Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-02 / 127. szám

KEDD. 1953. JUN1US 2. 3 II műszaki és szépirodalmi könyvek nagy segítséget nyújtanak a Textilművek dolgozóinak a termelékenység és a minőség növeléséhez A Szegedi Textilművek dolgozói közül sokan faluról kerültek az üzembe, a felszabadulás előtt leg. többen mezőgazdasági munkások, kuiákaselcdek voltak. A sokszáz fiatal lány és asszony számára ak­kor nyílt meg a lehetőség n kuitú­Táit élejhez, rendszeres színház, inoaá látogatáshoz, tanuláshoz, ami­kor ia, gyönyörű új fonóüzembe kerültek. Évről-évre, hónapról-hónapra töb­ben olvassák a gyár több, mint másfélezer kötetes könyvtárában lévő szakmai és szépirodalmi mű­veket. Joó Györgyné, aki tízéves korá­ban már a röszkei és más Szeged­környéki kulákoknál cselédeske­de|t, most függetlenített könyvtá­ros. Kora reggeltől, késő es|ig alig győzi kielégíteni a dolgozók állán, cióain növekvő igényét. A fiatalok legszívesebben olvassák «s „Ifjú Gárdát•,. a nők az „Anna Kareoiinát" hetenkint cserél gaz­dát „Az acélt megedzlk" cim szov­jet könyv. A gyermekhét előtt é* most Ö—4 asszony ig előre jegyez, tette Makarenko: „Szülök könyve" című művét, mert állandóan kint volt valakinél. A műszaki dolgozók körében fo­kozódik az érdeklődés a műszaki könyvtár iránt, mert a gyakorlat­ban győződtek meg arról, hogy pl. a szovjet szakirodalom segítségé­vel kimagasló termelési sikerekel lehet elérni. A műszaki vezetők va. lamennyien behatóan tanulmányoz, ták Sz. J. Altuhov: .,A sztahano­vista komplex-terv" eímű munkáját s ennek alapján dolgozták ki és alkalmazzák eredményesen mintegy száz, fontos üzemi problémát meg­oldó sz'ahánov komplex tervet. A választási békevenseny alatt és után is a dolgozók legfőbb tö­rekvése a minőség állandó javítá­sa. Ebben is a szoviet szakirodalomból mentettek tapaszta'alokat. Ipovicz András főművezetőnek nogy segítséget jelentett Krujkov: „A pamutfoiiógyárak szervezése" és rrvá® szovjet szakkönyv abban, hogy az ország-bari elsőnek dolgozja ki a minőség egyéni ellenőrzésének mód­ját, a fonódni Zsédely.mozgalom alapján. Az új módszerrel rövid idő alatt több, mint egy százaléké 1 javították a fonal minőségét. A dolgozók közül sokan vásárol­nak is könyveket. Az utolsó két hónap alatt több, mint 4000 forint értékű szakmai és szépirodalmi könyvet vettek. Pósa János már mintegy 60 köte*<»re gyarapította saját műszaki könyvtárát. Az így szerzett tudását a gyakorlatban ia hasznosítja. Az állandó olvasás, tanulás eredménye, hogy legutóbb a kártolásnál olyan problémát ol. dotf meg. amely már évtizedek óta foglalkoztatja az egész világ szakembereit A fedőtécek <űkö­szörülésére olyan új gépet szerkesz­tett amelynek teljesítménye 1500 százaikkal nagyobb a réginél s minőségileg is jobb munkát végez,. Annak eredménye, hogy a fonó­nők é* műszakiak tudása, művelt­sége állandóan nőa-ekszjk. a terme­lésben is mutatkozik. Az első ne. gyedévben mikor havonta alig több, mint száz állandó olvasója vott a könyvtárnak, az. üzem nem telje­sítette tért ét, Mo»f, május második 10 napjában százezer kilométer fonalat termeltek terven felül, s ebben nem kis szerepe van annak, hogy a könyvtárba Iratkozott ob vasók száma 520-ra emelkedett- Má­jus 26-ig iöbb. mint 800 szépirodal­mi ée szakkönyvet olvaslak el az űztem dolgozói. A szegedi gyerekek lelkes, vidám felvonulása a Nemzet-közi Gyermeknapon Vasárnap a kora délelőtti órák­ban Szeged utcáink lelkes, vidám gyerekek, óvódások, általános isko­lások vonultak csoportosan az MN­DSZ Dugonics-téri székháza elé, hogy onnan kiindulva felvonulás­sal ünnepeljék a Gyermeknapot. Pe­dagógusok és az iskolák, óvódák Szülői Munkaközösségének tagjai kísérték a gyermekeket az MNDSZ feldíszített székházához. Fél 10-re több ezer gyermek gyűlt össze, s nem sokkal később megindult a színpompás menet a Lenin-utcán és a Széchenyi-téren a Városi Párt­bizottság épülete felé. A Szegedi Kenderfonógyár fú­vószenekara vezette be a gyerekek menetét. Utána a Dózsa György ál­talános iskola tanulói sokszínű bok­rétákkal, vidám dalokat énekelve jöttek. Az első sorban annak a ne­vét emelték magasra, akinek gond­talan, boldog életüket köszönhetik: „Éljen Rákosi pajtás" — hirdette a vörösnyakkendős út­törők kezében a felirat. Az élta­nulók névsorát virágkoszorúval övezett táblán vitték. Az iskola ta­nulói mellett ott voltak a Szülői Munkaközösség fáradhatatlan tag­jai, akik mindent megtettek azért, Nagy sikerrel szerepelt a Szegedi Egyetemi Népi Együttes Budapesten (Tudósítónktól.) ötéve3 tervünk egyik gyönyörű alkotása a Magyar Optikai Művek kuttúrotthona. Az otthon a budai hegyek lábánál, a Csörsz-utcában van, közel az üzem­hez. A nézőtérre 800 személy fér be. Az emeleten a népi táncosok próba, terme, körben a folyósókon az üzem képzőművészeinek képei sora­koznak egymás mellett. Ebben a kult-úrotJthonban mutatta be tudását a többi kiváló együttesek közölt a Szegedi Egyetem Népi Együttese is. Az együttes rövid fennállása ótá igen szép sikereket ért imár el. Ismerik Szegeden és egész Csongrád megyében munkáját. A legutóbbi szín­házi bemutatón ismerték meg leg­jobban az együttest Szeged dolgo­zói. Eimek a szereplésnek eredmé­nyeképpen kerültek most fei Buda­pestre, hogy az ország legjobb cso­portjai között tárják fel tudásuk gazdagságát. Még nem volt fél 7, amikor a ha­talmas nézőtéren gyülekeztek a né­zők. A szereplők az öltözőkben vár­ták az előadást. Tíz perccel az elő­adás megkezdése előtt Törköly Pé­ter elvtárs, az együtteg vezetője rö. vidl lelkesítő beszédet tartott. Befe­jező szavaiban ezt kérdezte: — Bí­zumk-e erőnkben? — Bízunk! — hangzott a válasz. Megkezdődött a bemutató- A fel­lépő csoportok közül elsőnek a Sze­gedi Egyetemi Népi Együttes szeie. peit. A budapesti közönség kiván­osian várta, mit tudnak a szegcdiek. Elsőnek az ének-, zene- és táockar Kodály Zoltán me-sterművét, a KáL lai kettőst adta elő. Az elsö szám nem a legjobban sikerült. A zene­kar a befejező részt túl gyorsan ját­szotta, úgy, hogy a táncosok -nem tudtak mindig pontosan a zenére táncolni A következő szám azonban annál inkább bizonyította az együttes ala. pos felkészültségét. Az énekkar Tulikov: szovjet ifjúság indulóját és Zsen Hong: Kínai népdalát adta elő. Tánc., énekszámok váltogatták egymást a közönség tetszésére. Ntm egy számot ismételnie kellett az együttesnek. A siker elvitathatatlan volt. Talán még nem is kaptak cny­nyi elismerést, amióta az együttes fennáll, pedig a szegedi közönség sem fukarkodik a tapsokkal, ha látja, hogy a kultúresoport megér­demli azt. A budapesti közömrégnek legin­kább a Csodafurulya című népi já. ték tetszett Szeghy Endre elvtárs mesterkéz­zel állította össze saját gyűjtésű dallamait A tánckar pedig minden kétséget kizárólag szépen adta elő a játéköt. Meg kell még emlékezni az ének­karról, amely szintén nagyban hoz. zájárult az együttes sikeréhez. Az énekkar számai megmutatták, hogy az együttes kiváló hanganyaggal rendelkezik és komoly eredmények elérésére képes. Egészében is és részleteiben a Szegedi Egyetemi Népi Együttes a budapesti szereplése alkalmával megfelelt az együttes été állított kö­vetelményeknek. Dolgozzanak to­vábbra i3 az együttes tagjai olyan szívós lelkesedéssel, mint amilyen­nel készültek a budapesti szerep, lésre és akkor biztosak lehetnek, hogy még szebb eredményeket ér. nek el a jövőben. hogy a Dózsa György iskola tanu­lóinak menete minél szebb, minél díszesebb legyen. A Mátyás-téri leányiskola tanu­lói hajukban piros virágokból iont füzérekkel, kezükben apró vörös zászlókkal haladtak. Mezei virágok­ból készített tarka csokrokkal a kezükben vonultak fel a rókusi ál­talános iskolás fiúk és lányok. Ví­gan csengett ajkukon a nóta. Ket­tős ünnepük volt: Rókuson, az egy­kor elhanyagolt munkásnegyedben a gyerekek és a szülök szombaton az ötéves tervtől újabb ajándékot kaptak: a gyermekhét keretében felavatták a Kossuth Lajos-sugár­úton a város harmadik gyermek polyklinikáját. A Margit-utcai általános iskolá­sok után a Mérei-utcai iskola tanulói békegalambot vittek. Az úttörőzenekar fehéringes, vö­rösnyakkendős tagjai pattogó indu­lókat játszottak. A menetet a Szegedi Kenderfo­nógyár és a Szegedi Ruhagyár óvo­dásai zárták be, akiket két felvi­rágozott autó vitt. A szegedi gyerekek dalos menete a SZtálin-körútról kanyarodott be a Városi Pártbizottság épülete elé, ahol a színpompás felvonulást a Pártbizottság munkatársai fogad­ták. A nagygyűlés útmutatást adott az ú{ tudományos feladatok megoldásához Szegedi egyetemi tanárok nyilatkozata a ludományos Akadémia nagygyűléséről H arcún k k o z o s Szegedi békeharcosok frják a Béke-Világtanács tagjainak Alig két hét választ el bennün­ket a Béke Világtanács budapesti ülésének megnyitásától. Szeged bé­keharcos dolgozói a levelek százait küldik az Országos Béketanácshoz, a Béke Világtanács tagjainak cí­mezve. A levélben üdvözlik Szeged dolgozói a hazánkba érkező kül­földi küldötteket és kérik őket, hegy továbbra is lankadatlan erővel küzdjenek a béke fenntartásáért és mondják el népüknek a magyar nép őszinte békeakaratát, mondják el azt, hogy a magyar dolgozók egy emberként támogatják a béké­ért küzdök hatalmas seregét. A szegedi üzemek dolgozói által írt levelek közül az alábbiakban közlünk néhányat, melyet a béké­ért folyó harc vezetőihez intéztek: "Pák Den Aj, a Koreai Nőszövetség elnöke, a Koreai Béketanács alelnökének, Korea. Kedves Asszonytársunk! Mi, sokszázezer magyar asszony a legnagyobb szeretettel és öröm­mel értesültünk arról, hogy ha­zánk fővárosában, Budapesten lesz megtartva a Béke Világtanács ülése, melyen ön is résztvesz. Ez a találkozó minden békeszerető em­ber számára fontos. Mi, magyar bé­keharcosok. hisszük és reméljük, hogy ezen a békeülésen olyan ha­tározatokat hoznak majd, amelyek elősegítik, hogy lefogjuk a hábo­rúra uszítók kezét. Drága Asszonytársunk! Ml, magyar anyák, a legnagyobb figyelemmel kísérjük az önök hős tiai honvédő harcát. Meg vagyunk győződve arról, hogy az igazság hamarosan győzni fog. Azoknak a rablóknak pedig pusztulniok kell, akik drága hazájukat vérrel és szenvedéssel árasztották el. Arra kérjük, ha visszatér hazájába, mondja el a mi hős koreai testvé­reinknek, hogy mi jó munkánkkal és többtermeléssel harcolunk a bé­kéért, mert ez a harc közös. Éljen a Világ-Béketábor! Éljen a hős koreai nép! Éljen a magyar és hős koreai nép örök barátsága! Dimitrievits Euthimné háziasszony*. „Mario Plermo szenátor úrnak! OLASZORSZÁG. Kedves szenátor úr! Bízunk benne, hogy Önt is üdvö­zölhetjük a mi szép és újjáépült fővárosunkban. Bízunk benne, hogy •minden dicsekvés nélkül megmu­tathatjuk azt a számos eredményt, amelyet Szovjetunió által tör­jénl felszabadulásunk óta elértünk. Ön bizonyára nem járt még Ma. gifarországon, s közelebbről talán nem is ismer minket. Most azonban, amikor a Béke Világtanács Buda­pesten tartja tanácskozását, alkal­ma lesz arra, hogy szétnézzen a mi hazánkban. Megláthatja gyárain­kat, üzemeinket, ludományos inté­zeteinket és mindezek alapján fel tudja majd mérni előrehaladásun­kat. Népünknek ez a serény dol­gos és jólétet tükröző élte azonban nem volt mindig igy. Felszabadu­lásunk előtt a mi országunk az urak országa volt, amelyben há. rom és félmillió koldus, s egy, a legelemibb jogaitól megfosztott nép élt. Ön, mint politikus, fel tudja mér ni a nagy változást. Amikor szám­talan gazdag és új benyomással, melyet Magyarországon szerzett, hazatér hazájába, mondja el mind­azoknak, akikkel kapcsolatot tart, azt, amit nálunk látott. Mondja el, hogy mindennek a népi hatalom és a Szovjetunió baráti támogatása az aJapja. Népünk tudja, hogy sajátmagának dolgozik, sajátját védi, amikor a békéért harcol. Kívánjuk, hogy az olasz nép is minél előbb rálépjen arra az útra, amely aa országa felemelkedéséhez vezet. VECSERI ILONA a Városi Tanács dolgozója" Számos hasonlótárgyú levél ér­kezik naponta a Városi Békeiro­dába. Salánki Sándor, a Szegedi Megyei Bíróság tisztviselője többi között a következőket írja Flecher lelkésznek, a Béke Világtanács al­elnökének: "Üdvözlöm önt abból az alka­lomból, hogy a Béke Világtanács ülésszakára a mi békére vágyó hazánkba érkezett azért, hogy a ha­ladó emberiség legjobbjaival ta­nácskozzon. Az emberiségnek meg­mutassák azt az utat, amelyen ha­ladni kell, hogy elérkezzünk leg­főbb célunkhoz és építhessük azt a jövőt, melyben gyermekeink ajká­ról soha le nem hervad a mosoly s fiataljaink alkotóvágyát nem gá­tolja semmi. Vigye el hazájába az ittlátott ha­talmas fejlődés hírét és mondja el a szószékről, hogy a magyar nép lerázta magáról az elnyomás igá­ját s kilépett abból a ködből, me­lyet a múltban reá kényszerítettek s elindult a jólétnek eddig soha nem ismert útján. Népünk legfőbb vágya, hogy békében és nyugalom­ban építhesse hazáját-*. IVÁNÖVICS GYÖRGY kétszeres Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Mikrobiológiai Intézet igazgatója: — Május 25-én, hétfőn kezdő­dött oz egy hétig tartó, az újjá­szervezett Magyar Tudományos Akadémia immáron negyedik nagy. gyűlése, ahol a magyar tudományos élet legfontosabb szervezési kérdt seinék megbeszélésén kívül az Akadémia nyolc osztályán mondtak beszámolót az egyes tudományágak ezévi fontosabb kutatási eredmé­nyéitől. Az ezévi nagygirülésnek különös súlyt adott az, hogy a Szovjetunió, valamint a népi de­mokratikus államok, Lengyelország, Bulgária, Csehszlovákia és a Né­met Demokratikus Köztársaság tu­dósainak is az eddigieknél népe­sebb delegációt érkeztek hazánk, ba, A kiváló judósok jelenlétükkel és felszólalásaikkal, a nagygyűlés színvonalát sokban emelték. — Az Akadémia nagygyűlésein jól kifejezték a tudomány oszt ha' to Hanságáf és az egyes tudomány­ágak szerves összefüggését. Bár az Akadémia nyolc osztálya sza­konként tartotta üléseit, a legfon­tosabb kérdések megvitatása, az osztályok együttes ülésein történt. Igy a Társadalmi és Történelmi tu­dományok osztályán Fogarasi Bé­la akadémikus előadása alapján Vitatták meg Sztálin elvtárs zseni­ális művét: ,,A szocializmus köz. gazdasági problémái a Szovjetunió" ban", s ugyanott kerüJtek előadás­ra Molnár Erik és Nagy Imre ahadémileiesoltmak marz-ispr-lenin­•ista társadalomtudományi előadá­sai. — Az egyeg szakosztályok ülé­sein beszámolót mondtak a titká­rok az osztályok tudományos életé, rőt, az elért eredményekről, va­lamint az egyes bizottságok mun­kájáról. E nagy körültekintéssel összeállított jelemlések alapján történt az elmúlt év munkájának értékelése, amely egyszersmind a további tervszerű kutatások alap­jául szolgál. Az osztálytitkárok beszámolóit szakelőadások követték, amelyekbe-n az előadók összefog­laló képet nyújtottak n kutatások legújabb eredményeiről. Mindért szakosztályon belül csak néhány előadás szerepelt a műsoron, amit azután a hozzászólók előadásain egészítetlek ki, s e mádon a fel­merült problémákat mind elmé­leti, mind gyakorlati szempontból egyaránt részletesen meg/árgyal­ták. Az Orvostudományi Oszlá. lyon például a titkári beszámolóit kívül összesen négy előadás volt. Ezek közül különös érdeklődéssel fogadtuk Rusznyák István, az Akadémia elnökének előadását, alá munkatársaival Immár több éve folytat kutatásokat a mind élettani, mind pedig korbani szempontból igen sok vonatkozásban tisztázat­lan, de a szervezet nedvkeringése szempontjából elsőrendű fontossá­gú nyirokkeringésröl. Az előadást igen érdekes vita követte, melynek során Janesó, Babies professzorok is felszólalta!;. Nagy érdeklődésre iartott számot az a: előadás is, amelyet LitlmtOnn Imre, az Orvom tudományok kandidátusa mondott a szív és nagyerek sebészete terén, á sebészet ezen új ágában elért hazai eredményekről. Örvendetes, hogy ezen az új területen nálunk is jelentős eredményeket értünk el. — Az AImdémia ezévi sikeres nagygyűlése újabb bizonyítéka a hanoi tudományápol ásnak, amelyet a dolgozó nép érdekében a párt éa a kormáriyiat a tudományos dol­gozók megbecsülésével, új. tudomáe nyos intézmények Wcsilésévcl é» a meglévők fejlesztésével m.rsz­szemenöen biztosit. BŐNIS GYÖRGY egyelem! tanár, a jogi tudományok kandidátusa a következőket mondotta: — Az elmulf héten tartolta nagy. gyűlését a megújhodott Magyar Tudományos Akadémia. A tudor mány idősebb munkásai akaratla­nul is a régi zártkörű akadémiai ülésekre gondoltak vissza. A gya­korlati jelentőség nélküli elvont problémákat fejtegették ezeken a gyűléseken. Ennek megfelelően as elért tudományos eredmények sem váltak a széles néprétegek közkin­csévé. Széchenyi István alapítása elszalüidt az ételtől, a gyakorlatiéi és a dolgozó néptől. — A fordulat éve után újjászü­letett Akadémiánk is. A Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának példájára, a magyar tudoriányos étet' legmagasabb szerve is a pezs. gö ütemű, a nép érdekében foly. tátott kutatás legfőbb irányítójává válfe A tudósok olyan problémák felé fordultak, amelyek a termelés fokozását, népünk gazdasági ée kulturális színvonalának emelését, a szoc!aliz.mus építését mozdítják elő. Az elmélet és a gyakorlat egy­sége alapvető vonása az. új A! a. démia munkájának. Ezért kísérik olyan feszült figyelemmel ezt a munkát nz egész magyar nép: munkások, parasztok és értelmisé­giek egyaránt. — Hagyománnyá vált, hogy a Magyar Tudományos Akadémia évenkint nagygyűlésen számol be legfontosabb eredményeiről. Rend­kívüli jelentősége van annak a ténynek, hogy tudósaink a legszé­lesebb nyilvánosság elfitl. a dolgo­zó nép érdeklődésétől kísérve, ad. hatnak számot kutatásaikról. A bírálat és önbírálat alkalmazású, nak is tág tere nyílik. S hogy a magyar tudomány eredményei nem­zetközi elismerésre is számíthat, nak, azt bizonyítja a Szovjetuniónak és a béketábor országainak a nagy­gyűlésen megjelent kWldöit.-égei, a baráti államok tudósainak üd­vözlő szavai is. — Mi, jogászok is é'énk érdek­lődéssel kísértük az akadémiai nagyhét előadásait. A rKigygyűtéren további útmutatást kaiptunk tudo­mányos munkánk továbbfejleszté­sére, a zseniális sztálini tanítás tir dományunkban való alkalmazására. Az Akadémia ünnepi hete a szocia­lista magyar tudomány fejlődé ó­nek újabb jelentős m' f.' i e • volt.

Next

/
Thumbnails
Contents