Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-05 / 103. szám

KEDD, 1053. MÁJUS S. akkor százezrekkel nőtt fa nő ál. ltmdónn nz ipari népesség. Vagyis 110 a mezőgazdusági termékek összfogyasztása és ugyanakkor nő a fe. jankénti fogyasztás is. Ebből az kő. vetkezik, hogy mezőgazdaságunk hozamát hovailovább meg kell dup. Iáznunk. Ml kell ehhez? Olyan ipar koll, amely cl tudja látni megfelelő gépelvkel, műtrágyával a. mezőgaz. daságot és százezer holdakon teremti meg az öntözés feltíteleit. En. nek a feladatinak a megoldása sikerrel folyik. Az kell továbbá, hogy megteremtsük a nagyüzemi szocialista mezőgaadnsúgot. Enuek a fel. átlátnak a megoldása szintén siker, rel folyik; mezőgazdasági terüle* tiink 40 százaléka van már n szocialista szekltfrban. Végül az kell. hogy megtanítsuk dolgozó parasztságunkat a földművelés és állattenyésztés valóban tudományos, a Szovjetunióban bevált módszereire. A továbbiakban részletesen be. szélt arról, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél a leg. szigorúbban betartjuk és be fogjuk tartanj a szövetkezés önkéntességének elvét s az állam segíteni akar az egyénileg dolgozó pura.sztokr.ak is — például a besző]gáltatá'si rendszer átalakításával —, hogy az eddiginél jobban találja meg számítófiat. Ezután így folytatta: — Ötéves terveink harmadik alapgondolata: népünk életszínvonalának, gazdasági és szellemi igényei, nek szakadatlan emelése fa kielégí. lése. Népgazdaságunk fejlesztése nem öncél, hanem a szocialista tár* Hidalom .Sztálin elvtárs által felfedett alaptörvényének szolgálatában áll, Nálunk is érvényes ez a törvény, amely az egé-sz társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztositáfáról szól. Révai elvtárs hangsúlyozta, hogy az életszínvonal emelkedéséhez hozzátartozik a kulturális igények kielégítésének biztosítása is. — Ami kulturális fejlődésünket illeti, már most, az első ötéves terv negyedik évében előbbre vagyunk egész sor tőkés országnál. Színházaink, mozijaink, kiállításaink látogatottságát megirigyelhetné tőlünk Anglia, vagy Franciaország. Egye. diil mozgóképszínházaink szarna a régi rendszerhez, viszonyítva haiszo. rosára nőtt: 400-ról 2300-ra. Két. három esztendő ala't nem lesz község Magyar-országon mozi nélkül. A második ötéves tervben pedig el. kezdjük vidéki keskenymozi.hálózatunk átszervezését állandó jellegű nugy mozikká. — Közoktatásunk som vár a második ötéves tervig, hogy túlhaladja egész sor kapitalista ország közoktatását. Tízezer lakosra Magyarországon 1952—53-ban 51 főiskolai hallgató jutott, ugyanakkor Ffan. ciaorszdgban 36, Olaszországban 32, Svájcban 35, Svédországban 2l! Tízezer tokosra nálunk 1937—38ban 57 középiskolai hallgató jutott. 1952—53-ban 141. "Ugyanak. kor Ausztriában csak 89, Olaszországban osak 109. Második ötéves tervünk hatalmas kulturális célki. tűzése: hogy a tanulóifjúság a falun legalább uz általánoslskoja nyolc osztályát, az ipari központokban pedig legalább a középiskolát elvégezze — olyan nagyszabású feladat, amely nem kevésobé kc]l, hogy lelkesítse népünket, mint Sztálinváros, a diósgyőri kohászali művek építése, vngy háromnegyed millió hold fzárazságsújtot'a földünk ön. t özése. — Nem utolsósorban értelmiségünket kell. hogy lelkesítsék ezek a nagy célok, lln valamikor, akkor most öröm C-s gyönyörűség peda. gógusnak, mérnöknek, agronó. musnak, orvosnak, tudósnak, művésziek lenni! A régi világban ne. velkedett értelmiségünk most már lá hatja, hogy mennyire alaptalan vol( a kenyerét és a jövőjét féltenie az új munkás, és parasztérteimistg felnövekedésélő!. A régi nevelésű értelmiség döntő többsége becsületes munkával segít a munkásságnak és a dolgozó parasztságnak n szocia. lizmus építésé bon. Megilleti ezért államunk és népünk, kormányunk ég pártunk köszön le. De hadd mondjam meg: mi nemcsak a régi értelmiség munkájára tartunk igényt, hanem szívéro és lelkére is. Nemcsak azt kérjük t(",lc, hogy munkáját és tudását bocsássa államunk és népünk rendelkezésére, hanem azt is kérjük, hogy az új szocialista világ tanulságai szerint alakítsa át meggyőződését, világnézetét, hogy sajátítsa c] és tegye munkájának hajtóerejévé a munkásosztály világot f talaktió világnézetét, a marxiz. mus-lcnlnizmus tudományát — Ami nz új népi értelmiséget Mell, n főiskolák most már évről évre százával és ezrével adják .a munkásság és a dolgozó parasztság soraiból származó mérnököket, tanárokat, agronómusoknl. tanítókat. De még nem mondhatjuk el, hogy ezt az új népi értelmiséget azzal a szerető gondoskodással övezzük. • " amely szükséges, hogy ne botoljék meg az életben tett első lépéseinél. Gondoskodni akaruuk róla, hogy a sokhelyütt tapasztalható nemtörődés az új, fiatal népi értelmiséggel megváltozzék, hogy módja legyen újonnan szerzett, friss tudásának hasznosítására a nép szolgálaiában és hogy leküzdjük az új értelmiségnél itt-ott jelentkező önzést és anyagiasságot Az új értelmiségnek még sok tanúinivalója van a régitől, de abban nz egyben mutasson neki példát, hogy lehet 'és kell az értelmiségi embernek hűnek maradnia az anyaföldhöz, amelyből származik, tisztelnie apját-anyját, a munkásokat és a dolgozó parasztokat. — Az új értelmiség azonban nemcsak a főiskolákról és az egyetemekről kikerülő fiatalokibél áll. Százával és ezrével vannak meglett munkások és dolgozó parasztok, akik elvégeztek a műszaki fa gazdasági akadémiát, a főiskolák különböző esti és levelző tanfolyamait, különféle szaktanfolyamokat: ez a réteg is része az új értelmiségnek, mégpedig igen értékes része. Rajka leszünk, hogy az új értelmiség ezen az úton is tovább gyarapodjék. Révai elvtárs megállapította: pro. grammunk jórésze már valóság, s nincs okunk kételkedni abban, hogy valósággá lesz az a része is, amely most még csak cél, A továbbiakban így folytatta: — Jelentbe ez azt, hogy nálunk már minden rendiben van, hogy minden megy, mint a karikacsapás? Korántsem jelenti! Vannak hatósági •személyeink, akiknek a papiros fontosabb. mint az ember. Vannak hatósági embereink, alak félnek a néptől. Vannak hatósági személyek, akik a törvény betűjébe takaróznák ugyan, de úgy alkalmazzák, hogy az eredmény: a nép zaklatása. Egyes hatósági emberek a kulákon nem hajtják be a beszolgáltatandó állatot vagy terményt, ellenben kivetik a dolgozó parasztra, tekintet nélkül arra, hogy az illető már az utolsó grammig teljesítette beadási kötelezettségét. Aki ilyesmit csinál, az a nép ellensége. A legtöbb esetben ki is derül, hogy ta. nácstitlkárokká vedlett régi szolga, bírák keze van a dologban. Mit akar elérni ilyesmivel az ellenség? Általános bizonytalanságot akar keh teni, meg akarja ingatni a dolgozó parasztok hitét a törvénybenRévai elvtárs megállapította: központi és helyi hatósági szerveink nagy többsége nagyban és egészben nem rosszul teljesíti kötelességét az állam és a nép iránt, helyi tanácsainknak mintegy 200,000 tagja nagy többségben rendesen, becsületesen végzi a munkáját. , — De ha ennek a 200.000 hta-ócági személynek csak egy százaléka olyan, aki nem érti a dolgát, aki a nép helyett a maga javát szolgálja, aki azt hiszi, hogy akinek az isten hivatal^ adott, annak már észt is adott hozzá, ha csak egy százalék olyan. aki a nép ellenségeinek szolgálatában áll: akkor ez már 2000 olyan ember, aki meg tudja keserí. teni a „ép életét. — Hogy leküzdjük államgépezetünk fogyatékosságait, az kell, hogy a tömegek bátran bírálják azokat, akik rosszul dolgoznak. Az kell, hogy fellépjünk a bírálat elfojtóival szemiben. Neim szabad megtörténnie, hogy k ikezdjék és üldözzék például a „Szabad Nép" levelezőit és megke. seritsék azok életét, akik egyszerű dolgozó létükre — uram bocsáss! — bírálni mernek' egyes vezetőket. A mi államunk a nép állama. Senki — akár hatósági személy, akár egyszerű ál'a-mpoilgár — ne szeghesse meg megtorlás nélkül a törvényt Magyarországon! Külpolitikánk alapgondolata: a béke védelme Révai elvtárs ezután a nemzet-készek vagyunk, szerény lehetőséközi kérdésekről szólva hangsú, lyozta: — A mi külpolitikánk alapgondolata: a béke védelme. Kijelenthetjük, hogy teljes erővel támogatunk minden kezdeményezést vagy mozgalmat, amely arra irányul, hogy a nemzetközi feszültség enyhüljön, hogy az öt nagyhatalom között békeegyezmény jöjjön létre. — De azokról a kérdésekről, melyek bennünket közvetlenül érintenek, nem hallgathatunk! Is. meretcs, hogy az Egyesü't Álla. mok e'nökc felvetetté a Szovjetunió felé, úgyszólván mint a vitás nemzetközi kérdések rendezésének egyik feltételét, a kelctourópai népek úgynevezett ,,önrendelkezési jogának" kérdését. A szovjet sajtó ebben a dologban kifejtette a szovjet nép álláspontját. Nekünk azonban az amerikai kérdésre a saját nevünkben is kel! válaszolni. Válaszunkat már a Magyar Függetlenségi Népfront választást felhívása tartalmazta: „Nem avatkozunk más államok belügyeibe, de megköveteljük, hogy a mi belügyeinkbe se avatkozzék senki" A magyarországi kormányformának azonban, mir.t valami nemzetközi vitás kérdésnek, mim a Szovjetunióval való tárgyalások holini feltételének a felvetése: beavatkozás bel. ügyeinkbe, amelyet min.t minden eddigi beavatkozási, nyugodtan, de határozottan visszautasítunkI Kijelentjük: magyar kérdés, mint nemzetközi kérdés: nincs! A magyar nép „önrendelkezéséért" ne fájjon senkinek a feje! Ez uz önrendelkezés már megtörtént: 1945tól 1948-ig tartó heves belpoliti. kat harcokban- amelyekben a demokratikus erek a törvényességnek, sőt a parlamenti formáknak a teljes betartásával győzték le a tökésragybirtokos reakció erőit. Nem gondolhatja senki komolyan, hogy Magyarország kormányii,' Magyarország népe, fejlődésünknek ezeket az eredményeit vitássá engedi tennH — Mi nem akarunk kötekedni senkivel, de a jogainkból nem engedünk. Mi a magunk részéről is geinkhez képest, hozzájárulni a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. így például egyik napról a másikra meg lehetne szüntetni az éberben folyó hidegháborút. Mit látunk azonban? Azt, hogy a szovjet kormány b ék e,; ezd em én y ezései, Eisenhower elnök ismeretes beszéde óla az amerikai és londoni rádió még fokozza, butánajk elég buta, de annál hatástalanabb uszitóhudjáratát a magyar népi demokrácia ellen. Ez'bennünket persze nem túlságosan izgat, de jellemző tény azok részéről, akik tetteket követelnek a békeakarat jóhiszeműségének bizonyságéul. Révai elvtárs megállapította: bárhogyan is akarják az ellenkezőjét bizonyos körök, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvéseknek máris vannak eredmé. nyei. Hangsúlyozta: — Mindent meg kell tennünk, hogy a magunk részéről is hozzájáruljunk a béke kilátásainak további javulásához:. Ehhez az kell, hogy tűrhetetlenül támogassuk továbbra is a Szovjetunió békepolitikáját, amely a világ minden népének érdekelt kép' viseli. Befejezésül a következőket mcn. dotla: — Ha május 17-én szavazni mentei,', abban a tudatban szavazzatok, hegy mi valamennyien, kormány és nép együtt, jó munkát végeztünk. A Himnusz költőjének sötét szavai nem érvényesek többé A magyar nép kilábolt a kínok tengeréből, a balsors századokon át valóban tép. te, de ma már nem tépi. És a védő kar: önmagunk erős é« dolgo3 karja, amely békés építésünk, bol. dog életünk védelmében egybefonódik nyolcszázmilliónyi barátunk és szövetségesünk karjával. — Erre gondoljon mindenki amikor május 17-én a népfrontra, Rákosi Mátyás víg esztendőt hozó kor mányzására szavaz! — fejezte bs hosszantartó, viharos lelkesedéssel fogadott beszédét Révai Jószef elv. ! lárs. Ezután Nagy Sándor elvtárs, Sztálin-díjas író, képviselőjelölt szólalt feb Nagy Sándor elvtárs beszéde Nagy Sándor elvtárs beszéde bevezető részében az igazi magyar iro. dalom harcáról és a mai magyar írók feladatáról beszélt, majd így folytatta: — Nincs szebb hivatás, de fele. lősségteljer.cbb seim, mint ma magyar írónak lenni- Népünk, Rákosi elvtárs népe az alkotás útján egyre magasabb feladatokhoz emelkedik növekedik kultúrája, öntudata s a művészetek iránt is magasabbak az igényei. A kőműves, a textiles, a földjét ötszörös termésre biztató paraszt, a népnevelő tanító, orvos, tudós, műszaki értelmiség joggal várja az c^'yan műveket, melyek irányt mutatnak az építés szent lázában, melyek tükröt mutatnak neki, hogy meglássa erényeit és te. győzze hiár.yosEágait A továbbiakban hangsúlyozta Nagy elvtárs, hogy ma az irodalom legfőbb fetadata a békéért folytatott rendíthetetlen harc. — Mert nem mult el még a veszély — mondotta — az emberiség feje felől. A tőke faikasa éhes s bár a romlás pondról marják, irigyen harapna a Szocializmus egész. séges testébe. Ez a sarokbaszorít, :t fenevad mindent elkövet, hegy pusztuló életét mentse; a bárány bőrébe öltözik, jószándékról, békéről mekeg, miközben ragadozó agyarát új áldozatokba vájja és vérrel akarja frissíteni aranytól puffadt testét. De van már erő a világon, mely az imperialista vad. állatot guzsbakösse: a béketábor országainak, a Békevilágtanács mögé tömörült emberek, nemzetek ereje, a hatalmas Szovjetunió ereje. A halhatatlan Sztálin utolsó sajtónyilatkozatában ezt mondotta: „Továbbra ia hiszem, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közti háborút nem szabad elkerülhetetlennek tekinteti1, hogy országaink továbbra is békében élhetnek." Ennek a sztálini hagyatéknak hü örököse a Szovjetunió kormányzata, melyet Sztálin hű tanítványai vezetnek. S a népek megértik Sztálin elvtárs utolsó üzenetét, — jól tudják, hogy a békét csak állandó, szívós harccal védelmezhetjük mag s ez a csata ott folyik eleiünk min. d©n területén. Ennek a harcnak egyik részlete a közelgő új ország, gyűlési választás is. Nagy Sándor elvtárs a továbbiak, ban arról beszélt, hogyan hadakoznak népünk belső ellenségei, hogy visszarángassanak bennünket a megkezdett úton. milyen ádáz harcot folytatnak, hogy kárt okozzanak dolgozó népünknek. Hangsúlyozta, hogy népünk éberen leleplezi ezeket a gonosztevőket pártunk vezetésével. — Boldog vagyok, hogy mint ma. gyar író ebben a korszakban élhetek és Rákosi elvtárs pártjának katonájaként dolgozhatok. Nagy meg. tiszteltetésnek érzem azt, hogy a dolgozó nép képviselőnek jelölt — igyekszem méltó lenni a nép bizaL mára. Ezután Nagy Sándor elvtárs azokról a feladatokról •ólt, ame. lyeket népünk fel enmvsóért mint író és mint képviselő folytatni gze. retne, majd így fejezto be beszédét; — A május 17-i választáson legyen méltó Szeged és vidéke nagy fiához, Rákosi Mátyás elvtárshoz, aki városunkban töltötte ifjúságát s 1919-ben megszervezte a Kommunista Pártot és a Horthy-rendszer alatt i(t szenvedte nehéz börtiméveit a magyar népárt. Válasszon Szeged népe úgy, mint I848*ban, amikor Kossuthot, a szabadságot válasz, tofta. Válasszon úgy, mint 1919. ben, amikor az itt tartózkodó francia burzsoá hadsereg nyomása, a Horthy különítmények ellenére 42 ezer szavazattal — a szavazatok PL söprő többségével — a Tanácsköztársaságot választotta. Válasszon, úgy, mint a megelőző választáson. ^Válassza a magyar nép boldogulásának, felemelkedésének útját. Ezután Zombori János elvtárs, a Szegedi Városi Pártbizottság titkára tartott záróbeszédet. Zombori János elvtárs zárószavai Zombori János elvtárs a Függe'lenségi Népfront. Szeged és kör. nyéke dolgozóinak nevében megköszönte Révai elvtárs beszédét. Hangsúlyozta, hegy Révai elvtárs beszéde minden alkalommal nagy esemény vott és mély nyomot ha. gyott Csongrád megyében. — Ezen a „agygyűlésen — folytatta Zombori elvtárs — Révai elvtárs tíz- és tízezrekkel tárgyalta meg azokat a feladatokat és célkitűzésieket, amelyek az elkövetkezendő évek során az erszág dolgozó népe dőlt állanak. — Ezeknek a feladatoknak végre, hajtására — mondotta a többi között Zombori János c!vtárs — úgy készülünk legmegfelelőbben, ha a munka minden területén szorgalmasain dolgozunk. Az ipari üzemekben szélesítsük tovább a versenymozga'. mat és naponta teljesítsük 'és túlteljesítsük a vállalásokat, amelyeket a választási békeverseny során tettek dolgozóink. Harcoljunk azért, hogy a terv-feladatokat maradéktalanul teljesítsük és túlteljesítsük. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink dolgozói és egyCniicg dolgovó parasztságunk úgy készülnek legmegfelelőbben nagy célki'ű. zéseink valóraváltására, ha harcot folytatnak a növényápolási munkák időben való elvégzéséért és a hol. dankénti termésállag növeléséértIskoláinkban, közép- és főiskolákban, egyetemeken tanáraink az oktató és nevelő munka színvonalának emelésével, tudományos fa kutató munkával, tanulóink a tanulmányi eredmények megjavításával segítsék a kulturális célkitűzések valóraváltását. A munka miniden területén minden nap végezzük úgy a munkánkat, hogy az tanúságlétei legyen itt Csongrád megyében is hazánk szocialista épí'ése mellett ég a béke harcos megvédése mellett, — Előre a tervek teljesítésével, a mezőgazdasági munkák időben vaó elvégzésével a Függetlenségi Nép. front programmjának győzelméért! — fejezte be zárószavait Zombori János elv'árs. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. A SZOVJET SAJTÓ NAPJÁRA 41 eiweL ezelőtt, 1912. május 5-én jelent meg a Pravda első száma, Ig" lett ez a nap a szovjet sajtó hagyományos ünnepévé, a Szovjet sajtó napjává. A Szovjetunió és a világ dolgozóinak százmilliói büszkén tekintenek vissza az eJmult időkre, mely alatt a Pravda nemrsak hirdette Lenin és Sztálin tanításait, de következetesen harcolt is azok megvalósításáért. A cári rendőrség tajtékzó dühvel üldözte a Pravdát, az akkori világ egyetlen olyan lapját, mely csupán a munkásosztály és a nép érdekeit szolgálta ós védelmezte. 1914-ben a cári kormány betiltotta a Pravdát, de amikor 1917-ben nz oroszországi munkásosztály, Oroszország do'gozói felszámolták a cárizmust, a Pravda ismét megjejeleai és nap, mint nap mozgósított a hatalomra jutott munkásosztály milliói közö'.t n soronkövetkező feladatok megvalósítására. A polgárháborúban a fiatal Szovjet Köztárraság elan indított jmperia. lista rablótámadás megpróbáltatásai közepette a Pravda kifejezésre juttatta a szovjet nép győzelembe vetett, meerendítaetetlen hitét. | Mindenkor feltárta a nép előtt a veszély nagyságát és éppen ezért forradalmi szenvedé vesréggel tud-1 ta mozgósítani a munkásokat, pa- í rasztokat és katonákat a szovjet haza védelmére. A falu nagy átalakulásának időszakában, a sztálini ötéves tervek megvalósulása idején a Pravda u hibák feltárásával egyidejűleg kemény kritikával sietett a Bolsevik Párt segítségére a hibák meg.sztin, tetésében és az akadályok elhárításában. A Nagy Honvédő Háború idején a Pravda a szovjet haditudósítók szűkszavú és férfiasain ő-zinte közleményeit tárta a világ elé. A háborús jelentések a legnagyobb veszély idején is nyugodtak és n legnagyobb győzelmek közepette is tartózkodóak voltak. E háború, amelyben a Szovjetunió győzelme megmentette az emberiséget a fa siszta barbárságtól, súlyos károkat okozott a szovjet népnek, u szovjet sajtó mégis az egész világ elé tárta az igazságot, meiybő] kitűnt, menynyi mindent kel] a szovjet népnek helyreállítania. Ugyanakkor a közzétett háború utáni építés sztálini tervével megmutatta a szovjet nép számára a. háború előtti színvonalat is túlszárnyaló felsmrikedés útját. Jthl már a Szovjetunióban mintegy 800 ezer újság és több, mint 1400 folyóirat jelenik meg A lenini, sztálini nemzetiségi politika és az igazi sajtószabadság megvalósít is a u Szovjetunió minden népe számára biztosíto'.ti annak leh:tö. ségtf, hogy anyalnyelvén írott új. cágjui, folyóiratai legyenek felvirágozzon a nemzeti nyelvű könyv, kiadás. Napjainkban, amikor a világ reakciós újságjai az új háborúra uszító hisztérikus felhívásokkal töltik meg hasábjaikat, a Pravda és az egész szovjet sajtó hagyomá. nyaihoz híveu hirdeti az igazságot, Igazságot mond a veszélyről, mely fenyeget és igazságot a béke híveinek nagy erejéről. cJt tmt(p/ur népi demokrácia sajtója, pár-link sajtója a Pravda, a szovjet sajló útjain halad és a Pravda cs a szovjet sajtó módszereit igyekszik elsajátítani és alkalmazni a maga munkájában. Erős fegyvere lenini-sztálini pártunknak, nagy, sckré'ű orszápepita; munkája, ban Maradéktalanul betölti feladatát: egész gazdagságában mutatja meg épiilő, új életünket, kíméletlenül leleplezi az ellenséget fa irányt mutat szocializmust építő munkánk, ban. Ma, amikor a szovjet sajtó nap. ját és a Pravda megjelenésének 41. évfordulóját ünnepeljük, a magyar sajtó előtt különösen nagy és megtisztelő feladat áll: a szovjet sajló példája nyomán százezreket és milliókat mozgósít a május 17-i választásokra. Felhívása nyomán indult el a választás tiszt eletére szervezett munkaverseny, hogy több es jobb munkával, több vassal, acéllal, szénnel, gabonával segítsék elő dol. gozóink a Népfront győzelmét, népünk további fejlődéré;, az ötéves terv határidő előtti befejezését, a szocializmus mielőbbi megvalósulását.