Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-16 / 89. szám

4 CSL"TÖKTOK» 1953. ÁPRILIS 16. I N D I A B A N 1952. elején rendezték meg Indiábuii az c.'lsö ázsiai nemzetközi filnilesz'.ivált. Az ünnepiégen az élenjáró szovjoi filmművészei is képvi. se tette magát. A küldöttség tagjai, köztük a dokumentfilmgyártáj művészei az ott szerzett anyagok, ta|i isztalatok és élmények alapján e'készlleflék az Indiában elnifl szí. iies úfirnjzfi'met. A film hűen mulatja In* c távoli országol, képet nyújt az ottani élei egyes jolencItőtől, mesél a régmúlt idő em'ékcirű', li ndú né|) ősi kultúrájáról. Imiin a világ legősibb országyermekek milliói nyomorodnak nicg válnak ango'kórossá, a hiányos és rossz táplálkozás következtében, A mesés kincsekkel díszített paloták, az amerikai negyedek felhőkarcolói közvetlen szomszédságában feltűnnek ltouihay és Ka'.kuttn dokkmunkásainak nyomorlanyái, a parasztok bambusznádból összetákol) viskói. A lilm kővetkező képei már röpítenek is bennünket tovább. I.áljuk a hindu nép gyönyörű alkotásul', az építőművészet remekeit, Madura templomát és pagodáit, iimeJelenet az „Indiában" eiraű szovjet út'rajilllmbél gúnuk egyike. India .., a gazdag trópusi növényvilág, banánl igeiek, kókuszdiók, fügefák, rizsföldek szép és csodál a I os hazája. Az ország déli részén húzódó erdők bővelkednek az ériékes fafajiakban. A kedvező éghajlat alatt évente háromszor aratják a rizst. Mégis évente száz és százezer ember pusziul el éhen, a gazdag országban, lyeket elborítanak a színes agyagszobrok, a tehetséges mesterek művei, ok k a márványt valósággal csipkévé finomították. Igen fejlett és inagávalragndó a sokévszázados hagyományon alapuló láncművészet, A film következő jelenetében kibontakozó balettművészet, amely táncában az arató bengáli parasztokat keltt életre. Az aratás közben megjelenik a föidesúr, aki követeli a termést, és erőszakkal akarja elvenni a parasztok tulajdonát, A csodálatos balett a fellázadt embe. rek táncával ér véget, Csandroteka Patelj, a berlini Világifjlisági Találkozón kitüntetett művésznő egy hindii, legendán alapuló vallási tán. cot ad elő. Ha meg akarod ismerni a népet — hatlgnsd meg dalait. Lelkes bizalommal lett dal) hallunk a szabadságról, Csuolzsun Csolit zeneszerző alkotását, A iittn uto-Isó jeleneteinél mi is ott ahunk Kalkuttában, részi vuszunk a nagygyűlésen, amit a szovjet, kínai, csehszlovák és magyar filmdelegáció tiszteletére tartottak, A hiiulá munkásokkal együtt köszöntjük a szovjet küldöttség tag. jait: a nálunk is népszerű Vera Marcckáját, Borisz Csirkovot és a többi élenjáró filmművészt. Az IniTáhan című színes, magyarul beszélő szovjet film melleit, mint kfsérőműsor szerepet a MAZOWSZE című színes, lengyel film. amelynek szereplői a Lengyel Állami Népi Együttes lagjai. . Szebbnél-szebb népdalok százai születelt Lengyelországban Mazowsze vidékén, a végleten mezőkön és elhaltak a messzeségben. A felszabadult nép új kultúrája méltó helyet biztosít a népdalnak. Művelői j népj tehetségek. Fejlődésüket a nép államának szerető gondoskodása sesegít'. A Vnr$ó közelében fekvő, parkkal övezett kastélyban, a Mazowsze Állami Népi Égvütles központjában szorgalmasan gyakorolnak n fiatalok. Hosszú hónapokig készülnek egv.cgy előadásra. A film képei elvisznek bennünket a sok l látványosságot nyújtó ének és táncj próbákra. Színpompás népviseletek' ben fürge láncosok perdü'nck. szomorú, majd vidám nóták hangja száll ... A filmet a I'áklva mozi mutatja be. Féltett kincsünk: a gyermek Bölcsődei férőhelyek számának növekedése A Népköztársaság Minisztertanácsának az anya" és gyermek, védelem továbbfejlesztéséről szóló határozata kimondja, hogy a bölcsődei férő. helyek számát az 1954 végéig a mainak köze) kétszeresére kell növelni Az átlagos, nái nagyobb mértéklien kell emelni a mezőgazdaságban dolgozó anyák gyermokc-inek elhelyezésére szolgáló idénycölcsődék férőhelyeit. 1954 végére a bő csődéi fé. röhelyek száma a háború elöjtinek har. unneszorosána növekszik. 30000 Az egyetemi bölcsődében SztízhuizonM ionét ezelőtt hnnyla le örök álomra szemeit Francisco Goya, u spanyol nép forradalmi lelkületű nagy festője. Ha áU u(án neve sokáig feledésbe ment és cral: kilencszázas évektől kezdenek foglalkozni vele. Egyre nagyobb számban jelennek meg Goyamonográfiák, de raekbon a Ir-ncos fes'ő forradalmi egyéniségét átformálják, meghamisítják. Raj. zaj feié csak az utóbbi években fordult az, érdeklődés. Goya, a legtermékenyebb művészek esryikc vol(. Több, mint hétszáz táb aképe, majdnem nyolcszáz t'íjza Cs ké'száz metszete maradt ránk. Képzelet ének ereje, megjelenítésének orojciiségc, festöisógének tűz.* pára(lan ebben a korszakban. Izzó szenvedély, maró gúny, s az emberi nyomoríutíg iránt mély részvét töJ.ii cl lelkét. Kimélattenül, fantasztikus célzásokkal állítja pellengére kora társadalmát, kezdve u királyi családon, végezve az utcu söpredékén. Témáit gyakran veszi a forradalmi idők mozgalmas, sok. szor borzalmakkal telt életéből. Forró, lázadó érzelem fűti át háborús képeit, aw elnyomók démoni pusztító dühének ö ad félelme* ki. fejezetit festményeiben s rézkarcai, ban. A liáború re( Icnete^-égeit senki oly reulisia erővel, oly megsemmisítő ítélettel nem rajzolta meg, mint ő. Goy.i az első, aki megérti a néptömeg lélektanát,. Képcin először tárul clo'nk a tömeg, mint élő, t-gyuZon szenvedélytől mozgatott egység, ő az utolsó nagy festó, aki a spanyol nép lelkének mindenfajta megnyilatkozását egyesíti reuig-ú. ban. Hutása uz európai — s ezen bolti I főleg a francia— festészetre köztudomásúan kórszaisulkolő. Goya 1746-ban Fuents del Todopban született. Apja szegény paraszt, aki később arany őzéként Saragpssábci megy. A kis Francisco üt től.i ifjúságát. Megismerkedik u művészetié'. Tehetsége, gyorsan fejlődő kifojeMrkésssége biztosítják számára a továbbtanulást. Rövid idő múlva Madridba kerül, ahol Tiepolo művészejé ébreszti benno a vágyót, hogy M.Z oiasz mestereket megismerje. Olaszországi lanulmányútji'ibor szüksége* pénzt állítólag, min torreádor kereste meg. Hazatérése uján huszonkilenc éves korál-a megnősül. Házassága azonban nem : rcrencsés. Húsz gyerme. kébő csak egy marad élcllien. Felesége ncm igazi társa életének, iiámra csak passzív kísérője. £/j(1 jelentékeny munkáját J771—72-\<:n készíti, a aaxagossai székesegyház számára. Majd a. hetvenes évek közepétől a királyi gobclinmühclynek kezdv dolgozni. GOYA (1746-182S} A gobelin számára készüli (erveknél ebben az időben a művészek á tálában álromantikus;-- a-valóságot meghamisító parasztábrázojásokat készítenek. Goya szakíj ézzei a kialakult hivatalos gyakorlattal, s nála a spanyol nép valóságos alakjait láljuk megjelenni. Ábrázolásain már ebben a korszakban megta álhatjuk n szenvedő, dolgozó nép különböző reprezentánsait. Kartonjain Velasquez ha'á&a érczJiotő. Az első gobelinsorozata 1776—80-as évekliől, n másedik a nyolcvanas évek végéről származik. Ezeken a gobelineken már látszik a rousseaui felvilágosodás. A szegények egyre szaporodnak képein. Lassanként mind löhb megbízatást kap, majd a király kinevezi udvari festőjének. Goya éjtől függet cnüi a nép festője marad. A pompás jellcmáibrázcdású arcképéinél; hosszú eora ebből a korszakból való. Mcgfestj a királyi asaládés nz udvar számos tagját. Képein gyilkos szalírával leplezi je, egy hanyatló dinasztia minden dekadenciáját cs üresnégét. Az 1790-es évek végén Goya súlyort betegségen esik át, melyből te jesen süketen kerül ki. Betegsége rengeteg hátránnyal jár ugyan, de egyben uz udvari élettel való érintkezés terhe alól is felmenti. Vidéki hajlékába vonul vissza és itt a saját maga teremtette, komor világban él. Ebben az időben dol. gozik a tölib, mint nyolcvan lapbó; álló „Los Caprichos" metsr.stsorozatán. melyben a társadalmi élet fonákságait, az emberi esendőségeket, a polgári erkölcsöket, a testi-telki torzulatokal pellengérezi kl. Ezen túlmenően elsősorban az aktuális politikai he'yzelet, a spanyol kormány népellenes voltát leplezi le. Hallatéin bátorság Goyától, hogy példáu' a királynő minienható kegyeneéj jGodoyt, többször szamár képében ábrázolja. A sorozat képeiben nagyon dicsen kifője, zé.vre jut Goya határozott forradalmi állásfogjiilása, harca az uralkodó társadalmi rend és annak alappillére az egyház c'lcn. A metszel, orozaf forradalmi voltára jellemző, Irogy perj indítanak ellene. A puritán és álszent Angliában. Ruskin nyilvánosan elégeti a lapokal. Az 1308-ban kitörő nagy spanyol népi forrada'om eseményeit Goya szinte riporterként követi. A liős spanyol dolgozók hatalmas küzdelmei vívnak a lielotttkodó francia seregek ellen, és 1813-ba-n kivívják felettük a győzelmet. A hosszú háború azonban rettenetes pusztulást hoz Spanyolországra s a népet ínségbe és nyomorba dönti. Goya ebben az időben alkotja meg a „Desasjros de la guerra'' című sorozatát, me'yben tökéletes kifeje. z&sét adja a háború liorzalmainuk. Ekkor festi a kivégzéseket, utcai harcokat ábrázoló jeleneteit is. A ,,L>esas[ros de la guerra" jój érzékelteti, hogy a küzdelem hűse; irányítója mindig a függetlenségéért küzdő spanyol nép, míg az agreszszív francia csak eszköz, aki pa. ranesot végrehajtó szervként jelenik meg. Goya a szabadságáért üzdő spanyol nép ábrázolásánál az egyéni hősiességnek is kifejezési cd. A nők felszabadításának je eniősái?ét azzal emeli ki, hogy főszerepet juttat nekik a harcokban. E döl>benctes realitású „Desastros de ]u guerra" sorozat azonban már nem jelenhetett meg Goya életiben. A lapokat a reakció nem cngedle nyilvánosságra hozni. Első teljes kiadóra csak 1863-fcan lát napvilágot. Goya 1819-ben ismét súlyos !x> tog lesz. Kezelőorvosai és barátai tanácsára, üdülőkúrára utazik Franciaországba. Párizsban megismeri a romantika nagy kcpv'Tclöinck, Géricaultnak é.s Delacroixnak művészetét. Jelentős francia emberei: fordulnak meg nátti. Ennek tudható be, hogy n francia iroda, lomban tulajdonképpen intenzívebben él. írür.t a spanyol Iroda'oT.ibni. Goya az egybe Bordeaux-ban állapi dik meg, ahonnan nem is jön el jobbé. Ott hal meg 82 éves korában, 1828-ban. Hamvait csaknem száz évvel utóbb Madridba szállítottak. Cjjuja nuwéxzeiél ma -már az •-'.ész világon ismerik éw megbecsü. lik. A spanyol zseni a fórra;'a'dm ér, a nép festője volt, A magyar do gozók szere!etjei ég ftaz'ctatte) adóznak Goya művészele iránt. A Szépművészeti Múzeumban őrzött alkotásai valamennyiünk áttal ismert és örökre megszereietl-remekművek. melyeket áj kuilúránk szer. ves tartozékának tekintjük. Szelest Zoltán muzeológus A z Április 4.-út ja 21. szám alalt van a Szegedi Egyetemek és Főiskola bölcsődéje. Még egy éve sincs, hogy ezt a szép épületet megkapják a gyermekek. Kívu.belül egyaránt tiszln és szép a bölcsőde, Bent az udvaron tágas hely áll nyáron és már ilyenkor is! jő időben a nagyobb gyermekek \ számára. A verandán a csecsemők élvezik az egészséges áprilisi na. pol. A ház és környéke hangos a gyermekek játékától. Minden reggel munkába menet "7 anyák sietnek gyermekkocsit tolva vagy gyermeküket karon hozva a bölcsődr leié. A folyosón egymás mellett sorakoznak a gyermekkocsik. A szülők az á'vevő szobáig hozzák a gyermekeket, innen már a gondozók viszik a mosdóba és a Szobákba. A bölcsőde két részre oszlik: az egyikben a csecsemők vannak három hónaptói máefél éves korig, a másikban a „tipegik" osztálya van. Nappali, ebédlő és hálószoba van itt. A gyermekek itt 'öltik napjukat. A látogatók lehér köpenyt és fehér kendőt kapnak; csak így mehetnek be a gyermekeit közé. Az épület balszárnyán apró ágyakba helyezik azokat a gyermekeket, akik még nem hídnak járni. A gondozók vigyáznak a kicsik nyugodt álmá'a, mesét i$ mondanak nekik. A kis Kerényi Zolika a legszélső borsózöld ágyacskában alszik. Nemrégen csípőlicama volt és most álmában nagyokat rug, rózsaszín karjait előre nyújtja, kis kezecskéjével szorítja az úgy rácsát. A tnásik bejárat a nagyobb csecsemők szobájába veze'. Itt a „nagyok" játszanak, esznek és alszanak kora reggeltől este 6 óráig. Liliputi asztalkák, hozzávaló székekkel sorakoznak egymás mellett az ebédlőben, itt ét. kéznek a gyermekek, A Játszó szoba talán a legnagyobb. A íal melleit állványon vannak a gyermekek játékai: autók, repülők, kockák, hajók, mackók, babák, labdák. Bent a nappaliban uzsonnáznak a gyermekek. A íal mellett a kályha körül helyezkednek el. Vajas kenyeret, hámozott almát' esznek. A kicsik gagyogva togyásítják el a hőséget uzsonnát. Mindegyik gyermeken ,,suszter nadrág" van (nadrág vádion felerősítve). Aki nem lakik jól, az még kér a gondozónőtől. Az egész házat vidám kacagás, beszélgetés, a gyermekek kedves hang. /a tölti be. Az Április 4.-ú'i bölcsőde vezetői, gondozói szeretettel vigyáznak a rájuk bízott gyermekekre. Ebben a bölcsödében von a kis Kerékgyártó Andriska is, akinek édesapja az egyelem marxista tanszékén dolgozik. Soós Ferenc né elvtársnő gyermeke is a bölcsőde lakója, akire a gondozók ügyelnek addig, mig anyja a gazdasági hivatalban végzi munkáját. Horthy Magyarországon 1938ban az éhezők, nyomorgó gyermekek tízezrei közül mindössze ezer gyermek részére jutott hely bölcsődében és 400 gyermeknek napközi otthonban. Népi demokráciánk állama nagy gondot /ordít az anya- és csecsemővédelemre, ötéves tervünk nyomán évrőlévre emelkedik az üzemi és területi bölcsődék száma. Az ötéves letv végére 30 ezer csecsemő és 130 ezei gyermeket gondoznak majd bölcsődéinkben és napközi otthonainkban. (b. j.) Út a dolgozó parasztság számára a jólét, a kulturált élet felé A Magyar Függcj icnségi Népfront választási felhívása ki. mondja: „A mezőgazdaság szocialista fejlődését továbbra is teljes erővel támogatni fogjuk, segítséget nyújtva a termelőszövetkezeteknek kezdeti fogyatékos sá g aik leküzdésében, a mi'tiksfe.gpe'etn és az állampolgári fegyelem megszilárdításában, a fej. Itlt tudományos termelési módszerek elsajátításában. A mezőgazdaság szocialista útja a dolgozó parasztság számára a jómód és kuU juráit emberi élet útja, egész nér piink számára a közellátási kérdések végleg: y megnldásáruik útja". A TERMELŐSZÖVETKEZETEK ÉS CSOPORTOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA CSONGRÁD mWÍBÍH „Tiszta gyárat május l-re A Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek Csőgyárának fia'aljai nagyjelentőségű kezdeményezést indítót, tak el a fémgyüjtö hónap keretében; .tiszta gyárat május l-re". 2333 tonna vasét és 445 jonna fémet gyűjtettek a a RM Vag- és Fémművek dolgozói a fémgyüjti hónap első két heíébon. Az üzemek közül n csőgyár jár az élen. ahol a fémgyűjtést terv 75 százalékát (oljesílették már az c!sö 14 napon. (MTI) C© jr <o cd Csongrád megyében is évrő év. re mind több dolgozó panaszt választja n szövetkezeti gazdálkodás útját. Amíg 194S-l>a«i a megyében 28 termciőcsoport volt, addig napjainkban 261 (crmelőcsoportban és termelőszövetkezetben közel 150 ezer ho.d földet művelnek közösen. ÍTs] HE ESS ES I Ezer ée ezer cmwigrádmegyei dol ROZÓ paraszt termelőszövetkezetbe,, építi szép életét. Országunk óriási ütemű iparosítása mrind több gépet juttat a szövetkezett parasztságnak. A gép pedig megkönnyíti a munkát, megsokszorozza a terméreredményeke'.