Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-01 / 102. szám

Öfen a tartós béke szilárd erődje, hazánk felszab2Jííója, a koasmüízmüsí díadakisaa építő Ssovjeíisaíó' Éljen és viruljon a magyar és a szovjel nép őrök testvéri barátsága! rdEVMB Ünnepi kultúrműsor szórakoztatja Szeged dolgozóit mújus első három napján ' Az idei május elseje, mint a irályi ig, zenés ébresztővel kezdődik .Hot szegedi zenekar járja végig reggel 6 órától a város teriiletét s kő. szvntik az éten járó dolgozókat. A hangulatos ébresztő után megindul az emberáradat Újszegedre, a hagyományos május elsejei ünnepségek színhelyére. A liget fát alatt több nap óta kopácsollak az ácsgk, éintették a sátrakat, amelyek kának a mai napon Szeged dolgozóinak. A Vendéglátó Ipar, cz Életmű szerkiskereskedelmi Vállalat sátrai mindenfelé megtalálható a ligetben. Étellel, itallal várják Szeged dolgozóit a kilencedik szrabad május el. sején. Egész napon át változatos műsor biztosítja a dolgozók szórakozását a szabadtéri színpadon s a liget egyéb nyebnes szórakozóhelyet biztosít a- j helyein. A május elsejei kultúrműsor Délelőtt 10 órától kul(úr és sportmü-, kéné indulni...". valamint „Elki. sor a szabadtéri színpadon, valamint az újszegedi sportpályákon. A Icul' lúrműsorban fellépnek: az Újszegedi Kender fúvószenekara a Lemez, gyár táncesoportja. Somorjai Éva, a szegedi Nemzeti Színház tagéi: Pepita dalát ás a Cigánybáróból: Saffi dalát adja elő. Szerepel a Jutófonógyár népi tánccsoportja. A Lemezgyár rigmusbrigádja illán Radics Tibor, a Nemzeti Színház művésze Musszorgszkij: Bolha dal és Kern: Missziszipi dalát adja elő. üevecseri: „A béke katonái" című versét elmondja a tanítóképző egyik növendéke. Fellépnek még: a tanítóképző rigmusbrigádja, a Petőfi Laktanya kultúresoportja, az MSZT központi színjátszó csoportja vá. tosztási villámjelenettel, a közalkalmazottak népi tánccsoportja magyar népi tánccal, a MÁV rigmusbrigádja, 65/9, Építőipari Vállalat tánccsoportja és a Kossuth Zsuzsanna ápolónőképző népi táncesoportja. Délután folytatódnak a kultúrműsor számai. Délután fél 4 órától a szabadiéri színpadon aPostás Szakszervezet szalonzenekara játszik. Műsoron Strauss: Denevér nyitány, Hacsaturján: Kurd-táno, Veiner: Rózsatánc. Sugár Károly, a Nemzeti Színház művésze Tamási; ,,Újabb hidat, újabb gyárai" című versét szavalja el. Utána a Dél rost tánccsoportja mutatja be műsorát. Ezt követően Pataki Béla, a Nemzeti Színház művésze Kodály; ,,E1 últom magamat" című szerzeményét énekli. A MAV táncesoportja „Három ugrás leánytánc".ol adja elő. A Szegedi Kender rigmusbrigádja, majd as Ingatlankezelő tánccsoportja mutatkozik he. Utána az MSZT pengetős zenekara következik. A MÁV tánccsoportja fiútáncot mutat be. Vajda Béláné magyar és orosz népdalokat énekel, a MAV kirzenekarának kíséretével. Az MSZT közpon'i színjátszó csoportja választási villámjelenetet ad elő. Ezt követi az Állami Védőnőképző Intézet és a Tanítóképző tánccsoportja. Sugár Mihály a Nemzeti Színház művésze két számmal lép tel: önéletrajz és Csú ga-biga. Utána Olgyai Magda, n j Nemzeti Színház művésze. Ljepink Moszkva-keringő és Miljutin: Lenin-hegyeken című szerzeményéi énekli. A Pataki.Olgyai kettős duettet énekel a Figaró házasságéból, M ácsai Emmy, a Nemzeti Színház művésze Kupala: „Lenn", című versét mondja el. Ezt köve- ' tőén n Konzervgyár orosz népi tánc- j csoportja adja elő műsorát. 4 május 2-i és 3-t kultúrműsor Májug 2-i kultúrműsor: délelőtt , fél 12-tól fél l-ig a Honvéd Zene-; kar a Klauzál-téren térzenét ad. , Délután 4 órai kezdettel az Újszegedi Szabad'éri Színpadon a Tápéi Népiegyüttes ad műsort. Május 3-án délu'án 3 órától a j Széchenyi-téren felállított szu- j badtéri színpadon folytatólagos kultúrműsor. Közreműködnek: a MÁV fúvoszenekara, a Jutafonógyár, a Szegedi Kendertonógyár népi zenekara szegedi és szegedkörnyéki da. lókat játszik. A tánccsoport tápéi népitáncot mutat bs. Az Egyetem rigmusbrigádja, a Konzervgyár orosz népitánccsoportja, az EgyeNAGY SÁNDOR A ic.öiő-yűléson ördögit András elv.ül®:, a Szegedi Kenderfonógyár dolgozója javasolta képviselőjelöltnek. A dolgozói: egy emberként egyszerre emelték magasba lcarju. kat: elfogadták képviselőjelöltjük, nek Nagy Sándor, Sztálin-díjjal kitüntetett Kossuth-díjas írót. Nagy Sándor fiatalon megismer, kedett az élettel. Apja szegény ku. temi Népiegyütles cs színjátszó- jk,^ ^ ^ ,u<fto csoportja mutatják be műsorukat szegedi dolgozóknak Kerékpár és egyéb közlekedési eszközök megőrző helyei május 3-án Szegeden A szegedi járás községeiből gépkocsikkal, lov«s-fogatokkal és kerékpárokkal jönnek Szegedre a május 3-i válasz'ási nagygyűlésre a dolgozók. A szegedi városi tanács intézkedett a közlekedési eszközök megőrzéséről. Vasárnap központi megőrzőhelyet létesítenek a Marx-téren és Újszegeden. Szóreg község felől érkezők Újszegeden, a Temesvári-kőrúton hagyhatják kocsijaikat, a kerékpárok megőrzésére rendezik be az újszegedi Kender- és Lenszövőgyár Vörö6 Lobogó sportpályáját. A nagygyűlés befejeztéig sem lovnskocslk, sem kerékpárok nem haladhatnak át a hidon. Az újszegedi vámházhoz érve, már rende. ző gárdisták igazítják el az érkezőket. A Tisza szegedi oldalán lévő községek dolgozói kocsijaikat, kerékpárjaikat a Marx-téren helyezik el. A Petőfi Sándor-sugárút, a Tolbuchin-sugárúb a Vásárhelyi-su. gárút, a Csongrádi-sugárút, s a Felső Tiszaparton érkezők csak a Nagy.körútig haladhatnak, s a Nagy-körúton tovább u Marx-térig. Innen vonulnak fel gyalogosan a Széchenyi-térre, a nagygyűlés színhelyére. VI MÁ 1VS 1 a Szegedi Kenderfonógyárban " " lllllllllllllllllllll IMI Illlllll II Ml II MII IMIIM IMI MIM IMII MM IMII MIM II A gyár barna épületének honi. 1945.ben ünnepelte először a málokzatán hatalmas méretű vörös | ju'st szabadon. Két fiát, JánoiSt és drapéria hirdeti, hogy nagy ünnepe I Gusztávot ebből az üzemből vitték van az üzemnek. A pirog zászlók el és másfél évre lecsukták, mert rodőzött mezejéből messzire kiáltanak a betűk: , .Éljen május lt" s alatta: „A hazáért, az ötéves tervért, nagy békealkotásainkért — szavazz a népfranfra!" A Szegedi Kender falán többszörös súlyuk van ezeknek a szavaknak. A munkásnyúzó Wimmerek, Faragók és Begavári.Back Bernátok börölöne volt ez a komorfalú epület, amelybe sírva tekintett be még a napsugár is. 1883-ban alapították a gyárat. Azóta egész fel. szabadulásunkig a munkás kizsák. mányolás mintatelepévé fejlődött ki ez az üzem. Wimmer vezérigazgató úr gyermekvédelme Kovács Sándorné elvtársnő, tár. sadaioimbizlosítási felelős a rngyogóan tiszta, és ízlésesen berendezett ÜB-irodában kedvesen fogadja a hozzáforduló dolgozókat. Úgy ismeri az egész üzemet, mint a tenderét: már 13 éves korában negy testvérével együtt idehajtotta a nincstelenség és nyomor. A kapitalista Wimmer a gyerekekkel napi 12 órát robotoltatott és felényi bért fizetett, mint a felnőtt munkájáért. Emellett pofozta és rugdosta őket. Hírhedt volt az üzemi „lányszállá, sa", ahol a végletekig kimerült, vézna gyerekek végigszenvedték a kaszárnyai fegyelemmel és éhezte, léssel fűszerezett tömeghálóhely minden borzalmát — nem ingyen, mert a szállás költségét lefogták a bérük hői. — Sok gyerek dolgozott itt abban az időben — mondja elkomorulva Kovácsné elvtársnő. — Nem felejtem el soha. hogy amikor a minisztériumhoz intézett számtalan tiltakozó és panaszos feliratra vizsgálat indult, bennünket, gyerekeket nz anyagtartó hfnnúkba és ládákba bujtaüak a bizottság elől. Ott kuksoltunk meggémberedett tagokkal órákig, amíg a „vizsgálat" tartett és azután —• minden maradt a ré. giben. Május l e üldöztetést, rendőrkor, dont, börtönt jelentett a múltban. Mison Ado'f elvtárs közel 40 éve dolgozik a Kenderben, de csak meg merték mondani az igaza'. A Lecsón, testvéreket minden május l-e előtt lefogta a rendőrség, nehogy szervezni tudják az ünnepetA dolgozók titokban gyülekezhettek a Kálteii-ligetben, ahol a rendörko. pók sanda tekintettel, ugrásrakészen várták, mikor köthetnek bele az ünneplő munkásokba. Schuszter János művezető így emlékezik vissza: — Akkora, por volt a műhelyben, tatai. így aztán ő is kubikos lett, mint apja elődei. Nagy Sándor apja nagyon szeretett mesélni: elbeszélő tehetségét az író tőle örökölte. Tehetsége azonban a Horthy korszakban nem ludoíl kibontakozni. Nem voll módja írni, s olvasni is keveset tudott. Szülőfalujában, Nagy. baracskán, Ján Vilmos orvos könyv, tárából kapott először könyvekel. Itt ismerte meg a magyar klasszikusok és a népi írók műveit. A felszabadulás ut.án kezdett írni. léit, a Sztúiin.dijal kapla. Művét Zscmbón írta. Abban az időben [együtt fáradozo't a zsombúi dolgozó | parasztokkal a tszcs létrehozásán, í együtt dolgozott, együtt harcolj ve. iük az ellenség ellen. Erről u mun. kajáról számol be és egyúttal ezt a munkát segíti a kitüuteteti elbeszélés. 1952-ben egyhónapos tanulmányúira a Szovjetunióba ulazott. Ismerkedett a szovjet élettel, n szovjel írókkal, találkozott a kom. munizmust építő szovjet embereklce). Legnagyobb élménye az volt, hogy a május 1-i, moszkvai felvo. hutáson közelről láthatta Sztálin élvtársat. Nagy Sándor elvtárs a megalakulás óta dolgozik az írószövetség szegedi csoportjában. Állandóan segít: a fiatal írókat. Egyéni foglalkozás, sal segíti őket nagyobb irodalmi feladatok megoldására. A szeged írócsoport az ő munkája eredményeképpen szilárd kollektívává fejlődött, s működését vidékre, a kör. nyező városokra, falvakra is kitér, jesztette. —; Az író a nép képviselője, az irodalomban — mondja Nagy Sándor elvtárs. — Nagy megtiszteltetésnek és a magam számára komoly kötelezettségnek tekintem te. hát, hogy a Szegedi Kenderfonó. gyár dolgozói képviselőjüknek je. Ibitek. Eddig is arra törekedtem, hogy írói munkámmal dolgozó népünket képviseljem, de most, hogy a törvények létrehozásában is közvetlen és tevékeny munkával vehetek részt, ez a feladat még fokozol, íabb. Még jobban arra törekszem, hogy dolgozó népünk akaratának, törekvéseinek képviselőjévé váljak. A Szovjetunióban járva tapasztalElőbb a „Délmagyarország"-náll tanl, j10gy a szovjct írók mennyire majd a „Szabad Nóp".nél dolgo- közélett emberek. Részt vesznek a Már akkor elzott. mint ujsagiro. határozta, hogy komolyabban foglalkozik a szépirodalommal. Ebben az időben elbeszéléseket, novellákat írt, amelyek 47.ben jelentek n ~ 1 Tiszatáj, a Csillag és más fc iratok hasábjain. Elbeszélési .t 1949-ben Kossuth-díjjal juta'maz. ták. 1952-ben „Megbékélés" című novellájáért e legmagasabb kilünte. párt, a tanácsok és a Limegszervczetek munkájában. Nagy Sándor elvtárs a jelölő nagygyűlésen további munkájáról « többi között ezeket mondotta: — írói munkámmal emléket akarok állítani annak a nemzedéknek — Rákosi elvtárs nemzedékének — amely többet fejleszt évek alatt az országon, mint őseink évszázadokon át. NAGYISTÓK JÓZSEF hogy alig láttuk egymást. A porszívó berendezést, ami régi és elavult voh már, nem újították. A gépek védőrácsok nélkül működlek és napirenden voltak a balesetek. A hét-nyolc pengős hetibérért dolgozó , munkásokat emberszámba sem vet-' ték. „Mars ki kutyák!" — ez volt . Wimmer vezérigazgató legkedvesebb j szava a munkásokhoz, ha azok va. lamit kértei: tőle, Egyizben a nálajáró nökiildöltségre zárta az ajtót, mert gyermekeik nevében béremé. lést kérlek. Leszidta ölcct, míg régül az asszonyok a: irodája Mókán ugráltak ki. Üj vezetők, új eredmények A Szegedi Kender dolgozói a felszabadulási hétre vállalták, hogy terven felül 15 tonna anyagot termelnek — 20J tonnát termeltek. A választások tiszteletére felajánlották, hogy negyedévi mennyiségi tervelőirányzatukat egy százalékkal túlteljesítik s a száz százalékon alól teijesítók számát tíz százalék, kat. csökkentik. Egyrészét már en. nek is teljesítették. Hatalmas ered. menyek e2ek, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a felszabadulással akadálytalanul törnek fel azok az erők, amelyek a testileg, lelkileg kizsákmányolt dolgozókban szunnyadlak- A párt megfogta a dolgozók kezét és talpraáUítotto őket. A Wimmerek és Back Bernátok helyett az üzem régi dolgozói irányítanak: Nagygyörgy Mária volt cérnázó — ma igazgató, Czakó János volt símító — ma munka, és bárosztályvezető, Czakó István Vott símító — ma segédművezetö s ez üzemi pártbizottság szervező-titkára. Közel 200 dolgozó került még ki az üzemből vezető funkcióba. Mison elvtársat megbecsülik... Ez az új május is azt példázza, hogy a Szegedi Kender most már véglegesen a do'gozók tulajdo. nába került, övék az üzem és az ország. A szabad magyar haza, az ötéves terv bőven ontja ajándékait elébük: új törőüzemet kaptak. A Balaton és a Bükk gyönyörű tájai várják a vizesfonó, a símító és valamennyi üzemrész dolgozóit pihenés, re. ,4z üzem bölcsődéjében, napközi otthonában négy gondozónő és három óvónő vigyáz a bent dolgozók 160 gyermekére. Állandó orvosi szolgátat van s fürdő, ebédlő kultúrterem teszi napról-napra kellemesebbé az üzemi életet. A 75 éves Mison elvtárs, aki a múltban 30 év alatt még jó szót sem haltat', év. ről.évre nagyobb megbecsülésben részesül. A mult év nyarán jó mun. kája elismeréséül ingyen üdülésben vett részt Balatonleién. 1907-ben ezer forint pénzjutalmat kapottGépe mellett most is színes betűk és számok hirdetik, hogy az üzem legrégibb harcosa 12(1 százaiékot ért el eddig a választási békever. senyben. A május 3-i választási nagygyűlés ttszteietóre. Moguk közül jelöltek képviselőt Az üzem dolgozói nagy lelkesedéssel jelölték képviselőnek Rákosi elvárs és Nagy Sándor elvtárs Sztálin-díjas író mellett közvetlen mun. ka társukat: Hegyközi Júliát. Az új választás tiszteletére vállalta Nagyiván Mihályné vlzesfonó. hogy 94 százalékról 100 teljesítményét és J°6 Erzsébet DlSZ-tag. hogy a békeverseny folyamán ifi.brigádot alakít. A Szegedi Kendergyár do'gozól nsm felejtették el a multat. A kilencedik szabad május l-e még harcosabb munkára lendíti őket, hogy eredményeikkel, a május 3-i választói nagygyűlésre való szervezett fel. vonulással s májú* 17-én szavazataikkal kemény választ adjanaik a Wimmerek külső támogatóinak, az üzemüktói néhány kilométerre ránk. leső Tita-handának és az amerikai imperialistáknak. Kovács Tmre. A megyei tanácsháza egyik szobájában dolgozik Nagylttók József. Napközben mindig tárgyal valakivel; tanácsokat, útmutatásokat osztogat, Nagy felelősség hárul vállára, mert ellenőriznie kall a mezőgazdasági, a begyűjtési osztály munkáját s ez nem valami könnyű munka. Feladatát jól látja cl, amit bizonyít az a kormánykiliintetés is, amelyet ISSl.ben kapott. Nagyistók elvtárs a kapa és a kasza mellől került a megyei ta. nás elnökhelyettesi székébe. Szívesen hallgatnak a szavára a termelőszövetkezetek tagjai, az egyénileg 1 dolgozó parasztok, meri hiszen né. I hány évvel ezelőtt még ö is a földön dolgozott. És most is azért van a tanácsházán, hogy dolgozó paraszttársai érdekeit képviselje, segítse őket a több és a jobb termésért folyó harcban. A dolgozó parasztok Sándorfal. ván, az állami gazdaságok, termelő. Tzázaiékra •"emeli ^Mkezetek dolgozói Gorzsán mo-t is képviselőjüknek jelölték az v.j országgyűlésbe. Élettörténetéi azzal kezdheti Nagyisiók elvtárs is, amivel sok dolgozó paraszftdrsa: az élet sok megpróbáltatást jelenteti számára. Szülei középparasztok voltak Csongrádon, De a 16 holdra 12 család jutott — közülük nyolcan ma is élnek — és a föld nem volt elegendő arra, hogy megéljenek. Résziből ka. páltok, arattak, hogy a hiányt pótolják. Mint a legidősebb fiút, korán kivették az iskolából, mert segítenie kellett a szülőknek a kenyérkeresésben. Tizenöt éves korában már úgy dolgozott, mint egy férfi: szántott, vetett, aratott. — Az első háborúban az olasz fronton voltam — emlékszik vissza Nagyistól: elvtárs. — Amit o(t át. éjiem, az olyan szörnyű volt, hogy azóta se tudom elfelejteni. Az anyák és a csecsemők pusztulását láttam. Azért vagyok ma Í3 a béke elszánt híve, merf nem akarom, hoOII va. iaha a mi anyáink és gyermekeink megismerjék a háború borzalmait. A Horthy-korszak 25 esztendeje sok nyugtalanságot okozott Nagyiul ók elvtársnak. A csendörök sy. hasé hagyták nyugton, sűrűn „meglátogatták", mivel baloldali volt c» védelmezte a dolgozó parasztság érdekeit. A szavazati jogot Ls elvitték tőle. Nem jutott egyéb Nagy isjók elvtárs számára sem, minthogy a 16 hold bérleten dolgozzék és úgyahogy éljen. Ezt a bérletet azért kapták a csongrádi kisemberek, hogy segítsenele rajtuk, de c.z a „segítség" úgy nézett ki. hogyanig a nagybérlőknél: tíz pengőt kellett fizetniök egy hold után, a kisbérlök. nek 00—50 pengőt. A felszabadulás után úgy gondolta, hogy a Kisgazdapártban le. hetősége nyílik a kisparasztság f<lemelkedése, életkörülményeire!: megjavítása érdekében dolgoznia Nem. sikerült. Harc vojt az a jobboldali elemek ellen, míg a Kommunista Párt segítségével a helyi Kis gazdapártból is kiszorították u jobboldaliakat. 19i9J>en csatlukozojt a Rákosi elvtárs által vexit tt és 'rányitott Magyar Függetlenségi Néíjfronlhoz. A legutóbbi országgyűlésben mint alelnök, a legmesszebbmenően képviselte a dolgozó p* rosztság érdekeit. — Amikor megtudt-m, lwgy újból képviselőnek jelölnek — mondja —, elhatároztam, hogy míg töbjrj fogok tenni a dolgozó parasztsúg érdekeiért. Elhatároztam azt *s, hogy még jobban megismertetem, velük, mit láttam a Szovjetunióban, amikor kintjártam a paraszt'cüldö't. eéggef, s megmagyarázom: a uargüzemi gazdálkodás útja bii'os'tja számunkra egyedül a felmélkedést. Most is igy fesz Nagyistók elv. társ. Azért dolgozik, hogy a meglévő termelőszövetkezetek minél > ,Yisebbek, m-inél. szilárdabb':!: legellek; azért dolgozik, hogy inh:-'! több kivüJállő dolgozó paraszt a szövetkezés úljál válassza.