Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-20 / 67. szám

PÉNTEK. 1953. MÁRCIUS 20. PARIELEI Tegyük a párloktatást a napi fe'adatok végrehajtásának egyik emelőiévé Pártunkban mind többen értik meg, hogy milyen rendkivül fontos fegyver liarcainkban a marxizmus" temnizmus elmélete. A Szovjetunió Kommunista Pártjának története és a mi pártunk harci tapasztalatai is meggyőzően bizonyítják azt a marxi igazságot, hogy ha az elméié, •meghódítja a tömegeket, anyagi erővé válik, Az elméiét ismerete tette képessé pártunkat arra, hogy rögtön a fel­szabadulás uláu helycg irányt mu­tasson az országnak. Amikor a si­kerek eredményeképpen már száz, ezrek gyűllek a párt soraiba, ami­kor n szocializmus alapjainak lera­kása közvetlen feladattá vált Rá kosi elvtárs következő lánc­szem" című nagyjelentőségű cikkéi. Február 26-én értelmiségünk leg­kiválóbb képviselői a Magyar Tudo­mányos Akadémián megvitatták 2 dolgozó tömegek szocialista neveié­ben megjelölte azokal a feladatokat, De a hallgatók nem éltették meg problémáit és megállapították artielyek párlunk nagyarányú nőve- jobban a verseny, a takarékosság °Sy> • fejlődésünk mai szakaszának Értelmiségünk lelkesedéssel vegyen részt az Ismeretterjesztő Társulat munkájában kedétúböl adódtak és leszögezte: ,JS mert mi nem csökkenteni, el lenkezőleg: fokozni alMrjuk teljesít, menyeinket, napirendre kell tűz­nünk és pártunk figyelmének köz. pontjába kell állítanunk az elméleti színvonal emelésének kérdését". Rákosi elvtárs cikkének megjeler nése óta öt év telt el. Ez alatt párt­tagságunk nagy tömegei tanulmá­nyozták a pár| elméleti alapjait, a marxizmus-leninizmus tanítását. Ennek a kiterjedt fanulásnak ko. moly szerepe volt abban, hogy pár lünk — népünk élén — évről-évre gyorsabb tempóban halod a szocia­lizmus építésének útján. megfelelő társadalmi 'és természettu­dományi ismeret erjesztő társulat létrehozásának szükségessé gél. Az Akadémián tartott értekczlel felhí­vással fordult a magyar értelmiség legjobbjaihoz és az ismeretterjesztő munkában való részvételre szó! i tol tosan és idöben kell lelkészülniök | ta fel őkel. Ennek eredményeként egy-egy téma oktatására. Mindé- j gyűltek össze március I4-én a sze­nekelőtt ellenőrizniük kell, hogy a fiedi Városi Tanács közgyűlés: ter propagandisták lelkiismeretesen, j méban Csongrád. Bács-Kiskun és szerepét a szocialista termelésben. (Mivel azt a gyakorlattól külön­választva tárgyalták) A pártszervezetele és a propagand.stak feladatai Pártszervezeteinknek céltuda. A propagandának mozgósítani kell a párttagságot Az elért eredmények ma már nem elegendők A szociadizmus felépíté­se népünktől komoly erőfeszítésekéi kíván. A külső ellenség határtalan gyűlölettel nézi sikereinket. Hatá­rainkon belül a kulákság és a le" tün kizsákmányoló osztályok ma. radványai ártanak, ahol csak tud­nak. őket segíti a kapitalista gon­dolkodás sokféle maradványa: a pa­pi butítás hatása, az önzés, kényeh messég, politikai közömbösség, stb. Cnak akkor építhetjük sikerrel a szocializmust és védhetjük meg a hazát a belső ellenség kártevései­vel, a külső ellenség esetleges tá­madásaival szemben, ha elsősorban párttagságunkban növeljük a kom­munista öntudatot, fokozzuk az éber­séget és szilárdságot, ha kemény helytállásra, az ellenség izzó gyűld" kiére nevelünk minden kommunis­tát, A pártpropagandáraak, a párt­tagság marxista-lendnteto nevelésé, nek ezt a célt kell szolgálnia. Pár tünk propagandája ma még nem teljesen felel meg ezeknek a köve­telményeknek. A pértoktalás ét a napi feladatok Ez mindenek előtt azt jelenti, hogy a pártoktatás tanfolyamain a különböző témák ismertetését kap­csoljuk össze a párt előtt álló fel. adatokkal, a párt és a kormány ha­tározataivnl. Horváth Márton elv­társ párlunk II. kongresszusán ki­fejtette, hogy „az elméilet és a gya­korlat viszonyéban .., gyakorlatilag mennyiben segíti, mennyiben tá­masztja alá íie olyan állami és párt­határosatok megszületését és végre­hajtását, melyek az árnyalatokig pontosan kifejezik az adott helyzet­ben a szocializmus építésének elmé­leti és gyakorta li követelményeit". Propagandistáink maguk is lát­ják hogy egyes témák tanításával a helyi termelési feladatok jobb el. végzésére kell mozgóaítamok. alaposan tanulmányozzák-e a té­mát. Dolgozzák ki, hogy a propa­gandistáknak milyen helyi célck eléréséi kell segíteniük egy-egy téma tanításával. A pártszerveze­tek ismertessék a propagandisták­kal mindenkor az időszerű politi­kai és termelési kérdéseket, a páirtsaervezct előtt álló feladato­kat, hogy propagandistáink a min­dennapi élettel állandó kapcso'at­ban végezzék nevelő munkájukat. A marixsta-leninista nevelés eredményeinek fokozása érdekében a leglöbb tennivalójuk természete­sen a propagandistáknak van. Az ő elméleti és módszertani felké­szülésüktől függ a foglalkozás si­kere. So'k propagandista azonban még nem érzi felelősségének sú­lyát. Sok propagandista nem gon­dol arra, hogyha a foglalkozás sében. Röviden beszéltek a taka rékosság fontosságáról is. A pro­pagandista Demeter elvtárs a fog­lalkozás bcXJezóse után a tan­anyagtól teljesen függetlenül kü­lön pontként beszélte meg hallga­tóival, hogyan teljesítik április 4-i felajánlásukat. Az április 4-i fel­ajánlások teljesítésének megbeszé­lésére a legjobb alkalom valóban a szocialista munkaversenynek és a Sztahánov-mozgalbm kérdéseinek vitája. De ahhoz, hogy a vita ered­ményes legyen, az kellett volna, hooy a pártbizottság ne az okta­tási nap dé'e'őttjén, hanem időben adlon útmutatást és segítséget a helyi problémáknak az anyagba való feldolgozásához. Továbbá az, hogy az előadó elvtárs gondosab­ban készüliön lel a foglalkozásra. Itt ez nem történt meg. s ezért ért. __ „ hető, hogy a po'i'lkni tekola végül •Isósorban az érdokol' mini:cl, hofy is termelési értekezletté változott. A Budapesti Villamossági és Ká- színvonala alacsony, annak clső­belgyár egy második évfolyamú sorban saját felkészületlensége az politikai iskoláján a munkaver- oka. A propagandisták nagyrésze oenyröl és a Sztahánov-mozgalom- felkészületlenül megy a propagan­ról beszélve a hallgatók néhány; dfeJta tanfolyamra, konferenciára szóban elmondották, hogy mi a ver. vagy politikai Iskola vezetésére, seny szerepe a szocializmus építé- Ilyenformán természetesen szó sem 16'het az elmé'et és a gyakorlat helyes összekapcsolásáról. A vita sok esetben elvont ' és felszínes. Nem gyarapítja a hallgatók tudá­sát, nem nevel és nem mozgósít. A pártokta.tás mozgósító hatásá­nak fokozásához elengedhetetlen feltétel, hogy a propagandisták ál­landóan emeljék eszméi., politikai színvonalukat és el kell érni párt­szervezeteinknek. hogy minden propagandista elmélvüttsn tanulmá­nyozza azokat az elmélefi és poli­tikai kérdéseket, amelyekre a hall­gatóit oktatja. Széleskörű tudás birtokában biztosabban iránvítja hallgatóit is rrrn. ho©y a tanultak­ból helyes Vvetkeztetéseket von. janak le saUt munkájukra és ma­gatartásukra. Békés megye érielm'ségénzk kikül dölttei, hogy a tudományos ismeret­terjesztés problémáit a fen'i me­gyékre vonatkozóan is megtárgyal­ják. Az ankét telkes hangulatának az értelmiség mind szélesebb rétegére való kiterjesztése igen fontos fel­adat a további eredmények szem­pontjából. Elengedhetetlen. hogy szak udósatök, egyetemi és főiskolai fémáraink, mérnökcink, orvosaink, pedagógusaink, művészeink mind többen győzzék le maguk­ban az ismeretterjesztő irtunk a eset'eges lebecsülését, ne sza­kadjanak el n dolgozó tömegek 10!, hanem a velük va!ó kapcsa, fajtáét ásnak ezt a számukra leg­természetesebb, az Ismeretter­jesztő munka folyamán történő formáját válasszák. Az egyes szakosztályok előadói há" megszervezetek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezetői segít­sék a társulatot a szervező munká ban; a kultúrmuaka szerves részévé tegyék az ismereiterjc ztő előadó soka! s gondoskodjanak arról, hogy a dolgozóknak legyen alkalmuk az előadásokon va!ó megjelenésre, A tervszerűség é munkában csak ak­kor valósul meg, ha minden körül­mény figyelembe vételével üzemen­ként és tömegszervezetenként reális terv készül az ismeretterjesz ő mun­kára vonalkozóan. Üzemi és tömeg­szervezeti vezetőink. illetve az egyes (icrüleü bizottságok és megye, szervek tgen sok segítséget nyujl­hatn.uk c tekintetben. Ennek érde­kébén természetesen világosan ,á'­n ok kell, hogv a jól végzett ku'tűr­munka nem akadálya hanem segí­tője, motorja a termelő munkának IIa!n!mas fejlődés? lehctéségei jiyujt s emellett felr.datok.at is ró az ismerctterjesz' ő munka ipari és me­zőgazdasági dolgozóinkra, tehát az előadások leendő haUgfal óságára. Nagyon fnnlos, hogy minél ilibben ragadják meg n műve fítlési lehetőségnek ezt a formáját; fontos hory r7 aJ érdek'őífés, n-e'y dotáczó nk többségét áthatja. „ jrten'eg is?é" közömböse" ei vagv ér 'ek­fe'cn ket Is magával ragadja és egy-cgv előad 's meghallgatását ne megterhelésnek, honén a kor­mány és a cárt olvan scglteég-vuj fásának tekintsék metv nrndenóapi munkájuk értetnének, jelentőségének lózalánnk kibővítése azért kiilönö- felismerésében közvetve vagy köz sen fontos, mert a jövőben nz elő- ve lenül segíti őket Nem kétséges, hogy a szocia'iz­adások számának növekedése vár­haló, má.srészt az előadók túlterhe­lésének kérdése is csak ilyenformán rédhasó. meg. Az előadók lefkesedé" sére és áldozatkésztégére azért is szükség van. hogv a szervezés terén alkalmilag tapasztalható kisebb zök­kenők á'hfdaihatók legyenek. A Szovetunió többmillió előadójának sznkkéozct'ségc és felelősségtudata, áldozatvállalása lebegjen előttünk c léren is. Az ismeretterjesztő munka ered­ményességének előfeltétele, hogy az előadásokat! szervező üzemek. 15­mus építéséhen már eddig is nngv szerű eredményeket felmutató né punk minden lagin felismer, a munkában is a ráháruló feladatokat s az e'őadók az előadások m-r?;>r­t:sóval, szervezők a szervezéssel, a hallgatóság pedig n minél nagyobb létszámú megjelenéssel seg'tí majd az új társadalmi és temészettudo­mónyos ismereteket terjesztő társu­lat munkáját, S'pka Sándor. az Irodalomtörténet Társaság megyei összekötője A Pedagógiai Főiskola nagysikerű hangversenye a kultúrhét megnyitásán A Fengyel kormány Jegyzéke az Egyesült Auamok varsói nagykövetségéhez — A lengyel kormány teljes tu­datában van annak — mondja a továbbiakban a lengyel jegyzék, — hogy az amerikai kormány jegy­zékének hangneme az Egyesült Ál­lamok kormánya agresszív politi Vársó (PAP) A Lengyel Népköz­társaság Külügyminisztériuma 1953. március 16-án jegyzéket jut­tatott cl az Egyesült Államok var­sói nagykövetségéhez. A jegyzék emlékeztet arra, hogy o lengyel kütögyminiaztérium 1953. január kájának közvotl-ezménye. nmely 16-i jegyzékében pontos adatokkal Lengyelországgal kapcsolatban csu. até'áraaszto't tényeket terjesztet' pán része a hidegháború egész az Egyesül' Államok varsói nagy- j amerikai polüikáiának és ezl a követsége elé, amelyek arról ta- politikát az Egyesült Államok mai núskodtak, hogy az Egyesült Álla- vezető kő-rei makacsul követik és mok kormánya Lengyelországgal' fpkozzák a Szovjetunióval, a népi szemben ellenséges tevékenységet demokráciák országaival és az fejt ki főként azzal, hogy az ame-. ngressziv háborús tóinbök létosíté­rikai hatóságok Nyugat.Németor- sét ellenző más államokkal szem­A szegedi Pedagógiai Főiskola a r.épdal című műve. A szovjet szer. Magyar-Szovjet Barátság Hónapja zök közül Szvesnyikov: „Patak alkalmából rendezett kultúrhét meg- mentén és Csengetyű" című fel­nyitásán nagysikerű hangversenyt dolgozása csodálatosan linóm ár­Kivonat Horváth János elv- rendezett a Zeneművészeti Szakis.1 r.yalásban, mély átérzésben ju. kola nagytermében. A változatos, tolt kiiejezésre. Fekete Amália ta. színes, gazdag és jól összeállított, nársegód linón, lírai hangja mű­műsoron praeklassztkus, klasszikus, \ vészi módon érvényesül a Csen. szovjet és magyar szerzők müvei getyű szólóénekében Szépen tej­szercpeltek. | ICdő hangját a közönség szűnni Mindnyájunkat megragadott az nem akaró tapssal logadla. Hiúság közös eavetakarása, vi­dámsága, feloldódott kedélye, a müvek eszmei tartalmának helyes átélése és művészi tolmácsolása. társ cikkéből, mely a Párt. építés 1953. március 10-i szó. mában jelent meg. * Párthirek Értesítjük a PolFikal gazdaság. E. a tdjes és b ^ , <a. tan L—II. évfolyam, a Part-orténet rekvés mÓT ,£zde\ben ; cn r0,[0n. II. évfolyam propagandistáit, és r lfzdetben igen szenvessé tette a fiatal főiskolai hallgatók szereplését. Külön ki kell emelni a tehetséges főiskolai hallgatók magánszámait. Kelemen Imre, Mint Bach művé­szetének kiváló ismerője jó fel­készültséggel szólaltatta meg Each: A-mott fantázia és fúgáját. Vivaldi: D-moll versenyművét Birkás Tibor, Máltai Ferenc és Kelemen Imre A műsor bevezető részében meg- ' ', " ? „ ' nlékezUk Sztálin elvtár. hniáiá I ad!ák e>5- A zongorán Biltó Ka emlékeztek Sztálin elvtárs halálá­ról. A hála és kegyelet szava talin és Tomka Gusztáv nyú'tot. szágban nanynrértékben szervez­nek Lengyelország érdekel ós biz­tonsága ellen irányuló felforgató, szabotázs, és kémtevékenysége'. Ugyanebben a jegyzékben meg­állapította a lengyel kormány, hogy az Egyesült Áljnmok kormányának az ez ügyben korábban átnyújtott lengyel jegyzékekre adott válaszai csupán vagv ügyetlen kísérletek a felelőség elhárítására, vagy a lé­nyedet nem érin'ö cáfo'atok. Ezt n különös módszert alkal­ben. A lengyel nép — folytatódik a jepyzék — amelyet a barátság és szövetség megbonthatatlan kötélé­kel fűznek szomszédaihoz, amely nem védtelen többé és teljes tuda­tában van szabadsága é« függetton. sége értékének. helyesen tudja megítélni az Egyesüli Államok kor­mányának 1953 február 9-i jegyzé­kéből kivilágló nolitikát. A len­gyel nép nem táplál ábrándokat I annak a kormánynak valódi szán­maztn az Egyesült Államok kormá- déka; tekintetében'. amely egész nya az 1953 január 16-i lengyel jegyzékre adott válaszéban is. Az nmeriksi nagykövetéé" által 1953. február 9-én átnyújtott jegyzék el­kerü'i a választ az 1953. január 16-i lengyel jegyzékben foglalt pana­szokra és csupán a lengyel kor­mány vádjainak üres és semmit­mondó cáfolataira szorítkozik. A lengyel kormány jegyzéke ez­után rámulat, hogv nz nmerlkaikor­mánv 1953. febr. P-i legvzéke meg eem kísérli a lengyel jegyzékhen me"á''niított, tényekkel alátá­masztott vádak cáfolatát vagy megdöntését, majd hangsúlyozza, hogy az amerikai jegyzék a len­gyel kormány véleménye szerint hallgatóit, valamint a Sztálin elv­társ új művének tanulmányozására külön szervezet) tanfolyam hallga­tói', hogy 1953 március 20.án, pén­teken délután 6 órakor a Pártokta. tók Házában Szita János elvtárs, a Minisztertanács osztályvezetője, a Központi Előadó Iroda tagja a „Szocializmus gazdasági alap örvé­nye" címmel előadázt tart. Értesítjük az alsófokú propagan. ságukka] és hazaszeretetükkel. ™ , , , . . dista szeminárium vezetőket és po-! Szózat eléneklése után lendüle. I gcl" , A* . és „TZ^T litikai iskola vezetőket. valamin' nemzeti. optimizmussal tc„es °*6<ák ^'Z^r'f,^. n^LJJ: szállt kórunk UgnaaZW1 tente. <f?»k Szólóének­mestere felé, aki mindén élni log Rmokat adtak elő Ddnlly Margtt közöttünk. Meremlékeztek a fő- Tanczos Juha Marik MartM iskolai hallgatók a márciusi hős Gyu ! ^n ÓÓV&u, szabadságharcosokról, akik példát lskol«! ka'CaŰ'\ „L6'fó Jbc? mutattak hősiességükkel. bátor, j népdalokat crekelt természetes, .ánnkkat áo ím,nt.-kknl a 1 őszinte, átéléssel és közvettenség­a Bolsevik Párt Történetének I évfolyamának cs a Sztálin elvtárs rövid éle'rajz tanfolyamainak pro. paganda konferencia veze'öit és konferencia ellenőreit, hogy a Párt­oktatók Házában 1953. március 21­én, szombaton délután 4 órakor etöadást 'áriunk számukra a so­ronkövetkező anyagból. Szeged Városi Pártbizottság Agit. Prop. Osztálya A Román Munkáspárt Központi Bizottságának mapn'tartásával változatlanul nrzg- és a Román Népköztársaság mutatja, hopy világuralmi tőreik, t - - ... vései érdekében támadást tervez Lengyelország független léte ellen, Épnsn ezé'! kétségtelen, hogv en­nek n politikának teljes kudarcra és csődre kell vezetnie. A lenevel kormány — mondia befetezésül a jegyzék — fenntart­ja 1953. ianuár 16-i jegyzékében már kifejtett azt a követetését, honv az amerikai hatóságok hala­déktalanul szüntessék meg a 'en. gvel állam ellen Iránvuló diver­ziós, szabotá-ra- és kémtevékenysé­get ée felhívja a figyelmet arra. hogy minden hasontó tevékenysé. minisztertanácsának határozata i. V. Sztálin emlékének megcröki'ésércl Bukarest (TASZSZ) Az „Ager­press" jelenti: A Román Munkáspárt Központi Bizottsága és a Román Népköztár­saság kormánya J. V. Sztálin em. zsébet, B. Rácz Lili és Belle Ferenc tanárok gondos munkáját mulatja. A szólószámokat zongorán Kézdi Erzsébet kísérte. 4P-as dalokat adtak elő. A löi'koh kórusé' fegyelmezett­ség, k!egyensúlvozottsóa, töké'e. tes szövegformálás, tis-ta into­náció, művészi gondosság és tuda. j A hangverseny minden részlcté­tos.sái7 jellemezte. Inen szép ki. ben azt mutatta, hogv a hallgatók dolnozásban szé'alt meg Bach: nemcsak énekelnek, hanem érzik, „Mint hárfa zsonn" című müve. A értik ás szeretik is a zenét, vala. követkerö madrinó'ok is üdék, mint lelkesednek is a komoiv, ha­frissek vn'tok. Különösen a nö'- ledó muzsika iránt. At vannak itat. kar Hint ki technikai felkészül'sé- va annak tudatától, hogy a zene erével és csenoő szólamaival A leq'zescbhen Pennnrt: „Megbnbo. ná" sok szível" és Vecchi: „Rótta hét cimborák" című mr*vek s-á'at. tak meg. A kórus Kodály Zoltán műve.'! is művészi mádon adta elő. Nénün'r öntudatos, vidám mon. ka'endülettt szólaltat'a men Ko­dály: ,,Jelige és Három Gőmöri" területén is nevetniük kell társa­dalmunkat. Erdős János az ének. kar vezetője lelkesedéssel vezeti a főiskola kérvsái, s ebben magá­val ragadja énekeseit is- Mind az ö, mind a főiskolai hallgatók lel. kes munkájának eredménye ez az értékes hagverseny. (9- 1) (Jjabb árúhalmo?ókat í éltek el get továbbra a törvény teljes művet kell állítani J. V. Sztá'in. S2eged do'gozói megnyugvással ál­IPI tnpttották meg, hogv az utóbbi he­teké nek megörökítésére elhatároz-! tokben a do gozók ébersége számos ta, hagy a dolgozók kívánságára ámha!mozó'. leptezett te, akik szán­a „Scantcia Háza" nyomdakcinbl- díkosan akarták a'áásnj n közcllá­nátot. a sztá'ini területen lévő új vegyiüzemat ós a bukaresti kato­nai akadémiát J. V. Sztálinról kell ctóevezni, 1P53—1955-ben ecrlék­tás rendjét. Ezek az ellenséges ele' n:ek vagy az uszályukba eseti sor­banál'.ók számosan most megérde­melt büntetésüket tölt k. A Szegedi Járásbíróság legutóbb ts több áruhalmozót í é:t cl, akik nyi'vánvn'ó beavatkozás az Egye- szigorával fognak üldözni és bün- nak Irai. Kolozsvár, Temesvár, Plo- «s tőbb án sült Államok kormánya részéről I tetei cs az ilye„ cse'ekmények evti, Ga'ati Corstanza városokban, sorbanAllást igvekoztek szervem, s , ,,_ ..„ ... . ,. . a J. V. Sztálin ólc'ét és tevékenv- nz el ""i g hang'at reriesztették. nemcsak Lengye'orszag, hanem szervezéséért es o-ztonzesééri . sépét bem„,.ató állandó kiá'litás j A Járásbíróság mo t vonta felelős. Lengvelországgal szövetséges több minden felelősség az Egyesült Ál- ! helyén meg kell nyitni a V. I. Le- ségre Mészáros Istvánná, Szeged Rá­baráti ország belügyeibe is. lamok kormányára b* i nin—J. V. Sztálin múzeumot. 1 kóczi-utea 32, sz, alatti lakost, ki­nek férje horthysta börtőnförzsőr mcs'er volt. Mészárosné rendszeresen üz'etckben vásirolta a kenyeret, an­nak ellenére, hogy odahaza nagyohb­mernyitégű lisztet tartaléko:t. Á la­kásán több egész kenyere: tartolt f'tenéve. mely meghaladta a kettő­jüknek szükséges mennyitéget. Ezért 20(10 forint pénzhüote ésre ítél ék. A más k elíté't Gyarmati Jánosné földműves fe'csége. kit 4 hónapi börtönre és 500 fornt pénzbüntetés­re íté'tek, mi"-t cukorért áüi sofea. Előzőleg azon-ar. már icIentSs mennyiségű cukrot vásárolt össze,

Next

/
Thumbnails
Contents