Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-19 / 66. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1953. MÁRCIUS 19. (Folytatás az 1. oldalról.) növeljék erőfeszítéseiket a tanulás, a termelés, a honvédelmi kötele zettségek terén egyaránt. Az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat egy másik módosító rende kezése megszünteti a jelenleg érvényben lévő országos lajstromot. Az országos lajstrom eltörlésével közvetlenebbé teszük szavazási rendsze. rünket. A dolgozók a képviselők kiválasztásában is érvényesíthetik akaratukat Igen fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak, hogy a megválasztásra kerülő képviselők számát ezentúl nem a választók, hanem a lakosság száma után állapí'ja meg, hiszen a megválasztott képviselők nemcsak a választókat, hanem a választókerület egész lakosságát képviselik A törvényjavaslat legfontosabb rendelkezése, hogy a jövőben képviselőt jelölhetnek a tö. megszervezetek, az üzemek, gépállomások, állami guzdaságok, lemelőszövetkesetek, a hlvafa. lok, itézmények dolgozói, va'ainint a fegyveres testületeknél szolgalatot teljesítők gyűlései. A Képviselők jelölésének ez a módja újabb lépés előre, olyan vívmány, amely a burzsoá-demokrácia virágkorában is elképzelhetetlen volt A széles dolgozó tömegeknek lehetőségei nyújt arra, hogy necsak n képviselők megválasztásában, ha. nem kiválasztásuknál is érvényesít, hessék akaratukat. Ez a rendszer lehetőséget nyújt arra, hogy a legköziil képviselőknek jelöljék azokat, akik legjobban kitűntek a nép iránti odaadásban, a termelésben va q helytállással, az állam irán'i köte. lezettségek teljesítésében. Pártunknak, kormányunknak ez a javaslata pontosan megfelel annak a ha. kor ezt ezért teszük, meit az ő munkájukon, példamutatásukon is múlik, hogy valóraváltsuk kormányunk é® pártunk nagyjelentőségű határozatait a mezőgazdaság fejlesztése terén. Tekintettel orra, hogy a jelen Sárí'i Róz9Í beszéde Az országgyűlés ezután áttért a > 1953 végére ÖO.OOO-ről kisdedóvásról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslatot Sárfi Rózsi előadó ismertette.A kisdedóvásról szóló törvényjavaslatot a kulturális bizottság letárgyalta és azt két módosítással el. fogadta — kezdte beszedéj Sárfi Rq_a magyar dolgozó ?fl miután felelte hogyan inoAw kniAtn I éhezett, nyomorgott H0r hy-Magyar Telje*. íow7-llS°n a tulmas arányú fejlődésnek, ami törvényjavaslat a néphntalom újabb , népünk politikai öntudatában az győzelmet, a demokratikus jogok elmult évek során végbement, j további kiszélesítését jelenti hazánk Bizonyosak lehe'ünk abban, hogy dolgozó népűnk — élve törvényben 6zentesitett jogával — olyanokat fog képviselőknek jelölni, akik magatartásukkal bebizonyították, hogy hűségesek népköztársaságunkhoz, nagy pártunkhoz, drága vezérünkhöz, Rákosi Mátyás elvtárshoz, (lelkes tapsJ A módosító törvényjavaslatban nem esik szó kötelességekről, de úgy hiszem, nem lehet kétségünk aziránt, hogy milliók tudják: a jogok kötelezettségekkel járnak együtt. Teljeg i bizonyossággal tudjuk, hogy a jo. gok kiszélesítésére nagyszerű, minden akadályt legyőző munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk tettekkel fog válaszolni, népgazdasági terveink teljesítésében és 'últeljesitésében, nz állam iránti kötelezettségek gyors, ponto3, határidő előtti teljesítésében. — T. Országgyűlési — A Jogi Bizottság javasolja az országgyű'ésnek, hogy a törvényjavaslat 7. paragrafusának 4. bekez. dését a köve'kező szöveggel fogadja el: „7. paragrafus (4) a választókerület lajstromára a Magyar Függet. lenségi Népfront Megyei (budapesti) Bizottsága a gyűlések által előterjesztett jelöltek közül javaslatot." minden becsületes dolgozója ©zárná, szabadítani" bennünket. Ez — a ra a törvényjavaslatot a Magyar tisztesség ne essék szólván — „szaFiiggetlenségi Népfront és a magam1 badság" a tőkések, nagybirtokosok nevében örömmé] elfogadom. Az országgyűlés az országgyűlési választásokról szóló jogszabályok módosítására vonatkozó törvényjavaslatot az előadó által előlerjesztett módosítással elfogadja. gyermekek túlnyomó öbbsége, így folytatta: Hazánk felszabadulása után hatalmas feladatok álltak előttünk a gyermekvédelem (erüle'.én. Fel k?l. lett számolni a mult rendszer bűnös poüttkájál és biztosítani kellett a gyermekek egészséges fejlődésének, védelmének feltételei!A hároméves ferv keretében államunk hatalmas összegeket fordított a gyermekvédelmi intézmények hátózajának megteremtésére. Ezen be. lüi újjáépítettünk ezerötven óvodát, fiOO napköziottbont. 48 gyermekeit, hont és több mint 20 gyermeküdülőt létesítettünk. Döntö lépést jelentett óvodáink fejlődésében 1948-ban az óvodák államosítása. Ötéves fervtörvényünk kimondja, tesz I hogy a dolgozó nép elsősorban a I munkásosztály munkaképességének, — Kérem a? országgyűlést, hogy családjának.^ egészségének védelmét a törvényjavaslatot a bizottság szélesebb dolgozó tömegek maguk módosításával fogadja el. (taps.) Kádat* István elvtárs beszéde Az országgyűlési választásokról' — Büszkén elmondhatjuk, hogy szóló jogszabályok módoeítására ifjúságunk él is azokkal a iehetovonatkozó törvényjavas'atboz el- ségekkel, amelyeket pártunk, korsönek Kádas István szól' hozzá. mányunk az ifjú nemzedéknek A javaslatnak arról a részéről nyújt, szeretnék beszélni, amely választói i Az a ludat, hogy elölte biztos a jogot biztosít minden olyan ma. ' jövő, hogy maga alakíthatja, ren. gyar állampolgárnak, aki 18. élet- dezheti be életét, családot alaévét a választás évének ianuár hó pithat, emberhez méltó, szabad e'só napja előtt betöltötte. A ja- élete1 élhet, újabb és újabb hős. vas'.at torvényerőre emelkedésével tettekre serkenti, többszázezer mngvar ifjút és leányt A törvényjavaslat, amely felett itt ért az a megtiszteltetés, hogy sza. | az országgyűjésnek döntenie kell, vát érvényesítheti az ország veze- r|jsrncr(;Re ezeknek az eredmények, tűsében, irányításában reki címerese annak, hogy ifjú_ Pártunk és kormányunk, mtota sá k m;ndj0bban betölti szerepét, népünk a Szovietunió. a nagy Sztá- nlirwlinkihh „ ista éDÍtés ro" szabndsag népünk lin segítségével a felcmc'kedés útjára lépet', minden erkölcsi és anyagi eszközzel támogatja ifjúságunkat. — Ámig n mi országgyűlésünk a . mindinkább a szocialista építés re" 68 *harucsapatává válik. Kádas István ezu(án arról be. szélt, hogy népünk ifjúságunk, nemzetünk legnagyobb ünnepére, Szovc-tunió példáját követve le- hazánk felszabadulásának 8. évfor dulójára készül. Ifjúságunk — elsősorban a mun. kásifjúság — úgy fogia legméltóbszállí'ia a választói korhatárt, hangsúlyozta Kádas István — addig a kapitalista országok if. MH júsáea nem szavazhat, semmi be- ba"n' megünnepelni ápri'li® étet, úgy leszótasa nincs az ország vezetésé- fügja kjfejezi köszönetét pártuniknek ügyeibe, saját életének ren- nak> Rdkosj elvtársnak hogy mind magasabb termelési eredményekkel, valólwn rohamcsapat módjára harcol a negyedévi terv teljesítéséért, a fel. dezésébe. Ezzel szemben n mi hazánkban az ifjúság soraiból nagy 6zámbnn kerültek ki az állami és politikai "^dulAsV bét sYkeráérV élet különböző területeinek veze-1"""* tői és irányítói. — Ifjúságunk tudatában van an_ - De még többről van szó. nem- - folytatta Kadas I* ván cMk arról, hogy a dolgozó és te. hogy az ep lomunfea fokozott eber nuló ifiúsáoot nálunk bevonják a seget követel. Nepunk es Ifjúságunk veze'ésbe. Ennél is fontosnbb, hogy ellenségei, ez amerikai imperialisták pártunk, kormányunk megteremti és fizetett ügynökeik a belső oszm'lnda'okat a feltételeket is, ame- tájyellenség, a klerikális reakció, a ivek lehetővé 'eszik, hogy fiatal, jobboldali szociáldemokraták es a jáink be is tudják tölteni azt a szerepet. amelyet e jogok számukra biztosítanak. — Még egy évtizede sincs, hogy ebben az országbnn a középiskolákba járó tanulóifjúságnak csak két és fél százaléka, nz egyetemeken és főiskolákon tanuló fiatalok 3.5 százaléka volt munkás s rsrasztszülftk gyermeke, Ma középiskoláink tanulóinak 66.7 százti'éka, az egyetemeken és főiskolákon tenuló ifjúságnak 56.7 «záza'éka munkás, és parasztszármazású. Szocializmust épi'ő hazánkban minden ifjú előtt nyitva áll a felemelkedés útja. cionista banditák hazánk szabadsága ellen törnek. Ezért az eddiginél még éberebbek leszünk, a hibák és építőmunkánk akadályai mögött az eilen. séget megkeressük és leleplezzük, bárhol i® garázdálkodjék. — Mivel az országgyűlési válasz, fásokról szójó (örvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó javas lat népi államunk demokratikus fejlődését elősegíti, hazánk felvirágozta lását szolgálja, mind a magam, mind pedig ifjúságunk nevében elfogadom. Kádas István nagy tapssal foga. dott beszéde után Nagy Dániel szólalt fel szolgáló intézmények fejlesztésére és létesítésére 1080 millió forintot keli beruházni, ebből 173,5 milliót kelj felhasználni az anya. és csecse, inővédeiem keretében szülőotthonokra. bölcsödékre, óvodákra. óvodai 119.000-rc férőhelyek kell emelni az számát. ÓvodahátózatunU nagyarányú fejlesztése sem teszi azonban lehetővé m nden dolgozó szülő gyermekének elhetyezését. Ezért kora tavasztól késő őszig a nagy mezőgazdasági munkák idejére a falvakban nyári napköziotthonok felállításáról gondoskodik kormányzatunk. Ezekben az intézményekben 61.000 gyermeket kívánunk elhelyezni 19ó!Vban. — A kisdedóvásrój szóló törvényjavaslat végrehajtása — folytatta Sárfi Rózsi — nagy és felelősségteljes feladatot hárít közoktatásunkra az óvónőképzés terén is. — Az elmúlt rendszer négy óvónőképzőiével szemben nép- demokráciánkban 22 óvónőképzőben 3 évg tanulnak a növendékek. A 22 hároméves óvónőképzőn kívül hat egyéves és 19 délutáni tanfolyamon tanulnak a jövő óvónői, összesen 1119-en. Óvodáink megtisztelő feladata, hogv az eddiginél eredményesebben érvényesítsék a szovje' nevetési tapasztalatokat, módszereket, azokat a módszereket, amelyekkel a Szovjetunióban a világ legnagyszerűbb ifjúságát és dolgozó^ nevelik. A benyújtott törvényjavaslat célja ktalakifanj az úitipusú embert, aki elért eredményeinket továbbfejleszti munkálkodik hazánk, nénünk ragyogó jövőjének építésén, aktt'v harcosa lesz a nemzetköziség nagv eszméinek. az egész világ dolgozói szabad ságának. Építője lesz azoknak Ővodahálózatunk fontosságának ' nagy eszméknek, amelyeket az emmegfelelően egyre nagyobb méretekben bővül, szélesedik. Az 1938-as évhez viszonyítva óvodáink száma majdnem megduplázódott. A minisztertanács február 8-án hozott határozata megszabja hogy beriség halhatatlanjai, Marx—En. gels—Lenin és Sztálin hagyott ránk örökse "-ül. Sírfi Rózsi végül a kulturális bizottság által javasolt két módosítást ismertette. Non György elvlárs beszéde — A kisdedóvásról szóló törvény, javaslat — kezdte beszédét — újabb bizonyíték amellett, hogy népi de. mokráciánk magasabbrendű társadalma? épít. Semmi kétség — folytatta Non György —, hogy napjainkban, a kommunizmusba való átmenet időszakában, amikor az anyagi és kulturális szükségletek kielégítését szolgáló javak az eddigieknél is jobban növekednek, növekszik a ellen, amely a kispolgári ég részben a parasztság köréiben még megvan. Ezek a rétegek a Horthyrendszerben és azelőtt az „egyké vei" és „egysével" próbáltak a maguk módján védekezni, menekülni a nyomortól, amelybe őket a tőkés rendszer kíméletlenül taszította. Ma a mi hazánkban mindenki számára biztosítva van a munka és a munkával arányos részesedés a nemzet jövedelemből. Megszűntek azok a népszaporulat is. A Szovjetunióban gazdasági viszonyok, amelyeknek a természetátalakítás sztálini terve, eredményeképpen divatba jött az amely további százmillió ember „egyke" és az „egyse" Meg kei] számára biztosítja a jómódú élet szüntetni a születések korlátezásáfeltételeit, a népszaporulat újabb nak gyakorlatát is, ami — mint a fellendülésének veti meg alapját. | mult átkos maradványa — még A mi hazánk a múltban az „egyke" mindig pusztít sorainkban. A szoés az „egyse'', valamint a világvi- 'ciaüzmus alapjainak lerakásával le. Nagy Dániel beszéde A legutóbbi válaszfások óta mezőgazdaságunkban is alapvető változta® következett bo — mondotta a többi között Nagy Dániel — Az 1949 évi választások idején még a szocialista mezőgazdaságnak csak a csírái, csak em előhírnökei voltak meg. Kevés állami gazdaság, itt-ott egy-egy termelőcsoport kezdte meg e harcot a régi rendszerrel szemben, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megvalósításúért. Ez a harc nem maradt eredménytelen, mert ma már országunk mezőgazdaságának több, mint 37 százaléka a szocialista nagyüzem keretében küzd a termelés növetéséért. Ezok az eredmények is szükséges, só teszik, hogy a szocialista fejlődésünknek megfelelően módosítsuk az országgyűlési választásokat szabályozó törvényünket. A felszólaló a továbbikban rámutatott arra, hogy a törvényjavaslat a demokratikus elvek széleskörű alkalmazását szolgálja, amikor lehetővé teszi, hogy a tömegszervezetek, üzemek, gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, hiva. tatok és különféle intézmények dolgozói, valamint a fegyveres testületeknél szolgalatot teljesítők gyűlése: képviselőket jelöljenek. Amikor a mezőgazdaság élenjáró dolgozóit, akik az állami gazdaságokban. a gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben, vagy minj egyénileg dolgozó parasztok példamutatóan dolgoznak — mondotta — beválasztjuk ez országgyűlésbe, akszonyia'ban is magas gyermekhalandóság országa volt. Népünk szereteti vezére, Rákosi Mátyás elvtárs az elmúlt év decemberében mondott beszédében az e téren bekövetkezett változásokról a köve'kezőket mondotta: „Az ezer főre jutó természetes szaporodás 1952-ben 47 százalékkal volt magasabb, mint J938-ban. Az ezer lakosra eső házasságkötések széma 20 százalékkal nagyobb, mint 1938-ban. A csecsemőhalandóság 1952_ben majdnem fele annak, mint 1938ban volt. De Rákosi elvtárs rámutatott arra is, hogy „A népszaporo- népek jólétét, szaporodását, addig döntjük iparunk, mezőgazdaságunk, művelődésünk fejlődésének a kapi. talizmus megszabta korlátai? Ezzel egyidejűlep. kell ledöntenünk a népszaDorulat terén ránkhagyoti korlátokat is a kártevő ellenség elleni fokozott harccal, fokozott felvilágosító munkával és fokozott anyaés csecsemővédelemmel. Ezután arról beszélt Non György, hogy míg a Szovjetunióban és a néni demokráciák országaiban állami vonalon is egyre fokozottab mértékben gondoskadunk az anyákról, a gyermekekről, elősegítve a dás aránya messze elmarad a Szovje'unió, vagy Lengyelország népszaporodásától. Ezen a téren nagy károkat okoz a lelkiismeretlen or. vosok és szülésznők garázdálkodása, a magzatelhajtás elburjúnzása-'" Rákosi elvtárs beszámolója azt a feladatot állította elénk, hogy fokozzuk a harcot a lelkiismeretéén orvosok és szülésznők garázdálkodása ellen. De ezzel egyidejűleg harcolni kell az egyke maradványai az imperialista országokban az ember-ellenes malthuzianista elméletnek a legvadabb „tanait" terjesztik, hegy leplezzék ez országok kizsákmányolt, tönkretett, nyomorbadöntött lakossága szenvedéseinek igazi okát, hogy előkészítsék a tömegeket az eddiginél is pusztílóbb világháborúra. Eisenhower uralamrajutása óta sokat hallottunk arról, hogy az új amerikai vezetők „fel akarnak uralmának visszaállítását, a történelmünkben eddig soha nem tapasztalt terrort jelentené, hiszen az amerikaiak szemében mi is nyugtalan nép vagyunk, le mertük, rázni a tőkések és nagybirtokosok, igáját, sőt merünk gyermekeket Szülni, bölcsödéket, új nupköziotthonokat, óvodákat építeni. Népünk természetesen megfelelően fogadta nz amerikai „felszabadítás"! tervet." Fokozta munkáját és el. szán'ságát a béke védelmére. A mi szabad népünknek nem kellenek a ievitézle't tőkések, nagybirtokosok, nem kellenek a magzatelhajtást, sterilizálást hirdető amerikai apostolok. A mi népünknek nem kell az amerikai rabság. Ez a törvényjavaslat újabb se. gitséget ad a dolgozó magyar anyáknak, fokozza a gondoskodást a magyar gyermekekről. Ujabb tégla a szocialista Magyarország felépítéséhez, a béke bástyájának erősítéséhez Ezért a törvényjavaslatot pártunk és magam nevében elfogadom. Dancs Béláné beszéde Non György után Dancs BélánA szólalt fel. — Tisztelt Országgyűlés! En is az óvodák kérdéséhez szere'nék hozzászólni. 8 gyermekes családanya vagyok és 6zeretnér» elmondani, mit jelent számunkra, sokgyermekes anyák számára az a nagyszerű gondoskodás, amelyet pártunktól, államunktól eddig kaptunk és állandóan kapunk. — A határozat minden sorából megbecsülés és tisztelet sugárzik a magyar anyák felé. — Nekem 8 élő gyermekem van — folytatta Dancs Béláné —, az elvtársak elhihetik nekem: tudom, hogy mennyi gond és fáradság a gyermek és azt is tudom, hogy mi minden kellett volna nekem, amíg azok a gyermekek felnevelkedtek. Hányszor gondoltam akkor arra, hogy most ez nincs, most az nincs — ez kellene, az kellene. De Bevallom: amikor a határozatot olvastam, magam is elcsodálkoztam mi mindenre nem is gondoltam, am:re a mi drága Rákosi elv'ársunk bizony gondolt Nem hiába nevezzük ő' a mi édesapánknak, tudja ő, hogy mi kell az anyáknak, a gyermekeknek, mi kell a fiatal házasoknak, mit kívánnak a munkásnők, mi dolgozó parasztasszonyok, mit szeret, nének az egyedülálló anyák. Jól ismeri a szívünk minden kívánságát. Újabb lépés ezen az úton ez a törvényjavaslat, amely a kisdedóvás minden kérdését szabályozza és a kisdedóvódai hálózatot még jobban kiépíti. — Innen mondok köszönetet drága Rákosi elvtársunknak, a mi szerelő édesapánknak, hogy ránk, termelőszövetkezeti parasztasszonyokra is gondolt a családi pótlék juttató, sánál. Valamennyi dolgozó parasztasszony nevében mondok köszönetet az ingyen csecsemőkelengyéért, a gondos orvosi felügyeletért és ezért a törvényjavaslatért, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy testben és lélekben egészséges és vidám gyermekeket nevelhessünk fel. — Mindez bennünket, dolgozó •parasztasszonyokat arra kötelez, hogy helytálljunk a termelésben és biztosítsuk a munkásosztály, dolgozóink számára a kenyeret, iparunk számára a nyersanyagot. — Ma öröm és dicsőség anyának lenni, gyermeket nevelni. Én is azok közé a boldog édesanyák közé tartozom, akiket pártunk és kormányunk a legnagyobb szert et tel és megbecsüléssel vesz körül. — Ennek a törvényjavaslatnak minden egyes pontját örömmel é3 köszönettel elfogadom a magam és a magyar édesanyák nevében Dancs Béláné nagy tapssal foga- , dot? beszéde után az orzággyűlés a kisdedóvásról szóló törvényjavaslatai a javasolt módosításokkal elfogadta, Dögei Imre elvlárs beszéde Az országgyűlés ezután az Alkotmány 24. paragrafusa új zövegének megállapításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A törvényjavaslatot Dögei Imre előadó ismertette. — A Népköztársaság Elnöki Ta. nácsánalc 1952. évi 21. számú tör. vényerejű rendeletével új minisztériumok rétesültek — mondotta n többi között. Ezek a minisztériumok a következők: felsőoktatási minisztérium, vegyipari minisztérium, a kohó- és gépipari minisztérium kettéválasztásából alakult általános gépipari minisztérium és kohászati minisztérium. — Minthogy az Alkot,.,ány 24paragrafusa tartalmasa a miniszr tóriumaink: felsorolását, szükséges. sé vált az alkotmány 24. paragra-1 dolgozó népünk gazdasági és kulttl. fusának az újonnan alakított minisz-1 rális életének további felemelkedését, tóriumokkal vaió kiegészítése, — ötéves tervünk végrehajtása Sorún a fejlődés üteme egyre inkább meggyorsul, a feladatok kiszélesednek. nagyobbak lesznek, az irányításnál; is tervszerűbbé, hatékonyabbá, sokoldalúbbá kell válnia. — A megnövekedett feladatok helyesebb elosztása, az egyszemély felelős veze?és elvének következetes érvényesítése tette szükségessé, hegy egyes, túlságosan sz'étágazó minisztériumok szétválasztásával új minisztériumokat hozzunk létre. — Ez a törvényjavaslat népgazdaságunk további megszilárdulását, hazánk védelmének, a béke megszilárdításának az ügyét szolgálja. Ezért kérem a t. Országgyűlést, hogy az alkotmány 24. paragrafusa új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslatot fogadja el. (Taps) Dögei Imre beszéde irtán az országgyűlés az alkotmány 24. szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslatot elfogadta. Ezután az egyes kitüntetések alapításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta az országgyűlés. A törvényjavaslat előadója Németh Imre volt(Folytatás a 3, oldalon),