Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-15 / 88. szám

PÁRTÉLET Kim Ir Szen elvtárs 41 éves Balogh Károly népnevelő példát mutál Balogh Károly, u Szegedi Erőmű dolgozója — lakatos, újítási megbí. zott — munkáját mindenkor lelki­ismeretesen végezte és most, mint Újítási felelős, ti vállalatnál felteu. dítotte az új (tó mozgalmat. Az tizem, me]y eddig ezen a területen erősen te volt maradva, az erőmű­vek közül jelenleg az ötödik helyen áll. Ez a nagy fejlődés Balogh Ká. roly elvtárs lelkes munkáját bizo­nyítja. Husonó lelkesedéssel végzi Ba­logh elvlárs a népnevelő munkáját is. Ezzel a munkával Petőfi-tele­pen bízta meg a párt. A március 22-i agitációs nap ótu rendszere­sen jár a pártszervezetbe, a ponto­san lutogatja a hozzá beosztott 12 családot, EJöre tájékozódik a család körül. menyeiről, viszonyairól ismeri a terület fejlődését. Politikai felké­szültségét rendszeres tanulással és olwsáasal biztosítja, önmagának is .számos egyéni élménye van, me­lyet igen jól felhasznál népnevelő munkája során. Ilyen felkészülés mellett nem érik megle­pet'sek, bárkivé] kerül össze, min­den felmerülő kérdésre helyes és kielégítő magyarázatot tud adni Egyik a,kálómmal, amikor- nép­nevelő munkáját végezte, egy fiatal házaspárt keresett fel, hogy megt magyarázza nekik a választás je­lentőségét. pártunk és a Független, ségi Népfront célkitűzéseit. Ugyan­okkor elbeszélgetett velük eddigi fejlődésünk eredményei rof arról, hogy hazánk felemelkedésének je­lenlegi fokát milyen körülmények között értük el. A beszélgetés során az asszony felvetette, hogy férje egyik munka­helyről a másik munkahelyre ván­dorol. Nem tudja máért ö meg nem tud e' helyezkedni. Batogh elv. társat o kérdés nem lepte meg. Megkérdezte a férj foglalkozását és hogy miért nincs óJlawtó munkahe­lye. Az zavart szavakkal elmondot­te, hogy előző munkahe'yéről feu gye'mi úton bocsátották el és ez hántja öt. További beszélgetés so­rán kiderült, hogy a férj nem ber <-sülte mog munkáját, fegyelmezet­ten volt. felesége pedig válogat a munkában. Balogh elvtárs a mult rendszer viszonyairól és a mai munkalehetőségekről beszélt velük és felhívta figyelmüket a munka megbasüléséro. ezen keresztül bol" <logulásuk tehetőségeire. Kérte őket, hogy gyermekük jövője érdekéhen legyenek szorgalmas, hasznos tagjai e társadalomnak, okkor őket is mél­tóképpen meg fogják becsülni. Ma .van lehetőség minden becsületes ember számúra, hogy munkát kap­jon és dolgozzon. Balogh elvtárs ismeri a mult ko­serveit, látja jelen fejlődésünket s bfzik a jövőbén. Ezért tud telkesen beszé'ni pártunk szerepéről, népünk egységes helytállásáról. Családláto­gatás során elmondja például, hogy gyakran utazik és látja az épülő i«'myászvárosoka,t. modern lakáso­kat, melybe beköltöztek bányásza. iak. Látja ipari üzemeink fejlödé sét, hazánk megváltozott képét. El. mondja, hogy az új lakások lakói egykori lakhelyüket ma már csak színnek, vagy sertésólnak használ­ják. Második ötéves tervünkben 250 ezer új lakást építünk, melyben közei egymillió emlter lakik majd. Mindez a dolgozókról való gondos­kodás? fényes bizonyítéka. Elmondja példának azt a nemes küzdelmet is, melyet kormányza­tunk folytatott a bányászok meg­mentéséért, A lőkésvilághan nem törődtek volna a bányászok sorsá­val, volt dig munkanélküli, kinek munkaerejét olcsón megvásárolhat­ta a tőkés, a munkások élete nem sokat számított. Ma mindez másként van. A szuhakálói bányászok életének megmentéséért öt nap és öt éjjel százan és százan dolgozlak megál­lás nélkül, hogy visszaadják őket csalládjiiknak. Azr ellenség tevékenységére is figyel Balogh elvtárs és" felkészült annak leleplezésére, az ellenség tá­madásának visszaverésére. Az el­lenség igyekszik az egyszerű, a ke. vésbbé felvilágosult dolgozókat be­folyásolni < bizalmukat megrendi­nek a választás, mikor egy lista van, minek akkor szavazni. Az el­lenség íny aknna lávollariatu a becsületes dolgozókat attól, hogy hifct tegyenek pártunk cétaittízései, a Magyar Függetlenségi Népfront, mellett, hogy bebizonyítsák népünk egységes akaratát, így próbálja az ellenség csökkenteni a választás je­tentőségét. Balogh Károly népnevelő rámu­tatott Ördöghné fiának fényképére, mely a szoba falán függött. El­mondta, hogy fia jövőjét is hizto. síi ja és boldogabbá teszi a Nép­frontra adott szavazalával, ördögh­né maga mondta, mindez igaz. Fia 17 éves ipari tanuló. Ezt is népi demokráciánknak, Rákosi elvtárs­nak köszönheti. Büszke a fiára. Balogh elvtárs végül elmondja, ő csak azt sajnálja, hogy már „öreg", 58 éves. Van két szép kis unokája, őértük dolgozik. A Népfront vá­lasztási felhívásából látja a boldog jövőt Ás azért érdemes dolgozni, a békét védelmezni. Balogh elvlárs minden alkalommal tgy beszélget Petőfi-telep lakóival. Minden csa­ládját meglátogatta már, elvitte hozzájuk a párt szavát, s nvcgbeszél­leni. Az ellenség hangja jutott el. te velük, hogy miért szavazzanak « ördőghnéhez Ls. egy halász felesé- Népfrontra, a pártra, Rákosi elv. géhez, ördöghné azt kérdezte, mi-1 társra. Titót a háborús uszítás, a béketábor országai ellen irányuló diverziós és kémtevékenység fokozásával bízták meg Londonban Tito, miután Londonból vissza­utazott Belgrádba, azonnal hozzá­látott a kapott parancsok végrehaj­tásához. Miben mutatkozik ez meg-? A „New York Times" megadja rá a választ: „A jugoszláv kormány gazdaság­politikájában mélyreható változá­sok várhatók. A nemzetgaadusági minisztérium legújabb határozata szerint jugoszláv vállalatok a jövő­ben külföldi vállalatokkal együ|te. sen alapíthatnak közös érdekehsé gokeft. F, határozat n«m lep meg senkit, mert ma már mindenki előtt világos, hogy a jugoszláv kormány széleskörűen alkalmazza a tőkés gazdasági éiet külonl>ÖBŐ alapelveit" — írja a lap. majd így fejezi be: „így például már elhatározták, hogy megszüntetik a kollektív mezőgaz­dasági termelést és hozzájárulnak az ipari termelés o'yam formájú­hoz, ahol a nyereségeket a hagyo­„Jugopress'' egyik jelentése sze­rint néhány jugoszláv vállalat már meg is kezdte a tárgyalásokat kül­földi vállalatokkal új közös rész­vénytárs>aaágok létesítéséről". Tito azonban nemcsak ezt vál­lalta. A Churchill.féle megrögzött angol háborús uszítók mást is bíz. tak Titora, mint az „Agerpres" je­lenti, „Tito Londonban azt a paran­csot kaipta, hogy fokozza a fegyver, kezést és a béketábor országai el. len irányuló diverziós ós kémtevé­kenységet". Az „Agerpres" idézi az „Observatour" című francia folyó­irat beismerését, amely szerint „Tito Eden angol külügyminiszter, tői és Alexander hadügyminiszter­től utasítást kapott olyan, úgyneve­zett központi titkos szolgálat lé­tesítésére Belgrádban, amely azau­goj titkos .szolgálat közvetlen irá. nyitása alatt fejti majd ki tevé­kenységét". Tito nekilátott ennek a parancs. A. koreai nép ma ünnepli ve­zérének, Kim Ir Szen e'vtársnak 41. születésnapját. Kim Ir Szen 1912. április 15-én. az északkoreai Mangendaj falu­ban születet'. Apja, Kim Hen Dik, Szegényparaszt a japán megszállás után a hős szabadságharcosok sorába lépett és 1926-ban, 36 éves­korában halt meg. A japán börtö­nökben elszenvedett kínzások, a bujdosás megpróbá'.ta'ásai vitték a sírba, 7 éves volt Kim Ír Szen, amikor egész Korea egy emberként szállt harcba a japán megszállók ellen. Ez vo't a híres 1919 évi márciusi mozgalom, amely a Nagy Októ. beri Szocialista Forradalom köz. vetlen hatására tör' ki, mint az első világháború után világmére­tekben elterjedő forradalmi moz­galom egyik láncszeme. Kim Ir Szen a girini középisko­lában tanult, 14 éves korában a tanuló ifjúság forradalmi mozgal­mának élére állt. Társait az ille­gális kommunista ifjúsági szerve­zet köré tömörítette, A koreai nép ellenségei rövidesen 'etartózta'­ták és börtönbe vetették. Néhány évvel kiszabadulása után, 1931-ben belépett a kommunista pártba. Ugyanebben az évben, szeptember 18-án a japán imperialisták meg­szállták Mandzsúriát. Mandanurla megszállása szer­vesen beleilleszkedett az imperia­lista kalandorok ngressziós ter­veibe. Japán hídfőállás* akart biz­tosítani magának egy szovjetellenes támadásra. Kim Ir Szein koreai partizán osztaga, mely 1931-ben alakult meg Mandzsúriában, egyrészt megala. pozta a koreai nép szervezett el­lenállását, másrészt pedig új sza­kaszt nyitott a nemzeti felszaba. dító mozgalom történetében. A passzív ellenállás után az aktiv fegyveres harc időszaka követke­zett. Kim Ir Szen. partizán-osztaga sen d legerősebb partizán-egyíég let* > Amikor a győzelmes Sz0vjet Had. sereg fegyverletételre kényszerítet­te az imperialista Japánt, a koreai nép félévszázados japán elnyomás után visszanyerte szabadságát. A koreai nép leírhatatlan lelkesedés­sel üdvözölte bátor és hű fiát, aki 15 éven át dicsőségesen helytállt a japán rabtartók el.eni hősies harc­ban. Az ország népe nemzeti hősét, Kim Ir Szen: választotta vezető­jéül. 1946 február 8-án megalakult Észak-Korea Ideiglenes Központi Népi Bizottsága, melynek elnökéül Kim Ir Szent választották meg. A koreai nép 1948 augusztus 2ö.én az Észak, és Dél-Koreál>an megtartott általános választások eredményeként kikiáltotta a Nép­köztársaságot és megválasztotta központi kormányát, melynek el­nöke Kim Ir Szen lett. , Amikor az amerikaiak zsoldjában álló Lj Szin Mam-bamdák orvul megtámadták a Koreai Népköztár­saságot, Kim Ir Szen elvtárs állt a honvédő északkoreai osapa'ok élére és győzelmes csatákban védte meg országának függetlenségét. A béke és a koreai nép egysé­gének megteremtésére irányuló erő. feszítés csendül ki Kim Ir Szen elvtársnak a koreai kérdés békés rendezéséről adott nyilatkozatából. Kim Ir Szen elvtárs nyilatkozata a további vérontás gyors megszűnte, tése érdekében döntő mértékben já­rult hozzá a koreai kérdés békés rendezését elősegítő panmindzsoni tárgyalások eredményes folytatásá­hoz. Kim Ir Szen elvtárs, a koreai nép és a Koreai Munkapárt vezetője, a koreai kérdés békés rendezésére irányuló erőfeszítései nyomán az emberiség nagy lépéssel jut köze­lebb a koreai háború mielőbbi befe­jezéséhez, amit az egész világ bé­szüntelenül gyarapodott, s rövidé-1 keszerető népei hőn óhajtanak. Hivatalos jelentés a vezérkari tisztek hétfői üléséről ÜOZ, uuiOl a jiyvTwexssu-ei a . x no xi^wanxn ciujt,-. u c.i,.u mányos tőkés módim kezelik. A | nak a végrehajtásához is. (MTI) Keszon, április 13. (Új.Kina). A koreai-kinai fegyverszüneti küldöttség április 18-án, hétfőn a következő közleményt bocsátotta ki: „A két fél vezérkari tisztjeinek április 13-i ülésén a koreai-kínai fél bejelentette, hogy az általa ha. zatelepítendő nem-koreai beteg és sebesült hadifoglyok soraiban ame. rikai, angol, török, kanadai, görög és holland hadifoglyok mellett ftt. löpszigeti, délafrikai, ausztráliai és colomboi hadifoglyok is vannak. A kéf fél vezérkari tisztjei hét­főn a beteg és sebesült hadifoglyok szállításával és átvételével kapcso­latos konkrét adminisztratív részlet­kérdésekről tárgyaltak ég a felme­rült problémákban megállapodásra jutattak". A szegedi egyetemek népi együttesének bemutatója A koreal-kinai népi erők március hónapban több mint 15 ezer főnyi veszteséget okoztak az agresszoroknak Koreai arcvonal (UJ-Kína). A koreai-kínal népi erők március hó­napban 15 577 ellenséges katonát, közlük 8253 amerikait tettek harc. kép'etanné, vagyis 5999 katonával többet, urint februárban. A népi erők légvédelmi alaku­latai. repülőkötelékel ós tűaéraégi ütegei lelőttek 99 és megrongáltak 172 ellenséges repülőgépet, meg­semmisítettek, illetve megrongál­luk 45 ellenséges harckocsi', 51 tüzérségi lövegei és 106 taherjár­müvet, valamint megrongáltak egy ellenséges rombolót és elsüllyesz­tettek tgy aknaku'otóhajöt és két partmenti hajót, A népi erők március hónapban a többi között zsákmányoltak 51 nehéz- és könnyűgéppuskát, va­lamint 653 autamalapuskát, kara. bélyt és könnyű gyalogsági fegy­vert. Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti előf A zsúfolt nlézőtér előtt bemuta­tott műsort nagiy várakozás előzte meg. Szeged népi kultúrára áhítozó közönségét szinte elkényeztették a közelmúltban lezajlott kulíúrverse. nyen látott és hallóit kiváló népi együttesek. A nézők kiváncsia,, várták: hogyan fogja megoldani az egyetemi együttes a vállalt nagy­feényü feladatokat. Hiszen a műso­ron az utóbbi évek legnagyobb si­kert elért Képi táncjátékai szerepel­tek: Kodály mesterműve — a Szov­jetunióban ós Kínában is bemuta­tott — Kállai kettő®; Maros or­szágszerte ismert alkotása: az Ecuari lakodalmas. Ennek a két műalkotásnak az előadása nagy fel­adatot jelentene hivatásos együtte­sek számára is. A lelkes együttes emellett még egy csokorra valót sziltpadra vitt a kimeríthetetW népi kultúra tárházábó1: kisebb léncszámok, énekszólók, népballa­dák. zenekari darabok, népdalfel­dolgozások, szovjet és kínai tömeg, dalok szerepeltek a műsorom, s betetőzésül egy eredeti bemutatóra ig vállalkoztak: Szeghy—Gábris: a Caodafurulya című népi táncjáték előadására­Az együttes bemutatójával meg­győzhette az esetleg kételkedőket, hogy minden támogatást megérde­mel további fejlődése érdekében. Példamutató az a lelkesedés, melyet ez az együttes fejt ki — komoly ta_ nulmányi munkája mellett — a si­keres szereplés ügyében. Az együt­tes ereje a mindem neh-éesféget és akadályt legyűrő fiatalságban van. Ebből fakadnak erényei — de hibái is. Az együttes még forrongásban van. Nehézségei — a növeVc a fejlődés nehézségei. É nek ka r kell erősíteni, mert egyes állások­ban a férfikar elnyomja őket. Hangvételük és hangszínük tiszta de hangképzéssel még tovább le­hetne csiszolni munkájukat. Vállal­ták a kíséret ezerepét a népi tánc járj kok előadásánál. Ez a nagy igénybevétel azonban megbosszulta magát. Az előadás vége felé, kü­lönösen a Kállai kettősben a magas állásoknál már nem birták erővej és a magas hangok helyett túlságosam élesen éneketek. Az énekkar műsor, politikája jó- Népdalaink mellett szovjet és kínai tömegdalokat is bemutattak. Azt ajánlanánk, hogy­ha a jövőbén orosz népdalokat tűz­nek műsorra, akkor eredeti nyelven adják elő azokat Egyetemi együt­testől ezt meg lehet kívánni, hiszen kötelező orosz nyelvtanulás szerepel tanulmányi rendjükben. Milyen kód. ve9 figyelem volt a Uráli népi­együttestől annakidején a Kanász­nó'-a magyar nyelvű előadása! A szegedvidéki népdalokat helyesen köznyelven (irodalmi nyelven) éne. kelték, azonban mikor a tájnyelvi szövegre tértek áit, azt következet­lenül alkalmazták. Egyetemi együt­tes nyugodtan elhagyhatja a táj. nyelvi szöveg erőltetését, hiszen tagjai jórészt, bizonyára más vidék­ről keTültek idle. Zenek a r brigádokat szerveznének és a népi zenekart ilyen alkalmakkor állíta­nák be. Tánckar Nagy feladatat vállait és orosz. Ián része volt a bemutató sikerében. Kiváló hanganyaggal rendelkeznek, A női kart azonban feltétlenül meg Nagy feladatot van hivatva be. töl|eni. Rajtuk mutatkozik meg leg­inkább a fejlődés. Különösen mióta a biztoskezű Paulusz Elemér vette kézbe őket. Érdemes ]e<nne foglak kőzni a vezetőknek a zenekar szim­fonikussá való kibővítésével. Ez se­gítene megoldani Szeged zenekari utánpótlásának kérdését is. Fa- és rézfúvósokra gondolunk i|t. A eite. r:izenekart össze kellene hangolni a népi zenekar munkájává', mert egysíkú hangszíne miatt nem alkal­mas szólószámok bemutalásáru. Mi után nagy együttest nehezen tehet mozgatni, főleg falusi viszonylat. han helyes lenne, ha kisebblétszámú Az együttes másik erőssége. A bemutatón 8 számumai szerepeltek. Nem mindegyik föladatot tudták tökéletesen megoldani — éhben azonban főleg a koreográfia hibás. Ezen a vonalon szorulnak a tag­több segítségre. A koreográfusok jószándékú, lelkes fiatalok, azon. ban még kiforratlanok. Sok helyes és jó ötletük van, de nem ártana egy felsőfokú táncvczetői tanfolya. inon, valamint helyszíni gyűjtések­kel .szélesebbkörű tudásanyagot át­venniök. A koreográfiák nem mind­egyik számban fejezik ki maradék. ra-aoui a zenébeu rejlő lehetősége­ket. Például Szathmáry: Vihar­sarki csárdása annyira zenei fel­építésű mű, hogy az* a gondolatot kelti: nem lenne-e helyesebb ko reográfia nélkül előadni. A Vetél­kedő tánc nem vott megfelelően ki. dolgozva és inkább nagyzenekari kíséretet kívánttá. Vol'y: Zsebken­dős tánca frissességé vei, kedves ö'­eteive] nagy sikert aratott. A 'ánc. kar igen fejlődőképes, toehnikailag is jól felkészült együttes. Egy kis apróságra azért felfigyelhetnének: tánc közben ott van az arcukon a népi együtteseknél már sokszor és mékenyitette zeneszerzőink gondo­latvilágát és büszkén könyveljük el, hogy Budapest után itt Csongrád megyében sikerült először helyi dal­lamokra: ének és zenekarra népi táncjátékot írni. Szeghy Endre nagy érzékkel és hozzáértéssel vá'ogatta és olvasztotta össze saját gyűjtésű dallamait, A rövid mese: a kútnál találkozik a legény kedvesével: • bíró szolgálójával; enyelegnek s a bíró a hajdúval bejön és szét­zavarja őket. A legény búsan tér vissza, egy öreg anyóka furulyát ad neki: először csodálkozva szem­léli, majd belefúj, erre az anyóka láncraperdül. Majd bejön nagy pökhendin « bíró és a hajdú g a legény új dalra kezd a furulyán a muszáj táncotaiok a bíróéinak akár akarnak — akár nem. Betó­dul a falu nép© és vidáman nézi a póruljártakat, majd kidobva őket, vidáman tánc rak élnek. Sajnos ez a koreográfiából nem derül ki vi. lágosan. Ezt csiszolni kell a to­vábbi előadások során. Izgatott feszültség zendül fel a zenekar első hangjaiban. Majd az énekkar szegény ember sanyarú életéről énekel. A csodnfnrulya vi­dáyi dallama azonban elűzi a sötét mult fellegeit és a kollektív láncba kezdő fahi népe ragyogó életöröm­mé; ropja a láncot ... Paulusz Elemér kezenyomán a mű sok rejtett szépsége mutatko­zol i meg és az együttes ebben a számban tehetsége legjavát adta. Az előadás hosszúra nyúlt: ke­vesebb több lett volna. Szükségte. élesen kifogásolt „bájolgó", ,,negéy len, hogv társadalmi munkában dol­cleskodő" mosoly. Ez jellegtelenné teszi aa arcokat, pedig a láncban is jellemeket kell a'akílani. Külö­nösen a lányokna vonatkozik ez. Az Ecserl lakodalmas.ban a menyasz. szony a városi ruhával együtt a karóráját is letehette volna. A Ká1. lai kettőshöz sem a pesti, sem a lá­tott koreográfia nem >titó. Csodaturulya Ismert népmesék alapján szüle­teti meg Szeghv-Gábris népi tánc. költeménye, melyben a jövő ..népi balettjének" csíráit véljük felfedez­ni. Kodály kd^ kettőse megter. gozó együttest három órás műsor­ral a végletekig elfárasszanak. En. nek csak a színvonal látja a ká­rál. A srólószámoknt nyugodtan elhagyhatták volna — nem értek föl az ecvfl'tes művészi színvona­láig. A résztelesen felsorolt, könnyen kiiavítható hibákat leszámítva, örömmel üdvözöljük az együttes bátor kezdeményezését, jó műsor­politikaiad és h'sszük hogy töret­len fejlődés során megyénk élenjá­ró ©ovüttesei között küzd majd a knl'úrfnrradatam célkitűzéseiért. N«gy De: éthnogral

Next

/
Thumbnails
Contents