Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-07 / 81. szám

^ - - - •• -•llSt^ PIfnft'llWjjW PGTFSULJtlHt* DÉLHIGYAtt ORSZAC Mertfán toJásbegyUjtő-nap less Szegeden Megalakult • Szegett! Választási Bizottság A minisztertanács határozatot hozott a kártérítések behajtásának és kivetésének áj rendszeréről NAK LAPJA IX. ÉVF. 81. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR KEDD. 1053. ÁPRILIS 7. Farkas Mihály elvtárs hadseregtábornok mondott beszédet az április 4-i ragyogó díszszemle alkalmával Hazánk felszabadulásának 8. évfordulóján, április 4-én, szabadságunk és békénk erős védelmezője, a néphadsereg díszszemlét tartott Budapesten, a Sztálin-téren. A teret övező házsor elöU mintegy 20 ezer ember — a felszabadulási hét legjobbjai — foglaltak helyet. Kilenc óra előtt néhány perccel érkezett meg a díszszemlére Rákosi Mátyás elvtárs, népünk forrón szeretett vezére. Rákosi elvtárs viharos taps közepette foglalta el helyét az emlékmű mellvédjén. Ugyancsak az emlékmű mellvédjéről tekintették meg a díszszemlét J, D. Kiszeljov elvűre, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és hazánk felszabadulásának ünnepére érkezett külföldi vendégek. A Rákóczi-induló hangjai mellett gördült a térre Farkas Mihály elvtárs hadseregtábornok kocsija, aki 6orra köszöntötte az egyes alakulatokat. Az üdvözlések után díszjelet fújnak a harsonák, közben Farkas elvtárs felment az emelvényrei, hogy elmondja beszédét a felsorakozott díszalakulatok előtt. Farkas elvtárs beszédében a többi között a következőket mondotta: — V], szocialista világot építő népünk egyöntetű akarata a tartós béke biztosítása. Ezért tekinti nagy pártunk és a Magyar Népköztársaság kormánya a béke megvédését első kötelességének. Még szorosabbra vonjuk a barátságot a hatalmas szocialista Szovjetunióval, a világot átíogó békeharc e dicső élcsapatával; még jobban fogjuk ápolni és erősíteni a barátságot a baráti Kínai Népköztársasággal és a testvéri népi demokratikus országok, kai, hogv szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs vezetésével még eredményesebben harcolhassunk a békéért és népünk szabadságának biztosításáért. — Néphadseregünk harcosai, tiszthelyettesei és tisztjei, tábornokai tisztában vannak a nemzetközi helyzettel, ezért szakadatlanul tökéletesítik katonai tudásukat, erősítik néphadseregünk fegyelmét és még jobban elmélyítik a néphadseregünk és dolgozó népünk közötti megbonthatatlan egységet. — Népünk nyugodtan fogatja békés, szocializmust építő munká' ját, mert néphadseregünk éberen őrködik afölött, hogy külső ellen, ség ne zavarja szadab hazánk fejlödé. sét fejezte be beszédét Farkas Mihály elvtárs hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Háromozoros „hajrá" felelt Far. kas elvtárs szavaira: zeng-zúg a tér. A vendégek számára felállított tribünökről és a tér túlsó oldalán felsorakozott nézők soraiból pedig hosszan viharzik a taps. Felcsendülnek a magyar és szovjet Himnusz ünnepi hangjai. A himnuszok méltóságteljes akkordjai összeolvadnak az ágyúk dübörgő hangjával: tüzérségi dísztűs: 24 löveg 20 össztüze köszönti felszabadulásunk nyolcadik évfordulóját. Majd megkezdődik a káprázatos díszszemle, amely megerősít minden magyar dolgozót abban, hogy jó kezekben van hazánk békéjének, békés alkotó munkánk védelme: a nép acélos, erős katona, fiainak kezében. II hála és a hűség a felszabadító Szovjetunió és Sztálin nagy pártja iránt - a magyar függetlenség talpköve, békénk biztosítéka Ünnepi nagygyűlés Hódmezővásárhelyen április 4-e tiszteletére A felszabadulás nyolcadik évfordulója alkalmával a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács ünnepi nagygyűlést rendezett április 4-e előestéjén Hódmezővásárhelyen • Béke-szálló nagytermében. A vörös és nemzeti szín. ael díszített emelvényen a dísz. elnökségben foglaltak helyet Jegyinák János elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Csongrádmegyei Pártbizottság titkára, Papp Sándor elvtárs, a Megyei Tanács elnöke, a párt számos más megyei vezetője, a honvédség, a rendőrség képviselői, a tömegszervezetek küldöttei, valamint Kossufh-dijas Tudósok, kiválő munkások és dolgozó parasztok. A megyei rendörzenekar a magyar és szovjet himnuszt játszotta el, majd Papp Sándor elvtárs megnyitó szavai után Pamuk István elvtárs, a Megyei Pártbizottság agit prop. titkára mondott ünnepi beszédet. Állhatatosan és bátran haladunk előre Lenin—Sztálin útján — Nyolc esztendeje annak, — mondotta Pamuk elvtárs —, hogy drága hazánk felszabadult a több évszázados kegyetlen elnyomatás alól és pártunk vezetésével hozzá kezdett a szabad, független szocialista Magyarország felépítéséhez. Nyolc esztendeje annak, hogy valóra válhatott mindaz, amiért népünk legjobbjainak vére hullott évszázadokon át Ezért van az, hogy a mai napon minden hazáját ! szerelő magyar dolgozó örömj teli hálaérzéssel fordul a fel. szabadító szovjet nép, Lenin, Sztálin népe felé. Amikor örömteli hála tölt el minket, hogy szabadok vagyunk, ugyanakkor fájdalom is járja át Szívünket, mert eltávozott közülünk, az élők közül a halhatatlanok legnagyobbja, Sztálin elvtárs, akinek elsősorban köszönhetjük mindazt, ami szép és jó ebben az országban. Az élők soraiból eltávozott Sztálin elvtárs; de mert úgy szerette Öt a földkerekség valameny. nyi becsületes embere; mert Sztálin elvtárs úgy szerette a földkerekség valamennyi becsületes emberét és annyi jót tett értük, mint 6oha senki eddig a történelemben nem tett, — ezért halhatatlan, ezért örökké él tudatunkban és ezért mindig magunk között érezzük öt. A mai napon ismét megfogadjuk: továbbra tg ugyanolyan állhatatosan, kitartóan, bátran hala. dunk előre Lenin. Sztálin útján, mint eddig; erőnket nem kímélve harcolunk hazánkban a szocializmus győzelméért; har. colunk a Szovjetunió és a világ többi népeivel való, a proletárinternacionalizmus alapján nyugvó barátság elmélyítéséért, mint eddig, Pamuk elvtárs ezután arról az óriási változásról beszélt, amelyet népünk a felszabadulás óta elért, majd így folytatta; — Nem árt emiékeznünk azonban arra, hogyan éltünk a múltban; hogy az elmúlt nyolc év alatt mit változott az ország, mit változott életünk; nem árt emlékezzünk arra, hogy Csongrád megyében tíz. ezrek voltak munkanélküli ipari munkások, kubikosok; ezrek és ezrek álltak sorba a népkonyhák előtt egy tányérnyi meleg levesért; ezer és ezer nincstelen dolgozó paraszt megalázott cselédként szolgálta megyénk földesurait, kulákjait. Ezt soha ne feledjük ell De ne feledjük azt sem, hogy ma nincs munkanélküli Csongrád megyében. Ma nap, mint nap épülő üzemeink és gyáraink várják a munkáskezeket. A szentesi kubikosok sem járják gyalog keresztül-kasul az országot munkát keresve, hogy enni tudjanak adni éhező gyermekeiknek. A hajdan földnélküliek ma a megye többszáz termelőszövetkezeti csoport, jában. sajátjukban dolgoznak vagy az állami gazdaságokban. Hódmezővásárhelyen Mérleggyár és Gyapotegrenáló épült. Szegeden Textilkombinát létesült; épül Sztálinváros, Komló, Várpalota, Ino'a, Kazincbarcika, a Földalatti Gyorsvasút és ki tudná felsorolni, hogy még mi minden, — mondotta a továbbiakban Pamuk elvtárs. zúgmaK és hirdetik, hogy minden megújult ebben az országban. Falvaink dolgozói egyre nagyobb számban tanulják meg alkalmazni a fejlett agrotechnikai eljárásokat, hogy egyre több és több termést adjanak hazánknak. Dolgozó parasztjaink százezrei fogadták meg pártunk tanácsát és léptek a mezőgazdaság átszervezésének szocialista útjára. Népünk anyagi, kulturális és egészségügyi színvonala olyan hatalmasat fejlődött 1945. április 4-e óta, mint amennyit azelőtt évszázadokon át neim fejlődött, — Sztálin elvtárs mindig arra tanított bennünket, hogy szüntelenül erősítsük hazánkat. A magyar nép, a csongrádmegyei dolgozók Is, megfogadták Sztálin elvtárs útmutatását. S amikor a Sztálin Vasmű építői azzal a felhívással fordultak a dolgozókhoz, hogy tartsunk felszabadulási hetet április 4-e tiszteletére, tíz és százezrek csatlakoztak a felhíváshoz. — Most ia, mint mindig, a kommunisták jártak elől a harcban. Kelemen István, a Szegedi Szalámigyár dolgozója 206 százalékot, Bokor Péter, a Késárugyár munkása viszont 242 százalékot ért el. Az ifjúság legjobbjai méltóknak bizonyultak pártunk bizalmához. — Ezen a nagy ünnepen, amikor számot vetünk mindazzal, amit kivívtunk, előre is nézünk, számba vesszük feladatainkat is. Előttünk: áll a második negyedév, előttünk állnak a soronkövetkező mezőgazdasági munkák. Meg kéli mondanunk, ezen a téren nem teljesítettük kötelességünket. TernrelöszövetkezeleinkneK, gépállomásainknak és az egyénileg "gazdálkodó dolgozó parasztoknak pedig az a kötelességük, hogy tervszerű és gondos talajmunka után időben végezzenek a tavaszi vetéssel. Nagyrészt a tavaszi vetésen múlik, lesz_e elég kenyere az országnak, lesz-e elég takarmánya növekvő állatállományunknak. Minden talpalatnyi földet ki kell használni, tovább kell fokozni a vetés ütemét A dolgozó parasztságnak számba kell vennie, hogy senki nem végzi el helyette a ta. vaszi munkát. A szántóföldek az ő harci területük. Dolgozó népünk figyeli munkájukat, amelyen áll vagy bukik idei élelmiszer ellátásunk. ök a felelőssek a magyar nép kenyeréért Ezután PamuK elvtárs arről beszélt, hogy mindannyiónknak kemény tettekkel kell szolgálnunk hazánk felvirágoztatásának ügyét. Mindannyiónknak 6zent kötelességünk, hogy erősítsük néphadseregünket, növeljük országunk védelmi képességét, védjük meg a nagy Sztálintol kapott szabad hazát. — Minden erővel fokozzuk hazánk erejét most Is, amikor választásra készül az ország — folytatta Pamuk elvtárs. — Bármilyen nagy dolog is élni azokkal a Jogokkal, amelyeke* Alkotmányunk biztosít azzal, hogy magunk jelölhetjük és választhatjuk meg azokat, akikre az ország ügyeinek intézését bízzuk — számunkra a választás mégis több egyszerű 6zavazásnáL A becsületes, hazájukat szerető ember nemcsak szavazatával erősíti országunkat, hanem kiváló termelő munkával, az ál. lampolgári kötelességek becsületes teljesítésével. Ezért a legfontosabb dolog, hogy, amikor élünk az Alkotmány-adta jogunkkal, a szavazással, akkor teljesítsük állampolgári kötelességeinket is. — A mi feladatunk a békéért vívott küzdelemben, hogy tovább erősítsük hazánk, békeszerető államunk hatalmát. Még magasabbra kell növelni a béke magyarországi frontszakaszának várfala', hogy minden agresszor véres fejjel tántorodjék vissza tőle. Változtassuk acélos hatalommá hazánkat, amely a felszabadulás óta eltelt évek során az emberi haladás rohambrigádjainak sorába lépett. így ünnepelhetjük legméltóbban április 4-ét, szabadságunk születésnapját. — Felszabadulásunk ünnepén nagy-nagy szeretettel fordulunk Sztálin elvtárs legnagyobb magyar tanttványa, győzelmeink szer. vezőjet Rákosi elvtárs felé. Rákosi elvtársnak, népünk tanítójának és vezérének munkája, vezetése, nevelése nyomán értette meg népünk azt az igazságot, hogy a hála és a •hűség a felszabadító Szovjetunió és Sztálin elvtárs nagy pártja iránt — a magyar függetlenség talpköve, békénk biztosítéka, szocialista építömunkánk sikereinek alapja. — A magyar dolgozó nép határtalan hálával és szeretettel fordul Rákosi elvtárs felé és a májusi választásokon isnrát Rákost elvtársra, az ő általa vezetett Magyar Függetlenségi Népfrontra adja szavazatát. Miként ma, szabadságunk születésnapján, rgy a választásokon is egész dolgozó népünkkel teszünk hitet a nagv cél: hazánk további felvirágoztatása, célkitűzéseink valóraváltása mellett — fejezte be beszédét Pamuk István elvtárs. Az előadás után percekig zúgott a taps: a nagygvfllés résztvevői éltették a nagy szovjet népet, pártunkat és szeretett vezérünket, Rákosi Mátyás elvtársat. A nagygyűlést az Internacionálé fejezte be, majd a szegedi Állami Nemzeti Színház művészei és a pítvarosi magyar-szlovák népi együttes ünnepi műsort mutatott be. Ünnepségek Szegeden Büszkék lehelünk a felszabadulási hét mnnkagyőzclmcire Az ünnepi nagygyűlés előadója ezután népünk gazdasági, kulturális és szociális eredményeiről beszélt. „Az ötéves terv — mondotta Rákosi eüvtárs az 1949 évi választások előtt — meg akarja szűnni a magyar mezőgazdaság elma. .dott&ágtt, Uj gépeket, modem ialajművelést, új növények termesztését akarja bevezetni. Erre a célra a legjobb gépek tízezreit juttatja a falura." Pártunk meglartotta szavát hangsúlyozta Pa. muk elvtárs — és a magyar rónákon a traktorok ezrei, kombájnok j Ünnepre ébredt a város. A zenekarok járták az utcákat, köszöntötték április 4-ét, legnagyobb nemzeti ünnepünket. A felszabadulási há-t hőseit, munkások, mérnökök, igazgatók ünneplőbe öltöztek. Tíz óra előtt már sűrű sorokban siettek a Szabadság-moziba az. ünnepi nagygyűlésre. Zsúfolásig megtett a nézőtér és ünnepélyesen csendült fel a felszabadító szovjet nép és a magyar nép himnusza A szegedi Nemzei Színház Kossuth-díjas művésze, Barsi Béla szavalata után Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács VB elnöke nyitotta meg az ünnepi nagygyűlést, majd Zombori János elvtárs, az MDP Szegedi Városi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Zombori János elvtárs ünnepi beszéde Zomborf elvtárs beszéde első részében megemlékezett Sztálin elvtársról: — Sztálin elvtársnak ígéretet teszünk — mondotta —, hogy azt a szabadságot, amelyet az ö katonái hoztak el, minden erővel megvédjük Április negyedikének, szabadságunk születésnapjának jelentőségével foglalkozott ezután Zombori elv_ társ és azokról a hatalmas változásokról beszéli, amelyeket felszabadulásunk óta dolgozó népünk a Szovjetunió segítségével, pártunk vezetésével elért. A szegedi eredményekről így szólt: Fejlődésünk szegedi viszonylatban is hatalmas. A szegedi Rákosi Mátyás híd, a Textilművek, az Újszegedi Kendergyár újjáépítése, az új ipari üzemek létesítése és a régiek bővítése, mind-mind fejlődésünk bizonyítéka. Ipari üzemeinkben Szegeden is hatalmas méretekben megnőtt a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor komoly mértékben emelkedett az ipari termelés. Mezőgazdaságunk a felszabadulás százai, korszerű vetógépek és óta nagy átalakuláson ment át. A egyéb mezőgazdasági gépek ezrei mezőgazdaság korszerű gépekkel való ellátása, a szovjet agrotechnikai eljárások alkalmazása nagyban elősegíti a mezőgazdasági termelés növekedéséi. A parasztság Szegeden is egyre" inkább meggyőződik a nagyüzemi, kollektív gaz> dálkodás előnyéről- Ebben az évben Szeged földterületének közel 60 százalékát a termelőszövetkezetek és az állami gazdaság műveli meg. Nem kisebb a fejlődésünk a kulturális élet területén sem. Amíg a felszabadulás előtti Magyarországon a széles tömegek el voltak zárva a művelődési lehetőségektől, addig ma közép- és főiskolákon a hallgatók 50 százalékát a munkásés parasztszármazású fiatalok teszik ki. Szegeden az egyetemi és főiskolai hallgatók száma a felszabadulás előtti helyzethez viszonyítva több, mint háromszorosára emelkedett. Szeged haladó értelmiségi dolgozói is egyre lelkesebben vesznek részt a kultúrforradalom nagy munkájában, amelynek eredményeit mutatja a szegedi Kossuth, b'j.iai . ttürtetett értelmiségi dolgozók n.ig> száma is. Mindezeket az eredményeket azért érhettük el, mert a Szovjetunió; önzetlen támogatásban részesített bennünket, őrködött függetlensé_ günk fölött, megkönnyítette felemelkedésünk menetét és átadta gazdag tapasztalatait. Szeged dolgozói is tudják, hogy mindazt az eredményt, amelyet a felszabadulás óta pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével elértünk, a Szovjetuniónak köszönhetjük Ezért készült Szeged minden dolgozója olyan lelkesedéssel a felszabadulás méltó megünneplésére a munka minden területén. Ezután felsorolta Zombori elvlárs azokat a termelésben elért hatalmas eredményeket, amelyeket a felszabadulási héten a szegedi ipari üzemek elértek, és megemlített több kiváló dolgozót és műszaki értelmiségit, akik a munka hőstetteivel ünnepelték felszabadulásunkat. Is. mertelte a termelőszövetkezeti csoportok és az egyénileg dolgozó parasztok lelkes munkáját április 4-r<> való készülés során, és az értelmiségi dolgozók jó munkáját dicsérte meg, amellyel kimagasló eredményeket értek el a felszabadulási hé_ (Folytatás a 2. oldalon.).