Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

VASÁRNAP, 1953. MÁJUS 24. PÁRTÉLET * A tagnyilvántartás Jelentőségéről 'A párttagsági könyvcsere idején és az azóta eltolt időben sokat javult alapszervezeteinknél a párttagság nyilvántartása. Helyesebben vo zctik a tagnyilvántartást és rendszeresebb a tagnyilvántartás eticnörzéso is. A vá'asztási agitáció idején alnpszervezetcink többsége azért mozgósíthatta egész tagságát, mert u pártvezetőség a helyes nyilvántartás alapján fel tudta mérni az alapszervezet ercjél. További harcim*; a párttagság még nagyobb arányú mozgósítását tételezi fel. Lilihez ad •nélkülözhetetlen alapot, •egftséget a jó tagnyilvántartás. Pártunk Központi Vezetősége 1952 december 8-1 határozatában ez olvasható: ,,'A párttag-nyilvántartás állapotáért és rendbentartásáért az alapszervezetek vezetőségei és személyesen az alapszervezetek titliárai felelősek". Járási, városi és községi pártbizottságaink, egységes falusi párlvezetőségeink ne mulasszák e". e fontos határozat végrehajtásának rendszeres ellenőrzését. Pártszervezeteink munkájukban, a pártszervezel minden tagjának és tag felöltjének hcvrcbaállítása nélkül csak félsikerl érhetnek el; ez vonatkozik a második negyedévi terv sikeres teljesítéséért, túlteljesítéséért folyó harcra is. Ha a pártszervezeteik nincsenek tisztában saját erejükkel, ha több vagv kevesebb erőt akarnak mozgósítani a feladatok végrehajtására, mint i amennyi van, annak eredménye előbb-utóbb a kapkodás, a terv nemteljesltés, a pártmunka hanyatlása tesz. Ezért szükséges, hogy a pártszervezeteink állandóan, a változások szerint rendezzék a lagnyilvántarlásl, E körül még napjainkban is előfordulnak hibák', felületességek, amelyek lehetetlenné teszik vagy megnehezítik az atapszervezet vezetősége számára alapszervezet teljes erejének áttekintését; azt, hogy hány (aggal és tagjelölttel rendelkezik. De a rossz tagnyilvántartás lehetetlenné teszi azt is, hogy n pártvezetöség képességeikhez, tudásukhoz mérten pártmegbiznlásokat adjon a tagoknak, tagjelölteknek. A helyte'cnüt vezetett tagnyilvántartás a pártfegyeiem megsértése. A szegedi Kolró-tetepcn fordult elö, fcoffy az alapszervezet vezetősége a rosszul vezetett nyilvántartás miatt párttagsági könyvet adott egy tagjelöltnek. Másutt, mint a szegedi járás egyes helységeiben azzal nehezítették meg a tagnyilvántartás hciyes vezetéséi, hogy nem adtak áljelenlő lapot az átjelentkező elvtársaknak, hanem csak nyi'vánlartásba vételi kérelmet. Tolt olyan is, hogy elvágták az áljelenlő lapot. Az i.vcn esetek hanyagságból, a nyilvántartás és átjelentkezés rendjének nem ismeréséből adódhaltak és az ilyen ese. tek eredményezik a rossz nyilvántartást. Ezek a hibák" egyre rflkábban for. ilulnak c'ö, do ha pártbizottságaink ellenőrzik az alapszervezetek tagnyilvántartását, akkor nrng is szűnnek. Pártbizottságaink jó ellenőrzéssel éj az alsóbb pártszervezetek segítésével érjék el, hogy azok helyesen vezessék a tagnyilvántartást, A párttagok, tagje'öltek adatai pontosak, ellenőrzöttek tegyenek. Érkezések, eltávozások esetén be kell tartani a Közponii Vezetőség 1952 december 8-i határozatát. Ez a határozat világosan megszabja, kik hogyan intézzék az ilyen ügyeket. Minden lakhelyéről eltávozó párttag és 'agjelö't kötelességévé teszi: „...Űj munkahelyén. vagy lakó. helyén az odaérkezéstől számítolt öt napon belől... jelentkezzék .. az új alapszervezet vezetőségénél titka\ tagnyilvántartásba (titkáránál) vétel céljából• A tagnyilvántartás helyes vezetése pártunk erősítése. A jól vezetett, rendszeresen ellenőrzött tPgnyilvánlartás lehetetlenné teszi iibeel. letékteleneknck a p&rtba való furakodását. Kizárja azt, hogy „e vesszenek" párttagok és tagjelöltek. A pon|os nyilvántartás, amely feltünteti, ki, mikor, honnan jött, hová távozott, stb. nem ad alkuimat a hamis, a felsőbb párlszerveket félrevezető létszámjelentésre, A tagnyilvántartás rendszeres eltenörzése footog azért is, mert egyes helyeken nem őrzik kellő éberséggel a nyilvántartó kartonokat, könyvekel. A csongrádi állami gazdaságban például hosszú ideig egy fróasztal nyitott fiókjában tartották, ami itt is, másutt is az ellenség kezébe juttathatja az élcsapat tagjainak ada[tárát. Pártunk tisztaságának, egységének védelme fokozott éberséget követel s ehhez lar[ozik a tagnyilvántartó kartonok és könyvek gondos vezetése, éber megőrzése is. Június 7: Országos Pedagógus N/ap Egyre több pamutárút és cipőt vásárolnak Szeged dolgozói Az elmuiTt évek során a ruházati cikkeket árusító állami szaküzle. tek sokasága nyílt meg Szegeden. A Szegedi Ruházati Bolt kezelésé, ben 36 áruda, a két Napsugár Áruház, valamint a kisipari termeSzomszéduinkban van az imperialisták fócsatlósa, Tito Jugoszláviája. Egy ottani munkás a legolcsóbb férfi öltönyt háromhavi fizetéséből sem tudná megvenni, ugyanokkor nálunk. nrár 438 forintért lőszövetkezetek készítményeit forgalomba hozó áruház van. Pártunk és kormányzatunk útmutatása alapján egyre több és szebb ruházati cikk, szóvet, selyem, cipő, panrutáru áll a dolgozók rendelkezésére. Felszámoltuk a lábbelihiányt. Ma már nem két emberre jut az évi termelésből egy pár cipő, mint a mult bűnös rendszerébenMindenki jóminő6égű cipőből olyan mennyiséget vásárolhat, amennyire szüksége van. gyapjúszövet öltönyt lehet kapni. 1949-hez viszonyítva Szeged dol. gozói 1952-ben háromszor annyi pamutárut és cipót vásároltak és ez az 1953 évben, 1952-höz, viszonyítva további emelkedést mulat. Ez csak néhány adat. A Népfront győzelme biztosíték arra, fejlődő iparunk az eddiginél még' nagyobb mennyieégban, jobb minőségben Játja el a dolgozók ru házali szükségletét. Vámos Sándor Németország kommunista pártja elnöksége titkárságának ülései Berlin (TASZSZ), Az ,,ADN" hírügynökség közli Düsseldorfból a Németország Kommunista Pártja elnöksége titkárságának május 19tén Düsseldorfban tartott üléséről szóló közleményt. A közlemény tudatja, hogy az NKP elnökségének titkársága megtárgyalta a nyugatnémetországi üzemek ezévi üzemi bizottsági választásainak eredményeit, az NKP előkészületeit a 0 francia köztársasági elnök a jobboldali szocialista Guy Molleinek adolt megbízást a kormányalakításra A CGT felhívása a munkásosztályhoz és valamennyi francia hazafihoz Párizs (MTI). Víncent Auriol köztársasági elnök szombaton déllelött fogadta Guy MoUet-t, n Fran. cia Szocialista Párt főtitkárát és felkérte, lépjen érintkezésbe más politikai pártokkal és kísérelje meg m. kormányválság megoldását. A köztársasági elnök az egész hap folyamán folytatta megbeszéléseit a pártok képviselőivel. A Fran. cia Kommunista Párt képviselőit i) /.ónban szombaton sem hívta meg a tanácskozásokra. A CGT B/ombaton felhívást Intézett a francia munkásosztályhoz és minden francia hazafihoz. Ebben le. szögen*, hogy a Mayer.kormány bukása a munkásosztály nagy győzelme. A reakció erői azonban folytatják Bzervwfkedésüket, hogy olyan kormányt segítsenek hatalomra, amelynek irányzata még jobban kedvez a fasizmusnak és Franciaországot az amerikaiak zsoldjában a nyomor, a pusztulás és a háború útjára vezeti. A CGT felhívja a munkásosztályt és minden franciát, aki szivén vi. fcelj a haza sorsát, juttassa kifejezésre akaratát, hogy olyan kormány kerüljön az ország élere, amely képes útját állni a lovábbi pénzromlásnak és a gazdasági válság elmélyülésének, kiküszöböli a pénz újabb leértékelésének veszélyét és a szocialista igazság szellemében meg tudja oldani Francia, ország legégetőbb napi problémáit. E célból — mondja a felhívás — csökkenteni kell a katonai kiadásokat, gátat kell vetni a tőkés monopóliumok nyerészkedésének, fejleszteni kell a kereskedelmi kapcsolatokat a keleteurópai országokkal, általában véve pedig meg kell valósítani a CGT által kidolgozott gazda, sági programmot A CGT felhívja a munkásokat, hogy a mostani válságos időpontban fokozzák politikai kezdeménye, zésükef.' Létesítsenek minden üzemben akcióegység-bizottságokat és küldöttségek útján juttassák kifejezésre akaratukat a pártoknál, politikai csoportoknál és a köztársaság elnökénél, szükség esetén pedig munkabeszüntetéssel támasszák alá követeléseiket, A minisztertanács határozata szerint a II. országos pedagógus napot június 7-én tartják meg. Ebben az évben is az ország hetven legjobb tanára és tanítója részesül a „Kiváló tanár" és „Kiváló tanító" kitüntetésben. A kitüntetéseket június 6-án az Országházban Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adja át. Ugyanaznap délután valameny^ nyi megyeszékhelyeken megyei ünnepségeken osztják ki a közoktatásügyi miniszter által adományozott „A közoktatás KiválS Dolgozója" kitüntetéseket » aa ezzel járó okleveleket és pénzjutalmakét a tanárok, tanítók óvónők és a közoktatási igazgatás kiváló do'gozói között. Budapesten ezeket az ünnepségeket kerületenként rendezik, ahol a megjutalmazott pedagógusoknak az egyéb pénzjutalmakat is kiosztják a kerületi ta* nácsok vb. elnökei. Június 7-én minden városban és községben megtartják a pedagógus napot. Országos ünnepségek a Rákóczi-szabadságharc 250. évfordulója alkalmiból szövetségi gyűlés választásaira, továbbá a IV VIT nyugatnémetor. szági előkészítő bizottságának felhívását. A közlemény rámutat, hogy az NKP választási harcának a nép .szociálig ia politikai követelésiért, a bonni és párizsi háborús szerződés megvalósítása ellen, az Adcnauer-féle rezsim megdöntéséért és a nemzeti újraegyesítés kormányának megteremtéséért vívott parlamentenkívüli harc fokozásával szoros összefüggésben kell folynia. Az NKP elnökségének titkársága a továbbiakban megállapítja, hogy a bonni kormány részéről az NKP ellen tervezett per elhalasztása az egész német nép és a világ békeszerető emberei tiltakozó mozgalmának nyilvánvaló sikere. A titkárság felszólítja a kommunistákat és Nyugat-Németország minden lakósát, hogy fokozza éberségét és fokozza a harcot a demokratikus jo. gok és Szabadságjogok, a nemzet; egység védelmében. Ebben az évben, június 14-én lesz 250. évfordulója, hogy a Habsburg.uralom kíméletlen elnyomása ellen II. Rákóczi Ferenc vezetésével megindult a szabadságharc, a magyar nemzet történelmének egyik legdicsőbb szakasza. A szabadságharc minden addiginál szélesebb nemzeti egységfrontot teremtett az; idegen elnyomással és gyarmatosítással szemben. A szabadságharcban a jobbágyokból álló kunicseregck vív(ák meg győzelmes harcaikat, zászlóikra „pr0 libertate" „a szabadságért"-jelszót írták fel. Az 1703—11-es Rákóczi-szabadságharc előzménye, előfutára volt az 1848— 49.es polgári forradalomnak és szabad ságharcnak. A szocializmust építő magyar nép 250 év ulán méltóképpen emlékezik meg Rákóczi Ferenc és hős ku. ruc vitézeinek dicső szabadságharcáról, amelynek hagyományait ma Is ápolja és erőt merít belőle a mindennapi békeharcban. Június 13-án a Magyar Néphadsereg Színházában ünnepi esteken emlékezünk meg a Rákóczi-szabadságharcról. Június 14*én emlékkiállítás nyílik meg a Nemzett Múze. umbán. Ugyancsak június 14-ért lesz Rákóczi szobrának megkoszorú. zúsa Budapesten. Azokban a váro. sokban és községekben, ahol a sza* badságharc egyógy nevezetes eseménye zajlott le, emlékünnep?ége« ket rendeznek: a sárospataki vár. ban történész vándorgyűléssel egy. bekötölt egésznapos műsoros népünnepély lesz. A Történet (udomá. nyi Társaság kiállításokat rendez és számos előadást tart az országban. A tömegszervezelekben éa ia* kólákban ünnepség keretében emlé. keznek meg az évfordulóról. A sza. badságharcról tabló készül, számoa festmény, reprodukció, Rákóczi-arc. kép és levelezőlap kerül kibocsátásra. Az évfordulóra könyv alakban jelenik meg a Rákóczi-szabadság, harc ismertetése. Ezenkívül a Szép. irodalmi, Ifjúsági, Művelt Nép és Akadémiai könyvkiadók több könyvet, füzetet és Rákóczi-korabeli gyűjteményt adnak ki, A Néphadsereg Színháza Szigligeti Ede: „II, Rákóczi Ferenc fogsága" című drá. máját, a Városi Színház Farkas Fe. renc: „Csínom Palkó" című daljá. tékát tűzi műsorra. NEMZETKÖZI SZEMLE Évzáró az általánosés középiskolákban: június 17 A közoktatásügyi miniszter uta. sítása intézkedik a tanév befejezéséről. Az általános iskola I—VII. osztályaiban nz utolsó tanítási nop június 6. Ezekben ez osztályokban az összefoglalókat június 8—13 között tartják. Az évzáró ünnepségeket az általános és középiskolákban június 17-án tartják. A beiratkozások ideje június 18., 19., 20. A tantestületi záróértekezleteket június 25-ig tartják meg, A' világ egyszerű emberei, a békére vágyó százmilliók feszült figyelmmel tekintenek Panmindzson felé, ahol az emberiség legégetőbb kérdéséről: a koreai nép és egyben minden nép békéjéről van szó. Ezek a százmilliók éberen hallgatják a tárgyalóasztal mellett elhangzott szavakat — a koreai-kínai fél épitő javaslatait, de Harrison tábornok kijelentéseit is. És a népek nemcsak a szavakra, hanem a tettekre is vigyázó szemmel figyelnek. Harrison békeszólamait pedig messze túlharsogta azoknak a bombáknak sivítása, amelyeket amerikai repülőgépekről zúdítottak a koreai DélPjongan tartomány vízgyüjtőmedencéire. Tízezer hektár megművelt szántóföld, 70 falu került víz alá, löbb mint 800 ember balt meg, vagy lünt el a pusztító áradatban. Ugyan kl merészelné azt állítani, hogy ez az újabb barbár bűntény az amerikaiak őszinte megegyezési készségéről tanúskodik! De Harrison tábornok, a maga és megbízói igazi szándékai ellenérc mégis tárgyalni kényszerül. Tárgyalni kényszeríti őt az egész világ közvéleménye, továbbra ts a tárgyalóasztal mellé szögezik őt a népek törhetetlen békeakaratát képviselő korcai-kinai tárgyaló fél újabb cs újabb javaslatai, Ezekről a javaslatokról — még' Churchill angol miniszterelnök szerint is — „nincs ok feltételezni, hogy ne szolgálhatnának a megegyeScs alapjául". N"em lehet ugyanezt elmondani az amerikai javaslatról, amelyet a „Stockholm Tidningen" cimü svéd lap úgy méltat hogy „lényegét nehéz megérteni''. De ez nem is csoda, hiszen úgy tűnik, maga Harrison tábornok sem tudja egészen pontosan, mit javasol. Jellemző, hogy azon a napon, amikor Harrison előterjesztette javaslatát amerikai részről úgy tájékoztatták a sajtót, hogy ez a javaslat lényegében nem egyéb, mint a nyolc pontból álló koreai kínai javaslat „kisebb módosításokká!". Két nappal később Harrison közölte a sajtóval, hogy „a szövetséges és a kommunista javaslat teljesen ellentmond egymásnak". Ez a magatartás jogos bizalmatlanságot kel} az egyszerű emberekben, de nrtg bizonyos burzsoá körökben is. Harrison annyit sem tudott kivívni magának, hogy saját sajtója komolyan vegye kijelentéseit. Ugyanakkor az Egyesült Államok „szövetségesei" maguk Is aggodalmaskodnak a tárgyalások ilyen vezetése miatt. A „Manchester Guardian" című angol burzsoá lap például arról ír, hogy az amerikai tárgyalófél tagjai „ ... azt a gyanúi kelthetik, hogy nem akarnak fegyverszünetet". Az „Obscrver" annak a véleménynek ad hangot, hogy „a« amerikai tárgyalófél legutóbbi ja*, vaslata előterjesztésével esetleg elvesztette kapcsolatát az ENSZ sok országának közvéleményével", majd nyíltan kimundja: ,,Ha megszakad, nak a tárgyalások, a tisztességes emberek az amerikai külügyminisz. tériumot fogják elítélni, nem pedig a kommunistákat". És a tisztességes emberek száz. milliói szigorú ítéletet mondanak azok fölött, akik megkísérlik eU gáncsolni a koreai béke megterem* téséf, akik a koreai háború kitor. jcsztéséről szövögetnek sötét terve* ket, akik mindenféle közel- és távolkeleti háborús blokkok összelő, kolásán mesterkednek. „Önnek DuUes, amikor arab földre teszt a lábát tudomásul kell vennie, hogy gyűlöljük önt így fogadta az útja első állomására: Kairóba érkező Dullest az ,,AI Miszri" cimü lap. Nem járt jobban Dulles körútja következő állomásain sem. Libanonban már napokkal odaérkezése előtt mozgósították a rendőrséget a vár. ható tiltakozó tüntetések elfojtására. De még így sem tudták meg. akadályozni a hazafias beiruti egye. teml hallgatókat abban, hogy fennhangon kimondják: Libanon népe nem lesz az amerikai monopolisták engedelmes úgyútöltelékc! Dulles Izraelben is csak azt tudhatta meg,hogy ennek az országnak a dolgozói sem engedik, hogy Izrael nemzeti függetlenségét dollárokért áruba bocsátó vezető klikk kiszolgáltassa őket az amerikai imperializmus kényére-kedvére. Az amerikai külügyminisztert további útján is a rendőrkordon és a népek izzó gyűlölete kíséri. India* ban, amelynek meglátogatásához i pedig a legtöbb reményt fűzte — ' szintén világos feleletet kapóit. A Bombayban megjelenő ,,Ultiz" című lap az odaérkező Dullcshoz intézve szavalt azt írta: „Gyűlöljük az ön személyét, elveit és politikáját... i az indiai nép nem tudja elfelejteni, Ingy a koreai háború a'ig nyolc nappal azután tört kl, hogy DuHes ; látogatást tett Koreában." Üj-Delhi; ben, Bombayban „Takarodj haza ; háborús uszító Dultes!", „Nem aka. runk beavatkozást Ázsia ügyeibei", I,Vessenek véget a koreai húborúnakl", „Ázsiaiak nem akarnak á-siaiak cllenharcolnl!" feliratú transzparensekkel vonultak Dulles 'rté nz egyszerű, dolgozó emberek. | Igy változtatta út a népek bíke. akaratának ereje vesszőfutássá azt az útat, amelyet Dulles és a többiek ott Washingtonban az amerikai imperializmus diadalútjának álmodtak imeg,