burgonyánkat háromszor ka­páltuk már meg, s egyszer pedig feltöltögettük. A mi földünk szom­szédságában sok még a gazos 1erü. •let, de meg is lehet nézni, hogy milyen ott a vetés Arasznyi a ku­korica, a gaz meg félméter. — Az aratás megkezdése előtt, mégegyszer megkapálunk mindent, — folytatja tovább — mert nem ekaTjuk, hogy amíg az aratással, csépléssel leszünk elfoglalva, a fe­jünkre nőjjön a gaz. Minket nem zavar az eső. Az csak a lustákat hátráltatja. Esőben mi sem kapá­lunk, de amikor a föld fel szik­kadj, már kinn is vagyunk a föl­dön és neim türjű'k egy napig sem a gazt. Magunknak dolgozunk c-s ha azt akarjuk, hogy bő termést takarítsunk be és jusson a szabad­piacra is, nem kell sajnálni a fá­radságot, mert megéri. Farkas Ferenc és ördögh János vetése valóban a legszebb a határ­részén, ntzérf, mert idejében gyom' lalanították a földet és nem hagy­ták elgaeosodni. Kövesse példáját minden szegedi dolgozóparaszt és gondoljon arra, hogy a növényápo­lás időbeni végrehajtása egyéni és állami érdek. M a soha nem látott lehetőség áll előttünk, fiatalok előtt. Pár­tunk a felszabadulás óla fiatalsá­gunk életének kérdéseivel állan­dóan foglalkozik. Napról-napra érezzük atyai gondoskodását napi munkánkban. A polgári életben a fiatalok feladata, hogy minél ma­gasabb terméseredményt érjenek el mind a gyárakban, üzemekben, mind pedig a termelőszövetkeze­tekben, állami gazdaságokban, gép­állomásokon. A tanuló ifjúság fel­adata pedig a tanulás. A fiataloknak lehetőségük van arra, hogy néphadseregünkben is teljesítsék hazájuk iránti köteles­ségüket. Tisztek lehetnek. Meg kell említenem, hogy a múltban csak a kiváltságosok, a mágnások, tőké­sek és egyéb hasonló népnyüzók fiai lehettek tisztek. A munkások, dolgozó parasztok gyermekeit ncin vették fel soraikba és a legmaga­sabb rendfokozat, amelyet 40—50 éves korában elérhetett a szegény­ember fia, az'örmesteri, vagy a fő­törzsőrmesteri rang volt. C1 n mint tanuló kerültem a néphadseregbe 1949-ben. Ké­sőbb tiszti iskolát végeztem. Apám asztalos volt és arról, hogy valami­kor katonatiszt is lehessek, még csak álmodni se mertem. A tiszt­képző iskolában azonban tapasztal­tam, hogy megváltozott az élet. Szorgalmasan tanultam, hogy én is jó redménnyel vizsgázhassam. Si­került, — s ma néphadseregünk hadnagya vagyok. A Szegedi Seprfigyár dolgozói teljesítették fogadalmukat! Befejezték második negyedéves export-tervüket ,,Június 25-re befejezzük második negyedévi exporttervünket." Ezek a szavak hangzottak el az élüzeimava­tö ünnepségen a Seprőgyárban. A fogadalom elhangzott s a se-prőkö­tők, anyagadók, seprővarrók, mind 'jobb eredmények elérésére töreked­ték. A brigádok dolgozói verseny­szerződést kö'öttek egymással és a brigádokon belül párosversenyt szer­vezlek. Legfőbb célul az expnrt­gvárfmányok minőségének további javítását tűzték ki. Emellett a mennyiségi (termelést sem hanya" fc oltók el. A brigádvezető példát mutat A seprőkölőknél a Pefőfi-brgád végzi a legjobb minőségi munkát­Molnár elvtárs a brigád vezelője, személyes példamutatásával serken, tj a brigád tagjait. Gyorsan, ügye­sen rakja a gépbe befogott nyélre, először a nyélbélést, majd az úgy­nevezett alsó takarót, vá'.lbélést és legvégül a felsőfakarót. 'A c ttok­szálakat már úgy igazítja, hogy azok a seprő minden olda'án egyenletesen helyezkedjenek el. ökrész József és Csányi József is így dolgoznak. Az ő kezükből ke­TÜlliek ki a legformáisabb seprők. A békeőrség ideje alatt 133 száza­lékot teljesítetlek. A kötők munkáját a seprővarrók formázzák tovább. Különböző szí­nű kenderzsineggel varrják a sep­rőket. Kaezera Ferencné egyike a legjobb nvnős éggel dolgozó seprő­varróknak. Mindig egyenesek azo­kon a seprőkön a varrások, ame­lyeket ö készít. A békeörség ideje alatt az eddiginél is szebb árut gyártott Két munkatársát. Újvári Józsefnét és Hannó Jánosnét ver­senyre hívta ós ebből győzfeskénl akar kikerülni. Naponta jóval 120 százalék fölött teljesíti normáját. Kiss Ferencné 135 százalékot ért el Kiss Ferencné anyagad'ó figyel­mességével, pontosságával segíti az exportterv mielőbbi teljesítését. — Két kis seprő cs egy nagy seprőkötőt látok el anyaggal — mondja Kissné. — Figyelem mun­kájukat és gondoskodom arról, hogy megfelelő mennyiségű és mi­nőségű anyag legyen mindig a mun­kaasztalukon. Gyakorlott mozdulattal vágja le a cirokszálakat a szárról. Percek alatt egy nagykosárra való szár van a lába élőit, o'yan gyorsan dolgozik. Mindjárt ki is válogatja a véko­nyabb szálú cirkot felső takarónak, a vastagabbakat alsónak és úgy vi" szi oda a kötőkhöz. A békeörség alatt 135 százalékot ért e'- Ezzel köszönti a Béke-Világtanács buda­pesti ülését. , Csonga István 35 darab helyett 50-et készít Nem elég azonban, hogy a seprő" varrók, kötők, anyagadók jói dol­gozzanak. A faesztergályosok gon­dos munkája is hozzátartozik, hogy az exportgyártmányok minősége ki­fogástalan legyen. A faesztergályos műhelyben készülnek azok a kis gomba, virágváza, szélmalom figu­rák, amelyek a kis seprő nyelét képezik. Csonga István csinálja leg­ügyesebben ezeket a f:gurákat. Egy óra alatt a norma szerint 35 da­rab helyett 50 darabot készít. Ké­se alatt a faforgács gyorsan fodro. zódik. Egy kettőre kiformálódik a virágváza, vagy szélmalom, amely szebbé teszi a sok gondos kéz mun­káját. A gyors és iigyeskézű munkások eredményei nyomán, hét nappal a vállalt határidő előtt, jú.Vus 16-án, befejezték második negyedéves ex­porttervüket. A szegedi Új Élet tszcs versenykihívása a paprikatermés fokozására A szegedi Üj Élet tszcs versenyre hívta ki az ország fűszerpaprika termelőszövetkezeteit a paprikakx. més fokozása érdekében. A termelöcsoport tagjai vállalták, hogy 30 mázsás holdankénti átlag­termés helyeftt 40 mázsát érne.k el és ennek érdekében gondosan ápol­ják a paprikát A paprika első ka­pálását a mai napig, második ka­pálását július 10-ig, míg a harma­dik kapálást augusztus 8-ig befeje­zik- Ha szükséges negyedszerre is megkapálják a paprikát. A növény, ápolásban a Petőfi-brigád és Kószó István munkacsapata jár az élen. IV incs szebb feladat, mint tiszti ' nek lenni! A tiszt a bevonuló fiatalok nevelőapja. Azokat a fia* tatokat kell olyan harcosukká ne* vélnie, akikkel talán együtt dolgo­zott, akik ugyanolyan fiatalok, mint mi, néphadseregünk tisztjei. Ed­zett, képzett, kemény harcosukká kell nevelni őket, akik ha kell, éle­tük arán is megvédik dolgozó ne* piink alkotásait, megvédik a beto­lakodók ellen hazánkat. A liatal tiszt a tisztképző iskolában tanulja meg azokat a feladatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy kiváló harcosokat neveljen és elsajátít­tassa a fiatalokkal a haditudo­mányt. Néphadseregünk tisztjei és a dol­gozó nép között megbonthatatlan kapcsolat áll fent. Ez természetes és érthető is, hiszen a tiszt ina ha­zánkban a nép fia. A múltban ter­rorral tartották fent tekintélyüket a Horthy-tisztek; ütötték, verték, megalázták a becsületes fiatalokat, akik a hadseregben szolgáltak. Ez a felszabadulás után megszűnt. Ma hadseregünkben öntudaton alapuló vasfegyelem van. Tekintélyét maga a tiszt őrzi meg kiváló tudásával, fegyelmezettségével, példamutatá­sával. I? iatalok! Pártunk és dolgozó népünk megnyitja a lehető­séget nektek Ls, hogy néphadsere­günk tisztjei lehesselek. Mi vá­runk és hívunk benenteket küzénk« Jöjjetek és dolgozzatok velünk nép­hadseregünk erősítésén. Gyertek közénk és váljatok dolgozó népünk ifjúságunk élharcosaivá. Bíró János hadnagy A tápéi Ady Endre tsz DISZ fiataljai készülnek a VIT-re, vasárnap is aratják az ősziárpát Tápé köaség gyönyörű bőrkötéses dicsöségfkönyvéibe legelsőnek az Ady Endre tsz nevét írták be, mert a választások tiszteletére a legjobb eredményt érték el az időszerű nö­vényápolási munkáik elvégzésében. A tsz eredményeinek eléréséhez nagyban hozzájárullak a lelkes DISZ fiatalok. Sokszor szereztek ők már dicsőséget szövetkezetüknek és községüknek. Mint a 200 főből álló országoshírű lápéi népi együttes tagjai a Berlini Viliágifjúsági Talál­kozón is sikerrel szerepeltek. Most a bukaresti VIT tiszteletére a mun­ka frontján is hőstetteket akarnak véghezvinni. Terveit dolgoztak ki, hogytan végezhetik cl a nagy nyári munkákat, a növényápolást, ara. tást, cséplést úgy, liogy a korszerű agrotechnika alkalmazására, a pót­beporzásra s kuhúrmunkára is jus­son idő­A vállalások teljesítésében Bálint Jánosné DISZ-lag tizenkét tagú munkacsapata tört az 'élre. Zakar Jusztina munkacsapatával párosver. senybe® cukorrépájukat már har. madszor megkapálták. Vállalták, hogy területükön elvégzik a kuko­rica pótlbeporzását. A többi fiatal ig vállalt két-három holdat s így mind a 140 hold kukoricavetésen alkaL mazzálk ezt az új agrotechnikai el­járást Csütörtökön megkezdik a tsz 55 hold árpájának aratását. Bálint Anna DISZ-titkár vállalta, hogy aratópárjával vasárnap is kint lesz­nek a földeken. Kezdeményezéséhez a többiek is lelkesen csatlakozlak. Eddig 14 DISZ fiatal aratópár vál. lalta, hogy vasárnap ls dolgozik, s így a minisztertanács határozatá­ban előírt határidő előtt learaijúk az őstzi árpát­Most hét ágú kultúrbrigádot ala. kitoltak, azoknak a dolgozó parasz­toknak köszöntésére, akik szeon­veszteség nélkül aratnak. A reggeli órákban Újszegeden szedet? földiepre?, délután már Prágában fogyasztják a csehszlovák dolgozók Ha nyár elején végigmegyünk Új­szegeden, minden kertben megtalál­juk a földiepret. Az újszeged! talaj kiváló földiepret nevel és évente sokszáz mázsa került az ország min­den részébe Újszegedről. A felszabadulás óta egyre több népi demokratikus országba jut el az üjszegedi földieper. Csehszlóvá. kiából minden másnap hatalmas te. | herszállító repülőgép jön Szegedre, ahol a MEZÖKER-től minden alka­lommal 20—35 mázsa földiepret szállít el Csehszlovákiába. A földi­epret a kora hajnali órákban szedik le Újszegeden, déliben repülőgépbe rakják és délután 4 órakor már jó­ízűt falatoznak belőle a prágai, a kassai és a többi csehszlovákiai vá­rosok dolgozói. ttmtmn A BÉKEVERSENY ÉLENJÁRÓ HARCOSAI Fiíák Ignác kiváló békeharcos, a Szegedi Erőmű egyik legjobb dol­gozója. önfeláldozó munkájával já­rult hozzá ahhoz, hogy Szeged \a­lamennyi üzemének munkásai is sikerre vigyék vállalásaikat. Béke­őrségben dolgozott június l-löl 15­ig és a turbina kondenzátor cső fúrásánál 129 százalékot teljesített. Pontos, lelkiismeretes munkát vé­gez. Balogh János békeharcos, a Sze­gedi Cipőgyár kikészítő üzemrészé­nek művezetője. A művezetők kö­zötti versenyben a legutóbbi érté­kelés szerint ő lett a győztes. El­nyerte a legjobb művezetőt meg­illető vándorzászlót. Legmesszebb­menő segítséget ad a dolgozók mun­kájához. A békeőrségben 109.8 szá­zalékot értek el és minőségük 95 százalék volt. Bodó Erzsébet a Szegedi Kender­fonógyár gömbölyítő üzemrészének ifjú békeharcosa. Nemrégen kapta meg a sztahánovista oklevelet. Na­pi normája 5 mázsa 25 kilogramm. Ezt rendszeresen túlszárnyalja. A békeőrségen 110 százalékra teljesí­tette előirányzatát, ö itt a gépe mellett, szülei pedig Kübekházán a tszcs-ben dolgoznak minden tudá­sukkal a tanácskozás sikeréért. _ Az Újszeged! Kos.uikésZitő Te e­pen Márkus Jánosné sztahánovista tilós, a Béke-Világtanács ülésének második napján 125 százalékra tel­jesítette normáját. Kismarkos Uta­lással érte el ezt az eredményt. A kiváló békeharcos munkamódszerét szívesen átadja a gyengébbeknek. Legutóbb Józó Györgyné tanította, aki most a békeműszakban 120 szá­zalékot ért el. Nyári Erzsébet DISZ-fiatal a Sze­gedi Ecsetgyárban dolgozik. Ügyes, gyors mozdulatokkal végzi napi munkáját. Különösen a békemű­szak alatt harcolt, minden percét kihasználva, termelése növeléséért. A szárazkötő műhely ifjúmunkásai közül 154 százalékos teljesítményé­vel és kifogástalan minőségi mun­kájával a legjobbak közé került,

Next

/
Thumbnails
Contents