Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-19 / 66. szám

CSÜTÖRTÖK, 1953. MÁRCIUS 19 5 pÁRTELET * Harcba hívja népnevelőit a párt T egnagyobb nemzeti ünnepünk napja közeleg, Felszabadulásunk évfordulója. Lehet-e szebb, magasztosabb, mint ennek jelentő' ségéről és az azóta meglett útunlcról beszélni népünk elölt? Nincs szebb a népnevelő hivatásánál, aki az új haza új embereit kovácsolja a re­giből, a párt hívó szavára. Most, a nagy ünnep előtt, amikor iötténelmi képekként vonulnak el előttünk a szovjet népnek a fasizmus je'ett ara. totl győzelmei, a dicső tettek, a városaink, házaink ormán az első vő. rös lobogó, — •most új harcba hívja népnevelőit a párt. Győzelmes, meg nem hátráló, szívós harcra a nyolc éve szabad haza építésének további sikereiért. A felszabadulási hét termelési sikerei fe/ezzék ki: minden becsületes magyar hazafi magáévá tette Sztálin elvtárs hagyatékát A népnevelő munka főcélja az Iparban: a tervelmaradások behozá­sával és a napi tervek teljesítésével biztosítani az első negyedévi terv maradéktalan végrehajtását. Az üzemi népnevelők a napi ter­vek, az április 4-i felajánlások ma­radéktalan teljesítésére mozgósítsa, cak. Ne legyen megyénk üzemeiben egyetlen dolgozó, akivel nem beszél­get el e napokban és ezután rend" tzeresen a párt népnevelője. Az üze­mi pártszervezetek biz'osí'sák, hogy « párttagok többsége és a legkivá­lóbb pártonkívüli dolgozók is, főleg a politikai iskolák hallgatói, aktív résztvevői legyenek a politikai feL világosító munkának. A népnevelő elvtársak váljanak saját területül:, a hozzájuk beosztott dolgozók terv­teljesítésének felelőseivé, A pártszervezetek vezetősége se­gítse, irányítsa a népnevelök mun­káját. A párttitkár adjon számukra környezetéből és hazánk életéből merített meggyőző érveket. A fe­gyelmezetlen dolgozók, a lemaradók elölt említsék meg a népnevelő elv. társak a mult munkásának életét. Azt amirő] Csornai István, a Sze­gedi Ruhagyár dolgozója így nyi­latkozott: Többet voltam munkanélküli, mint nem. Könyörögtem,, hogy ad. janal; munkát a fogadalmi, templom építkezésénél. Adtak is... 16 filléres órabérért fagyasztottam, le a két ke. sem szögegyengetéssel, hogy család, jaim éhen ne vesszenek. Magyarázzák meg a népnevelők, hogy ma új munkások ezreinek ad munkát az ország és egyre több es több mnnkúsra lesz szükség. Ezé>-t kö|elesség fegyelmezetlen dolgozni, teljesíteni a tervet. Bszéljenek a nők Új életéről, összehasonlítva a jugo­•zláv dolgozó nők életével. Neveljenek a Tito-fasisiták gyűlöletére Mondják el, hogy Jugoszláviában ma már százezreket érint a munka­nélküliség. Az elbocsátásoknak el­sősorban a nők, különösen pedig a terhes anyák esnek áldozatul. Nem bocsülik Jugoszláviában az anyát. „A nö nem kifizetődő munkaerő, inert... gyermekpótlékot kell adni neki és... szülés miatt gyakran hi­ányzik a munkából" — amint azt a litoista párt szócsöve, a „Borba" írja. Nálunk... ? Az anya. és a gyer­mek védelmét törvény biztosítja; anyasági segélyt, ingyenes kelen­gyét kap a dolgozó nő, gyermeke orvosi felügyelet mellett egészséges napközi otthonban nevelkedik. Ilyen példákkal érveljen a népnevelő és ezt is mondja el, hogy mindezt a fel­szabadulás, a párlvezefte dolgozók ereje teremtette meg cs még szebb, még jobb, még gazdagabi) lesz az életünk, biztosabb lesz a béke, ha fegyelmezett, példamutató munká­val, a nehézségek bátor leküzdésé­vel, munkásbecsülettel teljesítjük a terveket. Harcoljon a felvilágosító szó kinn a fö deken is, ahol a mezőgazdasági agitáció fo célja: meggyőzni minden dolgozó parasztot, hogy teljesítse^ az első ne. gyedévi tojás, baromfi cs iejbegyüj' tcsi kötelezettségét, haláridő előtt végezze el az összes tavaszi mun. kákát. Ne várja az államtól a ve. tőmagot, hanem csere, kölcsön, vagy vétel útján biztosítsa azt saját szá­múra, A pártszervezet mozgósítására in­duljon jó nevelőmunkára a falu, a gépállomás, a fsz miuden népneve­lője és a hozzája beosztott dolgo­zókkal, akiket már jól ismer, beszél­gessen el. E:: a siker egyedüli biz­tosítéka. Csakis .az alapos, légi is. meretség birtokában tudta megne­velni Búzás Albert vásárhelyi dol­gozó paraszj, népnevelő Garai nevű szomszédját, aki azt akarta elhitet­ni vele, hogy őtőle elvettél: a búzát, ezért nem tud vetni. A népnevelő harcosan rámutatott; Nem hazafi, r.em becsületes dolgozó az, aki nem így cselekszik, aki a tavaszibúza után nem iát hozzá azonnal az árpa, zab, burgonya és i egyéb középtavasziak vetéséhez, aki az e^yeznlény — Nem jól beszélsz1 Én tudom, hogy maradt 180 Iciló vetömagbúzád, de elfeketézted, most meg sírsz. Nem vagy becsületes az állammal szem­ben. — Garai a kulákra hallgatott, aki minden dolgozó parasztnak a „jó" gabonaárakat, meg az állami köt a. lesség semmibevevését súgja a fülé­be A dolgozó paraszfokkai beszél­gető népnevelők Leplezzék le a kulókokat mondják cl, hogy a kulák igyekszik becsapni a népet. Azt sírja: semmi­je sincs az égvilágon, közben a szavát elhivők elől vásárolja fel tíz­húsz kilónként a kenyeret, lisztet, zsírt, ruhát és egyebeket. Vannak ilyen példák minden községben [i. zével, húszával. A népnevelők Sza­va nyomán gyűlölje minden dolgozó paraszt az aljasan hazudó, som. polygó kulákot; az olyant, mint Forgó Lászlóné csongrádi kulák, aki velő azt is, hogy a dolgozó nép odaadó, szorgalmas munkája mögött áll őrt a békén a Néphadsereg, 120 kiló lisztje mellett is a dolgozók és gyermekeik elől vásárolta fel a kenyere', vagy az olyanl, mint Mészáros Má|yás szegvári, Dancsú Gábor szentesi kulákok, akik szabo­tálták az állami begyűjtést. Az ilyen kulákoknak nem, de nekünk dolgo­zóknak igenis fontos, hogy felépül­jön a szocializmus. Dolgozzunk hál érte és teljesítsük állami kötelessé­geinket becsüleltel. A kulákokat pe­dig, akik hátráltatni akarják a mi épílőmunkánkat, leplezzük le és bün­tessük meg a legszigorúbban, A népnevelő elvtársak az egyéni­leg dolgozók és a tszcs tagok, az állami gazdaságiak és traktorosok előtt mutassanak rá, hogy a párt útmutatása és a kormány határozata éneimében minél előbb. határidő előtt be kell fejezni a tavaszi munkákat. KATONA' TÁMASZPONTOK A FASISZTA JUGOSZLÁVIÁBAN A belgrádi háborús provoká­torok klikkje minden erőfeszítését arra összpontosítja, hogy teljesítse imperialista kenyéradóinak követe­léseit s háborús helyzetet idézzen elő Európa délkeleti részében­_ Az áruló Tito már 1948-ban kor­látlan repülési szabadságot biztosi tot* nz amerikai hadirepülőgépek­nek Jugoszlávia területe fölött. Az amerikaiak rendelkezésére bocsá­tottak több repülőteret Belgrád. Zágráb és más jugoszláv városok környékén. Amerikai tisztek fel­ügyeletével megkezdődött a katonai repülőterek, a Belgrád—Zágráb ha­dásza'! gépkocsi műút és más ka­tonai objektumok építése. 1950 végén az Egyesült Államok 38 millió dolláros „segélyben" ré­szesítetté Tito kormányát. A kon­gresszusban lezajlott viták semmi kétséget nem hagylak afelől, mi­lyenféle szolgálatokkal kell Bel­grádnak ezt az alamizsnát viszo­noznia: katonai támaszpontok szé­leskörű építésével Jugoszlávia terü­letén. továbbá a jugoszláv hadse. regnek teljesen az amerikai hábo­rús gyújtogattak alá rendelésével. 1951 november 14-én a Tito-klikk katonai egyezményt kötött az Egyesült Államok kormányával Ez újabb lépés volt a kulákra hallgatva az államtól vár vetőmagot. Meg kell értenie minden dolgozónak, hogy a lervleljesílés, a begyűjtés, a tavaszi szántás-vetés időbeni elvégzése életünk további ja­vulásának alapja, a béke védelme. Ugy teljesítjük Sztálin elvtárs vég­akaratát, lia — amint ő mondotta — kezünkbe vesszük a béke megvédé­sének ügyét és mindvégig kitartunk mellette. De mutassa meg a népne­felvértezvc a diadalmas sztálini ha. áltudományokkal és jó fegyverekkel. E nagy erő mögött pedig a demo­kratikus népek kölcsönös segítésén és barátságán alapuló még hatal­masabb erő áll, s e tábor főereje a szovjet nép, a legyőzhetetlen Szov­jet Hadsereg. Nem vagyunk egye. dül! Nagyon sokan vagyunk és egy­re többen leszünk. Megvalósítjuk terveinket, legyőzve belső e]lensé­reakció támadásait; de ha reánk tá­mad, legyőzzük a déli halárainkon leselkedő, gyűlölködő Tito hordáját és washingtoni felbujtóit is, A felszabadulási hét sikere is erőnk nagyságát fogja bizonyítani, ha a népnevelök szava nyomán minden becsületes dolgozó, férfi és nő, ifjú és öreg, lelkes erőként áll a munka harci vonalába. Előre hát népnevelók! geink, a kulákság és a klerikális' győzelemre a felszabadulási hetet! ket. azon az úton, hogy Jugoszlávia az amerikai agresszorok katonai felvo­nulási területévé váljék. A meg­egyezés értelmében többek között hat új repülőteret építettek Sabac és Valjevo között az amerikai bom­bázógépek számára­Az „Avanti" című római lap bel­grádi keltezésű hírében rámutatott arra, hogy 1952 októberében titkos egyezmény jött létre Tito ég az Egyesült Államok kormánya között. Ennek alapján Jugoszlávia területén tíz új haditámaszpont építését kezd­ték meg. Az új megegyezés értelmé­ben Jugoszláviát nyütan megszáll­ják az amerikai csapatok. A bel­grádi vezetők ugyanakkor feljogo­sították az amerikaiakat arra, hogy bármely pillanatban partraszállja­nak a jugoszláviai katonai támasz­pontokon, ha a Pentagon „fenye­getőnek4' minősíti az Adriai-tengeri helyzetet. Ez azt jelenti, hogy az amerikai agresszorok saját belátá­suk szerint intervenciós csapatukat rakhatnak partra, hogy a jugoszláv nép felszabadító harcát elfojtsák, v. ... - vagy azért, hogy innen kiindulva vigyük hajtsanak végre agresszív lépése. E megegyezés jellegére fényt vet Cussady tengernagy, a 6. amerikai flotta főparancsnokának nyilatko­zata. Annakidején, araikor az ame­rikai hajóraj Split jugoszláv kikö­tőben horgonyzott, Cassady a jugn. szláv sajtó számára adott nyilatko­zatában rámutatott arra, hogy az 6 látogatása csupán kezdete az ameri­kai hadiflotta gyakoribb és valószí­nűleg impozánsabb látogatásainak". A megszállók utasítására a Tito­kormány újabb haditengerészeti tá­maszpontokat épít Jugoszlávia ha­dászatilag legfontosabb pontjain, A Tito-klikk a háborús előké­születekhez szükséges összeget az amúgyis nyomorgó jugoszláv dolgo­zók kirablásából teremti elő. A tito­isták beismerése szerint az idén a költségvetés 75 százalékát katonai célokra fordítják. A fasiszta Jago. szlávin hadügyminisztere közölte, liogy Tito kormánya kétszázmilliárd dinárt költ közvetlenül katonai cé. lókra. Ha pedig figyelembe vesszük a költségvetésben a legfőbb katonai objektumok építésére szánt különle­ges alapot, kiderül, liogy az összes katonai kiadások össze meghaladja a 460 milliárd dinárt, vagyis az ország nemzeti jövedelmének felét. Tito az „Evening News"1 tudósító­jával folytatott beszélgetésében ki­jelentette: „Azelőtt is többet fordí­tottunk és ma is többet fordítunk fegyverkezésre, mint Európa bár­mely állama." A katonai támaszpontok létesí. tése 'és ,a milliós titóista hadsereg fegyverbentartása közvetlenül ve­szélyezteti a Balkán békéjét. Az is a békét fenyegető veszélyt bizonyít­ja, hogy a belgrádi banda lázas igyekezettel fáradozott a titóista Jugoszlávia, a monarchofasisztí Görögország és a reakciós Török­ország közötti katonai szövetség megvalósításán, A fasiszta Tito-banda az ameri­kai agresszorok utasítását követve fokozza a fegyveres provokációkat a szomszédos népi demokratikus or. szágok határán, kémeket 'és gyilko­sokat dob át ezekbe az országokba, akadályozza a dunai hajózást, gya­lázatos rágalomhadjáratot folytat a békeszerető népek ellen. Az amerikai háborús gyujto­gatők és jugoszláv csatlósaik, agresszív mesterkedéseivel azonban szemben áll a szocializmust építő népek ébersége és kitartása, » Szovjetunió vezette béketábor tör­hetetlen ereje Hideg,metsző szél kavarta a hó­pelyheket a zajló Tisza, telelt. A téli kikötőben a „Rákosi Mátyds" utasszállító hajó fedélzetén ketten dolgoztak: Erdei Károly párttitkár és Vass József átképzös. A többi munkások egyhébb helyen, fent a hajófenekében szerették szét a kazánházat. Délben valamennyien együtt mentek az étkezdébe. Ott jó meleg volt. Felengedtek a meg­gémberedett- kezek és a beszélge­tés is megeredt. Tréfálkoztak: — 'Itt csak eltelne az idő, még a szél se fúj bennünket. — Ilyen időben valami benti munkát kéne csinálni. — Szolnok, meg Tiszabura közt pedig várhatnák a hajót. Ott nincs még vonat, se autóbusz, ez a hajó szállítja az utasokai! A párttitkár szavára egy kis csend lett. — Hideg van a fedélzeten, uz igaz — mondta tovább. — De a „Rákosi Mátyás" hajónak határ, idő előtt kell kifutni! — Mikorra kell, hogy készen legyen? — Aprilis 10-re. Az ebédidőnek vége volt. A Rá­kosi hajó munkásai haladtak a „telelő" felé. Vincze. elvtárs, az öreg kazánkovács szólalt meg elő­ször — túlkiabálva a szél zúgását. Vállaljuk április 4-re! — De úgy volna jó. ha addigra a hatósági próba is meglenne folytatta a kazánjavító-brigád egyik tagja. Közösen elhatározták, hogy már. cius 30-ra elkészülnek a hajó ja­vításával. Kemény munkával tel­tek a napok. Ugy dacollak a ív. deqgel a munkások, ahogy a párt­titkár tette. Időközben ' azonban akadályok gördültek a munkába Veszélyeztetve volt a vállalt köte­lezettségük teljesítése. A termelési értekezleten fel is szólalt Vincze Sándor. Több, mint hetven kazáncső hiányzik — mondotta. — Ha nem küldik le időben, nem tudjuk telje­síteni ieiajón'ásunkat Ruttkai elvtárs, a Balatoni Ha­jójavító Vállalat műszaki osztá­lyának vezetője — ahová a tápéi ÜZEMI PÁRTTITKÁR a munkát ellenőrizni és résztveit a termelési értekezleten. — Elvtársak! Megígérem, hogy időben meg fogják kapni a csöve­ketl — Hát jól van. — mondta az öreg kazánkovács a párttitkár, nak, amikor mentek kiíejé a terem­ből, csak biztos legyen, hogy meg­kapjuk. — Addig haladhatnak a munká­val — szólt Erdei elvtárs — és bízzon az elvtársak szavában. * Nemcsak Erdei Károly az egye­düli a Faragó-utcai munkás-bér­házban, aki reggel 5-kor felkel minden nap. Hat óra előtt még a tejet is felhozza a boltból, aztán kerékpárra pattan és siet a mun­kába, Felesége elkészíti a reg­gelit a két gyereknek, utána a nagyobbikat viszi a napközibe és ő is megy dolgozni. A kicsi Sata Józseféknál marad, van ott vagy négy gyerek, eltér köztük. Az egyik reggel a párttitkár a tiszai töltésen találkozott Majzik Imrével. — Miért nem jársz rendesen ok­tatásra? — kérdezte tőle. Nézd fáj a kezem, majd ha jobban leszek. Sok a dolgom. Tudod, a felajánlás... — Ez csak kibúvó. Te jó mun­kás vagy, becsületesen dolgozol. De nem tanulsz, elmaradsz! Nekem is van felajánlásom, mégis ponto­san eljárok a konferenciákra. — mondta Erdei Károly. A telephez értek. A kapuban a telepvezetővel találkoztak. Fél hét volt, a munka pedig csak hét órakor kezdődik. — Márton elvtárs, sürgősen meg kéne javítani a hegesztő motort, folyton leáll. — Figyelmeztette a párttitkár a telepvezetőt. — Jól tudod itt áll a hajó, hegeszteni keU• — Még ma teltétlenül megja­vítjuk. Hét óra volt. kezdődött a munka. A „Rákosi Mátyás" hajó ott rin­A telelőből már felvontatták. Ez az első hajó, amelyet a felszaba­dulás után rendbehoztak a, Tápéi Hajójavító munkásai és népünk szeretett vezérének nevét adták néki. Most, nyolc esztendő hiullán ismét ide került. A párttitkár a hozzá beosztott átképzéssel egy újításon fáradozott. A kikötésnél a hajókötclet eddig egy-egy vas köré tekerték, most csigákat szer. keszlenek oda, hogy ne kopjon a kötél. Négy ilyen csiga elkészíté­sét vállalták hulladékanyagból. A tavaszi napfény csillogott a hajó frissen lestett részein. Tár­nái Péter festő a felső fedélzeten dolgozott. — Mi újság Tárnái elvtárs? _ kiáltott fel Erdei Károly. — Ké­szen lesznek-e határidőre, a festés­sel? — Készen. Csak jó idő legyen! Tatnai elvtárs, az MSZT titkára éppen a,' felső fedélzet szélét fes­tette, a párttitkár lent dolgozott és be-szélgettek. Az MSZT-szerve. zet munkájáról, a magyar-szovjet barátságról folyt a szó. Délben a DlSZ-litkár. Terhes Ferenc kereste a párttitkárt. — Halad-e az ifi-brigád a válla­lásával? Ki nyeri meg a párosver­senyt? A Visegrádi Hajójavító DISZ-esek? — kérdezte Erdei elv­társ. — Ml nyerjük meg! — De azért lehetne több ifi-bri­gád is a telepen. Alakítsanak Terhes elvtárs több brigádot, jobb fesz a munkakedv, magasabb lesz a teljesítménye aZ ifiknek. — Az irodára hívják Erdei elv­társ — zavarták meg a beszélge­tésüket. Az irodában örömhír fogadta. — Megjöttek a kazáncsöveh — jelentették. A párttitkár egyenest az egyre, szépülő hajóra ment Csak leszólt a hajófenékre. — Megjöttek a kazáncsövek Vin­cze elvtárs! No, akkor negyedikére meg gyeztet meg örömmel az öreg ka* zánkovács. + A gyász keserűsége ülte meg valamennyiük szivét. Hihetetlen volt előttük a valóság: ma temet­ték a nagy Sztálint. Figyelmesen hallgatták végig a gyásznagy­gyülést és megfogadták: Sztálin elvtárs szellemében úgy dolgozunk, ahogy csak erőnkből kitelik... A párttitkár a hajó mellett egy ladikban állt n hozzá beosztott álképzőssel. Húsz centis fenyő­fái kellett a hajó peremén ál/ur­niök, hogy az elkészített csigát odaerősítsék. Az idő ismét rossz­ra fordult, a szél is fújt, eső, hő esett, a hullámok alaposan rán­gatták a kis ladikot a két ember alatt. Lassan haladtak a munkával. Nehezen lehetett a kijelölt hely­hez hozzáférni a fúróval. — Jelölje meg a helyet szólt a párttitkár Vass Józsefnek —, hogy ha alulról fúrunk, akkor pon­tosan a telülíúrt résszel összeta­lálkozzunk. Addig hozok egy vas­tagabb fúrót. — és sietett a mű­helybe Amikor a hajóról lejött, éppen Miklós János háromtagú le,mezélő brigádja cipelt egy öt méter hosszú vaslemezt. Erdei elvtárs segített nekik. Mire visz. szaéri a hajóra, a fiatal átképzös büszkén mulatta, hogy a rábízott munkát elvégezte. Tovább foly­tatiák a harcot, Vincze bácsi jött fel valamiért a kazánból. — Látom, kemény a fenyő, nem birtok el véle. — Dehogynem. Szépen haladunk — válaszolta a párttitkár. — De nemcsak ti haladtok — folytatta az öreg. — A felszaba­dulási héten már samottozzuk tr kazánt! — Tehát harmincadika elötl befutjuk a hajót, Vincze bácsi. — Be, ha mondom! A párttitkár hirtelen felegyene­sedett. Mosolygott. — Látja, — mutatta az átfúrt fát, — mégis mi vagyunk a ke. ményebbekl Aztán felszerelték a csigákat. — A párttitkár és az átképzös határ­telep is tartozik — éppen lent volt gatózott a vízen, a műhelyek előtt, lehet a hatósági próba is. — /e- idő előtt teljesítette feladatát. M T,

Next

/
Thumbnails
Contents