Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-14 / 111. szám

CSÜTÖRTÖK, 1953, MÁJUS 14. Választópolgárok! Ellenőrizzétek szerepeltek-e a választói névjegyzékben! Ha valaki kimaradt, forduljon május 15-% a Városi Tanácshoz utólagos felvételért, hogy Alkotmányunkban szentesitett szavazati jogát mindenki gyakorolhassa! Minden nap a népfrontra szavaz a Daróczi-brigád í 'A rönkök olt sorakoztak a gatter előtt. Pár perc és 2 óra. A brigád már olt állt, hogy a délutáni mű­szakra átvegye: a munkát, aztán Daróczi János, a sztahánovista bri­gádvezető kiadta a jelszót t — Indulhatunk! 'A gatter 15 kerettűrésze zúgva vágta a hatalmas farönkből a desz­kákat. A belógó kocsiban már ott volt a következő rönk. Ez a legfontosabb. Ugy mondják a Sze­gedi Gőzfűrész galterosai, hogy a ,,bütü" mindig találkozzon, vagy­is a következő rönk eleje már ott legyen a feldarabolt fa végénél — egy pillanatra sa járjon üresen a gép. Két henger szorítja össze a la törzsét és folyamatosan tolja rá a gyorsan lel-le járó keretíű­részre és a másik oldalon egy-ket­tőre 8—10 deszka jön kl. Közben ráerősítik a beíogókocsira a kö­vetkező rönköt és már tolják is a hengerek leié. Oravecz István abban a pillanatban, mihelyst a gatter üres lesz, már állítja a hen­gert a következő rönknek megle­ielően, a két vég szinte találkozik «— megy folyamatosan a munka. I A keddi napon Daróczi János­fiak sokat forgott kezében a nagy fejsze. Görcsös, csomós akáciá­kat vágtak, amely egyébként is n legnehezebb munka, mert szí­vós, kemény sűrű. Külső görcsök­nek viszont nem szabad a galterba menni. Azért csak találkoznak a bűtük — jelentette ki határozottan, mi­közben villámgyorsan járt kezé­ben a fejsze. Homlokáról csurgott a veríték. Munka közben nem igen szokot beszélni, de azért még hozzátette. Rákosi elvtárs bízik bennünk. Megmondta vasárnap is, hogy mit kell tennünk a béke megvédéséért. A Daróczi-brigád minden tagja tudta,, hogy mit tegyen. .4 nehéz munkában egy percig sem állt a gép. A gatter oldalán egy iekefo táblán van jelezve a feladat. A vá­lasztási békeversenyben naponta 15 köbméter la lelvágását vállalták. És a keddi napon, amikor külö­nösen nehéz volt a munka 18 köb­méter fát vágtak leli Tegnap, szerdán köbmétert. elérték a 20 — A bányákba megy, gyorsan kell csinálni — mondogatták egy­másnak. Németh János és Bálint József, a brigád másik két tagja, alig győzték elrakni a gatter túlsó oldaláról a levágott deszkát. A vú­frontra — tette lel szinle magának a kérdést, de a többiekhez is. — Sztahánovista lettem, kitüntetett ember vagyok, szaktanfolyamot végeztem, jól keresek. Szebb az élet és még szebb lesz. Ezért! Azzal kelt is tel, mert már közel volt a munka ktzdése. A brigádja tagjainak szeméből látta, hogy mindegyiküknek lett volna egy pár szó mondanivalója, örömmel di­csekedni, melyikük, miért szavaz a néplrontra, de hál kell sietni sza­ÖTÉVES AZ ÜJ VILÁG lasztásí békeversenyben különösen összelorrt a brigád. Munka elötl szoktak beszélgetni a dohányzóban és igen csak a választásokra terelő­dik a szó, — 27 éve dolgozom itt az üzem­ben — mondta Daróczi János, mi­közben mélyeket szippantott a ci­garettájából — és csak most van igazán értelmet a munkának. Hát melyikünket érdekelte a munka, amikor 18 fillér órabért kaptunk, s amellett ott állt n hátunk mögött a Lippai és hajtott bennünket, hogy ,,csináljuk, csináljuk". — Miért szavazok én a nép­vazni — a gatter mellett. Mert nem kis része van a Daróczi-brigád­nak abban, hogy május 12-ig elő­irányzott havi teavét 175 százalékra teljesítette az üzem értékben. — Meg akarjuk nyerni a Megyei Pártbizottság vándorzászlaját — jelentették ki riöbben és a Daróczi­brigád is szívvel-lélekkel harcol ezért a célkitűzésért is. Kint a bejáratnál a falitáblán pedig az elsők közrftt szerepel a Daróczi­brigád neve. Mellette pedig fel­írás: „Jó munkánkkal a néplrontra szavazunk." M. T. Minden dolgozó asszony a népfrontra szavazzon Vasárnap Rákosi dvfárs beszélt hozzánk. E'mondottai milyen, ered­ményeket értünk el az elmúlt évek során. Nekünk asszonyoknak is ar­ra kell gondolnunk a választás előtt, pártunk, ál'amunk, amit ígért az elmutt választáskor, 1949 máju­sában —-- azt megtartotta. Erezzük ezt saját életünkben ts. Megbecsült dolgozók vagyunk- része­set ötéves 'ervünk megvalóstlásá. nak. ötéves tervünk eredményeként étetünk egyre szebb lett Az clmutt évek alatt a családi pót'ék1. me­lyet gyermekeink után kapunk, há­romszorosára emelkedett. A most, március elsején életbe lépett ren. delet értelmében minden újszülött 400 forint értékű babakelengyét kap államunktól. Nem gond most már a gyermek, mint a felszabadu­lás előtt, hisz a bölcsödékben, óvó­dákban a kicsinyek ezreit nevelik gondos felügyelet alalt, amíg mi, édesanyák dolgozunk. Minden asszonynak, amikor az urnák elé járul 17-én> arra kel' gondolnia, mit kapott az 'elmuit évek során. De ugyanakkor gon­dolnunk kell következő ötéves ter­vünkre, a további hatalmas építke­zésekre, életszínvonalunk további emelkedésére, mert ezekre szava­zunk vasárnap, amikor szavazatun­kat a Népfront jelöltjeire adjuk. Matajsz Mártonné, a rókusi MNDSZ csoport tagja R Moszkvában tanuló ösztöndíjas magyar fiatalok kitűnő vizsgaeredményekkel is szavaznak a Magyar Függetlenségi Népfrontra Moszkva (MTI). A Moszkvában tanuló magyar fiatalok vasárnap a moszkvai ,,Lomonoszov".cgyctemen lelkes hangú választási gyűlésen tettek hitet a szocializmust építő magyar nép iránt; hűségükről, a Magyar Dolgozók Pártja és a ma­gyar nép szeretett vezére. Rákosi Mátyás iránt érzett hálájukról. Lelkesedéssel fogadták meg Rá­kosi Mátyásnak írt levelükben, hogy kitűnő vizsgaeredményekkel, jó ta­nulással szavaznak majd a Magyar Függetlenségi Népfrontra. A békeharcban reám is nagyobb feladatok várnak — 10 százalékkal emelem teljesítményemet A Szegedi Erőműveknél dolgo­zom, a Vörös Október karbantartó brigád vezetője vagyok. Az újság­ból olvastam Rákosi elvtárs beszé­dét. A sorokból úgy éreztem, hogy Rákosi elvtárs hozzám is szólott. Gondolatban visszatekintettem az elmuit hónapokban végzett mun­kámra és mérlegeltem, hogyan dol­goztam. A termelési eredményeim mutatják, hogy egyenletesen nö­veltem eredményeimet. Február hó­napban 726.5 százalékot értem el, márciusban 129.0 és áprilisban 130.2 százalékra növeltem termelésemet. Amikor Rákosi elvtárs beszédét olvastam, arra gondoltam, hogy az építő munkában, a békeharcban rám is nagyobb leiadatok várnak. Tovább kell, hogy emeljem eddigi normateljesítményemet. Ezért fo­gadalmat teszek, hogy átlagomat 10 százalékkal emelem. Ezt minő­ségi munkával akarom elérni. A Vörös Október brigád minden tagjá­val együtt felajánlásaink teljesí­téséért még nagyobb munkalendü­lettel küzdünk és 17-én a bri­gádommal együtt a népfrontra sza" r,ázunk. SZŰCS GYÖRGY Az Cj Világ, mint a Magyar­Szovjet Társaság központi lapja, azzal a szép és nemes hivatással indult 1948 máju8 14-én, hogy ápolja és elmélyítse népünkben a nagy Szovjetunió iránti hálát és szeretetet, szilárdítsa a magyar­szovjet nép közti barátságot, fej­lessze a kéf ország közötti kul­turális kapcsolatokat, üt év táv­latából ítélve megállapíthatjuk, hogy az Üj Világ betöltötte fel­adatát, mert a magyar dolgozók tíz- és tízezrei pótolták hiányos ismereteiket a szocialista társa­dalom gazdasági, politikai és kulturális életét Illetően a jól szerkesztett Üj Világból. Jót megírt cikkek, nagyszerű fény­képek útján igyekezett megis­mertetni ég népszerűsíteni a ma­gyar dolgozók közölt a szovjet forradalom, a szocializmus és kommunizmus építésének gazdag tapasztalatait, melyeknek Isme­rete és alkalmazása nélkül nem lehetne a szocializmust felépíteni hazánkban sem. Az Üj Világ kü­lönösen sokat tett a különböző szovjet sztahánovista mozgal­maknak a magyar dolgozók közti elterjesztéséért és alkalmazásá­ért. Nagy súlyt helyez a lap a szovjet kultúra és tudomány vív­mányainak Ismertetésére. Irodal­mi közleményeiből elénk vetítő­dlk példaképpen a szovjet em­ber, a munka hőse, az cgyete. mes látókörű, a proletámemzet. köziség szellemétől áthatott be­csületes és igazságos hazafi, ötévea évfordulója alkalmából az Uj Világot a magyar dolgo­zók ínég nagyobb szeretettel ve­szik körül, amit bizonyít az is, hogy a legolvasottabb, legked­veltebb hetilappá fejlődött. A jövőben még fokozottabb felada­tok hárulnak a jubileumát ün­neplő Üj Világ eló: még jobban elmélyíteni, még szilárdabbá fenni a magyar és szovjet nép közit elszakíthatatlan és örök ba­rátságot g még több segítséget nyújtani népünknek a szocializ­mus építéséhez a szovjet tapasz­talatok gazdag tárházából­A tnuti és a fetch. Szeded kc^vzomuuészetétcH Kiállítást rendezett a Múzeum a Szegedi Textilművekben Rákosi elvlárs beszédének hallgatása közben összenéztünk egy pi'­lanatra, inig Rákosi e'v­társ drága szavait hall­gattuk vasárnap este a Tolbuchln sugárúti ftú­otthonban. Uzenii dol­gozók, parasztszülők gyermekei ü'tek a rádió mellett, csinos, kckliajtó­kás, sütét egyenruhában, hirdetve páítnnk nagy­szerű gondoskodását, öt­éves tervünk győzelmét, „Azok a munkások, akik ma a mi ipari tanmű­helyeinkből kikerülnek, úgy tudás, mint á't/aiá­nos műveltség tekinteté­ben messze felelte adu­nak a kapltal'sla iDífk inasaiból lett segédek­nek" — haüiuk Rákosi elvtárs szavait. — ..Milyen jó, liogy ml ebben az új korban élünk és nem kel' apáink keserves tanoncéletét él­ni" — szól beszéd köz­ben Csida Ferenc tanu­lónk, aki az építőipait tanulók közül ta'án a legmegbecsültebb intéze­tünkben. Sztá'in várost építeni nem kis tisztes­ség. s ő azok közé a fiatalok közé tartozik, aki Sa'álinvárosban sa­játítja cl szakmája gya­korlati részét. Ünkénte;cnül — n nagygyűlés résztvevőivel együtt tapsolunk, amikor „Párt és Rákosi" ütemes kiáltásai hallatszanak a rádióból. Ahogy üsszeha jóinak a szőke és barna fejek, azt számolgatom, hányan vannak itt azok kö­zül, akik 17-én elő­ször szavaznak. Könnyű megtalálni őket — ők jegyzetelnek a legszor­galmasabban, s lá'ni minden fiatal arcán, hogy a szívükbe és az agyukba vésik Rákosi clv­tars minden s?avát. Lassan indul meg a bcsaé'gctés, a rádióbe­széd után, de egy-két mondatból vitágcsan ki­tűnik, mennyire érzik, mit jelentenek számukra a tümör, világos monda­tok. — „Az én nagyapám csafc ősz fejjel érhette meg azt, hogy szavazzon, nekem meg Rákosi elv­társ már biztosítja a sza vazást" — mondja Tö­rök I'oua, aki 17-én elő­ször fog szavazni. Most már egymás szavába vágva mondják gondola­taikat, sietve, hiszen mindnyájan érzik, mii kaptak a párttól, és a beszédből világosan lát­ják tiszta jövőjüket. Gondolatalkat legjob­ban Köcze József fejezi kl, aki lassan, elgondol­kodva így szól: „Isko­lánkban választási bé­keverseny folyik, mind­annyian. azok is, akik szavaznak, azok is, akik ncm szavaznak, nyilvá­nítsák ki még jobb ta­nu'ással, az üzemben a terv teljesítésével, hogy mi a békés életre, a Népfrontra szavazunk. Ml pedig, akiknek kiju­tott az a kitüntetés, hogy 17-én szavazunk, mutas­suk meg szavazatunkkal és tetteinkkel egyaránt,' hogy hazánk erősítése, a Népfront mellet va­gyunk!" Mire az ügyeletes csen­gője végig hangzik a fo­lyosókon, lassan elcsltu't a zaj, a tervezgetés és az otthon lakólnak gondola­latában világosan állott a párt által kitűzött je'­mondat: ..Rékét akarunk — a Népfrontra szava­zunk!" Lázár* Ilona Ma, — a választási harc utolsó napjaiban — nyílik meg a Móra Ferenc Múzeum új képzőmű­vészeti kiállítása, melyet figyelem, reméltó kezdeményezéssel városunk legmodernebb üzemében, a Szegedi Textilművek felsővilágítású, derűs falai között rendezett meg a Mú­zeum. Az értékes tárlat, mely mű­vészi alkotásokon beresz'-ül doku­mentálja Szeged és vidéke népének nyomorúságos múltját és boldog, építő jelenét — nemcsak a válasz, tási győzelem kivívásához és a bé. keverseny döntő lendületéhez járul hozzá agitatív erővel, hanem tény. legesen és jelképesen is kifejezője annak, hogy a múzeumok — a nép­től eddig megtagadott, az urak féltve őrzött, öncélúságot szolgáló — kincsei ma már a dolgozók mil­lióinak jogos, elidegeníthetetlen tu­lajdonában vannak és haladó ha. gyományainkat felhasználó új kul­túránk nagyszerű eredményeinek építőköveivé váltak. „A mult és a jelen Szeged képző­művészetében" című üzemi kiállí­tást a helyi élő festők produktu­mainak bevonásával rendezte a .Múzeum aképpen, hogy a tematika, jelent bemutató anyagát, a művé. szek felszabadulás után festett, ko­runk építését, kialakító környeze. lünket ég virágzó életünket ábrá­zoló — a szocialista, realista mű. vészét megvalósításának igényével alkotott — legkiválóbb munkái ké­pezik. Az elnyomással, szolgasors­sal terhes, sivár multat leleplező anyag — a szegedi képzőművészet realista hagyományainak felhaszná­lásával — a képtár gazdag gyűjte­ményéből került ki. Terve a hiú. zeumnak, hogy még két helybeli gyárban is megrendezi — a közel félszáz műalkotásból álló — vándor­kiállítását, melyet végiil saját épületének kupolacsarnokában he. lyez el — időszaki kiállításként — a nyilvános érdeklődés számára. A multat felidéző és a jelent tükröző régi és új képek plasztiku­san érzékeltetik Szeged ég vidéke népének hajdani elnyomott, fáradt, céltalan és mostani szabad, friss­kedvű életét A mult képei általa, ban az elmaradottságot, a nyomort. a sivárságot melankolikus szomorú­sággal ábrázolják; — lehangoló, el. hagyatottság érzetét keltő tájképeket, a külváros csatornázatlan, málóva­kolalú, vizes munkást anyáit, a kl. zsákmányolt munkások, kubikusok, fahordók, mosónők, koldusok tipi­kus alakjait és a tápéi házacskák primitív módon dolgozó parasztjai, nak, halászainak küzdelmes életét, ritka örömét láthatjuk. A jelen témában változatos ké. peiből, az ötéves tervet építő Sze­ged fejlődésének magávalragadó éL ménye bontakozik ki; — a Tiszán átívelő új híd, a nagyüzemi gaz­dálkodás teljeg megvalósítása felé törekvő mezőgazdasági jelenetek, a kultúrához juttatott nép gyermekei­nek tudománnyal és művészettel foglalkozó alakjai; a dolgos hét után pihenő családok életteljes nyu­galma, a fiatalck vidám szórako­zása. a megváltozó Tiszatáj új ar­culata, mind megannyi momentu­mai mai építő, boldog életünknek. Újjászületelt hazánk virágzó városa Szeged és vidéke soha nem volt oly szép és népe oly életerős, mint ma, inert népi demokráciánkban valóban megvalósult a szó és a tett alkotó egysége. A Szegedi Textilművek lelke* dolgozói örömmel vették és a kg. messzebbmenően támogatták a Mú­zeum üzemi kiállításának létrehozá­sát, mert igénylik a multat lelep­lező és a jelen nagyszerű valóságát reálisan tükröző, a nép győzelmét hirdelő művészetet. A dolgozók kör­nyezetében létrehozott muzeális ér­tékű kiállítás határozott lépést je­lent azon az úton, mely Szeged kibontakozó képzőművézeti kultúrá. jánaik felemelkedéséhez vezet s amelyein a Múzeumnak és a művé­szeknek — a népi tömegek egyre fokozódó szeretetteljes érdeklődése, bírálata — és támogatása méllett — vállvetve haladniok kell — állán, dóan szem előtt tartva pártunk, Rákosi elvtárs által kitűzött célját: „A haladó nemzeti és emberi kul­túra kincseit hozzáférhetővé kell tenni a dolgozó nép legszélesebb ré. I tegei számára" — hogy gyözclme­I sen valósíthassuk meg a Népfront | kulturális programmját. I Szelcsi Zoltán muzeológus A kübekházi fiatalok zászló alall vonulnak fel szavazni Kübekházán az ifjúság példamu­tatóan dolgozik a választás sikeré­ért. Huszonöt DISZ fiatal végez népnevelő munkát a párt legjobb népnevelőivel együtt. A fiatal tsz tagok és a diákok megváltozott éle­tükkel, a falu fejlődésével érvelnek és győzik meg a dolgozó paraszto­kat a népfront programínjának nagyszerűségéről. Hódi György DISZ-tag brigádot szervezeti a fin. talokból, hogy az öt hold DISZ­parcellát, amelyet a DISZ-ifjak mű­velnek, mintaszerűen megmunkál­ják a választások tiszteletére. Vál­lalták, hogy a választás reggelén a DISZ helyiségben összejönnek és 7 órakor nótaszóval, zászlóval kör. zetről.körzetre mennek és mind­egyik DISZ-tag a saját körzeténél leszavaz, hogy utána felkeressék azokat a dolgozókat, akik még nem szavaztak. Nemcsak a DlSZ-tagok, hanem az iskolák ifjúsága is résztvesz a választás munkájában. Rigmusokkal köszöntik az élenjáró dolgozókat. A kübekházi DISZ ifjúság jó munká­jával hálálja meg, hogy a községből 15-en tanulnak középiskolán. A fia. talok közül már nyolc katonatiszt, nyolc rendőr és rendőrtiszt került ki, s ezenkívül számosan, mint vasutastisztek és vájártanulók talál­ták meg a boldogulás útját.

Next

/
Thumbnails
Contents