Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-15 / 88. szám
SZERDA. 1953. ÁPRILIS 15 Rákosi elvtársat, Révai elvtársat jelölték képviselőjüknek a határmenti Ásotthaiom dolgozói Hétfőn délután ünnepre készült a Tito Jugoszláviájától mindössze néhányszáz méterre fekvő Ásotthalom: képviselő jelölő gyűlésre. A kora délutáni órákban szorgalmas kezek díszítették, csinosították a mozi helyiséget, hogy minél ünnepélyesebbé tegyem a gyűlést. Hét órakor már zsúfolásig megtelt a mozihelyiség. A résztvevők megválasztják az elnökséget, majd Caiszár Mihály elvtárs, a Népfront Bizottság elnöke nyitja meg az ŰlSSt. — Ásotthaiom is sokat kapott a felszabadulás óta — hangzik Csiszár elvtárs beszéde. — Bekötőút vezet az országútig és nem keU már mélyen a homokiba járnunk. Mozi) kaptunk, ahol megismerhetjük a szovjet ember életét és be. lőle a mi bontakozó jövőnket. Ártéziikútat fúrtunk, nem kell már az ásott-kútak egészségtelen vizét innunk. Villany ég községünkben, s a régi sötét utak helyett szépen világított utcákon járhatunk. De még nagyon sokat sorolhatnánk, amit pártunk és népi demokratikus kormányzatunk valóraváltott ,a mi érdekünkben. Mindezt a sok jót a párttól, Rákosi elvtárstól kaptuk, Haingos t.apsvihar zúgott végig a termen ezekre a szavakra: az egybegyűlt dolgozó parasztság tapssal ünntrelte Rákosi elvtársiat. Ezután Csiszár elvtárs javaslatot tett: Legyen a mi első képviselőjelöltünk Rákosi elvtárs. A taps újra felzúgott a teremben, A közel ötszáz dolgozó paraszt hangosan éltette Rákosi (elvtársat. a pártot. S ezekben az ün. nepélyes pillanatokban a szűnni nem akaró tapssal egyhangúlag választotta meg Ásotthalom minden dolgozó parasztja a mi drága Rákosi elvtársunkat első' képviselőjének. Ábrahám Géza elvtárs Révai József elvtársat, Rákosi elvtárs közvetlen harcostársát, kultúrforradalmunk hadvezérét javasolta képviselőjelöltnek. Hosszan beszélt Révai elvtárs életéről munkájáról. A részt_ j vevők tapssal szavaztak Révai | elvtársra is. Bata Mihály elvtárs kért ezután szót— Azt szeretném — mondotta —, ha a ml ügyünket valaki a helybeliek közül is képviselné. Javaslom Apró Józsefné elvtársnőt jelöltnek. Apró Jószefnét mindenki ismeri a faluban. Tudják róla, hogy a Szabadságharcos tsz egyik brigádvezetője, aki példásan veszi ki részét a termelő munkából és brigádját is úgy Irányította, hogy az mindig a® élen haladt a tsz-ben. A felszabadulás előtt ugyanúgy kizsákmányolták őt is a nép ellenségei, mint a többieket. Hol, mint cseléd, hol mint napszámos keresfp meg szűkösen a kenyerét már gyermekkorában. Tudják Aprónérói, hogy az országgyűlésben is jól megállja majd a helyét. Magasba lendülték a karok es örömmel fogadták el Báta elvtárs javaslatát: Apró elvtársnő ls képviselőjelölt. A jelölések után sorra hívták ki egymást versenyre a dolgozó pa. rasztoik. A gyűlés az Internacionálé eléneklése után fejeződött be Klement GoHwaldról nevezték el a Ganz Villamossági Gyárat A szocializmus építésének útján haladó csehszlovák- és magyar nép testvéri barátságát, felemelő esemény tette még szorosabbá kedden délután. A Ganz Villamossági Gyár dolgozói korábban kérték a minisztertanácstól, hogy gyárukat Klement Gottwaldról, a csehszlovák nép nagy fiáról, a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló harcosáról ^evezhessék el. A minisztertanács hozzájárult a gyár dolgozóinak kéréséhez. A névadó ünnepséget kedden délután tartották meg a gyár nagybeton épületének hatalmas műhelycsarnokában. A névadó ünnepségen megjelent Kossá István elvtárs, általános gépipari miniszter, Kiss Árpád elvtárs, könnyűipari miniszter, Dénes István elvtárs, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége főtitkára, Földvári Rudolf elvtárs, a Budapesti Pár-bizottság titkára, Hidas Ferenc elvtárs, általános gépipari miniszter helyettes. Rózsa Irén elvtárs, a külügyminisztérium politikai főosztályának helyettes vezetője. Részt vett az ünnepségen Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság budapesti követe és a követség több tagja. Az ünnepi beszédet Vida Gyula, a gyár pártbizottságának titkára és | Stefan Major, a Csehszlovák Köz. társaság budapesti követe mondtatta- (MTI) „Számoljak fel a terv teljesítésében mutatkozó lemaradást Vállalásaink teljesítésével harcoljunk a második negyedévi terv sikerééri 'A Szegedi Kenderfonógyár előfonó üzemrésze a felszabadulási hét alatt i|gan szép eredményt ért eL ÁtlagQjesítményük 114 Százalékra emelkedett, A dolgozók az ünnepi műszak alatt soha nem látott lelke, sedéssel végezték napi munkájukat. Igazola'lanul hiányzó és elkéső alig akadt az egész üzemben. Á műszakiak segítsége, az anyagellátás, az üzemrészek közötti együttműködés kifogástalan volt. Jo munkájukért az üzemrészben hárman sztahánovi&ta-jelvényt, egy oklevelet, egy a könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést, többen pedig könyv, ós pénzjutalmat kaptak. A Függetlenségi Népfront felhívását a magyar dolgozókhoz én is olvastam. Ebben a felhívásban a felszabadulás óta eltelt eredményekre, a 49.es választásokra pillanthatunk vissza. De rámutat a második ötéves tervben előttünk álló feladatokra is. A Szegedi Kenderfonőgyár dcjgozólnak naponta feladatunkká teszi a felhívás, hogy termelési eredményeinkkel szavazzunk a Magyar Do'-gozók Pártja által vezetett népfront mellett, üzemünk, ben még igen sok a tennivalónk. A felszabadulási hét eredményeit vállalásunk ellenére sem tartottuk meg tovább. Még április első dekádjában sem. Viszszaesés mutatkozik a termelésben. Tervünket 111.2 százalékra teljesítettük, az ünnepi műszak 114 százalékával szemben. Ebből a csökkenésből azt állapíthatjuk meg, hogy a versenyszellem alább hagyott. A. visszaesés nem nagy, de meg kell keresnünk az okát és ki kell küszöbölni a lazaságokat. Nem 6zabad például unnak előfordulni, hogy a kártoló üzemrész ne lássa el kellő mennyiségű anyaggal az előfonót. Az sem engedhető meg, hogy egyesek — például Ipolyezegi Istvánné — félórával a műszak befejezése előtt öltözködni kezdjenek. Osányi Irén egy hét leforgása alatt kétszer hiányzott igazolatlanul. Ezek a munkásnők nem tudják, vagy már etfelejtették, hogy milyen körülmények között dolgoztak Wimmer Fülöp úr idején. Olvassák el a „Délmagyarorszég" vasárnapi számában megjelent cikket, amelyben a megemlítettek közül nem egy ma is köztünk do'gozik, akiknek keserves bérét hetenkint megnyirbálta Wimmer úr. üzemünk dolgozót a GheorghiuDej Hajógyár, valamin' az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat békeverseny felhívásához lelkesen csatlakoztak. Az előfonó üzemrész vállalta, hogy második' negyedévi tervét 102 száza'ékra teljesíti. A terv teljesítése igen komoly feladat elé állit bennünket és Ponyvaregényekkel töltötték meg a jugoszláv könyvtárakat Szófia (BTA). Az „Omladina" című belgrádi titoista ifjúsági lap jelentése szerint a jugoszláviai könyviárakat ponyvaregényekkel töltöttek meg 'és a könyvtárak ezeket a könyveket ajánlják a fiatal olvasóknak. Ezt azzal indokolják, hogy — mint az ..Omladina" írja — ..a jugoszláv tanulóifjúság szívesebben olvas ponyvaregényeiket és ezért a könyvtárakban ilyen könyveknek kel' lennlök". ennek végrehajtásával a Magyar Függetlenségi Népfrontra, a bol. dogabb jövőnkre szavazunk. A verseny lendület fokozása érdekében a jó műszaki előfeltételek biztosítása mellett az üzemrészek közötti kölcsönös együttműködésnek is jónak keU lenni. A munka, fegyelem megszilárdítása is elsőrendű feladat. A Rődenmozgalom. ban minden sztahánovistának részt kell vennie, hogy munkaimódszerátadásával 10 százalékkal csökkentsük a normául alul teljesí'ők számát. Ezenkívül a mennyiségi ter. melés mellett többet kell törődnünk' a minőségi munkával is, hogy megkönnyítsük • a továbbfeldolgozó üzemek munkáját. Ki ke'l szélesíteni a párosverseny-mozgalmat és ezzel el kell érnünk azt, hogy egyetlen dolgozónk' 6e legyen, aki a békeversenyre tett fogadalmát ne teljesítse. Május 17-én az urnák előtt, de addig is naponita termelésünk növelésével is szavazzon minden előfonó dolgozó a Magyar Dolgozók Pártja által vezetett Népfront mellett. Juszt Józseí , a Szegedi Kenderfonőgyár sztahánovista előfonó művezetője Az Országos Béketanács új kiadványa Andor Leon: Henri Martin, a béke tengerésze 'A világ békeharcosainak milliói ismerik a bátor francia tengerészifjú — Henri Itfartin — nevét. Róla, a toutoni matróz lángoló hazaszetetéről, hősies békeharcáról, példamutató bátorságáról szól a „Békebizottságok Kiskönyvtára" íegújabban megjelent füzete. A kis. regény végigvezeti az olvasót Henri Martin egész élettörténetén. Megele. venítl azokat az izgalmas órákat, amikor a 15 éves műszerésztanonc csatlakozik a német megszállók ellen harcoló partizánokhoz, leírja, hogy a háború után* mint a Chevreuil cirkáló matróza, vietnámi útján miként döbbent rá arra, hogy fel keU emelnie szavát a francia kor. mány szennyes háborúja ellen Drámai módon írja le, hogy a nagyszerű békeharcos iaz amerikai izsold. ban álló fasiszta francia bíróság előtt hogyan lesz vádlottból vádló, aki bátran vágja az ügyész szemébe: „azt akarom, hogy a vietnámi nép ég Franciaország népe Is szabad legyen." A kis füzet érdekes és élvezetes formában tárja az olvasó elé Henri Martin hősi életét, amely lelkesitö és követendő példa minden becsületes ember, minden békeharcos számára. SSLUAlAb. aki el Négy évvel ezelőtt egy fiatal leánysereg életpályát választott. Elhatározták: fonónők lesznek. Előttük' állt a lehetőség, amelyről akkor ennyit tudtak: épül majd Szegeden egy Textilkambinát. amelynek építéséhez most kezdtek hozzá. Ott dolgoznak, miután elvégezték a tanfolyamot. KözépEurópa egyik legszebb üzeme lesz, szovjet gépekkel felszerelve. Szép életek lesz az új gyárban. A fiatal lányok nekivágtak az útnak. Elvégezték a tanfolyamot. Mire visszajöttek, felépült a gyönyörű gyár. Azóta évek teltek el. A fiatal leányok élete szorgalmas munkájuk nyomán egyre szebbé vált. Most választásokra készülnek. Május 17-én szavaznak életükben először. A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása kimondja: ..Magyarország az ifjúság, a nők', minden dolgozó ember számára, a korlá''an lehetőségek' országa lett." DUDÁS MARGIT munkaidő után elkomorodva olvasta az üzemi lapot. Megbírálták. Kulcsár Dezsőné nyújtás megírta, hogy rossz minőségű munkát végez. Először úgy érezle, mindenki őt figyeli. Nem is mert leinézni az újságból. összehajtotta és sietett a villamosmegállóhoz. Mire hazaért, Dorozsmára, sokminden megfordult tejében: „Hát ö jó munkát végez, a százaléka is magos, DISZ vezetőségi tag, alap/okú szemináriumra jár és mindig lelkészül. AsztaliJenísz versenyeken is részt vesz, sakkozik. Művezető tanfolyamra jár. Megbecsüli 6 azt a lehetőséget, ami előtte áll, lelkiismeretesen dolgozik. Most mégis megbírálják?" Azfdn rájött, hogy hibázott. Másnap a Beloiapnisz-müszak sza!agegyesllői csodálkozva látták, hogy az örökké mosolygó iiatal, jókedvű Dudás Margit most komoly. — Táncsak nem a cikk miatt vagy elkeseredve — kérdezték tőle. — De igen. — válaszofla röviden és keze alatt villámgyorsan haladt a munka. Nagyon ügyelt a minőségre. Másnap pedig megfogalmazta a cikkre a választ; nÍgérem, hogy megjavítom a minőséget — írta a löbbi között. Április 4. méltó megünneplésére én a magam részéről vállalom, hogy a minőségi munkám száz százalékosan megjavítom. Én, mint müvezetőképző tanfolyam hallgató bebizonyítom, hogy hálás vagyok, mert tanulhatok, hogy életem egyre szebbé válik..." A íelszabadulási héten aztán nem egyszer mondta be a hangoshíradó a nevét a Textilművek leg. jobb dolgozói között. A mennyiségi felajánlása sem volt kicsiny, mégis teljesítette száz százalékos minőség mellett. Példát mutatott dolgozólársainak. Most jó munkával készül a választásokra. Éjjeli műszakban dolgozik. A íalbaépített neon-fény csillog a gépén, rajta szovjet felírás, ő és a gép, amit nagyon szeret, hároméves ismerőse. A fonal gyorsan tekeredik. Dudás Margit éles szeme minden hibát meglát. Nyolc órán keresztül, szinte együtt él a géppel. Amikor végez a munkával, átöltözik és siet a tanfolyamra. Amikor annak is vége, mielőtt elmegy az üzemből, egy pillanatra még visszanéz. A bölcsödé ablakán belátva az apróságok hancúroznak. Az üzem kapujában felírás: ,,A Textilmüvek dolgozói a választási békeversenyhez csatlakozva..." — Mosf én is választok, — jut eszébe, mint mindig, mosolyog. — Ebben a versenyben is megállom helyem, s boldogan indul haza.., ALBERT MÁRIA 1949 május elsején Budapesten a íonótanfolvamon volt és n felvonuFrancois Rabelais halálának négyszázadik évfordulója Y annak nagy írók, akik egyet. * len halhatatlan könyvük ré. vén válnak híressé. Ilyen Francois Rabelais is, a derűs és ugyanakkor félelmetes „Gargantua és Pantagruel" szerzője. 400 évvel ezlőtt jelentek meg Franciaországban Rabelais művének első kiadásai. Az egyes részleteket nagy időközökben adták Id. Rabelais könyvét üldözték katolikus papok, királyi hivatalnokok, kálvi. nista lelkészek, mindannyian gyűlölték, mert Rabelais a szabad gondolatot hirdette benne, bírálatot hir. detetf a feudális rendszer pillérei, a feudalizmus védelmezői, magukat a nép barátainak és védelmezőinek kiadó egyházi személyekkel szemben. Raibelai® könyvét harcos humanizmus hatotta át. Ezért szerette meg és vette védelmébe művét a XVI. század fiatal Franciaországa, esz ország élenjáró társadalma- Rabelaásnak sikerült regényének négy részét kiadni és azután meghalt. Néhány éwej később a francia társadalom ismét hallhatta hangját; valaki a hozzá közelállók közül közzétette a mű ötödik és egyben utolsó részét, amely nyilván Rabelais tervei és vázlatai szerint készült és amely éppoly szellemes és bátor hangú, mint a megelőző négy. Azóta a „Gargantua és Pantag. rue]" "négy évszázadon át nemze. dékről-nemzedékre szállva szolgálta és szolgálja az emberiséget a társadalom idejüket imúlt erőivel szemben, az új gazdasági és társadalmi viszonyok kifejlődését, az élenjáró gondolat és művészet kifejlődését gátló erők ellen vívott harcban. R abelais megsemmisítő kacaja, szatírájának ereje félelmetes volt a feudális rendszerre, de karc • • oszor választ láson látta Rákosi elvtársat. Ezt soha nem felejti el. Azóta is Rákosi elvtárs szerető gondoskodása betöltötte egész életét... Amikor a Textilművekbe kerül1, először egy előfonó gépen dolgozott, Félév múlva már két gépet látott el. Termelése nőtt, megkeresett 7—800 forintot, egy hónapban. Egyszer mondta is otthon az édesanyja: — Amikor édesapád ilyen fiatal volt, mikor dolgozott sem keresett ennyit. Régen az volt a „divat", hogy a kőműves csak nyáron dolgozott — ha dolgozott, télen pedig... Édesapja kőműves-brigádvezető toppant be és elsö dolga volt a kabátja zsebéből kivegye a pénzt és az asztalra tette. Félhavi keresete több volt, mint 500 forint, pedig volt levonás is: tüzelőre. A család összemosolygott,.. 1951. április 4-én a felszabadulási ünnepségen Albert Mária sztahanovista lett. Galyatetőn volt nyaralni A következő évben ismét a gyönyörű Mátra ragyogó üdülőjében ezer méter magasan tölthetett boldog két hetet. Mindez jó munkájáért, Aztán pártcsoportvezető fett. Pártcsoporijának minden egyes tag. ja jó eredményeket ér el a munJ kában. Követik Albert Mária példáját, a legjobb dolgozót az előfonóban, aki most, április 4-én megváltozott, életünk születésnap, ján megkapta a második sztahánovista-jelvényt. A kétszeres sztahánovista ifjú elaíonós, boldog, büszke érzéssel néz a tőle harmadik gépen dolgozó Szavalányi Imréné felé. Az ő tanítványai Aztán az újabb feladataira gondol. ,,Ha először választok, hát első leszek a versenyben is. Naponta szavazok a Hatatok ragyogó életére." MARKOVITS T/BOR caja nem halt el akkor sem, amikor összeomlottak az európai abszolutizmus erődjei. Rabelais neim. csak az egyházon és a feudális barbárságon, hanem a haszonlesésen, az uzsoráskodáson, a burzsoázia gőgjén és ostobaságán, a kialakuló európai burzsoázia összes hibáin is nevetett. Rabelais tovább folytatta a népművészet hagyományait s az első közé tartozik azoknak a nagy fr'aincia íróknak sorában, akik elítélték a nyerészkedésre vágyó burzsoázia mohóságát, megbélyegezték a pénz növekvő hatalmát. Rabelais a francia társadalom uralkodó osztályainaik hibáit és bűneit az azoktól szenvedő - nép szemével látta meg, a népköltészetből vett alakok segítségévet tette nevetségessé, a nép szavával ítélte el. Rabelais a „Thelemei apátság" képében az emberiség aranykorának ábrándját rajzolta meg. A thelemei közösség lakói nem ismernek elnyomást és kizsákmányolást, nem ismerik a pénz uralmát és a, közép, kori feudális társadalom kegyetlen berendezését, életüket teljesen szabadon, kedvük szerint építik fel. Rabelais ábrándja az igazságos emberi társadalmi rendről a XVI. századi utópisztikus elképzel éseknek megfelelően alakult ki. Rabelais, Thomas Moore „Utópiá".jának figyelmes olvasója arról álmodozott, hogy valaha elkövetkezik az igazság uralma az emberiség történetében, meg volt győződve arról, hogy ehhez mindenekelőtt a pénz uralmával kell végezni. A békéért, a nemzeti független ségért és a nemzeti kultúráért vívott harcban a haladó francié társadalom élő szövetségesét látja Rabelaisban. Ez[ mutatja az a tény is, hogy a demokratikus francia sajtó, a Béke Világtanács határozatával összhangban széleskörűen megünnepli Rabelais jubileumát. Erről tanúskodik a kommunista képviselőknek az a javaslata a nemzetgyűléshez, hogy szervezzék meg a legátfogóbbain a Rabelais évforduló megünneplését- Franciaország mai vezetői azonban a jubileummal kapcso'atbnn csak azt mu tatták meg, hogy semmibe veszik a francia nép érdékeit, nemzeti hagyományait és évszázados kulturális értékei;. A francia kormány egy fillért sem adott a jubileum megünnepléséhez, ugyanakkor, amikor a nemzetgyűlés többsége 517 szavazattal 100 e'len 1.463 milliárd frankra emelte a katonai költség, vetést. e ha a hivatalos Franciaország nem is ünnepei, a demokratikus Franciaország, a francia nép az egész haladó emberiséggel együtt ünnepli a nagy humanista író jubileumát. És nemcsak ünnepel, hanem érzi, hogy fegyvertársra talált Babeladsban, az igazság, talanságot és sötétséget elsöprő kacajában. Jól mondta Claude Morgan haladó francia író a jubileum előkészületeinek idején: „Mindennapi küzdelmünkben Rabelais segítségünkre jön, megmutatja, hogy ho_ gyan kell élnünk a nevetés legyőzhetetlen fegyverével. .., amely ostoroz és bosszút áll, nevetségessé tesz, rombol, megsemmisít és igaz ságot teremt". B. Szarnia rin. Franciaország, Hollandia és Etiópia kérte, hogy haza. települő hadifoglyainak ne engedélyezzék a sajtónyilatkozatot. Párizs. Az „AFP" hivatalos közleményre hivatkozva jelenti Mun. szánból, hogy Franciaország, Hollandia és Etiópia kérte: a népi erők fogságba esett, hazatelepülő katonáinak ne engedélyezzék, hogy nyilatkozatot tegyeneik a sajtó muri. kalársnl e'őtt-