Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-21 / 117. szám

C/JI'TÖRTÖK, 1953. MÁJUS 21. i 0 Tápéi Hajójavító Vállalat Matroszov brigádiának felajánlása a IV. Világifjusági Találkozó tiszteletére Nem mondta egyikük se ki, hogy: olyanok leszünk, minit Mat. roszov volt. De ki lehetett olvasni a DISZ brigád mind a négy tagjá­nak szeméből, amikor elhatározták, hogy a hős szovjet fiatal nevét ve. •szik fel. Aztán alakult a hajójavító telepe® m'óg egy ifjúsági brigád a Petőifi és áprilisiban verseny szerző, ölést kötöttek: ki tud magasabb tol. je^tményt elérni, melyikük lesz a fegyelmezettebb, — egyszóval pá­kosversenyre léptek egymással a választások tiszteletére. Aet nehéz eldönteni, hogy melyi­kük volt a fegyelmezettebb Ponto­sak voltak, soha nem késtek, nem hiányoztak. Kihasználtak mindéin perceit a munkában. A választási bé. keversenytben meg akarták mutatni, hogy ők DISZ-esek, a párt meg? bízhat bennük. Vasárnap a hajóla­katos Matroszov, a hajóács Petőfi brigád Tápén a szavazóurnáknál is az első volt. Büszkén szavaztak a fiatalok, — túlteljesítették vállalá­sukat. A párosversenyből azonban a Matroszov brigád került ki győz. tesen. Hétfő® délben az első dolguk volt megnézni a versenytáblát. Matroszov brigád 129 százalék Petőfi brigád 120 százalék -r- Na de azért nem hagyjuk ám magunkat — mondták a Petőfi birí. gád tagjai. — De leszünk mi még Jobbak is válaszolta & Matroszov brigád egyik tagja. Igy kezdtek a választások utáni naipon a munkához a DISZ fiatalok a tápéi hajójavító telepen. A szőke Tiszán fodrokat ka­vart a szél. Évezredek óta teszi ezt. Sokféle esemény zajlott le hosszú partja mentén tenger sok év alatt, de olyian gyors változás, mint az utóbbi évek során, nem történt a Tisza partján. Ha ide, a Maros torok után alig kétszáz méterre egy erre régé® járt emlber vetődnék, bizony elcsodál­kozna, Itt azelőtt legfeljebb két-há­rom hajót javítottak meg egy év. ben. Most a parton egymásután so­rakoznak a hajók, motorosok, uszá­lyok, kisebbek, hatalmasabbak Ko. pácsolás, sürgés-forgás, szól a hangszóró, a legjobbak nevét em. líti, nagyszerű miunkahőötettüket messzire részi a szél. A kovácsmű­helybein izzik a szén, tőle nem messze a nemrégen nyílt konyha, friss ételszag terjeng. Dél van. A munkások ebédelnek. Rizsleves, paprikáShús, tarhonya, saláta van az asztalon. — Három forintot bő­ven megér — mondják megelége­detten a hajójavítók. Többnek a ka­bátja hajtójáján sztahánovista jel. vény csillog. A friss levegőn bar­nára edzett arook vidámak. Jókedv, lelkesedés honol a Tisza partján. Van miért örülniök. A Népfront győzelme az ő győzelmük is, s most haladnak tovább a magunk válasz­totta nagyszerű úton.. • A komlói DISZ-esek már ké. szülnek a Világifjúsági Találkozóra — mutatta nagy lelkendezve a Sza. had N'ép-et kedden Nagy Sándor, a Matroszov brigád: vezetője Nagy Imre művezetőnek. — Na az helyes. — Dehát akkor nekünk is kell készülnünk! Azért jöttem, hogy megbeszéljük, segítségét kérjük Imrebácsinak Még ma meg akar­juk tenni felajánlásunkat. Nagy Imre és SzéjJ Illés műveze­tők már számolták is, mit kell a brigádnak elvégeznie. — A hombárszegély keretet 65 oentiméter széles, 8 milliméter vas. tag anyagból, hogy erős legyen, mert lehet, hogy követ is szállíta­nak az uszályban. Négy bejáró vas. alítót], a lakások előtt két darab egyméter magas karzatot, tóbb ap­ró munkát... — Megcsináljuk! — De 95 folyóméter a felső sze­gélyezés. — Akkor is! Mikorra szól az üzem vállalása? — Az egyik kiemelt uszály javítá­sát ,.. július 31 helyett július 15-re vállaltuk. — 10-én a ránkeső rész készen lesz! Azzal Nagy Sándor már sietett is az 54 uréter hosszú uszály felé. Ezen dolgozik a Matioszov-brigád. Egy pillanatra megállt. Jól meg­gondoltam?! Meg 'udjuk csinálni? Az uszályt még a fasiszták felrob­bantották, Csongrádnál emelték ki a vízből, neve még nincs. Most itt van etz a hatalmas test, rozs­dásan a parton, méteres lyukak az oldalán, pedig milyen jó lenne ve­le szállítani... A Matroszov brigád tagjai röpgyűlésre jöttek össze, Kószó Anna Szakáll Ferenc, Török Antal, figyelmesen hallgatták brigád ve. ze tőjüket. — A komlói Somogyvári-brigád felhívással fordult az ország fia­taljaihoz, hogy jobb munkával kö­szöntsük a IV. Világifjúsági Talál­kozót. Ugy gondo'om, most a vá­lasztások után, nekünk, DISZ-esek. nek, a békeharc e jelentős csulájá­ra fel kell készülnünk. Javaslom: vállaljuk, hogy ... Azzal ismerteti a feladatokat. Hozzáfűzte még azt is, hogy hétfőn 133 Százalékra teljesítették nor. májuká', túlszárnyalva eddigi ered­ményüket. A brigád tagjai szót kértek. — Ugy tudom, én vagyok a leg. régibb szakmunkás a brigádban. — mondta Szakáll Ferenc. — Egpen ezért minden erőmmel segítek a vállalás teljesítésében. A legfonto­sabb: a munkabeosztást jól hasz­náljuk ki. Kettő szerel, ketten jegyeznek, lyukasztanak, előké­szítenek minden'. Törők Antalé a szó. — Gazdasági cseléd voltam tíz évig az elnyomatás idején. Most szakmunkás vagyok. Én is küzdök a VIT sikeréért. Egy vagyok a bri­gáddal, kötelességem harcolni a békéért. Kószó Annának még nagyon élénken emlékezetében volt a vá­lasztás. — Először szavaztam vasárnap — kezdi csöndesen, szinte ünnepé­lyesen, aztán megeredt ->zava. — Sokat mesélték a tápai öregek, hogy „azelőtt ilyen fiatal lány leg. feljebb csak a földbe mehetett ki dolgozni." Amikor elmentem vas­munkásnak, akkor voltaik csak egyesek oda igazán a faluban. „Oda a férfiak közé" kérdezték ijed. ten. Most itt vagyok köztetek. Té­len is együtt vívtunk a hideg vas­sal és az idővel. Ugye úgy csinál­tam én is, mint 'i? — Ugy bizony Annuska, sok. szol" még jobban! — Sokat meséltem már nektek a Berlini VITtőL — folytatta a fiatal szakmunkás lány — Hisz életemben méig ilyen eseményben nem volt részem. Külföldön jár­tam. A világ különböző országé, nak fiataljaival találkoztam. A békéről beszéltünk, itthon meg harcoltunk érte. Mindenütt küz­denek ért© a fiatalok, éppen ezért vállalom én is... Mind a négyen kezet fogtak. A Tisza-pariján megszületett a Bu­karesti VIT tiszteletére a Matro­szov-brigád vállalása. Markovits Tibor Az Ötéves Terv tszcs tagjai jó növényápolással harcolnak a magasabb terméshozamért Néhány hónappal ezelőtt még úgy beszéltek az újszegedi Ötéves Terv-tszcsrőJ, mint a város leggyön­gébb csoportjáról. Laza volt a cso­portban a munkafegyelem és a tag­ságnak csak egész kis százaléka vett részt a munkába®. Sokan hete­kig feléje se néztek a csoportnak és csak itt-ott lézengett néhány cso­porttag, c9ak egy párat lehetett látni dolgozni. A munka pedig várta a csoport tagjait- A tavasz sürgette őket a szántással, a vetéssel és a többi me­zőgazdasági munkával. Mégis nehezen indult meg az élet a csoportban. Az ellenség a. csoport kishitű tag­jait azzal tartotta vissza a munká­tól, hogy azt híresztelte, „nem érde­mes dolgozni, mert az idén is aszály lesz". Ez a kósza hír több csoport­tagnál talajra talált és többen vol­taik a csoportban olyanok, akik ma­guk is széltében-hosszában terjesz­tették ezt a hírt. A tagság öntudata. sabb része azonban látta, hogy a fecsegők, a rémhírterjesztők és a notórius távolmaradók ártanak a termelőcsoportnak. A tavasz kezde­tén egy csoportértekezleten kizárták ezeket a hátramozdítókat és ettől az időtől kezdve döntően megváltozott a csoport élete. A tagság egyre szorgalmasabban végezte munkáját és az azóta eltelt idő alatt jelentős eredményt ért el a csoport. Határ, időre végezték el a tavaszi szán­tást, vetést s ma már a csoport földjén dúsan zöldelnek a tavaszi vetések. Szorgalma® munka folyik a kerté­szetben is, mert látják, hogy van értelme fáradozásuknak. A korai növényféleség, a spenót, a sóska és a saláta termeszjése eddig több mint 5000 forintot jövedelmezett. Két hét múlva már kalarábéja, földieperje is lesz a csoportnak, amely ugyan­csak Sokezer forintot jelent. A csoport tagsága büszke az ed­dig elért eredményére, de nem pi­hen meg babérain. Az Ötéves Terv­tszcsben egyre jobban szilárdul a munkafegyelem és egyre széleseb­ben bontakozik ki a munkaverseny, amely soha nem látott eredmények elérésére serkenti a tszcs tagjait. Számosan vannak olyanok, akik a munkában kimagasló eredményeket érnek el és egyik napról a másikra szárnyalják túl teljesítményeiket­Ökrös Istvánné 226 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozik. Nem sokkal marad el mögötte Ste­fanidesz Istvánné sem, aki 200 szá­zalékra teljesíti napi tervét. Po. korny Ferencné 180 százalékra tel­jesíti normáját. A növénytermesz­tési brigád tagjai is kiváló eredmé­nyeket értek el a lucerna kaszálás­nál, mert 150 százalékra teljesítet­ték napi tervüket. A szorgalmas munka eredménye megmutatkozik abban is, hogy a csoportban számosan vannak olya­nok, akik már ebben az évben is száz, sőt kétszáznál is több munka­egységet értek el. Sári Ferenc 170, Kószó József 230, Kocsis István pe­dig 210 munkaegységet teljesített. A csoport tagsága egyre jobban látja be azt, hogy a közös erővel végzett munka nagyobb eredmény­nyel jár és ma már ott tart a cso­port, hogy a tagság nagyrésze sa­ját ügyének tekenli a közösség ügyét Esténként, a munka befeje. zése után a munkacsapatok közösen beszélik meg a másnapi feladatokat. Ennek eredményeként egyre na. gyobb a tervszerűség a csoport mun­kájában. Ahhoz, hogy a munka zökkenő­mentesen folyjon továbbra ia, fel­tétlen szükséges, hogy jíznaponkint brigádértekezletet tartsanak, ame­lyen részletesen megbeszélnék a kö­vetkező tíz napban reájuk váró feL adatok végrehajtását. Á csoport ve. aetősége és a brigádok vezetői mindezideig még egyetlen értekez­letet sem tartottak. Ez[ a hiányos­ságot mielőbb számolják fel a cso­portban, mert csak így tudnak majd megbirkózni azokkal a feladatoWcal, amelyek a termés betakarításáig na­gyon próbára teszik a csoport tag­jainak erejét és szervezett, egysé­Vasárnap gyüleseket rendez megyeszerte az MNDSZ Május 24-től június l-ig az MN. DSZ gyermekhelet rendez. Ezidő alatt előadások keretében ismerte, lik az asszonyokkal, hogy népi de­mokráciánk milyen gondoskodás­ban részesíti az anyákat és a gyer­mekeket. A gyermekhét megkezdé­sének napján, május 24-én, vasár nap, megyeszerle gyűlések lesznek. A városokban délután 3 órakor kezdődnek az anyák gyűlései, úgy­szintén a községekben is, kivéve Ásotthalmát, ahol délelőtt 10 óra. kor tartják meg a gyűlést. Szegeden Vass Istvánné, az MN­DSZ főtitkára. Hódmezővásárhe­lyen Kelemen Zoltánr.é, az Orszá­gos Béketanács agit, prop. osztá. Iyának titkára, Makón Kálal Má­ria, a MEDOSZ nőbizottságának titkára. Csongrádon Berde Mihály, a megyei békeiroda titkára tar( előadást. A bolgár küiügyminiszfer levele az ENSZ titkárságához Szófia (MTI). 1953 május 18-án a Bolgár Népköztársaság külügy­minisztere levelet intézett az ENSZ titkárságához a görög provokáci­ókkal kapcsolatban. A levél a többi között ezeket írja: — A Bolgár Népköztársaság kor­mánya szükségesnek tartja fel. hívni a görög kormány figyelmét az ENSZ titkárságán keresztül arra a tényre, hogy a Görögországból jövő repülőgépek tovább folytalják a bolgár légitér megsértését. Már­cius 13-án és 15-én, valamint áp­rilis 25-én a Görögországból jövő repülőgépek mélyen berepültek bol­gár terület fölé. Azok a repülőgé­pek, amelyek március 15"én és áp­rilis 25-én bolgár légitőrbe hatol [ak be, miután hosszú időt töltöttek bol­gár terület felett, a török légitérben tűntek el. Ezek az esetek világosan mutatják a görög é« a török ható­ságok közötti együttműködést. — A bolgár légitér durva meg­sértésével kapcsolatban a Bolgár Népköztársaság kormánya szüksé­gesnek tartja kijelenteni, hogy ez­zel egyidejűleg folytatódnak a pro­vokációk is, amelyeket görög ha­tárőrizeti szervek követnek el a bolgár.görög haláron. Áprilisban hét jelentősebb hátársértést követ­tek el. A határsértésekben mind gyakrabban vesznek részt felfegy­verzett polgári személyek is. A levél ezután löbb ilyen hatác­sért és t sorol fel, majd így foly­tatja; — A Bolgár Népköztársaság küL ügyminisztériuma az ENSZ titkár, ságán kereszjül több ízben ti"akö­zött a görög kormánynál a durva és szándékos provokációk, valamint határsértések miatt és követelte, hogy a görög kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket eme ellenséges cselekmények meg­szüntetése érdekeben. Ennek el­lenére a görög határőrizeti szer­vek rendszercsen tovább folytat­ják az újabb provokációkat és határsértéseket a bolgár-görög határon. A levél befejezésül hangoztatja: — A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma kéri az ENSZ titkárságát, hogy a bolgár kormány tiltakozását juttassa el a görög kor­mányhoz és az ENSZ tagállamai­hoz. Mineso Nejcsev a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere. Nehéz az anyák és gyermekek Moszkva. A „Za Szocijaliszticsku Jugoszláv:ju", a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének Moszkvában megje­lenő lapja írja: A mai Jugoszlávia fasiszta rend­szere felszámolta mindazokat a jo­gokat, amelyeket a nők számára a jugoszláv nép 1946. évi demokra­tikus alkotmánya biztosított. Valamennyi titóista lap kénytelen beismerni, hogy az elbocsátások so­rán elsősorban a kisgyermekes anyák maradnak munka nélkül­A titóista Borba is bevallotta, hogy az elmúlt Vív januárjában és februárjába® a belgrádi vendéglátó iparból 385 nő>t bocsátottak el, akik. nek 75 százaléka kisgyermekes anya volt. A belgrádi hatalom-bitorlók az anya. és csecsemővédelemre sem fordítanak semil yen gondot, kevés a szülőotthon, kevés a napköziolt­hon Jugoszláviában, A háború után helyzete a mai Jugoszláviában létesített bölcsődók, napköziottho­nok és óvódák nagyrészét bezárták. Mivel igen kevés a szülőotthon, sok anya orvosi segítség neikül hozza gyermekét a világgá. A szarajevói járásban az elmúlt évben 2194 szülés közül mindössze húsz­nál volt jelen orvos. Az anya. és csecsemővédelem el­hanyagolása miatt, ige® magas a gyermekhalandóság Jugoszláviában. Tit(>ék saját beismerése szerint, a Zenicába® 1951-ben meghalt gyer­mekeik 88 százaléka egyévien aluli volt. Ez az arányszám a mult tv­ben további 31 százalékkal emelke­dett Mint a „Drvevuik'' című titó­istia lap írja, a vajdaságban „Min­den hatodik újszülött meghal." A gyermekhalandóság a vajidaság egyes falvaiban egészen elképesztő méretpket ölt. Alibunár faluban például az újszülöttek 77 százaléka pusztult el. RÉT VILÁG - KÉT POLITIKA Béke Háború „A Magyar Népköztársaság, úgy, mint eddig, ezután is szilárdan folytalja békepolitikáját. Békét akarunk, mert tudjuk, hogy a há­ború nyomort és könnyeket, vészi , és romlást jelent. Nálunk ninc&e­] nek hadiipari monopóliumok, ame­lyek megszedik magukat emberek millióinak pusztulásán. Nálunk tlel ges helytállását Nyári mozibérlet a vidéki filmszínházakban Felszabadulásunk után dolgozóink kulturális igényed lényegesen meg­növekedtek. Megszűntek filmszínhá­zainkban a nyári „uborkaszezonok'/, mert a nyári idényben is a legki­válóbb szovjet, magyar, népi demo­kratikus és haladó nyugati filmé? ket tűzik filmszínházaink műso­rára. Az idei nyári filmévadban ismét ki­tűnő, új alkotásokat láthatnak a mo­zilátogatók, de a régibb filmek kö­zül is a legnagyobb sikert aratott fii. meket isméjelten műsorra tűzik. A dolgozók kívánságának megfe­lelően az idén is bevezetik a nyári mozibérletet, ami nagy kedvezményt biztosít a mozilátogatóknak. A bérlet ára normál filmszínhá­zakban 2 forint, keskenyfllmszínhá. zakban 1.50 forint. Tulajdonosa a normál, vagy keskenyfilmszínházak legolcsóbb helyárán a legjobb hely­re szóló jegyet kapja az ország bár. melyik vidéki filmszínházában. A bérlet érvénye június 7-től augusztus 31-ig terjed. Minden hé­ten egy szelvény vállható be (szomba­ton, vasárnap és ünnepnapokon is) bál-melyik előadásra. További előnye a bérletnek, hogy üdülőhelyeken is érvényes, tehát a nyári pihenés ide­jén is felhasználható. Az ifjúság kívánságára külön if­júsági mozibérlelet bocsátottak ki 1.50 forintos áron. Ez a bérlet nor­málfilmszínházakban 1,50 forintért, keskenyfilmszínházakban 1 forint­ért feljogosítja a jegy bemutatóját, a legjobb hely igénybevételére, törvény tiltja és bünteti a háborús usztítást. Mi nem félünk attól, hogy a nemzetközi feszültség eny­hülése a profitok csökkenéséhez, gazdasási válsághoz vezet", .— olvasható a Magyar Függetlenségi Népfront vá'asztási felhívásából. „A mi elemünk n teremte békél A mi hazánk a béke országa! A magyar nép a béke népei" — hangsúlyozta Rákosi Mátyás elv­társ, pártunk vezetője, kormá­nyunk feje, a budapesti választási nagygyűlésen. 1952—53. évi költségvetésünk 85.8 százalékát népgazdaságunk fejlesztésére, kulturális, Szociá'is és egészségügyi célokra fordítjuk. Eisenhower beszédéről szólva a budapesti gyűlésen ezeket mon­dotta Rákosi elvtárs: „Az elnök beszédében úgy állí­totta be a fegyverkezési versenyt, mintha az Egyesült Államok veze­tői fájlalnák legjobban, hogy isko. lak, kórházak és utak helyett bom­bázókat és hadihajókat kell gyár­taniok. A nagyobb nyomalék ked­véért felsorolta, hogy egy-egy ilyen gyilkoló eszközböl mi mindent le­hetne a polgári lakosság számai a készíteni. A hiba csak ott van. hogy az amerikai lökések — és a löké­sek általában _ nem azl termelik elsősorban, amire a dolgozó töme­geknek legjobban szükségük van, hanem azt. ami a legnagyobb, a maximális hasznot biztosítja szá­mukra. A legruvobb hasznot pt­dig a hadiszállítások ad|ák. Emia't a háborúk, benne a hidegháború , a hadiszál ttok. n halálpvárosok számára valóságos aranyesőt je­lentenek" Még egv tény am'g I9T- 38-heri az Egyesü l Áttörnek Völti©''veté­sének csak 14 százalékát íot'tital­ták hadikiadásra addig az 1932— 53. évi költségvetés 74 száza ékít a háborús elökészü'elek emé.ztik fel

Next

/
Thumbnails
Contents