Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-09 / 83. szám

2 / CSÜTÖRTÖK, 1953. ÁPRILIS ». Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának ülésszaka Genf (TASZSZ). Április 7-én Genfben megkezdte munkáját az ENSZ emberi jogok bizottságának 9. ülésszaka: Az ülésszak munká­jában 18 ország, közöttük a Szov­jetunió, nz Ukrán SZSZK, Lengyel­ország és a bizottság más tagál­lamainak képviselőt vesznek részt. Az ülós elején P. D. Morozov, n Szovjetunió képviselője javasol'a, hogy zárják ki a bizottságból a kuomin'aagiste képviselőt és hív­ják meg az ülésszakra a Kínai Népköz'ársnság központi népi kor­mányának képviselőjét, A bízott­ság 11 szavazattal négy ellenében elutasította a szovjet képviselő­nek ezt a méltányos és indokolt javaslatát. Ezután került sor az ülésszak el­nökségének megválasztására. Az ülésszak elnökévé Mahmud Azri', Egyiptom képviselőjét választották meg. II világ lakosságának iöbij, mini a fele analfabéta Az UNESCO egyik iegutóbbi jelentésének adatai Oslo- A „Friheten", Norvégia Kommunista Pártjának lapja ismer­teti az UNESCO egyik legutóbbi jelentésé'-. A jelentés megállapítja: ,,A világ lakosságának több mint a fele analfabéta. Ez annyit jelent, hogy egymilliárd 200 millió ember sem ími, sem olvasni nem tud". A jelentésből kiderül' — írja a „Friheten1' —, hogy nz írástudatlanság a gyarmati és fiigKŐ országokban n legna­gyobb Ennek az az oka, hogy a gyarmati országokban vagy ulsófukú oktatás sincs, vagy n incglevö közoktatási viszonyok Igen rosszak. Figyelembe kell venni természetesen azt is, hogy a gyarmati elnyomás alatt síny­lődő népek gyermekei néni ta­nulhatnak anyanyelvükön. Az UNESCO jcentése szerint Algériában a lakosság 85 százaléka, Bolíviában 80 százaléka, Brazillá, ban 70 százaléka. Belga Kongóban 93 százaléka, Ecuadorban 73 száza­léka, Guatemalában 85 százaléka, az Aranyparton 80 százaléka, Indi­ában 85 százaléka, Irakban 94 szá­zaléka, Iránban 85 százaléka, Ke­nyában 83 százaléka, Malájföldön 76 százaléka. Marokkóban 93 száza­léka, Nigériában 90 százaléka. Észaik-Kamerunban 99 százaléka, Nyaszaföldön 79.45 százaléka, Pa. klgztánban 80 százaléka, Peruban 70 százaléka, Sziámban 66 száza­léka, a Saimon.szigrteken 95 szá­zaléka, Brit-Szomállföldön 99.8 szá. zai'éka, Szudánban 99.5 százaléka, Nyugat-Afrikában pedig 90 száza. Iéka analfabéta. Az Imperialista oúszágok közok­tatási politikájára jellemző, hogy Tanganyikáfca-n 1950-ben az euró. pai származású gyermekek oktatá­sára fejenként 16 fontot költö;tek, a bennszülött gyermekek oktatására viszont mindössze két shilling liat pennyt fordítottak, vagyis o fehér­bőrű gyermekekre fordított összeg nek csupán 0.78 szánai'ékát. A felsőfokú oktatás helyzete még ennéj Is siralmas-obi <b ezekben az országokban. A felsorolt országok legtöbbjében egyáltalán nincs egye. tem — írja befejezésül a „Frihe­ten". A moszkvai rádió megemlékezése április 4-i nemzeli ünnepünkről Moszkva. A moszkvai rádió kedd esli adásában a népi demo­kratikus országok életéről szóló heti híradójában foglalkozott fel­szabadulásunk 8. évfordulójával. — A magyar nép április 4-én ün­nepélyes keretek között emiékezeit meg történelmének nevezdtes dá­tumáról, felszabadulásának nyolca­dik évfordulójáról. — A felszabadult magyar nép megteremtette a népi demokratikus Magyarországot és szilárdan halad a szocializmus építésének útján. A magyar munkásosztály és a dolgo­zó parasztság kezébe vette a ha­'almat. meglcremtct;e a Tehetősé­get a nép alkotóerejének felvirág­zására. A moszkvai rádió ezután Ismer­tette a MagyarSzovjet Barátság Hónapja alkalmából hazánkban járt Marija Ovszjan-Nyikovának. a •.Szovjetszkaja Zsenscstaa" főszer kesztőjének nyllalkozalát. A híradó ezulán Budapest építéséről számolt be. (MTI). Újjá­Pa rtélet • A vezetők példamutatása legyen, az agitációs tanfolyamok sikerének egyik elöreiendítő.e! Takarékoskodjunk a veiőburgonyával A kedvező időjárást kihasználva, dolgozó parasztságunk országszerte gyors ütemben veti e burgonyái, ott azonban, ahol nem voltak e'.ég előrelátók, késlelteti a munkát, hogy nem ál] rendelkezésre elegen­dő vetöburgonya. A vetésnél alkalmazott bizonyos takarékossági eljárásokkal ilyen esetben is biztosítani lehet a vetés, terv maradéktalan teljesítését. I'yen eljárás, hogy a tyúktojásnál na­gyobb gumókat nem egészben, ha­nem két darabra vágvn üttetik el. A vágást csak a fogyasztásra ter­mett burgonyánál szabad alkalmaz­ni. A kettévágást azonban nem akárhogyan, hanem különös gon­dossággá! kell végezni. Tudni kell ugyanis, hogy a gumókon nem min. denütt egyformán helyezkednek el azok a szemek, amelyek gyorsan csíráznak és életerős hajtásokat hoz­nak. Ha keresztben vágjuk el a gu­mót, akkor az egyik félre csak rosszul csírázó rügyek kerülnek. Ezért a gumókat feltétlenül hossz­irányban szabad kettévágni. így mindkét fé!gumón lesznek erőtelje, sen csírázó rügyek ls. Ha a gumók kettévágása kellő gondossággal tör­ténik és a további ápolási munká­kat jó] végezzük, megfelelő termés­eredményt érünk el. fezt a módszert csak ott alkalmazzák, ahol más mó­don nem lehet biztosítani a meg-f e. lelő mennyiségű vetőgumót. Bonn expedíciós csapatokat akar Koreába küldeni Essen (ADN). A bonni kormány egészségügyi kirendeltségnek álcá_ zott expedíciós csapatokat akar Ko. reába küldeni — jelenti a „West. deutsche Algemeinc" csütörtöki szá­mában. Az expedíció költségei — írja a lap — többmillió márkára rúgnak. A felszerelés egy részét már elküldték Koreába. A testvérpártól: küldöttségeinek elutazása A Francia Kommunista Párt, az Olasz Kommunista Párt és Auszt. ria Kommunista Pártjának kül­döttsége, amelyek résztvettek fel­szabadulásunk nyolcadik évfordu­lója ünnepségein, e'.utaztak Buda­pestről. A küldöttségek búcsúztató, sán megjelentek: Rónai Sándor elv­társ, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja. Bíró Zol|án, Berei Andor, Köböl József, Dögei Imre és Benke Valéria elv­társak, a Magyar Do'gozók Pártja Központi Vezetőségének tagjai. (MTI) Koreában nagy gondol fordítanak az anya- és csecsemővédelemre Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya a nehéz háborús viszo­nyok között is magy gondot fordít az anya- ós csecsemővédeleimre. A népi hatalom szervei mindenütt helyreállítják az amerikai barbá­rok által tönkretett anya- és cse­csomővédö intézeteket, bölcsődé­ket és szülőotthonokat, ezenkívül új intézményeket építenek. A szerveze[t pártoktatásban rászt. vevő párttagok cs pártonkivüliek nagy többsége külön agitációs tan­folyamon vesz részt, melynek fel­adata, hogy a választási harc si­keres megvívásához készítse elő a balgátokat. A Városi Pártbizott­ság különös gonddal kezeli cs se. gíti a' tanfolyamokat, hogy azok eredményesen járuljanak hozzá az előttünk álló feladat elvégzéséhez. Ezt kell tenni minden pártszerve­zetnek, de ezen |úl valamennyi pártfunkcionáriusnak is. Részt kell venni pártfunkcioná­rlusaiuknak a párttagsághoz hasonlóan ezeken az agitációs tanfolyamokon és meg kell Is­mernie a tanfolyam anyagát. Csak az a vezető tud eredményes munkát végezni u tanfolyamok szer. vezése és segítése érdekében, aki ma­ga is résztvevője ezeknek a tanfolya­moknak és példamutatóan, az anyag jelentősegéhez mértem felkészülve rendszeresen résztvesz a konferem. ciákon cs ott a vita, a kérdések megbeszélése alkalmából bővíti po­litikai ismereteit, Almdnak azonban olyam vezetők is, akik saját tudásukat túlértékel­ve, az agitációs tanfolyam anyagát viszont lebecsülve nem jelennek meg a konferenciákon. Ezek az elvtár. sak figyelmen kívül hagyják a Köz­ponti Vezetőség utasítását, a fel­sőbb pártszervek határozatát. Az a funkcionárius, az a vezető, aki így gondolkodik, önmagát csapja be és a párt eredményes munkáját neher zíii. Ezek közé tartozik például Ger. ge'y elvtárs, az Épületszerelő Vál­lalat pártszervezetének titkára is, aki az agitációs tanfolyamok kez­dete óta egyetlen konferencián sem jelent meg. Az e'.őző konferenciákon — mivel felkészületlenül jelent meg — nem szólt hozzá a kérdések megvitatásá­hoz, legtöbbször szó nélkül végig, hullgatta a konferenciát. Vájjon unnál a pártszervezetnél, ahol ilyen a vezetők példamutatása, milyen leltet az a tanfolyam, melyet nekik kell szervezni cs irányítani? Gergely e'vtárs távolmaradása a konferenciáról, melyen n Bútorgyár, a Gőzfürdő és az Épületszerelő VáJ. lalat dolgozói vesznek részt, maga után vonja azt is, hogy négy másik hal gató őrá hivatkozva szin­tén távolmarad a konferenciáktól. A Szegedi Kenderfonógyár VILes alapszervezetének titkára, ördögh Andrúsné olvtársnő, szintén másodrangú, mellékes kérdés­nek tekinti az oktatási, mivel nem tanul. Az utóbbi hetekben hiányzik a konferenciákról. Ennek eredménye, hogy alapszerve, zete területén nagy a lemorzsolódás a szemináriumi hallgatók körében és alacsony a színvonal is. Első­rendű kérdésnek kell tekinteni a konferenciákon való részvételt Lacz­kó elvtársnak, a Bútorgyár ÜB-ol" nökének is — akit különböző rd.ok miatt konferencia közben gyakran kihívnak olyan ügyekben, melyeket később is e] lehelne intézni A kon­ferencia. ideje alatt más kérdéssel nem kel( foglalkozni s no hagyják a konferenciát zavarni a konferen­ciavezetök sem. Tekintse minden párttag és funk. cionárius elsőrendű feladatónak a pártoktatáabain való részvételi és a ezemélyes példamutatást. Azok a funkcionáriusok, akik lebecsülik oz agitációs tanfo'yamok jelentőségét, általában a (anulást. ncan lehetnek jó vezetők és területültön nem foly­hat tartalmas, minden tekintetben kielégítő munka, Eziek az elvtársak haladék|a'anul változtassák meg a tanulással kapcs0latos állásfoglalá­sukat és kommunista példamutatás, sa' legyenek a párttagság, a <lo]go_ zók nevelői, tanítód a pártoktatás területéin is. Egyetemi fiatalok a klinikák parkjainak rendbehozásáért Kari DISZ szervezetünk vezető­sége a H. félév megkezdése előtt munkatervet készített, amely eddigi munkánk megjavítására irányúit. Munkatervünk a klinikák parkjai­nak rendbehozását is tartalmazza. Ehhez a feladathoz fogott nemré­gen hozzá DISZ fiatalságunk. Ez a megmozdulás Igen nagy­méretű megtakarítást jelent ál­lamunknak. Ennek udatában lelkesedéssel és nngy ainbició. val láttak' hal gató nk a mun­kához. öröm volt a klnika.kertben tar­tózkodni cz idő a'att. Mindenfelé lelkes munkásokkai tehetett talál­kozni. JÉ2T22S^SrSÍ A l"SOSzláv mezfísazdasás hanyatlása eladta magát az amerikai-angol ím perialis'-áknak, a tengerentúli há­borús gyújtogatok gyarmatává és katonai felvonulási területévé tette Jugoszláviát. Malenkov elvtárs a XIX- pártkongresszuson tartott be. számolójában rámutatott arra, hogy Jugoszlávia már átalakult amerikai gyarmattá. „Jugoszlávia vezetői pe­dig — mondotta Malenkov elv'-árs — a mindenféle tilók, kardeljok, rankovicsok, gyilaszok, pijadék és mások már régen amerikai ügynö­köknek szegődtek el, e amerikai „főnökeik" megbízásaiból kémtevé­kenységet és aknamunkát végeznek a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok ellen." A belgrádi lakájok washingtoni kenyéradóik javára és útmutatásai szerint a rablás és az erőszak fa­siszta módszereivel militrizálják az országot. Jugoszlávia állami költ­ségvetésének háromnegyedét háborús előkészületekre, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló kémtevékenységre és kár­tevő munkára állították be. A hi­hetetlen adóteher, a fasiszta diktá­torok rablógazdálkodása koldus­botra juttatta, éhínségre, nélkülö­zésre és jogfosztottságra kárhoz­tatta Jugoszlávia népét A Jugoszláviában arcátlan ottho­nossággal garázdálkodó amerikai monopólisták titóista bérenceik se­gítségével fosztogatják nz országot. Potom áron elhordják Jugoszláviá­ból a rezet, ólmot, bauxitot, vala­mint a mezőgazdaság termékeit. Az amerikai monopolisták 1952 első félévében hárommilliárd dinár ér­tékű cukrot, tojást és gyümölcsfé­lét., 15-8 milliárd dinár értékű ten­gerit szállítottak ki az országból. A hto-klikk gazdasági ka­tasztrófa szélére vitte Jugoszláviát. A jugoszláv falvakban létrehozták az úgynevezett „zadrugákat", ezek­be erőszakkal és csalással bekény­serített'ék a jugoszláv parasztságot. Ezekben a „zadrugákban" osztatla­nul a kulákok uralkodnak. A leg­különbözőbb kedvezményekben ré­szesülnek. Ugyanakkor a dolgozó parasztok zselíérsorban élnek ezek­ben a „szövetkezetekben". A kulák vezetőség vágja zsebre e' gazdasá­gok jövedelmének tölbb mint 60 százalékát. A kulák „szövetkezeteknek" kor­látlan jógiik van arra, hogy saját belátásuk szerint „bérbeadják" n dolgozó parasztok legjobb földjeit. A kulákok élnek is ezzel a jogukkal és a gyakorlatban elrabolják a pa­rasztoktól földjeiket. A közvetett adók szakadatlan emelkedése, ami a közszükségleti cikkek árának emelkedésében nyil­vánul meg. szintén fokozza a ju­goszláv dolgozó parasztság kirab­lását. A titóista lapok is beismerik, hogy 1946 óta 8—10-szeresükre emelkedtek az iparcikkek árai. A kulákságnak minden kedvez­ményt megadnak a belgrádi veze­tők. Amint a jugoszláv forradalmi emigránsok sajtója közölte, a szerb pénzügyminisztérium már 1949-ben szétküldött egy szigorúan titkos kör. levelet, amelyben javasolta a helyi hatóságoknak, hogy állapítsanak meg a kulákoknak új, mérsékelt adókategóriákat A jugoszláv parasztság féktelen kizsákmányolása ( kifosztat \ a szegénypr reszt- és köréppa­rasztgazdaságok tömeges tönkrelé­tele teljes hanyatlást idézett elő Jugoszlávia mezőgazdaságában. Év­ről-évre csökken az ország vetés­területe. Száz. é3 százezer hektár­nyi szántóföld! marad megmunkálat. lan azért, mert ,a dolgozó parasz­toknak nincs sem szerszáma, sem vetőmagja, sem igavonó állata. A jugoszláv sajtó közlése szerint Ma­cedóniában a parasztgazdaságok 43 százaléka faekével műveli meg a földet, 20 százalékának pedig egy­általán nincs mezőgazdasági mun­kaeszköze. Míg 1949-ben 1 millió hektár maradt megmunkálatlanul, addig 1951-ben « megmunkálaUan föld nagysága meghaladta a 3 mil­lió hektárt. Évről-évre rohamosan csök. ben a mezőgazdasági termények terméseredménye. A „Borba" című jugoszláv lap kénytelen volt beis­merni, hogy a terméseredmények az ország sok területén 50—70 szá­zalékkal csökkentek az 1951-es színvonalhoz képest. 1952 ősztén a vetésterület mind­össze 88 százalékát vetették be. Az előbb említett lap beismerle, hogy 1952-ben 25 százalékkal kevesebb bÚ7.a és rizs, 64 százalékkal keve­sebb tengeri. 75 százalékkal keve­sebb cukorrépa, 38 százalékkal ke­vesebb burgonya és 77 százalékkal kevesebb hüvelyes termelt, mint 1951-ben. A megvetett belgrádi vezetők, akik eladták Jugoszláviát az ame­rikai imperialistáknak, gazdasági katasztrófa elé állították az orszá­got. Jugoszlávia népei azonban nem akarnak belenyugodni az önkény, az éhinség, a nélkülözés és jog­foszto-tság fasiszta rendszerébe, nem akarnak a washingtoni gyar­mattartók rabszolgái lenni. Jugo­szláviában évről-évre fokozódik a dolgozók ellenállása, A Tito—Ran­kovics rendszer elleni harcba mind aktívabban bekapcsolódik a dolgozó parasztság. A kegyetlen terror és erőszak ellenére minden eszközzel megakadályozza, hogy erőszakosan kivezényeljék had üzemek, repülő­terek, műútak, s'b. építésére. Hor­vátországban például a hadászati építkezésiekhez vezényett 17 ezer paraszt közül mindjárt az, jplső na­pokban megszökött 12 ezer. Jugoszlávia városainak és falvainak dolgozói egyre szorosab­ban tömörülnek a „Jugoszlávia né­peinek a Tito—Rankovics klikk fa­siszta uralma aló' cs az imperialista rabságból történő felszabadítására alakult Jugoszláv Hazafiak Szövet­ségébe". A Szövetség azt a felada­tot tűzi maga elé, hogy megsemmi. sítse Tito fasisz'a diktatúráját és népi demokratikus rendszert te­remtsen az országban, visszavezesse Jugoszláviát a béke, a demokrácia és a szocializmus táborába, helyre­állítsa a baráti kapcsolatokat Jugo­szlávia és a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok kö­zött, harcoljon a békéért és a né­pek közötti együttműködésért. „Mi, jugoszláv hazafiak — jelen­tette ki Pero Popivoda, a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének elnöke a Szovjetunió Kommunisa Pártja XIX. kongresszusán tartott üd­vözlő beszédében —, akik orszá­gunk felszabadításáért harcolunk, mindent elkövetünk, hogy megvaló­sítsuk e nemes feladatokat." Azok az elvtársak' akik becsü­letes munkájukkal elősegítették ter­vünk végrehajtását, megmulatták, hogy nemcsak a könyv mellett áll­ják meg a helyüket, de ha kell, szerszámmal a kezükben segítik elő hazánk fejlődését. Valamennyi or­vostanhallgató részt vett ebben a munkában. Délután dolgoz'.unk 3­lól C-ig. A Gazdasági Hivatal min­den alkalommal biztosítón szemé­lyenként 3 deci teát. Naponta 60— 70, azonban csütörtökön és szom­baton 120—140-en dolgoztak. A munka menete több részre ta­gozódott. Az elvtársak egyik cso­portja ásott, gereblyézett. A másik csoport a szemészeit mögötti rom eltakarításán dolgozott. A harmadik csoport pedig 45 mé'er hosszú jár­dát készített a Gyógyszertani In­tézet sarkától a Bőrgyógyászatig. Kari viszonylatban az orvos­'oniiaigatók johb erecTnényt értek cl. mfg n gvóg-szerészek k'ssé lemaradtak. Az orvosévfalyamok közül kiemel­kedő eredményi, értek el a negyed­éves orvosok. akik felajánlásaik alapján külön egy vasárnap dél­előttöt dolgozlak, azonkívül egyéb napokon is példás és minőségileg jó munkát végeztek. Nagyon jó munkát végzielt a UI. éves orvosok Víl'l. DISZ csoportja, a II. éves orvosok IX. DISZ cso­portja Szojka Zsolt vezetéséve. Egyénileg kiváló munkát végez­tek Végh Lajos. Szabó O tó I. éves orvosok, Kókai Károly, Makrai György II. éves orvosok és az V, éves orvosok közül Bazsó és Gyu­'ai elvtársak. Kétheti munka után szép ered­ményt értünk el. 1831 órát doígoz­'unk. Ez Idő nlatt 33030 négyzetmé­ter területet ástunk fcl. nini pénzösszegben 20.424 forint megtakarítást jelent. A rom­épületnél végzett munka folya­mán 150 köbméter törmelékei távolítottunk cl és 2000 ép tég­lát mentetünk meg. Az IU megtakarított összeg ezideig 12 ezer forint. Boldogan végeztük ezt a mun­kát. amely megtakarítást jelentéit államunknak. DISZ fiatalságunk nem riad vissza a nehézségektől, hanem ezzel a munkájával is iga­zolja, hogy aktív harcosa a Szov­jetunió vezette béketábornak és követője a lenini Komszomolnak. Orvoskari DISZ Bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents