Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-14 / 111. szám
CSÜTÖRTÖK, 1953, MÁJUS 14. Választópolgárok! Ellenőrizzétek szerepeltek-e a választói névjegyzékben! Ha valaki kimaradt, forduljon május 15-% a Városi Tanácshoz utólagos felvételért, hogy Alkotmányunkban szentesitett szavazati jogát mindenki gyakorolhassa! Minden nap a népfrontra szavaz a Daróczi-brigád í 'A rönkök olt sorakoztak a gatter előtt. Pár perc és 2 óra. A brigád már olt állt, hogy a délutáni műszakra átvegye: a munkát, aztán Daróczi János, a sztahánovista brigádvezető kiadta a jelszót t — Indulhatunk! 'A gatter 15 kerettűrésze zúgva vágta a hatalmas farönkből a deszkákat. A belógó kocsiban már ott volt a következő rönk. Ez a legfontosabb. Ugy mondják a Szegedi Gőzfűrész galterosai, hogy a ,,bütü" mindig találkozzon, vagyis a következő rönk eleje már ott legyen a feldarabolt fa végénél — egy pillanatra sa járjon üresen a gép. Két henger szorítja össze a la törzsét és folyamatosan tolja rá a gyorsan lel-le járó keretíűrészre és a másik oldalon egy-kettőre 8—10 deszka jön kl. Közben ráerősítik a beíogókocsira a következő rönköt és már tolják is a hengerek leié. Oravecz István abban a pillanatban, mihelyst a gatter üres lesz, már állítja a hengert a következő rönknek megleielően, a két vég szinte találkozik «— megy folyamatosan a munka. I A keddi napon Daróczi Jánosfiak sokat forgott kezében a nagy fejsze. Görcsös, csomós akáciákat vágtak, amely egyébként is n legnehezebb munka, mert szívós, kemény sűrű. Külső görcsöknek viszont nem szabad a galterba menni. Azért csak találkoznak a bűtük — jelentette ki határozottan, miközben villámgyorsan járt kezében a fejsze. Homlokáról csurgott a veríték. Munka közben nem igen szokot beszélni, de azért még hozzátette. Rákosi elvtárs bízik bennünk. Megmondta vasárnap is, hogy mit kell tennünk a béke megvédéséért. A Daróczi-brigád minden tagja tudta,, hogy mit tegyen. .4 nehéz munkában egy percig sem állt a gép. A gatter oldalán egy iekefo táblán van jelezve a feladat. A választási békeversenyben naponta 15 köbméter la lelvágását vállalták. És a keddi napon, amikor különösen nehéz volt a munka 18 köbméter fát vágtak leli Tegnap, szerdán köbmétert. elérték a 20 — A bányákba megy, gyorsan kell csinálni — mondogatták egymásnak. Németh János és Bálint József, a brigád másik két tagja, alig győzték elrakni a gatter túlsó oldaláról a levágott deszkát. A vúfrontra — tette lel szinle magának a kérdést, de a többiekhez is. — Sztahánovista lettem, kitüntetett ember vagyok, szaktanfolyamot végeztem, jól keresek. Szebb az élet és még szebb lesz. Ezért! Azzal kelt is tel, mert már közel volt a munka ktzdése. A brigádja tagjainak szeméből látta, hogy mindegyiküknek lett volna egy pár szó mondanivalója, örömmel dicsekedni, melyikük, miért szavaz a néplrontra, de hál kell sietni szaÖTÉVES AZ ÜJ VILÁG lasztásí békeversenyben különösen összelorrt a brigád. Munka elötl szoktak beszélgetni a dohányzóban és igen csak a választásokra terelődik a szó, — 27 éve dolgozom itt az üzemben — mondta Daróczi János, miközben mélyeket szippantott a cigarettájából — és csak most van igazán értelmet a munkának. Hát melyikünket érdekelte a munka, amikor 18 fillér órabért kaptunk, s amellett ott állt n hátunk mögött a Lippai és hajtott bennünket, hogy ,,csináljuk, csináljuk". — Miért szavazok én a népvazni — a gatter mellett. Mert nem kis része van a Daróczi-brigádnak abban, hogy május 12-ig előirányzott havi teavét 175 százalékra teljesítette az üzem értékben. — Meg akarjuk nyerni a Megyei Pártbizottság vándorzászlaját — jelentették ki riöbben és a Daróczibrigád is szívvel-lélekkel harcol ezért a célkitűzésért is. Kint a bejáratnál a falitáblán pedig az elsők közrftt szerepel a Daróczibrigád neve. Mellette pedig felírás: „Jó munkánkkal a néplrontra szavazunk." M. T. Minden dolgozó asszony a népfrontra szavazzon Vasárnap Rákosi dvfárs beszélt hozzánk. E'mondottai milyen, eredményeket értünk el az elmúlt évek során. Nekünk asszonyoknak is arra kell gondolnunk a választás előtt, pártunk, ál'amunk, amit ígért az elmutt választáskor, 1949 májusában —-- azt megtartotta. Erezzük ezt saját életünkben ts. Megbecsült dolgozók vagyunk- részeset ötéves 'ervünk megvalóstlásá. nak. ötéves tervünk eredményeként étetünk egyre szebb lett Az clmutt évek alatt a családi pót'ék1. melyet gyermekeink után kapunk, háromszorosára emelkedett. A most, március elsején életbe lépett ren. delet értelmében minden újszülött 400 forint értékű babakelengyét kap államunktól. Nem gond most már a gyermek, mint a felszabadulás előtt, hisz a bölcsödékben, óvódákban a kicsinyek ezreit nevelik gondos felügyelet alalt, amíg mi, édesanyák dolgozunk. Minden asszonynak, amikor az urnák elé járul 17-én> arra kel' gondolnia, mit kapott az 'elmuit évek során. De ugyanakkor gondolnunk kell következő ötéves tervünkre, a további hatalmas építkezésekre, életszínvonalunk további emelkedésére, mert ezekre szavazunk vasárnap, amikor szavazatunkat a Népfront jelöltjeire adjuk. Matajsz Mártonné, a rókusi MNDSZ csoport tagja R Moszkvában tanuló ösztöndíjas magyar fiatalok kitűnő vizsgaeredményekkel is szavaznak a Magyar Függetlenségi Népfrontra Moszkva (MTI). A Moszkvában tanuló magyar fiatalok vasárnap a moszkvai ,,Lomonoszov".cgyctemen lelkes hangú választási gyűlésen tettek hitet a szocializmust építő magyar nép iránt; hűségükről, a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar nép szeretett vezére. Rákosi Mátyás iránt érzett hálájukról. Lelkesedéssel fogadták meg Rákosi Mátyásnak írt levelükben, hogy kitűnő vizsgaeredményekkel, jó tanulással szavaznak majd a Magyar Függetlenségi Népfrontra. A békeharcban reám is nagyobb feladatok várnak — 10 százalékkal emelem teljesítményemet A Szegedi Erőműveknél dolgozom, a Vörös Október karbantartó brigád vezetője vagyok. Az újságból olvastam Rákosi elvtárs beszédét. A sorokból úgy éreztem, hogy Rákosi elvtárs hozzám is szólott. Gondolatban visszatekintettem az elmuit hónapokban végzett munkámra és mérlegeltem, hogyan dolgoztam. A termelési eredményeim mutatják, hogy egyenletesen növeltem eredményeimet. Február hónapban 726.5 százalékot értem el, márciusban 129.0 és áprilisban 130.2 százalékra növeltem termelésemet. Amikor Rákosi elvtárs beszédét olvastam, arra gondoltam, hogy az építő munkában, a békeharcban rám is nagyobb leiadatok várnak. Tovább kell, hogy emeljem eddigi normateljesítményemet. Ezért fogadalmat teszek, hogy átlagomat 10 százalékkal emelem. Ezt minőségi munkával akarom elérni. A Vörös Október brigád minden tagjával együtt felajánlásaink teljesítéséért még nagyobb munkalendülettel küzdünk és 17-én a brigádommal együtt a népfrontra sza" r,ázunk. SZŰCS GYÖRGY Az Cj Világ, mint a MagyarSzovjet Társaság központi lapja, azzal a szép és nemes hivatással indult 1948 máju8 14-én, hogy ápolja és elmélyítse népünkben a nagy Szovjetunió iránti hálát és szeretetet, szilárdítsa a magyarszovjet nép közti barátságot, fejlessze a kéf ország közötti kulturális kapcsolatokat, üt év távlatából ítélve megállapíthatjuk, hogy az Üj Világ betöltötte feladatát, mert a magyar dolgozók tíz- és tízezrei pótolták hiányos ismereteiket a szocialista társadalom gazdasági, politikai és kulturális életét Illetően a jól szerkesztett Üj Világból. Jót megírt cikkek, nagyszerű fényképek útján igyekezett megismertetni ég népszerűsíteni a magyar dolgozók közölt a szovjet forradalom, a szocializmus és kommunizmus építésének gazdag tapasztalatait, melyeknek Ismerete és alkalmazása nélkül nem lehetne a szocializmust felépíteni hazánkban sem. Az Üj Világ különösen sokat tett a különböző szovjet sztahánovista mozgalmaknak a magyar dolgozók közti elterjesztéséért és alkalmazásáért. Nagy súlyt helyez a lap a szovjet kultúra és tudomány vívmányainak Ismertetésére. Irodalmi közleményeiből elénk vetítődlk példaképpen a szovjet ember, a munka hőse, az cgyete. mes látókörű, a proletámemzet. köziség szellemétől áthatott becsületes és igazságos hazafi, ötévea évfordulója alkalmából az Uj Világot a magyar dolgozók ínég nagyobb szeretettel veszik körül, amit bizonyít az is, hogy a legolvasottabb, legkedveltebb hetilappá fejlődött. A jövőben még fokozottabb feladatok hárulnak a jubileumát ünneplő Üj Világ eló: még jobban elmélyíteni, még szilárdabbá fenni a magyar és szovjet nép közit elszakíthatatlan és örök barátságot g még több segítséget nyújtani népünknek a szocializmus építéséhez a szovjet tapasztalatok gazdag tárházábólA tnuti és a fetch. Szeded kc^vzomuuészetétcH Kiállítást rendezett a Múzeum a Szegedi Textilművekben Rákosi elvlárs beszédének hallgatása közben összenéztünk egy pi'lanatra, inig Rákosi e'vtárs drága szavait hallgattuk vasárnap este a Tolbuchln sugárúti ftúotthonban. Uzenii dolgozók, parasztszülők gyermekei ü'tek a rádió mellett, csinos, kckliajtókás, sütét egyenruhában, hirdetve páítnnk nagyszerű gondoskodását, ötéves tervünk győzelmét, „Azok a munkások, akik ma a mi ipari tanműhelyeinkből kikerülnek, úgy tudás, mint á't/aiános műveltség tekintetében messze felelte adunak a kapltal'sla iDífk inasaiból lett segédeknek" — haüiuk Rákosi elvtárs szavait. — ..Milyen jó, liogy ml ebben az új korban élünk és nem kel' apáink keserves tanoncéletét élni" — szól beszéd közben Csida Ferenc tanulónk, aki az építőipait tanulók közül ta'án a legmegbecsültebb intézetünkben. Sztá'in várost építeni nem kis tisztesség. s ő azok közé a fiatalok közé tartozik, aki Sa'álinvárosban sajátítja cl szakmája gyakorlati részét. Ünkénte;cnül — n nagygyűlés résztvevőivel együtt tapsolunk, amikor „Párt és Rákosi" ütemes kiáltásai hallatszanak a rádióból. Ahogy üsszeha jóinak a szőke és barna fejek, azt számolgatom, hányan vannak itt azok közül, akik 17-én először szavaznak. Könnyű megtalálni őket — ők jegyzetelnek a legszorgalmasabban, s lá'ni minden fiatal arcán, hogy a szívükbe és az agyukba vésik Rákosi clvtars minden s?avát. Lassan indul meg a bcsaé'gctés, a rádióbeszéd után, de egy-két mondatból vitágcsan kitűnik, mennyire érzik, mit jelentenek számukra a tümör, világos mondatok. — „Az én nagyapám csafc ősz fejjel érhette meg azt, hogy szavazzon, nekem meg Rákosi elvtárs már biztosítja a sza vazást" — mondja Török I'oua, aki 17-én először fog szavazni. Most már egymás szavába vágva mondják gondolataikat, sietve, hiszen mindnyájan érzik, mii kaptak a párttól, és a beszédből világosan látják tiszta jövőjüket. Gondolatalkat legjobban Köcze József fejezi kl, aki lassan, elgondolkodva így szól: „Iskolánkban választási békeverseny folyik, mindannyian. azok is, akik szavaznak, azok is, akik ncm szavaznak, nyilvánítsák ki még jobb tanu'ással, az üzemben a terv teljesítésével, hogy mi a békés életre, a Népfrontra szavazunk. Ml pedig, akiknek kijutott az a kitüntetés, hogy 17-én szavazunk, mutassuk meg szavazatunkkal és tetteinkkel egyaránt,' hogy hazánk erősítése, a Népfront mellet vagyunk!" Mire az ügyeletes csengője végig hangzik a folyosókon, lassan elcsltu't a zaj, a tervezgetés és az otthon lakólnak gondolalatában világosan állott a párt által kitűzött je'mondat: ..Rékét akarunk — a Népfrontra szavazunk!" Lázár* Ilona Ma, — a választási harc utolsó napjaiban — nyílik meg a Móra Ferenc Múzeum új képzőművészeti kiállítása, melyet figyelem, reméltó kezdeményezéssel városunk legmodernebb üzemében, a Szegedi Textilművek felsővilágítású, derűs falai között rendezett meg a Múzeum. Az értékes tárlat, mely művészi alkotásokon beresz'-ül dokumentálja Szeged és vidéke népének nyomorúságos múltját és boldog, építő jelenét — nemcsak a válasz, tási győzelem kivívásához és a bé. keverseny döntő lendületéhez járul hozzá agitatív erővel, hanem tény. legesen és jelképesen is kifejezője annak, hogy a múzeumok — a néptől eddig megtagadott, az urak féltve őrzött, öncélúságot szolgáló — kincsei ma már a dolgozók millióinak jogos, elidegeníthetetlen tulajdonában vannak és haladó ha. gyományainkat felhasználó új kultúránk nagyszerű eredményeinek építőköveivé váltak. „A mult és a jelen Szeged képzőművészetében" című üzemi kiállítást a helyi élő festők produktumainak bevonásával rendezte a .Múzeum aképpen, hogy a tematika, jelent bemutató anyagát, a művé. szek felszabadulás után festett, korunk építését, kialakító környeze. lünket ég virágzó életünket ábrázoló — a szocialista, realista mű. vészét megvalósításának igényével alkotott — legkiválóbb munkái képezik. Az elnyomással, szolgasorssal terhes, sivár multat leleplező anyag — a szegedi képzőművészet realista hagyományainak felhasználásával — a képtár gazdag gyűjteményéből került ki. Terve a hiú. zeumnak, hogy még két helybeli gyárban is megrendezi — a közel félszáz műalkotásból álló — vándorkiállítását, melyet végiil saját épületének kupolacsarnokában he. lyez el — időszaki kiállításként — a nyilvános érdeklődés számára. A multat felidéző és a jelent tükröző régi és új képek plasztikusan érzékeltetik Szeged ég vidéke népének hajdani elnyomott, fáradt, céltalan és mostani szabad, frisskedvű életét A mult képei általa, ban az elmaradottságot, a nyomort. a sivárságot melankolikus szomorúsággal ábrázolják; — lehangoló, el. hagyatottság érzetét keltő tájképeket, a külváros csatornázatlan, málóvakolalú, vizes munkást anyáit, a kl. zsákmányolt munkások, kubikusok, fahordók, mosónők, koldusok tipikus alakjait és a tápéi házacskák primitív módon dolgozó parasztjai, nak, halászainak küzdelmes életét, ritka örömét láthatjuk. A jelen témában változatos ké. peiből, az ötéves tervet építő Szeged fejlődésének magávalragadó éL ménye bontakozik ki; — a Tiszán átívelő új híd, a nagyüzemi gazdálkodás teljeg megvalósítása felé törekvő mezőgazdasági jelenetek, a kultúrához juttatott nép gyermekeinek tudománnyal és művészettel foglalkozó alakjai; a dolgos hét után pihenő családok életteljes nyugalma, a fiatalck vidám szórakozása. a megváltozó Tiszatáj új arculata, mind megannyi momentumai mai építő, boldog életünknek. Újjászületelt hazánk virágzó városa Szeged és vidéke soha nem volt oly szép és népe oly életerős, mint ma, inert népi demokráciánkban valóban megvalósult a szó és a tett alkotó egysége. A Szegedi Textilművek lelke* dolgozói örömmel vették és a kg. messzebbmenően támogatták a Múzeum üzemi kiállításának létrehozását, mert igénylik a multat leleplező és a jelen nagyszerű valóságát reálisan tükröző, a nép győzelmét hirdelő művészetet. A dolgozók környezetében létrehozott muzeális értékű kiállítás határozott lépést jelent azon az úton, mely Szeged kibontakozó képzőművézeti kultúrá. jánaik felemelkedéséhez vezet s amelyein a Múzeumnak és a művészeknek — a népi tömegek egyre fokozódó szeretetteljes érdeklődése, bírálata — és támogatása méllett — vállvetve haladniok kell — állán, dóan szem előtt tartva pártunk, Rákosi elvtárs által kitűzött célját: „A haladó nemzeti és emberi kultúra kincseit hozzáférhetővé kell tenni a dolgozó nép legszélesebb ré. I tegei számára" — hogy gyözclmeI sen valósíthassuk meg a Népfront | kulturális programmját. I Szelcsi Zoltán muzeológus A kübekházi fiatalok zászló alall vonulnak fel szavazni Kübekházán az ifjúság példamutatóan dolgozik a választás sikeréért. Huszonöt DISZ fiatal végez népnevelő munkát a párt legjobb népnevelőivel együtt. A fiatal tsz tagok és a diákok megváltozott életükkel, a falu fejlődésével érvelnek és győzik meg a dolgozó parasztokat a népfront programínjának nagyszerűségéről. Hódi György DISZ-tag brigádot szervezeti a fin. talokból, hogy az öt hold DISZparcellát, amelyet a DISZ-ifjak művelnek, mintaszerűen megmunkálják a választások tiszteletére. Vállalták, hogy a választás reggelén a DISZ helyiségben összejönnek és 7 órakor nótaszóval, zászlóval kör. zetről.körzetre mennek és mindegyik DISZ-tag a saját körzeténél leszavaz, hogy utána felkeressék azokat a dolgozókat, akik még nem szavaztak. Nemcsak a DlSZ-tagok, hanem az iskolák ifjúsága is résztvesz a választás munkájában. Rigmusokkal köszöntik az élenjáró dolgozókat. A kübekházi DISZ ifjúság jó munkájával hálálja meg, hogy a községből 15-en tanulnak középiskolán. A fia. talok közül már nyolc katonatiszt, nyolc rendőr és rendőrtiszt került ki, s ezenkívül számosan, mint vasutastisztek és vájártanulók találták meg a boldogulás útját.