Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-20 / 116. szám

SZERDA, 1953. MÁJUS 20. Pár télét • Pártszervezetek, propagandisták, népnevelők feladata az oktatási évad sikeres befejezésében AZ AISÖFOKU PART- ÉS KADEROKTATAS egyes formáin április 18-tól a választasok befeje. zéséig szünetet a pártoktatás. Ezalatt az idö alatt a hallgatók és propagandisták a választás agitációs munkájában vettek részt. A választások után azonban folytatódik Q pártoktatás, hiszen befejezzük az oktatási évet. Ahhoz, hogy az oktatási évad sikeresen befejeződjék, komoly munkát kell kifejteniük az alapszervezeteknek, de sok segítséget ke l, hogy nyújtsanak ehhez a propagandisták is. Csak abban az esetben lesz eredményes az oktatási év befejezése, ha a pártszervezetek vezetői foglalkoznak az oktatással szervezetileg is és megadnak minden tartalmi és szervezeti segítséget a propagandistáknak az eredményes munka érdekében. Az alapszervezet vezetőinek lát. niok kell elsősorban az', hogy az 'alapszervezet a ráháruló feladatokat csak akkor tudja megoldani, ha tagjainak zöme tanul, képezi magát. Ha jó e pártokta'ás az adott területen, akkor ennek kiíratása van a termelő munkára is. Nem gátolni, hanem éppen elősegíteni kell az oktatás folytatását, hiszen a jó okta'ás elősegíti a ter melömunkát, a pártmunka színvonalénak fokozását. Az a lap szer. vezet vezetői jobban aktivizálják a hallgatókat és akkor a feladatokat eredményesen tudják megoldani. Azoknak a hallgatóknak, akik ncm végeztek eddig pártmun. kát, pártmegbízatási kell adni. A legjobb hallgatókat felelöaebb pártmunkával kell megbízni. Ezenkívül a jól fejlődő pártonkívüli halL ga/ókat, — akik egyéb szempontból is megtelelnek — tagjelöltnek ke/l javasolni és ezzel elősegíteni a pártépítési munkát. AZ OKTATÁS FOLYTATÁSA fonto6 azért is, mert a még hátralévő idő alatt olyan anyagoik kerülnek feldolgozásra, amelyek elősegítik népnevelőink munkáját. A politikai iskola I és II. évfolyam szefnináriumai'i átveszik a hallgatók az isméttés előtt a „Begyűjtés szerepe pártunk paraszt politikájában" című témát. A begyűjtési rendelet feldolgozásának célja az, hogy elősegítsük a népnevelők felkészítését a gabonabegyüjtésseJ kapcsolatos politikai felvilágosító munkára. Ugyanezeknél a szemináriumoknál összefoglaló ismétlésként feldolgozzák a XIX. kongresszus tanf'ásait Az ismétlés ideje alatt az összefoglalókon a hallgatók a XIX. kongresszus anyagából szerzett ismereteiket felfrissítik és maradandóbbá teszik, egyben számotvetnek azzal, hogyan tudtók felhasználni a tumrttakat a mindennapi munkájukban, a párt erősítéséért, a béke megvédéséért, a termelés fokozásáért folyó harcban. Az alapismereti tanulókörökön „Pártunk a magyar nép vezetője" című témát fejezik be, amelynek átvétele megismerteti a hallgatókat pártunk harcaival. A tagjelölt tanulókörön viszont befejezik a ,J>úrtunk szervezeti szabályzata" című téma átvé'e'-él. Az alapszervezetek feladata — és ebben o munkában a vezetőség tagjain kívül részt kell venniök a pórt bizalmiaknak is —, hogy elbeszélgessenek minden hallgatóval ez oktatási év befejezéséről. A pártszervezetek vezetői vegyenek részt a szemináriumok összefoglalóin , ismertessék itt a pártszervezet előtt álló idösaeTŰ feladatokat és beszéljenek arról, hogy ezek megvalósításából hogyan vegyék ki részüket a hallgatók. MI A PROPAGANDISTÁK FELADATA? Elsősorban az, hogy alapos telkészülésscl segítsék az oktatási év sikeres befejezését. Fontos kérdésnek kell tekinteniük a még hátralévő anyagok feldolgozását és ennek' alapján kell felkészülniük az előadásokra, szemináriumok levezetésére. Az utolsó foglalkozáson értékeljék a szeminárium munkáját, röviden mondják <M a hallgatók fejlődését, tanú' á»ét. Dicsérjék meg azokat a hallgatókat, akik egész évben jól tanultak, rendszeresen resztvettek a foglalkozásokon. Az utolsó öszszejövetel alkalmából osszák ki a bizonyítványokat azoknak a hallgatóknak, akik-a foglalkozások kétharmadán részt vettek. A pártszervezet segítségével kövenenek el a propaqandislák mindent, hogv a- összefoglaló szemináriumon mindég hallgató jelen legyen. Az ösz»refogla ókat tegyék ünnepélyessé, maradandó em'ékű eseménnyé azáltal, hogy szér> tiszta, virággal dszltetl szemináriumi helyiségbe jöjjenek össze.. Egykét hallgató szavaljon. A' propagandista elvtárs olyan hangulatot teremtsen, hogy minden hallgató érezze; a párt törődik vele és a pártnak kell számot adnia eddigi tanulásáról. Feladata még a propagandistának, hogy a hallgatók fejlődéséről rövid feljegyzést készítsen és javaslatot tegyenek a jövő évi oktatási beosztást illetően. Ezt az összefoglaló utón juttassa el az illetékes pártbizottságnak, párt. szervezetnek. A NÉPNEVELŐK FELADATA, hogv a választások után továbbfolytatva agitációs munkájukat, elősegítsék a tavaszi növényápolási munkákat, a nyári munkákra való felkészülést, majd a betakarítást, üzemekben pedig a tervek 'ovábbi maradéktalan teljesítését. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy tanuljanak. Éppen ezért a választások után kapcsclöd' janak be azonnal az oktatásba, ne nyűgnek vegyék az oktatás 'o. vábbfolytatósát és sikeres befeje. zését, hanem ismerjék fel, hogy uz saját munkájukat Segíti elő. Népnevelőink segítsenek a propagandistáknak szervezetileg őszszehozni a szemináriumokat. Az OKTATÁSI ÉV BEFEJEZÉSÉVEL párhuzamosan az alapszervezeteknek hozzá kell fogniok a jövő oktatási év előkészítéséhez. A pártbizottságok, pártszervezetek május 17-e után azonnal fogjanak hozzá a propagandisták kiválogatásához, hogy alaposabban megismerjék a propagandisták munkáját. Vizsgálják meg az alapszervezetek, hogy a választási munka során, mint kisgyűlés előadók, hogyan állták meg helyüket propagandis. téik. Már most gondoskodjanak arról, hogy a nyári kiképzésen minden propagandista elvtárs résztvegyen és erről beszélgessenek el velük. Követeljék meg; minden propagandista adjon fe'jegyzést arról, hogy a jövő oktatási évben milyen oktatásra javasolja hallgatóit és ezt a hallgatók beosztásánál vegyék figyelembe. Az idei pártoktatási év sikeres befejezése és a jövő oktatási év edőkészítóse érdekében tegyenek meg mindent az alapszervezetek, a propagandisták. — a népnevelők pedig jó munkájukkal segítsék ezt elő. Maiuz Istvánné Megyei Pártbizottság munkatársa A Román Népköztársaság kormányának tiltakozása az olasz kormánynál Bukarest (TASZSZ). A Román Népköztársaság külügyminisztériuma a bukaresti olasz követségen ke. resztül tiltakozott az olasz kormány, nál azok ellen a kiállítások ellen, amelyekel Rómában és más olasz városokban nyitottak meg azzal a céllal, hogy hazug színben tüntessék fel Románia és más demokratikus országok helyzetét A tiltakozás rámutat arra, hogy a román kormány az ilyesféle rágalmazó propagandát a Román Nép. köztársaság ellen irányuló ellenséges cselekedetnék minősíti, annyival is inkább, minthogy az olasz kormány megbízásából folytatják. A Román Népköztársaság kormánya követeli, hogy az olasz kor. mány tegyen intézkedéseket az említett kiállítások bezárására 4, A Szegedi Központi Együttes bemutat-ója „Nyitott ajtók hete" az ipari tanuló intézetekben Május 15-én kezdődött meg az ipari tanulók előzetes jelentkezése az 1958/54-es tanévre. A vas., az építöipariszekmák, valamint a vájártanulók élete iránt különösen nagy a fiatalok érdeklődése. Éppen ezért rendezik meg az iparitanuló intézetekben május 18. ég 23. között a „Nyitott ajtók hetét". Valamennyi tanuló intézet tanulói és ta. nárai örömmel várják ezekben a napokban az érdeklődő, az altalános iskola VIII- osztályát végző lányokat és fiúkat. A fiataloknak büszkén mutatják a fisat a iskolákat, a korszerűen felszerelt tanműhelyeket és a barátságos Szép otthonokat. Nyári termelőmunkát vállalhatnak a középiskolai tanulók Ötéves népgazdasági 'ervünk teljesítésé' segíti és az ifjúság nevelését előmozdítja a minisztertanács határozata, mely szerint az idei nyáron a középiskolai tanulók szervezetten résztvehetnek a mezőgazdaság és az ipar termelőmunkájában. A középiskolai tanulók közül nyári termelőmunkát vállalhatnak mindazok, akiknek kötelező nyári szakmai gyakorlatok nincs. A tanulók szervezett munkábaállítása kizárólag önkéntes jelentkezés alapján történik. Az építkezésekre "c«k fiútanu'-ókat osztanak be, elsősorban 16 éven felülieket. A mezodolgoleánytanulókat lehetőleg k gazdaságba irányítják. Egy-egy diák négy hétig zik a kijelölt munkahelyen. Az első munkaszakasz június 28-'ól július 25-ig, a második július 26tól augusztus 22-ig tárt. A tanulókat 10 tagú rajokba osztják, minden 40 főnyi tanulócsoporthoz egy. egy felügye'-ö pedagógust osztanak be. A kötelező munkaidő napi nyolc óia. Az érvényben lévő normák alapján, teljesítmény szerint díjazzák a tanulókat. A nyári munkában résztvevők megfelelő szállást, napi háromszori, elegendő niennyiségű és minőségű étkeztetésé' a vállalat biztosítja. (MTI). A köaelmuhban lezajlott Országos Kuliárverseny is egyik bizonyítéka volt annak, hogy né• pünk hagyományai, kultúrkincsei, — melyekei leihasználunk a szocializmus építése közben —, újból életre: keltek. A népi kultúra haladó hagyományainak alkalmazása nem lobbant el szalmaláng ként a verseny befejeződésével, hanem szakembereinket újabb alkotásokra serkentette. Nemrég mutatla be az Egyetemi Együttes új kísérletét: „Csodaíurulya" című népi táncjátékot, mely koerográfiai gyengéi ellenére is megérdemeli sikert aratott. Most egy újabb kultúregyüttes jelentkezett, hogy egyéni színeivel gazdagítsa városunk és megyénk kulturális életét. Bár a szegedi dolgozók eddig sem szűkölködtek a jobbnál-jobb együttesekben (Tápé, MÁV, Egyelem, Kendergyár, stb.), mégis k'r váncsia várták az új együttes első műsorát, melynek központjában a ,,Szegedi Vásár" című énekes, zenés, táncos i,népi játék" állt, A Saegetii Központi Együttes néhány hónapja alakult: kiváló szakvezetők közreműködésével, neves kultúrcsoportok egybekapcsolódásával, a Városi Tanács támogatásával. Az együttes magva' a Városi Tanács nagymúltú énekkara, a szegedi népitánc oktatók kollektívája és Zsiga Ernő , közismert népi zenekara képezi. Külön dicsérettel kell megemlékezni a Nemzeti Színház kiváló lelkészültségű táncosairól, akik önzetlenül közreműködtek az együttes sikere érdekében. Az együttes tagjai minden eléjük tornyosuló akadályt sikeresen leküzdöttek (próbateremhiány, idők összehangolása, összpróbánehézségjek), hogy maradandó élményt nyújtsanak a dolgozóknak bemutatkozásuk alkalmából. A munka közben kapott erős kritikát alkotó módon építették tovább. A műsor első részében a népi zenekar vitte a főszerepet. Igényes, magasszínvonalú számokat adtak elő, köztük Weiner: Divertimentóját. Az eredetileg szimfonikus zenekarra irt mü meglepően jól hangzott a népi zenekar előadásában. Ebben nagy része van a vezénylő Zsiga Ernőnek, aki nemAZ AMU-DARJA DELTÁJÁBAN (Levél a Turkmén Főcsatorna építkezéséről) A NAGY SZTÁLIN fáradhatatlanul gondoskodott a szovjet szocialista köztársaságok népeinek jólétéről. Sztálin kezdeményezésére a szov. iet kormány 1950-ben határozatot hozott az 1100 kilométeres Turkmén Főcsatorna építéséről, 1,300.000 hektár újabb föld öntözéséről és 7 millió hektár legelő vízellátásáról a KaraKum sivatagban. Alig két és fél esztendő tett el s a nagy csatorna építői máris hátak mias munkát végeztek. * A PAMIR távoli fenn. síkjain ered KözépÁzsia legnagyobb folyója, az Amu-Darja. Vize 2500 kilométeres utat tesz meg, míg az Aral-tóba ömlik. Érdekes folyó az AmuDarja. Folyáija gyors. Útján kimossa a medret és a partokat és sok hordalékot visz magával. Végighömpölyög a turáni síkság térségein, amelyek olyan simák és egyenletesek, mini az asz. tallap. Az Amu-Darja deltá jában minden évben többmillió köbméter hordalék rakódik le. Az erre a vidékre vetődő utó,® elé meglepő kép tárul. Az. Amu-Darja a vi lék színijénél magasabban folyik, hatalmas terra. szak között amelyeket maga a folyó alakított ki. A természet sok kincscsel áldotta meg az Amu. Daxja medencéjét. Rend. kivül termékeny a talaj és kedvező az éghajlatBőven van víz nz öntözéshez. A talaj ezen a vidéken még termékenyebb, mint a Nílus völgyében. Az Amu-Darja deltája Tahia-Tas környékén kez. dödik. ahol a Turkmén Főcsatorna építése folyik és többszáz kilométerre nyúlik el, egészen az Aral-tóig. Sok sok nádborítolta öble és hol jága átjárhutallan dzsun. gelt képez, A szovjet hatalom éveiben felismerhetetlenül megváltozott az AmuDarja deltája. A nép a múltban ingoványnak nevezte ezt a vidéket. Faokével kínlódtak itt az emberek és egyenlőtlen harcot vívlak a hatalmas folyóval. M*a már más itt az élet. A szfá. lini ötéveg tervek Során átalakult a vidék. Hatalmas ipari üzemek nőttek ki a földből, felvirágzott a kolhozok gépesített mezőgazdasága. Az Amu-Darja partja* gőzhajók sípjától visszhangoznak. Ahol azelöll pusztaság és átjárlmta1lan mocsár volt, ma vá. rosok állanak: Nttkusz, Mujnak, Hódzsejli, Kunya—Urgeocs. A szovjet emberek, Sztálin útmutatása nyomán elhatározták, hogy vizet vezetnek a sivatagba, hogy öntözni tehes. sen a Kara-Kum sokmiL lió hektár földjét, ottani a sivatag évszázados szomjúságát A szovjet emberek nem riadnak vissza. ettől a feladattól. Termővé teszik, a bősig országává változtatják a:: Amudarja deltáját. A Turkmén Főcsatorna építése megoldja az Amu-Darja deltájának problémáját. Hatalma* gáf és vízkirömü állja el a folyó útját.. Az AmuDarja vizét a szovjet emberek akarata az 1100 kilométeres csatornán keresztül a Kara-Kum sivatagba vezeti. így tervezte ezt meg Sztálin. Ezért nevezi a nép a Turkmén Főcsatorna építkezését sztálini építkezésnek. AZ AMU-DARJA deL tájának vidékén 300.000 hektár új földet öntöznek é*s tesznek termővé. A szovjet, gyapottermesztés új, hatalmas bázisa létesül itt. A vidéken azonban nemcsak gya pol ferem. Rizs, lucerna, juta, kenaf, zöldség és gyümölcs — mindez hó. ven terem majd az új földeken. Zöldelö legelök borítják majd a delta vidékét- Kifejlesztik a karakul-juh tenyészti sét is. Új térségeket hódít el az ember az AraHengertől is. A Turkmén Főcsatorna egész folyóra való vizet vesz el az Amu. Darjától. Ezáltal az Araltó szintje süllyedui fog. így azután többszázezer hektár évezredek óta víz. zel borított föld válik múvelhetővé. Zsírosak és bőventermőek lesznek ezek a földek az ősidők óla lerakódott hordaléktól. Mindez pedig nem a távoli jövő távlata. Az Amu-Darja deltájának kiszárítása a Ka. ra-Kum sivalag átalakítására irányuló terv lényeges része, a Turkmén Főcsatorna építésé" nek fontos, láncszeme. A TURKMÉN Fö. CSATORNA építői mögött már ha'.almás előkészítő munka áll. Nagyszerű munka vár még rájuk: 1100 kilómé.eres csatorna megépítése. Megindult a nagy tű. madás a Kara-Kum siva. tag ellen! Nincs messze «z anap, amikor a Szovjet nép teljesen megvalósítja a ha almás lermészetátaiaí ési tervet, amelyet 'S'ji'in lángesze alkoio'l. (Jefanén) csak vezényelte, hanem hegedűjével vezette is zenekarát. Az emigráns, ellenforradalmi orosz balalajka zenekarok által elcsépelt dal és Brahms: Magyar tánca nem illett ebbe a műsorba. A még jobb munka érdekében az egyes szólar mokat még több próbával csiszolják össze és felszabadultabban játszanak. Énekkar: határozott fejlődés mutatkozik az énekkar munkájóban. Pompás, szárnyaló dallamú, frissen pezsgő tömegdalokat és vidám, hangulatos népdalfeldolgozásokat énekeltek. Meg kell azonban oldaniuk, ha tovább akarnak fejlődni, hogy a jó haaganyagú „öregek" mellé, fiatalokat szervezzenek. Hangképzéssel csiszolják tovább a szólamok hangszineit és árnyalatait. Figyeljenek a biztos kezdőhangra és a pontosabb belépésekre. A Mezei-Szalai által djöadoH pontozótánc mellett szívesen láttunk volna a műsor első részében még egy két kisebb táncszámot. A műsor második rémsében került sorra a Szegedi Vásár: Mer zei-Szatmáry kompozíciója. Sok egészséges ötlet, vidámság, tréfa és tánc sziporkázik benne. Némi átdolgozás és csiszolás után elfogadnánk mai életünket fükrözö Vidám Vdsár-nak is. Szalmáry biztos kézzel szivmelegítö alkotókedvvel nyúlt a népdalfeldolgozásokhoz. De a legjobban összeválogatott népdalok sem lejthetik ki hatásukat, ha nincs a cselekménynek eszmei vonala. A „Ver sár"-nak pedig nincs eszmei mondanivalója, csak szórakoztatni akar. Az átdolgozáskor kerekítsenek mesét a hasonló kompozíciókhoz. Az ötletek mozaikszerűen kerülnek egymás mellé, hiányzik az egységes cselekmény. Néhány ötlet a „Vásár"-bél. — Dereng. A vásárosok kirakodnak, betódul a nép, hangulatos népdalokat énekeU nek, bejönnek a tápai lányok, lány és íiú táncok váltják egymást. Cigánytánc, lisztbelúvás, lepényevés, foghúzás, zsákostánc, papucslopás, folucsúíolók, zsákbafutás és a végén fergeteges párostánc. — A Vásár másik alkotója Mezei K-it* roly, az együttes koerográfusa, szTVvel-lélekkel dolgozott. Mindenütt ott van és minden számoan benne van. Helyesebb lenne azonban, ha inkább csak irányítaná az együttest és így kívülről könnyebben észrevenné a hibákat is. Ilyen hiba például, a tápai táncoknál a lányok túl széles kéztartása, a csipőmozgásuk is erőltetett. Az alapvető dolgok helyes beidegződése az, mely hitelesíti egy tájegység táncjellegét, hozzájön még az egyes motívumok Usztasáqa, egyszerűsége. Ilyen szempontból még nem teljesen érettek a számok. A motivumkötések nem egységesek, túl zsúfoltak és kevertek. A ruhák azonban, melyek eredeti alsóvárosi darabok után készültek, a szivárvány színeiben pompáztok. Szükséges lenne azonban kellő számú ruhát szerezni, ezzel a táncosok tartása még hitelesebbé válna. A cigánrtnnent ragyogó technikával adta elö Markovits és Lehoczky. Megérződik a mozgásukon a jó balettiskola, azonban tudni kell, hogy a cigánylányoknak a „rókatánc" olyan vörös posztó, mint a tápéiaknak a „szatvorszentelés", — csak kisebb fiúk járják. Szegedi Vásárról lévén szó, hiányoltuk a népdalok eredeti tájnyelvi szövegeit, azzal m.ég *zcsebb lehetett volna. együttesnek megérdemelten közönségsikere volt. NAGY DEZSŐ etnográfus Az nagy Kü'döttséq utazott a Szovjetunóba a szovjet felsőoktatás tanulmányozására Andics Erzsébet, a felsőoktatási miniszter első helyettese vezetésével kedden reggel küldöttség utazott a Szovjetunióba az élenjáró szovjet felsőoktatás tanulmányozására. A búcsúztatásnál megjeleni Erdey. Gruz Tibor felsőoktatási miniszter®