Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

4 VASARNAP, 1953. JUML'S 28­HARC MINDEN SZEM GABONÁÉRT Mindszenf betakarítási és begyü|tési békeversenyre hívja ki megyénk valamennyi községét A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának egyik legutóbbi rendelete meghatározta az 1953. évi aratási, cséplési, l*ehordási, tar­lóhántási és mésodvetési munkála­tokat. E határozat hatalmas lei­adat elé állította dolgozó népün­ket, amelyet elsősorban is megkö­vetel a bőséges termés betakarí­tása. A Béke-Világtanács felhívására és a Központi Vezetőség június 5-i határozata alapján Mindszent dolgozó parasztsága, termelőszö­vetkezeteinek tagjai, a gépállomás dolgozói, párt- és állami funkcio­náriusai a szemveszteség nélküli betakarítás, a gyors • cséplés és gyors beadás érdekében betakarí­tási és begyűjtési békeversenyre hívjuk ki Csongrád megye összes községeit, dolgozó parasztságát az alábbi szempontok szerint: A versenykihívás fellételei arról, hogy hangoshiradón, ver­scnytáblán állandóan új adatokat közlünk, népszerűsítve az élenjárók eredményeit, munkamódszereit és keresetét, a hanyagokat pedig ki­pellengérezzük. A párt népnevelőit a töinegszer­vezetek bevonásával, a pártszerve­zet irányítása mellett a vállalások alapján beosztjuk az egyes körze­tekbe, ahol a választások ideje blatt kialakult beosztás szerint dol­goznak, ami által az állandó felvi­lágosító és ncvelőmunkáről hiány­tnlanul gondoskodunk, A nevelő­munka segítségével biztosítjuk: "I A szemveszteség nélküli be­' takarítás feltétele az, hogy a növényápolást ínég az aratás meg­kezdése előtt, de legkésőbb július l-ig százszazaltkig befejezzük, amelyet úgy biztosítunk, hogy a Községben lévó népnevelők, a me­zőgazdasági állandó bizottság tag­jai. aktívái és a tanács tagjai min­den egyes olyan termelőt megláto­gatnak; akik a növényápolással el­maradtak és személyes meggyőzés során magyarázzák meg nekik a növényápolás gyors befejezésének jelentőségét. Emellett hőségünk té­rületén kisgyűlésckct tartunk és a/okra megfelelő előadókat kül­dünk pártszervezeteink aktíváiból és az élenjáró dolgozó parasztok­ból. A kisgyűlésekcn széleskörű pá­rosversenyt szervezünk. O Az aratás és a betakarítás, a tarlóhántás, a másodvetés és a begyűjtés sikere érdekében ter­vet készítettünk; ebben felmérjük a rendelkezésre álló kézi, gépi és fogaterőket, amelynek alapján biz­tosítani tudjuk a szcmvcsztcség nélküli betakarítást és gyors be­gyűjtést. Ennek alapján vállaljuk, hogy az aratást ősziárpánál, vala­mint a tavasziárpánál és zabnál a megfelelő érési fok bekövetkezté­vel a megkezdéstől számított há­rom napon, a búza aratását a kez­déstől számított hat napon belül befejezzük. 2 A Jövő évi bő termésünk első feltétele az, hogy a csa­padékot a talajban megőrizzük, a gyomtalanítást, a tarlóhántást idő­ben befejezzük. Ezért a tarlúlum­tást az aratással egyidejűleg meg­kezdjük és folyamatossá tesszük, hogy egy-egy tábla-. egy-egy kör­zet learatásától számított hat na­pon belül befejezzük a tarlóhnn­tást is. A Fejlődő állatállományunk jó minőségű takarmánnyal valö 1és az erről való gondolko­dás-erdekében a másodnöv.'nőek Vetését az aratással' egyldűben," de legkésőbb egy-egy tábla vagy egy­egy körzet learatása után az elő­irányzott terv szerint öt napon be­lül befejezzük, mert tudjuk, hogy a másodnövény vetése után nincs beadás és ez nagyban elősegíti gaz­daságunk jövedelmének növekedé­sét. CT A gyors cséplés előfeltétele az, hogy gyorsan behordjunk. Ezért az összes gabonát as/.tagba hordjuk és községünk területén 52 közös szérűről csépélünk. A gabo­nák behortlasát az aratás befeje­zésétől számítóit rgy héten balul i ragozással és reménységgel r'ekin­befejezziik. Ennek biztosítására tett a Béke-Világtanács budapesti minden igaerőt a behordásra állí- tanácskozása elé, amelynek tiszte­lünk rá ós ha szükséges, a belior- ifctére -» a teremtő béke ügyének dáátf ibég éjfél is végezzük. \ köz- az erősítésére nagyszerű terme­a dolgozó parasztság minden eset­ben tisztában legyen mind az ál­lami, mind a helyi jellegű felada­tokkal, hogy a munkák folyamatos végrehajtásának alapját megte­remtsük. A fenti vállalásunkat csak ak­kor tudjuk teljesíteni, ha éberen őrködünk és minden tekintetben felfigyelünk az osztályellenség ak­namunkájára megmutatva népelle­ncs cselekedetüket, leleplezzük és meggyűlöltctjiik őket. A kártevé­sük felszámolására bevonjuk a dol­gozó parasztság széles tömegét. Vállalásunk teljesítésével hitet teszünk pártunk és kormányunk, szeretett Rákosi elvtárs mellett, de biztosak vagyunk abban, hogy ez a béke céljait ls szolgálva, hatal­mas csapást mérünk a háborús gyujtogatókra, mind a külső, mind a bélső ellenségeinkre. Mindszent dolgozói nevében: Szunyi Jánosné VB-elnök, Sebestyén Sándorné községi párttitkár, Szabó István me­zőgazdasági sági elnök. állandó blzott­ünnepélyes keretek között ma nyitják meg hivatalosan az Újszegedi Partfürdöt A Szegedi Fürdők, és Hőforrás dolgozói mindent megtesznek an. nak érdekében, hogy a szegedi dolgozók a lehető legjobban szóra, kozzannk. pihenjenek nyári sza­badságuk idején. Ennek érdekében már kora tavasszal hozzáfoglak az Hőforrás dolgozói az újszegedi partfürdőt A megnyitás ünnepé­lyes keretek közölt történik. Az ünnepély színvonalát nagy­ban emeli, hogy u szegedi Dózsa György általános iskola úttörő ze. nekara fog ja köszönteni az üzemek újszegedi partfürdő rendezéséhez.. legjobb dolgozóit és szórakoztat. Ma délután fél 4.kor hivatalosan is ják az ünnepi megnyitáson megje­megnyitják a Szegedi Fürdőik és lenteket. Megjegyzések egy visszavert bírálathoz A TÖRTÉNET 0tt kezdődik, hogy tetemes ideig állt? Semmit sem az algyői Uj Élet tszcs-ben kasza változtat. Hibázott-e a gépállomás, alá érett az árpa. Nosza, üzentek amikor nem megfelelő ponyvát is a gépállomásra: jöjjön az ava'ó- hozott es emiatt nem indulhatott gép, merj aratni kell. A jó meleg' meg a munka? Hibázottl S mégis UU&U 7,iU }ug.&sztáuiáfá&ál Leánykereskedelem a titóista Jugoszláviában A -Za Szocijaliszticsku Jugo­szlávlfu-, a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének Moszkvában megje­lenő lapja írja: A titóista -Szlobodna Dalmacija­című lapban nemrégen cikk ' je­lent meg -Leányvásárlás-átlag ár 3 ezer dinár« címmel. A cikk a többi között beszámolt arról, ho­gyan adta el a SzarajeVo-Mosztár közötti út egyik falújában egy ápa 13 éves leányát Huma Halburovi­csot, 200 dinárért kilógramfnon­kétit. Nem nehéz kitalálni, milyen nyo­morúságba és elkeseredésbe taszí­totta a Tito-riendszer aZ ország dol­gozóit, ha azok már saját gyerme­keiket is kénytelenek eladni — írja befejezésül a -Za Szocijalisz­ticsku Jugoskláviju«. -Nevelési módszer­Tito Jugoszláviájában * j Ljubo Rlsztlcsnek a -Borba- cí­mű lap szerkesztőségéhez írt levé­léből kitűnik, milyen embertelenül bánnak Jugoszláviában az ifjú­munkásokkal. Bjelinában a mun­kásifjak egy ifjúsági ankéton könnyezve beszéltek nehéz eletük­föl. Iszmet Okanovics ipari tanuló a többi között elmondótta, hogy három éve dölgozik már. de orvosi vizsgáláton még egyszer sem volt. Tomiszlav Rikert ipari tanuló ugyancsak három éve dolgozik, de szabadságra még sohasem enged­ték. Mestere üti-veri, Dragutin Tot két éve dolgozik már Gavrics la­katos műhelyében, szabadságét még sohasem kapott és arra a kérdésre, hogy megverték-e, a kö­vetkezőket válaszolta: -Mestere ál­landóan szidalmazza, veri éá szak­mai munkája helyett házimunkát kell végeznie-. Blagoje Savlovics ugyanabban a műhelyben már harmadik éve dolgozik, fizetést nerti kap, szabad­ságra nem engedik. Nemcsak a mester veri, hanem a fia is. Reg­gel hat órától késő estig dolgozik és még a mester feleségének is se­gíteni kell a házimunkában. Az ipari tanulók elmondották azt is, hogy naponta 10, sőt még an­nál is több órát kell dolgozniuk. Őrizetbe vették a délkoreai ellenzék vezetőjét London. A „Reuter" jelenti: A délkóVéáT rendőrség pénteken beje­lentette, liogy Cso PJorlg Ok-ót, " pírlafrtenf I elléarék ' vezérét' ,,védö" őrizetbe" vette, miután az élíétl­zéki vezető bírálta l.i Szin Mari el" nőknek a fegyverszünettel szemben elfoglalt álláspontját. nyár gyorsan érleli a gabonát és az okos ember nem a naptárt lftsi, hanem az árpa ós búzatáblákat. Így volt éz az Uj Élekben is, ezért sürgejtél; a gépel. Az nratógép meg is érkezett jú­nius I8 án, de amint kiderült, nem hozott magával ponyvát. Munkához látni (ohát nem' tudott, majd cfak június 21-én kezdett árajtni. Egy­tnás közt szólva is mintegy két és fél három nap kiesés éí — amint azt a Viharsaroknak Lele IlJéb le­velezőnk' megírtá. Ilogy ennyi idő alatt mennyi szem pergelt ki, an­nak legfeljebb a sándorfalvi gép­állomás vczétőflgronómusá a meg­mondhatója. aki a bíráló cikk meg­jelenése "(án gyorsan tojlat raga­dott. ,,Hogy képzeli egy fsrci tag, hogy mégbirátja — mégpedig a me­gye fülehállalíra — a magas gép* állomási" — mérgelődött Bartha Lajófc elvtárs, miközben hozzá fögott a vátaiszijevélhez. „Majd adok én neked öreg Lele, meri bírálni me­részeltél'* lett annak a levélnek a lényege, airilt netnbokára válasz­ként Lele elvtárs levelére kézbe­sített a szerkesztőségnek a posta. „TÉS'Y, hogy a; áralógép a gép­állomásról június lS'án iste indult léi — tffa Barthá elvtárs válasz­levelében. — Június 19-én reggel ki is próbálták a gépet, azonban... (enrtéj az ,,azónl>an"-nál vart a ku­tya elásva, tehát mégsem teljesen valótlant írt őz h leVejezo. 'A szerkő... kiderült, hogy n kivitt vadonatúj pont/va nem Kn<jM;, hanem K—A típusú f/éphez való. Vzl a ponyvát rt gépkezelő azonnal ki is cserélte úgy, hogy a gép még ivén délután >1 órakor munkába óllb't, tehát a pomjva miatt 0 gép mindössze íe'l napig állf." Aztán közbejö'.t- az eső, közbejött égy géptörés — elég az hozzá, hogy az ara tógép újabb egy napot nem dol­gozott. Tehát tte.iv három napig állt — amint Lele' elvtárs |rj» i*. hanem „mindössze" másfél napig, nmint BarMm Laios agronómus elv­társ írja, "De változtat-o ez a lé­nyegen; azon, hogy az araijógóp miérj nem az elveszett másfél nap fájt Bartha Lajos vezetöagronó­musnak, hanem a levelező bírá­lata? Azért, mert azt gondolják egyesok: ,,terem most bőven, mit számít, Ina egy kicsit szór is a ga» bowt'1. S ezt ha nem 'is mondotta Bav;lia elvtárs, — válaszlevele so­rai mögöit ez van. Az n hiba, hogy nem hurcolnak minden percért, amí'vel meggyorsíthatják az aratási, amivel csökkenthetik a szemveszje­séget. NINCS IGAZUNK? Hát lássuk csak a le\'él további részét. ',Mém értem meg Léte es'oporflág, levele• zu célját a fenti cikkel kapcsolat­ban" —. írja tpvábh Bartha elv­társ. De hogymn lehet, hogy „nem érti"? Nem érti azt, hogy a becsü­letes dolgozó pitrasziok szive fáj miiídeh h'árbament gabonaszemért; nem érti, hogy a dolgozó parasztok többsége erejét megfeszíti, ' hogy egyetlen szem glábona se hulljon prédaként a földre? Hát Iiöl marad a gépállomás dolgozóinál: lelkes kü/doniakarása, hogy a legjobban segítsék a betakarítási békeverSeny­beft a dolgozó parasztokat. „Félre­vezette a sajtárt keresztül az olva­sékai" _ írja Bartha e]v[úr,s yaj. jon nem JJáritha élvtárs akarja-e elkendőzni1 a ' gépállomás hilláját? Nem helyesebb-e így mondó ni. Ami pedig a többi epés megjegyzést il­leti a lei'él végén Lele Illés leve­lezővel kapcsolatban, arra már vá­laszolni Sóm érdemes. JOBBAN TETTE VOLNA Bar­tha Lajos elvtárs, ha megköszöni a bíráló szót, h<i nem azon vitat­kozna három napig allt-e az arató­gép vagy másfél napig, habéin' nr­ra törekedne a megye' mindo,, "gép­állomási dolgozójáVal együtt, hogy egyetlen aratógép, Ogystien kom­bájn, egyetlen cséplőgép' ne áU>ou üzemzavarn miatt. Ha ezt a 'iúiá­csunkát megfogádja,' ákkbr a sán­doWalvi gépállomás a megye gép­állomásai között a» elsők ^Sz>|t lesz az aratási ps betiakarnási bé­keversenyben. (rácz) I A Báke-Vilógtanács buda­pesti ülésszaka végétéit. Az a ki­tüntetés, mely hazánkat érte azál­tal, hogy a Béke-Világtanács Buda­pesten tanácskozott — a magyar békemozgalom eddig elért eredmé­nyeinek legnagyobb nemzetközi el­ismerését jelentetté. Az egész magyar nép nagy vá­A LEGNEMESEBB FELADAT A BÉKÉÉRT HARCOLNI ségiink területén kialákult tízes ta­nyanóportotthoz tartozó' dolgozó parasztok között megszervezzük a közös behordást, hogy összefogva azt. a legrövidebb idő alatt befejez­zük. • ' /á A cséplés zavartalan blztosi­tösfiért ntár az általános ara­tás incgkrzdése előtt az flsziániát teljes egészében e'.rscpel.iiík. Min­dért gabonafajtánál kizárólag csép­lőgéppel és kombájnnal csépelünk. A munkákat úgy Irányítjuk, hbfíy1 a csépléSsel együtt a begyűjtést utígtfatus 10-lg sziízszá/.aléklg licfe­Jézzfik.' ItizfnSitjuk. hogy a .séplö­géptől M állam gabonáját minden dolgozó paraszt sajátmaga s ágy Összefogva szállítsa be. H A1 aratás, betakarítás, csép­' " lés és begyűjtés sikeré '-rt el­sősorban ft kommunisták példairm­tütására támaszhodtmk, a jó l<-ne­siíményt elérő dolgozó parasztok erédményel alapján széleskörű munkaversenyt szervezünk körze­tenként, dűlőnként. Minden cséplő­gépnél. aratógénnél párosversenyt Inflitarik. A már eddig párosver­sényben lévő 220 dolgozó paraszt számát meTSoksznrczz.uk és a ver­senyt kiszélesítsük. Hogy versenyünk eredményessé váljrtn. rendszeresen naponként az eredményeket értékeljük: vándor­zászlót létesítünk és gondoskodunk lési eredmények születtek a mező­gazdaság, az ipar, a kultúra, S ha­ladás minden területéh. Az egéíz dolgozó hép rrtunkájával. tudásá­nak és teremtő erejénők legjavá­val bizonyította be: méltó erre a nagy kitüntetésre,' artiely értfe hn­záhkat ttZzal, hógy az -gósZ világ bfkemozgalmának legkiválóbb har­cosai Büdapéátre jöttek' taná'éskö­/lisrn nZ emberiséget érintő'1 'békc­höi'c tóVábbl feladatairól. A bizakodásunk és reménysé­günk netti volt hiábavaló. A Duda­pesti tanácskozás gazdag eredmé­nyessége nemcsak abban nyilvá­nult fneg. hogy azort a Világ hiin­deri tájáról érkező küldöttségek a legkiválóbb békeharéosok vezetésé­vel jelentek meg, hanem abbáh a nagy tört éneimet formáló egység-1 ben; amely az ülésszak megnyitá­sától a tanácskozás beféjézéséig minden nép küldöttének felszóla­lásában megnyilvánult. Megnyilvá­nult a Béke-Vllágtanács záróülésé­nek nagyjelehtöségü felhívásában is. Az a felhívás, hogy a népek kö­veteljék kormányaiktól a vitás ságát és erkölcsi erejét érzi és túdja a világon mindén becsületes ember, bármilyen nyélven beszél, bármely Vallásfelekezethez tartózik vágy bármilyen világnézetet' váll. Akik a háború elkerülhetetlensé­géi állítják akár gazdasági nye­részkedésből. akár hatalmi becs­vágyból, aZok az erribéríáég ellen­ségei, mert á Világ békéjére 'őr­nek. A Béke-Világtanáés záróülé­sén cl: nyilatkozató, á " tárgyaiásók érdekében való felhívása, a riém­2fetkő2i kulturális' kapcsolatok ki­szélesítéséről szóló' felhívása, amellyel a kultúrát az egész embe­riség közkincsévé" kívánja térmi, bizohy'ítja a budapesti tanácskozás sikerektién gazdag éredrriéhyét. Most ai a feladat, hogy ér­vényt kell'' szerezni mindenütt " vi­lágon a Béke-Világtöhács felhívá­sának és nyilatkozatának. Mírit a magyar' békemozgalom egyik -.íyah tagjának', aki jelén Volt 1949 jú­nius 17-én' a magydr békemozga­lom születésénél, az -első magyar békekohg'rcsszuson Budapesteri, nagy kitüntetés és feladat jtrtött osztályrészül. Tagja lehettem' á megyénk dolgozóit képviselő kül­döttségnek, amely az Országos Bé­ketanács meghívására résztvett a lúnius 19-i békenagygyűlésen és a ülé­és felülmúlta a június 19-i budapesti Kossuth-téri feledhetetlen Déke­nagygyülé's. A küldOtt'ársatm, akik­kel együtt álltarri hbbán' a több­százezres emberáradatban — Jova­nóv Bogdánná, szöregi délíiZláv t'sz-tag' dolgozó parasztasszony, Ambruzsné. -mindszenti' egyénileg dolgozó parasztasszony —, sirvá'fa­ki'idtak és percekig' nem tudtak szólhi a rneghatódottságtól. Száhrii nem akaró fórrió ünneplésben ré­szesítette á többszázezres fönieg tíz Örsz'ágház ' főbejáratánál létesített megjelent béké­Béke-Világtanáes péntek esti sén. Érzéseimetgondolataimat emlékeimet, amelyek égy életre Szólnak és tanítanak, kifejezni, el­mórid'ani nem könnyű.' ' Mint küldött' jeleri1 voltam mind­magyar békekongresszuson hamis beállítást, hogy a háború " "a J.^6™ te*áju1í' fe?" elkerülhetetlen. A Bcke-Világta- törnek bennem a forró emiekek. nács felhívásának történelmi igaZ- Azonban ezeket az élményeket is nemzetközt kérdések tárgyalások útján való rendezését, erőt, nitet és reménységet ád a világ békeharcó- három sainak. A felhívás megdönti azt a é§ ha vi'sszagondolok díszemelvényén harcosokat. 1 ••(:' Ezeknek a feledhetetlen emlé­keknek és kimondhatatlan érzések­nek hatása alatt a békenogygyűlés után vettünk részt a Világtanács péntek esti ülésén, amely méltó volt a nagy cs igaz ügyhöz. Az esti ülés mégmutatta a jóákaratú emberek összefogásának hatalmas, történelmét formáló, érköldSi ére­jct. A Bókc-Világtanács küldöttei nem 'államférfiak voltak, netri' is pöíitikusök. háriem ffi egéSz ha­ladó" emberiség társadalmának minden rétegét képviselték. Ne Hí ismerték egVrhas politikai meggyő­ződését. Vágy vallásfélekcZethéz való tartozását, nem értették' egy­más nyélvét, mégis egységbe for­rasztotta ' őket' á közös nagy cél:' a béke. A tanáeskózó' téréihbcn mincren kifejezhető nyelven olvas­ható volt a nagy cél,' amely a ta­nácskozást létrehozta. A felszólaló budhista szerzetes, franóia tnétnök, angol órVoS. amerikai asskonv és chilei tábornok ' klféjezt'é tiépeík égységés állásfoglalását a beké ügve mellétt. Ezeknek a küldöt­teknek felszólalása azért tett' reám mély hatást, mert bizonyságot tet­ték arról,' Hogy a békét egyformán akarják a bécsütete's emberek száz­milliói Keléten é's Nyugaton, Észa­kon és Déléri. A legnagyobb hatást mégis anri'ák a ebilel békéha'rcbs­nak a felszólalása tetté' féüm. aki ftáferíh létére ': Ötyah meggyőzően, népének' történelmi példáival alá­támasztva bizonyítottá', hógy ntriés olyan Vitás ' nétriZétközr I kérdés, amelyet békés tárgyalás formájá­ban ne lehetne rendezni. Az ENSZ akkori tölti be majd alapokmáííVá szellemében igazi hivatását, ha majd mi nden nemzet ' áZ ' fegyenlö­ség 'és testvériség "elVe alapján tagjö ' lesz á népek nagy cáriládjá­Hak." ' wpw A budapesti tanácslcozásá­A ft ftfr.tfcs*»; najt eredményes voiuit bizonyítja a 'ncmzeiközi" sajtó vttógrilsizíiátrlp ja, u 'teremWí lAke legjobb'mkgyw IVarcosáinali nngny IrttkOZihap'* Jhri ftetlkj magyar lékeharcóSoSnak, az n' rtagymrerű" fct«tfatnitk'. hogy tu» datoütsák do'^nfő riiépütlJfiK-n a BfkrVitagtaháts felhívását'-ÍV nyi­ItftVoZntát, amely az' egész- világ tfritgoröinak'-'becsületes Sssíefugásút "karja hiéfivatósítaiTÍ a béke • gft'-zt'Os ügye érdi kében. A magyar békemozgalom' harcosainak a t«r-111­tö békéért, tr metőgazdaságbaá az aratás, beliordás, csép'és minél eiőK b', sZemvcsztesé- né'kf'tli befejezé­séért, az ipar, a haladás és ku-tú" rn IcrűVtön pedig- ötb-cs népgű'z. fin sági " terVli nk *iriti radék tahi n itíeg­vaMilfásáéft! következetes ti"lytállS-t •kell bizonyCnmrijk- Ezckriek nlápf h'rtl mi-utcn' bcésüh-tp, nioüj'íir érti: bér hí ltot "éri nieggyőzöfLáver v.rll" hntja1: (kilgozó émlzcr'skániárh bem lehet nemesebb és nagyszerűbb fel. ndnf, mint a békéért' harcolni! doh gózh;. '"' ' \ ' Katona Sándor országgyűlési fcípViTclö. az Országos Rékctánacs tagja

Next

/
Thumbnails
Contents