Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-23 / 95. szám

rstrronTOK. 1953. ÁPRILIS 23. 3 A Rókus 1. kerülethez tartozó békebizottságok verseny fi elhívása A rókusi békeblzottságok — át­érezve, hogy milyen megtisztelte­'és érte hazánkat azzal, hogy a Béke Világtanács májusban Buda­pesten tartja ülését — valameny­nyien úgy készülnek erre a napra ég azzal fejezik ki harcos békeaka­ratukat, hogy felvilágosító munká­jukat összekapcsolják a május 17-i választás agitáclóíával. Ezért versenyre hívnak kl min­dé,, lakóterületi békebizottságot az alábbi feltételek mellett: 1. A választásig 30 kisgyülésen és 40 olvasókörön ismertetik a nem. zetközj békeharc kérdéseit és az előttünk tiUó feladatokat 2. A kisgyűléseket jó felvilágosító munkával szervezik meg. úgy, hogy a klsgyűiések látogatóinak száma átlag 30 fő legyen. A gyűléseket színvonalas kultúrműsorral színesí­tik. 3. Az eddig meglévő 14 békebl­zot'ságot hárommá] növelik. 4. A gyengén működő békebizott. súgókat átszervezik. Ezt a versenyfelhívást valameny­nyi területi békebizottság magáévá téve kiszélesíti és megeró'sitl a bé. kemozgalmat Szeged területén és egyben hozzájárul a Népfront vá­lasztás sikeréhez, a béketábor erő­sítéséhez Túlteljesítik exporttervüket a Seprőgyár dolgozói A Szegedi Seprőgyár dolgozói az . togozö elsö negyedévben export.tervüket kiváló minőség mellett 128 száza­lékra teljesítették. Eredményes mun­kájuknak jutalmaképpen elnyerték « Csongrádmegyei Tanács Ipari Osztályának vándoiserlegét. A második negyedév kezdete óla a vállalat dolgozói a felszabadu­lási hét varsenylendületét fokozva harcolnak az anyag jobb kihaszná­lásáért, az export ée belföldi áruk minőségének további javításáért. Csatlakoztak a Gheorghiu-Dej Hajógyár dolgozóinak választási békeveraeny felhívásához és a pártszervezet jó felvilágo. sitó munkája nyomán és a mű­szaki előfejtelek biztosításá­val, export tervüket seprőkötési mennyiségben április 21-lg 109.7 százalékra teljesítették. Ugyanezep idfl alatt, egy napos tervelőnyre tettek szert. A versenyt naponkint értékelik, hangos hír­adókon tudatosítják a dolgozókkal az előző napi munkájuk eredmé­nyeit. A verseny nyilvánossága még kimagaslóbb eredmények eléré­sére ösztönzi az üzem dolgozóit. Molnár Sándor, a Szegedi Seprő­gyár egyik legkiválóbb dolgozója, első negyedévi tervét 125 száza­lékra teljesttette* s most a válasz- j tási békeverseny során, április 21-ig 134.7 százalékos átlagteljesttést Art I MOLNÁR SÁNDOR, a gyár élenjáró dolgozója. el. Munkáját kiváló minőséggel végzi s az élenjáró dolgozó nap. tára 22-én két napos tervelönyt mutat. Szűcs Ferenc jelvényes sztaháno­vista seprőkötö megfogadta, hogy május 17 tiszteletére, az eddiginél még jobb munkát vége®. Termelé­sét napról-napra emeli és már 154 százalékot teljesít, Csányt József 124, Nagy József pedig 118 száza­lékos teljesítményével harcol a választási békeverseny győzelméért. A varró-üzemrész dolgozói közül kiemelkedik magas teljesítményé­vel Kacera Ferencné. Vállalását 20-án 144 százalékra teljesítette. Babarci Rozália foga­dalmát 15 százalékkal túlteljesí­tette. A második dekád végéig a fa­műhely dolgozói közül Lendénszki Rezső ért el legkiemelkedőbb ered­ményt eddig. 193 százalékos ered­ményét 210 százalékra fokozta. Bánfi Sándor betaní'ott esztergá­lyos nemrégen még 100 százalék alatt teljesített. Megfogadta, hogy május 17-ig teljesítményét 100 szá­zalék fölé emeli. Bánfi Sándor adott szavát becsülettel teljesiti, 110 százalékos átlaggal dolgozik. A brigádok közötti nemes ver­senyben Ungi Piroska anyagadó brigádjának tagjai vezetnek 140 százalékos átlagukkal. Szorosan követik őket a Nazarova­brlgád lagjai is, Foosz Istvánné brigádvezetővel az élen, akik 110 százalékos vállalásukat 22rig 125 százalékra növelték, A Szegedi Seprőgyár valanieny. nyi dolgozója, megújult munkalen­dülettel harcol a választási béke­verseny sikeréért, exporttervük túl­teljesítéséért A„Tyimirjazev" mezőgazdasági akadémia A moszkvai Lenin-rendes Tyimir­jazev Mezőgazdasági Akadémia a Szovjetunió legrégibb mezőgazda­sági főiskolája. Az Intézetet 1886­ben alapították, amely nehéz és fáradságos utat járt végig a forra­dalom előtti években. A szovjet hatalom éveiben az Akadémia sok új laboratóriummal és kísérleti állomással bővült és ezenkívül több épülettömböt és la­kóházat építettek, melyek az okta­tás céljait szolgálják. Ma már az Akadémia valóságos diákváros. Az intézet Moszkva egyik legszebb ke. rületében van. A 12 épülettömbben mintegy 300 tanterem, laborató­rium és szertár van. A festői szép­ségű LUztvennyicsiiaja-sétány men­tén emelkednek a diákszállók több­emeletes épületei. Van itt klub, sportstadion, poíiklinlka és külön­böző kulturális és jdléti intézmény. Az oktatási éa tudományos munka hatvan tanszéken, sok-sok laborató­riumban, múzeumban, továbbá az Akadémia kísérleti állomásain éa tangazdaságaiban folyik. A labora­tóriumok ós a szertárak korszerű berendezéssel vannak ellátva, ame­lyeket évenként kiegészítenek éa felújítanak. Nemrég fejezték be az éghajlati kísérletek céljaira ázol­gáló laboratórium épí'ését­A tudományos és oktatómunkában nagy szerepet tölt be a tudomlnyoa könyvtár, amely több mint egymillió értékes könyvvel rendelkezik. A» oktatési irodalom könyvtárában több mint 200.000 könyv van. Ezen. kívül valamennyi tanszéken és kí­sérleti állomáson szakirodalmi könyvtár áll a tanulók rendelkezé­sére Képünkön a moszkvai „Tyimir­jazev" Mezőgazdasági Akadémia diákjainak egy csoportját láthat. juk, amint gyakorlati munkájukul végzik az „Otradnoje" tangazda­ságban. Jegyzetek az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat múltjából és jelenébői A Magyar Kender-, Len- ós Juta ipar Rtaiak három gyára volt: . Pesterzsébeten, Szegeden és Duna­[jöldyáron. Keserves esztendőket élte® gt e dolgozók ezekben az Időkben. Mennyi bánat, nyomor és nélkülözés rejlett az igazgatóság­nak a részvénytársaság közgyűlé­séhez tett fennhéjázó rövid jelen­tése mögött 1535-beo is. „A nagyszabású átszervezési te­vékenység ellenére — írja a jelen, tés — sikerült termelésünket mun­kdslétszámunk növelése melleit az előző évvel szemben nem jelenték­telen mértékben fokoznunk, mely többlermelés még nagyobb mérete­ket öltött volna, ha pestszenterzsé­beti gyárunkban az év utolsó ne­gyedében kitört és majdnem másfél hónapig tartó munkássztrájk ezen örvendetes fejlődési folyamatot ideiglenesen meg nem akasztja, ami természetesen üzleteredményünkre volt kedvező hatással" tonjo A mu A munkabérek alacsonyak voltak, a lánymunkások 17 filléres óra­repet betöltő Ralli Brothers Líd londoni cég vállalatinknál a Ma­gyar Nemzett Bank hozzájárulásá­val az Angol-Magyar Bank rt. veze­tése alatt álló tőkecsoporttal együtt részvényérdekeltséget vállalt. Az angol tőkének ily előkelő részről történő bekapcsolódását vállaló­iunkba- csak örömmel üdvözölhet­jük, mert hiszen bizonyos, hogy ennek nemcsak ránknézve, de or­szágos közgazdasági szempontból is jelentősége van. Kétségtelen, hogy ezt az eseményt hazai részvényese­ink is megelégedéssel fogadják." Miben állott az imperialista tőke behatolása? Megvásárol'ak 25.000 darab 40 pengős részvényt, amely már ez elsö évben 25.000 pengő hasznot juttatott a Ralli cégnek. Nem csodálkozunk azon, hogy a hazai tőkések és az igazgatóság tagjai örömmel üdvözölték az elő­kelő angolok bekapcsolódását. Nem csodálkozunk, mert Fuchs Leo Igaz­gatósági tagnak 48.074 pengő 50 fillért, Fleischmann Henriknek 39.357 pengő 65 fillért, Menczer bérért szívták a tüdősorvasztó, pá-1 Rezsőnek 15.055 pengő 66 fillért, rás, forró levegőt. Volt olyan mun­kás is, aki csak 16 fillért kapott. bérek megszégyenítő alacsony volta azonban az „üzle'eredményre" kedvező hatással volt. 1935-ben 1.000 pengőt sajtoltak ki a pest­izsébett, újszegedi és dunafőldvári a unkátokból tiszta nyereségként /Az előző évekből, amikor a válság még mélyebb ponton volt, 60.389 pengőt. A józan ész azt Irta volna e'ő, hogy emeljék a béreket, hiszen a nyereség most már tisztán 92.457 pengő volt. Erre még jobban dol­gozott volna a munkás, ilyesmire azonban nem gondoltak: Szegeden közel 4500 munkanélküli jelentette ^a tartalék hadosztályokat. ^ csináltak a tőkések a nyere­séggel? — akik közül sokan a gyár belsejét sem látták és üzlett ügyeiket a Kass-szálló márvány­asztalainál vidám borozás és pezs­gőzés mellett intézték, ha Szegedre utaztak. A határozat világos: a Fel. ügyelöbizottság javasolja az összeg­nek a jövő évi számlára váló át­vitelét. A 92.457 pengőt mutatták ki tiszta nyereségnek — valójában azonban közel fél millióval zárták az évet, mert 400.000 pengőt a tar­talék alaphoz csatoltak1 Egv éwai később, 1937. június havában nagy változásról számol be az igazgatóság. „Visszatekintve a mult üzüetév eseményéire, mint tontos mozzana­tot tudomására juttatjuk még a t. Közgyűlésnek, hogy a nyersjuta és Fuchs Pálnak 16.703 pengő 50 fil­lért szavaznak meg fizetés, lakbér és az illetmények u'án járó adóté­rítés fejében egy évre. Négy em­bernek összesen 119.192 pengő 31 fillért Űzetnek. Az ilyen bekapcsolódást ke­vésbbó .üdvözölték a szegedi mun­z inségkonyhán 15 fillér­Tították ki az ingyen ebédet { Mess Antalné ya a nem ritka 10 pengő havi mert 2 hold agyobb gyer­adtak. mert ázatot kap­lA két hold a megélheté­A bérletet, "a szántás diját, •etőmagot leszámítva — írja egv érvényben — nem marad 6emmi. Annyi hasznom van, hogy a rajta tévő szalmatetős nyomortanyámból az éhségen kívül nem hajthat ki senki kiskorú gyermekeimmel." H^— „ ezekben az években, t gyermekes családan tek közé tartozik; élyét megvonják, árosi bérföldje volt, :ei haza semmit si |Sak az élelmet és k munkaadójuktól, ild, nem biztosítja ükét. A következő évben még nagyobb a Magyar Kender részvényeseinek nyeresége: a tartalékalapot félmil­lióval növeli, ezenkívül a tiszta nyereség 139.756 pengő az előző évek nyereségeiből 232.214 pengő. A londoniak ismét 25 000 pengőt vesznek fel befektetett tökéjük után — osztalék cimén. • Ezek az állapotok a felszaba­dulásig tartottak. A nyomorba tiport és jogfosztott újszegedi munká­sok ma gyűlölettől eltelve emle­getik a multat Mégis emlékeznek rá mint rossz álomra, amely már soha sem térhet vissza. Évről-évre boldogan látják szocialista hazánk fejlődését, politikai, gazdasági, kulturális emelkedését. Az Ujsze. gedi Kendergyár munkásai a ra­gyogó j övömként folytatott küzde­lemben megállják helyüket a mun­kában, becsülettel szolgálják drága hazánkat. Munkával " erősítik a népfront győzelmét A választási munkeversenyben új győzelmeket érnek el. Jó eredményt elért dol­gozók: Szemmári Gyuláné copszoló 183, Rózsa Mfigda felve'ő 150, Bodó Pálné szövő, 160, Kasza Ferencné szérazkikészttő 155, Bódi László, az erőtelep dolgozója. 130, Papp L. Nándorné láncorsózó 155, Kondor Erzsébet szövő 170 és Répási Fe­rencné s'oppoló 155 százalékot tel­jesít. Napról napra születnek a szép eredmények. A dolgozók munká­jukkal erősitik o népfrontot, a bé­két, mert nem akarják mégegyszer a 16, 17 filléres órabért, nem akar­ják, hogy az újszegedi Kenderben, vagy bárhol a Fuchsok, a Fleisch iminnok, a Menczerek vágjanak zsebre, Nem hogy a pesterzsébeti, fedi A Természettudományi Társulat szegedi tájértekezfete kérdéseink A Magyar Természettudományi Társulat Csongrádmegyei 6zerve­zete szombaton, április 25-én dél­után fél 4 órakor rendezi a Kísér­leti Fizikai Intézet (Bedoiannisz-ter 9.) tantermében első tájértekez­letét. Az értekezletre eljönnek Bács és Békés megye legjobb népszerű­sítő előadót, megjelennek a sze­gedi Tudományegye.em érdekelt intézeteinek professzorai és tansze­mélyzete. Az értekezlet célja, azoknak az eszmei ideológiai kérdéseknek a megvitatása, amelyekkel felvér­tezve a Társulat népszerűsítő elő­adói a marxizmus-leninizmus szel­lemében folytathatják munkájukat. Ugyancsak céljául tűzte ki maga elé az ériekezlet a népszerűsítő előadások módszertani a megbeszélését. Az ország több egyetemi városé* ban megtartott hasonló értekezik tek azt mutatták, hogy a Természet­tudományi Társulat további «ike» res munkájához az eddigi tapasz, talatok alapján felmerült problér mák megvitatása nagy mértékben hozzá járult. A széleskörű tapasz, taletesere alapján az előadások egyrészt szebbek és kedveltebbek lettek, másrészt a tudományos, ma­terialista világnézet kialakításá­ban határozottabbak, harciasab* bak. A szegedi értekezlet ugyancsak ebben a szellemben kerül megva­lósításra és a fentieken kivül hozzá kíván járu'-ni az új Társadalom és Természettudományi Ismeretter­jesztő Társulat megalakításán^ munkájához is. Qlépkötujotárolök verseny e, a választás sikeréért A szegedi és makói járás legjobb népkönyvtárosai néhány nappal ez­előtt értekezletre jöttek össze a Szeged Járási Könyvtár szépen fel­díszített olvasótermében. Schwarcz Erzsébet, a megyei könyvtár dolgo­zója beszámolójában ismertette azo­kat a feladatokat, amelyek a nép­könyvtárosokra hárulnak a május 17-i választással kapcsolatosan. — A jó és tartalmas könyveken keresztül ismertetjük meg azokat az eredményeket — mondotta —. amelyeket a hároméves terv kereté­ben elértünk és az ötéves tervben megvalósítunk. A Magyar Dolgozók Pártja tör­ténelmi érdeme, hogy kidol­gozta a népgazdasági terveket és azok megvalósításával rá­léptünk a felemelkedés útjára. Jó agitációs munkával el kell érni, hogy a munkások, dolgozó parasz_ tok fa haladó értelmiségiek egyem­berként álljanak a Népfront mellé. A hozzászólások során egymás után szólaltak fel és számoltak be munkájukról a népkönyvtárosok. Elmondották, hogy az olvasók szá­ma mindenütt emelkedőben van. százezreket Várhelyi József például elmondotta, akarják, hogy népkönyvtárának látogatott­újsze- sága március hónapban emelkedett, dunaföldvári munkások vérén s túlteljesítette április 4-re tett vál_ V szerzett milliókat Londonban vagy New-Yorkban, vagy bárhol más­hol újabb háború kovácsolására használják fel. Oltvai Ferenc a Szegődi Állami Levéltár vezetője Két új magyar gyártmányú kombájnt kapott a dorozsmai gépállomás A dorozsmai gépállomás dolgozóit néhány nappal ezelőtt nagy öröm érte. Két új, szovjet mintára gyár­tott, magyar gyártmányú EMAG kombájnt kaptak, amelyet csak a harmadik negyedév végére vártak. Az EMAG dolgozó! a munka jobb pamut világpiacon elsőrangú sze-megszervezésének segítségévei, a munkás-paraszt szövetség szilárd!, tusának jegyében félévvel hamarabb készítették el a kombájnokat, ame­lyek már az idei aratáskor is jelen, tősen megkönnyl'ik a szeged, és a szegodkörnyéki dolgozó parasztok munkájút. lalását is. Felszólalása végén ver­senyre hívta ki Szeged járás nép­könyvtárosai nevében a makói járás népkönyvtárosait a következő szem­pontok alapján: 1. Május 17-re a könyvtárakat szépen feldíszítik. 2. Az olvasók számát a jelenlegi számhoz mérten 20 százalékkal emelik. 3. A könyvkölcsönzést 20 száza­lékkal növelik. 4. A választás előtti ünnepélye-, ken, gyűléseken, összejöveteleken kiállítást rendeznek. 5. Olvasóköröket szerveznek, ahol felolvasásokat tartanak. A makói járáa népkönyvtárosai elfogadták a versenyfeltételeket A jó könyvtári munkával a legszéle­sebb tömegek egybekovácsolását se­gítik elő, annak érdekében, hogy mindannyian egy emberként építsük boldog jövőnket, a szocialista ha­zát. Az értekezlet tanulságai fa ta­pasztalatai azt mulatják, hogy népkönyvtárosaink a kultúrforrada, lom harcosaihoz méltóan veszik ki részüket a választással kapcsolaté* népnevelő munkából, a dolgozók eszmei és politikai neveléséből. Stermeczkl Kálmán, a Szeged Járási Könyvtár vezetője „Kína tegnap és ma" címmel megjelent J. Jermasovnak a kínai forradalom győzelmes útjáról szóló könyve In Szovjetunió népei a kínai nép iránt éreznek. A könyv főtémája az Új Kína építőmunkája, boldog élete, benn. tatja Kína vívmányait földajZát, állami felépítését és az űj élet ;ro. blémáit, ugyanakkor leleplezi az amerikai háborút gyújtogatok njj^® szerepét. „Kína tegnap és ma" címmel a Szikra kiadásában megjelent J. Jermasovnak több mint 500 oldalas illusztrált könyve, amelyben a szer. zö népszerű formában írja le a kí­nai forradalom győzelmes útját. A szerző bemuta'ja, hogy a kínai nép harcában és győzelmében mi­lyen történelmi szerepet játszott az az állandó őszinte barátság, melyet

Next

/
Thumbnails
Contents