Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-27 / 149. szám

2 SZOMBAT, 1953, JUNIUS 27. A IV. VIT előkészületeiről íl Román föép&özfársaság ifjúsága szeretettől várja vendégelt Réselef: a Jungc Wclt kii­löntudósitója és Vasilc Musat a Román Ifjúsági Szövetség Központi Bi­zottsága elsö titkárának beszélgetéséből KÉRDÉS: Hogyan fogadja majd Bukarest a Fesztivál ifjú résztve­vőit? VÁLASZ: Már ez év első hetei­ben, a minisztertanács határozatá­val megegyezően, megkezdték fő­városunkban a kulturális és sport­jellegű nagy építkezéseket. A már meglévő berendezésekkel együtt hozzáfognak járulni Bukarest megszépítéséhez és nagyszerű fel­tételeket fognak biztosítani a Fesz­tivál megkezdéséhez. Az új építkezésekhez tartozik el­sősorban az -Augusztus 23® kul­túr- és sportpark, amelynek terü­lete 50 hektár. Ebben a parkban lesz egy nagy stadion, amely 70— 80.000 néző befogadására lesz alkal­mas, egy 4 ezer néző befogadására alkalmas szabadtéri színház, egy 25.000 négyzetméter nagyságú mes­terséges tó és 24 különféle sport­pálya. A -Vörös Grivica® kerület­ben szintén épül a Fesztiválra egy 800 nézőt befogadó mpzi és egy 2000 nézőt befogadó szabadtéri színház, valamint az 1200 férőhelyes zene­színház — nemzeti építészetünk büszkesége. A »J. V. Sztálin® nevű kultúr­és üdülőparkot és fővárosunk többi parkját is a Fesztivál tiszteletére megszépítjük. Fiatal vendégeink Bukarestben sok kiállítást látogathatnak majd meg, többek között Nemzeti Mű­csarnokunkat, a Népművészeti Nemzeti Múzeumot, a -Román Népköztársaság tervgazdálkodásá­nak fellendülése® című kiállítást és másokat. KÉRDÉS: Hogyan készül Buka­rest ifjúsága és lakossága a világ minden tájáról Jövó vendégek fo­gadására? VÁLASZ: Már hosszabb ideje fő témája a lakosságnak az augusz­tusi Világifjúsági Találkozó. Min­den bukaresti arra törekszik, hogy a lehető legszebb fogadtatásban ré­szesítse külföldi vendégeinket. A fiatalok tízezrei lelkesen dol­goznak azon, hogy a Találkozóra készülő építkezések idő előtt elké­szüljenek. Az eddig elért eredmények és az a tény, hogy ezeken az építkezése­ken a legmodernebb gépekkel és felszerelésekkel dolgoznak, biztosí­ték arra, hogy a fiatalok teljesítik vállalt kötelezettségeiket. Várva drága barátainkat, Buka­rest lakóinak tízezrei szeretettel szépítik Bukarestet. Népünk vendégszeretete jólis­mert. A lángoló hazaszeretet és a leg­szorosabb népek közötti barátság szellemében nevelte a Román Munkáspárt és Gheorghiu Dej elv­társ ifjúságunkat és igaz szeretet­tel fogják fogadni a békekövete­ket, akik hazánkba látogatnak. Legújabb hírek a Német Demokratikus Köztársaságból Németország Szocialista Egységpártja pártaktíváinak gyűlései Berlin (TASZSZ) Németország Szocialista Egységpártja összes szervezeteiben pártaktivagyűlése­ket tartanak. Június 23-án Lipcsében Német­ország Szocialista Egységpártjának városi aktívája gyűlépt tartott, amelyen több mlnt 1400-an vettek részt. A felszólalók elmondották, hogyan tisztították meg pártszer­vezeteiket, üzemeiket a provokáto­roktól. A pártaktlvagyúlések azon harc erősítésének jegyében folytak le, amelyet a párt a Német Demokra­tikus Köztársaság dolgozó lakossá­gának széles köreiben a párt befo­lyásának és tekintélyének további fokozásáért, a pártfegyelem és a párton belüli demokrácia további megszilárdításáért, a pártvezetőség és a párttagok közti kapcsolatok „ megerősítéséért folytat. A pártaktivagyűléseken a párt vezető funkcionáriusai tartottak beszámolókat. Gyakorlati példák felsorolásával részletesen megma­gyarázták a berlini fasiszta provo­kációk lényegét és leleplezték a fasiszta provokációt, mint a nyu­gatnómetországl és nyugatberlini háborús gyujtogatók aljas kísérle­tét, melynek révén az amerikai imperialista körök támogatásával új háborút akartak kirobbantani Európában. • Provokátorok felforgató kísérletei Berlin (TASZSZ) A fasiszta pro­vokátorok, akik a Német Demo­Tiltakozó nagygyűlések a moszkvai üzemekben a külföldi bérencek berlini mesterkedései ellen Moszkva (TASZSZ). Június 25-én a moszikvai üzemekben népes nagy­gyűléseket tártottak, amelyeiken a szovjet főváros dolgozói haragon felháborodásuknak ad'-ak kifejezés! a béke ellenségeinek bűnös mester­kedéseivol kapcsolatban, azoknak a reakciós köröknek mesierkedéseivel kapcsolatban, amelyeik félnők n bé­kétől s mindent megtesznek azért, hogy megakadúlyo/eák a nemzet­közt feszültség enyhülését A Vlagyimir Iljics villamossági gépgyár nagygyűlése egyhangúlag elfogadta a „Bergmann-Borzig" né. mctországi villamossági gépgyár munkásaihoz intézett fölhívást, „Mi, a moszkvai „Vlagyimir Iljics" á'. lami villamossági gépgyár munká­sat, telj©s szolidaritásunkat fejez­zük ki a német munkásosztállyal — hangzik a többi között a felhívás. — Meggyőződésünk, hogy a Berlin demokratikus övezetében lefolyt pro. vakáció azok keze müve, akik fél­nek a néme} kérdés békés ínegol'ú­sát.61. Mi, szovjet munkások bizto­sak vagyunk abban, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népe, amelynek Vslelbovágó érdeke, hogy felszámolja hazájában a széthúzást, nem követi azokat, akik új nyo. moiiba éa szerenciJ'.lenségbc akar­ják dönteni a népet." A „Kalibr" gyár munkásai, mér. nökci, technikusai és alkalmazottai felhívás: intéztek a „Schmalkalbon" szerszámgyár (Thüringia) munká­saihoz, hegy legyenek éberek Vs éberen figyeljék a beke és d:mo. krleiu ellenségeinek mesterkedéseit­kratikus Köztársaság lakossága ré­széről ellenállásra találnak, számos helyen felforgató tevékenységet igyekeznek megkísérelni. Igy például az ellenséges ele­mek Gera város környékének egyik ipartelepére robbanóanyagból álló csomagot dobtak, egy másik helyen pedig egy szállítószalagot akartak tönkretenni. A diverziós cselekmények azonban egyik he­lyen sem sikerültek. A munkások és alkalmazottak ébersége folytán meghiúsult a -DEFA® filmstúdió másológyárában tervezett diver­zió is. A Német Demokratikus Köz­társaság kormányának új tagjai letették a hivatali esküt Berlin (MTI) Johannes Dieck­mann, a népi kamara elnöke, a szabadságon lévő köztársasági el­nök helyett csütörtökön fogadta a Német Demokratikus Köztársaság kormányának újonnan kinevezett tagjait: Hans Reichel mező- és erdőgazdasági minisztert, Kurt Wesphal élelmiszeripari minisztert és Ernst Wollweber hajózásügyi ál­lamtitkárt. A kormány új tagjai — akiket Ottó Grotewohl miniszterel­nök mutatott be a köztársasági el­nök helyettesének — letették Jo­hannes Dieckmann előtt a hivatali esküt. TTjszegeclcn az eaüsttörzsű Öreg _ platánok hűs zöldje alatt, a Főfasor virággal és pázsittal sze­gét t széles úljin ácsolják az emel­vényt a vasárpapi nagygyűlésre. Vendégeket vár Szegted népe. Más földrészek, vagy a messzi tengerentúl fiai jönnék el váró sunkba, más nyelven beszélő, más fajú emberek, akikre valaha azt mondtuk volnn: „Idegen", Mm, az* mondjuk: „Jóbarát", azt mondjuk: „testvér". Százmilliók szivének egyöntetű dobbanása gondban őszü­lő kemény munkások, messzenéző fiatal szerelmesek, melegmosolyú "nyák, együtt SEárnyaíó gondolatai fonják körül a földet, s testnek testvérré minden népet — a négert, a lengyelt, a japánt, a franciát, nz orosz*, magyart. A békemozga­lom az, amely széUÖrhetetlen erővé kovácsolta a közős gondoltaitokat ós vágyakat. S e mozgalomnak, a tisz­ta szívű emberek mozgalmának tá­bornoki káráltál jönnek el vasárnap hozzánk. Erőt akarnak meríteni a szegedi békeharcosok eredményei­ből, számot akarnak adni messze hazájukban vívott küzdelmeikről. A szegedi nép és a külföldi vendégek beszélgetnek ezen a nagygyűlésen, s a szegediek ha­zánk cs városunk híréhez méltó válaszokat akarnak adni. Vá­rosszerte serény készülődés folyik. Rókuson nz Üstökös éa a. Pacsirta ulca egy részének közös békebizott­sága van. Ho^ú időn át csak úgy hívták: „üslökce-utcai békebizott­súg". Egy hónapja más néven em­legetik : „Ro3?nl)erg-békehizottság." EJ árom év telt el fáradhatatlan munkában, s az Üstökös-ut­caiak méltónak vélték magukat erre a névre. Ugy gondolták: ki kell érdemelni a megtisztelő nevet, mely már egy hónapja, is a háború hó­héraival viló rettenhctetlen szembe­állás jelképe volt az egész világon. Azóta pedig új milliók zászlójává magasodod a kél fiato] mártír neve. Hogyan dolgozott a 1 éke-bizottság, ho~y mé'-tóvá váljon erre a névre? II,' rom lelkes asszony: Szilágyi Francia csapaterősítéseket küldtek a khmer nép ellen (MTI) Mint ismeretes, Norodon Szihanuk király visszaérkezett Khmerbe és megismételte az or­szág függetlenségének kivívására Irányuló követeléseit. Ezzel kap­csolatban — mint a -Reuter® je­lenti — -Elővigyázatossági intéz­kedésként® — francia csapategysé­geket küldtek Khmerbe. VARGA PÁL Tragikus szerencsétlenség foly­tán meghalt Varga Pá! clvlárs, a 65. Építőipari Tröszt dolgozója, a -Délmagyarország® tudósítója. Sok szegcdi dolgozót érintett fájdalma­san e váratlan hír: mindenkit, aki ismerte példás munkásságát. A párt egyik jó katonáját vesztette el benne. Mint a -Délmagyarország® tudó­sítója sok értékes cikkel járult hozzá' a pártmunka, a termelőmun­ka további megjavításához. A 65. Építőipari Tröszt dolgozójaként példamutató munkával, a nehézsé­gek leküzdésével nevelte, tanította elvtársait, barátait. Varga elvtársat ma délután félő , órakor búcsúztatják elvtársai a Dugonics temetőben. Fokozottabb éberséggel kérlelhetetlenül leleplezzük a háborúra spekulálókat Az elmúlt napokban röpgyűlést tette az imperialistákat, hogy ke­Atnerikas-délkoreai megbeszélések Az -AFP® jelenti, hogy Robert­son pénteken reggel megkezdte -bizalmas tanácskozásait Li Szin Mannal... Az ENSZ és Dél-Korea között a fegyverszünettel kapcso­latban mutatkozó ellentétek megol­dása érdekében®. Az -AFP- hozzáfűzi, hogy Ro­bertson átadta Li Szin Mannak John Foster Dulles amerikai kül­ügyminiszter üzenetét. Robertson és Li Szin Man meg­beszéléseivel egyidejűleg Collins tábornok, az amerikai szárazföldi haderők vezérkari főnöke a Li Szin Man-féle csapatok tegui fő­hadiszállásán folytat tárgyaláso­kat. • Az -AFP® tokiói jelentése sze­rint William K. Harrison tábornok, az ENSZ fegyverszüneti küldöttsé­gének vezetője Tokióba érkezett, ahol Mark Clark tábornokkal foly­tat megbeszéléseket. tartottunk a Szegedi Ruhagyár egyik helyiségében, melyen az üzem vagyonőrei és portásai vet­tek részt. A gyűlésen megbeszéltük a Béke-Világtanács ülésén elhang­zott felszólalásokat és a Béke-Vi­lágtanács felhívását. Az ülésen el­hangzott beszámolók és felszólalá­sok újból meggyőzték a világ jó­hiszemű embereit hogy a kölcsönös jószándék és megértés alapján minden vitás kérdést meg lehet ol­dani. Ismertető előadásomban elmon­dottam, hogy a népek ma már tisz­tán látják kik akarnak, háborút kinek nem érdeke a béke helyre­állítása. Nincs a világon olyan becsü­letes ember, aki ne ítélné el a Koreában történteket és ne ül­tetné a vádlottak padjára a gyermekek, az anyák gyilko­sait, a békés városok fclper­zselőit. A magyar ncp jól tudja, ha elhall­gatnak a fegyverek Koreában és megkötik a fegyverszünetet, egy nagy lépéssel közelebb kerülnénk a béke megszilárdításához. Végül Is­mertettem a Béke-Világtanács fel­hívását, melyben közvetlen tárgya­lásokra hívja fel az érdekelt álla­mok kormányait a vitás kérdések rendezése érdekében. A Béke-Világtanács üléséről tar­tott Ismertetéshez számosan szól­tak hozzá. Tőke Sándor kapus, többgyermekes családapa megismé­telte Ilja Erenburg szavait, mely­ben arról beszélt, hogy a helyzet annyira komoly volt már, hogy a konfliktusok kiszélesedésével fe­nyegetett. A koreai és kínai tár­gyaló fél erőfeszítései és a népek elszánt békeakarata arra kényszerí­KÉSZÜLŐDÉS Józsefné, Frigyes Sebestyénné és a 61 éves Lázár Antalné — akit „öreg Sharcosí'-nak naveznek, — kezdett munkák® itt. Ismerték egy­mást már évek óta. A külvárosi „szomszédok" hamar összeismer­kednek, a közös szegény sors gyor­san összefűzi az embereket •—, de régen kedvül; se nagyon volt a szó­hoz, s ha szóltak is, csak apró laká­sok apro híreiről, ezernyi gondjáról bajáról szólt a szó. Most meg? Mindenfelé gyűlések, ahol az ő szi­vükhöz olyan közel álló ügyről, a Itáke ügyéről beszélnek. S mire el­hangtzottak a gránit erejű Sztálini saaivak: „A béke fennmarad ós tartós lesz ha a népek kezükbe ve­szik a béke megvédésének ügyéi ós végig kitartanak mellette.,, — már kisgyűléscket, olvasóköröket tartottak, télen valamelyik csnJád szobájában, nyáron a füvas udva­rokon. És két éve 1951. nyarának vécén oz Üstökös-utca, 9. számú házának udvarán több mint nyolc­vanan gyűltek össze „kisgyűlő&re". Ünnep volj ez a pap. Akkor avat­ták Béke-utcává az Üstökös-utcát, — az elsőt Szegeden. Azóta az Üstökös-uKaii?k büszkébben járnak a városban, merf hát büazke dolog clyan utcáttan laikni, ahol mindenki híve, harcosa a békét akaró embe­rek n"gy mozgalmának. A békebizottság elnöke, Frigyes Sebestyénné, ez a megfiata­lodott harcos asszony. — Te hova tarJozol? — kérdezte a férje, mikor hazajött szovjet ha­difogságból. — És én még azt sem tudtam okkor, hogy mii jelent valahova (artozni — mondja Frigyesné. De az MNDSZ-bsn, s később a kibontakozó bíkamazgalojnban, ki­nyílt a szive, s vált n, környéken — eleősorhan az n'iszonyok között — eleven erővé. Sokan ismerik n környékbeli utcákban, a Kiskeres­kedelmi Vállalat boltjában a Klnp-, kn.téren, a piacokon. Mert Frigyes­nére tekintélyes feladatot bíztak: társadalmi ellenőr, s a rókusi tár­sadalmi ellenőrök brigádvezetője. A munkája? Hajnalban például ki­megy a piacra. Az egyik kofa a Marx téren, mondjuk tököt vásárol, kiló­ját egy forintért. Ezután átmegy a Szent István jérre éis ott már egyötvenért adja kilóját. Azuz csak ladná, mert Frigyesné készenlétben álQ, s az árdrágítónak elmegy a kedve az árdrágítástól. Sorbanál­lás? Az is kemény dió még ott Ró­kuson. De Frigyesné megpróbálja feltörni, akármilyen kemény ifi. Kik állnak ott is sorba? Főlegj akik nam dolgoznak, akiknek bőven van erre idejük. Ha megérkeznek, akik munkából jönnek, Frigyesné csak int: „Menjetek osal; előre!" — s akinek olyan sok ideje viam, cflak várjon tovább. TT1 gy szerű asszony, mint békc­harcos társai. Régen nem volt módja rá, hogy iskolába jár­jon, művelje magát, de becsületes .szívébe mélyen belevéste Rákosi elvtárs szavait: ,,A béke niaigy ügyóért dolgozunk, mikor őrkö­dünk ft népi demokrácia minden vívmánya felett, mikor küzdünk a fegyelmezetlenség, a pazarlás el­len .. •", s így is végzi minden do'­pát. Meghívják a Városi Tanács Végrehajtó ^Bizottságának ülésére, 0, minisztériumi kiküldölt örömmel fog vde kezet, s asszonytársai is szeretik. Egy hónapja, hogy elhatározták, megkérik a városi béketitkárt: — Felveheti-e békebizottságuk Rosen­bergék nevét? S mikor idáig ért az embertelen gaztett híre, az Ustö­kös-utcábarl s a Pacsirta-utcában fekete gyászszalaggal és fátyollal bevont, vörös és nemzetiszínű zászlókat lengetett a szél s fekete kerettel szegetten ott volt Rosen­ressék a megegyezést a fegyverszü­net megkötésére. A legutóbbi idő­kig a tárgyalások menete azt mu­tatta, hogy közel van a megegye­zés, de Li Szin Man-ék felhábo­rító gaztette ismét veszélybe hozta a béke helyreállításának ügyéi. A ml feladatunk az — mondja Tőke elvtárs —. hogy harcoljunk még odaadóbban és legyünk még ébe­rebbek, hogy keresztül tudjuk húz­ni a háborús gyujtogatók célját. Rovó István pártcsoportvezető megemlékezett a Rosenberg-házas­pár ellen elkövetett felháborító gyilkosságról. Hozzátette, hogy mindannyian elítélik ezt a gaztet­tet, mely valódi színben tünteti fel az amerikai imperialistákat. A továbbiak során felszólaló Miklós Ferenc és Török Pál va­gyonőrök és mások hasonló formában szólaltak fel és meg­ígérték mindannyiuk nevében, hogy ezentúl még fokozottabb éberséggel végzik munkájukat, harcolnak a békéért, dolgozó­társaik felvilágosításáért és kér­lelhetetlenül leleplezik a hábo­rúra spekuláló rémhírterjesztő elemeket. Befejezésül felhívtam a jelenlé­vők figyelmét, hogy a hazánkban tartózkodó külföldi békeküldöttek közül többen Szegedre jönnek va­sárnap és békegyűlésen vesznek majd részt. A gyűlésen üdvözlik Szeged békeharcos dolgozóit és el­mondják, hogyan harcol az ő né­pük a békéért. Megbeszéltük hogy aki csak teheti közülünk, feltétlen ott lesz a békegyűlésen és meg­hallgatjuk békeharcos vendégeink útmutató felszólalásait. Németh István vagyonőr, a Délmagyarország levelezője bergék és két gyermekük képe a házak ablakában. — A szivünk úgy diktálta, hegy gyászoljuk őket, akik a mi célunk­ért haltak meg. Nem, nem tartot­tunk ml akkor kisgyűlést — mond­ja Frigyesné és elcsuklik szava. — Nem találtunk szót, csak sírtunk, sirattuk őket, meg a két árvát... De ajkukról nem fogyott el a szó: -Békét akarunk!® Ügy gondol­ják, hogy a vasárnapi gyűlésre messzi földről jövő vendégek kö­zött talán lesznek itt Amerikából, Rosenbergék hazájából is. Ügy ké­szülnek a gyűlésre, hogy kiolvas­hassák szemükből: mindnyájan egyet akarnak, velük az amerikai néppel. Azt akarják megmutatni: tudják, hogy közös az ellenség — a háborúra uszítók, a profitot haj­szolók, az imperialista urak. — Én már korán kimegyek, hogy minél közelebb lehessek hozzájuk, min­den szót hallhassak, mindent to­vább mondhassak, amit vendége­ink mondanak — mondja Fri­gyesné. TVéhány, vagy néhány tucat be­csületes ember dolgozik, tö­reksz.ik, harcra mozgósít a rókusi utcákban. De a becsületes emberek tucatjai dolgoznak szerényen és észrevétlenül mindenfelé a város utcáiban, gyáraiban, szerte az or­szágban, s szerte a föld távoli ré­szein, sokezer kilométerre egymás­tól cs mégis nagyon közel, egyre közelebb egymáshoz. Szerény és egyszerű szavuk összecsengése, az orkán harsogásává fokozódik, egy­szerű szivük ereje az öceán vihar­jának erejévé. S vasárnap az új­szegedi liget fái alatt egymásba kapcsolódnak ezek a hangok, ösz­szeölelkeznek ezek a hullámok. A népek békeakarata, a szegedlek testvérévé is avatja a hindut, a kínait, a kanadait. A vasárnapi gyűlés megpecsételi ezt a barátsá­got. Városszerte serényen készü­lődnek a szegediek az ünnepi napra. Fejér Dénei

Next

/
Thumbnails
Contents