Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

VASÁRNAP, 1933. MÁRCIUS i, 5 FAKLYALANG Illyés Gyula drámája a szegedi Nemzeti Színbázban Illyés Gyula új drámája 1849 augusztus 10-ének éjszakáján, a szabadságharc történetinek tragi­kus időszakában, a fegyverletétel elölt játszódik. A cári csapatok és Haynau katonái már az ország nagyrészét elfoglalták. A magyar haderő egyrésze Temesvárnál csatá­zik, a másik élén Görgey vonul Aradra, hogy a2 olt tanácskozó kor­mánytól a fővezérséget magéinak ki. Gorgey árulásának szükségszerűsége abból következik, hogy ez a néptől idegen, a forradalmi hadviselési módszerekel elítélő önző, karrierista került forradalmi hadsereg élére. A drámai második felvonást idilli utójáték követi. Ez a rész arról tesz bizonyságot, hogy Kossuth emléke és tanítása elevenen él n magyar nép, a „kisemmizeti milliók" szivé­ben, hogy Kossuth ügye nrm ér vé. Kossuth (Inka László) és Görqey (Miklósy György) felvonásban. kényszerítse és azután letegye a fegyvert az orosz hadak előtt. A minisztertanács ebben a helyzetben ül össze, hogy döntsön a fővezérlel ügyében. A végső döntést azonban Kossuthra ruházzák, aki mielőtt ha­tározna, mégegyszer beszélni akar Görgeyvel, hogy armak a szivébe lásson, s meggyőzze: a nemzettől kapott kardot mindhalálig a nemzet életéért kell forgatnia. Ez a Kossuth és Görgey közötti találkozó a dráma magua. A „Fáklyaláng" nem az első drá­mai megfogalmazása ennek a talál­kozásnak:. A „Tüz.Víz"-ben dolgoz­ta fel Illyés először ezt a gondola­tot. A ,fáklyaláng" azonban lé­nyegesen több, mint a „Tűz.Víz" át­írása. Illyés új drámája tömörebb, sokatmondóbb, eszmei tartalmában magasztosabb az előbbinél. Kevésbbé lényeges változtatás, hogy például a „Tüz-Viz"-ben Görgey is részt­vesz a minisztertanács ülésén, a ,JFáklyaláng"-ban nem, az azonban már fontosabb, hogy amabból hi­ányzik az ezt előremutató, a szabad, sóghnreot, a jövő, a nép szempont­jából értékelő mondanivaló: a „Fák. lyakbig" költői szépségű utójátéka. Illyés drámájában sok az elkép­zelt etem. Ilyen például- Kossuth és Görgey találkozása. Az író módsze­rére azonban jellemző a történetírói alaposság. Görgey például azt mondja a darabban magáról, hogy soha nem ismerte a félelmet: ezek Görgey szavai. Jóval a szabadság­harc bukása után mondta el őket egy interjúban. Az utójátékban Jó. ss'i — aki egyébként élő alak volt — egy Orosházán történt epizódot ü elmond; ezt is történetírók jegyez, ték fel. A második felvonás egyetlen ha. talmas párbeszéd: Kossuth és Görgey drámai összecsaváaa. Ebben mutatja meg Illyés a két térti ellen­lélénel; megraizouísán t i nz; iSy hogy mire a felvonás végetért: Kos­suth felmagasodik, Görgey Icaija. siti. Már a párbeszéd elején meg­mutatja Illyés, hogy Görgey képte­len a maga ügyén jelül meglátni a' hazát. A fővezérséget magának kö­vetelő önzö, karrierista Görgey rsak azt tudja mondani a magyar nép vérében gázoló császári tábornokok ellen, hogy „katonai rangunk elis. merésére sem érdemesítettek ben. nünket nagy gőgjükben, nagy ér­demkeresztjeik birtokábans azt akarja megmutatni nekik egy eset­leges összecsapásban: .. ki érti a mesterségét". Kossuth és Görgey: tűz és viz. Ami Görgey nek érdemül tűnik, az Kossuthnak szégyenül; ami Görgey szerint ,,enyhítő körül, meny", Kossuth szerint súlyosbbitó. Görgey szerint dicsőség, hogy „fel. írhatja a történelem... a gyalog­ság feszes sorban állt az Agyú egy. •más mellett ütegenkint. a fegyver gúlákban, a huszár a lónál reglama szerint... Kard és szurony fénye, sen, akkor is, amikor leteltük..." A párbeszéd végén íny leplezi le ön. magát: „Nagy fccoly volt felka várnod <i rendet! A császárt a cárt felingerelned! A császárság örök! A cár trónja örök! Mint Isten o im.eg alkotta!" , ÍV agy érdeme Illyés Gyula új drámájának az is, hogy meg. fogalmazta benne Görgey árulásának szükségszerűségét. Amikor Görgey magának követeli a fővezérséget, Kossuth ezt mondja: ma. gyar hadsereg, forradalmi hadsereg diadalra csak forradalmár hadvezér vegetheti a forradalom módszereivel. get mindaddig, amíg Magyarország a szabadság hazája nem lesz. Ebben a részben emelkedik igazán közép, ponti alakká Józsa, a kubikost a nép hangjának megszólaltatója, ö hozza el Kossuthhoz a nép, a. ku­bikusok, a kötörők, a mestereik, az inzsellérek mindent kifejező kéz. fogását. A nagy értékekben gazdag darab korlátai elsősorban Kossuth és Jó. zsa ábrázolásának hibáiból fakad­nak. Kossuth kritikátlan dicsőítése magasan a kormány tagjai fölé he. lyezése, — Józsa ábrázolásának kö. vetkezetlensége: ezek azok a hi­bák, amelyek csökkentik a mű hatá­sosságát. A kormány tehetetlenségé, nek bemutatása növeli Kossuth nagyságát, de hozzájárul ahhoz, hogy Kossuth hibáinak-, a szabad, ságliarc vezetése hibáinak jelentősé, gét leszűkítse. A .vezetés hibátlan­ságának bemutatása azzal jár, hogy a szabadságharc elvesztésének egyih igen fontos okát nem a vezetésben, hanem a nép erőinek gyengeségében, vagy az ellenség nagy erejében ke­ressük. Kossuth kritikátlan ábrázó, lása Józsa alakjára is árnyékot vet. Józsa merészen bírál a kormány, _ J| előtt, ugyanakkor azonban nem látja hez illő legmegfelelőbb hangot. ezt a feladatot is. Az első előadá­sokon még küzdött a táradlság helyes ábrázolásával, később azon­ban megtalálta az eszközöket, an­nak bemutatásáru, hogy Kossuth fáradtsága nem tehetetlen puhasá­got jelent. Kossuth, bármennyire is fáradt megőrzi erélyességét és a nagy vitában mindvégig rendit, hetetlen képviselője a szabadság, harc ügyéneJc. Alakja a bukás előtt is diadalmas optimizmust sugároz. Inke László érdeme, hogy játéka mindezt szemléletesen mondja el. Eszközei egyszerűek. Szavainak, mondatainak hang­súlybeli kiemelései, hatásosan / al­kalmazott erőteljesebb gesztusai teszik lehetővé, hogy Kossuthot, valóságosan és igazán íormáljr. meg. Inke Kossuth ábrázolása hí­ven tolmácsolja a darab eszmei mondanivalóját. Alakítása azon­ban még jobb lenne, ha azt az arányt, amelyet a fáradtság és n vezető tulajdonságainak bemuta­tásával két felvonáson keresztül kifejezeti, az utójátékban is kö­vetkezetesen ábrázolná, az öreg­ség és a népben élő Kossuth alak. ja közötti viszony bemutatásában. Nem helytelen, hogy Inke Kossuth, ban a megöregedett ember tulaj­donságait elevenen ábrázolta. De az utójáték egész mondanivalója azt követeli, hogy a népben élö Kossuth képből is jobbat és többet mutasson meg. 11 iklósy György az önző, rideg, karrierista katona. Görgey szerepében alkotott figyelemre, méltót. Szavainak, mozgásának keménysége ellenszenvessé, mon­datainak tartalma gyűlöletessé te­szi Görgeyt. Különösen nehéz lel. adat volt annak a jelenetnek a megoldása, amelyben felkínálja Kossuthnak a szökést; Miklósy já­tékában ez a jelenei is sikeresen valósul meg. Jlarfty Rólnrjak.ln7sn Mihály sze­repében különlegesen nehéz fel­adatot kellett megoldania. Egészé­ben jól is valósította meg fela'Üa­tá{; előadásának kisebb hibáit megszüntetve kifogástalanná te­heti alakítását. Mindenekelőtt a parasztábrázolás modorosságának csökevényeitől kell játékának meg­szabadulnia. Amikor például a mérgezettnek vélt vizet kóstolgatja, vagy amikor az utójátékban a pénzt körülményesen veszi elő ingéből, akkor mutatkoznak meg játékának ezek a hibái. Ebből a modorosságból fakad az ls, hogy nem mindig találja meg a helyzet. A világ dolgozó nőinek példaképe: A SZOVJET NO A világ dolgozó női meleg szeretettel gondolnak a Nemzet­közi Nőnap alkalmá­val példaképükre: a szovjet nőkre. A szov­jet nők tevékenyen kiveszik részüket az állami, a gazdasági és kulturális élet minden megnyilvánít, lásából. A SZKP kor. látlan lehetőségeket biztosított és biztosít a szovjet nők számá­ra alkotóképességeik fejlesztésére. A szov­jet törvények a kapi. talista országok nö. társadalma előtt elér. hetetlen magasságba emelték a szovjet nőt. A szovjet nők, az egész szovjet néppel együtt teljesjogú gaz. dái az államnak, ak­tív építői a kommu­nizmusnak. A Szovjetunióban a nök igen tekintélyes kulturális erűt képvi. selnek. Egyre szá­mottevőbb szerepet töltenek be a szovjet tudomány, technika és művészet fejlesztésé­ben. A Szovjetunió­ban több mint hat­vanezer nö végez tu. dományos munkát az egyetemeken, főisko­lákon és a tudomá­nyos kutató intézetek, ben. Alkotó munká­jukkal még gazdagab. há teszik a szovjet tu­dományt, megsokszo­rozzák dicsőségét. Igen sok nö dolgozik az irodalom és a művé­szet területén és ma­gas eszgiei színvonalú művészeti alkotások, kai újabb hőstettekre lelkesíti a szovjet né­pet a haza dicsősé, gére. 'L A szovjet nőknek a szocialista haza vé. delmében a békés épí­tőmunkában véghez, vitt hőstetteit igen nagyra értékeli a párt és a szovjet kor. mány. Hetven nő kapta meg a ^Szov­jetunió Hőse", több mint kétezer nő kapta meg a ,Szocialista Munka Hőse" címet, több mint hatszázezer, nőt tüntettek ki rend­jelekkel és érmekkel. A Szovjetunióban állandó gondoskodás övezi az anyát, aki a serdülő nemzedéket neveli. „Hős Anyát' megtisztelő címet több mint harmincezer nö kapta meg, az .jlnyai Dicsőség" és az „Anyaság Érme" ki­tüntetésekkel több mint hárommillió nőt jutalmaztak. Sokezer nö dolgozili vezefö állásban a kol. hozókban, a legma­gasabb mezőgazdasá­gi képzettséggel. Több mint tizenötezer nö kolhozelnök, száz. és százezer >iő vezet me­zei és konyhakerti brigádokat, állafte. nyésztö farmokat, traktorbrigádoKat. Kossuth (Inke) és Józsa (Barsi Béla) találkozása az utójátékban. A meg Kossuthban a kormány, általá. ban a vezetés hibáit, nem veszi ész­re a végső fokon és lényegében azo­nos korlátokat. Ez az ellentmondás egyik következménye Kossuth kriti­kátlan ábrázolásának. szegedi Nemzeti Színház művészeinek a dráma bemu­tatásával hatalmas feladatot kel. lelt megoldaniok. Az eredmény: méltó a nagy drámához. Komor István rendezése és a színészek játéka hatásosan és meggyőzően közvetítette a mű mondanivalóit. A rendezés a dráma és az egyes szerepek helyes értelmezésével biztos alapot teremtett a színészek munkájához. Kossuth szerepét Inke László, iát. szotta. Feladata nem' volt' könnyű. Kossulh fáradtan jelenik meg a színpadon: napok óta nem aludt, vállán a bonyoiult helyzet min­den gondja. S mégis hatalmas fel­adatokat keli megoldania. Vezet­nie kell a minisztertanács ülését, percnyi pihenés nélkül, tanácskoz­nia kell Görgeyvel, hogy meg­győzze: a remény nem veszett el, van miért harcolni. Inke egyre fejlődő alakítása jól oldotta ijiej Az utójátékban például kiokta­táan mondja Ihásznak, hogy nem kell aggódnia, ért ő a szavak al­kalmazásához. Nehéz elhinni, hogy Józsa, aki a találkozás minden pil­lanatában megtalálja a helyes hangot, magyarázat helyett itt ok. taió hangon beszélne. Kossuthné szerepében Lonlay Margit meggyőző alakítássai mi>­tullabe az aggódó asszonyt. A kor­mány tagjainak szerepében a mű­vészek rövid jelenetükben is igye­keztek kiemelni a minisztertanács tagjainak egyéni vonásait. Csányi László szerepében Qar^as—MUiü±. . —,,. .cs szerepében KáL alkotott ügyelemremélfál~ Vukovics szerepében Kálay Endre elektrotechnikai •elemreméltót. KqíaonJ külö iugáL-l foR voltaFTKár, hogy "Katona Kajűna^ András, SugÓL-Károly, Apor jLgüűjó es Kátay Endre is nem egyszer, túl­ságosan gyorsan beszéltek. Molnár Ferdinánd szerepében Viradi Árpád nem tudott jelleme1, egyé­niséget megmutatni. A z előadás díszleteit Sándor ^ Sándor tervezte. Az aradi vár komorsága után, az utójáték nép­mesei hangulatú díszlete sikere­sen szolgálta az előadás eszmei mondanivalóját. A képen Gallha Lagunova ée Marija Motova, R novokramatorszkf ,.Sztálin"-gépgyár tervezői. Az újszülöttek ingyenes csecsemőkelengyeellátása A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának a gyermekvéde­lem továbbfejlesztéséről szóló hatá­rozata alapján március l.tól kez­dődően az állam minden újszülött gyermek részére 400 forint ériékbe ingyen csecsemőkelengyét juttat. A belkereskedelmi, egészségügyi és a belügyminiszter együttesen sza­bályozzák az újszülöttek ingyenes csecsemőkelengyével való ellátását. Az ingyenes utalványt a terhes nök lakóhelye szerint illetékes ta. náes (Budapesten kerületi tanács kereskedelmi osztálya) adja kl a ter_ hesgondozási lap bemutatása alap­ján. Az ingyenes csecsemőkelengyeeltá­tásra jogosult anyák március 1 után született gyermekeik részére Budapesten 19 Anyák és Gyerme­kek Boltjában, a kijelölt áruházak, ban, vidéken pedig a nagyobb váro­sokban, megyei és járási székhelye­ken kijelölt boltokban az utalvány­ra a következő cikkeket vehetik át: Minden 400 forint értékű ingye­nes utalványra hat darab tetra.pe. lenkát, két darab gumipelenkát, 2 darab bébivászoninget, két darab kötött réklit és két darab guminad­rágot adnak ki. Ennek értéke kb. 170 forint. A fennmaradó 224 fo­rint értékért a felsoroltaikon kívül a következő cikkek közül szabadon lehet választani: bébi tipegő, rug­dalódzó nadrág, fjamelllakaró. vá. szonpeienka, kocsipaplan, pikétaka. ró, sapka, játszó, kocsikabát. fto­nellpeienka, selyemtakaró, siffou kocsipárna. Igy például a kb. 176 forint ér­tékű tetra-pelenka, gumi pelenka, stb. átvétele után a szabadon vá­lasztható cikkek közül kívánság szc. rint tehet választani két tipegőt (74 forint), egy bébi játszót (32.50 fo. rint), egy fiauelltakarót (40 fo­rint), egy kocsipaplant (94 forint)­Ez összesen 416.50 forint. Az utal­vány 400 forintos értékén felüli 16.50 forint értékkülönbözetet a ve­vő készpénzben fizeti ki a bolt pénz. táránál, amelyről külön blokkot ál_ lí.tanak ki. Az újszülöttek ingyenes csecsemő, kelengyeellátásának részleteiről a tanácsok anyakönyvi hivatalai, to­vábbá a kijelölt boltok adnak tájé­koztatást. (MTI) Aláírták az 1953. évi magyar-csehszlovák árucsereforgalmi megállapodást 1953. február 24-én Prágában aláírták az 1953. évre szóló ma­gyar-icseihszlovák áruoweínrgal­mi megállapodást. A megállapodás alapján Csehszlovákia 1953-ban a Magyar Népköztársaságból kü­lönböző gépipari gyárlmánvokat, szerszámgépeket, dómpereket, gyártmányokat, nyersanyagokat, vala­úlönböző mint mezőgazdasági termékeket és más árukat kap. Csehszlovákia a Magyor Nép­köztársaságnak különböző fajta gépi berendezéseket, főleg nehéz, ipari és nehézgépipari gyártmá­nyokat, továbbá nyersanyagokat szállít. A megállapodást, amely az áru­csereforgalom további emelését és a gazdasági együttműködés to­vábbi kiszélesítését biztosítja a Magyar Népköztársaság és a Cseh. szlovák Köztársaság között, ma. gyar részről Háy László, a külke­reskedelmi miniszter első helyette­se, csehszlovák részről Jan Soucek külkereskedelmi minisztei helyettes írta alá. A tárgyaié® n két népi demokrácia baráti eg\ üt'nmködé­sének szellemében folyt lo (MTI) A Magyar-Szovjet Társaság orosz nyelvfanfolyamai A Magyar-Szovjet Társaság orosz nyelvtanfolyamain az elárult okta­tási évben mintegy 18.000 ember tanulta Lenin—Sztálin nyelvé'. A szovjet nép iránti szeretet ée ér. deklődés növekedését mutatja, hogy jelenleg 3600 tanfolyamon közel 50.000 ember vesz részt aa orosz nyelvoktatásban, ÍMItt

Next

/
Thumbnails
Contents