Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-29 / 100. szám

TOfG'PTUDffTXülAT FOTFSftUETHGI EGYSÉG AZ ÉPÍTÉSBEN! EGYSÉG A VÁLASZTÁSOKON! SZAVAZZ A NÉPFRONTRA! SONGRADMEG NAK LAPJA IX. ÉVF. 100. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR SZERDA, 1953. ÁPRILIS 39. Értelmiségünk megtisztelő feladata: a tudományos ismeretterjesztés munkája A magyar értelmiség februári dományos Ismeretterjesztés ügyét 25-én a Magyar Tudományos Akadémián országos ankétra gyűlt öszsze, hogy megvitassa az új, Társadalom- és Természettudományi Is. mere'lerjesztö Társulat létrehozásának kérdését. Ez a társulat ma megalakul. A magyar kultúra és vele a magyar éftelnriség helyzete is a feL szabadulás után gyökeresen meg. változót*. Az az idegenkedés és tartózkodás, amely eleinte a megváltozott helyzettel szemben értelmiségünkben megnyilvánult, eltűnt és a tudomány emberei mindinkább érezni kezdték, nekik jutott az a nagyszerű feladat, hogy az új szocialista tudomány megszervezésén munkálkodjanak és a magyar kultúrának olyan honfog'-a. fását végezzék el, amely ragyogó perspektívát nyújt hazánk tudományos fejlődésének távoli jövőjére. Népünk politikai, gazdasági életének fejlődése hatalma* mértékben növelte dolgozó tömegeink kulturális igényeit. Rákosi Mátyás elvtárs 1952. december 15-i országgyűlési beszédében mondotta: ,,Népköztársaságunk kulturális helyzetét az jellemzi, hogy dolgozó népünk kulturális igényei olyan gy or. sasággal emelkednek, hogy bár a népművelési munka terén mind minőségben, mind mennyiségben jelentős eredményeket értünk el, még mindig messze elmaradunk a rohamosan növekvő követelmények mögött." Nagy, átfogó, jól Irányított Ismeretterjesztő munkának jött el ez ideje, melynek eszközei: jó elő. adások, s ez elhangzó szavakon kívül népszerű tudományos folyóiratok és egyéb kiadványok, brosúrák, vezérfonalak, szenrlétte'ő eszközök, film, modellek, plakátok, diapozitívek készítése is. E munkának eszköze, terve egy erős társadalmi, értelmiségi szervezet kell, hogy legyen: az új Társadalom, és Természettudományi Ismereteket Terjesztő Társulat. A példaképet a Szovjetunió nyújtja, ahol 1947 óta működik a politikai és tudományos ismerete, ket terjesztő társulat. A társu. latnak több, min* 300 ezer tagja között 800 akadémikus, 5500 tudományok doktora, mintegy 18 ezer valamely tudomány kandidátusa, vagy docense szerepel. Az új társulatot nem semmiből kell létrehozni. 1946-ban Indultak meg falun a párt kezdeményezésére a Szabad Föld Téli Esték, majd később a Szabad Föld Vasárnapok. Ezeket az előadásokat évente többmillió dolgozó paraszt látogatja. Az előadásokat több. nyire a pedagógusok tartják, de egyre nagyobb számban kapcsolódnak be agronómusok és az or. vosok. Az előadások tízezrei bizonyítják, hogy a falusi értelmiség jó úton halad, a dolgozó nép 6 államunk fokozott megbecsülése kíséri fáradhatatlan munkájukat. Hasonló elismerés illeti a várisi értelmiség — különösen a középiskolai tanárok — ismeretterjesztő tevékenységét. A műszakig értelmiség is kezd bekapcsolódni az is. meretterjesztó munkába, de a széleskörű, népszerű műszaki propaganda megteremtésének még a legelején tartunk, A most megszervezendő új társu'atnak a magja, a több, mint 100 éves múltra visszatekintő Természettudományi Társulat, melyet a párt kezdeményezésére 1950-ben ez előadások tömegszervezósére alakítottak át, valamint az Irodalomtörténeti és a Történelmi Társulat előadói szakosztálya. E társulatok közül a Természettudományi Társu. lat rende'i- zik legnagyobb tapasztalattal (' z elmúlt évben közel 23 ezer • adást tartott több, mint másfélmillu hallgatóval. Vidéki városaink közül Szeged abban a kedvező helyzetben van, hogy Orvostudományi és Tudományegyeteme, továbbá Pedagógiai Főiskolája is van. E három testületnek nem csupán hallgatói létszáma hatalmas, közel 3000, hanem ebből következően tanárainak és tanszemélyzetének száma ls igen jelentós kulturális erő. A taSzegeden és Csongrád megyében eddig három társulat; a Történelmi Társulat, a Magyar Irodalomtörténeti Társulat és a legnagyobb közülük, a Magyar Természettudományi Társulat látta el. A Történelmi Társulat 1952-ben 150 üzemet és társadalmi szervezetet látogatott meg ós 8000 hallgatója volt előadásainak. Az Irodalomtörténeti Társaság is értékes Ismeretterjesztő munkát végzett. A legnagyobb múltra azonban a Természettudományi Társulat tekinttvet vissza. A Természettudományi Társulat szegedi csoportja 1950-ben alakult meg. Havonta 40—50 előadást tartottak üzemekben, termelőszövetkezeti csoportokban, tömegszervezetekben. Ugyanakkor határozottan szembefordultak a társulat nevelő munkájának folyamán az ismeretterjesztés aktivistái a reakciós idealista tudományos nézetekkel. Az előadások száma komoly mértékben fokozódott. 1950-ben 200, 1951ben 500, 1952-ben 1100 előadás hangzott el. 1952-ben 30 ezer ember hallgatta végig összesen az előadásokat. A tudományos Ismeretterjesztő társulataink eddig is a íelszabadulás adta lehetőségekkel éltek és határozottan fejlődő tevékenységről adtak számot. Szükséges azonban, hogy a legmagasabb színvonalú ismeretterjesztés megfelelő szervezése érdekében vezető értelmiségünk az eddiginél fokozottabb mértékben vegyen részt a Csongrád megyében folyó tudományos ismeretterjesztés munkájában. Az új társulat feladata, hogy az eddig is szépen fejlődő ismeretterjesztő munkában minőségi ug. rást hozzon létre azáltal, hogy megyénk értelmiségének színe-javát tömörítse magába. Az eddigi ismeretterjesztő munkának komoly hiányosságai voltak. A legtöbb nehézség azonban mégis az volt, hogy a tudományos kutatók és az ismeretek leghivatottabb vezető-tudósai, írók és művészek csak igen kis mértékben vet. ték ki részüket e munkából, aminek következtében az ismeretterjesztő munka szakmai, ideológiai színvonala nem lehetett kielégítő. A tudósok legnagyobb része alkotott és lenézte az ismeretterjesztő munkát. A tudós inkább a beavatott szakembernek írt éa beszélt, nem törekedett, hogy tudományát a pép is megértse. Tudósaink húzódozása az ismeretterjesztő munkától még a múltból maradt vissza, amidőn a tudomány művelése a néptől független utakon jár*. Ma tervgazdálkodásunkban a tudomány mai embere munkájának jövőjét és célját mindenkor megtalálhatja. Az új társulat feladata lesz, hogy a szocialista tudomány eredményeit minél szélesebb körben ismertesse és ezzel előmozdítsa népünk kuL turális és ideológiai átalakulását, az új, szocialista embertípus kiformálását. haladó hagyományaink ismertetését, a tudományos munka nagy jelentőségének tudatosítását a mindennapi gyakorolati életben; hogy megismertesse új társadalmunk kialakításának tudománvos problémáit, a nemzetközi politikai kérdéseknek fentiekkel való szoros kapcsolatát, hogy küzdelmet, folytasson a kozmopolitizmus, a burzsoá nacionalizmus ideológiájának maradványai ellen. Az értelmiségnek olyan országos tömegszervezetét kell létrehoznunk, amely elmélyíti az értelmiség kapcsolatát a széles tömegekkel és amely vezetését a legjobb fudósoink, akadémikusaink veszik . kezükbe. Népünk és kormányzatunk az ország értelmiségétől és köztük Csongrád megve értelmiségétől, a tudományegyetemek, a föisko'a, e középiskolák tanáraitól és tanszemélyzetétől azt kéri és várja, hogy a magasszínvonalú tudományos ismeretterjesztés feladatát tekintsük a szocialista építés reánk háruló kérdései közül az egyik legfontosabbnak. Fodor Gábor, a Tudományegyetem rektora, Kossuth-díjas, az Akadémia levelező tagja A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK NÉVADÓ ÜNNEPSÉGE Kedden délután a diósgyőri dolgozók ezrei a Szabadság-kertbe vonultak, hogy ré'sz[ vegyenek a Kohászati Üzemek névadó ünnepségén: ,a minisztertanács döntése értelmében nz üzem büszkén viseli ezentúl a Lenin Kohászati Művek nevet. Az ünnepség elnöki emelvényén foglalt helyet Dobi Is[ván elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Gerő Ernő elvtárs, a minisztertanács elnökhelyetlese, Zsoíinyecz Mihály elvtárs, a kohászati minisztérium vezetésével megbízott középgépipari miniszter. A Magyar Dolgozók Pártja Politi. kai Bizottságának tagjai és Szijjártó Lajos elvtárs, építésügyi miniszter. A nagygyűlést Kovács István elvtárs, a borsodmegyei pártbizottság ttikára nyitotta meg, majd Mislóczky Mátyás Kossuth-díjas sztahanovista előolvasztár ós Gácsi Miklós, a nagyolvasztó gyárrészleg vezetője, a diósgyőri dolgozók képviselőjelöltjei szólaltak fel. Gerő Ernő elvtárs beszéde Hosszantartó, viharos taps közben lépett a szónold emelvényre Gerő Ernő elvtárs. — A május 17"én megtartandó választások ugyanúgy, mint négy évvel ezelőtt, 1949-ben, Népfront.választások lesznek. A választások Népfront-jellege az idei választásokon még erőteljesebben domborodik ki, mint négy évvel ezelőtt. Ennek az a magyarázata, hogy négy év óta egységesebb le[t nemzetünk. — Négy év alatt felszámoltuk az ellenséges,.a kizsákmányoló osztályok zömét. Jelenleg az erősen korlátok közé szorított és számbelileg is lényegesen megfogyatkozott kuláksá. gon kívül nincsen már kizsákmányoló osztály Magyarországon. — Országunk nemzeti jövedelmében a tőkés elemek részesedése 1952ben két százalékra csökkent s ez év. ben ennél i's kevesebb lesz. Vagyis már az elmúlt évben országunk nemzeti jövedelmének kilencvennyolc százalékát a szocialista gazdaság és az idegen munkaerőt nom foglalkoztató kisgazdaságok szolgáltatták. A szocialista ipar, közlekedés, mezőgazdaság stb. a nemzett jövedelem közel nyolcvanegy százalékát adta az elmúlt évben. A kizsákmányolók ilyen ha:almas méretű visszaszorítása és felszámolása a döntő oka annak, hogy a mult választások óta eltelt négy esztendő alatt népünk egysége, a magyar namzei egysége olyan szilárd lett, amilyen még soha nem volt. A hazárd: felszabadulása éta eh telt nyolc esztendő és a legutóbbi országgyűlési választások óta eltelt négy év alatt országunk hétmérföldes léptekkel haladt előre. — Magyarország nemzett vagyona 1949-től 1952-ig, vagyis az ötéves terv három esztendeje alatt kereken 25 százalékkal növekedet}. Hazánk ma egynegyeddel gazdagabb, mint három évvel ezelőtt vott. És ez a hatalmasan megnövekedni} nemzeti vagyon most nem a kizsák. mányolóké, mint egykor vott, hanem mindannyiunké, a dolgozó, sajátmagának építő népé. — Munkásosztályunk ars elmúlt négy év alatt háromszázezer fővel nőtt meg. Ezen belül a dolgozó nők száma száznegyvenezer fővel növekedett, űz iparban dolgozó nők száma pedig százezerrel. — A legutóbbi országgyűlési választások óta iparunk nemcsak mennyiségileg nőtt, nemcsak termelése emelkedett hatalmas méretekben, megváltozott iparunk minőségileg is. — Négy évvel ezelőtt még gyakorlatilag nem volt autógyártás Magyarországon, Ma ezerszámra bocsátjuk ki a tehergépkocsikat, a füldszállíjó tehergépkocsikat, az úgynevezett dömpereket és egyéb külön, leges tehergépjárműveket— Négy évvel ezelőtt még gyakorlatilag npm volt nálunk autóbuszgyártás. Saját szükségletünkre i's külföldről voltunk kénytelenek autó. buszokat behozni. Ma van sorozat. autőbuszgyártásunk és autóbuszainkat vagy 10 országba szállítjuk ki. — Négy évvel ezelőtt még nem, vagy alig gyártottunk bányagépekei, mélyfúrófelszerelé-t. szál!í;ó. és emelőgépeket, kaparószalagokat, stb. Ma tömegesen gyártunk bányagépeket, szállító- és emelőgépeket, kaparószalagokat, stb.. sőt részben már exportálunk is ilyen gépeket. — Négy évvel ezelőtt még nem gyártottunk mezőgazdasági kombájnokat és sok másféle egyéb bonyolult mezőgazdasági gépet. Ma száz számra bocsátjuk ki a mezőgazda, sági kombájnokat 03 ezerszámra az egyéb mezőgazdasági gépeket. — Négy évvel ezelőtt még iparunk nem gyártott építőipari gépe. ket, betonkeverőket, vibrátorokat, ekszkavátorokat, sb. Nem i's gyárt, halott, mert építőiparunk ezekkel a gépekkel akkor nem tudott volna mit kezdeni, hiszen lényegileg kézműves jellegű építőipar volt. Ma van építőnagyiparunk, gyártunk tömegesen különféle építőipari gépeket és megkezdtük az ekszkatvátorok hazai gyártását is. — Négy évvel ezelőtt még nem gyártottunk penicillint, threomicint, sztreptemicint és más, korszerű, nagyhatású gyógyszert. Most van új penicillingyárunk. Tömegesen állítunk elő threomicint és más nagyhatású, nagy gyógyerejű gyógyszerei ket s rövidesen megkezdjük * sztreptomicin üzemi jellegű előállt, tását 1» országunkban. Népi demokráciánkban érvényesül a szocialista gazdaság alaptörvénye — Mindezt elvtársak és sok minden egyebet azért valósítottuk meg, hogy országunk erősebb legyen, népünk jobban éljen, többet fogyaszthasson és műveltebb legyen, mint bármikor. Mert szocializmust építő népi demokráciánkban érvényesül a szocialista gazdaság sztálini alaptörvénye: az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejletebb technika alapján történő szüntelen nőve® kedése és tökéletesedése útján. — Az összes munkások és alkalmazottak bérének összege 1952-ben 87 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben: az 1951 december 1-i árés bérrendezést is figyelembe véve, az 1952. évi béralap az 1949. évinek jóval több, mint kétszerese. A mult évi rendkívüli fagyok és évtizedek óta ismeretlen szárazság át. menetileg természetesen meglassították e® életszínvonal emelkedését és itt-ott bizonyos nehézségeket okoztak a közellátásban. Egészében azonban népünk életszínvonala töretlenül emelkedik felfalé és közellájásunk teljes mértékben biztosított, — Azt mindenki tudja, hogy élelmiszerekből jelenleg többet fogyasztunk, mint a felszabadulás előtt, vagy sikár csak néhány évvel ezelőtt ts. Az is kétségtelen, hogy a dolgozók jobban ruházkodnak, mint bármikor azelőtt De az már nem annyira közismert, hogy mennyivel több olyan iparcikket fogyasztanak, vásárolnak most a dolgozók, ama» lyeket azelőtt túlnyomórészt a tehetősebb rétegek vásárolhattak, Például Magyarországon 1938-ban 84.000 darab kerékpárt adtak el, 1952-ben pedig 150,000 darabot. Tehát közel kétszerte többet. 1938-ban 3500 darab motorkerékpárt adtak el, 1952-ben pedig 11.000 darabot. Tehát háromszorta többet. Rádióvevő készüléket 1938ban 36.000 darabot adtak el, 1952. ben pedig 156.000 darabo1, közel négy és félszer többet Villanykörtéből eladtak 1938-ban 5.5 millió darabot, 1952-ben pedig 12 6 milliót, a kétszeresénél jóval többet, — De vehetünk bármilyen máa területet, bármilyen más kérdést. Mindenütt azt tapasztaljuk, hogy népünk létbiztonsága, életszínvonala, ellátottsága hatalmas mértékben megnövekedett úgy a felszabadulás előttihez, mint akár a négy évvel ezelőttihez képest. Nézzük meg például a társadalombiztosítás kérdését. Magyarországon 1938ban 2.8 millió fö részesült társadalombiztosításban. Jelenleg pedig a biztosítottak száma 5.4 millió fő, A háború előttihez képest a biztosítottak száma csaknem megkétszereződött. 1949-hez képest pedig a biztosítottak száma kereken 50 százalékkal emelkedett. Nem kihaló nemzet többé a magyar, hanem fejlődő, haladó nemzet Ez év március elsején élet-beié. pett minisztertanácsunk határozata az anya- csecsemő- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről. E határozat életbelépése azt. jelenti, hoigy mostantól kezdve népi demokratikus államunk évente 1000 millió forintot fordít anya- csecsemöés gyermekvédelemre, a család védelmére és megszilárdítására. Ebből az összegből mintegy húszezer korszerű, kényelmes, fürdőszobás lakást lehetne építeni. — Mindez kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a népi demokrácia rendje szerető gondoskodással veszt körül az anyát, a gyermeket, a felnövő fiatal nemzedéket. hogy senki soha nem tett annyit Magyarországon a családi élet meg. szilárdításáért, mint amennyit tett népi demokráciánk alig néhány éves fennállása óta. Ennek köszönhető, hogy hazánkban a felszabadulás óta a háború előttihez képest felére csökkent a csecsemőhalandóság. Lakosságunk száma a háborús veszteségek ellenőr,e jelenleg nagyobb, mint a háborút megelőzően volt. Nem kihaló nemzet tébbé a magyar, mint ahogyan eriől valaha siránkoztak Horttvék tollforgatói, hanem fejlődő, számben és öntudatban gyarapodó, haladó nemzet! Gerö elvtárs ezu'án arról beszélt, hogy feleme'kedésünket az értei, m'iség, ezen belül a műszaki értelmiség helyzetének gyökeres megváltozása is mutatja. A felszabadulás előtti statisztikák szerint is az 1920-as években Magyarországon ] átlagosan minden harmadik egye. ! temet végzett — munkanélküli I volt. 1937-ben Magyarországon; ! mindössze 150 mérnököt bocsátott 1 ki egyetlen műegyetemünk. Ea | évben országunkban 2400 fiatal ! mérnök kerül ki a műegyetemek. 1 ről, 1956-ban pedig már közel négyezer. De ez is kevés lesz. Sokkal, sokkal többre volna szükségünk. — Néhány év leforgása alatt —• folytatta beszédét Gerö elvtárs —. megváltozott a világ Miskolcon is, Borsod megyében is, ugyanúgy, mint egész Magyarországon. Jelenleg Miskolc gyors ütemben fejlődő, lüktető é'etü város, a szocialista építés városa és Budapest u*án lélekszámban az ország második városa! S nem sok év te. lik el, amikorra Miskolc, e nagy. Miskolc, a szó szoros értelmében negy lesz: 250—300 ezer lakosa rendezett, kultúrált szocialista város, méltó az új szocialista Magyarország nehéziparához, melynek 6zíve itt ver Miskolcon, Diós. győrben, Borsód megyében! — Az ország 14 legnagyobb beruházásából őt Borsod megyében valósul meg. Ezek: Lenin Kohászat! Művek teljes újjáalakítása, a borsodi kooperáció, amely az üzemek egész sorát foglalja magában, a miskolci Rákosi Mátyás Müegye. tem, a hejőesabai új nagy cement, gyár és Rudabányán a nagy, korszerű ércelőkészítő üzem. — Az ötéves terv első háronj (Folytatás a második oldalon-J