Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-24 / 96. szám

2 PÉNTEK, ÁPRILIS 24. "" Pár télét • Tegyék pártalapszervezeteink a faliújságokat a választási békeverseny sikeréért \oyó harc tevékeny eszközeivé A népnevelők kötelessége NÖVEKVŐ FELADATAINK az ötéves terv teljesítéséért és túl­teljesítéséiért íalyé harc eflyre na. gyobb követelmények elé Állítja felvilágosító munkánkat. Szegeden ez eddigi tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy ebben a felvilágosító munkában igen jelentós helyet fog te hat el a faliújság mozgalom, Pártunk Szervező Bizottságának 1952. május 19—i határozata kr -mondja, hogy: „A faliújság ax alap­szervezetek, a kis termáléit egysé­gek dolgozóinak sajtója, a helyi közvélemény, a: alulról jövő bírálat és kezdeményezi! szóciőve — legszélesebbkörü demokrácia• kife­jezője. Minden mát újságnál köz­vetlenebb, személyhez szóló agltá­dót folytathat a dolgozók között, akik nem csupán olvasót, de egy­ben munkatársai is a lapnak," Közel egy éve, hogy megjelent « Szervező Bizottság határozata a faliúj«ág<n ozgMom fejlesztéséről, Ezt követően igen komoly fej. lödés ment végibe Szegeden a fali­újsáijf-mozigulombnn. Egymás után jelenték meg a jabbn Al-Jobb faliúj­ságok, otm el yen néma egy esetben megkritizálták a munkavezetőt, ki­pellengérezték a munkafegyelem latóit, rámutattak, hogy az elké­•ők. az igazolatlanul hiányzók a Rákosi elvtársnak tett fogadalom teljesítését veszélyeztetik egyez knmpányok' idején. Igen sok íizem faliújságja a legfontosabb termelés problémákkal foglalkozott ós ezzel a népnevelők munkájának igen Je­lentós támaszévá lett. Találha­tunk' most is nagy számmal ilyen soron Ha a helyi pártszervezet végzi, i béke, párt és DISZ faliújság. A • - . X1 pártszervezet vezető-1 léke faliújság üres a pártszervezet sege és titkára személyes felelős-1 faliújságja Rácz II. István cikké­séggel segíti, uányitja is ellenőrzi vei még mindig a felszabadulási o faliújság és a szerkesztőbizott­sága tevékenységét." Kimondja ugyanis a Szervező Bizottság hatá­rozata, hogy a pártszervezetek a helyi társadalmi szervekkel együtt­működve hozzák létre a fajiújság — e munka közvetlen vezetéséért fe. telős 5—6 tagú szerkesztőbizottsá­got. Szeged üzemeiben és termelő­csoportjaibati igen nagy számmal akadnak olyan alapszervezetek, ahol még a mai napig sem hajtot­ták végre a Szervező Bizottság ha­tározatát. Vannak ugyan jó pél­dák, mint például a baktói Felsza. badulás t.erme'-őosoportban. de akadnak még igen nagy számmal, eihol csak egy-egy embert bíznak meg ;i faliújság szerkesztésével helyesebben « cikkek szervezésével. Ezért fordulhat elő olyan jelenség' mint a Kötél- és Hálógyárban, ahol a _ a hétre ,,mozgósíi", A DISZ faliúj ságján is még márciusban írt cik. ket lehet látni, mert a pár (szerve­zet vezetősége nem fordít g-ondet a faliújság szerkesztésére. Mindezek a tények azt niujatjíik, hogy egyes p á r tatapazervezetek lebecsülik a fa­liújság szerepét, a dolgozóknak a szocializmus építése napi feladatai teljesítésére való mozgósításában. Ez a megállapítás nemcsak az üze­mi faliújságok, hanem több terme­lőesoport és a városi utcai újságok eseteben is érvényes, Pál talapszervezeteink vezetőségei­nek gondoskodni kell orról, hogy a faliújságokon politikailag helyes, pártosan megírt cikkele jelenjenek tmieg. Nekik kej] gondoskodniok ar. ról, hogy rövid időn belül végre, hajtsák a Szervező Bízottság hatá­fnllújságokat, mint például a Sz&. a faliújság. Akadnak azonban olyan faliújságon Ábrahám Júlia január | rozatat ós 5—6 tagú népnevelőkből, 28-án megírt „Tegyünk felajánlást" | szakszerveveti funkcionáriusokból, című dkke árválkodik. Ez e kis cikk mé|g az év elején hivta fel a figyelmet orra, hogy tegyenek fel­ajánlást a dolgozók. Tettek is és a felszabadulási héten például ki­váló teljesítmények születtek, 147.4 százalékot értek el o dolgozók, első negyedévi tervüket is 110 száza­lékra teljesítették. Minderről azon­ban a fa.iújság egy szót sem ezólt. Az utóbbi napokban az első és má­sodik dekádban is fokozatosan vis­szaesett a termelés az üzemben. Er­ről sem beszél egyetlen szóval sem gedl Ruhagyár II-cs nlapsservezeté. nek faliújságját, ahol ahány cikk, •nnyl problémát vet fel, ami való­ben a párt politikájának agitáto­rává teszi a faliújságot. A JÖ FALIÚJSÁG Igen komoly fegyver. Kifejezésre Jutattja a népi demokráciánk beísö demokratiz­musát, megtestesítője uz Alkot­mányunkban biztosított szólás- ét sajtószabadságnak. Azok a fali­újságok, amelyek napirenden lévő feladatokat tárgyalnak, terjesztik a jó tapasztalatokat, nagy szervező é» propaganda erővel birnak éa fel­becsülhetetlen szolgálatot tesznek ötéves (ervünk, a nép, a béke ügyének „A faliújság — mondja a Szer­vező Bizottság határoznia, — csak akkor töltheti, be eredményesen lei­adatát, ha munkájának politikai irányítását és ellenőrzését — a szakszervezeti és ifjúsági szervek tényleges bevonásával — végső üzemek, ahol hosszú, terjengős cik kek jelennek meg. de csak általá­nosságokat. mondanak s a tartalmi hiányosságok legtöbb esetben a kritika gyeogcsógében csúcsosodnak ki. Ez természetes i*. hiszen a tömegkapcsolatok hiányában « faliújság szerkesztéssel megbízott elvtárs a tömegkapcsolatok hiá­nyában a cikk nagyrészét maga írja x igy netn is tud a dolgozók tupasBtnJ citaim támaszkodni. AZ ÜZEMI FALIÚJSÁGOK fő­feladata jelenleg a választási bé­keverseny támogatósa. Föladatuk, hogy a példamutató kötelezettség, vállalások népszerűsítésével egy­idejűleg mozgÓKÍtsanak a felajánlá­sok teljesítésére és folyamatosan is­mertessék a felajánlások végrehaj­tásában elért előrehaladást. Faliúj­ságjaink egy részét azonban nem állították pártszervezeteink a vá. laszfási békeversony szolgálatába!, A DÉMA Cipógyárban például van reivé. műszaki emberekből álló aktív szer­kesztőbizottságot hozzanak létre. Gondoskodni kell arról is, hogy a faliújság rendszeresen megjelenjék és valóban a műhely, üzemrész leg. égetőbb problémáit vesse fel- Aktí­van kapcsolódjék bele a minden., napi életbe és jelenleg a válasz­tási munka,verseny támogatásába). Tűzzék napirendre időnkint a veze­tőségi üléseken a faliújság értéke, lését s helyes, ha a vezetőségi ta­gok maguk is írnak. Segítsenek a szerkesztőbizottságnak abban hogy rendszeresen író levelezőket szervez, zenek, Igen sok segítséget adhat a faliújság munkájához az üzemi sajtó. A Szegedi Kenderben a „Vö­rös Osóve", a Textibnűvekben a „Textilművek'', Űszegeden a „Tex­tilmunkás", az egyetemen és a főis­kolán & „Szegedi Egyetem" munká­jában a fialiújaág szerkesztői ós ma. guk a faliújságok te valósággal a kész tudósítóhálózat szerepét tölthe­tik be, fontos összekötő kapocs le­hetnek az üzemi újság és a dolgo. lók kőzött. ALKALMAZZAK a faliújságok mellett a szemléltető agitáció kü­lönböző oWzközeit, a versenyhíradó. hat, a dicsőség- és szégyentáblákat, a villámokat, különböző alkalmi képes híradókat, falitáblákat. Te­gyék ezeket a dolgozók kommunista nevelésének tevékeny eszközévé, a szocializmus építéséért, a béke meg­védéséért folyó harc éles fegyve. Néhány hót múlva az urnák elé járul a magyar nép. Választásra ké­szülnek hazánk dolgozói, hogy hi­tet tegyenek a szocializmus építé­se, a béke védelme mellett. Ezek­ben a hetekben rajtunk lesz a vi­lág szeme baráté ellenségé egy. a ránt. Nekünk, népnevelőknek köteles­ségünk, hogy legjofcb tudásunk és felkészültségünk mellett végezzük munkánkat. Agitációnk során fejlő­désünk és eredményeink megmagya­rázása mellett leplezzük le a meg­búvó ellenséget is. Az agitációs tan­folyamon tanultakat használjuk fel mert ez segíti, könnyíti munkán­kat. Minden népnevelőnek ismerni kell a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívását, mely gazdag agitációs érveket ad mlndannylónk számára. Amikor eredményeinkről beszé­lünk és elmondjuk, hogy a Rákosi hídon villamos vezet Újszegedre és hogy ma szabad emberek ünnepük május elsejét, amikor elmondjuk, hogy n gyönyörűi Textil művekben vígan dolgoznak a munkások, mert nem kell félidők a tőkéstől, hogy holnap az utcára teszi őket, akkor mutassunk rá arra is, hogy mindez fáj az ellenségnek és gyűlölködve tekint mindenre amit a munkások' alkotó keze teremt Mutassunk rá arra, hogy né­hány lépésre van tőlünk Tito , Jugoszláviája, mely komoly éberségre figyelmeztet valnmeny­nylünket. Legutóbb is orvul meggyüko.tak egy határőrünket. Nem szabad, hogy eddigi eredményeink megelé­gedetté tegyenek bennünket t elal­tassa éberségünket. Lenin és Sztálin elvtársak azt ta­nítják, hogy a kommunistáknak bátran, becsületes és áldozatos mun­kávaj kell harcolniok a párt célki­tűzéseinek megvalósításáért. Ez be­csületbeli kötelessége minden nép­nevelőnek. Magunk előtt kell látni mult megaláztatásait ég n nyo­mort s össze kelt hasonlítani eddi­gi fejlődésünkkel és a Népfront fel­hívásában foglalt célkitűzésekkel, akkor látjuk, hogy miért dolgozunk miért kell harcolnunk a békéért és miért keh mindenkinek a Nép. frontra szavazni. A választás sikerével tovább erő­sítjük pártunk vezető szerepét. Meg kell mutatnunk, hogy egységesen sorakozunk fel pártunk mögött a békéért és a szocializmusért vívott, harcban. Kovára Mihály, a „Délmagyarország4' levelezője Április 30-án kiállítások nyílnak a megyei tanácsok rendezésében A megyei tanácsok a népműve­lést minisztérium segítségével nyolc helyen „Drága kincsünk a gyermek" címmel "kiállítást rendeznek. Tabló­sorozat mutatja be, hogy milyen sokoldalúan gondoskodik népi de­mokráciánk a gyermekekről és az anyákról. Egyben emlékeztet is a kiállítás, milyen nyomorúságos volt a dolgozó ember családjának élete a Hoíthy-Magyarország idején és mi. lyen sivár ma a tőkés országokban. A kiállítás áprilia 26-án Kecske­méten, április 80-án Szekszárdon, Kaposvárott, Sopronban. Szombat, helyen, Veszprémben, Salgótarján­ban és Miskolcon nyílik meg A kl. állítások előre láthatólag két-három hétig maradnak nl^tva, majd utána bemutatják a megye községeiben éa falvaiban lg. Egy másik kiállítás ötéves i«r. vünk nagy alkotását, a tiszalöki vízlépcső, n hajózsálip, a villany, erőmű és a duzzasztómű, valamint a keleti főcsatorna építkezéseit mu. tatja be. A kiállítás szemlélteti, ho­gyan indult meg a harc a Nagy­Alföldön az aszály ellen aa öntő­technika a kiállí­ztífssel, erdősítéssel éa a máa új vívmányaival Ez tág szintén április 80-án Hódmező­vásárhelyen, Nyíregyházán ée Bé­késcsabán nyílik meg és el őrei át ha­tó'ag két-három hétig marad nyitva Az áprilia 18-án útnak indult „Épülő országunk" című, két vasúti kocsiból álló vonatkiállítáít nagy örömmel fogadták Vecsésen, Al­bertlrsán, Cegléden, Az aktívák el­mondották, hogy á kiállítás nagy segítséget nyújt az agitációs mun­kákhoz, Különösen nagy érdeklődés nyilvánul meg a karikatúrák iránt­A kiállítási vonat a közeli napok­ban Szolnok—Karcag—Hajdúszo­boszló—Debrecen irányban folytatja útját (MTI) A népművelési minisztérium képzőművészeti főosztálya több érdeklődésre közli, hogy * Dózsa György emlék szobor pályá­zati mű benyújtásának határideje: 1953. június 1. (MTI). ben X1 A természettudományos oktatás iskoláinkban régen és ma lai oktatás és nevelés. Az iskola oktató" és név-élőmunkájától ia függ, hogyan gondolkodnak nz emberek a világról, a természeti és társadalmi jelemscgekrőL Különösen döntő fon­tosságú a gondolkodásmód és jellem­nevelés terén a természettudományi tárgyak tanítása. A burzsoá társadalom — Htját ér. deke szolgálatában — éppen ezért mindenféle intézkedésekkel gátolta a természettudományos okpuáel A természetrajzot, kémiát mellékes, alárendelt szerepű tárgyaknak mi­nősítet fe és csökkentett óraszámmal engedélyezto. Természetesen emel. lett szigorúan meghatározták, hogy mit és hogyan tanítsanak. A termé" .szet tudományos oktatás — ha tehet egyáltalán annak tekinteni! — szá­raz, leíró, skatulyázó dogmirtikus tanítás volt. Ennek következtében számos reakciós magyarázat és fel­fogás terjedt, el és különösen éppen a természettudományi tárgyakkal kapcsolatosan. Ha megvizsgáljuk a polgári tár. sndaloro természettudományos okt«_ tásónak ideológiai alapjait és el­veit. amelyeket a burzsoá társada­lom hozott tétre — megállapíthat­juk, hogy « polgári természettudo­mányos oktatás a klerikális neve­lés Jc-főbb és legdöntőbb eszköze volf A természetrajz oktatása a klerikális reakció Irányítása és cen­zúrája irtott Állott. A lényeg és a oél ebben a* időben n természetrajz által egy természetfeletti hatalom .létének ég bölcsességének az igaza. Iára. Erre különböző módszereket dolgoztok ki. Ma már nyilvánvaló, hogy mindezeknek társadalmi és pa­lit i km célja az, hogy az őrök és változatlan és változtathatatlan rcn. den belül, az osrf Uytirsadalom dl­lar.dóságAt tudományosan igazolja. Azt tanították ezenkívül, hogy ti föld művelése, nz állattenyésztés, n terméshozam elsősorban u külvilági erőktől és az azok által irányított l-rmévz tl erőktől függ. Mivel ez megismerhetetlen, erőknek kiszolgál­tatta a népet. A természettől vtrtó függés érzetének kialakításával nlá. zatosságra, a torsba való beienyug. visra nevelt. E polgári ideológia azt a célt szolgálta, hogy ezen ke­resztül a dolgozókat bizonytalanná, bátortalanná, beletörődöm félszeg emberekké tegye, akiket a függőség érzetében könnyen tudtak elnyomni és kizsákmányolni. Terjedt a tév­hit, a balbona és a félelam a túlvi­lági nemlétező erőktől. A felszabadulás utáni események a társadalmi rendszerben beállott változás forradalmi változást hozott azonhan ast Iskolai oktató, éa neve. lőmunkában is, de különösen fórra, dahtti változáxt eredményezett a természettudományos oktatásban, A természettudományos ok­tatás ma a valóságot, nz igazságot mutatja meg és ennek koresésére nevel. Bebizonyítja ée moggyőzi az ifjúságot, hogy a természet és a természet törvényei megismerhetők, De nem feled ke zhejik meg a még meglévő ideilista maradványokról, amit beleneveltek az emberekbe és amit a klérus még ma is terjeszt. Igy emellett, liogy haladó, materia­lista világszemléletet,alakít ki, har­colnia kell a polgári ideológia ma­radványai ellen. A modern termé­szettudományos oktatás megmutatja szemben »z Ideálist® reakciós nokkal , hogy a természetben min­den köloaőnhatásiban van egymás­sal. Megláttatj® a szervezet és a környexet egységét. Megmutatja, hogy a fejlődés alapoka a tárgyak­ban és jelenségekben megmutatkozó ellentétek harca. A legfőbb fel­adata, hogy megismerteti az ifjúsá­got a Föld kialakulása, fejlődése, az élet keletkezése és az élővilág fejlődése, valamint az ember szár­maxÁsa kérdéseivel. Megérteti, hogy az élettelen anyag és nz élőlény között Származástól) kapcsolat van. A mai élet hosszú fejlődés, állandó változás eredménye. Harcolni keli a reakciós polgári ideológia, n u>e»'s»Kt*ttf*m>M — mar. gnnizmus maradványai ellen, amciy az Ivar-rejtekhez, maid ezen belül a kromoszómákhoz (örökítő tényezők­höz) köti kizárólagosan nz élőlé­nyek sajátosságainak, tulajdonsa guinak átörökítését. Tagadja a kör. nyeaet befolyásoló hatását és a szerzett tulajdonságok atdróktését. Vagyis tagadja a nevelés szerepét és a z új faj ok létrehozásnak lehető, gégét, Ez az ideológia kerékkötője volt minden haladásnak és megaka­dályozta a mezőgazdaság fejlődését. A modern biológia halálos csapást mért erre a nyíltan reakciós tanra. Oktatásunk feladata e tan reakciós voltának megmutatása, sőt gyakor­lati bebizonyítása — kísérletek út­ján —, hogy a környezet és a táp. tál ék megváltoztatása új változáso­kat hoz a szervezetben, melyek örök. lefessé tehetők, Feladat az, liogy a micsurinl biológia tanításával meg­ivenertessük az ifjúságot a termé­szetátalakítás törvényeivel és azok alkalmazására megtanítsuk őket. Ennék gyakorlati eredményei le­mérhetők máris népi demokráciánk életében, amelyek fejlődését előse. gítet(ék. Ilyen például a rizs, a gyapot meghonosítása, a fejlettebb agrotechnikai módszerek és a szó. mos kutatómunka. A polgári maradványokkal szem­ben a modern természettudományos oktatás •— amellett, hogy leleplezi ezek reakciós voltát — megérteti és bebizonyítja, hogy minden létezőnek ... . és jelenségnek természetes oka. van ;c0 ovi teszi a és szükségszerűen alakultak ki. Meg. | az emberi. fenségekkel magyaráztak és Igazol­ták. Igy például a hangyák, mé­hek „államát", min' követendő példát állították az emberiség elé, mint ahol örök boldogság van, mert nincs osztályharc. Ezek tudomány­talan voltát szintén élesen ketl ki­domborítani és megcáfolni a bioló­gus tanároknak. Ugyancsak harcolniok kall szá­mos ideológiai áramlat ellen, ame­lyek az egyes szervéket és részeket a környezetünkből kiszakítva éa el­szakítva tanítják. Az élőlényt a maga egységében kél megismer, tetni. Emellett a ,Játért való küz­delem" kérdését világosan kell meg­érta'ni az Ifjúsággal. Lényeges annak me®érte'ése, hogy a külön­böző állatfajok közt érvényes té-! és telt miért húzta rá a társadalomra önön érdekei szolgálatában a kapi­talizmus. Különösen az emberfaj egv*égét és egyenlő értékét kell világosan megértetni, Elesén le kell leplezni a fasiszta la/elméletet ét a ma Amerikában újraéledt Malthus-i igyekszik Ifjúságunkat arra, hogy sorauk, éle­tük a saját tudásuktol, alkotómun­kájuktól függ. A számos kísérlet, megfigyelés és kutatómunka, gyúj­leménykéezltés, agrobiológiai, ső' agrotechnikai munkák elvégzésével önállóságra neveljük a magyar Itt júságot. Megtanítja ez őket az ön­álló gondolkodásra, önálló követ­keztetések levonására. A dialekti­kus materialista világnézetet, mint döntő fegyvert adja a kezükbe. Bá­'or, határozott, öntudatos, az oko­kat kereső éa elemző embereket fonnál gyermekeinkből. Igy kell tanítani a biológiát és minden ter­mészettudományos tárgya'. Ugy, hogy tanítványaink bármikor fel­ismerjék a polgári ideológia reak­ciós voltát és öntudatosan harcol­janak ellene. Ugy, hogy mindenko­ron lássák meg az összefüggéseke' és dialektikusan gondolkodjanak. Es végül, de nem. utolsósorban a természettudományos oktatás az alkotómunkára neveli az ifjúságot és a természetátalakításának vá­gyára. Ezzel elősegíti a természettu­dományos oktatás a magyar nép szocialista társadalmának építését tan1, amely a tudományoson háborút és fejlesztését. Szovfetunió életének döntő választ ad erre. És éppen a raicsurini bioló­gia, a szovjet természetátalakttás tanítása által kell a biológus taná­roknak megmutatni az ifjúságunk­nak, hogy az igazi tudomány a'­'ermészet urává igazolni-1 Nyilvánvaló, hogy a haladó ter­,._„„„ .... Ezálta] megmu­érteti értóWzöny!tja. högy' minden ! ho2Y " magismert tor­kialakulás és fejlődés a környezet ^esz-eti 'örvényeket hogyan lehel megváltozásának eredménye és így . ember ség szolgálatába megmutatja azt, hogy a természet- ál!l'MJ Megtanítja tehát n termé­ben állandó változás és fejlődés j ^tudományos van. Ez az élet törvénye, amit visszafelé fordítani nom lehet! A természettudományos oktaiá. sunknnk harcolnia kell a (öbbi pol. jrári ideológiai maradványok ellen is. A polgári ideológia egyik tetsze. tös formája a bio'ógizmus is, ame­isme.rtelése mészettudományos"' oktatás igen fontos szerepet tölt be és nzég in­kább fog betölteni kul'úrforradal­munkbnn a reakciós, a szocializmus építését gátló polgári ideológia felszámolása és a dialektikus ma­teriális'a világnézet és gondolko. dásmód kln'ftkltásn terén. A ter­mészettudományos oktatás 'ehát a szocialista embertípus és e szoci­a'ista tudomány kifejlesz'ésének egyik döntő ha-ci fegyverei EnnoK e harci feqyvernek minél tökéletesebb alkalmazását államunk minden eröve! támogat^ és a 'ermésretttudományos oktatás fejlődésének feltéte'c.it már eddig is a legmesszemenőbben biztosí­totta. Ma már a legnemesebb haza. oktatás azt n ma­gyar ifjúságnak, hogyan ke'l nz aszályt a szárazságot leküzdeni az in°adozásmentes terméshozamot biztosítani, a nagyobb termelékeny­sége' és minőségi javítást elérni. M«nd«zek m-tl«", de éppen f'as kötelesség: eleget tenni dol , ereken keresztül « természettado-! pOTÓ népünk érdekeSnek­lyet "jóokara'úlag többen használtak ! arányos oktatás nem a'áza'osságra; ! Jósa Zoltán még nemrégiben is. Ennek lényege, n sorsba való belenyugvásra nevel, a Pedagógiai Főiskola EL sz. hogy az ember társadalmi életét | hanem arra. hogy ne féljenek a tév- gyakorló ált. isk. szakcsoport­növényi, állati, sót szervi életje- hitektől, a babonáktól. Meg'ani1 ja, vezető tanára I

Next

/
Thumbnails
Contents