Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-12 / 86. szám

TASARNAP, 1953. ÁPRILIS 1 í. 5 NE FELED1ÜKI Egy modern gyár titkaiból Tanulóink, ifjúmunkásaink boldog élete Szeged és Vidéke. .4 mull keserű emléke villan fel az elsárgult 'újságlapról. A Szeged és Vidéke közölte az alábbi cikket Vimmet Fülöpről, a Szegedi Kender fonó gyár mindenható uráról A dolgozó nép ellenségeinek, a tőkéseknek iéktelenségél, barbárságát idézik a liapok. Kegyetlen sors, soha vissza nem lérö. Hány szegedi dolgozó élte át gyermekkorúban Czt a keserű valóságot Wimmer Fülöp börtönében. A modem gyárban az apró, véznatestű gyermeklányok testet, telket ölő tengernyi kizsákmányolása toly1. A burzsuj dőzsölt, s a gyermekmunkások nyomorogtak a gép melleit. Mennyi verés, sírás éhezés jutott ezeknek a fiatal gyermekeknek osztályrészül. Mire megnőttek; fiatalon megöregedtek. IVimmer Fülöp csak egy a sok közül. A Szeged és Vidéke nem a dolgozók újságja volt, mégis ezeket írta róla. Milyen Iehete.il az igazság, ha a polgárság lapja is ennyit megírt belőle? A dolgozók tudják e.zt s ezért tudta népünk hatalmas padunk vezetésével legyőzni a tőkéseket. A Szegedi Kender, a modern gyár, szép üzemmé fejlődött. Benne boldog, szabad emberek tennen hirdelik: a munka nálunk becsület és dicsőség dolga. És nemcsak a Szegedi Kender ionóban, hanem a többi nagyobb szegedi üzemben is új, ragyogó élei íolyik. A íiatalok derűs arccal, örömmel mennek a munkába. Világos munkatermek. munkavédelem, bölcsődék, kultúrtermek, étkezők, mosdók és még sok-sokminden a dolgozók érdekeit védi. Jól keresnek, szépen öltöznek, tanulhatnak a mi szabad fiataljaink. Az élet ezernyi nagyszerűségében, hatalmas távlataiban• áll előttük. Ezt a boldog élete1 és a még szebb jövőt kovácsolják a, szegedi üzemek dolgozói is maguknak a párt, a kormány segítségével. És est megvédik mindenféle ellenségtől. Wimmer Fülöp, a Kenderfonó- j weiimakekre._/riegutóbb, szépgyár igazgatója Szegeden igen te- tenrber 29-en éppen gyárvizsgálat kintélyes és befolyásos férfiú, jrol', amikor a gyár egyik munÉlén áll egyesületeknek, tagja! kása azt tapasztalta, hogy egy sönagyon sok humánus és jótékony tet pincében 12 kislány kuporog. fc iparhatósági engedély , kor coRmöito«w K.repu.ne a r, Wnak. A Ifi kashazbol is. Addig Is. amíg társaságnak. Ez' így 'udjuk mi. A gyár munkásai ezt az ember' másként ismerik. Hirtiedt humanizmusából a vezetése ala't álló gyáT személyzete mit sem élvezhet. Odabenn kényúr, akit netn szeie'tjek, hanem gyűlölnek, odabenn — bízva abban, hogy Szeged hatóságával ió viszonyt tart fönn, — lábbal 'Iporja a 'örvényt. Munkáslakások építéséit veszi tervbe s a hanyag várost sarkalja a fórumon, odabenn pedig a szociális ínség és nyomorúság bacUlusait tenyészti. Szóljanak az alábbiakban a száraz adatok, mi csak előadtuk ezeket és elfojtjuk egyéni érzelmünket s fölháborodásunkat. Hadd tudja meg Szeged város közönséje> hogy a fórum gyakori szereplőjének igazi ábrázata miként festWimmer, a törvénytisztelő Az ipartörvény előírja, hogy 10 évet meghaladott, de a 12. évet még el nem ért gyermekeket csak iparhatósági engedéllyel lehet gyári munkára alkalmazni. Előírja továbbá, hogy akik 12—14 élet. korúak, napi 8 órát, okik 14—16 évesek, csak napi 10 órát dolgozhatnak a gyári munkánál. Ezek-, kel szemben azt tapasztaljuk d Wimmer-gyárban, hogy 12 éven aluli mindkó'nemű gyermekeket mindig ipaiható ; nélkül alkalmaznak. A 16 éven aluli gyermekek éppúgy eltöt'ik munkában a maguk 12 órai munkaidejüket, mint a felnőttek." Mondhat wimmer ót nagyon sok szép beszédet a közgyűlésen, amely a modem szociálpolitika s a mun. kásvédelem barátait kielégíti, ds senki sem mossa le azt a gyalázatot a gyárról, -hogy abban serdületlen gyermekek erejét ássák alá és teszik őket idő előtt vénekké, satnyákká és degeneráltakká, akik nem tudják teljesíteni az állammal szemben fennálló kötelezettségeiket s akik mind bűnösök és gyengék, a társadalom gondoskodására lesznek utalva. De hadd jöjjenek a példák is. A gyár a kővetkező gyermekeket alkalmazza 'öbbek között s foglalkoztatja napi 12 órán át. de ennél gyekrabban tovább is: Biczók Sándor 12 éves. Üveges Antal 12 éves, Ország Gyula 12 éves, Görbe Mikles )3 éves (már egy éve 0tt dolgozik), Miklós Ferenc 14 éves, Csanádi Anna 14 éves. Kertész Hona 14 éves, Tandari Teréz 14 éves. Ráfér Erzsi 12 éves, Ráfér Rózsi 14 éves, Horváth Mari 13 éves, Tóth Mari 12 éves, Németh Teréz 0 éves, Németh Vikter 12 éves, Lernhardt Spatzier 14 éves, Horváth Imre 13 éves. Kalapig Ferenc 14 éves, Müller Ferenc 13 éves, Sári Ilonka 12 éves, Gregus Rozika 11 éves. Kardos Pöszike 11 éves, Kálraán Ilona 12 éves, Né. meth Teréz 12 éves (egy éve már ott dolgozik). Márten Mária 13 éves (egy éve már oh dolgozik), Zákics Ilona 12 éves (másfél éve olt dolgozik), Varga Mária 13 éves (egy éve már ott dolgozik). Tóth Rózsi 13 éves, Gamocsi Mária 13 éves (egy éve már olt dolgozik), Lőrinci Érzsi 13 éves (egy éve már 0tt dolgozik). Bugyi Lidi 12 éves, Zöldi Ilona 12 éves (egy éve már ott dolgozik). Ezek a szec'-.y kis prole'ársarjak 50—60 fii!- napibérért ássák alá helyrehoz'" -stianul egészségüket a humanizmus levegőjében. Csodálatos, hogy gyárviasgáíst alkalmával még eddig sohasem Bkad'ak rá ezekre a serdületlen Megkérdezte tőlük, hogy miért vannak ott? Erre egy kislány válaszolta: „Azért dugtak ide bennünket, mert nagyon kicsikék vagyunk, még nem volna szabad dolgoznunk a gyárban. Takarjon le bennünket kóccal, hogy meg ne találjanak". A munkás jelentést tett a vizsgálóbizottságnak, amely a leletről jegyzökönyvet vett fel. Wimmer úr a munkást nyomban elbocsátotta a törvénytisztelete miatt. Később ugyanez a munkás hallotta. hogy 30 kis gyermek egy őrjítőéin magas hőfokú fonalszáritóban várta a vizsgálat elhúzódását s öt gyermek az udvarban lévő kenderszárttó"gép kerekei közé volt bujtatva. Ha valami avatatlan kéz a kerekeket véletlenül elindította volna, húscafatokban kerültek volna ki a nyomorúság szegény áldozatai on'nan. •/ Wimmer Munkásotthona Wimmer úr a legutóbbi közgyűlésen sürgette a munkásházak építését. Valószínűleg azért, hogy a hatóság az ö gyára részére is fog ilyeneket építeni. Természetes, azok a városi házak az ő igazgn. Mása alá kerülnének s a munkás addig a percig lakna bennük, amíg a gyárból el nem bocsáttatik. Akkor cókmókostul kirepülne a mun] akóházakat a hatóság létesíti, Wimmer létesített, egyet a munkáslányok számára. Felhívjuk Wimmer úr alelnöklete alatt működő szegedi Társadalomtudományi Társaság figyelmét, hogy szociológiai felvételeket eszközöljenek e helyen. Addig is, amíg ez illetékesen és hozzáértőén megtörténik, mi vállalkozunk erre kissé avatatlanul is. A bérkaszárnya (pardon, Munkásrthon!) 8 szobából áll. Egy 6zoa szélessége 4 méter, hossza 6 éter magassága 2-83 méteT. Ilyen érhelyiségű 9zobában Wimmer úr egyedül sem lakna el, mégis egy;be-e?ybe 20 lányt szállásol el. Egyik szobában 26-an vannak s miután ágy csak 20 van, akinek agy nem iutort, a földön találnak jó fekvőhelyet. A kis lányok, akik hetenként levonásokkal keresnek 7—8 korona1 n „modern gyárban", ebből a keresményből 2 korona 40 fillért visszafizetnek a gyárnak, amely ezért a pénzért adja nekik a ko'yvalékot. A reggeli fél liter 'ej_ és egy kis darab kenyér állandóan. Ebédre kapnak fél ltteT levest és kenyeret. Vacsorára fél liter leiVest és kenyeret kapnak. Ezt a jváltozia'os menüt hetenkint egy kis darab hús teszi változatossá, amelyhez különös kegyképpen nyáron adatnak a kukacok is. Így él a jövő munkásnemzedéke az „Otthon"-ban. A külvilágtól el vannak zárva. Este 9 órán túl nem szabad kilaradni. Ez a tiltó parancs. De em igen van mód áthágni, mert a 'munkaidő eltart legtöbbször eddig. Aki áthágja, annyiszoramennyiszer szűkös keresetéből büntetést fizet. ) Ezzel még foglallenben. A kaszárnyában uralkodó állapot rosszabb a rabszolgaság állapotánál. Szegény kisleányok, ak ket az ügynökök egyévi időtartamra selyemgyárba hívtak el hazulról, jó fizetéssel. minden úiat-módof megragadnak a szabadúásta. heveteket azonban nem írhatnak, ha szüleik az irodában Wimmer úr diktálja a választ, melynek veleje az, hogy nincs panasz, hogy minden jól megy. Így Íratott levelet Minya Verával Máramarosba s a levél tartalmát, hogy a szülők jobban higyjcnck. Rlchter Mária a szomszédjuk leánya aláírásával bizonyította. Hogy milyen kétségbeejtő egyikmásik leány sorsa, példa arra Fc. hér Róza esete. Ez a szegény leány betegen feküdt, a szükséges táplálékot nem kapta, s ezért arra a nagy elhatározásra jutott, hogy egyenesen a miniszternek ír. Meg is íratta a levelet. De hogy, hogy nem, a minisztériumból a gyár igazgatóságának küldték azt le. Wimmer a leányt az irodába behívatta és leintette. De ez újból elkövette a gyár elten azt a galádságot, hogy újból íratott s erre — mit volt mit tenni — nyolc hét lilán elrendelték a már említett gyári vizsgálatot. Wimmer, az egyesülési jog híve Ki tudná hamarjában elsorolná hány egyesületinek elnöke, tiszteletbeli tagja, vezetője, irányítója Wimmer Füiöpl A korszellemmel haíad amely az egyesülésben felismerte a nagy erőt. Csak egy egyesületet ncm lür meg: a szakegyesületet, A vörii: Wimmernck a szemében ez a;: egyetlen vörösposztó. Régebben a szerződésbe is bevétette, hogy a munkás semminemű egyesületnek tagja nem lehet. Persze, hogy (yarban uralkodó vlsIUliyők mrfid- \ nkább annak a felismeréséhez jutatják a munkást, hogy helyzetükön l szervezkedéssel lehet csak segíteni. Megkíséreltek már többször szervezkedni. Wimmer mindannyiszor útját állta annak hatósági seédlettel, vagy saját túlbecsült ereével, hogy a rettegett szocializmus gyárába be ne férkőzzék. Most újra döngeti a gyár kapuját a hatalmas ellenség. Wimmer fél, retteg és védekezik. Egymásulán hocsájtja el azokat, akikről tudja, hogy a Azervezélbe léptekfj IMBó Rozáliát, •mielőtt elbocsátotta, útravalóval is fellátta Hogy mi lehetett ez, egy alábbi fejezet beszámol róla. Wimmer, a kényúr Iegfelháboritóbb az a brutaliás. amietyben a gyár igazgatója a gyár női munkásait naponta részesí! i. Nem egyszer fordult meg már Wimmer úr a büntető járásbíróság előtt amiatt, liogv a nőket pofozta és más módon, tettlegesen, durván inzultálta. Ezzel a nem dicséretre méltó szokásával csak nem akar felhagyni. Legutóbb Dobó Rozáliát bocsátotta el gyárából és egyúttal fel is pofozta. A szegény leány sírva hagyta el a gyárat. De elégtételt nem szerezhet magának, mert Wimmer úr csak olyankor pofoz, amikor tudja, hogy ncm fogják reábiziiüiiani. Egy ízb-n a gyárigazgatóról egészen jó véleménnyel vo't Szeged közönsége. Ez akkor volt, amidőn munkásai sztrájkba léptek amiatt, mert a hetifizetést szombatról kedd. le telték át. Mindenki rokonszenvesfen nézte az igazgató magatartását, mert hiszen e'ső pillanatra látható volt, hogy a munkások java lebegett a szeme előtt. Sajná'ia a munkásnőt, akinek féric a keresmény! a kocsmában hagyja. Mi is sajná'juk a munkás nejét azért, mert férje verejtékes keresményéből jogtalan címeken állán, dóan e'húznak , e'vonják a garast a munkás egészségétől. életétől, anvaei kulturális szükségleteitől, CWimmiz.r úr egy borzalmas szokást honosított meg n gvárban, o Jziinlctési rendszert. Büntet nyakra-főre Büntet azért, mert üt percet elkéstt: a munkás, büntet azért, mert a Mar. seillest éneklik. Minden leleménye-' sége az igazgatónak újabb büntrté / elmek kialakításában merül ti. keresmény ily módon leolvad alant san. Niics olyan munkás p gyúrt han. aki hetenként néhány koronát \fevonásban oji nem harv-^Tőőv a soR őz ért trrőna fart fűm ft hü ti t e*-' s minő alapra meg'- r-rt nem tudják azok. akiknek bérét jogtalanul, ál. laodón és rendszerein így kevesbítik. Oak néhány példás nem a legsrepmtszúróbbak körii': ira/ekes István a következő kürtöléseket fizette egy héten; ötven fittért, !iz fillért, Hz fillért. U'z fiiéért, egy korona húsz fülért. Süveges Teréz a következőket; egy korona negyven fittért, harminc fillért tíz fillért, Boldog ifjúság. A vörösnyak kendős úttörők Kántor Gabriella, val. az Ctföiöház igazgatójával beszélgetnek a tanulásról, ragyogó jövőjükrő', az úttörő étet ezernyi apróságáról Ma már a nevelő éa a pajtások között végtelen szoros barátság, szctbonthatatlan kapcsolat fejlődött. Tanulnak a Textilművek fiataljai. Az új, ragyogó gyárban a szovjet gépeken kitűnő eredményeket elérő fiatal fonónjjk továbbképezik magukat. Elsajátítják mindazokat az ismereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy még kiválóbb fonónőkké váljanak. A Ruhagyár egyik munkaterme. A falon lévő freskón a gyár dolgozót gyermekeinek boldog életét láthatjuk. A gyárban gyönyörű bölcsőde. A munkatermekben necnfény. A megváltozott élet buldog fiatal munkásai örömmel dolgoznak a saját gyárukban. kérdezősködnek utánuk. Levelükre harminc fillért, Róth János: négy Amikor Szegeden jártai: a Kaposvári Fonodától a tanulólányok, hogy a Szegedi Textilmüvckben for.óazakmunkássá valljanak, cz volt a tana'óotthonuk. Kényelmes, világos, tiszta. Az ipari tanuló. ka( pártunk és dolgozó népünk szerető gondoskodása veszi köriil. korona, három korona, Hegedűs Pál két korona. Süveges Teréz: tíz fillért, negvven f iiért, harminc fillért, Opirás János: harminc fillért, egy korona húsz fillért, A büntetési mánia szép csele a következő: I V i Bemegy egy reggelen a gyárba a külsőgyár csősze s jelenti, hogy az éjjel a harmincméteres gyárkémény ledőlt. Wimmer úr egy pillanatra meghökkent. <re azután föltalálja marét s dühösen rárivall a reszkető csőszre: — Igen, mert rorm vigyázott! Befejezésül csak ennyit.