Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-04 / 80. szám

6 " SZOMBAT, 1983. ÁPRIOS Tanárképzés a Pedagógiai Főisko Ián A

z általános iskola célja, hogy tanulóifjúságunkat Népköztársaságunk öntudatos, fegyelmezett, a dolgozó nép hűséges fiaivá, a szocializmus építőivé nevelje. A közösség a Nép, a haza önzetlen szolgálatúnak, a munka szeretetének és megbecsülésének, a nemzeli füg. gctlenség, a dolgozók nemzeti harca érdekében való önfeláldozásnak és bátorságnak szellemében. Az általános iskola feladata, hogy megad la az általános müvei f ség alapjait, küzdjön a babonák, a reakciós előítéletek és minden maradiság ellen. A társadalom és a természet fejlődésének törvényeit a gyakorlati élettel szoros kapcsolatban tanítsa és alkotó, munkára neveljen A tudományos technikai és ku tur'áÜs alapismeretek nyiíjlásá. val a tanulókat minden irányú to. vábbtanulásra képessé tegye. E célokat és feladatokat a Főiskoláról kikerülő általános iskolai fanárok csak úgy tudják megvalósítani, ha szakmailag jól képzettek, ha a' marxizmus és a leninizmus fegyverével felvértezettek, ismerik a szocialista pedagógia elveit és azt a gyakorlat IMID meg is tudják valósítani. Ezért célunk az, hogy a marxista-leninista világnézet szel. lemében szakmailag jól képzett, szocialista pedagógusok kerüljenek álfa'ános Iskolákba Farkas elvtárs szavai szerint. Az ifjúság közötti pártmunka központi kérdésének az új nemzedék szocialista szellemben való nevelését kell tekintenünk. Fáradhatatlan harcot kell foigtutmenli a burzsoá ideológia minden marad, ványa, a sovinizmus, a klerikális befólf/ás. a paclfizmus, a cinizmus, a fegyelmezetlenség, a gondatlanság ellen és az éberség hiánya e/Un. Ifjúságunk tudatában erősíteni kell azl a felismerést, hogy az a korszak, amelyben élünk, népünk új nemze. iléktől helytállást, bátor kiállást követel. Csak bátor, tettrekész, minden elpuhúlt ságtól, kényelmesség, tői, a nép ügyei iránti közömbösségtől mentes ifjúság alkalmas arra, hogy az új szocialista világ védelmezője és építője szerepét méltóan betöltse. V

ilágos mindannyiunk előtt,az is, hogy Főiskolánkon a képzés színvonalának szühíelen emelése a szocializmus törvénye. Pártunk II. kongresszusa az oktatás színvonalának emelését, a tanuL mányi fegyelem és rend megszilárdítását jelölte meg a közök lat ók főféladataként, A főiskolai tanárképzés színvonalának emelése szükségessé teszi, hogy főiskolai tanú. naink tudományos munkájuk mellett, az oktatás módszertanával és probémáival is foglalkozzanak. Ez azonban mind nem lenne elegendő, ha odaadó és tudatos nevelő munka nem kísérné tanáraink fáradságot nem ismerő oktató munkáját. A főiskolát Ifjúság esjimoi.poli" tikai, szocialista lmzafiságita, helytállásra. áldozatvállalásra, a tanári hivatástudatra való nevelése, oktató-nevelőmunkánk központi kérdése. Az állam vezető a Párttal, DISZszel és a Szakszervezet *e| együttműködve állandóan figyelemmel kísérj a Főiskolán folyó politikai neve ömunkál, Feltárják n tapasz, tnlt hiányosságokat és megadják a javításhoz szükséges segítséget. Marxista szemináriumaink politikai óráinkon hal Igalóink állandó fejlődő aktivitása azt mutatja, hogy a munkásosztályunk vezetőszerepének tudatosításával, a világszerte folyó békeharccal és elsősorban a Szovjetunió jelentőségével és szerepével. Nevelésünk egyik alapvető követelményének tartjuk a párt és a DISZ együttes munkájával a jelenlegi nemzetközi helyzet megismertetését, megértését és azt, hogy hallgató, inkát állásfoglalásra bírjuk. Ez azért is fontos, mert még sok az olyan hallgatónk, aki tanul, de nem aszerint él és cselekszik.. Arra törekszünk, hogy megszilárdítsuk a Szovjetunió és a párt iránti szeretetünket és bizalmunkat. így nevetve hallgatóinkat, lesznek olyan ál. talános iskolai tanárokká, akik ,, szilárdan bíznak népe ügyének igazában, melyek az új világ építésének űljáp felmerült nehézségeket bátran le tudják küzdeni, mely tisztában van népe küldetésével és kész nagy pártunkat 'tIgön-vizen át köveini:' és az általános iskolai növendékeket is hasonló szellemben nevelni. Hallgatóinkat rendszeresen éa gondosan neveljük órákon és szemináriumokon való aktivitásra. Fejlesszük bennük az önálló munknkészséget, megtanítjuk hallgatóinkat arra, hogyan lehet megkülön. böztefnl az élenjáró hai'ndó eszméket a reakciós eszméktől. Azt is elakarjnk érni, hogy hallgatóink tudjemak a hamis eszmék e'len bar eolni mindig éf? mindenütt a helyes tudományos nézetek és a leghaladóbb esfmék alapján, mellyel a marxista-leninista elmélet fegyverez fel. A harcos eszmei aktivitás nélkül a hallgatók nem tudják levonni a megfelelő" következtetéseket, az egyog tárgyuk önálló tanulmányozásából és ügyem úgy nem tudnának megfelelni később a gyakorlati élet követelményeinek sem, amely sokkal tpbb eszmei aktivitást kövelel meg tőlük, mint a Főiskola. így tehát a harc melyet a főiskolai elő. adagok minősége és ezziet a tanul, mányi színvonal emeléséért folytatunk. mind a tanárok, mind a hallgatók felé fontos követelményt támaszt. Ezeknek a követelményeknek igyekszünk mindenkor eleget tenni. A kétéves főiskolánk tanulmányi munkarendje és az Általános iskolai tanárképzés speciális szükséglete parancsolóan, előírja, hogy a Főiskola tanítási anyaga és módszere a legmegfelelőbb legyen. Ebitől a célból a főiskolai programmol jegyzetek készítésének irányításai részlvegznek tanáraink, Módszert Bizottságunk és szakszervezetünk H

allgatóink tanulmányi színvoi nalának emelését a folyama, los tanulás biztosításával és ellenőrzésével, a kisvizsgák tartásával érjük el. Szakmai, elmé'eti tudásukat kiegészíti és teljesebbé teszi gyakorlataink és jól felszerelt szertáraink. A fizikai eszköz készítésében is résztvesznek megfelelő szakos hallgatóink. Ezzel olyan gyakorlati tudást sajátítanak el, mely képessé teszi őket arra, hogy később munkahelyedken szemléltető eszközöké! inaguk is készílsenek és fejlesz, szék szertáraikat. , Gondunk van arra is. hogy a szellemi fejlődés mellett hallgatóink megfelelő testedzésben is részesü'jenek. Ezt biztosítják a mindenki, re nézve kötelező testnevelési órák. Hallgatóink gyakorlati képzésének előkészítését és Irányítását a Nevejéptudományi tanszék, a két gyakorló iskola igazgatója és taná. rai együttesen végzik. Minden rré-, sodéves hallgató az e'ső félévben hospitál, a második félévben hos. pl tál, tanít és bírál. Ezzel megszerzi a tanításhoz azt az alapot, arnelyy nek birtokában megkezdheti valamelyik általános isko'ánál mint gyakorKrives tanár a tanítást. Egyévi gyakorlóév eltelte u'án vizsgáznak és megkapják az álhalá. nos iskolai tanári oklevelet, ezt megelőzően természetesen fé'évkor és évvégén az előírt tárgyakból vizsgát, illetve államvizsgát lesz. nek. Tanárképző, nevelő, oktató és el. lenörző munkánkban nagy segítséget adnak a szovjet pedagógiai tanulmányok, gyakorlatban bevált módszereik és a XIX. Pártkongresz. szuson e'lieingzottak. Ezek állandó tanulmányozásával, magunk képzésével, úgy neveljük hallgatóinkat, hogy rájuk, mint jövendő általános iskolai tanárokra pártunk mindenkor biztosan számíthasson. Azt akarjuk elérni, hogy befejezve főiskolai tanu'mányaikot olyan pedagógusok legyenek, akik magúikat szakmailag cs ideílógiailag továbbfejlesztve, képesek az ifjúságot szocialista szellemiben nevelni. Lerner Károly főiskolai igazgató SzakécctUfyis Uaífyatá latcti MA HETVEN ÉVE született századunk költészetének egyik legnagyobb alakja, Ady Endre harcos, társa és József Atttla tanítómestere, Szeged költője: Juhász Gyula, Élete is, tragikus halála i«, költé-1 sze(e is nagy tanulság dolgozó né pünk számára. Családja régi szegedi família: ősei juhászok, parasztok, kismesterek. Egyik nagyapja gombkö'-ő, másik asztalos volt; apja már a középosztályba emelkedett: postatiszt l«i. Középiskoláit Szegeden végezte, s közben rövid időre kispapnak ment Vácra. Hamarosan hagyta a szemináriumot; csalódása, ról később „A tékozló fiú" című JUHÁSZ (1883B. . ... önéletrajzi elbeszélésében teitt ószinFöiskola ifjúságának egyre szélesebb11* vallomást- Érettségi után a pesii tömegei, mind tudalosabban, egyre' egyelőmre kerül, s itt tehetsége és lelkesebben vesznek részt abban a tudása révén egy-kettőre kiválik munkában, amellyel népünk lerakja a szocializmus alapjait, felépíti a szocialista Magyarországot. Tanáraink, előadóink, szemináriumvezetőink mindenkor összekapcsolják oktatómunkájukat a poIiiikaLcszmcl neveléssel. Harco'nalk az ellenséges ideológiai maradványok ellen, felhasználva erre az anyagtan adott lehetőségeket. Az egyes szaktanszékek tanárai látogatják saját hallgatói marxista szemináriumait és politikai óráit. Ez jó azért is, mert így az egyes tanszékek még inkább figye'oimmel kísérhetik a hallgatók politikai eszmei nevelését. Erre a munkára mozgósítottuk az osztály" főnököket is. így igyekszünk biz. tosítanl a politikai oktatás színvonalának emelését, mint ami előtol, tétele a szakmai színvonalemelésnek. A nem szakos hallgatók orosz nyelvi oktatására nagy gondol fordítunk, hogy a kommunizmust építő Szovjetunió iránti szeretet mind jobban elmélyü'jön hallgutóinklAn. A hallgatók szakma] képzését " az egy<\g tanszékek elki ismeretes munkája biztosítja. Logikus gondolkodásra való nevelés, az ok és okozati összefüggések, világos okfejtés, mind megannyi cél, mely _ — — 1-L/n.^/nl A IKoáÍo TJí-. l' rro f/ví n 1torsai közül, annyira, hogy N'égyosy professzornak, az irodalomtörténet fanárának titkára lesz. Mint egy ifjú Kazinczy szervezi maga köré a fiatal költőket, írókat magabiztosan és elismert vezetőként Irányítja őket. Társai r— közlük Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Oláh Gábor — sohat adnak véleményére, ítéleteire. Olyan lekintelye van, hogy a fiatal Tóth Árpád, bár egy éven át a háta mögött ült az órákon, nem meri megszólítani S bár nyomorog, óraadásból 'ál, költői tehetségéből és irodalomtudományi képzettségéből is az látszik, hogy fenyes jövő, tán egyetemi pá_ lya vár rá. AZ ELSŐ CSALÓDÁS akkor ért, amikor kitűnő tanulmányi eredményei ellenére is alig kap állást: 1906-ban az isten hála mögé, Mára marossz ige*-re nevezik ki tanárnak. Még önbizalma nem roppan össze, inkább lázad Egy év múlva Lévára, majd 1908-ban Nagyváradra veti sorsia- A „Körösparti Párizs" mozgalmas, eleven városka ekkoriban, mely teret ad a fiatal költőnek. Tevékeny része van a radikális, haladó költői szervezkedésben, a „Holnap" antológiák kiadáa szakképzést áthatja. HaTgatóink., sában. Adyval ekkor köt barátsákal nz anyagot tárgyi alapossággal megismertetjük, de ugyanakkor azt összekötjük hazánk dolgozóinak politikai eredményeivel. Pártunk ós got: bár kapcsolatukat egy félreértés rövid időre megzavarta, halá_ Iáig hű maradt hozzá. Váradon ismeri meg Sárváry Annát, az egyébként jelentéktelen, szőke színésznőt, aki egész életén át a szerelmet, s szerelmi költészetének ihlető múzsáját jetén'ette számára. Itteni politikai jellegű irodalmi közszereplését megsokalva a közoktatás urai, 1911-ben úgyszólván száműzetésbe küldik a költőt az ország másik vé_ gébe, az alig ismert kisváro&ba, Szakolcára. Ez a második nagy csalódás, amely mostmár megtöri önbizalmát, kedélybeteggé teszi, kétszeresen is fáj neki: n&mesak a pezsgő, friss szellemi élettől, de romantikus szerelmétől is megfoszt, va, elkeseredve húzódik kényszerű, iires magányába Az „Orbán lelke" című önéletrajzi kisregényében rajzolja meg utóbb e kilátástalan, reménytelen két évet, amelyből szökéssel. sőt öngyilkossággal is hasz_ talan próbált szabadulni. S amikor 1913-ban Makóra kerül, a váradihoz némileg hasonló elevenebb, haladóbb élet, egy kis republikánus értelmiségi csoport barátsága új kedvre deríti, de a sok hányattatásban megrokkant idegrendszere többé már nem heveri ki a bajt. A VILÁGHÁBORÚ ALATT többször emeli föl szavát az imperialista öldöklés elten, előadásokat tart, cikkeket ír a háború ellen. A makói gimnázium orosz hadifoglyáról verset ír, megénekelve benne a dolgozók nemzetek fölötti testvériségét. Orvosi javaslatra 1917-ben betegszabadságot kap, hazaköltözik Szegedfé. Verseivel, szaporodó újságcikkeivel nemcsak a békáért küzd, de egyre tisztább elméleti fölkészültséggel sürgeti a forradalmi átalakulást, érezve, hogy a kettő egyet jelent, s bátran leírja pgyik vezércikkében, hogy Lenin és forradalma jelenti a békét az embe. ris'ég számára. A polgári forradalom első napjaiban a Nemzeti Tanács jegyzőjeként kapcsolódik be a közéletbe: tömeggyűléseken szónok, ünnepségeken előadó, a „Délmagyarország" vezércikkírója Hamarosan fádötben, hogy a Nemzeti 'Április i-én, hazánk félszoba-' áldásának 8. évfordulójával népünk felajánlásokkal, lendületes munkaversennyel ünnepel; ünnepi örö' münk országunk erősödésének újabb fonása. Április* i. egyben olyan aiap is, amikor velem együtt sok \iás dolgozó visszafelé is tekint, visszagondol az 191,5 előtti évekre. Önkéntelenül emlékezünk, mert hl. jfzkn a gyógyulás után is megmaradnak a sebhelyek. Nem haszontalak ez az emlékezés: sohasem szabid elfelejtenünk, milyen rabság alól szabadítod fel bennünket a Szovjetunió számunkra is oly szekereit hadserege. Én sem tudom elfelejteni, ha akarnám sem, soha. Csikérián laktunk. Hét éves voltam, amikor apám kénytelen volt szolgálni küldeni. Apám napszámos volt, ötven fillért kapott egy napra. „ El kell menned fiam, — mondta — így em tudunk megélni. Akkor talán fyajd jut kenyér a kisebbeknek;" ét éves gyerek idegenben, anya élkül, — szomorú élet volt. Persze, sah libapásztor leltem, és ahogy teltek az évek, úgy emelkedtem a kulákszolgálat ranglistáján. Kanász leltem, majd gulyás, de az élelem lényegében alig változott. Tizenkél éves koromban már gulyás voltam, akkor is kuláknál. Egyszer leestem ^ padlásról, megsérült a karom, derekam. A baj olyan súlyos volt, hogy kénytelenek voltak kórházba vinni, Tíz napig tartottak ott, pedig jóval tovább kellett volna, de hát lakkor nem volt biztosítás, a kuIáié meg nem nyitogatta ilyenkor a pénztárcáját. Vállmagasságban fel vtjlt támasztva a Ivarom a gipszben. henni kellett volna, én meg úgy cipelt karral szaladtam a disznók után. Amikor leszedték a gipszet, még egy évig nem lett volna szabad dolgozni, emeint, semmit. De hát ki törődött ezzel/ Csak úgy dolgoztam, mint a többiek, kénytelen voltam. Amialt maradt hibás a növésem, azóta vi$elem feledhetetlen jelként a testemen a gyermekkori cselédsors nyo/mát. Az öcsém most lg éves. Iskolába jár. hkola után semmi gondja, szaladhat játszani. Én 1938~ban volam 12 éves. Nemsok idő lel el azóla, s mégis mennyire más az ö sorsa, mint az enyém, Ezért él ben. niink a szeretet és a hála,, a felszabadító hadsereg iránt, GYULA •1937) Tanács egyre inkább fékje a forra_ . dalomnak, s kitép az. ellenforradal- j mivá vált testületből. A közéletből nem vonul vissza, publicisztikai működésével továbbküzd a forradalom társadalmi programmjáért, A proletárdiktatúra alntt, ha nem is válik kommunistává, s meg-megtorpan a burzsoá rágalmak hatására az orosz és magyar tanácskormányok egy-egy keményebb forradalmi intézkedésétől, újból közéleti szerepet vállal: a szegedi színház igazgatója lesz, munkáselőadásokat szervez, az előadások előtt tanulmányszámba menő bevezetőket, ismertetőket tart, „tájelőadásokkal ' készül a tanyavilágba, orosz klasszikusokat kezd fordítani, s hirdeti: „Kultúrát a népnek!" AZ ELLENFORRADALOM nem. csak visszaűzi magányéiba, de boszszút áll najta: csekélyke tanári nyugdíjától megfosztják, megbélyegzik, kiközösítik a brutálisan bántalmazzák. Juhász Gyula nem mosakszik tetteiért, sőt ez időben íroti verseiben újra, meg újra hitet tesz a forradalom és a munkásosztály iránti hűségéről. Aforizmái, melyeket „Holmi" címmel gyújtott egy. be, a rendszer társadalmi és kulturális fonákságainak találóan epés kritikái. Mostmár végkép derékbatört élete, kitaszítottsága következtében azonban idegbaja, kiújul, elhatalmasodik rajta s ötvennegyedik I születésnapja után két nappal ve* ronállal hajtotta magán végre az c'lenforradalmi társadalmi és politikai rendszer halálos ítéletét. KÖLTÉSZETE teljes gazdagságában csak a fölszabadulás után tárul föl dolgozó népünk előtt. A kor divatos polgári dekadenciájának, formalizmusának verseiben is nyoma van. Ám a népköltészet tiszta hangvétele, képalkotó ihlete, egyszerű ritmusa, a költő valóságérzéke és közérthető nyelve megóvta attó' ' ~v költészetét ez a de. kadeneia megront a. Életművének nagyobb ré-ze ált nemzeti költéEnnek a hadseregnek a káló* náit nagyon vártuk. S 19Ü őszén hozzánk is odaértek. Amikor elhallgatott az ágyúszó — nem volt nagy harc felénk — apámmal és a szomszédokkal gyütt kiálltunk az utcára, vártuk őket. Barátságosak voltak, kedvesek. Tisztek is laktak nálunk később; azt mondta apám: „Látod, ezek a tisztek nem nézik le, megbecsülik a szegényembert. És azóta nagyon megváltozott minden. Földet kaptunk. Nagy dolog volt ez. Azelőtt nem volt soha. Mindig másnak dolgoztunk, verejlér kezve, nehezen, és mindig csak a 12. részt kaptuk a munkánk után. Most, az egész a miénk lett. Ami, kor a termelöcsoport megalakult, beléptünk Már az elsö év végén háromezer öl száz forintot kaptam én magam, s kétszer annyit terményben. Ezenkívül kétheti üdülésre küldött a csoport Pestre, a Vörös Csillag üdülőbe. Addig én még nem voltam a fővárosban, Nem laktam még olyan házban, ahol villany, rádió, fürdőszoba volt. Két hétig egyhuzamban soha még olyan éter lelcet nem ettem. De nem ts ez volt a legfontosabb. Vittek bennünket színházba, — ott sem voltam soha előtte — . moziba, kiállításokra, S mindez egy fillérembe sem került. Jutalom volt, felejthetetlen ráadás. Meg is fogadtam, hogy még jobban dolgozom majd, hogy mások is minél többen részesülhessenek velem együtt ilyen élményben. A követ, kező évben nekem volt a legtöbb munkaegységem a csoportban. Meg is volt a munkám eredménye, Nem lehet azt így elmondani, sok szó, sok idő kellene hozzá, hogy az egész megváltozott életünkről beszámoljak. Legnagyobb jutalmam az lett, hogy most ősszel teljesüli a nagyonrégi vágyam: szakérettségire küldött a párt. Nem könnyű, mert Hat elemit végeztem csak, azl is nagyon régen, úgy, hogy mindig a dolog volt a fontosabb. Most minden gond nélkül tanulok, a magam örömére, és remélem, hazám és pártom hasznára. Április Vél felajánlással és versennyel ünnepelem és ezen a napon még erősebb bennem a soha el nem múló szeretel és hála a felszabadító hősök hazája, a nagy Szovjetunió iránt. Racsmány Mátyás S szakérettségis hallgató szetünk örök értékévé, népünk köz. kincsévé. Költészetének legfőbb vo. nása a szegedi táj és nép iránti meleg szeretet kifejeződése, az alkotó munka dicsérete A dolgozó ember sorsán alt döbbenetes erejű megrajzo'ása, a velük való teljes azonosulás adja legszebb verseinek alaphangját. Ez válik fenyegetővé, lázítóvá a forradalom előtt, amikor a „néma, lomha táj" fő! lángolását, a „vihart arató" forradalmi nyarat vetíti a magyar élet „here pimaszai" elé s ez élteti benne a reményt az átmenetileg legázolt forradalom után: Minden gyűlölség szálljon most felé'ek, Kik a szabad Jövendöt félitek. Kik a renyhe jólét párnáin henyéltek S tagadjátok az egyetlen hitet: Hogy szent az élet és hogy szent az ember. Ki Jövőt épít, mint korállt a tenger. Ki a sötél odúkból fényre váqyva. Majd győzni fog a földön nemso. kárai A KÖLTŐ EMLÉKE a szegedi irodalom mai művelőit és kutatóit az életművével kapcsolatos fölada. tokra ós a belőle meríthető nagy tanulságokra kell, hogy figyelmez, tesse. Költészetének minél szélesebb körben való megismertetése: előadásokkal, emlékét és életét fölelevenítő kiállításokkal, műveinek az eddiginél gyakoribb fölhasználásé, vaj kultúrforradailmunkban — csak az egyik föladat. A szegedi irodalomtörténeti kutafás adóssága — és legsürgetőbb teendője — a költő verseinek és prózai írásainai; gondos összegyűjtése és összes müvei kritikaj kiadásának elkészítése. S harmadszorra: a mai szegedi írók, költők föladata, hogy tanuljanak a szegedi irodalom e nagy haladó hagyományt jelentő alakjától. Ak:'öl József Attilának is volt mit tanulnia pályája kezdetén, ma is példa és tanulság lehet nemcsak a műgond és tanultság, az egyszerű, de művészien szip magyar nyelv, a közérthető stílus, de egész életmű, véből kiáradó hazaszeretet, őszinteség é« mély emberiesség, az embe. riség és a haza nagyjait, kultúra, lós örökségünket megbecsülő témavá'a-sztás. a dolgozó ember iránti Dr. Péter László,