Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-04 / 129. szám

4 CSÜTÖRTÖK. 1953. JUNIUS 4. Iskolaügy nálunk és a kapitalista országokban A felszabadulásunk óta eltelt ^ nyolc esztendfl alatt hatalmas útat tettünk meg szocialista hazánk éplttjióbsn. Párturík és kormányunk vezetésével örökre eltüntettük a Horthy-rendszer átkos örökségét és hazánk a sohn nem látott felemelkedés útjára lépett Ext a felemelke. dé&t tükrözi iskoláink rohamos fejlődése is. Felszabadulásunk után pártunk irányításával azonma! hozzáláttunk az írkolák rombadöntölt 'épületeinek újjáépítéséhez, hiányzó felszereléseink kiegészítéséhez. Csak a hároméves terv idején 1500 iskola új. jáépítését és elpusztított felszerelésének kiegészí ését végeztük cl. Azóta iskoláink életében állandóan fo. kozödó fejlődés mutatkozik, Tanulólnk száma általános iskoláinkban meghaladja az 1,2 milliót, az egyetemi és főiskolai hallgatók •zárna közel 46 ezer. lAolgozó fiataljaink számára a lJ szakérettségis tanfolyamok léirehozimávnl tettük lehetővé a továbbtanulást. Uj Iskolatípusok egész eorát hoztuk létre, amelyek, ben kiváló szakembereket képezünk fejlődő iparunk és mezőgazdaságunk számára. Kiszélesítettük n kollégiumi hálózatot, amoly biztosítja u vidéki tanulók otthonos elheiyez'é. »éí és megteremti jó tanulásuk körülményeit. Pártunk és kormányunk mindezek mellett ösztöndíjban, tandíjkedvezményben és sokféle egyéb juttatásiban részesíti a tanulóifjúságod Az országos fejlődés ütemének megfelelő növekedést mutat Szeged Iskolahálózata is. Felszabadulásunk óta 14 új általános iskolai tantermet nyito'tunk meg. 350 -ezer forintos költséggel teljesen újjáépítettük a Dugonics-utcai iskolát. A Maléchutaai iskola épületét 150 ezer fönn. tos költséggel rend behoztok és tornatermét korszerűvé építettük. A szokásos nyári karbantartó tatarozáson felül 4 mlUló forintot fordítottunk iskoláink korszerűsítésére. Szeged meglévő középiskoláit bővítettük é» továbbfejlesztettük. Uj építészeti, textilipari, mezőgazdasági és közlekedési technikumot kaptunk és ezzel középiskoláink száma 8-ról 12-ro emelkedett. Hatalmas összegek ráfordításával épül. nek egyetemi fa főiskolai intéie. teink is. Felszabadulásunk óta állandóan növekszik pedagógusaink életszínvonala. Szakmai és politikát fejlődé, sük s jobb munkavégzésük körűimé, nyeinek biztosítása érdekében kormányunk állandósította a továbbképző tanfolyamokat. Még ragyogóbb a magyar iskola, ügy fejlődésének jövője. Erről Rákosi Mátyás elvtárs május 10-i hatalmas választási beszédében a következőket mondotta: „Irányt ve. szünk arra, hogy az ifjúság falun legalább az áltnl&nos iskola nyolc osztályát, városokban legalább a középiskolát kötelezőim elvégezze." Ezek a szavak a szegedi iskolák további nagyméretű fejlődése számára is irány:mutatnak. A nyugati tőkés országok iskoláinafe helyzerte ezzel szemben állandó hanyatlást mutat. Ezekben az országokban az uralkodó osztályoknak a harmadik világháború kirobbanlására irányuló törekvé?® kata&ztrófálls helyzetbe sodorin az iskolákat. Az Egyesült Államokban 3 millió az analfabéták száma (% 10 millió azoké a felnőtteké, nkik olyan kevés iskolát végeztek, hogy írástudatlanoknak tekinthetők. 1051. es adatok szerint az Egyesült Álla. mok területén 70 ezer olyan Iskola működik, amoly csak egyetlen helyiséggel rendelkezik, köztük olya. nok, amelyek elhagyott garázsok, ban, templomok alagsorában, vagy rombadölt barakokban működ nok. A faji megkülönböztetés következtében külön iskolákban tanulnék u néger, indián, ssüió, mexikói stb. gyermekek. Ezeknek iskolái m'cg elhanyagol labb állapotban van. nok. Négy millió tanköteles gyermek nem látogathatja az iskolákat férőhelyek hiányában. A tanulók közt eikölcs'elen tartalmú könyvek forognak kézen. Az Egyesült Államok kormánya hivatalos adatok szerint csupán 80 százalékát fordította oktatásra annak «b összegnek, amelyet szeszei. Halak és dohányárak termelésére irányzott elő. Angliában a tőkéseket kisuolgdló kornvány hatalmas ö.'szegoket for. dít n fegyverkezésre. Ezzel szemben 000 olyan iskola van az országban, amelyeknek a tatarozását már £0 évvel ezelőtt el kellett volna végezni, A tantermek beáznak. Az ifjúság számára elviselhetetlenek ús egészségügyileg is károsak ezek az is. koák. l'j tantermek építésére is szükség volna, de erre a kormány nem fordít pénzt. Az 1952—53. tanévben másfél millió gyermek nem tanulhatolt férőhely hiányában. Az iskolák túlzsúfollak 44 férőhelyes osztályokba 70 gyermeket Is beszorítanak. Sok helyen folyosókon, ro. mos házakban, alagsor-helyiségekben, sőt használaton kívül helye, zeti katonai sátrakban folyik a ta. nílój. Franciaországban még a háború alatt rombadölt. iskolák újjáépítésére sem került sor. A kormány az iskola padjait elhagyó fiataléi: mun. kábaállításáról nem gondoskodik és így igyekszik őkeit bekényszerí eni a gyarmati hadser^gb?. A „UHumc. n:lé" megállapítása szerint Franciaországban legalább 40 ezer tar. leremre és ugyanennyi pedagógusra lenne szükség, hogy az iskolai oktatás terén valamennyire elfogadhaló állapotot tereimtsenek. Olaszországban több mint egymillió azoknak a gycrmiskeknek a száma, akik a nyomor miatt kénytelenek félbeszakítani kötelező alapfokú tanulmányaikat- Az elhagyott gyer. mekek szúrna eléri a 300 ezrei és évenkint 20 ezer gyermek kerül a kiskorúak bírósága elé, Olaszországban a munkanélküli tanítók száma 80 ezer. Az olasz kormány nz egyház segítségével a Szovjetunió és a népi demokráciák iránti gyűlöletre igyekszik nevelni az if. jóságot, A középiskolai és felfőiskolai tanulást lehetetieraté teszi a mokból és a főiskolákról és rendőrkézre ju tatják őket. Minden túlzás nélkül megállapít, haló, hogy Titóék uralma alatt a jugoszláv közoktatás csődbe került. A tőkés országok közoktatása erő. sen háttérbe szorul a fegyverkezési politika következtében, A tőkés kormányok nz ifjúságot háborús célkitűzéseik szolgálatába akarják éllí. tani. Enncik elérése érdekében üldc. z:k és eltávolítják a haladó pedagógusokat, süllyeszt,ik az oktatás szín. vonalút, hamis világnézetre nevelik az ifjúságot. E tervek érdekében Igénybevcszik a klérus népbutító köz. remüküdósét, a ponyvairodalom ter. jeszlését és a munkanélküliség rémével kényszerítik őket arra, hogy e politika alázatos kiszolgálóivá vál. jnnalk. Költségvetéseik csekély töredéke jut csak a közoktatásügyre, ezzel szemben a hadikiadások hatalmas összegeket emésztenek fel. Iskolaépületeik ennélfogva elhanyagoltak, befogadóképességük egyre kevésbbé elégíti ki a szükségleteket. Rohamosan nő azoknak a tanulóknak a száma, akik helyszűke miatt szorulnak ki az iskolából. Még gyorsabb növekedést mutat azoknak a gyermekeknek a száma, akiket a dolgozók általános elszegényedése már gyermekkorukban munkára kényszerít. IV épl demokratikus országunk közoktatásügye, pártunk és dolgozók gyermekein'?!]} számára és | kormányunk bölcs, előrelátó pofenni ártja a kiváltságos osztályok gyermekeinek. T.ló főtiszte uralma olyan helyzstet teremtett a jugoszláv is. kotak számára, amelyek igen hasonlítanak a Horthy-rendszer, vagy az elnyomót) gyarmati országok is. kóláinak helyzetére. Az „Omladina" titóista ifjúsági lap beismerése, sze. rínt évente 150 ezerrel növíkszil: uz írástudatlan fiatalok száma. A jugoszláv kormány költségvetésében a hadikiadások összege 78.fi százalékot tesz 1:1- Ezzel yzemben az oktatásra előirányzott összeg 0,7 százalék. Ilyen körülményei: mellett az iskolák csak sivár viskók, amelyekből sok esetbcn még a padok Is hiányoznak, A tanulók 30— 40 százaléka nem jár iskolába. Ezt n számot növeli még az, hogy a dolgozók iskolaköteles kiskorú gyermekei is munkába kényszerülnek. Zágrábban többezsr tanuló nem járt iskolába a télen, mert nem volt cipője és ruhája. A tanulók tízezrei vállalnak munkát, hegy éhen ne pusztuljanak. 1946-től 1952-ig 10 ezerrel csökkent a tanítók száma. A titóista hallgatók elüldözik a haladó pedagógusAat a ftltrnáziulitikája folytén a Szovjetunió példája nyomán halad a felemelkedés útján. Békés építésünkhöz sok művelt emberre van szükségünk. Terveink sikeres megvalósítása, szocialista hazánk felépítése, békénk megvédése, népünk felemelkedése szorosan összefügg közoktatásunk fejlődésével. Pártunk és kormányunk ezért tsszl lehetővé a tanulást a fiatalok és falnőttek számára egyaránt. Népi demokráciánk megbecsüli a pedagógusokat, akiknek a közoktatás területén elért hatalmas eredményeket köszönheti. Ennek egyik szép megnyilvánulása a Pedagógus Nap is, melyen a legkiválóbb nevelőket, kultúrforradalmunk legjobb munkásait kitüntetik. Szeged pedagógusai most készülnek az Idei Pedagógus Napra. Még jobb munkával, vizsgák sikerének biztosításával, a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos feladatok helyes megoldásával hálálják meg nagy pártunknak, Rákosi elvtársnak szerető gondoskodását. Korek Józsefné a Városi Tanács Oktatási és Népművelési Osztályának vezetője Véradó állomás a Sebészeti Klinikán RÉGEBBEN csak kivérzett beteget utolsó mentségként részesítettek vérátömlesztésben Magyarországon. A véradó vagy a rokonok, vagy a kórházaknál nyilvántartott űzetett véradó közül került ki. A Szovjetunióban 1926-ban alakult meg az első Központi Transzfúziós Intézet Moszkvában s ludományos és szervező központja lett a véradás ügyének. Az évek során a dolgozók százezreit nyerték meg az önkéntes véradómozgalomnak s a Szovjetunió minden jelentősebb városában véradó állomások létesültek. Ezek az intézetek dolgozták fel a vérátömlesztés tudományos kérdéseit, kiterjesztették a vérátömlesztés alkalmazási területét, kidolgozták a vérvétel, s a vér tartósítás, a vérátömlesztés legmodernebb formáit. A legutóbb Lisszabonban megtartott nemzetközi transzfúziós ankét is elismerte és magáévá tette a Szovjetunió ezen a téren elért eredményeit és határozatait. MAGYARORSZÁGON 1943-ban alakult meg Budapesten az Országos Vérellátó Szolgálat, amelynek feladata a vérátömlesztés terén mutatkozó elmaradottság felszámolása, az alapvető szervezés megindítása s a budapesti önkéntes véradóktól levett tartósított vér-készítményekkel az ország egészségügyi intézeteinek vérrel való ellátása volt. Közvetlenül Petrovszkij professzor, a ' budapesti III. számú Sebklinika akkori igazgatójának személyes kezdeményezésére alakult meg 1951 februárban a szegedi Sebészeti Klinikán az első vidéki elosztó állomások egyike. A Budapestről vonaton, repülőgépen érkezett tartósított, citrátos vért az állomás automata jégszekrényeiben tároltuk és innen osztottuk szét az igények arányában. 1953-ig több mint 5000 készítményt használtunk fel. Tapasztalataink lényege az, hogy a tartósított vér teljesen egyenértékű minden tekintetben az úgynevezett frissen levett és átömlesztett vérrel. A rendelkezésre álló nagyobb menynylsógű vér révén a vérátömlesztés javallatait mi is kiterjeszthettük: vérátömlesztést alkalmazunk műtéti előkészítésként, műtét alatt, műtéti utókezelésként, vérveszteségnél, vérzékenységi betegségeknél, fertőző betegségeknél, roborálásként, stb. A vérátömlesztés adta biztonság révén lehetővé vált mellkasi műtétek elvégzése, idős embereken is súlyos műtéteket lehet elvégezni, például rákos megbetegedések esetén, javult a balesetellátás. Kevéssé ismert, de jellemző adat az. hogy a csecsemő- és gyermekosztályok a rendelkezésre álló vérmennyiség 20—30 százalékát használják fel táplálkozási zavarokban, fertőző betegségekben szenvedő csecsemőknél, gyermekeknél és alig maradtak el vérfogyasztásban a rrútéti szakmák mögött. UGRÁSSZERŰEN emelkedett ezekben az években a vérátömlesztések száma és a készen kapott szovjet tapaszlalatoknak, óvatossági rendszabályodnak köszönhető az. hogy a fenti nagyszámú vérkészítmény felhasználása alkalmával haláleset nem történt, a vérátömlesztés a hétköznapi kezeiévi módok közé vonult be, amely nem kelt ma már aggodalmat sem az orvosban, sem a betegben. Az ország fejlődése természetszerűen hozta magával, hogy a budapesti önkéntes véradók nem láthatják el vérrel az egész országot. Ez tette szükségessé az önkéntes véradó mozgalom országos kiterjesztését és a vidéki alközpontok létesítését. Az I. sz. Sebészeti Klinikán működő Vérellátó Szolgálatunk Véradó Állomássá épült ki. Egészségügyi kormányzatunk állomásunk részére a korszerű követelményeknek megfelelő, átalakított helyiségeket biztosított és ellátott bennünket a szükséges felszereléssel is. Szeged dolgozói megértették az önkéntes véradás jelentőségét és fontosságát s 1953 április hónapban elértük azt, hogy Szeged vérszükségletét a szegedi önkéntes véradóktól levett és tartósított vérrel tudtuk teljes egészében biztosítani. Az elkövetkezendő időkben még tovább fokozzuk ezen eredményünket. Második ötéves tervünk során kis klinikák épülnek 30 millió forint költségvetéssel s itt nyer elhelyezést a friss citrátos vérgyüjtő állomás. Az önkéntes véradó mozgalom lényegéhez tartozik, hogy nemcsak a beteg, hanem a véradó érdekeit is védi. -Csak egészséges ember adhat vért!® — cz a kivizsgáló brigádunk jelszava. "Aki vért ad, életet ment!® — éppen ezért a véradót kímélet és megbecsülés illeti meg. A véradó joggal tarthat Igényt a társadalom megbecsülésére. AZ EGYETEM DOLGOZÖT, az egyetemi és főiskolai hallgatók között szintén szép számmal akadnak önkéntes véradók, akik büszkén viselik a "Véradásra kész® jelvényt. Nem múlik el nap, hogy állomásunkon ne jelentkeznének elvtársak, akik szintén az önkéntes véradók táborához akarnak csatlakozni. Az egészséges dolgozók áldozatkészsége s állomásunk munkája lehetővé teszi jelmondatunk megvalósítását: "Mindenkinek, bármikor, kellő mennyiségben vért a gyógyuláshoz!® Gál György, a Vérellátó Állomás vezetője, I. számú Sebészeti Klinika Csendesen közeledik az éjfél. A börtöncellában 15 különböző korú ember ül egy szalmazsákon és ni- , mán eszik. A DOLLAR-FÜGGONYÖN IÜL Éppen, hogy a tárgyhoz lar- Carlo, te azt ígérted, hogy, magát látni az vidám történeteket mesélsz nekünk,1 talán úgy gyorsabban múlik az idö,\ ~ A J^f.f07 besfien' ^r n. „„„ra stiv, „ lonben eltávolítom a teremből e» tiknak i távollétében fogjuk elitélni. Aid - Milyen vidám történelet me- \ dol90Zni akar, az talál magának sélhetnék, mikor körülöltünk olyon , munltáJ••• .. nagy a nyomort - válaszolt Carlo] 2 chat "n «fí"n/ 'a \:él' -Egyébként elmondok nek lek m>ll'f munkanélküli akt az olasz egykét érdekes epizódot, a: éir\ országutakon vándorol, - nem tünkből, _ a* egyszerű olasz ifjú I ahar dolgozni? életéből, de nem azért, hogy pék j — Csend legyen, hallgasson! — dát vegyetek róla, hanem, hoyy \ kiált a biró. megmutassam, hova vitt a mi kot- — Na jó,.. Hát így történt link bennünket. | hogy éhen ne haljak, a „svábbogárTéged miért ültetlek le? — | rendszert" találtam lei, vagyis 6ckérdezi Carlot a; egyik újonnan érkezeit, — Engem azért tartóztattak le, — válaszolt Carlo, meri a béke „jószívük birdk"-ban van. A vádlottat nyolchavi börtönre ítélik és az őrök elvezetik. Carlo tovább mesél: A »flnilnr4frMtifdn védelmében röplapokat ragasztottam ki. Ölt ezt államellenes cselekedetnek nyilvánít olták. — Mesélj Carlo ... A letartóztatottak közelebb ülnek Carlohoz, az egyik odaáll az ajtó mellé, hogy jelezze, ha közelednek az örölc, Qarló beszélni lcczd: mentem valamelyik vendéglőbe nem többször, mint napjában egyszer! — bort rendelem, finom előételt, egy nagy adag makarónit és sültet Iwzzá. Miután a sült felét már megettem a maradék alá egy svtlbborarat tetfem és odahívtam a pineerf. Felháborodva mutattam — Jöjjenek csak közelebbi Vegyenek gyorshalású fércgiríjporU A por védjegyezve van, a világ leghíresebb professzorai nagyra értékelték és értékelik! Ez a 'por nem kábítja cl a férgekel, hanem azonnal megsemmisíti! Puszii'ja a bolhát, poloskái, tetűt és ebhez hasonló férgekel. Tessék kéremI A vándor-kereskedőt egy kis csoport paraszt veszi körül. A kis csomagok eltűnnek a körülálló!: mély zsebeiben. — Van önnek engedelye. — Nelccm is adjon egye' — mondja a rendőr és nevelve dugja a csomagot a zsebébe, ). Az őr,szobán a vándor-kereskedő — egyébként munkanélküli kőműves, — elmondotta, hogy neki semmiféle engedélye nincsen, s hogy a csodálatos féregirfópor — nem más, mint az országúton összekapar/ homok, amelyei mcgszilált és azután eladta a vásárokon és piacokon. — Ha lett volna munkám, — mondja (a a hangja remeg, — hát ilyen féregporokat kellene feltalálnom? Én kőműves vagyok ... Dolgozni akarok! — mondja már szinte kiabálva. És elítélték csalásért, , orra, vásárokon ú-i's'.tsa kérdezi a közelben hogy piacon, ezt az árut? állá rendőr. — Héit hogyne volna kérem! — s a kereskidö végig lapogatja őszrá a kicsi, fekete állatna. A pincér 1 szes zsebeit. — Képzelje, ma a máhívja a tulajdonosi, én felemelt' sík ruhámat vettem fe!... De pahangon teszek panaszt és majd- j rancsnok úr, ne nyugtalankodjon, rcm mindig sikerült, hogy a tulaj. ] vart engedélyem és a legközelebbi donns megijedt, hogy botrány lesz alkatommal okvetlenül magammal s elveszti a vendégeit, fizetés nol-hozom .,, — A vád ön ellen rendszeres csalás, A város vendéglőseit megkárosította. Mij tud felhozni mentségéri? A vádlott, egy középkorú, szegé• j nyesen öltözöll mnnkáskülsejü férfi, feláll és így szól: | Leszerelésem óta munka véb — Nagyon sajnálom, de kény tjeikül vagyok. Jártam Afrikában, Gö- tannem, hoftV h'i dolgozhattam volrög. és Franciaországban. Mindig é"", "rm folyamodtam vo'na ilyen teljesítettem a kötelességem ... i eszközökhöz. — Ez nem tartozik a tárgyhoz.A póruljárt vendéglő tulajdonosok A lényegről beszéljen, — száléit ja j és az ügyész beszéde után a védő félbe a törvényszéki biró. ' lejelenti, hogy minden reménye a kül elengedett. Néha-néha egy• egy tulajdonos fizetésre akart len vagyok letartóztatni Neve, kényszeríteni. Ilyenkor még job- j me ... Adja ide a bejelentőjét, ban felemeltem a hangomat és a! — Bejelentő? Szintén a mási'•vége mégis rsak az lett, hogy ftec ' ruhámban maradt az engedéllyel lós nélkül elengedtek. 1 egyiUt, — válaszol a kereskedő — Tehát bűnösnek vallja mayát?. _ Akkor gyerünk az őrszobára, — Igen, elismerem, dc hozzá kell — zárja le a vitát a •'•mlör. — Menüink, — mondia a kereskedő és a körülállók felé fordul. — Még találkozunk. Egyelőre vigyék ingyen a megmarod! csomagokat. Látják így cse'ekw.lk egy önzetlen jótevő! A cellában egy pár pillanatig csend áll le. Carló elbeszélésében at'u:sni nevetségeset vm találtak Elmélyülten gondolkodtak valamin. Bizonyára mindegyik a sajál éleiére gondolt. Hány ehhez hasonló töit 'nctet mondhatna cl mindegyikük! Az egyik távoli sarokban valaki mélyet sóhajtott és a másik o'dalára fordult. — Lám, hova juliattak bennünket. — mondja Carlo és hangjában már s -múii irónia nincsen. Azután hqzzáteszi: — Természetesen, ilyen eszközökkel vem változtatiuk meg a helyzetet! Cselekedni kell... — Csönd legyenI — ordít az ajtóból a börtönőr. — Mert különben mindnyájótokal sitit zárkába teszlek!... — Próbáld meg, cl tudsz-e bennünket némítani! — kiáltja válaszul Carlo és hangosan felnevet. (Giovanni Germanetto cikke nvoműn.)