Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-31 / 76. szám

KEDD. 1»">3. MÁRCIUS 81. Ax, orvosok, a tudósok részesei a haladásért folyó karénak — mondotta Jegyinák János elvtárs, megyei párttitkár a délmagyarországi sebészek vásárhelyi tapasztalatcsere értekezletén '• A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja keretében az Orvos-Egész, togügyi Dolgozók Szakszervezete Délmagyarországi Sebészszakcsoportja és az MSZT szombaton délelőtt ünnepi ülést (artotj Hódmezővásárhelyen. Az ülésen megjelent Jegyinák János elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének a tagja, a Csongrádmegyei Pártbizottság titkára, dr. Dexler Miklós egészségügyi miniszterhelyettes, dr. Román József, a megyei tanács egészég. ügyi osztályának vezetője, a délma. gyarországi sebfezszakcsoport tagjai, valamint a megye orvoskádereinek iragyrésze, köztük dr. Bugyi Isiván Kossuth-díjas igazgntó-fő. orvos. Dr. Láng Imre egyetemi tanár megnyitó szavaiban hangsúlyozta, hogy a magyar sebészek sohase fe. ledik el azt az értékes segítséget, amelyet Petrovszkij szovjet sebész, professzor, a világ élenjáró sebész, tudományának képviselője ittjártakor adott. Ezután Láng elvtárs Pirogovról, minden idők sebészetének nagy alakjáról beszélt, majd Jegyinák János elvtárs szólalt fel, aki beszédében az orvoe és r társadalom kérdéseit fejtegette. Jó orvos csak igaz ember lehet — Számunkra, kommunisták számára nem lehet társadalmi életünk, nek egyetlen területe sem, amely Iránt közömbösek lehetünk; különösen nem lehetünk közömbösek ez orvosok, a gyógyítás iránt, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az emberek egészségéről. Márpedig ha a dolgozók egészségéről gyógyítft. .sáról van ezó} nem téveszthetjük szem elől párlunk útmutatását, amely szerint c szocializmust építő •népi demokráciánkban legfőbb érték nz ember. — Felvetődik a jelenlevőkben biztosan — legalább is a közelmúltban orvosi körökben hangozta*, tott volt —, hogy az orvos elsősor ban orvos, nem foglalkozik politikai kérdésekkei, hanem gyógyítással. Ez az elmélet alapjában hamis. , Az orvos sem tudja kiszakítani I magát társadalmi életünk egyet, í len területéről sem és igy akár í akar. akár nem, tőle független 1 objektív okokból kénytelen napjaink eseményeivel foglalkozni. Azonban nem mindegy, hogyan, milyen szemszögből ítéli meg valaki napjaink és az egész társadalmi eletünk eseményeit-. — Az orvos széles dolgozó töme. gekkei kerül nap, mint nap kapcsolatba, akik bíznak benne és tőle várnak segítséget megrongált egészségük helyreállítására. Nem véletlen, hogy az orvostudományra pártunjk és kormányunk rendkívül najgy gondot fordít — hangúlyozta Jegyinák elvtárs. — Az orvostudományra kétszerer sen áll az, ami minden tudományra érvényes: végső soron az embert kel] szolgálnia, az emberi élet szabadságát, az emberi közösség ügyét kell előmozdítania. Az orvostudomány, alkalmazott tudomány, amelynek cöj.a és tárgya az ©mber gyógyítása és egészséges emberek visszaadása a társadalom számára. Éppen ezért lehetetlen, hogy az ember gyógyítói és a társadalom gyógyító* ne találkozzanak. Az orvostudomány emberei ütköznek bele leggyorsabban az emberi betegségek leküzdésének társadalmi korlátaiba. Az igazi tudós, a jó orvos számára saját tudománya veti fel léptennyomon a kérdést: lehete egészséges ember beteg társadalomban. A jó orvos, akin nincs szemellenző, léhát, aki túl mer nézni a szaktudományosság vonta korlátokon, lehetetlen, hogy ne lássa meg azt az igazságot: az orvosi munka léptennyomon társadalmi tényező segilsé. gére szorul. Ha van tudomány, .melynek lényegéhez tartozik a társadalmi tudománnyal való érintkezés, akkor az orvostudomány az. 'Az orvostudománynak szövetsé. gesévé kell válnia annak a harcf nak. amely olyan emberi létfeltételekért folyik, amelyek egyedü] teszik kilátásossá az orvosok küzdelmét a betegségek megelőzésében — mondotla a továbbiakban. — Persze abból indul ki megállapításunk, hogy feltételezzük, olyan orvosokról és olyan tudósokról van szó, akik nem puszta mesteremberek, vagy pedig rideg tudósok, hanem olyanok, akikben él és hat a tudományos lelkiismeret, ami viszont nem más, mint saját tudományuk humanista lényeg-ének felismerése. Mert jó orvos csak igaz ember lehet. Nem lehet hű a tudományhoz, aki hűtlen lett népéhez Ezután Jegyinák elvtárs arról herélt. hogy vannak orvosok és tn-, dósok, akik személyüket és tudományukat odadobják (égerül a nemzetközi tökének, amely ezt üzleti vállalkozás céljára és ha érdekei úgy kívánják, emberuiilliók kipuszlítására használja fel. — Valamennyiőnk előtt ismeretes az emberi civilizáció sötét üzletembereinek Koreában folytatott bak. lérrumháborúja, amely semmi esetre sem az emberi élet megmentéséi, sőt ellenkezően, a pusztulás jelenti. Az amerikai baklériumkutaió intézetek do'goaól ma olyan mértékben felelősek a Koreában folyó pusztításért, amilyen mértékben segítik, illetve nem igyekeznek meggátolni a történelem leggyalázatosabb eseményeit, amelyek napjainkban Koreában lezajlauak. — Vauuak orvosok, akik azt a nézetet vallják, hogy a tudományos kutatómunkájukhoz szükséges anyagi eszközöket csak úgy tudják biztosítani, ha az imperialista tőkések szolgálatába állítják tudományukat. Ez persze nem igaz. Nem igaz még a kapitalista országokban sem és ez ez elmélet velejéig rothadt és hamis. Mindez csak arra jó, hogy saját lelkiismeretüket megnyug/gs. sák. Mindettől függetlenül a tények Jények maradnak a maguk mezítelen valóságában és el fog ko. vetkezni az idő, amikor ezeknek a tudósoknak és gazdáiknak egyaránt felelniük kell a világ dolgozó népeinek ítélőszéke előtt bűneikért. Ezután Jegyinák elvtárs a magyar dolgozóknak azt a meggyőződését juttatja kifejezésre, hogy a sokat szenvedett koreai nép kivívja szabadságát, mert ennek a népnek olyan hatalmas erkölcsi támogatója van, mint a békét akaró 800 milliók szervezett tábora*, a béke és haladás következetes harcosának, a Szovjetuniónak vezetésével. Mejd így folytatta': — Az »z orvoS-tadós, aki lelkét eladja a nemzetközi tőke ördögének erre az üzletre, nemcsak, mint ember és hazafi, hanem mint tudós is ráfizet. Nem lehet hű a tudományhoz az, aki hű'len lett népéhez és az emberiséghez; vagy lehet-e hű az emberiséghez az, aki saját népéhez hűtlen? Humanizmus, patriotizmus és a tudományos haladás nem tartozik végső soroo egybe? Lehel, hogy egyesek ezt a háromat el tudják választani egymástól. Mi mégis a nagy tudósok és a nagy emberek pártján állunk, szemben azokkal az emberekkel, akik bár tudósoknak lehetnek nagyok, de embereknek kicsik. Hazánk ma olyan nagy megbecsülésben részesíti a tudomány embereit, amilyenbe** ebben az országban a tudománynak része soha nem volt. Anyagiakban és erkölcsiekben egyaránt kifejezésre jut ez n, megbecsülés. Soha itt még ilyen lehetőségek nem Voltak a tudományos munka továbbfejlesztésére, mint most. Mermél inkább növekszik hazánk gazdaság* és politikai ereje, úgy veie együtt nő és erősödik a tudomány, természetesen az orvosi tudomány is. Nem kissebb kincsestárból meríthetünk alkotó életünk minden területére tapasztalatokat, mint a világ leghaladottabb tudományos tárából: a szovjet tudományból. Van hazánk és van is mivel megvédenünk — A magyar nép, megízlelte a szabadságot és egész országunkat az alkotó munka láza járja át. A szabadság tudatos felismerése, tz alkotó munka öröme egyben mégis acéloz bennünket és el vagyunk szánva arra, hogy eredményeinket minden körülmények között meg. védjük. Amikor tudatában vagyunk saját erőnknek, ugyanakkor azt is (udjuk, hogy vannak még olyan tényezők is, amelyek szeretnék napról-napra virágzóbb életünket megsemmisíteni. Tudjuk, hogy tőlünk pár kilométerre itt áll az amerikai imperializmus láncos kutyája, Tito, aki gazdái parancsára vár és kész arra, hogy ránktámadjon. Üzenjük neki, hogy a magyar dolgozó nép soha nem felejti el azt a szörnyű elnyomást és kizsákmányolást, amelyből a nagy Szovjetunió dicsőséges hadserege szabadított fel bennünket és készen állunk arra, hogy eredményeinket megvédelmez, zük. Ma már bátran elmondhatjuk, hogy van hazánk és van ls mivel megvédenünk. Néphadseregünk ka. tonái, tisztjei a dolgozó nép gyermekeiből kerülnek kl, érzik és tudják, hogy mellettük áll az egész magyar dogozó nép és tudatában vannak annak, hogy olyan hós hadseregnek a fegyvertársai, mint a szovjet hadsereg, amely hazánkat ig felszabadította a fasiszta iga alól A továbbiakban Jegyinák elvtárs hangoztatta, hogy az amerikai imperialisták Hitler útját járják és ezt az utat járja valamennyi csatlós ország is, amit igazolnák a franciaországi események. Nem tanultak ezek az urak a. történelem, bői, nem tanulták meg azt, hogy aki Hitler útján jár, az Hitler sorsára jut — Azt mondják, nálunk nincs szabadság — folytatja Jegyinák elvtárs —, de véghez vihetne egy nép olyan csodákat, mint amilyeneket a magyar nép véghez vitt a felszabadulás óta. A gazdasági éa anyagi építés kísérője és kövelkez. ménye a szabadság építésének, ftz emberek, a nép felszabadulásának. Nyugaton szabadságról ég demokráciáról beszélnek, ugyanakkor bebörtönöznek és halálra ítélnek olyan kiváló békeharcosokat, mint a Rosenberg házaspárt; olyan törhetetlen békeharcosokat vetnek börtönbe, mint André Stil elvtárs és más kiváló vezetőit a francia népnek. — Drága tanítónknak, a közelmúltban elhúnyt nagy Sztálinnak szavai igazolódnak a francia és egyéb tőkés országok eseményeiben, mely szerint a burzsoázia dollárok, ért eldobta és sárbatipor[a a szabadság és a demokrácia zászlaját, amelyet a kommunistáknak kell magasra cmelniök. Sztálin elvtárs biztató és bátorító szaval erőt adnak vala. mennyiünknek éa a tőkés orszá. gok kommunistáinak ls harcuk végső győzelmére. Nem kisebb megállapítást tett Sztálin elvtárs a tőkés országok dolgozóinak harcáról, mint azt, hogy „teljes joggal lehet arra számítani, hogy a testvérpártok sikereket és győzelmet aratnak a tőke uralmának országaiban". Teljes joggai ég bátran kijelenthetjük, hogy amit Sztálin megmondó lt, az úgy is lesz. — Mélységesen megrendülve vettünk tudomást szeretett tanítónk, igaz támogatónk halálhíréről. Ugyanakkor ökölbeszorult kezünk ,-s a fájdalom még jobb munkára serkentette egész népünket; olyan eredmények születnek azóta ís nao, mint nap, amelyre meg nemigen volt példa, A felszabadulási hét eddigi ered. menyei azt Igazolják, hogy dolgozó népünk még egysége-ebben. még szilárdabban zárkózik fel nagy pártunk és szeretett vezérünk: Rákosi elvtárs mögélelett meg ez a 35 kötete® páratlan tudományos munka— mondotta az előadó, A mű négy részre oszlik: az első rész 15 fejezetben a sebészelfel; a második rész 11 fejezet, ben a belgyógyászattal foglalkozik; a harmadik részben a járványtan Sztálin szavai erőt adnak a győzelmes harc megvívásához — Az} mondják nyugaton, hogy mi zsoldos ország vagyunk. Pedig mi nem csatlakoztunk a Marshalltervhez és különböző paktumokhoz. Nekünk nem írják elő és nem szabják meg különböző nagyhatalmak, hogy mit ás mennyit termeljünk, hogy kivel kereskedjünk. Csatlós országnak hívnak bennünket, mert csatlakoztunk & béke. a szabadság, a nemzeti függetlenség és önrendelkezés táborához és okulva saját nemzeti katasztrófánk tanulságain, a haladó erőkkel vagyunk szolidárisak életre-balálra. —- Nincsen védekezni valónk. Vádolni valónk van — mondotta befejezésül Jegyinák elvtárs —. Vá. doljuk az új háború indítóit, a barbár fasizmus szellemének újjáélesztőit; vádoljuk a hős koreai népre baktériumbombát dobáló barbár amerikai fasisztákat, akik magu. kai az emberi civilizáció bajnokának szeretnék feltüntetni; vádoljuk ezeket a pestis-gengsztereket és teljes erőnkkel ott állunk a szabadságáért hősiesen küzdő koreai nép mögött. Éberen őrködünk a békének ránkbízott szakaszán, annak az útmutatásnak szellemében, amelyet a mi szeretett vezetőnk, Rákosi elvtárs jelölt meg, melyszerint „hazánk nem rés, hanem erős bástya a béke frontján". — Élni és dolgozni akarunk, építeni akarunk békében és szabadságbon. < Ezért szálljunk szembe mindazokkal, akik békés alkotó munkánkat háborgatják. Lehet, kissé eltértünk az orvosi értekezlet tárgyától, de mégsem tértünk elÉppen ellenkezőleg: közel voltunk a tárgyhoz, hiszen az orvostudomány végső ideáljait érintő halár. kérdéseiről beszéltünk orvosnak és munkásnak, tudósnak és népnek, egyszóval mindannyiónk közös cm. beri problémáiról — fejezte be beszédet Jegyinák ep-társ. A szovjet orvostudomány kincsestára és katonai egészségtan kérdéseit, míg a negyedik részben a lótt sérülések kartonét dolgozták fel. Igen érdekes adat0kat sorott f^ az előadó a mü alkotásával kapc.so. lotban. A munka megírására pályázatot hirdettek, amelyre 4S4 dolgozat érkezett és ebből 344 sebé.szeli tárgyú colt. A feldolgozás során a szovjet katonaorvosi múzeum munkatársai, á több kötefü mű szerkesztői és statisztikus szakérlök százezrekre rugó kortörténeteket és sebesülési lapolxit dolgozlak fel és ezekből 14 ezer táblázatot állítottak össze, A szerkesztőbizottság a kórtörténetekeu és irodalmi adatokon kívül Ifibb mint 30.000 fényképet. 6500 készítmény i és 30.000. « különböző csontokról szérmar* egyéb kiállítási tárgyat használt fel, A 35 kötetes mú összeállításában 1200 munkatárs, közöltük 50 akadémikus vett ré3zt. — A Nagy Honvédő Háborúban szorzott gyakorlati tapasztalatok tudományos általánosításának óriási jelentősége ven nz orvostudomány számára. Éppen ezért kimeríthetett, len kincsesiára a haiadó orvostudománynak. „A szovjet orvostudománynak a Nagy Honvédő Háború folyamán szerzeit tapasztalatai" című korszakalkotó tudományos munka. Befejezésül dr. Hőnig Vilmos orvos alezredes n végtagok lövési sérüléseinek gyógyításáról tartott előadást. A hozzászólások során java. solplk, hogy rendkívül fontos lenne, ha ennek a szovjet tudományos műnek alapján kidolgoznák az el. sődleges sebellátág módszereit, amit azután kötelezően alkalmazni lehetne. Dr, Hőnjg ígéretet lett arra, hogy aZ elsődleges scbellátás módszereinek tábori viszonyok között való alkalmazását kidolgozza. Ezután dr. Mezei József, dr. Bakai György, dr. Bogdán József, dr. Moldvai Sándor és dr. Miklós Ferenc kórházi orvosok tartottak előadást sebészeti kérdésekrőlZathureczky Ede hangversenye Zathureczky Ede Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének vasárnapi hangverse, nye gazdag művészi élményt jelentett. Zathureczky Ede a magyar előadóművészet egyik legkiválóbb képviselője, itthon és külföldön egyaránt sok elismerési szerzeit magasfokú művészetével. Munkássága folytatása és továbbfejlesztése a magyar hegedűművészet értékes hagyományainak. A Hubay iskola egyik legkiválóbb tagja volt. 1929 óta, mint a Zeneművszeti Főiskola tanára a tehetséges hegedűművészek egész sorát nevelte fel, 10 év óta igazgatója a Zeneművészeti Fő. iskolának, igy munkássága az egész magyar zenepedagógia területérc kihat. Hangszerét virtuóz módon kezeli, játéka színhatásokban gazdag és változatos, stílus és fotmaérzéke példamutató. Az előadott műsor művészegyéniségének sokoldarúsá. gát mutatta be. Műsorából kiemelkedő volt Franck Cézár szonátújár nak előadása. Ez a mű a mult század híres francia zeneszerzőjének egyik legnépszerűbb müve, Meleg dallamosságát benső érzés, szenve. dély fűti. Zathureczky Ede kiváló előadása maradéktalanul felszínre hozta minden szépségét. Brahms A. dur keringőjét megejtő Urával éa könnyedséggel, Zsolt Berceusr.ét tökéletesen finom hanghatású sor' dinojátékkal, Paganini Caprice cir mü müvét fölényes mesterségbeli tudással adta elő. Hajdú István zongoraművész :ongvrakisérétéiiei most Is arról győzött meg bennünket, hogy párját ritkító az a művészi gondosság, együttérzés, mellyel igéttycs feladatát ellátja. A hangverseny teljes, értékű művészi sikerében nagy szerepe volt. Vegyiipari Technikum Gorkij ünnepélye «s MSZT székház nagytermében Szünet után dr. Hőnig Vilmos orvos alezredes tartolt előadást „A szovjet orvosiadománynak a Nagy Honvédő Háború folyamán szirmú tapasztalatai" című hatalmas munkáról, amely egyedülálló alkotás a világ orvoíförtémetélzm. — Sztálin elvtárs személyes javaslatára a. Szovjetunió Miniszterin. náCsának rendelete éríelnyfem szirt Szombat délután 6 órakor tartotta meg a Vegyiipari Technikum az MSZT székház nagytermében Maxim Gorkij, a nagy író születésének 85- évfordulója tiszteletére rendezett szobor-leleplező ünnepélyé?. Mess Károy tanuló Gorkij ,,A viharmadár dala" cimű versét szavalta. Ezután Madácsy László elvtárs. főiskolai docens ünnepi beszédében az író főműve, az ..fiietem" című önéletrajzi regény elemzésével bemutatta, hogyan vált Gorkij, az orosz nép nagy fia a proletárforradalom hősévé és a szocialista-realista irodalom megterem tőjévé. Az író világosan látta, hogy a felbomló fendálkapitallsta cári rendszer pusztulásra ítélt világ és az. egyedüli kivezető ót, a proletáriálus felszabadítása csak forradalomban valósulhitt meg. Éppen ezért az író Lenin és Sztálin irányítása és személyes barátsága révén tevékeny szerepet vállalt a forradalom előkészítésében és a szovjet állam felépítésében. Munkássága és művészi érdemei a világirodalom csúcsára emelték Az ünnepi beszédet a szobor leleplezése körétté. A Szobor az iS. kola tehetséges növendékének, Vörös Ilonának alkotása. A szobrot, réglegesen az iskola Gorkij termé- | ben helyezik et. A felavató ünne-i pélj't színvonalas, jól ö •••zréllttoí! kultúrműsor követte: a IV/a. osztály kamarakórusa azokból az orosz népdalokból énekelt, amelyeket Gorkij Is nagyon kedvelt. Ezt követően Kiss Katalin tanuló Csajkovszkij „Április" című zongora darabját adta elő. A műsorban szerepelt Szabadi István, a szegedi Nemzeti Színház operaénekese is Muszorgszkij: HovanSCsina című operájából áriát, énekelt, s igen nagy siker* aratott. Befejezésül az iskola színjátszói Gorkij: „Éjjeli menedékhely" című darabjának utolsó felvonását adták elő megje. ienítő erővel A Vegyiipari Technikum ezzel a kuttúresfjéveí a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja keretében kifejezésre juttatta at iskola ifjú ágé. fiak szeretetét cs ragaszkodását a nagy proletár író V-s az egész sz'zvjet nép iránt. A technikum tanulói az előadással kl aka-ták emelni, hogy az irodalom és elsősorban a szovje* Irodalom megismerése a műszaki embereknek is feladataNem lehet csak szakmai képzés segítségével megbirkózni azokkal a feladatokkal, amelyeket Sloc'altsta építésünk megkövetel a techn'kúra ókból felkerülő középkádetéinki-ft!, (Az ünnepély színvonalé* emelte u szegedi Gorkij könyvtárnak, a iui/v j ír*műveiből örtzeállftoft köuyVIkiállfíása is