Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-11 / 59. szám

' SZERDA. 1953. MÁRCIUS 277. 3 SztáSm nevével új győzelmek felé A szegedi üzemek lelkesen csatlakoznak a Sztálin Vasmű dolgozóinak felhívásához A SzegecH Kötél- és Hálógyár dolgozói szívből gyászolják szere­tett S/tál in elvtársunkat. Tudjuk, hogy kit vesztettünk el, kit veszteit a* egész világ munkásoszálya. De fedjük azt is hogy mi oz ő eszméi­nek és tanításainak szellemében dol" sózunk és ez arra kötelez bennün­ket, hogy még jobban fokozzuk munkánkat, még egységesebben és tömörebben Álljunk pártunk mögött és még elszántabban harcoljunk esz­méi, tanífisai győzelui'ért, a szocia­lizmus, a kommunizmus megvalósí" tásáért. A Szegedi Kenderfonógyár példáját követve csatlakozunk a Sztá.lin Vasmű építőinek kezdemé­nyezéséhez. — Vállaljuk, hogy: 1. Első negyedévi termelési ter. •vünket 106 százalékra teljesítjük és ezzel a népgazdaságnak 503.000 fo­rinttal löbb árut adunk. Az Űjszegedi Kender­Lenszö'ő Vállalat dolgozói örömmel csatlakoznak a Sztálin Vasmű építőinek kezdemé­nyezéséhez. Elfogadjuk a Szegedi Kenderfonó versenyfelhívását, amelyben szocialista versenyre hívja a csongrídmegyei üzemek dolgozóig Jól tudjuk. mit jelent számunkra a nagy Sztálin adta szabadság. Fel. szabadulásunk évfordulójára az or­szág többi üzemeivel együtt „Fel­szabadulási hetet" tartunk" Jobb és eredményesebb munkával köszönt­jük felszabadulásunk 8. évforduló­ját. Ügy dolgozunk, hegy mél ák legyünk a sztálini tanításokhoz. Vállaljuk, hogy: 1. Az I. negyedévi tervünket éa ezen belül a márciusi tervet is 97 százai'kos cikkenkénti tervszerűség, ge" teljesítjük. 2. Készsz ivet minőségi gyártá _ , , ,, , ,„ , , , sunk vonalán az eltérendő áruk 2. Az egy tel]esitendo munkaórára arányát februárral szemben 1.19 eső feljes termelési érték tervét 103 százalékra fogjuk teljesUeni. Est a munka jobb megszervezésével és a munkafegyelem további megszilár­dítdsával érjük el. , 3. A termelési költségeket SOOO forinttá! csökkentjük. Vállalásunk teljesítésévei, a „Fel­szabadulási munkájával százalékkal emelni fogjuk. 3. A hozzánk profilozott ponyva­szövő gépek teljes üzembeállítását áprilig 4-re befejezzük. 4. A nyári termelékenység csök­kenésének megelőzése érdekében vállaljuk, hogy a nedves felvetésre vonatkozó kísérleteinket április 4­re befejezzük és a nedvesen felve­j tett anyagot a szövődében két ki­hét" harcos, kemény sérleti „aocn kipróbáljuk, akarjuk április 4tét !, A munkafegyelem megjavítása .. , . , . , , , , , ... erdekeben fe fe'vilagosito munkán ünnepelni, hazánk, dolgozo nepunk ke-es,{ül bíztosítjuk a február havi A Szegedi Erőmű Vállalat dolgozói lelkesen csatlakoztak az első Sztálin Vasmű dolgozóinak nagyszerű kezdeményezéséhez. Mi­után erőművünk feladata, hogy a villamosenergia szolgáltatás za. vartakin legyen, dolgozóink fel. ajánlották, hogy a revíziós kar. bantartási munkálatoka' a III. számú turbinánál, valamint a 3. és 4. számú kazánoknál és a víz­lágyító készüléknél a „Felszaba­dulási hét" kezdetéig minden kö­rü'mények között elvégzik, hogy a termelő üzemek vittamosener­gia szolgálta'ását ezáltal is üzen*, biztosabbá tegyék. A kazánházi dolgozók felaján­lották, hogy a „Falszabadulási hét" folytán a megnövekedett villa, mosenexgia fogyasztás ellenére is tartják a kttóvateonkénti 12 kalória megtakarítást. Ezt a vállalásukat jelenleg 104 százalékra teljesí'ik. Erőmüvünk dolgozói Sztálin elv­társ iránti hűségük és ragaszkodá­suk kifejezéseképpen, hogy a „Felszabadulási he'et" méltóvá tegyék, ahhoz, akinek nevéhez ha­zánk felszabadulása fűződik, vál­A szegedi érteimiségi ankét elé teljék, hogy a Kovaljov-mozgal­®rök háláját a Szovjetunió és hal- elk'sük számának kétharmadra való mat minden erejükkel úgy való­hatatlan nagy Sztálin elvtársunk csökkentéséi március hónapban. sítják meg, hogy annak eredmé­íránt leróni. A Szegedi Kötél- és Hálógy&r 2 , dolgozói. Az üzem dolgozói nevében: Csóti József, párttitkár GáDlián Józsefné, ÜB-ti'kár Biczó György, igazgató nye is közelebb hozza a szocializ­mus megvalósítását. Pusztaszeri Játios Kimagasló eredményekkel ünnepe jük szabadságunk születésnapját Országunk minden dolgozója mély megdöbbenéssel fogadta Sztálin elv­társ haláláról szóló hírt. Az üzemek dolgozói egyemberként elhatározták, hogy még szorosabban tömörülnek a nagy párt mögé, amely Sztái n elv­társ tanításával edződött legyőzhe­ietlenné. Minden erejükkel harcol­nak az ötéves terv sikeres megvaló­sításáért, szocialista hazánk megte­remtéséért. A Szegedi Bútorgyár üzemrészei­ben munkapadok mellett március 6-án fogadalmak hangzottak el. Az üzem dolgozói megígérték, hogy Sztálini őrséget tartanak, hogy t öbb termelésükkei bizonyítsák be határ­talan szereletüket és ragaszkodásu­kat Sztáin elvtárs iránt. Már az első nap munkájának út sikereivel bizonyították be, hogy most még odaadóbban akarnak helytállni a termelte front­ján. 7-én reggeltől délután 2 óráig globálisan 116 százalékos üzemátla­.got értek el, A vállalat dogozói 9-én, a nagy Sztálin teme'ése nap­ján megfogadták, hogy még elszán­tabban és keményebben fogják meg szerszámaikat és még hívebben s következetesebben valósítják meg Sztálin elvtárs tanításait. Ezen a napon globálisan 131 százalékra teljesítették tervüket. Dinnyés Ágostonné a pártnak és drága Sztálin elvtársnak adott sza­vát becsülettel valósította meg. 7"én 160 százalékra teljesítene normá­ját s 9-én 226 százalékkal tört élre a Sztálini Őrségben. Nagyon sokan követték Dinnyés elvtársnő példá­ját s még soha nem látott eredmé­nyele születtek meg. Mészáros Mi­hály a Sztálini őrség első napján 161 százalékot ért el. 9-én ezt az eredményt 200 százalékra fokozta. Hoff Ferenc nzelöjt 108 százalé­kos átlaggal dolgozott. Társaival együtt fette meg fogadalmát, hogy emeli teljesítményét. A következő napon munkájához az eddiginél szorgalmasabban kezdett. Az ő igyekvése sem volt hiábavaló: ter­melési eredményét 155 százalékra emelte. Dezső Zsuzsanna 103 szá­zalékról 134 százalékra fokozta napi teljesítményét. Bodó Mihály szta­hánovista marós 6-án fogadalmat teft: — Sztálin elvtárs iránti hálám jeléül vállalom — mondotta —, liogy április 4"re, hazánk felszaba­dulása ünnepének tiszteletére 11 na­pos tervelőnyt szerzek, — Bodó elvtárs attól fogva megkétszerescde[t munkalendülettei végezte munkáját. Tegnapig 12 napos tervelőnyre tett szert; 9én a Sztálini őr:égen 150 százalékot ért el. Azüzcimben a Sztálini őrség első napján 12-en 100 százalékot telje­sítettek. A sztahánovisták és élen­járó dolgozók azonnal segítségükre siettek, s 9-én csaknem felére csökkent a 100 százalékot és a 100 százalékon alul teljesítők száma. Hége.'t József, az összeállító üzemrész dolgozója Bálint Fercncet patronálta, aki az­előtt a 100 százalékot alig érte el. Hcgart elvtárs tanítása nyomán 9 én Bálint Ferenc túlhaladta taní­tóját: 176 százalékot termelt. Ugyancsak kimagasló eredményeket értek el Szalma. János 155, Faragó Gáspár 144, Méhes József 153 szá­zalékos teljesítményével. Molnár Árpád, a Il-eg gépierem műveze'ője elmondotta,' hegy dolgo­zótársaival együtt jó munkájukkal erősítik minden nap és minden órá­ban népünk megbonthatatlan barát­ságát Sztálin népével, a kommu­nizmust építő Szovjetunióval. Mol­nár elvfárs megfogadta, hogy min­den erejével arra törekszik, hogy biztosítsa dolgozótársai számára a zavartalan munkamenetet, hogy a március 20-tó| áprüi3 4-ig tartó „Felszabadulási Héten" kimagasló eredményeikkel legyenek méltók ah­hoz, akinek nevéhez hazánk fel­szabadítása fűződik. A Szegedi Bútorgyár dolgozói a pártszervezet segítségével, a műsza­ki, vezepők gondos támogatásával nap, mint nap emelik teljesítményüket. Megfogadták, h0gy a közelgő „Fel­szabadulási Hél"-en olyan eredmé­nyeket érnek el, amelyekkel mé]|ón ünneplik április 4-ét, szabadságunk születésnapját. Meg kell gyorsítani a tavaszi munkákat! A megyei tanács mezősazdasáei osztálya kapkodás helyett szakszerűen irányítson Számtalan példával bizonyítható, hogy a korai vetés bővebben gyü­mölcsözik, mint a késői. Sokan megértették ezt megyénkben, külö­nösen termelőszövetkezeteink Ezért az igyekezet, hogy minél előbb el­vessék a tavaszi magokat. Ennek ellenére súlyos lemaradás mutatko­zik a vetésterv teljesítésében: a tavaszibúzából megyénk terü­letén eddig mindössze az eló'. Irányzatnak csak 29.6 százalé­kát vetették el. A legtöbb tavaszibúzát a szentesi járás vetette el. Az utóbbi napokban jó munkát végzett a makói járás is. A csongrádi járás 185 holdat, Sze­ged város 110 holdat, Hódmezővá sárhely 105 holdat, a szegedi járás pedig 88 holdat vetett el- A legna­gyobb- lemaradás tehát a szegedi járásban mutatkozik. Az elmaradásnak egyik legfőbb oka. hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztálya nem tudja átfogóan Irányítani a munkálatokat Az elmúlt napokban Varjú Ákos ©Ivlárs, a földművelésügyi miniszté­rium kiküldő'te megkérdezte Nóvák Károlytól, a megyei tanács növény, termesztési főagronómusátó': ho­gyan halad a megyében a tavaszi szántás-vetés? — Fogalmam sincs elvtárs — ez volt a válasz. Kérdezzük ezek után: ha nem tudja a megyei főagronómus, hogy ©gyes járásokban, községekben hány holdat szántottak már fel és meny­nyi gabonát vetettek már el — ak­kor ki tudna más fölvilágosítást adni ? Nóvák Károly főagronómus nem jó gazdája a területének! Ahe­lyett, hogy tervszerűen dolgozna, jó veze'őhöz méltóan higgadtan, megfontoltan, de határozottan irá­nyítaná kenyércsatánknak ezt a döntő szakaszát — kapkod. Tájéko­za'lansága következtében nem is tudja segíteni a járási tanácsok munkáját. A főagronómus későn adta át a Terményforgalmi Vállalatnak a termetészövetkezetek tavaszi­búza Igénylését is, mert nem ismerte — pontos terv hiányá­ban — a termelőszövetkezet szükségletét. Csak nemrégen kezdte meg a tava­szibúza igénylését. Még március 9­én is 95 mázsa 70 kilogrammot igé­nyelt a szövetkezetok részére, hol­ott már a búzának legkésőbb 10-én földbe kellett volna lennie. Idejében megkapta a földművelés, ügyi minisztériumtól az utasítást arra is, hogyan intézkedjék az egyéni termelök tavaszibúza vető­magjának igénylésére. Azonban itt is hibát követett el: a Terményforgalmi Vál'alatnak nem mázsa tételben jelentette be a szükségletet, hanem csak a községek tervét küldte át hol­dakban átszámítva. (Megjegyezzük: ezt a tervet is rosszul bontották fel a községek és városok között.) Ennek következté­ben előfordult, hogy különösen a nagyobb városok jelentős mértékben kevesebb tavaszibúzát kaptak a zsükségletnél; ugyanakkor a kisebb községek többet. Hódmezővásárhely például 847 mázsa helyet'- mindösz­sze 247 mázsa vetőmagot kapott, ugyanakkor Csanytelek szükségle­ténél többet. A gépállomások gyenge munkája következtében gyengén halad a me­gyében a szántási munka is. A ma­kói-járás 31.4 százalékig teljesítette szántási tervét, Szeged város 25-2 a csongrádi járás 24.9, a szegedi járás 13.9, Hódmezővásárhely 3.4 százalékig. A legnagyobb lemaradás a szentesi járásban van, mert szántási tervét mindössze csak 3.2 százalékban teljesítette. Meg kell gyorsítani községeink­ben a tavasziárpa --©tését is, mert a tervtoljesífés eddig mindössze 6.7 százalékos. FELMÉRHETETLEN az a válto­zás, mely hazánkban a felszabadu­lás óta végbement. Elmaradt feudá­lis agrárországból ipari állammá lőttünk, három-, majd ötéves ter­vünk során erőműtelepek, gyárak épültek és termelnek, elmaradt me­zőgazdaságunk gépesítése évről-évre fokozottabb ütemben folyik, terv­szerűen emelkedik a termelőeszkö­zöknek, fogyasztási cikkeknek évente előállított mennyisége és nő evvel kapcsolatban a dolgozók élet­színvonala. Hatalmas a változás kulturális té. ren is. Nem arról akarok most szó­lani, hogy erősen megnövekedett számú közép- 03 főiskoláink pad­jaibán, laboratóriumaiban mind jobban megközelíii a munkás, 'és pnrasz'származású hallgatók lét­száma a százalékarányuknak meg. felelő hányadot, hanem arról a minden pedagógust igaz örömmel eltöltő tényről, hogy jelentékenyen megnövekedtek a dolgozó tömegek kulturális igényei is Szempontunkból, a nép hivatásos nevelőinek szempontjából a felbe­csülhetetlen ajándékok között, me­lyet felszabadítóinktól kaptunk, egyik kimagaslóan legjelentéke­nyebb az a lény. hegy eltűntek a kirakatokból, tanítványaink, gyer. mekeink kezéből a fertelmes, er­kölcsron'ó ponyvák a gyilkosságok, nak, bűnbarlangokrak, gengszterek, film- és egyéb sztárok torz életé, nek ifjúságmérgező „Irodalmi" fel­dolgozásai. i A ponyva nálunk, Magyarorszá­gon csalt a kapitalizmus dekadens | kultúrájának térhódításával válotf j nép. és erkölcsrombolóvá hiszen egvkor Fazekas Ludas Malyiját, Petőfi, Arany, Sárosi műveit, Jó­kai írásait ponyván tették n nép számára hozzáférhetővé. Ezt a ne­mes ponyvát züllesztették, amerikai mintára, erkölcsrombolóvá, hogy ez utóbbi mérges dudvaként _ elbur­jánozva szorítsa ki a ponyváról a tényleg népnevelő irodalmi termé­keket. Könyvkereskedők, dohány­I árudák, könyvkötesönzők kirakatai­ban mind nagyobb tömegekben je­lentek meg a detektív és gengszter, regénvek s vitték a mételyt, sainos, nagyobbrészt fiatalkorú olvasóikon i keresztül a do'gozó rétegekbe. ! EZ A VÉSZES KÓR a felszaba­dulás óta nyomtalanul el'ünt. A ki­rakatok n mult és nanjaink haladó íróinak remekeitől terhesek, de kí­nálnak bőven pol'tikai, közgazda­sági, természettudományi ismeret­terjesztő muníkákat is. Arra az ál­lításra. hogy népünk nem szeret olvasni, élénken cáfol reá az emlí­tett művekből nap mint nap elkelő jelentős mennyiség. Veszik, olvas­sák, tanulnak. Az ismeretterjesztő irodalom sem gyökérnélküli nálunk. Hány kiadás fogyott el például Hermán Ottónak a nép számára remekbe készült mű. veiből. Ugyan így fogyott volna más ismeretterjesztő mű is. ha él. vezhetően fett volna megírva, ha akad- volna kiadója, ha a kiadók törődtek volna az ipari dolgozók parasztságunk kulturális idényeivel is s a könyvkiadást ne esek hasz­nothajtó üzletnek tekintették , volna. Igen. népünk szeret olvasni, vá­gyik tanulni. A felszabadulás óta eltett évek' megmutatták, hogy azoknak a könyveknek, azoknak az előadásoknak, melyek tényleg a dolgozókhoz szóltak, mindég volt 'és van' olvasójuk halVetóságuk és hogy hasznuk felmérhetetlen. NEM TAGADHATJUK azonban, hogy mind az előadásoknak, mind a kiadványoknak voltak és vannak hibáik és hiányosságaik ls. Hibá­juk a -tervszerű'lenség, szervezet­lenség. Különböző rendezésekben egy-egy probléma többször, máa viszont egyáltalában nem került a dolgozók elé. Sem az előadások, sem az ismeretterjesztő munkák, cikkek kiadása nem volt koordi. nálva, fedések és hiányosságok egy­aránt mutatkoztok. De íalán ennél is nagyobb hiba, hogy távo'ról sem használták fel azokat az igen je­lentős erőket, kutatókat, tanárokat, kiváló műszaki 'és gazdasári szak­embereket, kiknek kétségkívül lett volna értékes mondanivalójuk a dol. gozó romegek felé. A Szovjetunióban 1947-ben „Po­litikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társa.s'.g''-öt alakítottak, melynek a kiváló tudós, Oparin akadémikus az elnöke és mely a szovjet értelmiség élenjáró szemé­lyiségéit sorolhatja tagjai köze. A Társaság hatalmas kollektívába fogja össze a kutatók, előadók leg. jelesebbjeit 'és mint koordináltan működő központi szerv, pontos, előre elkészfteit terv szerint szer­vezi meg előadásainak, kiadványai­nak sorozatát, A kiadványok négy sorozatba jelennek meg: társada­lompolitika, természettudomány, technika, mezőgazdaság. Az immá­ron hatodik éve működő Tár aság hatalmas siker© ösztönözte a Len. gyei., Román-. Csehszlovák-, sőt legújabban a Kínai Népköztársasá­got is hogy szovjet példa nyomán, hasonló Céllal szintén megalakítsák Ismeretterjesztő Társaságukat Rákosi Mátyás elvtárs 195? de­cember 15-én az országgyűlésben elhangzott beszédében mondotta ..... dolgozó népilnk kulturá'P- igé­nyei oly gyorsasággal rme'k-dnek. hogy bár a népművelési munka te. rén mind mennyiségben, mind ml. nőségben jelentős eredmény eket ér. tünk el, még mindég messze lema­radunk a rohamosan növekvő köve­telmények mögött." EZ A TÉNY indította Tudomá­nyos Akadémiánkat, hogy február 25.én ankétra hívja össze ér'e'misé günk képviselő t. Az ankétot az Akadémia elnöke. Rusznyák IsH-án nyitotta meg, majd Törő Imre Kossuth-díias akadémikus ismer­tette az Ismeretterjesz'ő Társulat megalakulásának szükségességét. Előadása nyomán tömegesen jelent­keztek a hozzászólók. A hozzászó­lásra jelentkezettek tömege és az el. hang'Ot'- hozzászólások mindennél ékesebben bizonyították, hogy ér­telmiségünk átérezte a Társadatom és Természettudományi Ismeretter­jesztő Társulat megalakításának szükségességét A hozzá-zó'fek kö­zött egyetemünk rektora, Fcdor Gábor Kossuth-díjas akadémikus ígéretet tett az Ecetem processzo­rai részéről a Társulat céljainak erőteljes támogatására. Szombaton, március 14-én Szege­den megrendezésre kerül az értel­miségi ankét. Az értelmiság álljon minden tudásával, képességével a Társulat mellé, • segítse cél tat el­érésében munkájával, vállalásaival. A dolgozók jelentsék igényeiket. _ óhajaikat, hogy ezeket tőlünk *el­he'ő legjobban programmszerűleg mihamarabb kielégíthessük. Koch Sándor, egyetemi tanár Pártunk és kormányzatunk újobb ajándéka: Megnyílt a Lenin utca és a Klauzál tér sarkán lévő új csemegeüzlet Pártunk és népi demokratikus kormányzatunk, a dolgozók egyre növekvő igényeinek kie|ígí;ése érde­kében újabb és újabb üzleteket, áru­házakat létesít azért, hogy a mun­kába menő, illetve a munkából jövő dolgozók minden zavar nélkül, gyorsan szerezhessék be a szüksé­ges élelmiszereikel. Az utóbbi évek alatt számos új népbolt, áruda és áruház nyílt meg Szegeden. Mosf nyitották meg a Lenin utca és a Klauzál-tér sarkán lévő hatalmas, kél utcára nyíló cse­megeüzletet, amelyben a dolgozók a gyümölcstől kezdve, a süteményekig, a kenyértől a készételekig, minden szükséges élelmiszert bevásárolhat­nak. Az új csemegeüzlet létesítése te kormányzatunk tervszerű gazdál­kodásának eredménye, ame'y fényes bizonyítéka annak, liogy hazánkban tervszerű beosztással olyan árubő­ség van, amelyet egyeden kapita­lista állam sem képes feimu'atnf. Az új üzletot már az első napon is többezer dolgozó hVogaRa meg és vásárolta be a szükséges élelmisze­reket. A ,Belkereskedelem kiváló dolgozója"-cimérl küzdenek a kereskede em dolgozót A belkereskedelem versenymozgatt mának továbbfejlesztését segíti elő a minisztertanács újabb határozata, amely szerint a jövőben a „Belke. r©skede!em kiváló dolgozója" címé­vel tüntetik ki a kereskedelem leg­jobb dolgozóit­Elsőízben épr lis 4-én. felszaba­du'ásun1 évfordulóján osztja ki a belkereskedelmi miniszter a kitün­tetéseket a szakma leg'obbjainak. A „Belkereskedelem kiváló do'go. zója" cím a fogyasztókkal szemben tanúsított példamutató magatartás­sal, a szocialista vagyon megőrzé­sével nyerhető el. A minisztertanács ha'ározala a kere kedelmi dolgozók megbecsülé­sének újabb megnyilvánulása.

Next

/
Thumbnails
Contents