Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-31 / 126. szám

r VASÁRNAP, 1953. MÁJUS 31. 5 EGY ÉVES A LENIN-CSATORNA EGY ÉVVEL EZELŐTT, 1952 május 31-én a Volga-doni csatorna kiásott medrében a Volga vize ösz­szeölelkezett a Don hullámaival. E történelmi jelentőségű esemény jelezte a világnak, hogy a szovjet nép — a párt és a kormány veze­tésével — három évi hősies mun­kával befejezte a 101 kilométer hosszú Volga—doni hajózható csa­torna építését, A csatorna — melyet a Szovjet­unió Minisztertanácsa és a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnöksé­J. V. Sztálin szobra a V. I. Lenin hajózható Volga—Don-csatorna bejáratánál gének rendeletére V,- I, Leninről nevezték el —, az egész szovjet nép alkotása. Az építkezésen köz­vetlenül munkálkodó dolgozókon kívül az uráli és szibériai gyárak munkásai, a sztálingrádi kohászok, a csuvas fakitermelők csakúgy hoz­zájárultak a nagy mű felépítésé­hez, mint a novorosszijszki ce­ment-bányászok, vagy a szovjet tudomány legkiválóbb dolgozói. A kommunizmust építő szovjet em­berek tehetsége, akarata és mun­kaereje, az élenjáró szovjet tech­nika — az egész Szovjetország ki­meríthetetlen erőforrásai teremtet­ték meg a csatornát. A MEGVALÓSULT nagy, sztá­lini természetátalakitó terv a Szov­jetunió európai részén lévő vala­mennyi tenger egyetlen hatalmas Vízszállítási rendszert alkot, A munkálatok befejezése ugyanis biz­tosította a Fehér-, a Balti- és a Kaspi-tenger összefüggő vízközle­kedési rendszerbe való egyesítését az Azovi- és a Fekete-tengerrel. Ily módon Moszkva, a Szovjetunió szive, öt tenger kikötője lett s vi­lág leghosszabb, kontinensen épí­tett víziútján hatalmas ütemben indult meg a gazdasági javak tö­meges szállítása. De az új alkotásnak nemcsak .ennyi a gazdasági jelentősége: a I Lenin-csatorna megváltoztatja a Volga és Don között el­terülő sztyeppék arcu­latát is. A csatorna, va­lamint a Donnál egy ha­talmas gát építésével lé­tesített cimljanszkajai tenger óriási víztárolója annak az ezer és ezer ki­lométerre nyúló öntöző­csatornahálózatnak, amely éltető vizet hord az aszályos, félsivatagos területekre. Már az el­múlt évben lemérhetővé vált az első százezer hektár föld öntözése. Az elkövetkező években újabb 650 ezer hek­tár földet öntöznek s jelentős vízellátásban részesítenek a rosztovi és sztálingrádi területen mintegy kétmillió hek­tár aszályos földet. A Volga—doni csator­na vizével öntözött terü­letekről a Szovjetország további egymillió 250 ezer tonna búzát, 160 ezer tonna rizst, és más, nagymennyiségű mező­gazdasági terméket kap évente. A virágzásnak induló földeken gyors ütemben épülnek a gyönyörű új városok, amelyeket a cimljanszka­jai vízierőmű lát el roppant meny­nyiségű villamos energiával. Egy évvel ezelőtt a csatorna épí­tőinek legkiválóbbjai nyomban a létesítendő Turkmén főcsatornához siettek, ahol már javában folytak az előkészítő munkálatok. Igen: a szovjet nép fáradhatatlanul gazda­gítja hazáját, újabb és újabb alko­tásokkal hozza közelebb ragyogó holnapját, a kommunizmust. E diadalmas holnap fényét vetítik előre mindazok az építkezések, me­lyek lankadatlan lendülettel foly­nak a nagy Szovjetország roppant térségein, VESSÜNK EGY PILLANTÁST néhány, a kommunizmus eljövete­lét hirdető nagy építkezésre: A Turkmén főcsatorna építésével a szovjet emberek győzelmes had­járatot vezetnek a sivatag ellen. Ebben a félévben már elkészül a nagy építkezés egyik fontos szaka­sza, a tahia-tasi vízlevezető csa­torna. Különleges helyet foglalnak el az építkezések között a Volgán, a Dnyepren, a Donon és az Amu­Darján épülő gigantikus vfzierő­művek, amelyek lehetővé teszik, hogy a Szovjetunió olcsó villamos­energia termelése 22.5 milliárdkilo­wattórával növekedjék. A kujbisevi vízierőmű építői eb­ben az évben befejezik a hatalmas zárógátat és a vízierőmű épülete alapgödrének kiásását. A sztálingrádi vízierőműnél a vízierőműépület, a duzzasztógát és a zsilip alapgödreinek elkészítése folyik. A Volga—Urai-csatorna medre még ebben az évben elkészül. A Kahovka mellett létesülő erő­mű dolgozói ebben az évben gyára­kat, üzemeket építenek s 2.6 millió köbméter földet emelnek ki. Bjelorusszia, Lettország és Lit­vánia határán gyors ütemben épül a »Népek Barátsága* vízierőmű, hirdetve a szovjet nép megbontha­tatlan barátságát és egységét. E szilárd egység, melyet Lenin és Sztálin pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja kovácsolt ki és erősít napról-napra — a szovjet nép új és új sikereinek forrása. A természet vak erői fejet hajtanak az alkotó ember előtt és engedel­mes eszközeivé szelídülnek a szov­jet nép akaratának, mely a föld egyhatodán a kommunizmust építi. A SZOVJET NÉP ragyogó mun­kája és minden eredménye nem­csak a szovjet nép boldog jelenét és még boldogabb jövőjét szolgálja, hanem szilárd támasza a tartós bé­kének az egész világon. A világ minden becsületes embere szivé­ből szóltak azok a szavak, ame­lyekkel egy évvel ezelőtt a Volga— doni csatorna építői köszöntötték a halhatatlan Sztálint: »A kommuniz­mus első hatalmas alkotása — írták levelükben a csatorna építői •—lel­kes visszhangra talált valamennyi ország dolgozóinak szivében. A vi­lág egyszerű emberei ismét kézzel­foghatóan meggyőződhetnek a kom­munizmust építő szovjet nép béke­szerető politikájáról és békés mun­kájáról*, A $pccfneUck boldty életééit Négymillió „feleslegés" ember Adatok és tények ICraminov: Amerika útjain című könyvből MAR HARMADIK ÓRÁJA uta. fcunk. Néptelen a táj Itt-ott elha­gyott farmokat látunk. Ablakaik üvegtelenek vagy be vannak desz­kázva. Tárva-nyitva a pajták aj. taja. Pusztaság, csend körül-köriil. — Hová lettek a gazdák? — kér. dem útitársamtól. — Elmenekültek — válaszolja rö_ yiden. — De mégis, mi történt velük? — Egyszerű dolog. A mi mező­gazdaságunkat az jellemzi, hogy az egyik farmon csak haszonállatokat tenyésztenek, a másik helyen hús. baromfit, á harmadik helyen kizá­rólag zöldségfélét termelnek, a ne­gyedik farmon búzát, az ötödiken gyapotot... A farmer eladja ter. melvényét és minden mást meg kell vennie: az 'élelmiszert családjának, a takarmányt állatainak. A farmer és a városi fogyasztó, továbbá a különböző farmerek közé beékelőd­nek a nagy monopóliumok. A mono. póliumok minél magasabb profitot akarnak bezsebelni, ezért úgy szab­ják meg az árakat, hogy a farme­rek mind nagyobb része kevesebb pénzt vesz be termékei eladásából, mint amennyire szüksége volna ele. gendő takarmány, műtrágya és élel­miszer vásárlásához. Amikor a farmer elsőizben kerül ilyen hely­zetbe, kölcsönt vesz fel a banktól. Amikor az eset megismétlődik, ál­latait és földjét adóssága fejében elárverezik Ezekkel á sorokkal kezdődik Kra­min0v „Amerika útjain" című cikke. A cikk írója beszámol az amerikai közép- és kisfarmerek — „a remé­nyüket vesztett emberek" — pusz­tulásáról. Az amerikai farmerek százezreit morzsolják szét, falják fel évente a telhetetlen bendőjű mo­nopóliumok. íme, néhány — a burzsoá sajtó­ban megjelent és hivatalosan beis­mert — tény és adat: A kisfarmerek (az amerikai gaz. dálkodók több mint fele kisfarmer) a mezőgazdasági termékeknek mindössze 10.4 százalékát állítják elő. A megművelhető földterületek 41.3 százaléka a gazdálkodók 1.9 százalékának, vagyis a nagy farme­rek maroknyi csoportjának kezében van. Missisippi államban a farme­rek 37.5 százalékának nincs sem lova. sem igaereje. 1945-ben az az Egyesült Államokban a termés­átlag az 1866—1875-ös szinten, 1950-ben az 1906—1915-ös színvona­lon mozgott. A farmerek adóssága 1945 óla mintegy kétszeresére emel­kedett és 1953 márciusában elérte a 15 milliárd dollárt. A háború befe­jezése óta több mint félmillió far­mer jutott csődbe. 1920 és 1930 kö­zött 159 ezer farm, 1930 és 1940 között 192 ezer, 1940 és 1950 kö­zött már 713 ezer farmgazdaság szűnt meg. Az elmúlt 15 év alatt több mint 20 százalékkal csökkent az amerikai kis farmok száma. AZ AMERIKAI FARMOK pusz­tulásának üteme az ország gazda­sági életének militarizálása követ­keztében egyre gyorsul A kis- és középfarmer a saját bőrén tapasz­talja, mit jelent az, hogy az ország gazdaságát háborús vágányokra ál­lították. A mintegy hat millió far­roercsaládból öt millió félfarmer­félzsellér: ezek a családok a ban­kok kezében lévő kapitalista lati­fundiumok szorításában vergődnek. A „független" farmerek ' milliói a valóságban rabszolgák: A farmer kénytelen bankot választani magá­nak, amelynek majd egész életében dolgozni fog. (Bank nélkül nem kap földet vagy bérletet.) Szabad kivá­lasztania tehát azt a társulatot, amely majd kifosztja öt. Az ame­rikai farmer az adóslevél aláírásá­val épp úgy igába hatja fejét, mint a középkori jobbágy. Láthatatlan rabláncai elég erősek ahhoz, hogy nemzedékeken át sajátos hűbéri füg­gőségben tar'sák a farmer családot. A „SVENSKA DAGBLADET" című svéd lap nemrégiben azt írta. hogy „a farmer kérdés sötét felhő az Eisenhower-kormány egén". A svéd lap „sötét felhőről" beszélt — a „farmer kérdés1' azonban ma már Négy évvel ezelőtt a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség mosz­kvai tanácsülésén határozták el a világ haladó asszonyai: minden évben Nemzetközi Gyermeknapot tartanak június elsején. Ennek a napnak emlékeztetnie kell minden embert, bármilyen a nemzetisége, a világnézete, hogy felelősséggel tar­tozunk gyermekeinkért, a jövő nem" zedékért. A gyermekiek jövőjének kérdése és a békéért folyó harc — elváiaszt­anyát, a gyermeket szeretei éa megbecsülés övezi, a párt és a kor­mány gondoskodása kíséri. Meg­szerveztük a gyermekek egészség­védelmét még születésük előtt. A minisztertanács február 8-i ha­tározata pedig március 1-től min­den leendő anya számára biztosí­totta a terhesség alatti legalább háromszori ingyenes orvosi vizs­gálatot. A csecsemők megszületé­sük után, az anya- és csecsemővé­delmi tanácsadókban rendszeres nem csupán vészterhes viharfelleg, ként lóg az E is'nho wer-kormány feje felett,, hanem az amerikai gaz­daság válságának egyik leglényege, sebb eleme. Az agrárolló mind kö­nyörtelenebb. a farmerek egyre ke­vesebbet tudnak vásárolni. Riadt cikkek számítgatják, hogy — mint egy mezőgazdasági szaklap írja — „az idén a farmerek összjövedelme egymilliárd dollárral fog csökken­ni". A „La Tribüné des Nations" joggal írhatta: „A farmerek elsze­gényedése olyan nagyarányú, hogy könnyen halálos örvénnyé válhat, amelyben elmerülhet az egész ame­rikai gazdasági élet." Milyen megoldást keresnek e rot­hadás láttán az „amerikai életfor­ma" mindenre kapható „ideológu­sai''? Egy „tudós" kannibál, P&arson, kifejti: „Túl sok az ember, túl gyors a népesség szaporodása. Az Egyesül? Államokban négymil.ió feleslsges farmer él, akiknek gazda­sága nemzetgazdasági szempontból értéktelen." Ez az emberbőrbe bújt amerikai szörnyeteg szörnyű „meg­oldása": a négymillió farmer feles­leges! — ...KÉT ÉVVEL EZELŐTT óriási méretű sáskajárás pusztított az Egyesült Államokban. Nevadában agy négyzetyardon (valamivel ke­vesebb mint egy négyzetméer) 300 sáskát is találtak. A farmereket kö. zel százmillió dollár kár érte. A me­zőgazdasági kár'evők, különösen pedig a vetéseket elpusztító sáskák elleni harcra azonban „nem álltak rendelkezésre" megfelelő összegek és eszközök — Miért? — kérdezik a pusztu­lásra ítélt farmerek Azért, mert or­szágunkban minden gazdaság éppen ,,a sáskák'', a monopoltőkés sisere­had kezében van, amely felfal maga körül mindent Nem, nem a dolgozó amerikai farmer a „felesleges"! A nének kimondják majd a ke­mény ítéletet: — A sáskák feleslegesek ... Nyomorkép az 1934-cs évekből hatatlan egymástól. Akik fel akar. jálc nevelni gyermekeiket, akik nem akarják, hogy a háború üszke temesse maga alá jövőnk virágos kertjét, a most felnövő nemzedé­ket, — azoknak a békeharcosok soraiban van a helyük. Koreában nap, mint .nap ezer és ezer gyer­meket kínoznak mieg, tesznek árvá­vá, iskoláikat a földdel teszik egyenlővé és nem az imperialistá­kon múlik, hogy nem ugyanez tör­ténik a világ többi gyermekeivel ia. A tőkés országok urai millió­kat keresnek a koreai háborún. Honnan sajtolják ki a pénzt? A dolgozókból, — a dolgozók elnyo­morodását pedig legjobban a gyer. mekek sínylik meg. Az amerikai szülők gyermekei már zsenge ko­rukban gyárakban, farmokon dol. szakorvosi gondozásban részesül­nek. A hároméves terv keretében létesült Magyarországon az első koraszülött-otthon Budapesten. Ma már több vidéki kórházban szer. veztek koraszülött-osztályokat. A cscsemők számára anyatejgyűjtő, állomásokat is létesítettünk. Intéz­ményesen gondoskodik államunk a kisdedek C- és D-vitamin ellátásá­ról is. A csecsemő egészségéről való sokoldalú gondoskodás ered­ménye az is, hogy a csecsemő ha. lálozási arányszámunk az 1938. évi 13.1 százalékról 1952-ben majdnem felére csökkent. Ma már egyre fejl&dő bölcsődei hálózatunk biztosítja a kicsinyek szakszerű ellátását az anya mun­kaiideje alatt. 1952-ben már 12.449 állandó és 3540 idénybölcsődei fé­Korszerűen berendezett gyermekkórházban ápolják ma legdrágább kincsünket: a gyermeket goznak szűkös falatjuk megkeresé­séért. A ,,CIO News" írja, hogy az elmúlt év őszén a tanév meg­kezdése után 150 ezer 10—13 éves és 165 ezer 14—15 éves gyermek dolgozott a mezőgazdaságban. Hi­vatalos adat szerint is azt USA területén több, mint 3 millió 10—17 éves gyermek dolgozott különböző munkahelyeken. Az eredmény? Az erejüket meghaladó munka ideg­be[eggé leszi őket. A kapitalizmus más országaiban is nyomor, szenvedés a gyermekek osztályrésze. Százszorosan az a tőkések kiszolgálójának, Tito Ju­goszláviájában, ahol a gyermekbe­tegségek példátlan elterjedését be­ismerték a szerbiai orvosok is az újvidéki kongresszuson. Különösen ijesztő méreteket öltőit a csecsemők és az iskolásgyermekek halandó­sága. 1952"ben például az. eszéki járásban a gyermekhalandóság 20 százalékra növekedett. Igen nagy szenvedés jut osztály­részül a gyarmati és félgyarmati országok gyermekeinek is. Algír­ban egy maroknyi kukoricáért 12 éves gyermekeket kényszerítenek egész nani murikára. Iránban 12 Malájban 8 éves korban a törvény is megengedi a gyermekmunkát. Mennyire más a gyermekek élete a béke, az igazi demokrácia, a szo­cializmus országaiban. Az „élet virága" — így nevezik a gyerme­ket a Szovjetunióban, amelynek példája nyomán fejlődik a gyerme­kek védelme a népi demokratikus országokban, tehát nálunk is. Az rőhely működött. 1954. végéig a bölcsődei férőhelyek száma eléri a 30 ezret. Az óvódás- és iskoláskorú gyermekek szakorvosi ellátását az iskolaorvosi hálózat végzi. Jelentős eredményeket ériünk el a betegségek megelőzése terén is. Rendszeresítettük a diftéria- sza­; márköhögés elleni kombiniáit és cse­; csemőknél a gümőkor (TBC) el­I leni védőoltásokat. A miniszterin. I nácsnak az anya- ós gyermekvé­delem továbbfejlesztéséről szóló határozata értelmében a jövőben a kombinált védőoltásokat beve­zeijük a hastífusz- éa a tetanusz­elleni védőoltásoknál is. A beteg gyermekek intézeti ellátását szol­gáló kórházi gyermekosztályok ' ágylé; számát az 1938. évi 2185-hoz I képest, több. mint 70 százalékkal ' emeltük 1952. végéig. A minisztertanácsnak az anya. és a gyermekvédelem fejlesztésé­ről szóló határozata az eddig el. ért eredmények továhbfejleszjését szolgálja. Mindannyiunk köteles­sége, hogy cselekvően közremű­ködjék ennek a nagyjelentőségű határozatnak gyakorlati megvaló­sításában. Országunkban a Gyermek Nap nemcsak gyermekeink számára ün­nep, hanem a szülői: számára is. ! De nem szabad megfeledkeznünk ezen a kedves, vidám ünnepen a boldog életünket fenyegető veszély­ről. Az az igazi szerető szülő, aki a világ száz- és százmillió béke­szerető emberével együtt küzd a béke fenntartásáért, megőrzésóért!

Next

/
Thumbnails
Contents