Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-24 / 70. szám

2 r KEDD. 1953. MÁKCIUS 24. Viliam Stroky elvtársat nevezték ki a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökévé Prága, március 22. iTASZSZ). Március 21-án Anlonin Zápotocky. a Csehszlovák Köztársaság elnöke Viliam Sirokyt miniszterelnökké nevezi© ki. Viliam Siroky letette a fogadalmat. Max Reitnann elviára nyilatkozata a bonni éa párizsi háborús szerződések ratifikálásáról Berlin (TASZSZ). Max Reimann elvtárs, Németország Kommunista Pálijának elnöke a ,,Freieg Volk1' tudósítójának nyilatkozott a bonni és párizsi háborús szerződések ratifikálásáról. Max Reimann elvlárs elmondotta, hogy a parlament épületét többezer fegyveres rendőrrel és katonával vették körül és drótkerítéssel záriák te. Magában a parlament épületében ls rendőr-egységet helyeztek el. Igy akarták megakadályozni, hogy a német lakosság érintkezésbe juthasson a képviselőkkel. Az a körülmény, hogy a képvise" lőkk többsége a paktumok mellett szavazott^ kiáltó ellentétben áll a német nép egységes akaratával — folytatta Max Reimann elvtárs. — A német nép következetesen vissza, utasítja a paktumoka és egyre erélyesebben követeli a négy nagyhatalom tanácskozásának összehívását, a békeszerződés megkötését, Németország egységének helyreállítását és a megszálló csapalok kivonását. A német népnek minden erejét összpontosítania kell, hogy megvalósílsa ezeket a követeléseket, A német népnek meg van ehhez az ereje — mondotta a továbbiakban Max Reimann elvtárs. A munkásosztálynak haladéktalan akcióegységet kell létesítenie az üzemekben és a szakszervezetekben, A munkásosztálynak és a parasztságnak szövetséget kell kötnie. Meg kell gyorsítani a német nép összes hazafias erőinek egyesítését. A német népnek ebben a harcában fontos szerepe van az ifjúságnak. Népiink és ifjúságunk közös harca meghiusítja a kiilfö'di és a német imperialisták terveit, amelyeknek segítségével egy harmadik világháború harcterére akarják hajtani a német fiatalokat — fejezte be nyilatkozatát Max Reimann elvtárs. Nyngat-Németország lakossága tiltakozik a háborús paktumok ratifikálása ellen Berlin (TASZSZ). Nyugat-Németország lakossága, a lesrkii önbözőbb foglalkozású, pártállású és vallású emberek, megvetéssel béEgyszerű amerikaiak a koreai háború befejezését követelik New-York (TASZSZ). 1952 októberében Illinois államban a Koreában lévő katonáik hozzátartozói bizottságot alakítottak „mentsétek meg fiainkat" elnevezéssel. A bizottság célja: harcolni a koreai háború megszüntetéséért és a szilárd béke megteremtéséért az egész világon. Florence Cowlll.a bizottság egyik élnőknője Tészleteiket juttatóit el a sajtóhoz közlés végett abból a sokszáz levélből, amelyet a bizottság az ország minden részéből kapott amerikai katonák szüleitől és hozzátartozóitó'D E. asszony írja Sutherlandból '(Iowa állam): „Nekünk, anyáiknak, mindent meg kell tennünk, amit csak lehet, hogy végetvessünk ennek a szörnyű háborúnak". Delavánból (Wisconsin állam) írja egy levélíró: „Mindent, amit csak lehet, szívesen megteszek e háború megszüntetésére. Ismerek sok anyát, akik azt akarják, hogy valaki megmagyarázza nekik, mivel segíthetnek." Egy nyomdász Így ír levelében: „Véleményem szerint a koreai háború a legszennyesebb folt az Egyesült Államok történetéiben." lyegzik meg a bonni és párizsi háborús szerződések ratifikálását. A pártonkívüli August Schmidt, a „MAAK" hamburgi kohómű üzemi bizottságának tagja kijelentette: Nyugat-Németország munkásai soha neon ismerik el a bonni és párizsi háborús szerződést, s fokozott erővel harcolnak Adenauer gyalázatos politikája ellen. Margaret Kissiig, a Német Szociáldemokrata Párt tagja kijelentette: csak a szoeiáldcmokral a, kommunista és pártonkívüli munkások egysége biztosíthatja a borin i és párizsi paktumok megvalósításának megakadályozását. A hamburgi békeharcosok március 21-re virradó éjisznka a város utcáin plakátokat ragasztottak ki. ,,Lo a háborús paktumokkal!" „Le az Adcnauer-kormánynyal!" hirdetik o plakátok. A háborús paktumok ellen tiltakozó hamburgi gyűlés részvevői levelet intéztek Joseph Wirth-hez és Wilhelm Elfes.hez, a Német Tömörülés Tanácsának elnökeihez, amelyben köszönetüket fejezték ki a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája előtt mondott hazafias beszédükért. Egy heilbronni építővállalat munkásai a háborús szerződések, ralifi. kálása elleni tiltakozásul sztrájkba léptek Sackingen környékén a békeharcosok röplapok ezreit terjesztették a lakosság körében. A röplapok fel_ szólítják a lakosságot, tömörüljön a háborús különszerződések ellen. Julius Raab kapott megbízást az osztrák kormány megalakítására Bécs. Leopold Figl dezignált osr trák miniszterelnök felhagyott a kormányalakítási kísérletekkel, miután a választások utáni négy hét alatt sem tudót* kormányt alakítani. Korner osztrák köztársasági elnök Julius Raabot. az úgynevezet;. Néppárt elnökét bízta meg az új kormány megalakításával. Megnyílt a Nemzetközi ltjúsági Jogvédelmi Értekezlet Bécs. Március 22-'én Bécsbein megnyílt a Nemzetközi Ifjúsági Jogvédelmi Értekezlet, melyre több mint 50 ország küldöttsége érkezeit az osztrák fővárosba. Miután a küldöttek megválasztották az értekezlet elnökségét és jóváhagyták a napirendet, Pierre Bourdet elvtárs, a francia előkészítő bizottság elnöke beszámolót tartott. Beszéde elején elmondotta, hogy az 'értekezlet előkészítésében a legkülönbözőbb foglalkozású, vallású és politikai nézetű ifjakat és lányokat egyesítő nagyszámú szervezet vo't részt A továbbiak során rámutatott arra, hogy igen sok ország fiataljainak a háború utáni jolbb jövőbe vetett hite nem vált valóra. — Ma ismét olyan világban élünk — folytatta Bourdet elvtárs —, melyben új háborút propagálnak. A kapitalista, gyarmati és függő országok ifjúságát megfosztották legelemibb jogaitól. A kapitalista országokban tíz és tízmillió a munkanélküliek száma, akik közül rengeteg a fiatal. Amelyik kapitalista országban a fiatalok munkát tudnak kapni, keresetük lényegesen alacsonyabb, mint a felnőtt munkásoké. Franciaország egyes gyáraiban az ifjúmunkások reggel 6-tól este 8-ig dolgoznak és mégsem kapnak annyi bért, hogy abból egy kiló kenyeret vehetnénekAngliában, az Egyesült Államokban, Norvégiában és más kapitalista államokban a fiatalok ugyanazért a munkáért 30—50 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint a felnőtt munkások. A kapitalista országokban a dolgozó lakosság rétegeiből kikerülő diákok kénytelenek a tanulással egyidejűleg dolgozni, hogy fenn tudják tartani magukat. Végül Bourdet elvtárs részletesen foglalkozott a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ifjúságának helyzetével, mely lényegesen különbözik a kapitalista országok fiatal, jainak súlyos • életviszonyaitól. Ho Si Minh elnök 200 északafrikat hadifoQlyoi szabadonbocsátat Peking (Uj-Kína). Ho Si Minh elnök és a vietnami népi kormány úgy határozott, hogy március 30-án — a francia gyarmatosítók marokkói uralma hivatalos megállapításának 41. évfordulóján — mintegy 200 északafrikai hadifog" lyol bocsát szabadon. Siskin» a nagy orosz tájképfestő Halálának ötvenötödik évfordulójára I ván Ivánovics Siskin, egyike azoknak a 19. századi nagy realista festőnek, ald jelentős művészetével az elsők között járult hozzá az orosz nemzeti festészet ki* bontakozásúhoz. Siskin 1832 január 13-án Jelabugában, nagylétszámú kereskedőcsalád gyermekeként szülelett. A kis Siskint a családban szerencsétlen flótásnak tekintették, mert a jövendő művésznek gimnáziumi tanulmányai és apja áliai kapott egyszerű kereskedelmi . megbízásai siralmas eredménnyel jártak. Az ifjú nagyobb hajlandóságot mutatott orra, hogy a városon kívül bolyongva, elmélyülten figyelje a természetet. Siskin, a művészi hivaíást szülei akarata ellenére választolta. 1852-ben a Moszkvai Festő- és Szobrásziskolában kezdi meg művészeti tanulmányait. Itt M.arickijnak, az öreg mesternek hatása szabja meg a kezdő művész útját a romantikus irány fejé, melynek élénk bizonyítéka Siskin korai „Hegyi úl" című kis rézkarca. Siskin huszonöt éves korában az akadémiára került. A tanulás évei 1856—1860 — alatt szüleihez írt leveleiben megfigyelhetők, hogy a demokrata eszmék milyen alttív hatást gyakoroltak az akkori orosz fiatalságra. Az akadémián Ga lőnie, svájci mester metszejei voltak Siskinre hatással. Az akadémiai időszakhói megmaradt néhány munkája, például oz a rajz, amelynek kél címe is van: „Vihar" és „Dubki". Sislnn, az akadémia elvégzése után külföldi tanulmányútra rnenf Né raetországba és Svájcba. Ez azonban nem jelent semmi tanulságosat számára. Hazatérése ufón elsőkém csatlakozott a fiatal orosz demokrata festők, a „peredvizsnyikok" csoportjához és mindvégig összekapcsolta alkotói tevékenységét velük, S

iskin művészelét teljes jelentősegében akkor érzékelhetjük helyesen, ha ezt a maga korának történelmi valóságába helyezve szemléljük. A nagy tájképfestő munkásságának idején az orosz nép vállait sötét reakció nyomta. A cári kormány minden szabad megmozdulást, minden felvilágosító törekvést elfojtani igyekezett. Azonban az egyre erősödő fiatal demokratikus erők szívós harcot folytattak minden elavult, minden reakciós ellen a népi erők felszabadításáért. A haladó orosz művészei:, köztük Siskin ls magukóvá tették a nagy forradalmi demokraták — Herzen, Bjelinszkij, Csernisevszkij és Dobroljubov — tanításait és műveiken keresztül ítélkeztek az akkori tár sadalom visszásságai felett. Siskin rendszeresen kiállított n peredvlzsnyikokkal. Képeivel buzdította az orosz művészeket, hogy forduljanak az őket körülvevő hazai természet felé, tárják fel annak nagyságát és szépségét. Siskin, leginkább, mint az orosz erdők festője vált híressé. Az orosz táj jellegzetességei közül elsősorban a fenyőerdő!: ábrázolására összpontosította erejét. Siskint, a természet tanulmányozására az hajtotta, hogy mogte. remise a hazai fáj tipikus ábrázolását. Siskin éppen úgy, mint Sztá" f,zoV és míg sok más korjársa, a tájképben a természet portréját látta. Siskinnek különösen ismertek és nagy szaretetnek örvendenek a nép körében a „Távoli erdők" „Reggel a fenyvest?, ta", „Napsütötte fenyők", és a „Rozs" című képei. • A, S

iskin pedagógiai munkássága is jelentős. 1873-íól a „megreformált" pétervári akadémián tanít. Siskin azt tanítoíja növendékeinek, hogy a hazai fáj állandó, kitartó tanulmányozása útján lehet csak a nemzett tájkép megteremtéséhez eljutni. A tájképnek nemcsak nemzeji, hanem helyi jelentőségűnek is kell lennie" — mondotta Siskin. Siskin alkotó művészetének megvannak a maga sajátos von ása i. Míg az orosz demokratikus művészet képviselőinek nagy része a jcbhágyrendszer pusztijotta, ko'du® Oroszországot mutatják be vá'znriikon, ezzel szemben Siskin a nyarat, a virágzás időszakát, hazájának természeti gazdagságát festi meg. Lényegében véve a. külső elleniéi ellenére is igazi benső rokonság áll fenn a tájkép e két felfogása között. Siskin, ferim'nyei nemcsak igazságukkal, ábrázolásuk pontosságával pompás kidolgozásukkal lepnek meg bennünket. Különös vonzóerejük abban van, hogy olyannak mutálja bennük az crosz természetet, ahogyan a nép tudatában, gondolkodásában és érzelemvilágában él. Siskin festészetét forró hazaszeretet halja át, művészetével a hazai természet legjeHegzejesebb vonását emelte ki s ezzel új lapot nyitott az orosz nemzeti festészet törtenetében, I ván Ivánovics Siskin ölvenöt ' évvel ezelőtt, hatvanhét éves korában hunyt el. Siskin, a nagy orosz tájképfestő a forradalmi demokraták tanításain nevelkedett. A sztálini korszak eszméitől, tőre levéséitől áthatott szocialista-realista szovjet tájképfestéezet mesterei megbecsülik éa továbbfejlesztik Siskin művészetét- A szovjet tájképfes'ők felhasználják a 19. század demokratikus festőinek vívmányait, kiküszöbölve azoknak a történelmi korlátozottságból adódó hibáit és mélyen hazafias művekben igyekeznek hogy műid teljesebben kifejezzék a természet grandiózus átalakításának megörökítését, a hazai természetben végliement forradalmi változásokat Szelesi Zoltán muzeológus az MSZT Képzőművészeli . Szakosztályának ti'kára Szakosztályának titkára Az angol hatóságok mintegy 2.500 kenyai bennszii öttel tartóztattak le a hét végén London (MTI). A kenyai angol hatóságok — mint a londoni rádió jelenti — mintegy 2500 kenyai bennszülöttet tartóztattak te a mult hét Vegén. Az angol hatóságok ezt az újabb terrorakciót szabványérvelésükkel, a „Mau-Mau" terroristák elleni akciók „szükségességével" magyarázzák. KIÁLLÍTÁS A SZEMLÉLTETŐ AGITACIÖRÓL Ma délután 4 órakor a Szakszervezeti Székházban kiállítás nyílik, ahol bemutatják Csongrád megye és főleg Szeged üzemeinek legsikerültebb munkaversenyériékelő tábláit, grafikonjait. A jó szemléltető agitáció igen jelentős a munkaverseny, az elért eredmények fokozása érdekében. Ez a kiállítás a szemléltető agitáció legjobb módszereit mutatja be. amit felhasználhatunk Szeged valamennyi üzemeiben. A kiállítást a Szakszervezetek Megyei Tanács* rendezi. Horthy Magyarországában a Horthy rendszer népellenes, igasr ságtgian társadalmi rendszerében a dolgozók, a munkás- és parasztccaládok életét, de a szellemi munkar vállalók ildét is a nincstelenség, a bizonytalanság, a kizsákmányoltság jellemzeie. A kapitalizmus lényéből, szükségszerű velejárójából fakadt cz a felejthetetlen társadahni igazságtalanság és elnyomás. Ma ezekre visszagondolni talán már nehezen megy. Vannak, akik gyorsan felejtenek. A felszabadult élet örömei, a zajló élet, a nyugodt megélhetés lehetősége, a bizakodás áj légkörében sokan már nem gondolnak arra. hogy honnan indultunk cl és mff hagytunk magunk mögött. A sxesedi dolgozók élete is megváltozott. Városunk fejlődik, itt is új, biziikodó arcú emberek élnek. Gyermekeink szemei mosolyognak. Ök r.em ismerték a mult keserű csalódásait, szomorúságait. Ne feledjük ezeket az időket. Régi újságokból a SO'as és 4Q es évek emberi tragédiái, a bűnös második világháború éveinek eseményei elevenednek fel, A tőke igáját nyögi * társadalom az élet minden területén. A tőke hatalma, a papi bv.H. fás, a csendőr szuronyok ,,fékcn" t altatták az embereket és a társadalom tehetetlenül vergődött az uralkodó osztály elnyomása alatt. A fekdsbetűs címek és a hírek között megelevenedő sorolt beszélnek. ,Helyzetjelentés a szegedi munkanélküliségről .. .'• ..Hat családot kilakoltattak a Tündér utcában.. •" .,Bútorok és gyermekek ar. csőben ..„SS00 ebéd a népkonyhán ..." „Szombaton megszűnik a szellemi szükségmunka" és még IGY VOLT, NE FELEDJÜK számtalan hasonló esemény, melyek letagadhatatlanul megtörténtek, melyeket nem lehel elfelejteni. Nagymihály Jánosné munkásasz. szony, volt Somogyi'telepi lakos, nyomorában megölte néhány napos fiúgyermekét, mivel a nehéz gazdasági viszonyok között nem tudta felnevelni — írja — a Délmagyarország 1929 április 17 i számában. De néhány nappal később közli a lap, hogy 3 millió 1400 ezer pengöbo került a lillafüredi Palota-szálló felépítése, ahol a rendszer haszonélvezői, a munkások verejtékén szerzet-: pénzből élték gondtalan életüket. Vájjon, él e még Gazdanov Antal, volt Dugonics téri vak újságárus, aki két gyermekének nem tudott kenyeret adni és borotvánál felvágta ereit, hogy a nyomorból menekül jön. Akik ismerték, bizonyára emlékeznek rá. A szellemi dolgozók helyzetére is feleletet ad a Délmagyarország 1933 április 20 i száma. .,Szombaton megszűnik a szellemi szükségmunka" cím alatt közlj ... ,,A szellemi szükségmunkások, akik havonta 30 pengőt kereslek, igy ismét foglalkozás és kereset nélkül maradnak..." I(ell-e ehhez kommentár? Nem kell, de emlékeznünk kell rá, nem felejthetjük el. Múlnak na évek és a helyzet nem változik, ha csak annyiban [ nem, hogy még nehezebb lesz az élet és az események más szerep-1 lökkel ismétlődnek. Jön a második ] világháború, lOkl-et írunk. A Dél-, magyarország 1941 január 16~i szét-1 mában a második oldalon írja; I „Zsúfolásig megtelt a szeretelhúz". ,JMár a protekció sem segít", írja alcímében. Hadd idézzek néhány sort, bizonyára erre is sokan vissza, emlékeznek. „Három esztendővel ezelőtt bővítették ki a szegedi szeretetházat, mert már nem tudták elhelyezni a folyton növekvő lészámú sínylődő öregeket". S majd lejjebb folyUahldikt ,Ez idő szerint a szereletliáz teljesen megtelt, egyetlen új sínylődöt sem tudnak felvenni.. Kint az utcán « hajléktalan magányos öregek, kéregető koldusok egész serege próbál egy falat kenyérhez jutni. Az ipari munkásság... Erről is beszélnek a sorok. A háború már folyik, A magyar munkás helyzete éppoly vigasztalan, mint azelőtt. Még a háborús „félcndü'.és" sem sokat változtatott a dolgozók sorsón, ha csak annyit nem, hogy behívták katonának, hogy védje elnyo. mól, kizsákmdnvnlói érdekeit. Do mit ír a Délmagyarország 19/ II. hó 21-i számába i a munkanél. küliségröl? ,,A legutolsó heti közlemény adatai szerinl az elmúlt héten emelkedett a munkanélküliség Szegeden, a kőműves, a betonépítő, asztalos, ács, cipész..-. szakmában". A kimutatás szerint 2G29 szer mély, férfi és nő keres munkát. Ezzel szemben munkál kaphatnak 83-an. Egy munkaalkalomra tehát 30 jelentkező. És minél több az ajánlkozó, annál alacsonyabb a bér. A munkaerőpiacon a kínálai lenyomja az árakat.' A háború tombol Az urak belesodorták Magyarországot is a háborúba. Százezrek pusztulnak el a fronton és a fasiszta diktatúra ezerszámra szedi itthon az áldozataitFogyott a magyar, hullott a vére idegen érdekekért, elnyomói érdekében. A népnek tűrni, szenvedni kellett, de várta az eljövendő hajnalt. , A helyzet lassan megváltozott. A Kossuth rádió hullámai eljutottak a dolgozók tűiébe és bizakodtunk. A Szovjet Hadsereg hős csapatai egyre közelebb kerülve eljutottak hozzánk is. Felszabadultunk. Immár nyolc éve. Szabadon tervezünk, alkotunk. Ember lett az: ember. A feleleveníteti múltra, mint rossz álomra gondolunk vissza. Ma már kitisztult az ég, fényesen ragyog a nap. Állítsuk szembe a jelen Magyarországát a mult sötét árnyékával. Az új élet örömet adnak hatalmas erőt az alkatú-hoz és az új élet ad lehetőséget a csa Iád, az egyén boldogulására. Népünk alkot és bizakodva néz a jövőbe. Soha többé nem- engedi elvenni ezt, ami az övé. Nem enged jük lerombolni gyárainlcat, a Szegedi Textilművekel, nem engedjük lerombolni hídjainkat a szegedi Rá. kosi- liídat, a Faragó utcai munkáslakásokat, a virágzó tereket és parkokat és az egyetemi Béke.épür tetet. Éberen &t ködünk Vannak barátaink, nem vagyunk egyedül. Gyermekeink kaoaja egyre hangosabb és vidámabb. Vidámabb a munka és az élet, mely a miénk és vigyázunk rá nagyon. Népünk a boldog jövő felé halad. A párt vezet bennünket és mj követjük a pártot. Ne feledjük a multat. Építsük a lövőt. (g, n