Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-19 / 66. szám

CSÜTÖRTÖK, 1953. MÁRCIUS 19 5 pÁRTELET * Harcba hívja népnevelőit a párt T egnagyobb nemzeti ünnepünk napja közeleg, Felszabadulásunk évfordulója. Lehet-e szebb, magasztosabb, mint ennek jelentő' ségéről és az azóta meglett útunlcról beszélni népünk elölt? Nincs szebb a népnevelő hivatásánál, aki az új haza új embereit kovácsolja a regiből, a párt hívó szavára. Most, a nagy ünnep előtt, amikor iötténelmi képekként vonulnak el előttünk a szovjet népnek a fasizmus je'ett ara. totl győzelmei, a dicső tettek, a városaink, házaink ormán az első vő. rös lobogó, — •most új harcba hívja népnevelőit a párt. Győzelmes, meg nem hátráló, szívós harcra a nyolc éve szabad haza építésének további sikereiért. A felszabadulási hét termelési sikerei fe/ezzék ki: minden becsületes magyar hazafi magáévá tette Sztálin elvtárs hagyatékát A népnevelő munka főcélja az Iparban: a tervelmaradások behozásával és a napi tervek teljesítésével biztosítani az első negyedévi terv maradéktalan végrehajtását. Az üzemi népnevelők a napi tervek, az április 4-i felajánlások maradéktalan teljesítésére mozgósítsa, cak. Ne legyen megyénk üzemeiben egyetlen dolgozó, akivel nem beszélget el e napokban és ezután rend" tzeresen a párt népnevelője. Az üzemi pártszervezetek biz'osí'sák, hogy « párttagok többsége és a legkiválóbb pártonkívüli dolgozók is, főleg a politikai iskolák hallgatói, aktív résztvevői legyenek a politikai feL világosító munkának. A népnevelő elvtársak váljanak saját területül:, a hozzájuk beosztott dolgozók tervteljesítésének felelőseivé, A pártszervezetek vezetősége segítse, irányítsa a népnevelök munkáját. A párttitkár adjon számukra környezetéből és hazánk életéből merített meggyőző érveket. A fegyelmezetlen dolgozók, a lemaradók elölt említsék meg a népnevelő elv. társak a mult munkásának életét. Azt amirő] Csornai István, a Szegedi Ruhagyár dolgozója így nyilatkozott: Többet voltam munkanélküli, mint nem. Könyörögtem,, hogy ad. janal; munkát a fogadalmi, templom építkezésénél. Adtak is... 16 filléres órabérért fagyasztottam, le a két ke. sem szögegyengetéssel, hogy család, jaim éhen ne vesszenek. Magyarázzák meg a népnevelők, hogy ma új munkások ezreinek ad munkát az ország és egyre több es több mnnkúsra lesz szükség. Ezé>-t kö|elesség fegyelmezetlen dolgozni, teljesíteni a tervet. Bszéljenek a nők Új életéről, összehasonlítva a jugo•zláv dolgozó nők életével. Neveljenek a Tito-fasisiták gyűlöletére Mondják el, hogy Jugoszláviában ma már százezreket érint a munkanélküliség. Az elbocsátásoknak elsősorban a nők, különösen pedig a terhes anyák esnek áldozatul. Nem bocsülik Jugoszláviában az anyát. „A nö nem kifizetődő munkaerő, inert... gyermekpótlékot kell adni neki és... szülés miatt gyakran hiányzik a munkából" — amint azt a litoista párt szócsöve, a „Borba" írja. Nálunk... ? Az anya. és a gyermek védelmét törvény biztosítja; anyasági segélyt, ingyenes kelengyét kap a dolgozó nő, gyermeke orvosi felügyelet mellett egészséges napközi otthonban nevelkedik. Ilyen példákkal érveljen a népnevelő és ezt is mondja el, hogy mindezt a felszabadulás, a párlvezefte dolgozók ereje teremtette meg cs még szebb, még jobb, még gazdagabi) lesz az életünk, biztosabb lesz a béke, ha fegyelmezett, példamutató munkával, a nehézségek bátor leküzdésével, munkásbecsülettel teljesítjük a terveket. Harcoljon a felvilágosító szó kinn a fö deken is, ahol a mezőgazdasági agitáció fo célja: meggyőzni minden dolgozó parasztot, hogy teljesítse^ az első ne. gyedévi tojás, baromfi cs iejbegyüj' tcsi kötelezettségét, haláridő előtt végezze el az összes tavaszi mun. kákát. Ne várja az államtól a ve. tőmagot, hanem csere, kölcsön, vagy vétel útján biztosítsa azt saját számúra, A pártszervezet mozgósítására induljon jó nevelőmunkára a falu, a gépállomás, a fsz miuden népnevelője és a hozzája beosztott dolgozókkal, akiket már jól ismer, beszélgessen el. E:: a siker egyedüli biztosítéka. Csakis .az alapos, légi is. meretség birtokában tudta megnevelni Búzás Albert vásárhelyi dolgozó paraszj, népnevelő Garai nevű szomszédját, aki azt akarta elhitetni vele, hogy őtőle elvettél: a búzát, ezért nem tud vetni. A népnevelő harcosan rámutatott; Nem hazafi, r.em becsületes dolgozó az, aki nem így cselekszik, aki a tavaszibúza után nem iát hozzá azonnal az árpa, zab, burgonya és i egyéb középtavasziak vetéséhez, aki az e^yeznlény — Nem jól beszélsz1 Én tudom, hogy maradt 180 Iciló vetömagbúzád, de elfeketézted, most meg sírsz. Nem vagy becsületes az állammal szemben. — Garai a kulákra hallgatott, aki minden dolgozó parasztnak a „jó" gabonaárakat, meg az állami köt a. lesség semmibevevését súgja a fülébe A dolgozó paraszfokkai beszélgető népnevelők Leplezzék le a kulókokat mondják cl, hogy a kulák igyekszik becsapni a népet. Azt sírja: semmije sincs az égvilágon, közben a szavát elhivők elől vásárolja fel tízhúsz kilónként a kenyeret, lisztet, zsírt, ruhát és egyebeket. Vannak ilyen példák minden községben [i. zével, húszával. A népnevelők Szava nyomán gyűlölje minden dolgozó paraszt az aljasan hazudó, som. polygó kulákot; az olyant, mint Forgó Lászlóné csongrádi kulák, aki velő azt is, hogy a dolgozó nép odaadó, szorgalmas munkája mögött áll őrt a békén a Néphadsereg, 120 kiló lisztje mellett is a dolgozók és gyermekeik elől vásárolta fel a kenyere', vagy az olyanl, mint Mészáros Má|yás szegvári, Dancsú Gábor szentesi kulákok, akik szabotálták az állami begyűjtést. Az ilyen kulákoknak nem, de nekünk dolgozóknak igenis fontos, hogy felépüljön a szocializmus. Dolgozzunk hál érte és teljesítsük állami kötelességeinket becsüleltel. A kulákokat pedig, akik hátráltatni akarják a mi épílőmunkánkat, leplezzük le és büntessük meg a legszigorúbban, A népnevelő elvtársak az egyénileg dolgozók és a tszcs tagok, az állami gazdaságiak és traktorosok előtt mutassanak rá, hogy a párt útmutatása és a kormány határozata éneimében minél előbb. határidő előtt be kell fejezni a tavaszi munkákat. KATONA' TÁMASZPONTOK A FASISZTA JUGOSZLÁVIÁBAN A belgrádi háborús provokátorok klikkje minden erőfeszítését arra összpontosítja, hogy teljesítse imperialista kenyéradóinak követeléseit s háborús helyzetet idézzen elő Európa délkeleti részében_ Az áruló Tito már 1948-ban korlátlan repülési szabadságot biztosi tot* nz amerikai hadirepülőgépeknek Jugoszlávia területe fölött. Az amerikaiak rendelkezésére bocsátottak több repülőteret Belgrád. Zágráb és más jugoszláv városok környékén. Amerikai tisztek felügyeletével megkezdődött a katonai repülőterek, a Belgrád—Zágráb hadásza'! gépkocsi műút és más katonai objektumok építése. 1950 végén az Egyesült Államok 38 millió dolláros „segélyben" részesítetté Tito kormányát. A kongresszusban lezajlott viták semmi kétséget nem hagylak afelől, milyenféle szolgálatokkal kell Belgrádnak ezt az alamizsnát viszonoznia: katonai támaszpontok széleskörű építésével Jugoszlávia területén. továbbá a jugoszláv hadse. regnek teljesen az amerikai háborús gyújtogattak alá rendelésével. 1951 november 14-én a Tito-klikk katonai egyezményt kötött az Egyesült Államok kormányával Ez újabb lépés volt a kulákra hallgatva az államtól vár vetőmagot. Meg kell értenie minden dolgozónak, hogy a lervleljesílés, a begyűjtés, a tavaszi szántás-vetés időbeni elvégzése életünk további javulásának alapja, a béke védelme. Ugy teljesítjük Sztálin elvtárs végakaratát, lia — amint ő mondotta — kezünkbe vesszük a béke megvédésének ügyét és mindvégig kitartunk mellette. De mutassa meg a népnefelvértezvc a diadalmas sztálini ha. áltudományokkal és jó fegyverekkel. E nagy erő mögött pedig a demokratikus népek kölcsönös segítésén és barátságán alapuló még hatalmasabb erő áll, s e tábor főereje a szovjet nép, a legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg. Nem vagyunk egye. dül! Nagyon sokan vagyunk és egyre többen leszünk. Megvalósítjuk terveinket, legyőzve belső e]lenséreakció támadásait; de ha reánk támad, legyőzzük a déli halárainkon leselkedő, gyűlölködő Tito hordáját és washingtoni felbujtóit is, A felszabadulási hét sikere is erőnk nagyságát fogja bizonyítani, ha a népnevelök szava nyomán minden becsületes dolgozó, férfi és nő, ifjú és öreg, lelkes erőként áll a munka harci vonalába. Előre hát népnevelók! geink, a kulákság és a klerikális' győzelemre a felszabadulási hetet! ket. azon az úton, hogy Jugoszlávia az amerikai agresszorok katonai felvonulási területévé váljék. A megegyezés értelmében többek között hat új repülőteret építettek Sabac és Valjevo között az amerikai bombázógépek számáraAz „Avanti" című római lap belgrádi keltezésű hírében rámutatott arra, hogy 1952 októberében titkos egyezmény jött létre Tito ég az Egyesült Államok kormánya között. Ennek alapján Jugoszlávia területén tíz új haditámaszpont építését kezdték meg. Az új megegyezés értelmében Jugoszláviát nyütan megszállják az amerikai csapatok. A belgrádi vezetők ugyanakkor feljogosították az amerikaiakat arra, hogy bármely pillanatban partraszálljanak a jugoszláviai katonai támaszpontokon, ha a Pentagon „fenyegetőnek4' minősíti az Adriai-tengeri helyzetet. Ez azt jelenti, hogy az amerikai agresszorok saját belátásuk szerint intervenciós csapatukat rakhatnak partra, hogy a jugoszláv nép felszabadító harcát elfojtsák, v. ... - vagy azért, hogy innen kiindulva vigyük hajtsanak végre agresszív lépése. E megegyezés jellegére fényt vet Cussady tengernagy, a 6. amerikai flotta főparancsnokának nyilatkozata. Annakidején, araikor az amerikai hajóraj Split jugoszláv kikötőben horgonyzott, Cassady a jugn. szláv sajtó számára adott nyilatkozatában rámutatott arra, hogy az 6 látogatása csupán kezdete az amerikai hadiflotta gyakoribb és valószínűleg impozánsabb látogatásainak". A megszállók utasítására a Titokormány újabb haditengerészeti támaszpontokat épít Jugoszlávia hadászatilag legfontosabb pontjain, A Tito-klikk a háborús előkészületekhez szükséges összeget az amúgyis nyomorgó jugoszláv dolgozók kirablásából teremti elő. A titoisták beismerése szerint az idén a költségvetés 75 százalékát katonai célokra fordítják. A fasiszta Jago. szlávin hadügyminisztere közölte, liogy Tito kormánya kétszázmilliárd dinárt költ közvetlenül katonai cé. lókra. Ha pedig figyelembe vesszük a költségvetésben a legfőbb katonai objektumok építésére szánt különleges alapot, kiderül, liogy az összes katonai kiadások össze meghaladja a 460 milliárd dinárt, vagyis az ország nemzeti jövedelmének felét. Tito az „Evening News"1 tudósítójával folytatott beszélgetésében kijelentette: „Azelőtt is többet fordítottunk és ma is többet fordítunk fegyverkezésre, mint Európa bármely állama." A katonai támaszpontok létesí. tése 'és ,a milliós titóista hadsereg fegyverbentartása közvetlenül veszélyezteti a Balkán békéjét. Az is a békét fenyegető veszélyt bizonyítja, hogy a belgrádi banda lázas igyekezettel fáradozott a titóista Jugoszlávia, a monarchofasisztí Görögország és a reakciós Törökország közötti katonai szövetség megvalósításán, A fasiszta Tito-banda az amerikai agresszorok utasítását követve fokozza a fegyveres provokációkat a szomszédos népi demokratikus or. szágok határán, kémeket 'és gyilkosokat dob át ezekbe az országokba, akadályozza a dunai hajózást, gyalázatos rágalomhadjáratot folytat a békeszerető népek ellen. Az amerikai háborús gyujtogatők és jugoszláv csatlósaik, agresszív mesterkedéseivel azonban szemben áll a szocializmust építő népek ébersége és kitartása, » Szovjetunió vezette béketábor törhetetlen ereje Hideg,metsző szél kavarta a hópelyheket a zajló Tisza, telelt. A téli kikötőben a „Rákosi Mátyds" utasszállító hajó fedélzetén ketten dolgoztak: Erdei Károly párttitkár és Vass József átképzös. A többi munkások egyhébb helyen, fent a hajófenekében szerették szét a kazánházat. Délben valamennyien együtt mentek az étkezdébe. Ott jó meleg volt. Felengedtek a meggémberedett- kezek és a beszélgetés is megeredt. Tréfálkoztak: — 'Itt csak eltelne az idő, még a szél se fúj bennünket. — Ilyen időben valami benti munkát kéne csinálni. — Szolnok, meg Tiszabura közt pedig várhatnák a hajót. Ott nincs még vonat, se autóbusz, ez a hajó szállítja az utasokai! A párttitkár szavára egy kis csend lett. — Hideg van a fedélzeten, uz igaz — mondta tovább. — De a „Rákosi Mátyás" hajónak határ, idő előtt kell kifutni! — Mikorra kell, hogy készen legyen? — Aprilis 10-re. Az ebédidőnek vége volt. A Rákosi hajó munkásai haladtak a „telelő" felé. Vincze. elvtárs, az öreg kazánkovács szólalt meg először — túlkiabálva a szél zúgását. Vállaljuk április 4-re! — De úgy volna jó. ha addigra a hatósági próba is meglenne folytatta a kazánjavító-brigád egyik tagja. Közösen elhatározták, hogy már. cius 30-ra elkészülnek a hajó javításával. Kemény munkával teltek a napok. Ugy dacollak a ív. deqgel a munkások, ahogy a párttitkár tette. Időközben ' azonban akadályok gördültek a munkába Veszélyeztetve volt a vállalt kötelezettségük teljesítése. A termelési értekezleten fel is szólalt Vincze Sándor. Több, mint hetven kazáncső hiányzik — mondotta. — Ha nem küldik le időben, nem tudjuk teljesíteni ieiajón'ásunkat Ruttkai elvtárs, a Balatoni Hajójavító Vállalat műszaki osztályának vezetője — ahová a tápéi ÜZEMI PÁRTTITKÁR a munkát ellenőrizni és résztveit a termelési értekezleten. — Elvtársak! Megígérem, hogy időben meg fogják kapni a csöveketl — Hát jól van. — mondta az öreg kazánkovács a párttitkár, nak, amikor mentek kiíejé a teremből, csak biztos legyen, hogy megkapjuk. — Addig haladhatnak a munkával — szólt Erdei elvtárs — és bízzon az elvtársak szavában. * Nemcsak Erdei Károly az egyedüli a Faragó-utcai munkás-bérházban, aki reggel 5-kor felkel minden nap. Hat óra előtt még a tejet is felhozza a boltból, aztán kerékpárra pattan és siet a munkába, Felesége elkészíti a reggelit a két gyereknek, utána a nagyobbikat viszi a napközibe és ő is megy dolgozni. A kicsi Sata Józseféknál marad, van ott vagy négy gyerek, eltér köztük. Az egyik reggel a párttitkár a tiszai töltésen találkozott Majzik Imrével. — Miért nem jársz rendesen oktatásra? — kérdezte tőle. Nézd fáj a kezem, majd ha jobban leszek. Sok a dolgom. Tudod, a felajánlás... — Ez csak kibúvó. Te jó munkás vagy, becsületesen dolgozol. De nem tanulsz, elmaradsz! Nekem is van felajánlásom, mégis pontosan eljárok a konferenciákra. — mondta Erdei Károly. A telephez értek. A kapuban a telepvezetővel találkoztak. Fél hét volt, a munka pedig csak hét órakor kezdődik. — Márton elvtárs, sürgősen meg kéne javítani a hegesztő motort, folyton leáll. — Figyelmeztette a párttitkár a telepvezetőt. — Jól tudod itt áll a hajó, hegeszteni keU• — Még ma teltétlenül megjavítjuk. Hét óra volt. kezdődött a munka. A „Rákosi Mátyás" hajó ott rinA telelőből már felvontatták. Ez az első hajó, amelyet a felszabadulás után rendbehoztak a, Tápéi Hajójavító munkásai és népünk szeretett vezérének nevét adták néki. Most, nyolc esztendő hiullán ismét ide került. A párttitkár a hozzá beosztott átképzéssel egy újításon fáradozott. A kikötésnél a hajókötclet eddig egy-egy vas köré tekerték, most csigákat szer. keszlenek oda, hogy ne kopjon a kötél. Négy ilyen csiga elkészítését vállalták hulladékanyagból. A tavaszi napfény csillogott a hajó frissen lestett részein. Tárnái Péter festő a felső fedélzeten dolgozott. — Mi újság Tárnái elvtárs? _ kiáltott fel Erdei Károly. — Készen lesznek-e határidőre, a festéssel? — Készen. Csak jó idő legyen! Tatnai elvtárs, az MSZT titkára éppen a,' felső fedélzet szélét festette, a párttitkár lent dolgozott és be-szélgettek. Az MSZT-szerve. zet munkájáról, a magyar-szovjet barátságról folyt a szó. Délben a DlSZ-litkár. Terhes Ferenc kereste a párttitkárt. — Halad-e az ifi-brigád a vállalásával? Ki nyeri meg a párosversenyt? A Visegrádi Hajójavító DISZ-esek? — kérdezte Erdei elvtárs. — Ml nyerjük meg! — De azért lehetne több ifi-brigád is a telepen. Alakítsanak Terhes elvtárs több brigádot, jobb fesz a munkakedv, magasabb lesz a teljesítménye aZ ifiknek. — Az irodára hívják Erdei elvtárs — zavarták meg a beszélgetésüket. Az irodában örömhír fogadta. — Megjöttek a kazáncsöveh — jelentették. A párttitkár egyenest az egyre, szépülő hajóra ment Csak leszólt a hajófenékre. — Megjöttek a kazáncsövek Vincze elvtárs! No, akkor negyedikére meg gyeztet meg örömmel az öreg ka* zánkovács. + A gyász keserűsége ülte meg valamennyiük szivét. Hihetetlen volt előttük a valóság: ma temették a nagy Sztálint. Figyelmesen hallgatták végig a gyásznagygyülést és megfogadták: Sztálin elvtárs szellemében úgy dolgozunk, ahogy csak erőnkből kitelik... A párttitkár a hajó mellett egy ladikban állt n hozzá beosztott álképzőssel. Húsz centis fenyőfái kellett a hajó peremén ál/urniök, hogy az elkészített csigát odaerősítsék. Az idő ismét rosszra fordult, a szél is fújt, eső, hő esett, a hullámok alaposan rángatták a kis ladikot a két ember alatt. Lassan haladtak a munkával. Nehezen lehetett a kijelölt helyhez hozzáférni a fúróval. — Jelölje meg a helyet szólt a párttitkár Vass Józsefnek —, hogy ha alulról fúrunk, akkor pontosan a telülíúrt résszel összetalálkozzunk. Addig hozok egy vastagabb fúrót. — és sietett a műhelybe Amikor a hajóról lejött, éppen Miklós János háromtagú le,mezélő brigádja cipelt egy öt méter hosszú vaslemezt. Erdei elvtárs segített nekik. Mire visz. szaéri a hajóra, a fiatal átképzös büszkén mulatta, hogy a rábízott munkát elvégezte. Tovább folytatiák a harcot, Vincze bácsi jött fel valamiért a kazánból. — Látom, kemény a fenyő, nem birtok el véle. — Dehogynem. Szépen haladunk — válaszolta a párttitkár. — De nemcsak ti haladtok — folytatta az öreg. — A felszabadulási héten már samottozzuk tr kazánt! — Tehát harmincadika elötl befutjuk a hajót, Vincze bácsi. — Be, ha mondom! A párttitkár hirtelen felegyenesedett. Mosolygott. — Látja, — mutatta az átfúrt fát, — mégis mi vagyunk a ke. ményebbekl Aztán felszerelték a csigákat. — A párttitkár és az átképzös határtelep is tartozik — éppen lent volt gatózott a vízen, a műhelyek előtt, lehet a hatósági próba is. — /e- idő előtt teljesítette feladatát. M T,