Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-30 / 125. szám

1 SfcOMBAT. Í953, MÁJUS .19. " Bpfe/1'aödölt a Magyar Tudományos Akadémia osztályainak tudományos ülései El a kezekkel a Roscnberg-házaspártól Pénteken bt fejeződtek .. M gyár Tudományos Akadémia osztályainak tudományos ülései. Az utolsó napon a műszaki tudományok osztályában két előadás került sorra. Gillemot László Kossuth-díjas, az Akadémia levelező tagja a hazai ötvözetekkel gyártott szerkezeti acélokról beszélt. Verő József Kossuth-díjas akadémikus pedig -A bór, mint egyéb ötvözöelemek helyettesítője az acélban* címmel tartotta meg előadását. Az előadáshoz többen hozzászóltok. i t Az agrártudományok osztályának délelőtti ülésén Manninger Rezső Kossuth-díjas akadémikus tartott előadást »A szarvasmarha-brucellózis elleni védekezés a nagyüzemi gazdálkodós keretében* címmel Az előadást vita követte. A matematikai és fizikai tudományok osztályában vitaülést rendeztek az algebra fejlődéséről. Különös tekintettel a hazai algebrai kutatásokra. A vitaülés referátumát Fucbs László Kossuth-díjas, a matematikai tudományok kandidátusa tartotta. A vita során igen sokan szólaltak fel. A délután illések során az agrártudományok osztályún Sehandl József, a mezőgazdasági tudományok doktora, az Állattenyésztési Kutató Intézet igazgatója tartott előadást -A juhállomány növelésének népgazdasági jelentősége és szaporításának módozatai* címmel. Az előadást vita követte. A matematikai és fizikai tudományok osztályában vitaülést rendeztek a hazai alkalmazott matematikai kutatások helyzetéről. A bevezető referátumot Hajós György Kossuth-díjas, az Akadémia levelező tagja tartotta. A kémia tudományok osztályán Lengyel Sándor docens tartott előadást "Elektrolitoldatok egyensúlyi tulajdonságainak elmélete* címmel. Az előadáson megjelent Erdey-Gruz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, felsőoktatási miniszter, valamint több külföldi tudós, élükön m. M. Dubinyin akadémikussal. Az előadást követö vitában felszótalt Erdey-Gruz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, felsőoktatást miniszter, Schay Géza Kossuth-díjas, az Akadémia levelező tagja és Lányi Béla, a kémiai tudományok kandidétusa. Felszólalt m. m. Dubinyin akadémikus is Délután négy órakor A. V. Palladin, az Ukrán Tudományos Akadémia elnöke, a hazánkba érkezett szovjet tudományos delegáció vezetője előadást tartott az Akadémia dísztermében "A nagyagy anyagcseréje a felsőbb idegtevékenység ingerlés! és gétlási folyamataiban* címmel. Palladin akadémikus részletesen ismertette az Ukrán Tudományos Akadémia Biokémiai Intézetében hosszú éveken át folytatott kísérleteit. Ezután Van Fan-csan, a Kínai Tudományos Akadémia küldötte tartott beszámolót a kínai tudomány jelenlegi helyzetéről. Vizeink gazdaságos felhasználására törekszik a Magyar Hidrológiai Társaság Szeged dolgozói mély megbotránkozással értesültek a Rosenberg-házaspár perújrafelvételi kérelmének elutasításáról és tervezett kivégzéséiül. Számos üzemben röpgyűléseken beszélték meg az amerikai imperialisták aljas cselekedetét és tiltakoztak a fasiszta gyilkossági terv ellen. Az üzemek dolgozói megfogadták a röpgyűléseken. hogy munkájuk fokozásával még elszántabban harcolnak a béke ügyéért. A röpgyülésekről több üzem táviratot küldött az Országos Béketanácshoz, melyben tiltakoztál: a Rosenberg-házaspár kivégzése ellen. A Szegcdi Víz- és Csatornamű dolgozói az alábbi táviratot küldték: "Országos Bóketaráícs. Budapest. Mi, a Szegedi Víz- és Csatornamű dolgozói, akik a napokban ünnepeltük békeharcunk eredményei után másodszor a büszke élüzem címet, megbotránkozva értcsültünk az ártatlanul elítélt Rosenberg-házaspár perújrafelvételi kérelmének elutasításáról. Követeljük azonnali szabadonbocsájtásukat! Egyben ígérjük, hogy még egységesebben sorakozunk fel pártunk vezetésével a világ békeharcos tábora mellé. Szegedi Víz- és Csatornamű dolgozói*. Taft beszéde Cincinnatiban r Az a hatalmaa feliondülés, amely • felszabadulás óta hazánkban a tudományoa munkában minden téren mutatkozik, vízügyi téren ls ére*(et.i hatását, Az évenként tartott ankétok sorozaté, amelyek egyegy országrésznek vízügyi kérdéseit tárják fal. oly élénk életet teremtettek, ami példátlan a magyar vízügyeknek évtizedes multíáben. Ezeken uz ankétokon n legkülönbözőbb szaktudományok má. velői járulnak hozzá ahhoz, hogy a kérdéseket a legnagyobb alapossággal lehessen tisztázni. Ezt segíti a Magyar Tudományos Aka. dómiának iránytmu|ató tevékenysége. valamint a különböző szake kiadás ok tartása Budapesten &s n nagyobb vidéki városokbun. A megfelelő szervezet kialakítású a Magyar Hidrológiai Társaság ér. demo, amely újjászervezése óta, kiváló elnökével, a Kossulh-díjns akadémikus Mosonyi Emil műegyetem; tanárral az élén, minden olyan megmozdulásnak kezdeményezője, irányítója és szervezője, ami a vízügyek fejlődésével bármi vonatkozásban áll. A Szovjetunióban végrehajtott hatolmas építkeznek, amelyek a vizek rendezésével és hasznosításával n legszorosabb kapcsolatban állanak. példaképpen szolgálnak számunkra is. Habár szerényebb keretek között, de hazánkban i« feltétlenül erre mutat a fejlődés útja. Az erdősávok létesítésével kapcsolatos vízrendezés és vízgazdálkodás megoldása az egyetlen lehetőség arra. hogy hazánk kedvezőtlen klimatikus viszonyait mer javítsuk és « nagy károkat okozó belvizek rendezésével és a még pusztít óbb aszályok leküzdésével hazánkban ténylegesen virágzó, fejlett, elemek szélsőséges csapásaitól független mezőgazdaságot teremtsünk. A Magyar Hidrológiai TórSo.ság vidéki csoportjai a problémákat munkabizottságokban megbeszélik, amelyekben a legkülönlwzőbb «7.ak* ágazatok képviselői komplex-módon vizsgálják a kérdéseket és ueoknak megoldását szaktanácsaikkal segítik elő. Ezek n muuko. bizottságul: nem irányító szervek, mintuhogy a Magyar Hidrológiai Társaság és annak vidéki csoport" jai sem azok, hanem ctak n kérdések szakszerű megvizsgálásává' se. ritaéget nyújtanak azok szakszerű megoldásához nz állami .sacrvekncít, hivataloknak, esetleg üzemeknek, vállalatoknak. A Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportja nz Alföld déli részének, különösképpen Csongrád megye és elsősorban Szeged kör nyékének vízügyi kérdéseivel fog. hilkozik. Jelenleg a legfontosabb probléma, amely a Hidrológiai Társaság szegedi csoportjában tömörüli vízügyi szakembereket, geológusokat, a földrajz tudományának művelőit, talajkémikusokat, városrendezőket, mezőgazdákat fogkilkoztaitja: a Tisza csatornázásának kérdése. Ennek megoldását kormányzatunk a legközelebb meg. oldandó feladatok körébe sorolia és ennek első lépéseként az ötéves tervünk hatalmas nlkojúaa a Th szulöki Vízlépcső ós n tiszántúli nagyszabású öntöző és hajózható csatorna nagyrésze már a jövő évien elkészül Szinte beláthatatlan az a fejlödé*, "mit a Tisza mentén egy nagyteljesítményű vlziút létrehozásával, sok százezer holdas öntözéses gazdn.-ágok megteremtésével, igen jelentős energiái szol gáltató vízierőművek létesítésével elérünk. A szőke magyar folyó, amelyuek eddig úgyszólván csak kárát és veszélyét ismertük, mérhetetlen hasznok áldásos forrásává válik. Nagymértékben segíli majd a kérdés megoldását a Magyar Hidrológiai Társaság rendezésében ezév június 13-án a Szegeden tartandó kétnapos országos linket, amelyen a Tisza-csatornázás kérdését — a munkabizottságok cd. digi kutatásai alapján — a szakemberek nagy serege vitatja meg. A Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportja keretében márci. tisbam lelkes szakemberek bevonásával Hódmezővásárhelyen alcsoport alakult. Ez kimondottan a város és környékének, illetve Csongrád megye tiszántúli részének speciális vízügyi kérdéseit kutat. ja és oldja meg. Fő problémaköve j ennek az ulcsoportnak a városok ós falvak egészséges ivóvíz ellátá.1 sán. a belvízrendezésen és a települések vízmentesítésén kívül, az öntözéssel kapcsolatos kérdések tanulmányozása. A Magyar Hidrológiai Társaság és vidéki csoportjának munkáját nagymértékben elősegíti majd az a vízgazdálkodási keretterv, amely, nek összeállítását kormányunk a közelmúltban elrendelte. Ebben a keret-tervben az egyes országrészek vízügyi lehetőségeit nagyvonalakban megjelölik. Ezzel mátis igen nagy lépést teszünk abban «z irányban, hogy a károk elhárításán kívül vizeiül: gazdaságos kihasználása teljes mértékben biztosítható legyen. Dévény István főmérnök Holnap déluián 5 órától színes kultúrműsor várja Szeged dolgozóit a Gyermek Nap alkalmából az újszegedi szabadiéri színpadon Holnap délután 5 órakor nz Uj. szegedi szabadtéri színpadon a Gyermek Nap keretében színes, gazdag műsorral szórakoztatják az általános iskolák, .•» Pedagógiai Fő. iskola, n Tanítóképző, az új.szegedi és a Szegedi Kendei-fonógyár kultúresoportja, énekkara, népi tánccsoportja Snegeil dolgozóit. A műsorban Borisz Rajevfizkitől. Kónya Iajoslól. Benjámin Lászlótól. Zelk Zoltántól verseket szavalnak. A Dózsa György Ahntáno® iskola zenekkara szovjet indulókkal és mozgnlmi dalokkal szórakoztatja a je. leniévöket. A Pedagógiai Főiskola, a Madách-uleai iskola Kodály, Komjáti, Kemény és. Szabó Ferenc sseraeméiryeit adják elő. A Szabad, ság-téri. a Boros József-utcai, a Gutenberg-utcai leány'skóté, a Du. gonies-utcai általános iskola, va. lamint a Tanítóképző népi tánc-! csoportja pedig orosz népi táncot, kosaras táncot, parnatáncot. román népi táncot mutat be. Árubőség nyári ruhákban Állami Áruházainkban Az állami áruházak szépen dekorált, izléses kirakatokban mutatják be a szocialista ipar bő termékeit: az idén forgalomba hozott új textil, áruloat. 552 különböző színű és min. tájú selyem kerül leszállított áron a dolgozókhoz, 18 féle új színes, miatáu karton bővíti a választékot. 48 féle különböző mintájú és minőségű új női ruha modellt é3 a régi bluzniodeHek mellett 10 új női bluzmodellt is árusítanak. Mindezek mellett változatos, nyári strandra, hák. strandpongyolák, sportruhák. köztük új balonvászon pantalló. A divatáruboltokban a nyári idényre a különböző színű, izlésss, mintás karton és vászon strandken. dök mellett czidén először kerülnek forgalomba a tájképcs műselyem és tisztaselyem kendők. A szép kiállítású, színes kendőkön nagy békoműv'eink — Sztálinváros, Komló — látképe és balatoni tájképek lát. hatók. Ezenkívül nagymennyiségű újszerű hímzett gyermekjáiszóruhn, gyermokkötény, napozó, gyermekés női zsebkendő kerá forgalomba. ,Ismerd meg hazánkat"" Vándorüdültetést szervez az MlH a kiváló ipari tanulók részére A nép állama az ipari tanulók szakmai képzése mellett messzemenően gondoskodik szórakozásukról és pihenésükről is. Ebben az évben mintegy 10 millió forintot fordítanak az ipari tanulók üdültetésére. Elsősorban tanulásban, a szakma elsajátításában kiváló eredményt elérő tanulókat küldik üdülni. Az ország legszebb helyein lévő valamennyi ipari tanuló üdülői rendbehozták és korszerűsítették. Az üdülőket könyvtárakkal, sporteszközökkel szerelik fel. Gondoskodnak fürdőruhákról, kultúreseményekről, filmvetítésekről. Azok a másodéves tanulók, akik jótanu1 lásuk eredményeként előbb tehetik ' le a szakmunkás vizsgát, mér június 15-én indulhatnak pihenni, szórakozni. A kétheti egyhelyben nyaralás mellett az MTH kezdeményezésére új mozgalom indult az ipari tanulóintézetekben: "Ismerd meg hazánkat*. A mozgalom keretébén az MTH lehetővé teszi a jól tanuló, a termelésben kiváló eredményt elért ipari tanulók vándorüdültetését. A tanulók a turista jellegű üdülés során megismerkednek hazánk tájaival, természeti kincseivel, megnézik a történelmi nevezetességű helyeket s épülő új szocialista városainkat. A tanulók húszas csoportokban indulnak a vándorüdülésre az ország különböző ipari tanuló intézeteiből. New-York (TASZSZ). A „New, York Times" Cincinnatiból (Oliio) J közli Taft republikánus szenátor, nak a „Keresztények és zsidók konferenciája4' díszlakomáján inoodott beszédét. Taft ebben a beszédében rámutat, hogy az Egyesűit Államok „ami a koreai háborút illett. teljesen megfeledkezhetnének az Egyesült Nemnetek Szervezetétől. Feltété, lezem, hogy most minden erőnket latba, kell vetoüpk. hogy a fegy. verszünetet tárgyalások útján meg. kössük és ha ez nem sikerül, akker Anglia és a többi szövetségeseink tudják meg, hogy nem vagyunk hajtandók részt venni a koreai békétől folytatandó tárgyaié, sokon. Feltételezem, hogy teljesen megtagadhatjuk azt a gondolatot is, hogy az Egyesült Nemzetekkel együtt cselekedjünk Keleten és teljesen szabad kezet biztosíthatnánk magunknak*. A „New York Times" rámutat: Taft beszédében azt is állította, hegy nyilván nincs semmiféle „kielégítő megoldás" az Egyesült Államok elölt álló egyetlen külpolitikai problémára sem. A szenátor a továbbiakban rámutatott: „Az elmúlt három esztendőben az Egyesült Államok külpolitikája — függetlenül attól, vájjon a de. mokraták vagy a köztársaságiak irányították-e, általábanvéve azon alapult, hogy seemboszálljanak a kommunizmusnak, mint ideológiának mostani határain túl való terjedésével ... politikánk természetesen nem a« Egyesült Nfinzetek vagy valamely más ország számbeivételével épült fel... Nem az Egyesült Nemzeteken keresztül történő cselekvés politikája ez. hanem a katonai szövetség politikája."' A fegyverszüneti tárgyalásokat illetően Taft kijelentette: „A mos. tani körülmények között még a legjobb fegyverszünet is nagymértékben elégtelen lenne. Koreát ugyanis nem lermésaetes vonal mentén vágná ketté és bizonytalan helyzetet teremtene. Ez a helyzet bármely pillanatban háborút okozhatna. Kezdettől fogva ragaszkodnunk kellett volna a Kínával folytatandó általános béketár. gyatésokhoz, beleértve azt, hogy Koreát a szabad koreaiak hatalma alatt egyesítsék. „Szabad koreaiakon" Taft Liszinmánékat érii és azt, hogy vállaljanak kötoleae+tségel arra, hogy Délkelet-Ázsiában nem terjeszkednek tovább, ha megkötjük ezt a mostani fegyverszünetet, akkor függetlenül attól, mit írunk elő ebben az egyezményben a Korea egyesítését szolgáló további tárgyalásokról. Korea egyesítése éppoly kevéssé valószínűnek fog bizonyulni, mint Németország egyesítése". Taft, miután kijelentette, hogy az Egyesült Államok teljesen meg. tagadhatná az egyesült nemzetekkel Keleten folytatott közös cselekvés gondolatát, ezt mondotta: „Ez a kijelentés nyilván megdöbbent sok olyan embert, aki még mindig hisz az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Magam is hiszek az Egyesül* Nemzetek Szervezetében, bár nem tortora azi hatékony eszköznek az agresszió elhárítására. Nem kevés olyan békés módszere van, amelyek segítségével békés meggyőzés eredményeként megakadályozhatja és elháríthatja a háborút. Ügy gondolom, értekezletet kell összehívnunk az alapokmány módosítására Az Egyesült Nemzeteket Koreával kapcsolatban érintő javaslatomnak azonban nem szabad senki* seni megdöbbentenie, mert Európában gyakorlatilag teljesen megtagadtuk az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Midőn elfogadtuk az északattantt szerződést, nem kértük az Egyesült Nemzetek jóváhagyását, nem kértük ki véleményét. A legutóbbi franciaországi és angliai eseményei: azt zonyítják, hogy ezdk az országok szomjúhozzák a rendezést Oroszországgal és minél szélesebbkörű kereskedelmet szándékszanak vele felújítani . „ Az "Associated Press* cincinnati tudósítója kiegészítésül hozzáteszi, hogy Taft beszédében az északatlanti tömböt az Egyesült Nemzetek alapokmánya "teljes ellentétének* nevezte, rámutatott, hogy az atlanti tömb katonai szövetséggel helyettesíti az Egyesült Nemzetek Szervezetét és kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetekre való támaszkodás koreai "meddő kísérlete-® mellett az Egyesült Államok állandóan a katonai szövetség politikáját folytatták »a Kommunizmus feltartóztatására*. "Világos — mondta Taft —, hogy az északatlanti tömb, a Görögországgal és Törökországgal kötött megállapodás, valamint a Spanyolországgal tervezett megegyezés után régi típusú katonai szövetség.., Ml valójában megkíséreljük felfegyverezni a világot a kommunista Oroszország ellen, vagy legalább is megadni minden segítséget, amely hasznos lehet az egyes orzségoknak a kommunizmus viszsza verésében. Vájjon ez a politika lesz-e a szabad világ (Taft így nevezi a kapitalizmus országait) kommunizmus elleni békeidőben történő egyesítésének hosszúlejáratú gyakorlati politikája? Mindig kétkedéssel ítéltem meg az északatlanti tömb célszerűségét katonai tekintetben. Katonai téren nem vagyok szak.* ember, de sohasem hallottam meggyőző érvet arra, hogy az Egyesült Államok szárazföldi csapatai hatékonyan megvédhetnék Európát, Mi, ügy látszik, valójában azt vállaltuk, hogy megvédelmezünk olyan országokat, mint Norvégia és Dánia, amelyeket Oroszország váratlan támadása esetén majdnem lehetetlen volna megvédeni. Mindig az volt a véleményem, hogy nem szabad megpróbálnunk Oroszország ellen az európai szárazföldön hadműveleteket folytatni, éppúgy, ahogy nem szabad Kína ellen az ázsiai szárazföldön hadműveletekkel próbálkoznunk. Mindig az volt a véleményem, hogy a védekezés legyen azoknak a dolga, akik Nyugat-Európában élnek. Végtére is, legalább 225 millió ember él ott, azaz 50 százalékkal több, mint az Egyesült Államok lakossága*. Nehtu nyilatkozata Kairóban Mini az „AFP" jelenti, a Londonba utazó indiai miniszterelnök Kairóban megszakította útját és megbeszélést folytatott bfagib tábornok egyiptomi miniszterelnökkel. Neliru a megbeszélés Után rajlóértekezlelet tartott. Az angolegyiptomi ellenetekről szólva Nehru kijelentette, hogy bízik a kér. dós megoldásában. „Nem fér két. ség ahhoz — mondotta —, hogy van mód a világ több pontján fel. merülő összes kérdések rendező, sére." A koreai kérdéssel kapcsolatban Nehru kijelentette: „A koreai kérdés rendkívül fontos a világ szá. méra. Ha létrejön a fegyverszünet, ez azt jelentené, hogy kevesebb len, ne a nehézség a világon.*'