Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-18 / 65. szám

' SZERDA. 1953. MÁRCIUS 303. 3 Erősítsék meg az egyszemélyi felelős vezetést, távolítsák el az ellenséges elemeket a DÉMA Cipőgyárból A DÉMA Cipőgyárban az elmúlt évi tervet túlteljesítették, de úgy, hogy hónapokon keresztül túlóráz­tak. Az -1953-as évre nem biztosi tolták a zökkenőmentes átmenetet, pedig már jóelöre tudomásukra ju. tott, hogy milyen modelleket kell gyártani ebben a negyedévben. Ez azt eredményezte, hogy a gyár dol­gozói adósak maradtak népgazdasá­gunknak. Január hónapbon 73.9 ízázlékos, február hónapban pedig különböző „objektív okok" miatt 80.26 százalékos tervteljesitést értek el. Az üzemben hatféle modellt készí­tettek januárban. Ezekhez o cipők, höz más-más színű és minőségű bőr re volt születés. Az anyagot nem kapták meg időben. Az tizem anyag­beszerzője, Andaházi László levelez, getéssel, udvarias telefonbeszélgeté­sekkel sürgette a nyersanyag szállí­tását. Később arra hivatkozott, hogy nz illetékes szerveket szükséges sze­mélyesen is felkeresni. Utjai azonban sokasor másfelé rezeitek. Egészen rövid időt tudott csaik sza. kítani arra, hogy a bőrök beszerzé­séről gondolkodjék. Az export gyárt­mányoknál fordult elő legtöbb eset. ben a nyersanyaghiány. De cz nem csoda, hiszen Andaházi horthysta katona liszt votl, akinek apja 50 hol. das kulák, őrá, a kulákcsemetére volt bízva hosszú ideig a nyersanyag beszerzése. Munkáját a vállalat ve­zetősége nem ellenőrizte és ezzel szabad kezet adtak neki ahhoz, hogy gátlója legyen a becsületes dolgozók munkájának. A lemaradás oka az is, hogy a művezetők som gondoskodtak az elő­feltételek megteremiéséről. Az el­múlt év decembere óta nem tartottak műszaki értekezletet, és nem vitatták meg a munkában felmerülő hiányos, ságoloat. Kakuszi Ferenc műszaki vezető elvtárs minden jószándék el­lenére sem tudla kellőképpen irá­nyítani és összefogni a művezető­gárdát, mert nem' kapott kellő segít, séget fe támogatást a válla'.atvezer tfeégtől a munkájához. Sok c se'ben az általa kiadott utasítást megvál­toztatták. Tóth Béla elvtárs, a vál­lalat vezetője nem. ellenőrizte Kaka. szí elvtárs munkáját és nem segítet­te őt a feladatok megoldásában. A DÉMA Cipőgyár főművezetője, Hajdú László, — kizárt párttag és volt tőkés — gátolta a tervteljesi­tést. A műszaki vezető utasítását nem hajtotta végre. Minden más munkát elvégzett, csak azt nem ami a hatáskörébe tartozott. A dol­gozók felismerték, hogy Hajdú László kerékkötője a tervteljesítés, nek és többszőr felhívták a váltalat vezet őség figyelmét káros munkájára. Ennek ellenére a vállalatvezető mégis őt küldte ef ar ra az értekezletre, ahol az üzemek számára a modelleket osztatták ki. Hajdú László 5—6 nehéz modellt is elfogadott, amely a cipő készílését még jobban mrgnehezítette az amúgy is gyakorlatlan munkaerők számára. Ugyanakkor például az egyik bu­dapesti üzemben mindössze 2—3 modell} gyártanak egyszerre. A művezetők az egyes üzemré­szekbe beérkező cipők számát, meny. nyiségét nem ellenőrizték. Jávorkai Gyula szabász művezető például a kivágott felsőrészeket rakosgatta sorba a ládákba, amikor ellenőrző munkát kell:tt volna végeznie. A dolgozók ebben az üzemréfzbzn ösz* szecserélték a munkálat és a cipő egyik részét rossz minta szerint •rabtik, ami nehezebbé tette a gyár­tást és fcátrá'talta a munkát. Egyes osztályokon felhalmozódott a fttkész 6ru, a másikon pedig nem tudtak fo. lyamaloaan dolgozni. A tűzőben a megengedettnél 4 ezer párral több felsőrészt tartottak víss-a em' majd. nem e~y hett munkát jelentett- En* n-k oka a munka szsrvere lenrége és az ellenőrzés elhanyagolása volt. Mindezek a mulasztások szociál­demokrata megnylvánilások. Pár­tunk Központi Vezetősége 1952. jú. nius 27-i ülésén Horváth _ Márton elvtárs a beszámolójában világoran rámutatott arra, hogy egyes üze­mekben „a terv gyenge teljesítése, a rangos seiejtszáza'ék. egyes réte­gek Trl't'kai magp'a-tása arra en. ged következtetni, ho-y egyi'rmá"ik. hab bizonyára szervezett ellenséges szociáldemokrata tevékenység fo­lyik. A DÉMA Cipőgyárban az anyagbeszerző bűnös mvtaeztása, a műszaki vezetőség rondatlinsá<m ar. kor már magasabb teljesítményt is elért. Széli Lászlóné 145 százaiákos eredménnyel dolgozott decemberben. Januárban 104 százalékra esett visz­sza termelése. A tűző üzemrész munkásainak Gaszman Edit — két éve kiemelt munkáskáder — bizo­nyította be 134 százalékos eredmé. nyével, hogy a munkaidő helyes ki­használásával a 100 százalékot túl lehet teljesíteni. A vállalatvezetés. * különöskép­pen Tóth Béla elvtárs nagy hibát követett el, hogy_ ezeket a lazasá­gokat: a munkavísszatartást, ame­lyek a szociáldemokratizmus meg­nyilvánulásai — elnézte fe nem tett semmit megszüntetése érdekében. Nem lépett fel határozottan azok­kal 6zetnben, akik elhanyagolták munkájukat. Beszélt a hibákról, de nem adott kellő támogatást a mű­szakiaknak ós nem vonta felelős, ségre őket a mulasztásokért. Azok­kal a dolgozókkal szemben sem tett 6eir,tmit, akik visszafelé húz­ták a termelést. Az üzemben lé­vő hiányosságokra a dolgozók többször felhívták Tóth elvtárs fi­gyelmét, de nem találtak meghall­gatásra azért, mert egyes osztályok munkáját nem ellenőrizte a válla­latvezető. Az üzemi pártszervezet látta a htbákat, de könnyen hagyta és el. siklott felette. Nem ellenőrizte a vállalatvezetés • munkáját és nem voltak elég éberek, pedig „tud­nunk kell — mondotta Horváth Márton elvtárs, — ha küzdenünk kell egyes munkásrétegek elnrara. dottságával. ha fontos harci kér­désként Petjük fel a munka, és bérfegyelem ügyét, ha a munka­versenv itt-ott formálissá válik, ha felüti fejét a demagógia, ha ellenséges kártevő munkában üt­közünk üzemeinkben — akkor nem. csak általában „polgári maradvá­nyokkal". hanem konkrétan szo­ciáldemokrata ideológiával, eset­leg szervezett szociáldemokrata te­vékenységgel állunk szemben." Atapos rendet kell teremteni a DÉMA Cipőgyárban. A pártszerve­zet hasson oda teljes erejével, hogy az ellenséges elemeket eltávolítsák az üzemből és felszámolják a Szocláldeorokra. tizimus káros megnyilvánulásait. Fokozzák az éberséget és tartal­mas felvilágosító munkával ma­gasabb termelékenységre 6erkent. sék a dolgozókat. A műszaki ve­zetés pedig álljon hivatása ma­gastatára. A DÉMA Cipőgyár dol­gozói nem maradhatnak adósak a tervteljesítéssel. Ennek érdekében a meglévő hiányosságokat e leg­rövidebb időn be'ől kl kell javi­taniok. Fokozottabb ellenőrzésre van szűkség minden területen a termelés zökkenőmentessége és a terv maradéktalan végrehajtása érdekében. Dolgozó népünk több, jobb mun­kával készül a felszabadulásunk nagy nemzeti ünnepére. Harcol, janak a DÉMA Cipőgyár dolgozói, a kommunisták és pártonkívüliek negyedéves tervük teljesítéséért, bírálják a hibát elkövetőket é« az eredmény nan marad el. Egy­más segítésével javítsák meg a terv teljesítési százalékot. A mü. szaki vezetés határozott Intézke­déssel segítse a dolgozók munká­ját. Ne várjanak a műszaki teltételek biztosításával a felszabadulási hét kezdetéig a Vasöntöde művezetői SORSOLÁS FLOTT lllltlllltllllll lltlIJIIlVlllllllTltlIVIIlflllllItlIIIIVIIt A szegedi járás dolgozó parasztjai sokszorosan visszakapták kölcsönadott forintjaikat A felszabadulás előtti Szeged 120 ezer lakoséból 40.000 a várost kö­rülvevő kiterjedt tanyavilágban élt­Ezeik túlnyomórészt néhány holdas kisparasztok, kisbérlők és agrár­proletárok voltak. A Horthy fasisz­ta kormányzat nem sokat törődött velük. 20—30 km-ről»keHett bejön­niük a városba, ha az adófizetést vagy más hivatalos .dolgaikat akar­ták intézni. Négy évtizedig hiába kérte a szegedkörnyéki dolgozó pa­rasztság a tanyai vasútvonal meg­építését, nem fogtak hozzá, mert nem látszott kifizetőnek Amikor pedig mégis elkészült a vasútvonal, az építési költséget a környékbeli dolgozó parasztokon behajtották A vasút megépült, de a túl magas díj­szabás mia t a dolgozó parasztok alig vették igénybe. A felszabadulás után a hároméves terv és az ötéves terv során meg­változóit a szegedkörnyéki dolgozó parasztok élete is. Nem kell már napokat eltötteniök hivatalos ügyek intézésével, mert a szegedkörnyéki tanyavilágban 13 úi köz-ég alakult. A távoli tanyákat új utak építésével hoz­ták közolei-b a községekhez. Csórva—öt'ö-nös—Puszt-mérges kö­zött 15 km hosszú. Zákányszék és Mérahalom közölt 8 km-es bekötőút épült. Rövidesen elkészül a Röszkét és Mórahalmát összekötő kövesút is. A nincstelen szegényparasztok mostoha körülmények • között ten­gették életüket. Az Országos Köz­egészségügyi Intézet 1938. évi je­lentése arról számolt be, hogy a szeged—álokházi dolgozó parasztok egészségtelen, nyirkos viskókban laktak, 10 család pedig földbevájt kunyhókban élt Átokháza ma már a múlté. Helyén Asotthatom terme­lőszövetkezeti községben a terv ajándékaként 22 egy. és kétszobás egészséges kislakás épült népi de­mokráciánk segítségével. A szegedi járás községeiben pe­dig több mint 400 család költő, zött eddig az eltéve terv fo'ya­mán épült kislakásokba. Az országépítő hároméves és az ötéves tervnek köszönhetik, hogy nem kell mar petróleumlámpa mellett vakoskodnlok a hosszú téli estéken, mert 12 községbe bevezették a villanyt. A szegedkörnyéki do'-gozó parasz­tok most a tervkölcsön hatodik sor­solása élőt* arra gondolnak, hogy érdemes volt kölcsönadni népi demo­kratikus áltamunknak, mert a köl. c'önadott össze~ef nemcsak pénz formájában kapják vissza, hanem már eddig is sokszorosan visszakap­ták a terv nagyszerű ajándékaiban A Szeged? Textilművek do gozói nagy érdeklődéssel vár ák a sorsolást A Szegedi Textilművek dolgozói lelkesen adták kölcsön forintjai­kat népi demokratikus államunk­ra mutat hogy e'tt tnd-to-an va-y K ^gy.egy kölcsönjegyzésko, önt'idaltanul szociátormokrala tévé- \£l°?ban /oM>. mint félMlfó fo kenv«é©*t fototattnk anmlv a torv Tinttal l^uttak hozzá orszáqép'.tő Kenvsc ToytaroaK, am .iy a I ötéves tervünk sikeréhez. Ebből az lemaradásához vezet. ,, összegből a sorsolások során már A musmViak s^erve-e'. 1-n munká , sok,,y nyer,ek vW nyeremmy ja m-ntf egyes do-ozókná' munfe- folmájában a terv ajtadttaibdl visszatartás mytat'-oro t meg. Ezek ^ az üzem miml6n d0!g0zója a dotaorék arról be-ététéghogv mn- | régzesQ't. A gyönyörű, kortaeru üzem — a hároméves terv hala. mas alkotása — az ötéves terv ga® e rom? é© r""i Wt elérni a szá-7 száratokét. Rózsa Ts'vén-'"> tű­zőnő is fgy ren'Hl-odort, engedett az ettrasfees kefotváreiak Naponta csőt' 80 pór fetaőrréz* törött meg. Később nz-ntain egyik nan-ól a má­sikra l'O préra ere-lte teppsítn?4. nyét. Ttar'ók T-'-áreié Is cté1- 89 százaié1,-ra Htesíftté normáiét ho. lott ugyanabban a munkában más­Most folyik 100 ezer forintos költ. ségpsl az üzem körnvékének par­kosítása. Számtalan olyan beruhá. záré eszközöltek, amelyek a dol­gozók egészségét védik, munka, körülményeit javítják. Az üzem dolgozói most nagy érdeklődéssel várják az ötéves tervkö'rsön fiatcdik sorsolását. A legutóbbi sorsoláson 13C-*m nyer­tek ki~ebb-nagyobb összegeket Már akkor is működtek a sorsolási ta-ácsadó bizottságok, amelyek. rek. tagjai néhány órán belül meg. folvamán tovább fejlődött. Az ét- állapították a nyerők neveit. E jól éves tervkölcsön jegyzése után lé. hevátt sorsolási bizottságok mintá. tesütt 160 ezer forintos beruházás­sal a harminckét gyermeket befő. podó üzemi bö'csöde, ezenkívül 1300 kötetes könyvtárat, kultúr. termet ® az üzem közvetlen szom­szédságában soortD&lvát kaptak. jóra most három ilyen tanácsadó bizottságot szerveznek 12 taggá'. Az ötezer íorintnál kisebb nye. reménirösszegeket mindjárt az üzemben az Országos Takarékpénz. tár tiókia kifizeti. A Szegedi -* Vasön'öde dolgozói a Sztálin Vasmű építőinek kezderaé" nyezéséshez csatlakozva elhatároz­ták, hogy a felszabadulási hét alatt magasabb teljesítményt érnek el. Je­lenleg az üzem átlagos napi tfjrvtel­jesítése 102 százalék. Ezl a felsza­badulási héten napi 105 százalékra akarják emelni. A formázok, a mag­készítők, előző napi termelésüket maguk mögöft hagyva készülnek, hogy ígéretüket valóra váltsá3k. Sebő Sándor például 238, Farkas Ferenc 222, Ernesz ödön 327 szfizalékra emelte eddigi termelését. Szeles Mi­hály selejtmentes munkával 190, Tóth Antalné magkészttő 187 és Péter Istvánné pedig 123 százalékra teljesíti normáját. , Az üzemben azonban még mindig nagyon sok a selejt Van olyan nap, amikor 10—15, sőt 23 százalékra is felemelkedik a selejtes öntvények mennyisége. Knál Tibor formázó nemrégen az élenjáró dolgozék közé tartozott. Az utóbbi időben azonban nagyon megszaporodott a selejtje. Egyik napon például 80 százalékot tett ki ez általa készített hibás önt­vény, holott a megengedett selejt­nek csak 8 százaléknak szabadna lennie. Ilyen hiba több dolgozónál is mutatkozik. A jó minőségű önt­vények érdekében a technológiai osoport vállalta, hogy műveleti uta. sítást( ad ki minden egyes munka­darab* készítéséhez, ez azonban még nem történt meg, a vállalt kötele­zettségüket elhanyagolták. A minő­ségi munka megjavítása érdekében, a Vasöntöde művezetői vállalták, hogy idejében gondoskodnak arról, hogy megfelelő .szerszám, minteszek, rény, minőségi homok álljon rendel­kezésére a formázóknak,-a magkészí­tőknek. Ezzel azonban „várnak" a felszabadulási hét megkezdéséig. Gátolja a termelő munkát az is, hogy a dolgozók munkabeosztását a csoportvezetők gyakran megváltoz­tatták. Ezzel az ellenőrzés is nehe. zebbé válik, de a munkások sem tudnak megfelelően helytállni • termelésben. Ez is egyik okozója an­nak, hogy a selejtes öntvény u meg­engedettnél jóval magasghb. A fiatalok munkájához is nagyobb* szakmai segítséget kell nyújtani, a több szaktudással rendelkezőknek. Sebő Sándorhoz hasonlóan a többi élenjáró dolgozók is munkamódsze­réi k átadásával segítsék az ifjúmul, kasokat a termelésben való fokozot­tabb helytállásra, hogy. a felszaba­dulási hét alkalmával ök is maga­sabb teljesítményt érjenek el. A fel. szabadulási hétre tett válta'ánikat a Vasöntöde valamennyi dolgozója csak akkor tudja teljesíteni, ha min­den műszaki előfeltételt biztosítanak számukra. A selejtes öntvények ké­szítőit meg kell büntetni, fokozni kell a felvilágosító munkát. A Vas­öntöde dolgozói nagy nemzeti ürme. pünket adott szavuk teljesítésével negyedéves tervük túlteljesítéséve], setejtnélküli öntvényekkel köszönt­sék. Oiításoklcal a felswttta-lu'foű hét ió ÍVVVYWWVYVYVYVYVYVVVVYY^^ Tízezer forintot kapott Polacsek József elvtárs egy újításért Az újítómozgalom évről-övre jobban fejlődik a MÁV Igazjgató­ságnál is. A dolgozók egyre több és értékesebb javaslatokat adnak be az újítási bizottsághoz. 6950-ben 420 javaslatot nyújtottak be és ebből 64-et elfogadtak fe be is vezettek. Ez 1987.95 forintos meg­takarítást eredményezett, 1951-ben már 416.896 forintra emelkedett az újításokból eredő megtakarítás. 1952-ben a bevezetett újítások áL Boídolt uJIUlOk Elírxjidu't lomból. Az igazgatóság központi dolgozói közül Lakató. Ferenc, Bo­rús Jenő, Kövesi István is segi tik javaslataikkal az április 4-i felajánlások teljesítését és a fel­szabadulási hét sikerét. Az elmúlt hónapban Polacsek József elvtárs műszaki felügyelő a szerelés vezetőség vezetője az általa benyújtott újítási javaslaté, val egy igen fo-ttos prob'^mM ol­dott meg. Eddig a va6Útt pálya veszélyes részei a « váltók, nem fsa 872 Ft. Az újítómozgalom fejlődése a MAV.nál. tal megtakarított összeg több, mint kétszeresére emelkedett az elözö évinek: 996 872 forinto® megtaka. rítást értek el. Ebben az évben január és feb­ruárban is igen értékes javastatot nyújtottak be az újítási bizottság­hoz, amelyek nagyban elősegítik az ápri'is 4-re tett fogadalmak va. lóraváltását, a fe'szabadulásl hét sikerét. Januárban 182-ből 32.6' vezettek be. Ennek elöka'kulá'.t megtakarítási összege 56.740 fo­rintot te,t ki Ebben a hónapban Soós György, a Szeged Fűtőház kocsilakatosa és brigádja járt áien ő.^ adták be a vasúti ko­csik " csapágyainak sajtolt vere­ték töréseinek megakadá'yozására vonatkozó újítást, amely országos je'entcsígű is. Februárban 191 Javaslat kö­zül 31-et fogadtak el és 24 van je­lenleg kipróbálás alatt. A vonta­tási osztály dolgozói veszik ki legjobban részüket az újitó.mozga. j voltok mcgtclelően biztosítva. Po. ' lacsek elv tár® ezt megoldotté úgy, hogy egy új berendezést készített, I amely megfelelően biztosítja és ellenőrzi azt, hogy az állomásba ,'be. és kihaladó vonatok csak a forgalmi szolgálattevő által ki­| je'ölt vágányra fussanak. Ez a , berendezés elönyösebb, azért is. mert lényegesen olcsóbban előál­lítható. A régi típusú, kevésbbé volt megbízható, addig ez telje, sen megfelel a követelményeknek és egy régebbi berendezés árá­ból hat újai tudnak előállítani. Polncs-k József elvtársnak az or­szágos jelentőségű újításáért első díjrészesként csütö-tökön ünnepé­lyes keretek között, 10 ezer fo­rintot nyú'tannk ál Ez az összeg csak eló'eg az újításért. A továb­biakban a megtakarítás értékéhez viszonyítva, még futtatásban ré­szesül. Ez i® bizonyítja, hogy ma megbecsülik és jutalmazzák az űji­tókat. •

Next

/
Thumbnails
Contents