Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-25 / 71. szám

Í YTI.X& PTRJTFFTWAF^TGYESÖUCTCICI KLUCDNKZUI A Szovjetunió külügyminisztériuménak Jegyzéke az Egyesült Államok moszkvai nagykUvrlsígéhez Az elfogadott újítások bevezetésére! a felszabadulási hét sikeréért , Több szegedi ctalgozó paraszt vállalta, bogy április 4ig egész évi tojás és baromfi beadási tértél teljesül S­NAK LAPJA IX. ÉVF. 71. SZAM ARA 50 FH.ÉÉR SZERDA. 1953. MÁRCIUS 25 A nagyüzemek államosításának ötödik évfordulója öt évvel ezelőtt, 1948 március 25-én a dolgozó magyar nép hatal­mas győzelmet aratott új honfogla lóként elhódította a lökés kizsákma­nyolóklól a száz alkalmazottnál tob" bet foglalkoztató ipari váltalatokat. Hogyan sikerű', ez a nagyszerű hőstett? Hogyan tudott a1 magyar munkásosztály diadalt aratni a tő­kések felett? A magyarázat egysze­rű: A munkásosztály harcát segí­tette a párt vezette a küzdelmet a magyar nép nagy tanítómestere; Rákosi Mátyás elvtárs. A part a nap minden órájában figyelemmel kísérte a tőkések garázdálkodását leleplezte azt és a dolgozók ezret es tízezrei hiven követték azokat az m* mutalásokat, amelyeket a part adott a nemzet vagyonának, így.az ipari üzemek felszerelésének. berendezetté, nek megmentésére. A párt v0lt az, ©mely biztosította, hogy a tőkésen ne tudják kivonni tőkéjüket a gyá­rakból s ezzel kenyértelenné tenni ezreket, a párt volt az. amely gon­doskodott arról, hogy a tőkések min­den gonoszsága és rosszindulata el­lenére épségben maradjanak a mun­ka gépei, melyeken majd új győz­tes termelési csatára indulhatnak dolgozóink. A magyar munkásosztály határ­fatan nagy lelkesedéssel és öröm­mel fogadia az iparj üzemek álla­mosítását. A gyárak homlokzatára felröppentek a vörös zászlók, a nem. zeti lobogók, hirdetve, hogy ebben az országban már a dolgozóké a gyár és az üzem. Hihetetlen gyorsasággal festették serény Kezek a táblákat. „Éljen az államosított üzem". A Szegedi Fa­lemezgyár, az Újszegedi Gőzfűrész és Ládagyár, az Újszegedi Kender és sok más szegedi üzemet birtoká­ba vette é napon a dolgozó nép és másnap megírták a szegedi lapok: új igazgató került a Délmagyaror­szági Cipőgyárhoz. Tóth Béla. elv­társ, a Szegedi Kenderfonógyárhoz, Nagygyörgy Mária elvtársnő. Lel­kesedéissel és örömmel vették tudo. másul Szeged dolgozói a magyar kormány akkori korszakalkotó ha­tározatát. A tőkésekre mért csapás hatalmas volt. A gyárak, üzemek régi gazdái, a pénz emberei a felszabadulás ulán, felhasználva ez inflációt, a mun­kásosztály vérét szipolyozva, ha­talmas összegeket harácsoltak ösz­sze. Az 1946—47-ben ai tőkének már azt hitték, liogy visszaragad­hatják elvesztett uralmukat s már nagyon berendezkedtek a vezérigaz­gatói szobákban, ahova munkásem­ber alig tehette be a lábát. Nem ri­adtak vjssza semmi gaztettől és míg kizsákmányolták az- elérhető legna­gyobb haszon érdekében a munká­sokat. adócsalástól kezdve valuta et­tilkolúsi"- mindent elkövettek. Az 1948 március végén államo. sí&ott váltalatok 75 százalékának priusza volt az akkori gazdasági rendőrségen. Az államosítás idején az ország már nvolc hónapja a tervgazdálkodás útján haladt, a nagyipari vállalatok tőkés vezetői­nek azonban a legkisebb gondiuk volt. hogy az állami bankok által nyújtott hiteleket a nemzetgazda­ság érdekeinek megfelelően hasz­nálják fel. A tőkésekre mért. csapás után természetesen a suttogó propagan­da folyton folyvást, imamalomként szajkózta, hogy az államosított vál­lalatok tőkés vezetés nélkül csak ráfizetéssel gazdálkodhatnak, a munkások nem értenek a nagy vál­lalatok vezetéséhez, hiányzik majd a tőkés kezdeményezése. öt év távlatából a napfénynél is világosabban látja a dolgozó magyar nép, hogy a szocializmus döntő fölénnyel rendelkezik a pro­fit hattolta anarchikus tőkésterme­lés felett és csak a szocialista gaz­dálkodás biztosítja a leggazdasá­gosabb termelés megszervezését, a szocializmust épitő ország gondos­kodik csak emberhez méltóan a dolgozókról. A tókés egyéni kezdeményezé­sét felváltotta a dolgozó százezrek kezdeményezése. A tőkés viszonyok között, az államosítás e'.őtt nem ér­vényesülhetett a munkások alkotó és újító, észszerűsitő kezdeménye­zése. A kapitalista viszonyok között elképzelhetetlen volt, anri azóta megvalósult: munkások tízezrei to. rik fejüket munkamódszerük meg­javításán, újításokon, amelyek a munka termelékenységét fokozzák öt év távlatából azt is világo. San láthatjuk, hogy megdőlt, még­pedig alaposan a tőkéseknek az az ..aggodalma", hogy a munkásság legjobb képviselői nem állják meg helyüket a vezetésben. Az államo. silás után új ttpusú szocialista ipari vezetők vették át a gyárak és üzemek irányítását s ezek az új típusú vezetők nem trónolnak a párnázott vezérigazgatói szobák elérhetetlen magasságában, hanem meghallják a munkások hangját, javaslatait. azokat felhasználják az irányításban és vezetésben. Az államosított gyárak és üzemek élé­re került dolgozók megtanulták száz százalékig érvényesíteni az egyéni vezetést, párosítva azt a legmesszebbmenő egyéni felelősség, gel. Az államosítás ulán megváltozott a dolgozók életkörülménye, mun­kakörülménye, de óriási távlatok nyiltak meg Iparunk fejlődése előli is. ítf is. a példák beszélnek leg. szemléltetőbben: a magyarországi tőkések nyolc év alatt, 1930—1938. ig 11 százalékkal emelték a gép­gyártást. Mi a gépgyártás terme­lését az Ötéves terv Végére 39,0 szá. zalékkal emeljük, ez azt jelenti, hogy ahol 1949-ben egy gépet gyár­tottunk, ott most csaknem négy gép készül, ötéves tervünk során végleg rendezzük a gépgyártás tö-. k'és termeléséből adódott rendezet lenséget: a felszabadulás mán a tő­késeik bűnei miatt 22 üzemben mintegy száz különféle gépfajtát állttottak elő kezdetleges módsz.e. rekkel, fogyatékos felszerelései Az államosítás után a terv segítsé­gével áttértünk a nagyüzemi soro. zatgyártásra. Szerszámgyártásunk 1954-ben kilencszer többet termel, mint 1938-ban és háromszor többet, mint 1949-ben, nem egyszer telje, sen újszerű, újfajta gépeket, ame­lyeket a tőkései; csak hírből, vagy legfeljebb külföldi prospektusok ké. peiből ismertek. Felszabadulásunk idején 18 üzemben százféle külön, bözö mezőgazdasági gépet gyártot­tak. ötéves tervünkben a sokféle rossz gép helyeit kevés típusú, de kitűnő és csak nagyon jó gépet ad iparunk a mezőgazdaságnak. így mintegy 26.100 traktort, 2600 ara­tó- és cséplőgépet. A Hódmezővásárhelyi Mérleggyár a Szegedi Textilművek, az ötévé* terv sok új gyára és üzeme mind azt bizonyítja, hogy a párt segít. ségével az államosítás után ipari fejlődésünk soha nem remélt és gondolt fejlődéshez juthat, A párt segítségével végrehajtott államosítás után olyan iparágak is fejlődéshez juthattak, mint például a bátiyagépgyártás. A múltban ez­zel a tőkések semmit sem törődtek, mert nem biztosította számukra a megfelelő profitot. 1949-hez viszo­nyítva ötéves tervünkben 10-szer több bányagépet gyártunk, egyre több önműködő fúrógép, Szovjet mintájú fejtő s réselő gép, szállító, berendezés biztosítja a több szénért vívott harc győzelmét A dolgozó nép honfoglalása a nagyipari üzemekben lehetővé tette, hogy iparuflk az államosítás ulán áttérjen a egyedi gyártásról a tö­meggyártásra. hogy fokozzuk a gé. pesítést, új és új találmányokkal, szerszámokkai é3 eszközökkel ve. gyük le dolgozó népünk válláról a fizikai munka nehezét és szorosra vonjuk együttműködésünket a Szov­jetunióval és a népi demokráciák kai. Csak az államosítás segítségé­vei alakulhatott ki olyan viszony, hogy ipari üzemeinkben a korszerű szovjet gépek segíthetik a termelé­sünk fokozását. Öt évvel ezelőtt új honfoglalókén" lépett be a magyar nép. a dolgozó nép az ipari üzemekbe és az öt év alatt szinte felmérhetetlenül hatal. mas győzelmet aratott a gépek bi. rodr.1 mában is­Horváth B Jeni Harcban a felszabadulási hét sikeréért, az adott szó teljesítéséért Teljesítette első negyedévi tervét Szegedi Seprőgyár A gyár dolgozói felszabadulásunk nyolcadik év* fordulójára vállalták, hogy etső negyedévi tervüket hat nappal a határidő előtt befejezik. " Fogadalmu­kat 24-én délelőtt 10 ómkor valóravállofták: befe­jezték első negyedévi tervüket. A dolgozókkai rőpgyűlésen ismertették az ered­ményt. A rőpgyűlésen újabb felajánlási tettek a dol" gozók, hogy a felszabadulási hét alatt tovább har­co,nak- a lermetés egyenletes növeléséért, hogy mi" né1 nagyobb értékben túlteljesítsék az első negyed­év'. tervet. Joú János seprőkölő hozzászólásában el­mondotta, hogy az üzem vezetősége további ntunká" jukhoz is hasonlóképpen biztosítsa a szükséges nyers­anyagot. akkor termelésük zavartalan lesz. Szűcs Fercnc sztahánovista seprőkölő, Csányl József és Ba­ba rczi Antal seprökötők Ígéretei teltek- hogy a má­sodik negyedévben lelkesebb munkával harcolnak az exportgyártmányok kifogástalan minőségéért. Kővá­ri Imre műszaki vezető és Seress András igazgató ígéretei tettek, hogy minden előfeltételt biztosítanak a termelés zavartalansága érdekében. Kérték a dolgo­zókat, hotgy továbbra is ilyen lelkesen végezzék mun­kájukat a második negyedéves terv maradékta an megvalósításáért. Sehwarcz István Szegedi Ecsetgyár A gyár dolgozói az első negyedévi terv sikeréért .vívott küzdelemben becsületesen álllák meg heiyüket Vállalták, hogy első negyedévi tervüket njárclus 24 re bufejezlk. Fogadalmukat az ünnepi hét harmadik "apján valóra váltották: első negyedévi tervüket 23 án délután I órakor befejezték. A műszakiak és a fizikai dolgozók a pár; segít­ségével érték el ezt. az. eredményt, amely a továb­biakban is lelkes mtinkalendülefel ad a dolgozóknak, hogy az ünnepi hét hátralévő napjuiban eddigi ered ményeiket még jobban túlhaladják. Az üzem valamennyi dolgozójának arcáról iin* tvepj öröm sugárzik. Büszkék arra, hogy Rákosi elv­társinak tett fogadalmukat egy nappal "a válla)I ha téridő előtt valóra váltottak. Ebből a harcból vala­mennyien méllón vették ki részüket. Szabó Lajosné szörkikészítő 111) százalékról 151 százalékra emelje teljesítményét. A szurkoló üzemrészből Kormányos. Mária ifjúmunkás 143 százalékról 151 százalékra Barna Istvánné 124-ről 134"re, Gyöngy; Ferenc pedig 145 százalékról 164 százalékra emelte teljesítményé,. A tervfeladaíok teljesítését nagybán elősegítet e a brigádok egymás közötti versenye is. A legutóbbi értékelésnél a Béke-brigád töri az élre 154 szózaté­kos átlageredményével. Alig maradt el mögötte a Komszomol ifjúsági brigád, amelynek átlagos telje­sítménye 148 százalék volt. 4 dolgozók lelkes munkájának ós a verseny in szervezőiének eredménye a Texfilmüvek hétfőn 105.6 százaléka felfesifette napi tervét A Szegedi Textilművek a felsza­badulás} hét előtt hosszabb időn ál száz százalék alatf teljesítette ter­vét. Főképpen a gyűrűsfoinóban mu­tatkozol! meg a lemaradás. A gép­Herencsényi Józsefné csoportok között, amelyek azonos minőségű nyersanyaggal, azonos számú fonalat készítettek, igen nagy eltérés volt. Az első gépcso­port általában négy, öt százalékkal többet érf el, mint a harmadik. Az elmaradt fonók ari-a hivatkoztak, bogy a gépek karbantartása nem kr elégítő és ezért nem ludjálc száz százalék fölé emelni termelésüket. A felszabadulási hét tiszteletére az „Alkotmány-müszakban"-ban. is vállalást tellek az /. gépcsoport fo. nónöi, hogy a.. Ill-as. csoportpa mennek dolgozni és bebizonyítják, hogy helyes munkabeosztással o't is túlszárnyalják normájukat. Már az ünnepi műszak első napjainak eredményei megmutatják, hogy ott is jól dolgoznak. Átlag0san három nap alatt 111.8 százalékra teljesítette a gépcsoport az előirányzatát. Egyes dolgozók, mint például Mol­nár Ilona sztahánovista gyűrűsfonó bebizonyította Teleki Lajosnénak, hogy nemcsak 99.3 százalékos, ha nem 114.9 százalékos teljesítményt is el lehet érni. Csillag Erzsébet alig három hónapja dogozik gé­pen. Rövid idő alatt elsfliátftotta a sztahanovista munkamódszert és most 117 százalékos a három napi átlaga. A felsziahadulási héten ed­dig az „Alkotmány-műszak" fonó női között a második helyen van. Kiváló munkájáért dísztávirattal köszöntötték. Molnár Zsuzsa gyű­rűsfonó is 113-8 százalékot ért el. A felszabadulási hét előtt ugyanezen 209 százalék . ra ji, mmm • y test i m m • -i - • V A Ruhagyár 9.es munkatermében dolgozik Zlmonyt Józsefné. Jó munkásnak ismerik az egész gyárban. A felszabadulási hét első napjaiban kiváló mur.ká'ával muttta meg, hogy mennyire szereti a Szovjetuniót és mennyire hálás megváltozott, Szép éleiéért. 20-án. az ünnepi hét első napján 185 százalékos eredményt ért el. Ezzel nem elégedett meg. 23.án 209 százalékra r.öve.te telje-itményct s elhatá­rozta, hogy kedden a délutáni műszakban békeíirséget áll. Délután 6 árakc négy jrai munkájának eredménye 174 százalék volt­a gépen Zatykó Pálné csak 90.3 százalékra teljesítette normáját. Molnár Zsuzsa az előfonaisoroh he­lyes beosztásával, gépének tisztán tartásával éri el ezt « teljesítmény!, A lánccsévélő üzemrészben He­rencsényi Józsefné tünt ki a felsza­badulási műszak alatt. A Deák­mozgalomban részt vesz és ezt az időt arra használja fel, hogy n szükséges anyagot odakészítse a géphez, hogy emiatt időkiesése ne legyen. Gépén egyetlen hiltás orsó sincs, mert ha valami rendellenes­séget észlel, azt azonnal kijavítfa: ja. Az ünnepi műszak harmadik napján 128 százalékos eredménnyel dolgozott. . A kimagasló teljesítményt elérő, kel a versenytáblákon népszerűsítik, amelyeket a folyosón és az üzemre, székben helyeztek el- Ezenkívül va. ponta versenyhíradót adnak ki, amelyben nemcsak a legjobbakat di­csérik. hanem a termelést gátló aka­dályokra js rámutatnak Az üzent dolgozóinak Igen nana segítséget nyújt a komplex brigád is. Tag'a? naponta többször is felkeresik a fo­nónőket és érdeklödnek az esetlte ges hibák iránt. Mindennek eredmé­nyeként a Textilművek dolgozót hétfőn 105.6 százalékra teljesítették tervüket A keddi punon az úttörő zenekar vidám indulókkal és (latokból kö T.ön'S'ie a termofesben étentórökel "s az ümrpi mtiréek leHobb'e'ztek 'b"'yn-z„k-ot nvú'tottak á'. Sx*aháni»vÍHlák példamutaíána A Szegedi Szőrme- és B.irruha. kcszitő Vállalat dolgozói a felsza badulási hét kezdete éta mtadeu nap új termelési győzelmekkel zár. ják a. műszákul. Március 20-tól 23-ig a szőrmerészleg 128.4 száza­lékos átlagteljesítményt éri el, a • bőrruharészleg 132 százalékra nö vélte teljesítményét A sztahánovisták élenjárna u .Tátra} György jelvényes sztaháno­vista nemrégen nyerte e| a „szakma 'egjobb dolgozója" büszke címet, teljesítményit 20-161 23" ig 208 szá zalékos állagra emelte. Kardos Ki roly a második dekádban elért 19!) . százalékos eredményét 23-ig 268 százalékra növelte. Kimazasló ered. mér.yt ért ol Haraszti Ferenc is 208 százalékos teljcs'tményévcl. .Kó­szó Antal 155. Forgó Teréz 181 szé. znlékos átlago1 ért eb De hasonlóan szén eredményeket ért el az ünnepi héf első három napján Mü'ler J-nos szőrmeleké szítő 116, Brikró Antal 173. Zseni­ben Lászlóné 140 százalékos ered­erényével.

Next

/
Thumbnails
Contents