Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-06 / 131. szám

r SZOMBAT. TO35. TUNTT* 8. — PÁRTÉLET • Biztosítjuk alapszervezetiinknél a pártokfatási év sikeres befejezését Az É. M. 65/1. számú Építőipari Vállalat MDP szervezete Is készül az 1952—53-as oktatási év politi­kai iskoláinak eredményes befeje­zésére. Egész évben rendszeres po­litikai munkával, az oktatási bizott­ság és a propagandisták bevonásá­val stabillá tettük a szemináriumok létszámát. A választási agitációs munka befejezése után, melyre minden szemináriumi hallgatót mozgósítottunk, zökkenő nélkül folyt tovább az oktatás. Nem volt visszaesés a hallgatók megjelené­sében és felkészülésében. Most, az oktatási év befejezésé­nek előkészítése érdekében, egyik legutóbb tartott vezetőségi ülésen a pártszervezet vezetősége határoza­tokat hozott az oktatási év sikerének biztosítása érdekében. A határoza­tokat végrehajtva összehívtuk az oktatási bizottságot és a propagan­distákat. Az elmúlt héten a politi­kai iskolák megtartása előtt átbe­széltük propagandistáinkkal az ál­taluk elvégzendő feladatokat, fel­hívtuk a figyelmüket, hogy szemé­lyes agitációval a hátralévő idő­ben minden hallgatójukkal foglal­kozzanak, segítsék a felkészülésü­ket és érjék el, hogy a záróvizsgán valamennyien pontosan megjelen­jenek. Ennek egyik eredményeként tudható be például már uz. hogy a középfokú politikai iskolán ezen a héten a hallgatóknak mintegy 97 százaléka jelen volt. Felhívtuk propagandistáink fi­gyelmét arra is, hogy előkészítés közben nehogy úgy foglalkozzanak a hallgatókkal, hogy túl nagy kö­vetelményt várjanak el tőlük a vizsgára való készülésben, mert ezzel egyes hallgatókat távol tart­hatnak a vizsgán való részvételtől. Propagandistáinkkal közösen érté­keltük az oktatási év eddigi ered­ményeit és megállapítottuk, kik azok a hallgatók, akik egész évi eredményes tanulásukkal kiérde­melték azt, hogy jó bizonyítványt kapjanak. Egyben megkértük az előadókat, hogy , a hallgatók közül hozzanak javaslatba olyan elvtár­sakat. akik Jövőre alkalmasak lesz­nek porpagandamunka végzésére. Ugyanakkor külön tájékoztatást kértünk arról is, hogy a pártonkí­vüli dolgozók köíül kik fejlődtek legjobban, akikkel a pártszervezet vezetősége tagjelöltfelvétel szem­pontjából foglalkozni kíván. A propagandistáit közül különösen Molnár Sándor kö­zépfokú propagandista Hint ki, aki maga rendszeresen részt vett saját továbbképzését segítő propagandista szemináriumokon s állandóan felké­szülten jelent meg a politikai is. kola levezetésére. Molnár elvtárs állandóan tartotta ós most is torija a kapcsolatot a pártszervezettel és szükség esetén segítségei kér mun­kájához, A foglalkozásokat úgy ve­zette. hogy a feltett politikai kérdé­sek álJandóa® össze legyenek kap­csolva a mindennapi gyakorlati élet. tel. Számos példát használt fet munkája Során a vállalat éleiéből. Molnár elvtárs a hallgatóival is rendszeresen érintkezik s mozgó­sítja őket úgy az ismétlésre, mint a vizsgán való megjelenésre. Az általa veZeteit szemináriumon a legutóbb tartott foglalkozás alkal­mával ,a hallgatók túlnyomó része megjelent. Pártszervezetünk szervezeti téren ls úgy készíti elő a vizsgákat, hogy azok minél ünnepélyesebben folyja­nak le. A hallgatók közösen fogják feldíszíteni a szaminári-.ni terme­keit. jelmondatokat két, temek. A tanulásban ki tünteknők a pártszer­vejjet könyvjutalmat fog kiosztani. A hallgatók valamennyien megígérték, hogy egymás figyelmét ők is felhívják a vizsgán való meg. jelenésre és hogy valamennyien fel­készülten jelennek meg, A propa. gnrtdIstókkal már beszéltünk az új oktatási év előkészítéséről is, mely­nek érdekében javaslataikkal segí­tik a pártvezetőség munkáját. A záróvizsgákon a párt vezetőség minden egyes tagja részt vesz és értékelni fogja az oktatási év ered. ményét, megmagyarázzák az okta­tás. a továbbtanulás jelentőségét és felhívják a hallgatók figyelmét, hogy az új oktatási évben is számít a pártszervezet a tanulásban való részvételükre, hogy minél képzet­tebb és tisztánlátóbb tagjai legye, nek pártunknak. Sümegi Ferenc agit. prop. felelős A békevilágmozgalom vezérkarából Kuo Mo-zso A Brit-Nemzetközösség miniszterelnökeinek értekezlete ' London (TASZSZ). A brit nem­zetközösség miniszterelnökeinek ér. tekeíletének munkájáról június 4-én kiadott hivatalos közlemény a lobbi között a következőket mondja: „A mui ülésen a miniszterelnö­kök folytatták a külpolitikai hely­zet tárgyaláséi. Különös figyel­met fordítottak » Távol-Keletre és Délkelet-Ázsiára." A „Reuter" iroda megfigyelője szerint Nehru indiai miniszterel­nök az értekezleten nyilatkozott a koreai kérdésről. Az <iingol lapok az értekezlet első ülésével foglalkozva üdvözlik ;lzt a fámogatáet, amelyben a brit nemzetközösség miniszterelnökei Churchillnok a nagyhatalmak ér. •ckczlete összehívásáról szóló ja­vaslatát részesítették. A lapok élénken foglalkoznak «* értekezleten megtárgyalandó gaz­dasági kérdésekkel is. Nyügat-Némelorszég dolgozóinak harca Berlin (MTI). Az ..Egységért. Dókéért cm Szabadságért Küzdő Né. metek Szövetsége", amely Josef Wirtli volt birodalmi kancellár és Wilhelm Elfés nyugalmazott főpol. gár mester vezetésével megkezdte működését, június 7-én, vasárnap tartja első országos értekezletét Kölnben. Az értekezlet napirendjén a szövetség választási pnogramimjá­a-,»k jóváhagyás:: és a szélesebbkörű országos vezetőség megválasztása szerepel. Az ..Egységén. Békéért és Sza­bad,tógért Küzdő Németek Szövet. ségé''.nelk sajtószolgálata az esetle­ges négyhatalmi értekezlet szem­pontjából elemzi a potsdami egyez­mény jelentőségét és megállapítja, hogy a port-dami egyezmény a nyu­gati hatalmak és a Szovjetunió Németországgal kapcsolatos konkrét megállóporiásút tartalmazza. Elítéli Adenauer moslerkedését, amellyel megkísérli ..túlhaladottnak" min/isi. teni n potsdami egyezményt és le. szögezi. hogy a potsdami egyezmény az egyetlen olyan nemzetközi jog­alap, amelyre Némei ország ma tá­maszkodhat. A szovjet részről min­dig újra és újra Potsttamrp hivat­koznak, ez épp : azt jelenti, hegy n Szovjetunió ktsz a nyugati hatal­makkal megegyezni a német kér. dé-tb-n Vs n f b'zóhytt.ta. hogy a Srov.i' tuniö komolyan tör kszl't az egységes, demokratikus és függet. len. néme^ állam létrehozására. A „Daily Express" írja: „Midőn 1952. novemberében a nemzetkö­zösség miniszterelnökeinek előző értekezlete folyt, még megvolt az illúzió, hogy az Egyesült Álla­mok készek enyhíteni vámkorlá­taiknt. Most nem kell ilyen illúzió, kat táplálni..'. Természetesen a legkisebb remény sincs a vámtéte­lek csökkentésére. Az amerikai po. liltkai helyzetet vizsgáló értel­mes ember megérti, hogy a vám­tételek csökkentése leheleden, eme. lésük viszont lehetséges." A június 4-i ülésen egyes ml. niszterelnökök kijelentették, hogy ^ koreai probléma rendezése után Kínát lehetőleg minél előbb fel kell venni az Egyesült Nemzetek Szervezetibe. A lapén Kommunista Párt Kaszugának, a Központi Bizottság tagjának haladéktalan szabadonbocsátását követeli Peking (ÜJ Kína) Tokiói jelentés szerint a Japán Kommunista Párt, valamint a japán országos segély­szövetség felhívást intézett a japán kormányhoz, amelyben Soicsi Ka­szugának, a Központi Bizottság tagjának azonnali szabadonbocsátá­sát követeli. Kaszuga — akit a Josida-kor­múny 1950 októberében indokolat­lanul letartóztatott — a rossz bá­násmód és bántalmazások követ­keztében a börtönben súlyos.an megbetegedett. Kaszuga felesége az »Akahata« cí­mű lapban, a Japán Kommunista Párt lapjában felhívással fordult a japán néphez, indítson mozgalmat férje szabadonbocsátása érdekében. Ku Mo-zso, a ká­nai nép dicső fia, az új Kína egyik legna­gyobb írója, tudósa. Társadalmi munkás és államférfi egy. uránt. Kuo Mo-zso neve elválaszthatatlan atfól a harctól, ame­lyet a kínai nép sza­badságáért és függet­lenségéért vívott és a béke ügyének győ­zelméért vív. Kuo Mo-zso 1892­ben születet/ a kínai Loesan városban. Ja­pánban orvosi egye­temre járt• 1916'ban kezdett el írni. Ba­rátjával, Csen Fan U­val, még 1922.ben megalapította az <rAU kotás" nevű irodal­mi társulatot. Már első műveivel meg­szerezte az olvasók, különösen az ifjúság elismerését. Elbeszé­lésekel, színdarabé­és publicisztikai cik. kaf, verseket, regényt keket írt. Számos orosz és nyugat­európai író müvét fordította kínai nyelvre. Egyes munkáiban Kína ókori történetével és filozófiájával foglalkozik. Kuo Mo-zso mindig együtt ha­ladt a néppel. Résztvett az 1925— 1927~es kinai forradalomban. Ami­kor a kinai nép szembeszállt a ja­pán bitorlókkal, Kno Mo-zso arra buzdította a kínai hazafiakat, hogy számoljanak le az ellenséggel: har­coljanak, hogy a haza megszaba­duljon a bitorlóktól. Mélységesen átérezte Kína nem­zeti kultúrájának sajátosságait, ugyanakkor azonban fiatalos tudás" szomjjal éx fáradhatatlan munka, készséggel tanulmányozta más or­szágok nemzeti kultúrájának fej­lődését is. A két nagy nép — a kinai és a szovjet nép — hagyo­mányos barátságának szellemében lelkesen és szeretettel fordult a szovjet nép története és hatalmas forradalmi tapasztalatai felé. A népi forradalom győzelmével különösen kibontakozott Kuo Mo­zso tehetsége. Hatalmas társadalmi és politikai munkát végez, ö az elnöke a Kinai Népi Békevédelmi és a: Amerikai Agresszió Elleni Harc Bizottságának. Egész tevé­kenysége ékes bizonyítéka annak, hogy ez a kiváló ember milyen ha­talmas odaadással szolgálja népét, a béke és a haladás ügyét. Minden erejével, tehetségével szolgálja hazáját. 1949-ben a Kul­túra, Irodalom és Művészet Dol­gozóinak Országos Társasága clnö. kévé választja, őt. 1949 októberé­ben pedig, amikor megalakul Kína népi kormánya, a Központi Népi Kormány tagjának is meg­választják. Kuo Mo-zso miniszter, elnökhelyettes a Kultúr- és Műre­lödésügyi Bizottság és a Kinai Tu­dományegyetem elnöke. Kuo Mo-zso végi barátja a szov­jet népnek. Mindig következetesen sikraszáll a Szovjetunió és a Kína közötfl barátság és testvéri együtt• működés elmélyítéséért. 1946.ben látogatást tett a Szovjetunióban, majd megírta „Ötven nap a Szov­jetunióban" című könyvét­Kuo Mo-zso 1951-ben megkapta a legnagyobb kitüntetést, a Nem­zetközi Sztálin-békedíjat. Ez a ki. tüntetés szoros kapcsolatot teremt Kuo Mo-zso neve és korunk nagy mozgalma, a békemozgalom kö­zölt. Kuo Mo-zso már két esetben járt Magyarországon és minden alka­lommal nagy örömmel fogadta né­pünk a kínai nép nagy fiát, a bé. kevilágmozgalom kiváló lutrcosát. Ez alkalommal is nagy szeretettel várjuk a Béke-Világ tanács június 154 ülésére. NAGY ERÖK TAMADNAK A NÉPBEN, ha egyszer szabaddá válik. Ez az erő jelentette azt nz akarást, lendületet, mely új épüle­teket, karcsú hidakat, termelő gyára ka 1 emelt e romol? fölé. Ez az erő nevelte ki a régi gyárigaz­gatók, ispánok, jegyzők s egyéb népnyúzók helyére a nép fiait, s lelkesítette őket. mint az ország felelős gazdáit a helytállásra s az eredmények fokozására. A nemré­gen még meghajlott derekú, éhes, munkát kereső kubikos ma így ír épülő új büszkeségünk színhelyé­ről, Komlóról: „Igazgató elvfársf Én egyszerű, négy elemit végzett ember vagyok. De azért napi ter­vemet 140—150 százalékra teljesí­tem, s állandóan arra törekszem, hogy jobb, magosabb legyen a tel­jesítményem, Munkámat, erőfe­szítésemet értékelik, Sztahánovista lettem.. Én azl szeretném, ha fiam nem hozna rám szégyent. Segítsen úgy nevelni, hogy ö sokkal jobban la iátálljon, mert neki mór minden adva van, nem úgy, mint nekem, aki napi munkám után pótolom azt a sok hiányt, amit a mult rendszer négy elemije jelent " Ez az erő buzdítja teljesítmé­nyének növelésére Kiss Imre elv­társat, aki ezelőtt egy évvel, 1952. júniusában, bejött hozzám fia ügyé­ben. Kabátja hajtókáján ott ra. gyogott az ötágú aranycsiltóg: a sztahánovisldl: büszke jelvénye. Szomorú volt. Szomorúságának megvott az oka: fia messze elma­radt attól a teljesítménytől, melyet ő brigádjával Kazincbarcikán el­ért. De búcsúzáskor keményen fogott velem keret Valamit azért lennem kell, hogy fiam megvál­tozzék — mondotta kézfogáskor. Meg is változott ifj. Kiss Imre, mert ni édesapját emelkedő tel­jesítményéért államunk úiabb fény. lő csillaggal tüntet|e kl. Ismét pél­dát mutatott a fiának, hogy a jó munka eredménnyel jár. ISKOLÁM TANULÓINAK SZÜ­Gondolatok a II. Pedagógus Nap alkalmával közül sokan LEI írunk elismerésébe,, részesültek. Mindez államunk lényegében van. De nemcsak fizikai dolgozóink ré­szesültek Népköztársaságunk ki. tüntetéseiben. Azok az értelmisé­gi dolgozók, akiket a fizikai dol­gozók nagyszerű példája magá­val ragadott, s munkájukat lel­kiismereteden végezték, — ott van­nak a kitüntetett dolgozók között. Nagy azoknak a száma, akik álla. munk legmagasabb kitüntetéseiben részesültek. Soha nem feleithetem el 1951. Népköztársasá-ember rábukkan valamire. íme az 1988-as év április 29-i nevelőtes. tületének jegyzőkönyv.;; „Elnök napirend elöli megemlékezik Ju­haros Ferenc községi tanító tragikus elhunytáról, ki önfeledt percében el­dobta magától az életet. Különö­sen megdöbbentő kartársunk hajó. la, mert ö igazi lanílói és vallóé sos lélekkel volt megáldva .. .'* Le. het, hogy így látták egykori kar­társai. Mindenesetre a gondosan fogalmazott mondai a figyelmes olvasónak sok mindent elmond. Ju­haros Ferenc községi tanító nem március 15-ét, azt a napot, mikor véletlenül dobta el magától életét, nevelői munkámért é„ is megkap. Életével , azt az életet" a Horlhy. tam a legmagasabb állami kifen te. rendszer nyújtotta életet dobta, tést: a Kossuth-díjat. Előttem van utasította el. S ezt nem „ün­a kép: az országház kupotacsarno. feledt" percében követte el- a ka. őszhajú tudósok, akik a mult szenvedés, a sok megaláztatás embernyomorító világában éppen 1 — amiben a mult értelmisége úgy tétlenségre voltak kárhoztat- j részesült — valószínűleg „a­va, mint a külvárosolt nincstelen gyon is meggyőzhette arról, proletárjai. Látom magáim előli őket hogy életének nem sok értelme, cél­fehér hajjel, de fiatalosan hevülő ja va®. Legfeljebb egy: gondol­arccal, amint átveszik a íagy Ittt , kodás nélkül kiszolgálni a rend. tnlmat. mert hűek (udtak maradni szeri. Juharos Ferenc talán ezt a néphez. Ott, közöttük, jutott így nem tudta megfogalmazni, de eszembe egy telepi dolgozó hoz. érezhette: vigasztalan helyzetéből zám intézet} mondata. — Majd . kiutat nem talál. Sok ilyen Juha. meglátjuk mi lesz belőled, a ml- ros Ferenc vott a multlian, akik a énk maradsz-e! Ez még 1946-ban rendszer „áldásai" elől a halálba a képesítő vizsgám napján luing- , menekültek. zott el. Ezt a mondat,® hallottam ] Az 1934 évi június 26-án kelt nz egész ünnepély tinit, s kisért a tanévzáró nevelőtestületi érte. Duna-partján is. És arra gondol. ] kezlel jegyzőkönyvének ez a zá. tam: érdemes volt az öt esztendő megfeszített munkájáért. AZÓTA AZ ELTELT KÉT ÉV ALATT s0k időt, töltöttem el is­kolám irattárában a sárguló ak. |ák között. Vezet a kíváncsiság: hogyan és mini éhek. dolgozod: a régi pedagógusok, közlük roll ne­velőim is, ttozyan ós mint érté. kenek munkájukat? Vagy bééiül­ték-e egyáltalán? Sok jegyzőköny­vet. aktát kell elolvasni, mire ez radéka: „Láttam s a jegyzőkönyv ben foglalt határozatokat jóvá. hagyólag tudomásul Vettem. Évi fáradságos munkásságáért köszö­netemet fejezem ki kellemes üdülést kívánok a Tantestületnek... kir. tanfelügyelő.'' Semmit mondó szavak. Pusztán, hideg udvariasságnak szánva is bosszantókig hatnak. Jól tudják » volt községi tanítók, hogy mit jelentcLj a „kellemes üdülés." Ha fizetést akartak kapni a nyár fo. lyamán, kénytelenek voltak az üdülés helyett bevonulni a város, végy a község hivatalaiba, írnoki munkára. S akinek ilyen munka jutott, az még szerencsésnek mondhatta ma­gát. AZ 1953-«s TANÉV VÉGÉRE ÉRÜNK nemsokára. Mi is készülünk a tanévzáró értekezletre, de ké­szülünk a II. Pedagógus Napra is. Június 7-e a nevelőké. A szabad magyar nevelőké! Ez a nap a mi nagy megbecsülésünket jelenti. Né­pünk szeretete fokozottan árad fe. lénk ezen a napon. Sokszáz neve­lőtársunk kiváló munkájáért ki. tüntetést, jutalmat kap államunk, tói. Másodszor gyülekezünk ősz. sze, hogy megemlékezzünk mun. kánk fontosságáról; liogy ünnepel­jük azokat, akik erejük javát "ad­ták munkájukba. Igaz szeretettel köszöntjük őket, mert ők valóban a népet. a dolgozó társadalmat szolgálták eredményes munkájuk, kai és tudásukkal Ma a Juharos Ferencek Kossuth­díjat, Kiváló ttimár, tanító címet, pénzjutalmat kapnak. S a ma Ta. nítója valóba,, üdülhet, pihenhet is azokon a helyeken, ahol valamikor a feni említett kir. linfelügyejök és népnyúzó társaik töltötték do. logtalnn idejükét. A MULT ÉS JELEN PEDAGÓ­GUSAINAK HELYZETE között azl hiszem kézzelfogható a kii. lönbség. S e különbség alapján mondhatom: mi nem kérünk ab­ból a múltból, de nemcsak, hogy nem kérünk, hanem úgy is fo­gunk dolgozni, hogy vissza ne tér. hessen az a régi világ. Bemutat© juk tanítványainknak a múltig, hadd ismerjék meg minden ször­nyűségeivel együtt, de úgy no. véljük őket. hogy a biztos jövőt, további fejlődésünket s az új éle. tet jelentsék mindannyiunk szá­mára. TOLDY ISTVÁN Kossuth-díjas igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents