Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-07 / 81. szám

^ - - - •• -­•llSt^ PIfnft'llWjjW PGTFSULJtlHt* DÉLHIGYAtt ORSZAC Mertfán toJásbegyUjtő-nap less Szegeden Megalakult • Szegett! Választási Bizottság A minisztertanács határozatot hozott a kártérítések behajtásának és kivetésének áj rendszeréről NAK LAPJA IX. ÉVF. 81. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR KEDD. 1053. ÁPRILIS 7. Farkas Mihály elvtárs hadseregtábornok mondott beszédet az április 4-i ragyogó díszszemle alkalmával Hazánk felszabadulásának 8. év­fordulóján, április 4-én, szabadsá­gunk és békénk erős védelmezője, a néphadsereg díszszemlét tartott Budapesten, a Sztálin-téren. A teret övező házsor elöU mintegy 20 ezer ember — a felszabadulási hét legjobbjai — foglaltak helyet. Kilenc óra előtt néhány perccel érkezett meg a díszszemlére Rákosi Mátyás elvtárs, népünk forrón sze­retett vezére. Rákosi elvtárs viha­ros taps közepette foglalta el he­lyét az emlékmű mellvédjén. Ugyancsak az emlékmű mellvéd­jéről tekintették meg a díszszemlét J, D. Kiszeljov elvűre, a Szovjet­unió magyarországi nagykövete és hazánk felszabadulásának ünnepére érkezett külföldi vendégek. A Rákóczi-induló hangjai mel­lett gördült a térre Farkas Mihály elvtárs hadseregtábornok kocsija, aki 6orra köszöntötte az egyes ala­kulatokat. Az üdvözlések után díszjelet fújnak a harsonák, köz­ben Farkas elvtárs felment az emelvényrei, hogy elmondja be­szédét a felsorakozott díszalakula­tok előtt. Farkas elvtárs beszédében a töb­bi között a következőket mondotta: — V], szocialista világot építő népünk egyöntetű akarata a tartós béke biztosítása. Ezért tekinti nagy pártunk és a Magyar Népköztársa­ság kormánya a béke megvédését első kötelességének. Még szoro­sabbra vonjuk a barátságot a ha­talmas szocialista Szovjetunióval, a világot átíogó békeharc e dicső élcsapatával; még jobban fogjuk ápolni és erősíteni a barátságot a baráti Kínai Népköztársasággal és a testvéri népi demokratikus országok, kai, hogv szeretett vezérünk, Rá­kosi elvtárs vezetésével még ered­ményesebben harcolhassunk a bé­kéért és népünk szabadságának biztosításáért. — Néphadseregünk harcosai, tiszthelyettesei és tisztjei, tábor­nokai tisztában vannak a nemzet­közi helyzettel, ezért szakadatlanul tökéletesítik katonai tudásukat, erősítik néphadseregünk fegyel­mét és még jobban elmélyítik a néphadseregünk és dolgozó népünk közötti megbonthatatlan egységet. — Népünk nyugodtan fogatja békés, szocializmust építő munká' ját, mert néphadseregünk éberen őrködik afölött, hogy külső ellen, ség ne zavarja szadab hazánk fejlödé. sét fejezte be beszédét Farkas Mihály elvtárs hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Háromozoros „hajrá" felelt Far. kas elvtárs szavaira: zeng-zúg a tér. A vendégek számára felállí­tott tribünökről és a tér túlsó ol­dalán felsorakozott nézők soraiból pe­dig hosszan viharzik a taps. Felcsen­dülnek a magyar és szovjet Him­nusz ünnepi hangjai. A himnuszok méltóságteljes akkordjai összeol­vadnak az ágyúk dübörgő hang­jával: tüzérségi dísztűs: 24 löveg 20 össztüze köszönti felszabadulá­sunk nyolcadik évfordulóját. Majd megkezdődik a káprázatos díszszemle, amely megerősít min­den magyar dolgozót abban, hogy jó kezekben van hazánk békéjé­nek, békés alkotó munkánk vé­delme: a nép acélos, erős katona, fiainak kezében. II hála és a hűség a felszabadító Szovjetunió és Sztálin nagy pártja iránt - a magyar függetlenség talpköve, békénk biztosítéka Ünnepi nagygyűlés Hódmezővásárhelyen április 4-e tiszteletére A felszabadulás nyolcadik év­fordulója alkalmával a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács ünnepi nagygyűlést rendezett áp­rilis 4-e előestéjén Hódmezővá­sárhelyen • Béke-szálló nagyter­mében. A vörös és nemzeti szín. ael díszített emelvényen a dísz. elnökségben foglaltak helyet Je­gyinák János elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Csongrádmegyei Pártbizottság tit­kára, Papp Sándor elvtárs, a Me­gyei Tanács elnöke, a párt számos más megyei vezetője, a honvédség, a rendőrség képviselői, a tömeg­szervezetek küldöttei, valamint Kossufh-dijas Tudósok, kiválő mun­kások és dolgozó parasztok. A megyei rendörzenekar a ma­gyar és szovjet himnuszt játszotta el, majd Papp Sándor elvtárs meg­nyitó szavai után Pamuk István elvtárs, a Megyei Pártbizottság agit prop. titkára mondott ünnepi beszédet. Állhatatosan és bátran haladunk előre Lenin—Sztálin útján — Nyolc esztendeje annak, — mondotta Pamuk elvtárs —, hogy drága hazánk felszabadult a több évszázados kegyetlen elnyomatás alól és pártunk vezetésével hozzá kezdett a szabad, független szocia­lista Magyarország felépítéséhez. Nyolc esztendeje annak, hogy va­lóra válhatott mindaz, amiért né­pünk legjobbjainak vére hullott évszázadokon át Ezért van az, hogy a mai napon minden hazáját ! szerelő magyar dolgozó öröm­j teli hálaérzéssel fordul a fel. szabadító szovjet nép, Lenin, Sztálin népe felé. Amikor örömteli hála tölt el min­ket, hogy szabadok vagyunk, ugyanakkor fájdalom is járja át Szívünket, mert eltávozott közü­lünk, az élők közül a halhatatlanok legnagyobbja, Sztálin elvtárs, aki­nek elsősorban köszönhetjük mind­azt, ami szép és jó ebben az or­szágban. Az élők soraiból eltávozott Sztálin elvtárs; de mert úgy sze­rette Öt a földkerekség valameny. nyi becsületes embere; mert Sztá­lin elvtárs úgy szerette a földke­rekség valamennyi becsületes em­berét és annyi jót tett értük, mint 6oha senki eddig a történelemben nem tett, — ezért halhatatlan, ezért örökké él tudatunkban és ezért mindig magunk között érez­zük öt. A mai napon ismét meg­fogadjuk: továbbra tg ugyanolyan állhata­tosan, kitartóan, bátran hala. dunk előre Lenin. Sztálin útján, mint eddig; erőnket nem kí­mélve harcolunk hazánkban a szocializmus győzelméért; har. colunk a Szovjetunió és a világ többi népeivel való, a proletár­internacionalizmus alapján nyugvó barátság elmélyítéséért, mint eddig, Pamuk elvtárs ezután arról az óriási változásról beszélt, amelyet népünk a felszabadulás óta elért, majd így folytatta; — Nem árt emiékeznünk azon­ban arra, hogyan éltünk a múltban; hogy az elmúlt nyolc év alatt mit változott az ország, mit változott életünk; nem árt emlékezzünk arra, hogy Csongrád megyében tíz. ezrek voltak munkanélküli ipari munkások, kubikosok; ezrek és ezrek álltak sorba a népkonyhák előtt egy tányérnyi meleg levesért; ezer és ezer nincstelen dolgozó paraszt megalázott cselédként szol­gálta megyénk földesurait, ku­lákjait. Ezt soha ne feledjük ell De ne feledjük azt sem, hogy ma nincs munkanélküli Csongrád me­gyében. Ma nap, mint nap épülő üzemeink és gyáraink várják a munkáskezeket. A szentesi kubi­kosok sem járják gyalog keresz­tül-kasul az országot munkát ke­resve, hogy enni tudjanak adni éhező gyermekeiknek. A hajdan földnélküliek ma a megye több­száz termelőszövetkezeti csoport, jában. sajátjukban dolgoznak vagy az állami gazdaságokban. Hódme­zővásárhelyen Mérleggyár és Gya­potegrenáló épült. Szegeden Tex­tilkombinát létesült; épül Sztálin­város, Komló, Várpalota, Ino'a, Kazincbarcika, a Földalatti Gyors­vasút és ki tudná felsorolni, hogy még mi minden, — mondotta a to­vábbiakban Pamuk elvtárs. zúgmaK és hirdetik, hogy minden megújult ebben az országban. Fal­vaink dolgozói egyre nagyobb számban tanulják meg alkalmazni a fejlett agrotechnikai eljárásokat, hogy egyre több és több termést adjanak hazánknak. Dolgozó pa­rasztjaink százezrei fogadták meg pártunk tanácsát és léptek a me­zőgazdaság átszervezésének szo­cialista útjára. Népünk anyagi, kulturális és egészségügyi szín­vonala olyan hatalmasat fejlődött 1945. április 4-e óta, mint amennyit azelőtt évszázadokon át neim fej­lődött, — Sztálin elvtárs mindig arra tanított bennünket, hogy szünte­lenül erősítsük hazánkat. A magyar nép, a csongrádme­gyei dolgozók Is, megfogadták Sztálin elvtárs útmutatását. S amikor a Sztálin Vasmű építői azzal a felhívással fordultak a dolgozókhoz, hogy tartsunk fel­szabadulási hetet április 4-e tiszteletére, tíz és százezrek csatlakoztak a felhíváshoz. — Most ia, mint mindig, a kom­munisták jártak elől a harcban. Kelemen István, a Szegedi Szalá­migyár dolgozója 206 százalékot, Bokor Péter, a Késárugyár mun­kása viszont 242 százalékot ért el. Az ifjúság legjobbjai méltóknak bizonyultak pártunk bizalmához. — Ezen a nagy ünnepen, ami­kor számot vetünk mindazzal, amit kivívtunk, előre is nézünk, számba vesszük feladatainkat is. Előttünk: áll a második negyed­év, előttünk állnak a soronkö­vetkező mezőgazdasági munkák. Meg kéli mondanunk, ezen a téren nem teljesítettük köteles­ségünket. TernrelöszövetkezeleinkneK, gép­állomásainknak és az egyénileg "gazdálkodó dolgozó parasztoknak pedig az a kötelességük, hogy terv­szerű és gondos talajmunka után időben végezzenek a tavaszi ve­téssel. Nagyrészt a tavaszi veté­sen múlik, lesz_e elég kenyere az országnak, lesz-e elég takarmánya növekvő állatállományunknak. Minden talpalatnyi földet ki kell használni, tovább kell fokozni a vetés ütemét A dolgozó paraszt­ságnak számba kell vennie, hogy senki nem végzi el helyette a ta. vaszi munkát. A szántóföldek az ő harci területük. Dolgozó népünk figyeli munkájukat, amelyen áll vagy bukik idei élelmiszer ellátá­sunk. ök a felelőssek a magyar nép kenyeréért Ezután PamuK elvtárs arről be­szélt, hogy mindannyiónknak ke­mény tettekkel kell szolgálnunk hazánk felvirágoztatásának ügyét. Mindannyiónknak 6zent kötelessé­günk, hogy erősítsük néphadse­regünket, növeljük országunk védelmi képességét, védjük meg a nagy Sztálintol kapott szabad ha­zát. — Minden erővel fokozzuk ha­zánk erejét most Is, amikor vá­lasztásra készül az ország — folytatta Pamuk elvtárs. — Bár­milyen nagy dolog is élni azokkal a Jogokkal, amelyeke* Alkotmá­nyunk biztosít azzal, hogy ma­gunk jelölhetjük és választhatjuk meg azokat, akikre az ország ügyei­nek intézését bízzuk — számunk­ra a választás mégis több egyszerű 6zavazásnáL A becsületes, hazájukat szerető ember nemcsak szavazatával erősíti országunkat, hanem ki­váló termelő munkával, az ál. lampolgári kötelességek becsü­letes teljesítésével. Ezért a legfontosabb dolog, hogy, amikor élünk az Alkotmány-adta jogunkkal, a szavazással, akkor teljesítsük állampolgári köteles­ségeinket is. — A mi feladatunk a békéért vívott küzdelemben, hogy tovább erősítsük hazánk, békeszerető ál­lamunk hatalmát. Még magasabbra kell növelni a béke magyarországi frontszakaszának várfala', hogy minden agresszor véres fejjel tán­torodjék vissza tőle. Változtassuk acélos hatalommá hazánkat, amely a felszabadulás óta eltelt évek so­rán az emberi haladás rohambri­gádjainak sorába lépett. így ünne­pelhetjük legméltóbban április 4-ét, szabadságunk születésnapját. — Felszabadulásunk ünnepén nagy-nagy szeretettel fordulunk Sztálin elvtárs legnagyobb ma­gyar tanttványa, győzelmeink szer. vezőjet Rákosi elvtárs felé. Rákosi elvtársnak, népünk tanítójának és vezérének munkája, vezetése, ne­velése nyomán értette meg népünk azt az igazságot, hogy a hála és a •hűség a felszabadító Szovjetunió és Sztálin elvtárs nagy pártja iránt — a magyar függetlenség talpköve, békénk biztosítéka, szo­cialista építömunkánk sikereinek alapja. — A magyar dolgozó nép határ­talan hálával és szeretettel fordul Rákosi elvtárs felé és a májusi vá­lasztásokon isnrát Rákost elvtársra, az ő általa vezetett Magyar Füg­getlenségi Népfrontra adja szava­zatát. Miként ma, szabadságunk születésnapján, rgy a választáso­kon is egész dolgozó népünkkel teszünk hitet a nagv cél: hazánk további felvirágoztatása, célkitű­zéseink valóraváltása mellett — fejezte be beszédét Pamuk István elvtárs. Az előadás után percekig zúgott a taps: a nagygvfllés résztvevői éltették a nagy szovjet népet, pár­tunkat és szeretett vezérünket, Rá­kosi Mátyás elvtársat. A nagy­gyűlést az Internacionálé fejezte be, majd a szegedi Állami Nemzeti Színház művészei és a pítvarosi magyar-szlovák népi együttes ün­nepi műsort mutatott be. Ünnepségek Szegeden Büszkék lehelünk a felszabadulási hét mnnkagyőzclmcire Az ünnepi nagygyűlés előadója ezután népünk gazdasági, kultu­rális és szociális eredményeiről beszélt. „Az ötéves terv — mondotta Rákosi eüvtárs az 1949 évi válasz­tások előtt — meg akarja szűn­ni a magyar mezőgazdaság elma. .dott&ágtt, Uj gépeket, modem ialajművelést, új növények ter­mesztését akarja bevezetni. Erre a célra a legjobb gépek tízezreit juttatja a falura." Pártunk meg­lartotta szavát hangsúlyozta Pa. muk elvtárs — és a magyar róná­kon a traktorok ezrei, kombájnok j Ünnepre ébredt a város. A zene­karok járták az utcákat, köszöntöt­ték április 4-ét, legnagyobb nem­zeti ünnepünket. A felszabadulási há-t hőseit, munkások, mérnökök, igazgatók ünneplőbe öltöztek. Tíz óra előtt már sűrű sorokban siet­tek a Szabadság-moziba az. ünnepi nagygyűlésre. Zsúfolásig megtett a nézőtér és ünnepélyesen csendült fel a felszabadító szovjet nép és a magyar nép himnusza A szegedi Nemzei Színház Kossuth-díjas mű­vésze, Barsi Béla szavalata után Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács VB elnöke nyitotta meg az ünnepi nagygyűlést, majd Zombori János elvtárs, az MDP Szegedi Városi Bizottságának titkára mondott ün­nepi beszédet. Zombori János elvtárs ünnepi beszéde Zomborf elvtárs beszéde első ré­szében megemlékezett Sztálin elv­társról: — Sztálin elvtársnak ígéretet te­szünk — mondotta —, hogy azt a szabadságot, amelyet az ö katonái hoztak el, minden erővel megvéd­jük Április negyedikének, szabadsá­gunk születésnapjának jelentőségé­vel foglalkozott ezután Zombori elv_ társ és azokról a hatalmas változá­sokról beszéli, amelyeket felszabadu­lásunk óta dolgozó népünk a Szov­jetunió segítségével, pártunk veze­tésével elért. A szegedi eredmények­ről így szólt: Fejlődésünk szegedi viszonylat­ban is hatalmas. A szegedi Rákosi Mátyás híd, a Textilművek, az Újszegedi Kender­gyár újjáépítése, az új ipari üzemek létesítése és a régiek bővítése, mind-mind fejlődésünk bizonyítéka. Ipari üzemeinkben Szegeden is ha­talmas méretekben megnőtt a fog­lalkoztatottak száma, ugyanakkor komoly mértékben emelkedett az ipari termelés. Mezőgazdaságunk a felszabadulás százai, korszerű vetógépek és óta nagy átalakuláson ment át. A egyéb mezőgazdasági gépek ezrei mezőgazdaság korszerű gépekkel való ellátása, a szovjet agrotech­nikai eljárások alkalmazása nagy­ban elősegíti a mezőgazdasági ter­melés növekedéséi. A parasztság Szegeden is egyre" inkább meggyő­ződik a nagyüzemi, kollektív gaz> dálkodás előnyéről- Ebben az év­ben Szeged földterületének közel 60 százalékát a termelőszövetkezetek és az állami gazdaság műveli meg. Nem kisebb a fejlődésünk a kul­turális élet területén sem. Amíg a felszabadulás előtti Magyarorszá­gon a széles tömegek el voltak zárva a művelődési lehetőségektől, addig ma közép- és főiskolákon a hallgatók 50 százalékát a munkás­és parasztszármazású fiatalok te­szik ki. Szegeden az egyetemi és főiskolai hallgatók száma a felsza­badulás előtti helyzethez viszonyít­va több, mint háromszorosára emelkedett. Szeged haladó értelmiségi dol­gozói is egyre lelkesebben vesz­nek részt a kultúrforradalom nagy munkájában, amelynek eredményeit mutatja a szegedi Kossuth, b'j.iai . ttürtetett értel­miségi dolgozók n.ig> száma is. Mindezeket az eredményeket azért érhettük el, mert a Szovjetunió; önzetlen támogatásban részesített bennünket, őrködött függetlensé_ günk fölött, megkönnyítette fel­emelkedésünk menetét és átadta gazdag tapasztalatait. Szeged dol­gozói is tudják, hogy mindazt az eredményt, amelyet a felszabadulás óta pártunk, Rákosi elvtárs veze­tésével elértünk, a Szovjetuniónak köszönhetjük Ezért készült Szeged minden dolgozója olyan lelkesedés­sel a felszabadulás méltó megün­neplésére a munka minden terüle­tén. Ezután felsorolta Zombori elvlárs azokat a termelésben elért hatalmas eredményeket, amelyeket a felsza­badulási héten a szegedi ipari üze­mek elértek, és megemlített több kiváló dolgozót és műszaki értelmi­ségit, akik a munka hőstetteivel ünnepelték felszabadulásunkat. Is. mertelte a termelőszövetkezeti cso­portok és az egyénileg dolgozó pa­rasztok lelkes munkáját április 4-r<> való készülés során, és az értelmi­ségi dolgozók jó munkáját dicsérte meg, amellyel kimagasló eredmé­nyeket értek el a felszabadulási hé_ (Folytatás a 2. oldalon.).

Next

/
Thumbnails
Contents