Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-03 / 128. szám

2 SZERDA, 1953. JUNIUS S. 1 LEVELEZŐINK ÍRJAK A Szegedi Konzervgyár szaktanfolyamának hallgatói sikeresen vizsgáztak Fiatalok és idősebbek ülnek együtt a Szegedi Konzervgyár fő­mérnöki szobájában. Kicsit izga­tottak, de azért bátran hangzik a -szavuk: nyolc hónap tanulásának eredményéről adnak számot a szé­pen feldíszített, felvirágozott helyi­hegben. Két szaktanfolyam hallgatói vizsgáznak: a Konzervgyár cso­portvezetői és szakismereti szaktanfolyamának hallgatói. Az egyik tanfolyamon 15, a mási­kon mintegy 30 hallgató vett részt, hogy egyrészt elmélyítsék eddigi gyakorlati tudásukat, másrészt pe­dig új ismeretekkel, a minőségi gyártáshoz szükséges ismeretekkel, töként az élenjáró szovjet kon­zervipar gazdag tapasztalataival végezhessék ezentúl munkájukat. A tanfolyam előadóival — Bátyi Zoltán és Hlatky Béla elvtársak­kal — arra törekedtünk, hogy mi­nél alaposabban megismertessük a gyártástechnológiát, hiszen ez az alapja a jobb minőségi munkánuk, az önköltség csökkentésének. A tanfolyamon a technológiai ismere­tek mellett elsajátítottak a hallga­tók bizonyos számviteli és adat­szolgáltatási ismereteket is, ame­lyek különösen • csoportvezetők számóra fontosak. A vizsgán sorra húzták a hallga­tók az előre legépelt kérdéseket, amelyek a konzervipar legkülönbö­zőbb részeiből, a főzelékgyártás, a gyümölcskonzerválás, savanyítás, szárítás, mélyhűtés területéről adódtak. A cél az volt, hogy minél jobb, minél odaadóbb szakmunká­sok legyenek a hallgatók, akik ala­posan ismerik munkaterületüket. A vizsgázók legnagyobb része átérezte a tanfolyam jelentősé­gét. Ezt mutatták az olyan szép feleletek, mint Csanádi Ba­lázsné, Weigert Mlhályné. Tóth Ferencné, Frank János felele­tei. Szomorú azonban, hogy éppen a fiatalok között akadtak olyanok — mint például Kiss Klára —, akik nem vették elég komolyan a szak­mai ismeretek fontosságát. Komoly nevelőmunkával törekszünk arra, hogy minden dolgozónk méginkább megértse a jövőben: üzemünknek, de sajátmagának is érdeke a szak­mai ismeretek minél alaposabb "el­sajátítása, mert az a jó munka alapja, az a többtermelés, a minő­ségi termelés alapja. Végeredményében azonban a vizsgák általában szép sikerrel zá­rultak. A vizsgák ünnepi hangulata is hozzájárult ahhoz a nagy elő­készülethez, amely most kez­dődő szezonunkat megelőzi. Nemsokára begördülnek az első vagon zöldborsószállítmányok üze­münkbe és szorgalmas munkáske­zek várjak, hogy feldolgozzák és a dolgozókat télen is friss főzelékkel láthassák el. A műszakiak mindent rendbetettek a gépek előkészítésé­ben, felkészültek az előttünk álló nagy munkára. Még fokozottabb lendülettel akarunk dolgozni, hogy megfeleljünk feladatunknak és ez­zel is köszöntsük a Béke Világta­nács közelgő budapesti ülését. Békeversenyünket szakadatlanul folytatjuk tovább és a Béke Vi­lágtanács ülésének tiszteletére a termelés emelése mellett egyre ja­vítjuk a minőséget, küzdünk a se­lejt, a hanyag munka ellen s mind­annyian fokozott szaktudással vesszük ki részünket a békeharc­ból. Kardos Ernő sztahánovista főmérnök Uj békebrigád alakult a Szegedi Kender fonógyárban Tár nappal ezelőtt a Szegedi Ken­derfonógyárban a nappali és az éjszakai szaktnáay dolgozóinak té­lére békegyűlést tartottunk. Fog­lalkoztunk a június 15-én, a Béke VilágtanAcs Budapesten megtartan. dó ülésszakával, amelynek tiszVlc­tére felajánlások is születtek. Bor­dács Eszter elmondotta, hogy Amc­rikúhaa a békeharcosokat ihdözik, halállal sújtják őket, nálunk szabad országban a bókeharcot szabadon folytatjuk. A bókegyűlésen új bé­kebrigád alakult és a már meglévő Rz EMBG-gyár aratási békeversenvre szólítja Túrkeve szövetkezeteit és a mezőtúri gépállomást Ml, az EMAG-gyár dolgozói ol­vastuk a minisztertanácsnak az aratásra és a cséplésre vonatkozó határozatát. Ez a határozat minket ls közelről érint. Gyárunkban a mezőgazdaság legnehezebb mun­káját — az aratást megkönnyítő gépek: a kombájnok készülnek. Az aratás sikerét mi is a legnagyobb mértékben elő akarjuk segíteni. Aratási békeversenyre hívjuk ki Túrkeve termelőszövetkezeti város és a mezőtúri gépállomás dolgo­zóit. Vállaljuk, hogy ebben az évben június 30-ig 810 kombájnt szállí­tunk és ezzel gyárunk összesen 1333 kombájnt ad az aratáshoz. Ezen belül vállaljuk, hogy június 10-ig elkészítünk 20, szovjet doku­mentáció szerint készült kombájnt és ezek munkáját aratás közben különös figyelemmel kísérjük, hogy a tapasztalatokat a jövőévi kom­bújngyártásban minél jobban fel­használhassuk. Az aratás és a csép­lés gyors befejezése érdekében a gépekhez szükséges pótalkatrésze­ket időben elkészítjük — és ha szükséges, soronkívül olyan alkat­részeket is készítünk, amelyek ter­vünkben nem szerepelnek. A csép­lőgépek villannyal való meghaj­tása érdekében a vállalatunknál terven felül megrendelt 400 darab motorállványt határidőre elkészit­jük. A kombájnoknál aratás köz­ben előforduló esetleges hibákat — amelyeknek kijavítására szava­tosságot vállaltunk — az értesí­téstől számított 24 órán belül rend­bohozzuk. Adenauer részt vesz a római külügyminiszteri értekezleten Az -AFP- jelenti, hogy Adenauer kancellár Rómába utazik a Schu­man-tervben résztvevő országok külügyminisztereinek június 12-én összeülő értekezletére. Eredetileg úgy tervezték, hogy az olasz fővá­rosban csak a külügyminiszterhe­lyettesek találkoznak. De Gasperi olasz miniszterelnök — mint a -DPA« jelenti — kezdeményezte a külügyminisztereknél, hogy a ró­mai értekezleten személyesen ve­gyenek részt. Adenauer — mint a »DPA« meg­jegyzi, a -Küszöbönálló bermudai értekezletre való tekintettel hatá­ri rta el, hogy Rómába utazik*, Ezzel akarjuk elősegíteni a gaz­dagnak ígérkező termés gyors be­takarítását. Felhívjuk a tűrkevei termelőszövetkezetek és a mezőtúri gépállomás dolgozóit, tegyék meg ők is felajánlásukat. Az EMAG-gyár dolgozói nevé­ben: Juhász Albert Kővári János párttitkár igazgató Pusztabiró Sándor ÜB-elnök békebrigáddal versenyre hívták egy­mást. Lelkesen elhatározták, hogy még jobban kihasználják munkaide­jüket, gépeiket fokozottabb gonddal karbantartják és a minőségi mun­kával harcolnak termelésük emelé­séért Ambrus András A Szegedi Kenderfonógyár DISZ fiataljainak felajánlása a IV. VI r tiszteletére Mi, a Szegedi Kenderfonőgyár ifjúmunkásai csatlakozva a komló' Somogyvári brigád felhívásához a IV. Világifjúsági Találkozó tiszt©­letére vállaljuk: 1. Hét sztahánovista fiatalt be­kapcsolunk a Rőder-mozgalomba. 2. Három ifjúmunkás teljesítmé­nyét sztahánovista szintre emeljük. 3. A műszaki vonalon dolgozó fiatalok elősegítik, hogy a szakmá­nyukból kikerülő anyag megfeleljen minden tekintetben a gyártási elő­irányzatnak. 4. üzemünk DISZ-en kívüli fiatal­jai közül 100 fiatalt beszervezünk a DISZ-be. 5. Terven felül 50 Ifjúmunkást bekapcsolunk az MHK testnevelési rendszerbe. Csikesz Lajos DISZ-titkár Berta István termelési felelős A Szegedi Gyufagyár dolgozói a minőség megjavításával készülnek június 15 re A békéért harcoló magyar dolgo­zók soraiból a Szegedi Gyufagyár dolgozói sem akarnak kimaradni. Elhatározták, hogy a minőség tár­sadalmi ellenőrzésének bevezeté­sével, csatlakozva a Szuhoverhova­mozgalomhoz, készülnek a Béke Világtanács budapesti ülésére. Az üzem műszaki dolgozói leg­fontosabb feladatnak tekintik a ki­bontakozó minőségjavítási mozga­lom elősegítését. A művezetők pá­rosversenyre hívták ki egymást, amelyben vállalták a gépállás és időbéres órák csökkentését, a bal­esetelhárítás és munkafegyelem megjavítását és a dolgozók segíté­sét a selejt csökkentésében. Berg József művezető Tamaskó István művezetőt hívta kl párosver­senyre. Unyi István kétszeres sztaháno­vista brigádjával úgy akar hozzá­járulni a békeharc sikeréhez, hogy javítva az anyagkihasználást gép­csoportjánál a gyártási hulladékot öt százalékkal csökkenti. Ábrahám Ferencné kormánykitüntetett, két­szeres sztahánovista tíz százalékos selejtcsökkentési felajánlást tett. Az egyes üzemrészek dolgozói 2—5 százalékig terjedő hulladék- és se­lejtcsökkentéssel kívánják az anyagtakarékosságot fokozni és a minőséget megjavítani. Az üzem vezetősége a minőség megjavítása érdekében kibővítette a MEO-hálózatot, hogy elősegítsék a dolgozók minőségmegjavításra tett vállalásait, a békeharc sikerét. Mocsai Lajos A Csongrádmegyei Pártbizottság vándorzászlóval jutalmazza a legjobb iskolákat A tanév rövidesen befejeződik. Iskoláinkban vizsgáznak a doL gozó nép fiai, akik eddigi munkájukkal bebizonyították, hogy mél­tók a párt és a dolgozó nép bizalmára. A tanulóifjúság vizsgál mel­lett vizsgát tesznek tantestületeink, pedagógusaink is. Az évvégi vizsga mérlege lesz a pedagógusok munkájának. Is­kolai pártszervezeteink ls vizsga előtt állnak; vizsgát tesznek arról, hogy milyen segítséget adtak az Iskolai oktató*, nevelő munka meg­szilárdításához. A választások alatt pedagógusaink szívvel-lélekkel dol­goztak. A feladat sz, hogy a hátralévő idő alatt a nrunkalendülelet nö. véljük. A párt megbecsüli pedagógusaink alkotó munkáját Ennek a megbecsülésnek szimbóluma a Csongradmegyel Pártbizottság által el­indított vándorzászló. A vándorzászlót a legjobb általános Iskola, a legjobb középiskola és az egyetem legjobb kara kapja meg, Az értékelésnél figyelembe veszik az Iskola erkölcsi-politikai ne­velését a tanulmányi rendet és fegyelmet, az iskdía szervezeti mun­káját és a választások tdeje alatt végzett munkát. A hátralévő idő alatt minden erővel harcoljanak isnulóink és tanáraink, tanítóink a Csongrádmegyei Pártbizottság zászlajának cl. nyeréséért. Számolják fel a lazaságot, fegyelmezetlenséget és teremt­sék meg a jó és eredményes munka feltételeit. PAPÍRGYŰJTŐ HETEK A Minisztertanács határozata a papírgyűjtő hetek megrendezéséről nagy érdeklődést keKebt cs máris több helyen. — a Szegedi Gőzfürész­ben is — szerveztek felelősöket és papírgyűjtő brigádokat a papírhul­ladék összegyűjtésére. A papírgyűjtő heieknek óriási a jelentősége. Fejlődő kultúránk mind több és több könyvet, folyóiratot követel. Szegeden a többszázezer kötetes múzeumi és egyetemi könyvtárunkon kívül már öt fiók-könyvtár szolgálja a dol­gozó nép megnövekedett kuL túrigényét. Az elmúlt kapitalista rendszerben a tanulás csak a kivált, ságosoké volt, ma pedig az általá­nos iskolától kezdve az egyeteme­kig a dolgozó nép gyerekeinek tíz­ezrei tanulnak. A könyvekhez, folyóiratokhoz, füzetekhez, kiadványokhoz mind több és több papír kell- Ezeknek n megnevekedett igénynek a kielégí­téséért kéül harcba indulnunk a pa­pírgyűjtő héten. Egy vagon papírhulladékból több mint százezer 100 lapos füzetet gyárthattunk. Fontos még ebből a szempontból az is, hogy külföldről kell behozni a papírgyártáshoz olyan anyagot, melyeik itt náJunk pincékben, padlásokon, régi por. lepte irattárakban hevernek. Ezeket kell a papírgyűjtő héten napvilágra hozni. Meg kell rézm minden üzemben, irodában, hol vannak olyan iratok, levelezések, melyeket a törvény előírása szerint már nem kell megőrizni. Hozzuk felszínre a régi kereskedelmi éS ipari levelezéseket és adjuk át ozt>„ ket a hasznavehetetlen papírtömege* ket a gyűjtőknek. Ezeknek a pa­píroknak a zúzdákban van a helye, hogy onnan a papírgyárakba ka. rülve újból használható papírt gyárthassanak belőlük, A papírhulladék gyűjtő hetek mu. tassák meg, hogy « magyar dol­gozó nép ilyen formában is támo­gatja a kultúrforradalmat 'és a régi hulladókpapír beszolgáltatásával ia hozzájárul ahhoz, hogy minél tébb dolgozó kezébe kerüljön szabad, boldog életünk megrajzolója ai könyv, a folyóirat és hogy még több egyetemi ifjú éa minden isko­lás gyerek kezébe olcsó éa szép tan­könyv. kerülhessen. Országos értekezlet a helyi ipar minisztériumában a papírgyűjtő hetek előkészítéséről A papírgyűjtő hetek előkészíté­sére kedden délelőtt országos érte­kezletet tartottak a helyi ipar mi­nisztériumában. Az értekezletet Szabó János, a helyi ipar minisztere nyitotta meg, aki bevezetőben a papír- és textil­hulladékgyüjtés jelentőségéről szólt. — Messzemenően számítunk — mondotta a miniszter — a DISZ, a SZOT, az MNDSZ és más tömeg­szervezetek segítségére, hogy ma­radéktalanul megoldhassuk azt a komoly feladatot, amit a papír­gyűjtő hetek jó lebonyolítása je­lent. A miniszter megnyitója után Ré­vész Andor, a helyi ipar miniszté-s riumának csoportvezetője Ismer* tette a papírgyüjtőhetek lebonyolfe tásának módszereit, majd elmon* dotta, hogy a papírgyűjtésben jő eredményt elért dolgozókat, fiata­lokat messzemenően jutalmazzák. Ezután Sós György, a MÉH­tröszt igazgatója beszélt a MÉH* vállalatok feladatairól, majd Ko* csis Sándor, a SZÖVOSZ főosztály­vezetője a földművesszövetkezetek feladatait ismertette. Az elhangzott beszámolók utáni a gyűjtést irányító vállalati és földművesszövetkezeti szervek kép­viselői versenyre hívták egymást. évvel M. I. 1 Qi\f\ Június 3-án, hét ezelőtt halt meg Kalinyin. A nagy forradalmakban olyan nagy emberek és olyan tehetségek emel­kednek ki, amilyenekkel azelőtt nem találkozhattunk — mondta Lenin. Mihail Ivanovics Kalinyin ezek közé a forradalmi proletariátusból kiemelkedett ragyogó tehetségek közé tartozott, Kalinyin 1875-ben született. A tveri kormányzóságbeii paraszt fia 3 üveg falusi iskolát végzett ós 14 éves korában kénytelen volt a föld­birtokoshoz elszerződni. 18 éves ko. rában «z egyik péterburgí gyárba ment dolgozni- Itt ismerkedett meg a tőkés kizsákmányolás nehéz igájá­val, a proletáriátus körében edző­dött meg a forradalmi harcra és vált a bolsevik párt tevékeny tag. jává Forradalmi tevékenységét illegá­lis marxista körök szervezésével kezdte, aktív részt vett a Lenin ál­tal alapított „Harci szövetség a munkásosztály felszabadítására" nevű szervezetben. Kalinyin, mint bosevik forradalmár, az Oktt>beri Szocialista Forradalomig Péterburg­ban. Révaibau (Tallin) TJfliszben (Tifliszi), Moszkvában végzett párt. munkát A cári rendőrkopók szünto. lenüj üldözték. 1899-től 1917-lg' 14­szer tartóztatták le, <le sem a cári hatalom megtorló intézkedése, sem a száműzetések, sem n börtönök nem tudták megtörni hajlíthatotlan akaratát, nem tudták meggyengí­teni forradalmi energiáját Kalinyin minden erejét és (ehe régét Lenin­Sztálin nagy ügyének, a cári ön­kényuralom megdöntésére, az oroszországi kapitalista. .ab ság m. i. kalinyin megszüntetésére irányuló harcnak szentelte. M. I. Kalinyin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a fiatal szovjet állam egyik legkiválóbb vezetőjévé fejlődött 1 Q1 Q márciusában Lenin ja. vaslatára a Szovjetek Osszoroszországi Központi Végre, hajtó Bizottságának enökévé válasz, tották. 1922 decemberében, amikor a szovjet népek akaratából megala­kul! a Szovjet Szocialista Köztársa, ságok Szövetsége, Kalinyint a Szovjetunió Közponli Végrehajtóbi­zottságának elnökévé, 1938 január­jában pedig a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Enökségének elnökévé vá­lasztották, 27 esztendőn kérésziül megszakítás nélkül vezette a Szov­jetunió legfelsőbb államhatalmi szervét. Az ország Kalinyinben, a tveri parasztban és pétervári mun­kásban a megbonthatatlan munkás­paraszt szövetségnek, a szovjet szo­cialista állam e legyőzhetetlen ereje alapjának megtegtesülését látta. M. I. Kalinyin a Kommunista Párt egyik legkiválóbb vezetője volt. A Kommunista Párt VIII. ken­grescszusán a központi bizottság tag­jává választották és ozótti ragja volt a párt központi bizottságának, majd 1926-tól haláláig a Szovjetunió Kommunista Párlja Központi Bi­zottsága Politikai Irodájának. Fáradhatatlanul küzdött az ország iparosítására és a mezőgazdaság kollektivizálására irányuló sztálini terv megvalósításáért Könyörtele­nül oslordzta a trockista-buharinista knpitolánsokat 'és a nép ellenségeit, állandóan nrra buzdította a párlot ós a népet, hogy szorosabbra zárja sorait a lenini-sztálini központi bi­zottság, a nagy Sztálin köré. A kongresszusokon és pár'-konfe. renciákon mondott beszédeiből, a munkások, a parasztok, az értelmi­ség, a szovjet hadsereg katonái előtt történt felszólalásaiból, az if­júsággal, a nevelőkkel folytatott lelkes beszélgetéseiből, a szovjet sajtóban között ragyogó publiciszti­kai cikkeiből mély bölcsesség áradt. Ezek mind a mai napig megőrizték óriási jelentőségüket a dolgozók ne­velése szempontjából­A/Iihaii Ivanovics, n marxumus­* leninizmus győzedelmes esz­méinek lánglelkú propagandistája, a tömegek kommunista nevelésének kiváló szervezője volt Arra taní­totta a szovjet embereket, hogy kommunista módra dolgozzanak, hogy óvják és gyarapítsák a közös szocialista tulajdoni, szüntelenül emeljék a termelékenységet, becsü­letesen teljesítsék a szocialista ál­lam. a társadalom iránti kötelezett. 9égeiket, harcoljanak emberek tu­datában visszamaradt kapitalista csökevények ellen. Arra buzdított, hogy ne hagyjuk ellankadni a poli­tikai éberséget, éles szemmel fi. gyeljük és könyörtelenül leplezzük le az ellenség mesterkedéseit, min­den módon erősítsük a Szovjetunió védelmi erejét. csl tulajdonságairól, a szovjet had­sereg felszabadító küldetéséről. M. I, Kalinyin a lenini-sztálini vezeté következetességével harcolt a Soknemzetiségű szovjet állam hatal­mának megszilárdításáért, a Kom. munista Párt sorainak egységéért, össaeforrottságáért, Lenin-Sztálin nagy eszméinek diadaláért, a kom­munizmus győzelméért. M. I. Kalinyin a néppel szoros kapcsolatot tartó vezető pártfunkció, nárius és államférfi nagyszerű pél­daképe Következetesen harcolt a forradalmi törvényesség megszilár­dításáért, a szovjet törvények, a párthatározatok és a kormányrendé, letek végrehajtásáért. Óriási érdemeket szerzett a S/ov. jetunió népei barátságának és együttműködésének kialakításában és megszilárdításában. M. I. Kalinyinban testet öttö-tok a nép nagyszerű vonásai: a sugárzó értelem, a vasakarat, a bölcsesség, a forró hazaszeretet, a határtalan odaadás szeretett pártja iránt. 1937 november 22-én a leningrádi válasz, tók előtt megtartott beszédében a következőket mondta: „Életem egész történetének és lé. nyegHeg a munkásosztály egész tör­ténetének is az "a tartalma, hogy Lenin és Sztálin irányítása mellett éltünk ég harcoltunk." J^alinyin állandóan arra buzdL tott. hogy elmélyülten tanuL. \ Nagy Honvédő Háború nehéz mányozzuk és valósítsuk meg Lenin, éveiben hősi tettekre lelkesí- Sztálin nagy tanítását. M I Kall. tette a szovjet hadsereg dicső kato­náit, arra buzdította a hátország dolgozóit, hogy sztahánovista mun­kával kovácsolják ki az ellenség fe. letti győzelmet Mindig őszinte tisz­teletlel beszélt a szovjet nép, az alkotó nép. a hög nép nemes erköl­nyin egész dicső pályafutása a szo. ciaüsta haza önzetlen szolgálatának­a nép iránli hűségnek, a Lenin­Sztálin nagy ügyéért, a kommuniz. musért vívott áldozatos harcnak példaképe. - (N. Nogin ov cikkéböfcj

Next

/
Thumbnails
Contents