Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-29 / 75. szám

2 VASÁRNAP, 1953. MÁRCIUS 2». A Szovietuoió Legtelsö Tanácsa Elnöksége amnesztiarendeletet bocsátott ki Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek amnesztiáról szóló törvényerejű rendelete. Az országban megerősödött tör­vénytisztelet és a szocialista jog­rend, jelentős mértékben csökkent o bűnözések száma, annak eredménye­keppen tiogy megszilárdult a szovjet társadalmi és államrendszer, amel. kedett a lakosság jóléte és kulturá. lis színvouala, megnevekedett az ál­lampolgárok öntudata, nz állampol­gárok sokkal becsületesebben telje, sitik társadalmi kötelességeiket. A Szovjetunió Legfrisö Tanácsá­nak Elnöksége úgy véli. hogy ilyen körülmények között nem szükséges tovább letartóztatásban tartani azo­kat, "k'k olyan bűncselekményeket köveitek e|, amelyek az állom szá­mára nem jelentenek nagy veszélyt és akik a munkához való becsületes viszonyukkai bebizonyították, hogy visszatérhetnek a becsületes dolgos élethez és n társadalom hasznos tagjai lehetnek. , A Szovjetunió Legfelő Tanácqá. nak Elnöksége elrendeli; Engedjék szabadon és mentesít­sék a szabadságvesztéssel kapcso­latban nem álló többi büntetőrend. szabályok alól az öt évig terjedő időre elítélt személyeket. 2. Engedjék szabadon büntetésük időtartamá|ó! függetlenül azokat, akiket hivatali, vagy gazdasági bűn­cselekményért, vagy az OSZSZSZK biintelőtörvénykönyvének 193—4 cikkelye pontjába (üköző kato­nai bűncselekményekért, valamint n 193—7. 193—8, 193—10, 193—10 „a". 193—14, 193—15, 193—16, 193—17 „a" paragrafusaiba és_ a löbbj szövetségi köztársaságok bün­tetőtörvenykönyveinek megfelelő paragrafusaiba ütköző bűncselekmé­nyokért ítéltek el. 3. Bocsássák szabadon a büntetés időtartamától függetlenül a 10 éven aluli gyermekkel bíró nőket, a ter­hes nőket, a 18 éven aluli kiskorú­akat, az 55 évesnél idősebb férfi­akat és az 50 évesnél idősebb nőket, valamint a súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő elítélteket. 4. Csökkentsék felére az 5 évnél hosszabb időtartamú szabadságvesz­tésre ítéltek büntetését. 5. Szün(essenek be a jelen rende­let kiadása előtt elkövetett büncse. tokmények miatt megindított min­den nyomozást és a bíróság által mostanáig letárgyaJatla.n minden ügyet;' a) Ahol a törvény öt évig terje­dő szabadságvesztést, vagy a bör­tönbüntetéssel kapcsolatban nem álló más büntetőrendelkezéseket ír elő. b) Azokham a hivatali, gazdasági ós katonai bűncselekményekben, amelyeket a jelen rendelet 2. pa. ragrafuso sorol fel, c) Azoknak a személyeknek az esetében, akiket jelen rendelet 8. paragrafusa sorol fel. A bíróság, azokhan a bűnügyek, ben, amelyeket jelen rendelet kiadá­sa előtt elkövetett bűnoselekmények miatt indílojlak meg és amelyek­ben a törvény 5 ével meghaladó szabadságvesztést ír elő, amennyi­ben 5 évet meg nem haladó szabad­ságvesztéssel járó büntetést lát he. Iyenvalónak, úgy mentesítse a vád­lottat a büntetéstől, ha pedig öt évet meghaladó szabadságvesztést lát helyénvalónak, úgy azt csök­kentse felére. 6. Mentesítsék a büntetéssel Járó hátrányos jogkövetkezmények alól azokat az állampolgárokat és szün­tessék meg a választójog felfüg­gesztését azoknál az állampolgá­roknál, akiket a rendelet kibo­csátása előtt ítéltek el és letöl­tötték büntetésüket, vagy akiket jelen rendelet alapján határidő előtt mentesítettek á büntetéstől. 7 Nem szabad alkalmazni az am. nesztiarendeletet azokra a szemé­lyekre. akiket öt évnél hosszabb időre ítéltek el ellenforradalmi bűncselekményért, a szocialista tu­lajdon nagymérvű megkárosítá­sáért, a bandttizmu6ért és előre megfontolt gyilkosságért. 8. Felül kell vizsgálni n Szovjet, unió és a szövetségi köztársaságok büntetőtörvényeit, szem előtt tart­va azt, hogy a büntetőjogi fele­lösségrevonást bizonyos hivatali, gazdasági és más kevésbbé ve­szélyes bűncselekmény esetén ad­minisztratív és fegyelmi rendsza. bályokkal kell helyettesíteni, vala­mint azt, hogy enyhíteni kell a büntetőjogi felelősséget egyes bűn­cselekmények esetében. Meg kell bízni a Szovjetunió igazságügvminis7tériumát, hogy egy hónap alatt dolgozza ki a magfe­lelő javaslatokat és terjessze azo­kat a Szovjetunió Miniszterta­nácsa el, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségéhez való be­nyújtásra. K. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. N. Pcgov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa "Elnökségének titkára Moszkva, Kreml. 1953. március 27. NEMZETKÖZI SZEMLE A francia nép útját állja a fasizmusnak Az amerikai imperializmus zsold-' Párj befolyását és tekintélyét, aho­jában ál.'ó francia kormányok már I gyan kudarcot vallottak a párt tlle­évek óta folytatják azt a gyakor- gal.tásba hajszolására irányuló PÁRTÉLET * A bírálat bátor alkalmazása segíti a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat pártszervezetének eredményes munkáját Hz egészséges eleven pártélet egyik biztosi téka a pártdemokrácia következetes betartása. A párián be­lüli demokrácia érvényesülésének egyik formája a bírálat, önbírálat széleskörű alkalmazása, építő jelie. gének érvényesítése. Az SZKP XIX. Kongresszusa, mint a párt szem­pontjából fonjos kérdéssel, beható­an foglalkozott a bíráLattal. Pár­tunk vezetői ta több íziben rámutat­tak a bírálat jelentőségére, úgyis, mint a párt erősítésének egyik esz­közére. Azoknál a pártszervezeteknél, ahol a párttagság jól alkalmazza ezt a fegyvert, ahol a segítés szán­déka, a munka megjavítása vezeti a párttagságot, ott eredménynek kell mutatkozni. OH ahol megterem, tik a feltéleleket, hogy minden be. csületes ember bátran és félelem nélkül bírálhasson, ahol meghall_ gatjdk, elfogadják a jogos bírála­tot és ki is javítsák a hibákat, ott lehet egészséges szellem. A Paprikafeldolgozó Vállalat párt szervezetének vezetősége ismeri a bírálat nevelő és mozgósító ere­jét. Ezért taggyűlésen, pártveiető. ségi ülésen, egyéb jiártrendezvénye­krn, vagy termelési ér (ekéz,leten a pártvezetőség Cis a párttagság, de a pártonkívüli dolgozók is gyakran alkalmazzák a bírálat hatékony esz­közét. Sokat segített ebben a XIX. Pártkongresszus anyagának feldől, gozása és a bírálat problémáinak szemináriumokon történt megtár. gyalása. A pártszervezet vezetősége különös gonddal foglalkozik a bírá­lat alkalmazásával ós ennek ered­ménye meg is mutalkozik. Megmu­tatkozik a dolgozók politikai öntu­datának fejlődésében, a párt. és a termelőmunka hatékonyságában egy. aiánt. A pártszervezet taggyűlései nivósak és tartalmasak. A jól fel­épített beszámoló élénk vitára ad átkaimat. A legutóbbi taggyűlésen egy, a pártvezetéség munkájáról elhang­zott bírálat alapján, a titkár} be. számoló értékelte a szakszervezet és más tömegszervezetek munkáját. Különösen a szakszervezet kapo|t erős bírálalot, mivel másirányú munkája mellett elhanyagolta a munkaverseny szervezését és n ter­melést segítő külonbÖ7() mozgat, makkal való (Deák-, Röder-, Gaz­da-mozgalom stb.) foglalkozást, azok gyakorlati megvalósítását. A pártcsoport vezetők minden tag. gyűlésen beszámolnak munkájuk­ról. A taggyűlésen egy pár/cso­portvezető foglalkozik a pártcso­port munkájával, megbírálja azo­kat a párttagokat, akik nem végzik el a reájuk bízott feladatot, elha. nyagolják pártmunkájukat, nom vesznek részt politikai oktatásban, lemaradnak a tervteijesítésl&h. Ezen felül egyénileg is foglalkoz­nak tagjaikkal és személyes beszél­getés során bírálják őket. Például Kováos István elvlárs pártcsoport, vezető többször bírálta Kéri József elvtársat, aki bár termelő munká­ját jól végezte, nem vett részt rend­szeres párlokta/ásban. Legutóbb külön beszélgetett vele. Megma­gyarázta régi és mostani élete kö­zötti különbségei. Megérttette vele, hogy ha művelt, tisztánlátó ember akar lenni érdekei, hogy tanuljon, de ez kötelessége is. Beszélgetés óla Kéri elvtárs pontosan jár az okta. tásra. Danyi elvtárs, pártcsopof'vezetö, taggyűlésen bírálta Sümegi Júlia ejvíársnőt. Sümegi elvtársnő, mint sztahánovista, állandó kiemelkedő eredményt ér el. Azonban nem vett részt a pártszervezet munkájában, egy ideig nem járt pártrendezvé­nyekre, Az építöszándekú segílő bírálat nyomán belátta eddig} ma­gatartásának helytelenségét és a bírálatot, melyet kapott, jogosnak és jószándékúnak fogadta. Vele is személyesen beszélt a pártcsoport vezetője, így került közelebb a párt­munkához és ma múif kerületinép. nevelő, lelkiismeretcsen végzi mun. káját. , A bírálat jó gyakorlati alkalma­zásávaJ érte el a pártszervezet ezt is, hogy az üzemben eredményesen folyik a pártoktatás. , A párttagság sem marad adós bírálattal. NyiJtan elmondják a ta­pasztal} hiányosságokat a pártve­zetőség és a vállalatvezetőscg mun­kájáról. A bírálatai nem verik visz, sza és nem keresnek benne szemé­lyeskedést. Ezért tud együtt dol­gozni az üzem minden dolgozója, a párt és a gazdasági vezetéssel. A dolgozók a'apoían megbírálták az üzem TT felelősét, nőivel nem ellenőrizte, hogy a dolgozók meg­kapják-e mindazckal a juttatáso­kat, amelyeket a kollektív szerződés biz'osít számukra. De nem egyszer bírálták kisebb hiányosságokért a vállalatvezetőt is és a válliala/veze. tő helycsen fogadta a dolgozók ész­revételei l. A bírálat rendszeres alkalmazása előrelendíti a pártszervezet munka, ját és jobhan dolgosnak a tömeg­szervezetek }3. A bírálat éltclö ere. jével nevelik a dolgozókat, formál­ják jellemüket, magatartásukat, harcolnák a maradiság és a büro­krácia ellen. Ilyen légkörben nem húzódnak há}térbe a dolgozók sem és így javaslataikkal, észrevételeik nyilvánításával részt vesznek az üzem életének Irányításában. Mindezek ellenére van hiá­nyosság is a bírálat alkalmazásá­val kapcsolatban. Sem a pártszer­vezet, sem a szemináriumok fali­újságjain nem írnak bíráló cikke, kel. Nem használják a ,,Vil!ám""-ot. A faliújságon is meg kell bí­rálni a hanyagokat, az elmaradó­kat és itt kell menetközben felhívni a figyelmet a mutatkozó Iliányossá, gokra. Felhívjuk a Paprikafeldolgozó Vállalat pártszervezetének és dol. gozóinak, de más pártszervezetek figyelmét is a faliújság ilyen irá. nyű használatára. Szélesítsék to­vábbra is eredményesen a bírálat alkalmazását, az aduiról jövő ellen­őrzés é3 segítés megerősítéséi. Ez­zel erősítik önmagukat és a páriot. „A politikai pártnak a saját hi. báihoz val5 viszonya — mondja Le­nin — egyik legfontosabb és leg­biztosabb ismérve a párt komolysá­gának és annak, miként teljesít} a valóságban kötelességét oszálya és a dolgozó tömegek irányában. A hi­bát nyíltan beismerni, okait feltár­ni, kielemezni a helyzetet, amely a hibát szülte, gondosan megvitatni, hogy milyen eszközökkel lehet a hibát kijavítani — ime ez jellemzi a komoly páriot, így teljesíti a párt kötelességét, így neveli és tanítja az osztályt s azután a tömegeket is". Ezeket tartsák szem előtt minden pártszervezetnél, ahol a bírálatnak nem engednek tág teret és elfojtják ag alulról jövő ellenőrzést. A bírá­lat állandó használata nélkül nem jehet ha/ékony politikai munkát vé­gezni. Fejlesszük ki a párttagság helyes kritikai érzőkét, figyeljünk fel a hiányosságokra, ne engedjünk teret as elbizakodottságnak, a bü­rokráciának. Ez a fudaff ösztönözze tovább a Paprikafeldolgozó Vállalat párf­szervezetét ls és szélesítsék még to­vább az alulról jövő bírálatot, "7, alulról jövő ellenőrzési. Így válik a pártszervezet munkája még job­bá és még eredményesebbé. latol, hogy ha újabb árulásra ké­szülnek, ha az ország maradék függetlenségének újabb darabját bo­csátják áruba — egyidejűleg vad terrorhadjárntba kezdenek a demo­kratikus, hazaflag erők ellen. Igy történt ez annakidején ls, mi­kor a szcclálárutó Ra.nadier minisz­terelnök vezetésével a francia takáj­poli ikusok a Marshall-terv dollár­béklyóiba verték az országot — s ugyanakkor csn árd és törvénytelen módon kizárták a kormányból a legnagyobb francia párt, a nemzet erdekeit következetésen képviselő párt, a Francia Kommunista Párt képviselőit. Később, amikor az ag­resszív atlanti szervezet céljai — ismét az amerikai imperialisták cél­jai — érdekéhen áldozták fel a francia nép érdekeli, Moch be ügy­miniszter követett el mindent, hogy betilthassa a kommunista pártot s ugyanakkor lecsaphasson a demo­kratikus szervezetekre, Igy történt cz az elmuit év má­jusában is, amikor egy nappal a bonni háborús különszerződés alá­írása előtt letartóztatták André Sít) elvtársat, a párt lapjának főszer­kesztőjét s három nappal később — az „európai hadseregről" szóló egyezmény aláírása és Ridgway tá­bornok párlz3l látogatása Idején — börtönbe vetették a francia dolgo­zók egyik nagy vezetőjét, a Francia Kommunista Párt titkárát, Jacques Ducios elvtársat. Ugyanezt a „receptet" követte az áruló francia kormány az elmúlt napokban is. Mayer miniszterelnök és Bldault külügyminiszter Wash­ingtonba készültek, hogy átvegyék gazdáik legújabb parancsalt s ugyanakkor újabb segélyért ese­dezzenek, hogy elodázzák az egyre fenyegetőbb összeomlást, tovább tudják vonszolni azt a csődtömeget, amely az amerikai utasításra tör­ténő fegyverkezési hajsza, a külke­reskedelmi tilalmak, a békeipar­ágak és a mezőgazdaság elsorvasz­tása. s a vietnámi szennyes háború eredményeként nehezedik az ország­ra. Mayerék jól tudták, hogy újabb áruláiuk é"es ellenzésre talál a fran­cia népnél, jól tudták, hogy a Francia Kommunista Párt, a CGT és a többi demokratikus szervezetek képviselői emelik fel szavukat a legélesebben a francia nép érdeké­ben. Az amerikai út előestéjén Is­mét letartóztatták André Stilt, le­tartóztatták Molino és Tollet szűk­szervezett vezetőket s parancsot ad­tak Benőit Fraehon, a CGT főtit­kára lelartóztatátára. Ezzel az aljas manőverrel próbálták elnémítani a francta népet, ezzel a fasiszta ter. rorlntézkedésscl próbálták megtörni a francia nép ellenállását. A számításba azonban hiba csú­szott. A rég! ,.recept" egyre ke­vésbbé hoz gyógyulást a fasizmus franciaországi száltáscsinálói szá­mára, Mint ahogyan a kommunista minisztereknek a kormányból való kiszorítása egy jottányival sein gyöngítette a Francia Kommunista játját fasiszta kísértétek, ahogyan tavaly májusban Ducios és Stíl elvtársak letartóztatására válaszul magasba emelkedett a francia dolgozó nép ökle — a francia nép most Is meg­bonthatatlan egységgel válaszol a kormány terrorcselekményeire. Minden Igaz francia hazafi — el­sősorban a francia munkásosztály — szivében és tetteiben visszhang­ra talált a Francia Kommunista Párt felhívása: ,,A francia kommu­nista, szocialista, katolikuspárti és más pártállású munkások minden üzemben emeljék fel azonnali erélyes tiltakozó szavukat, az általuk sza­badon megválasztott formában. Minden értelmiségi — aki méltó erre a névre — haladék nélkül Ml. takozzék a háborús gyújtogatás po­litikáját takargató fasiszta politika ellen, amely megbecstelcnítl Fran­ciaországot a világ minden demo­kratája szemében." A szociáldemokrata és katolikus szakszervezetek hiába intették .,óva„ fosságra és tartózkodásra" tagja!, kat, e szakszervezetek tagjai m CGT-hcz tartozó munkástársnikkal együtt — az egész munkásosztály egységesen, s mögöttük a francia nép! Országszerte széleskörű harci b'zottságokat alakítottak a szabad, ságjogok védelmére, a bebörtönzött haazfiak kiszabadítására. Franciaország felett magasba csa­pott a sztrájkok, tiltakozó tünteté­sek lángja. Nincs Franciaországnak olyan eldugott zuga, ahol a dolgo. zók ne juttatnák retter.thetc len el­szántsággal elnyomóik tudomására: a francia nép a végsőkig védelmezi hlvatot/ vezetőit, a végsőkig vé­delmezi szabadságát és független, ségét. A rendőrkopők százai üldözik Bé­náit Frachont — Frachon elvtárs válaszul a párt lapjában, a „l'Hu­manlté".baii hívja harcra a francia dolgozókat a kormány mceterkedé. sei elten; „Rajtatok a sor üzemek, hivatalok és üzletek proletárjai, rajtatok a sor a példaadáskan! A diktatúra számotokra növekvő nyo­mort, munkanélküliséget, szolga, ságot és végül háborút jelent. Mi azonban meg tudjuk változtatni az események menetét, mert ha egye­sülünk, ml vagyunk a legerőseb­bek." Az üzemek, hivatalok, üzletek proletárjai, a földek dolgozói, a francia haladó értelmiség — az egész francia nép válaszol a harci felhívásra: .. Nem engedünk utat a fattzmusnak!" Mayer, Biilault cs a többi haza. árulók reszketve, félve utaztak el Washingtonba. Ugy vélték, hogy ,.nagyobb engedékenységre" — több dol árra — számíthatnak majd ame­rikai gazdáiknál, ha íegúiabb fasisz? a Intézkedéseikről számolnak be. Ezek mellett a gaztettek melleit azonban most kénytelenek lesznek azt is beismerni, hogy kifelejtették számításukból a francia népet, amely — 1934-hez hasonlóan — testével, öklével, a dollárlakájok ellen vívott megalkuvást nem is. merő harcával altja el a fasizmus A legrövidebb időn belül be kell fejezni a tavaszi munkákat Szeged területén nagyon vonta­tottan haladnak a munkák. A dol­gozó parasztok közül többen hall­gatnak azokra a kulákokra, akik alattomos fondorlattal, a legkülön­bözőbb rémhírekkel próbálják lebe­szélni a parasztságot a munkák idő­beni elvégzéséről. Ennek következ­tében több olyan dolgozó paraszt van Szegeden, aki mindezidejg csak résziben, vagy egyáltalán nem vé. gezte el a tavaszi munkáltat. Pópity István Pozsonyi-utca 3 szám alatt lakó egyholdas, Szőke Pál Szécsl-itten 4 szám alatti öttioldas és Gyulai Mihály ltöszkei-út 24. szám alatti há. romholda3 dolgozó paraszt mindezidclg hozzá sem kezdtek a vetéshez. Ezek a dolgozó parasztok a kulák­ság rémhíreire hallgatnak és nem teljesítik a minisztertanács határo­zatát Ezeknek a dolgozó parasztok­nak tudniok kell, hogy a terv telje­sítése törvény. Akik peáig szabotál, ják a terv teljesítőét, azok a do'.I gozó nép büntetésével kerülnek szembe. Barna György, Csanádi-utoa 8, Csányi István Tompa-utca 9, Szálpál Pál Boszorkányazlg'l­ulca 37. Bartók Szilveszter Ti­sza Lajcs-u. 15 szám atattl dcl. go.TÓ parasztok példában dolgoz­tak a tavaszi munkák sikeréért. Súlyos mulasztások tapasztalhatók még a tavaszi munkákban kiibő és belső Bak:óban és Fertő fcrüle'én. Ezen a területen folynak legvonta­toltabban. a leglassabban a munkák. A tavaszi szántási-ve'ési munkala­tok végrehajtásának fékje ez a kör­nyék. Hogy akarnak a baktói és a fertői dolgozó parasztok aratni lés terményt szabad piacra vinni, ha nem végzik cl a tavaszi munkákat? A kulákság és a klerikális reak­ció általában szereti hangoztatni, hogy n törvény csak a kulákokat bün. tett. ha szabotálják a tavaszi munkálatok végzését, a be­gyűjtet é.i az adófizetést. Ez á felfogás veszedelmes: A dolgo n nép törvénye egyformán i vonatkozik mindenkire! Aki a ta­A hanyag, nemtörődöm do'gozó vaszi vetési tervet rzabo'álja az"a parasztokkal szemben többségben' maga és a dolgozó nép el'cntáge vannak az olyanok, akik a párt sza. Azok pedig, akik nem hajtja], végV. vara hallgatva, példamutatóan haj. 'a M nisztcrtam'cs határozatát az tottak végre a szántást, vetést bo- ' ellenség szekerét tolják és bűnös ronalas- ég a similózást. mulasztásukért a törvény elölt kell Barna István Közép-kikötősor 14, | felelniök. '

Next

/
Thumbnails
Contents