Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-13 / 61. szám

2 PÉNTEK. 1953. MÁRCIUS 13. "" Jelentős balo.dali előretörés a vasőrnan meglar oli olaszországi Községi váias2taso on Róma (MTI). Az olasz baloldali pártok a vasárnap meg ártott Idő­közi községi választásokon 7 továb­bi községet hódítottak el a keres*, ténydzmokratáktól, Novara megyé­be a (Piemont tartomány) pl 26 községben voltak választások. Ézek közül ötben már odd.g is a balol­dali pártoknak volt többsége, de mo3t további hat községet hódítot­tak ol a kereszténydemokraták'-ól. Ujabb gyárleszerelések és tömeges munkáselbocsájtások. Llguriában folytatódnak n gyár­leszerelések és munkáseibocsétáaok. A bolzanetei Bruzzo vasgyár igaz. gatósága egy hét alatt 360 munkás, nak mondott fel. Az Ilva-művek savonai telepét leszerelik, többszáz munkás kerül az utcára. Mezőgazdasági munkások nagy bérmozga'ma. Február vége óta országszerte fel. lángolnak az olasz mezőgazdasági dolgozók bérmozgalmai Február 27-én, március H.án, 5-én és 7-én nagy mezőgazdasági sztrájkokra ke. trült sor az északolaszországi Emília Lombardia, Venet0 és Piemont tar­tományok 17 megyéjében. Ezekben a megmozdulásokban több mint 700 pzer mezőgazdasági munkás és ura. dalmi cseléd vett részt. Március 9­én, hétfőn hasonló megmozdulások, ra került sor a délolaszországi Apu. lia tartomány öt megyéjében, 350 ezer dolgozó résztvételével. Szerdán a bérmozgalomhoz csatlakoztak Lu­cán ia és Campania mezőgazdasági dolgozói, pénteken pedig hasonló megmozdulások várba'ók Calabria tartományban és a szicíliai Catnnia és Messina megyében. A sztrájkok időtartama általában 12 óra volt. A mezőgazdasági dolgozók e sztrájkokkal adnak nyomatékot an­nak a követelésüknek, hogy mara­déktalanul alkalmazzák a mezőgaz­daság [erén a családi pó'-lékokra. a munkanélküli segélyre, az anya- és gyermekvédelemre vonatkozó törvé. nyes rendelkezéseket és hogy a me. zőgazdasági dolgozóknak drágasági pótlékot fizessenek. Március 16-án Bolognában össze, ül a Mezőgazdasági Munkások Sző­vétségének központi bizottsága, hogy megvizsgálja a dolgozók köve teliseivel és harcaival kapcsolatban kialakult helyzetet. A szinkangi kikötőt — Kína egyik legnagyobb kikötőjét — átadták rendeltetésének Moszkva. A „Krasznaja Zvjezda" közli, hogy 1951 őszén megkezdték Tiencs intői 50 kilométerre délkelet­re a Pohaj-folyó torkolatánál a szinkangi kikötő — Kína egyik leg. nagyobb kikötője - építését. Az új kikötő Éazak-Kfnn gazdaság} köz­pontja lesz. Fontos szerepet keli betöltenie Kína bel- és külkereske­delmi forgalmának lebonyolításá­ban. A vízi- ég vasú[i vonalak ősz­ezekapcsolják a kikötőt azokkal a tartományokkal, amelyek -szénben, vasércben és sóban bővelkednek. Az új kikötő építésénél nagytelje­sítményű földkofrógépeket, fökh szivat'yúkat, emelődarukat, ekszka­vátorokat és tehergépkocsikat al­kalmaztak. Széles körben felhasz­nálták az élenjáró szovjet munka. módszereket is. Az alapvető műn­ké la[okat 1952* október 17-ére. tehát két és fél hónappal a kitűzött ha­táridő előtt befejezték, Kína új ki­kötőjét — a szinkangi kiköjőt — átadták rendeltetésének. Az építke­zés során 16 millió 954 ezer 379 köb­méter földet termeltek ki és bedolgoz­tak több mint százezer köbmé[ck­követ. Az új kikötő 18 négyzetkilóméter nyi területen fekszik. A kikötő egy­idejűleg négy 10 ezer tonnás óceán­járó hajót és öt háromezer tonnás hajót tnd befogadni. A kikötő felavatása alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen résztvevő építők üdvözlő táviratot intéztek Mao Ce-Tunghoz. (MTI) Az ENSZ közgyűlés március 10-i teljes iílése 1 New-York (TASZSZ). Az ENSZ-' közgyűlés március 10-én teljes ülést 'ártott, amelyen megkezdő­dött a következő kéidtó raegvi. tatása: „Az ENSZ titkárságának politikája az ENSZ személyzetével szemben." Az ülésen felszólalt Trygve Líe, aki törvényte'cnül foglalja el a fótitkár tisztét. Egész beszédében azon fárndo>zot', hogy igazolja az Egyesült Államok kormányának lórvény'aien beavatkozását a nenz­ze'közi 6zerv titkárságának tevé­kenységébe. Kénytelen volt felszólalásában beismerni, hogy munkájának első napjaitól kezdve több ízbon for­du'l nz Egyesült Államak kormá­nyához, különböző olyan kérdé­4s nlbhn dolgosok több mint 25 szazatékkal legyuzték túl a 3. államkölcsönt Tirang (ATA) Az Albán Nép­köztársaság gazdasági és kulturális fejlesztésének biztosítására kibocsá­tott 400 millió lek összegű állam­kölcsönt a dolgozók több mint 25 százalékkal jegyezték túl. A jegy­rés mindössze két napig tartóit. Ez Mö aia't a dolgozók 501,453,950 leket jegyeztek. Eisenhower 7 fizle'embert neveze t ki a „nemze biztonsági tanács" szakértőjévé (MTI) Az „AFP" jelenti Was­hingtonból, ho3Y E'senhowcr elnök szerdán „az üzleti világ hét jsmort személyioígét nevezte ki arra, hogy a „Nemzetbiztonsági Tanács" ta. nácsadói tocndőit lássák el. 6ckben, amelyek az ENSZ titkársá­gának személyzeté' érintették. Trygve Lie cinikus nyíltsággal ki­jelentette, hogy „előmozdította an­nak az elnöki parancsnak lehető leggyorsabb végrehajtását", amely „lojali'ási" vizsgálatnak veti alá az ENSZ-titkárság munkatársiit. Trygve Lie nem tudta eltitkolni, hogy a szövetségi nyomozó iroda az u'óbbi időben nyílta,) garázdál­kodik az ENSZ-ben, terjedelmes kérdőívek kitöltésére kényszerí­ti a munkatársakat, kivallatja őket és újjlemyomatot vesz róluk. Trygve Lie felszólalásával új­ból bebizonyította, hogy az Egye­sült Államok külügyminisztériu­mának ügynöke és minden eszköz­zel eiősegi'i azoknak az amerikai terveknek megvalósítását, amelyek célja, hogy a háború* gyújtogatok engede'mes eszközévé tegyék az ENSZ-t. Trygve Lie felszólalása után az ülést berekesztették. A kihúzásra kerülő kötvények nagy száma miatt korábban kezdik az Ötéves Tervköícsön sorsolasail Az ötéves [ervkölcsön hatodik sorsolásán minden eddiginél na­gyobb mennyiségű kötvény kerül hú­zásra, összesen kb. 392.500 db. Ezért az ogyee húzási napokon koráblxan kezdik meg a sorsolásokat. Március 19-én, csütörtökön délben 1 órakor ünnepélyes megnyitóval kez­dődik meg a sorsolás a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Az ünnepi megnyitó után azonnal megkezdőd, nek a sorsolások. Az első napon a sorsolás este 7 óráig tart, 20-án, pénteken és 21-én szombaton ugyan. ilyen időben, délután 1—7 óráig, vasárnap 22tén a sorsolás délelő|t 10 órakor kezdődik. Ezen az utolsó hú. záai naron sok nagy nyerem 'ny mellett sor kerül a 101.000 forintos főnyeremény kiserso'átára. Az Országos Takarékpénztárban erőteljes ütemben folynak a sorsolás előkészületei ..Marx Káró > 6!ele"-kiá!lítás a Munkásmozgalmi Intézetben 70 évvel ezelőtt, 1883 március 14­cn halt meg a tudományos szoeializ. mus megatapílója, Marx Károly. Halála 70. évfordulója alkalmából a Magyar Munkásmozgalmi Intézet ..Marx' Károly élete" címmel kiál­lítást reDdez, amelyet szombajon nyitnak meg. A kiállítás 5 teremben, gazdag anyaggal szemlélteti Marx Károly életét, tevékenységét, harcát a nem­ze'közi munkásmozgalomban, műkő. dóséncik világtörténelmi jelentősé­gél, a marxizmus hatását és elíer. jedéaét Magyarországon és szerte a világon. A kiállítás híven mutatja be Marx Károly életének és munkásságának minden esemérvét, megismerteii a magyar dolgozókat a diadalmas elmé­let megterem;őjével, nagy segítséget ad a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésének tanulmányozásához. Az amerikai kormány meataqadta az út'evé láttamozási Sámuel Silverman anqol munkáspárti képviselőtől London (MTI) Az amerikai kor­mány a McCarran-lörvény alapján megtagadja az úttevélláttamozást Samuéi Silverman munkáspárti kép­viselőtől. akit a Rosenberg-házaspár védelmére alakult bizottaág New. Yorkban tartandó találkozójára hív­lak meg, hogy annak főszónoka le­gyen. AZ AMERIKAI LÉGIERŐ ISMÉT BOMBÁZTA ÉSZAK-KOREA BÉKÉS HELYISÉGEIT Phenjan (TASZSZ). Az amerikai légierő egyre erősebben bombázza Észak-Korea békés lakott helyisé­geit. Március 7-ére virradó éjjel egy repülő-erőd kötelék embertc. len bombatámadást in'éze't a Dél­Phenan tartományban lévő Tedong megye 3 békés községe ellen. Az á'doratok legnagyobbrészt nek, gyermekek, öregek. A lakosságot erősen felháborítja az amerikai légikalózok újabb hal. lation gaztette. MAKARENKO Hatvanat évvel ezelőjt született. Ariton Szemjonovics Makarenko, a zseniális szovjet pedagógus. Mun­kássága új korszakot jelent a peda­gógia történetében. Makarenko át­törte a meghaladott Polgári nevelés bilincseit, az üre® spekulációk he­lyeit az élet, a konkrét társadalmi helyzet elemzéséből indult ki és megteremtene az elmélet és gyakor. lat alkotó egységét. Gyakorlati ne­velő-munkásságának eredménye 11 tudományos felkészültsége, széles­körű műveltsége támogatta, sikeré­nek forrása forradalmi, harcos len. diilete, a nép ügyébe veteti törhe­tetlen hite. Tudós, művész, gyakor­lati pedagógus volt egySzemélyben, mindenekelőtt pedig humanista gon dojkodású, hazáját mélységesen sze­rető, melegszívű ember. Elgondolá. sai életszerűek voltak, ezért közvet­lenül előrelendítették a szovjet ne­velés ügyét. 1935-bc-n tömören így Jellemezte saját munkáját: .Nevelői munkám harminc évén át kétszázezer feszült munkaórái él'em át s háromezernél több gyermek ment át kezemen. Én, a nevelő, az utóbbi tizenöt ével n kommunista nevelés rendszerének gyakorlati alkalmazására ós kiérté­kelésére fordítottam. Ehhez kísér, leti közösséget teremtettem nagy nehézségek árán és ez a közössé:; igazolta feltevéseimet." Makarenko valóban a • legnagyobb erőfeszítés, küzdelem árán teremtette meg gyermekközösségét. Elhagyott, el­züllött gyerekekből, fiúkból ós lá­nyokból szilárd, egységes kommunát kovácsolt össze. Belépésük pillán®, iától fogva nem kérdezte multjukat, „clőé]eiük"-et. Régi ruhájukat, ron­gyaikat nyilvános szertartás köze­pette elégették, s ezzel jelképesen egész multjuk ta hamuvá, pernyévé vált. A pedagógia jelenségeit váltó­zásaibam vizsgálta, előtte a gyer­meksorsok a közösség mozgó, alaku­ló kereteiben bontakoztak ki. A kö­zösség önkormányzata szilárd tradi. ciók és jelképek által megszabott módon működött a makarenkói tele­peken. Elítélte azokat, akik vétet­tek kialakult erkölcsi törvényei el­len. Éppen ennek ereje alakította azután át az egyes egyéneket, anél­kül. hogy csorbát ejtett volna sajá­tos egyéniségükön. A cél közös volt: becsületes, müveit dolgozóként épí­teni a hazát. A közösségben — ta­nítja Makarenko — nincs helye magányos, elszigetelt egyéneknek. Olyanok ezek, mint az ú( elszálló pora, vagy magányos rügyfakadás. Nincs elszigetelt egyéni sors, hiszen mindenki a nagy közösrég tagja, célja, érdeke megegyezik, egyénisé­ge itt bonlakozik ki. A közösségi gondolat azonban korántsem jelenti az egyéni ha jlamok törekvések mellő zését, c3upán azt, hogy ezeknek har móniában kell lenniük az egész nagy. átfogó közösség érdekével. A kö­zösségi nevelés módszere az egyén mpgbecsüiéoán, & közösségi háláson kívül az egyéni ráhatás fontossá­gának elismerésén alapszik. „Ko­runkhoz míl;ó, korzi szerecsen Il­leszkedő feladat — írja a nagy pe­dagógus — csak olyan módszer m:g­tcremiére lehet, amely ái'aiáno: és egyetlen, s ugyanekkor lehető éget ad minden egyes személynek, hogy kifejlessze tehetségé;, hogy meg­őrizze egyéniségét és haladhasson azon az út0n, amelyre hajlamai ve­zetik." Makarenko szerint minden gyereknek „utánozhatatlan hája" van, s ezért meg kell találnunk sa. játos személyiségéhez a hozzávezető kulcsot. Elítéli a merev, megdönt­hetetlennek vélt, dogmatikus mód­©zoreke(, s arra figyelmeztet, hogy mindig dialektikusan, a körülmé­nyeklöl ós lehetötágaktő], adottsá­goktól függően cselekedjünk. Egész pedagógiája a dialektikus módszer nagyszerű megtestesítője. Egyén és közösség egységére vall kiváló em­berismerete. Humanizmusával járt oPttmiz­mu&a is. Hitt az emberben, a szo­cialista, kibontakozó jövőben, az if­júság nevelhetőségében. Elvetette, visszauiaaítoíta a determinista ta­nokat, melyek szerint az ember sor­sa születésétől fogva végzetszerűen meghatározol1. Ha a társadalmi s anyagi feltételek ado;tak — hang. súlyozta — a nevelésnek hatalmas átalakító ereje terenvő erővé válha­Lik. Egész munkássága példázta ki­jelentésének valóságát. Makarenko nagy irő volt, igazi művészi erővel jelenítette meg könyvein kérésziül az egyre ala­kuló, változó, jellemben erősödő telepeseket. Sorai nagyerejüek, könyvei lebilincselő, izgalmas ol­vasmányt nyújtanak, esztétikai értékük magasrendű. Gorkij nagy. ra becsülte ezeket a könyveket a részben ezekből részben Iátega. tásai során vonta le elismerő kö­vetkeztetéseit Makarenko mun­kájáról. 1929-ben az „Eredmcnye­link" című folyóiratban elragad­tatással írt benyomásairól: „E telep növendékeivel négy év óta levelezek. Lépésről-lépésre meg­figyelhettem, hogyan változott he. iyesírásuk, hogyan növekedett szociális műve'tségük, miként bövüttek valóságismereteik: meg­figyelhettem, hogy a kis anarchia, ták, csavargók, tolvajok, zsenge­korú prostituáltak hogyan alakul­tak át derék, dolgos embereiké!" Ezt az eredményi csak olyan em­ber érhette el, aki nem ismert a neveié-ben lénvegtcien, elhanya­golható, jelentéktelen mozzanato­kat, egységes egészben és nagy szeretettel irányította a kialakuló embersorsokat. Fiatalon. 51 éves korában halt meg. Sirjánái összegyűltek volt tanítványai, orvosok, mérnö­kök, hős sztahánovisták, szakem­berek. Közülük egyik to'mácsol­ta egyszerű, megható szavakkal az' a legnagyobb elismerést, amit nevelő tanítványaitól kaohat: , Ma én az apámat vesztettem el." Makarenko éle'müve, egyénisége tiszteletet és megbecsülést, cso­dálatot és szeretetei vált ki be. 'ö'ünk. míi"vnr nevelőkből. Jrá6ai .felbecsülhetetlen értékűek szá­munkra, tanításait követjük. Ugy áll előttünk. mint o-*y C.-vpa­6zív. nkaraterős, becsületes, hiva. tácát fanatikusan szerelő ember. Humanizmusa, tanításának veleje oly egyszerűen s mégis mélyről tövő me'egséggel cseng ki Tgor 's társai c. regényének egyik mon. c'atából: „Legyetek igaz emberek!" Nevelő előtt nem lebeghet ennél szebb, ennél magasztosabb cék Geréb György főiskolai tanár LISZTES BENCE A „KONKRÉT" INSTRUKTOR Jongcso-szigetí vérengzések Phenjan (TASZSZ). Mint ismere­tes, március 7-én az amerikalak és liszinmaniftík a Jongcso-sz'geten lévő hadifogolytáborban vérfür- ! dő' rendeztek, amelynek során | megöttek 23 é9 súlyosan megse. j besitettek 42 hadifoglyot. Ezt a ! vérengzőt a „Koreai Központi j Távirati Iroda" je'entése szerint a tábor amerikai parancsnoka személyesen irányította. A fegy­ver! Ncn hadifoglyok ellen vegyi­fegyvereket alkalmaztak. A GYŰLÉS ül, Bence áll és b sz l. Bence hangja és a gyűlés gzuni iktatása hal­latta ik csr.k a teremben. — T hát elvtársak — he­szél LtaztC3 Bence, az in. s ruktor, monoton hangján, lassan, megfontoltan —, a-ntnt már hangoztattam, az első éa legfontosabb feladat a ta a::zi vetőmagvak te. szerzése. Ezt m'r.dcnk'.nek meg kel! érteni. A vetőmag mie'öbb"; fötábekerül'se égc. tő probléma. Aki nem szer­zi be a ve ömagot, az vető mag né'kül marad és vető. mag nélkül nem tehet'aratni Vetőmag n'lkül nem Ie~z az idén új vetőmag, de j' vöre rem tesz vetőmag nélkül ve­tőmag. M rt elvtársak! A terv teljesítése törvény. A törvényt pedig t'sztelnl keU. Éppen ezórt hassunk oda, hagy va'amennylen mllőbb fcesz-rezzlik a vetőmagot. Ktagucl I'lés f-ttiad és ijedten hajol oda Becskerc­kihez: — Szóttál valamit? — P zt. nem. A Lisztes e'- tár: beszél. — Mit irenJott? — Nem tudom. — Alikor te is biztos aludtál. tf Li ztes Bence pedig to­vább bszíl. — Minden becsületes dcl­gapó parasztnak eteé'rer.dű kötelessége t hát a vető­magvak mielőbbi beszer­zése. — Iíé-em L'~z!es elvtárs — s"ó' kexbe Nagyimre Já­nos —, én tudok megol­dó t... — Ne só'jon közbe az elvtárs — inti le Lisztes p' lns'raktsr —, maid én meg­adom a konkrét feladatot. — T hit na vonakodjék renkt, han m lelkesen lendüEUuk ha cba a fc'adatok m'c'.őbbi megoldásáért Tízzel be is fejezem a rövid bcrr;demet, mer ötre Ézrntmthálj telken kell tarnsm. — Az „Üi Vil'-ám" tszcs clnö' c, Györköst Ar.tr.j fe!­á'í és szó'. — No mcst l'plten k fel az eÍ7t"rs"k cs 'egyék meg f:Is ó""l tón kat LHztss riv. társ értékes rövid beszédé, vej kayc—la'bnn. — Én úgy grndo'om — áll f-1 Deák fsérdrr —. '-ogv mn'd tesz va'akng". Snksem vott ú-v, hn'-v vatehegy ne let4 v tea Persze, hogy he kell.. — Elvtársak! — áll fel II újra Ltss'.es elvtárs — nincs ha ogat.l va'.ó idő. Az elv. ti.ca; csak cs.'mbcrognaa a kcrd s körül. Konkréten ke'l most álast fog'a'.ni. Vagy szóljunk úg7, nhegy kell, vagy sehogy se, de lehető­leg r'öv'den. — Száctani ls kéne. mert eljár rz Idő — á'-l fel Ko. vács Vince. — Ne szuszog­junk Itt fél napot a gyűlés, scl Ogv gondolom, na. •. LISZTES BENCE feláll. Lscs'.tét'a a fe'szólaló' cs l3_ mét „rüvii" beszédbe l;ezd. „A vetés ha-ci fe'a 'at.. „Na kéalcktájünk..." .ne Cbö'yögjünk", ,.ne g:n 'o ­liozzunb, hanem haladékta. tenni hszzuk dü'őre a ve. tét", stb., r'b. Bzrce heszél. a hallgató­ság bóbiskol, az idő halad, szerény mlhályte'kieic prd'r vártáit B-ncét, a konkrét ,,tás bsSattő" instruktor:. Idő: negyed hal — Mi itt az „Uj Villámá­ba í va'a-ennyisn azt akar­juk — áll fel Gazdag And. rús —, hogy n szántást és a vette* mie'öbb ... — Etet.'rszk! Hagyjanak végre klbeczélri engem — mondia bosszankodva az in­struktor. — Nem e7Őzöm elegei hangoztatni, hogy a vetőmag beszerzésinek kér­dése harci feladat, tehát a vtéős'.ag rugalmas beszer­zése cs a vetés mielőbbi meg'ezd-sr, valamint a töb­bi tavaszi me őgaz 'a ági munká'.; hztúrídöre va'ó el. végzése... MÉG HARMINC PERC következik ezután. Minden­ki elalszik, hortyog, krá­kog, Ezuszag, aztán Bence befejez': — Tehát előre a vetésért elvtársa!:! Valaki fe'áll és odafordul az instruktorhoz. — Ugye Lisztes elvtárs, most a vetőmagvak bcsecr­zérévől volt ezó. am'ért holvan délben már kocsit is küldünk, — Elvtárs, ha flgve'te nz cl"ad:'.semit, megér he'ett belő'e mindent — vágott vissza keményen az instruk­tor. A hangos szóra Vadas Marci bácsi horkanva fel. riad. — U'rggel van? Kati add a p'tát... A fogság te~ran kifelé tn. dul. — Behozzuk mi azt mé^ hclnao délelőtt, htezen a mt érdekünk — mondják va'amennyten. — Ilyen ér­tekczle: helye t jobb lett vo'na £zá~taai.. • Lt ztes Bcr.ce Is öltözköd­ni kezd. Az l;!ő a!ap:.san „líireha'adt. és cz felmórge. DÍti egy kicsit Meg Is bí. rálja a cssnon vezetőtéré'­— Nsr.i ij értem, mi'-e. nek maguk c'vtáfoak. Miért nem tudják az dv'árcak ts th/cn rev'dcn megmagya­rázni az c'vtársaknak a ve­tőmag beszerzés-e& jelen­tő égit, retet én? — De Lisztes el társ — »ré t Györköst Antcl, a tszcs eln'.'k. — A tagsággal már mindent megbeszéltünk és megcr'e'tck •,, — A csmort tagtai — vág köeb • Liezte3 Bence, az instruktor — nagyon el vamak fásulva. Ne is be. szé'jen nek~m az elvtárs, n'nes bennük semmi lendü­let. cemmt lelkesedés. Miért vannr.k Itt az elvtársak, ha ne'-em keli felvilágosítani ő!set? — No, sraba-iság... (Szen'ni'tá'y'eleki dolgo­zó rarasztok, L'szfes Bence inlruktor e'vfárg — igaz egy ktasit késve —, de mindjárt ctt lesz.) - kl. -

Next

/
Thumbnails
Contents