Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-04 / 80. szám

Szol gaság helyén — virágzó élet Sok-sok millió forintos beruházás segiti a megye terméseredményeinek növelését Ebben az esztendőben Jelentős beruházásokkal fejlesztjük mezőgazdaságunk szocialista szektorát. A megye termelőszövetkezeteiben új istállók, hizlaldák, sertésfiadztatók és baromfiólak építésére közel 13 millió forintot fordítunk. Az ásotthalmi Szabadságharcos termelőszövetkezetben száz férőhelyes új tehénistállót, egy 50 és egy 200 férőhelyes sertésfiadztatót és egy négy. ezer férőhelyes új baromfiólat építenek 323 ezer forint költséggel A termelőszövetkezet ezen belül ebben az 'évben 300 férőhelyes új sertés. szállást épít saját anyagából. A kii,r J .wj^iim <n il- . i.rf. —w —tfa 130 férőhelyes szarvasmarhaistálló helyreállításánál az Is. tállót 200 férőhelyre bővítik ki. Az építkezés már javában folyik, a szövetkezet tagsága a vízellátás biztosítására bővizű kutat ásott. Gyorsítja az építkezést, hogy a termelőszövetkezet az elmúlt évben 400 ezer téglát égetett házilag, amit most felhasználnak az építkezésekhez. A kulturált mezőgazdasági terme_ lésben rendkívül nagy segítséget Munkába Indulnak a könnyű, növényápoló Zetor-traktorok. ötéves tervünk sok-sok millió fo_ rintos új beruházásai Csongrád megyében jelentősen hozzájárulnak a terméseredmények növeléséhez bekházl Sarló ég Kalapács termelőszövetkezet 228 ezer forintot kap száz férőhelyes tehénistálló. 150 férőhelyes lóistálló. 100 kutricás scrtésfladztató és kétezer férőhelyes baromfiul építésére. Ez a termelőszövetkezet nemrégi_ ben kisebb előregyártó üzemet is létesített; beszervezte a kívülálló Iparosokat és a tíz gyalupados Üzemben — ahol szalagfűrész is működik —•, megindult a termelés. Az üzemben a konyhakertészethez szükséges üvegtáblákhoz ablaktokokat és az új épületekhez ablakokat készítenek. Ezenkívül berendezkedtek a talicskakészítésre is. Az elmúlt esztendőben számos új épületet emelt a szenteri Felszabadulás termelőszövetkezet tagsága. Ebben az évben 23 ezer forintos beruházással 100 férőhelyes új tehénIstállót építenek, ezenkívül egy 200 férőhelyes, sertéshizlaló is épül a termelőszövetkezet tagjainak munkájával. Hatalmasan "fejlődik a makói József Attila termelőszövetkezet is 818 ezer forintos beruházás kerétében száz férőhelyes lóistállót, 60 férőhelyes sertésfiadztatót. 150 férőhelyes sertésszállást 1500 férőhelyes baromflólat és 130 férőhelyes •zarvasmarliaistállót építenek- ' A termelőszövetkezet tagsága elhatározta, hogy nyújtanak termelőcsoporljainknak a gépállomások. Ebben az évben a megye gépállomásai 20 növényápoló unlverzál-gépet, egy ,,Sz—80" lánctalpas traktort és 50 kombájnt kapnak. A növényápoló univerzál-gépek nagy segítségére lesznek a termelőszövetkezeteknek a növényápolási munkákban. Gépóllomási építkezésekre Csongrád megy.ében 7 millió 793 ezer forintot fordítunk, míg a nehézgépek beszerzésére tízmillió 612 ezer forintot használunk -fel. A kisteleki gépállomás építkezése június hó végéig befejeződik, Itt hangárszínt, műhelyt, irodahelyi_ séget éa szolgálati lakást építenek. Az ártézikút már készen van. Egymillió 200 ezer forintos költséggel tovább fejlesztik a vásárhelyi gépállomást te, ahol hangárszínt caéplőszínt, vízvezetéket é9 derítőket építenek. Az építkezéshez már hozzáfogtak, amit az idén be is fejeznek. A deszki gépállomást is bővítik új épületekkel és egymillió 800 ezer forintos beruházással hangárszínt, műhelyt és lakóépületeket építenek. Dolgozók tagozata a Szegedi Állami Zeneművészeti Szakiskolában RÉVAI ELVTÁRS mondotta pártank II. kongresszusán; „ötéves tervünk nemcsak az iparosítás terve. nemcsak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének terve, nemcsak az életszínvonal emelésének terve, hanem egyben a szaktudás és az általános műveltség nagy. arányú emelésének terve is." Népi demokráciánk alkotmánya biztosítja a művelődéshez való jogot mindenki számára Dolgozóink élnek is ezzel a joggal. A tudásvágy, a tanulniakarás felébredt az emberekben- Az általános, és középiskoláknál létesített dolgozók Iskoláiban is évről-évre egyre többen tanulnak. A Szegedi Állami Zeneművészeti Szakiskola is felismerte annak fontosságát, hogy dolgozóinknak alkalmat adjon zenetanulásra. Ezért dolgozóink részére esti órákban biztosítja a tanulási lehetőséget, A Szakiskola dolgozó növendékeinek egy részta már zenei területen működik és emellett képezi tovább magát. Például a rendőrzenekar, a honvédzenekar, a Béke.zenekar tagjai is. AZOKNAK A DOLGOZÓKNAK részére, akik nem zenei területen működnek és elfoglaltságuk miatt nem érnek rá a „kötelező órák" látogatására, külön „dolgotok tagozata" létesült, ahol könnyítet) tananyaggal, főleg a hangszer tanulásával és heti egy elméleti óra látogatásával képezhetik magukat. Dicsérendő dolog, hogy egyre többen vállalják napi munkájuk után a szakiskola óráinak látogatását és elfoglaltságukhoz mérten szorgalmasan fel is készülnek az órákra- Ez a tagozat nem ad diplomát, csak lehetőséget a továbbképzésre, CÉLUNK, hogy dolgozóink zenei tudásának fejlesztésvei üzemi ének. és zenekaraink színvonalát is emeljük Ahhoz, hogy jó munkát végezhessünk, szükségünk volna az üzemi kultúrfelelősök támogatására is, hogy a szakiskolát látogató dol. gozók egyéb elfoglaltságoktól mentesülve minél több időt Szentelhessenek a zenetanulásra. Lenin elvtárs szavai szerint: „Azelőtt minden emberi ész, minden lángelme csak azért alkotott, hogy egyeseknek juttassa a kultúra és a technika minden áldását, másokat pedijr megfosszon a legszükségesebbtől is, a művelődéstől és fejlődéstől, Ma azonban a technika minden csodája, a kultúra minden vívmánya a nép közös tulajdona...'' Kollár Pálné zeneművészeti szakiskolai igazgató A szovjet nép segítségével fejlődik Szeged textilipara A második világháború egy, csaknem porig lerombolt országot hagyott ránk. A háború befejezésével, hazánk testén, mély sebekként tátongtak a bombatölcsérek. A házak, gyárak, amelyeket hosszú időn ált szorgalmas munkáskezek építettek fel. lerombolva, rendkívüli szomorú képet mutattak. A háború nem kímélt semmitCsongrád megyében is hatalmas károk keletkeztek, A felszabadító Szovjet Hadsereg többek között félig lerombolva látta meg az Újszeged! Len. és Kenderszövőgyárat, amelyet a német fasiszták romboltak össze, és gépeket a Tisza fenekére süllyesz^ tették, hogy megállítsák az életet, a termelést. A szovjet katonák ált»l felszabadított népünk azonban rövid idő alatt újra felépítette a gyárat; felhozták a dolgozók a vízhői a gépeket, és munkába állították. A Szovjetunió segítségével épült fel a gyár rövid idő alatt Ilyen volt 1944 őszén az Uj szegedi Magyar Kendergyár. Röpke nyolc év alatt új alkotások születtek városunkban: pl. a Szegedi Textilkombinát. Szovjet mérnökök segítségével épült fel az üzem. Szov. jet sztahánovisták készítették a hatalmas, modern fonógépeket ég kiváló szovjet szakemberek végezték el a gépek összeszerelését, hogy a magyar dolgozók számára minél több, jobb minőségű textilanyag készülhessen. Az üzem dolgozói ma Kq* zépeurópa egyik legmodernebb üzemében dolgoznak. Hatalmas szovjet gyártmányú előfonógépeken gyártják a kiváló minő. ségű gyapotfonalat a Textilművek dolgozói II eten voltak testvérek, 6 volt " o legidősebb. Amikor o négy elemit kijárta, még nem volt a lábán új cipő. Iskolába azért szeretett volna járni tovább —- ha le is nézték az úri gyerekek —, dehát nagyon nehéz volt már az anyja karján a pereceskosár, meg a sok gyereket sem bírta ellátni. Neki otthon kellett maradnia a 'ok apró, rongyos és vele együtt nagyon sokszor éhező testvéreit gondozni. A péksütemények félfilléres hasznú, tói ós az apja sűrű munkanélküliségétől a sorsuk egyre szomorúbb lett. Tizennégy éves korában elment gyárba dolgozni, — Ha nem is csurran, — csöppen valami a házhoz — mondotta az anyja. Az Üjszegedi Magyar Kender akkori tőkés urainak kellett a fiatal lány munkája, — négy pengő nyolcvan fillérért egy héten. — Ezre. ket kerestek rajta. Évek teltek el, mig hat pengőre emelkedett a heti fizetése. Tizenhét éves koráig az év legnagyobb részében mezítláb járt. Amikor új cipője lett, megéhezték valamennyien, dehát nagylány volt már, nem járhatott mezítláb. 1939-ben férjhez ment. Az üzem vezetőségétől engedélyt kért, hogy esküvője napján ne kelljen dolgoznia. — Megtartják azt maganélkül is — kapta válaszul. Azt hilte, hogy tréfálnak. Tévedett. Nem engedték el, csak gúnyolódtak vele. — Úgy is lesz majd szabadsága, hisz egy év múlva a kiskölökért kiírják. Két napig járt utána, sírt Is, mig elengedték az e»küvöjéie. Közben az ollóját is elvesztette, ami nélkül agy Magyar Jánosné megváltozott élete szövőnő nem tud dolgozni. Esküvő jc után az első pénzből ollót kell'tl vásárolnia. Egy év múlva megszületett az tf sö gyerek. Férje munloanélkül vo t A gyár pici bölcsődéjébe nagy könyörgésre felvették az apróságot, dc húrom hónap múlva súlyos bele. gen kórházba kellett vinnie, és még őrá nézlek rossz szemmel, hogy szelni mert azért, hogy gyermekét lelkiismeretlenül gondozták. Idős nagynénjét vették magukhoz, .hogy vigyázzon a gyerekre, mig Ö, — akkor már tizenkét pengőért <gy hiten — robotolt a gyárban- Egy éhes szájjal több volt. Férje 5—0 hónapot dolgozott, az év többi részében csak azután kutatott, hol l e resnclt ácssegédct. Majdnem négy évig gyűjtögetlek. — közben koplaltak —, hogy Üjsző. reg alatt a töltés oldala mellett vályogból egy kétszobás kicsi viskót kelten a napi munka után felépíthessenek. Bútor alig volt benne. De. hát mégis volt egy hely, ahol meghúzódhattak. II osszabb betegség után 1945 áprilisában, amikor a magyar nép felszabadult a fasiszta elnyomás alól, ment ismét jelentkezni az újszegcdi gyárba- Felvették. Eleinte nehéz volt a helyzet. A .tő. kések még ott voltak a gyárban. De hamarosan minden megváltozott. Férje állandóan dolgozott, megszületett a lcis Laci, a vályogviskóból szép lcis liáz lett, előszoba, konyha, speiz épült, férjének kerékpárt vettek. Felszabadult, boldog étaf köszöntött rájuk. 1950. liCCCiiiijCi, Sztálin elvtárs azülelésnupjának megünneplésére készültek az Újszegedl Kender és Lenszövő vállalat dolgozói. Magyar Jánosné — aki ekkor már tagjelölt volt — a négy szövőgépén szívvellélekkel dolgozott. Teljesítménye nőtt, amit elsősorban a szovjet ta. pasztalatok átvételének köszönhetett, Jó munkájáért megbecsülték és nem mull el egy szombat sem, ho9V az egyre jobban öltöztetett gyermekeknek ne vittem volna haza valamit. Az ünneplő teremben zúgoU a taps, Sztálin elvtársai éljenezték, akinek Magyar Jánosné is új életét köszönheti. Képe ott vo't a falon, i derűs arca szeretettel és bíztatóan nézett a gyár dolgozóira. Az ünnep, ségen kiváló dolgozókat jutalmazz Lak. Egyszercsak hangosan mondat ták: — Magyar Jánosné szövőnőt ki. váló teljesítményéért sztahánovista oklevéllel tüntették ki.. • Az egykori mezitlábos kislánynak a torkában dobogott a szíve. Magúhoz szorította az oklevelet, kimondhatatlanul boldog volt. ffí/y év múlva ugyanezen a na. pon megkapta n gyönyörű sztahánovista-jelvényt. Legboldogabb azonban akkor volt, amikor jó, szór. galmas, becsületes munkája nyomán teljesjogú tagja lett a pártnak. 1953, március. A felszabadulási hét sikeréért, a negyedévi terv teljesítéséért harcolnak az Üjszegedi Kender dolgozói. A harc élén- Magyar Jánosné. A hangszóró többször bemondja nevét, teljesítményét. 135 százalékról indult. Előbb öt, majd 15, harminc, negyven, százalékkal termelt többet vállalásánál. Kit óra után kerékpárjára patpan. Hazafelé menet megálVtja fiá. nak, Lacikának tanítónője. — Gratuld'ok Magyarné elvtársnő A legkiválóbb tanuló az osztályban a maga kisfia, Magyarné boldog. Otthon a na. ggobbik fiú azt is megkérdezte: — Mennyit teljesített'/ anyukája? — 170 százalékot! — Az nagyon szép, — és megcsókolja édesanyját. — De lesz még több is — teszi hozzá mosolyogva édesanyja. Vendég érkezik. Régi jó ismerőse, évek óta nem lát'ák egymást Mos; errejárt, beugrott Magyarékhoz. — Ejnye, de megváltozott itt minden — nézett körül a régen látott vendég. Hál meg. Az egész életünk. Az idén fürdőszobánk is teszi Szétnéznek a lakásban, Magyarné boldogan magyaráz. — A villanyt a családipótlékból vezettük be, a zománcos sparheltet a gyárban vettem részletre, az én kerékpáromat pedig még tavaly vá. súroltuk. Az uramnak már légen megvan a kerékpárja, és ez a vöröszászló is az övé, jó munkájáért kapta. Kinyitja a szekrény ajtaját, Mindkettőben szép ruhák sorakoznak; a boldog szülőké és a még boldogabb, jövő felé néző gyermekeké, — Mennyit kerestekf — Én ezerkétszázat. Az uram is annyit. A nagyobbik fiú az üzemi könyv, tárból hozott könyvet olvassa, a kisebbik a számtan leckét csinálja. Sokáig beszélgetnek. Április i-re terelődik a szó. Dizony, nyomorúságos volt az lJ életünk — mondja Magyarné, visszaemlékezve a keserű múltra — A felszabadulás telt emberré. Már többször kitüntettek. Most is megdicsértek a felszabadulást héten. Tudja, most úgy érzem, hogy még '•öbb méter anyagot tudnék szőni. Igaz, én egy ember vagyok a gyárban, de van még ilyen sok.sokezer nálunk is és más üzemekben is, akik nagyon sokat köszönhetnek a fels. szabadulásnak. És ezért az é'étért és gyermekeink még jobb életéért érdemes iól dolgozni. Markovits Tibor