Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-26 / 72. szám

CSÜTÖRTÖK, IMS. MÁRCIUS 26. 5 MBM9 A BÉKE MŰVEI ,,A Szovjetunió dolgozói látják és tudják, hogy hatalmas hazánk új sikerek felé halad. Minden rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy felépítsük a teljes kommunista társadalmat. A szovjet nép klmeríthe. j tetlen erejébe és lehetőségeibe vetett szilárd hittel megvalósítja a kommunizmus építésének nagy ügyét : Nincs a világon o!yan erő, amely fel tudná tartóztatni a szovjet társadalom előrehaladását a kommu. : nizmus felé." • (Malenkov elvtársnak, Sztálin elvtárs temetésén mondott beszédéből^/ Hti a kujbisevi vízierbmű Lenin elvtárs 192+ban azt mondotta, hogy a kommunizmus: — szovjethatalom, plusz az egész ország villamosítása. Amikor a fiatal szovjetköztársaság dön'ő győzelmet aratott a polgárháborúban és amikor létrehozta • szocial.sta alkotómunka ragv fronlját. sok embernek úgy tünt fel. hogy Lenin elvtárs szavaj csak a távoli jövöben válhatnak valósággá" Sztálin elvlárs zseniális vezetésével dolgozó szovjet emberek hatalmas ereje, akarata. hősies munkája megteremett® a Szovjetunió hatalmas iparát, a kolhoz- és izoviiozmezőkön soha nem látott nagymennyiségű mezőgazdasági és ipari növényt termetnek és vatóraváltották Lenin elvlárs meghatározását: a Szovjetunió a kommu" nizmus és ezen keresztül a villamosítás országává lett. Sztálin elvtárs, amikor az első ötéves terv lerodményeit összegezte, beszélt az energetika terén elért hata.mas győzelemről: .,Villamosenergia ter meiése szempontjából az utolsó he* tyen álltunk. Most az egyik első helyet foglaltuk el.4' Azóta a Szovjetunió tovább: nagv sikereket ért el ezen a téren é® 1951-ben már száznégy milliárd kilowattóra villamosenergiát termeltek, 1952-ben pedig ezt a mennyiséget tizenhárom milliárd kilowattórával multák felül. Az egy év •latt cJérf emelkedés hétszer akkora. mint a forradalom előtti Oroszország egész évi villamosenergiatermelése. A felsorolt adatok azonban csak egy, már befejezett időszakát jelentik a Szovjetunió energiatermelésének, mert az új ivízierőművek még hatalmasabb, még korszakalkotóbb győzelmek biztosítói. A kujbisevi vízierőmű a Volga középső folyásán épül, nem messze Kujbisev városától. A föld- és vasbetongát áttörhetetlen falként rekeszti el majd a folyói és akkora vízgyüjtőmedencét hoz majd létre, amelynek területe sokszorosan meghaladja a Moszkvai-tenger területét A gát magasra duzzasztja a víz' felszínét. Ez éppen a középső folyásnál a legfontosabb, ahol a Volga nyáron erősen leapad és a hajók kénytelenek egy keskeny, bójákkal kijelölt útvonalon közlekedni. A gátak és víztárolók és zsilipek hatalmas hidrotechnikai alkotások lesznek. Sok munkát és sok alkotó energiát követelnek. Dc a szovjet nép bátorsága nem ismer határt. A Volga néhány év múlva megzabolázva löbb milliárd kilowattóra energiát fog biztosítani a kommunizmust építő társadalomnak. Mindkét volgai erőmű évi termelésének több. mint fele Moszkva hálózatát fogja táplálni. A feclin." ka világtörténete eddig még nem A

* •• ZZ • R InlasiV* jovo tengeri kikötője Ez a tervrajz, amelyet a „Tychnika Xalagyozsi'4 című szovjet folyóirat közölt, azt mutatja, milyen lesz a clmljan.zki tenger kikötője. A munka ebben a kikötőben teljesen gépesített lesz. A középen látható portáldaru és a baloldalon feltüntetett pneumatikus rendszerű mag-átrakodó kezeléséhez alig kell emberi munkaerő. A rajz bal alsó sarkában a kikötő diszpécserének fülkéje látható. Innen irányítják a ki. és berakodás egész munkáját. A LENIN-CSATORNA JELENTŐSÉGE A kommunizmus nagy építkezéseinek első állomása a Volga—Don csatorna megépítése volt. Évszázados álom teljesedett be 1952 május 31én, amikor a Volga és a Don habjai egyesültek. Ezzel lehetővé vált. hogy a Volgán közlekedő hajók a Don folyón ke. resztül az OzovL és Fe. k-e.'e-tengerre juthassanak. Az oro6Z történelem folyamán már számtalan kísérletet tettek, hogy egyesítsék a Volgát a Donnal. Mintegy 30 ilyen terv született meg a Nagy Októberi Forrada. lom előtt, azonban a cári Oroszország képtelen volt ilyen hatalmas építkezéseket végrehajtani. A Volga—Don csatorna megépítése nemcsal: egyszerű és szűkkörű közlekedési feladatot oldott ineg, hanem új, nagykiterjedésű komplex jelentőséget kapott. Közismert ilyen hosszú magasfeszült- Ijedés, energetika, önségíí távvezetéket. Felbecsülhetetlen tozes — ez a három egy jelentőségű a két vízierömű felépítése a Volga-környéki területek mezőgazdasági átalakítása szempontjából is. meri hatalmas területek belterjes művelését teszi lehetővé. formán fontos gazdasági terület, amely kapcsolatban áll a Volga—Don csatorna eszméjével. A Szovjetunió térképén 180 km hosszú és 30 kilométer széles új lenger született; a Cimljánszkájai víztároló. Viharos időben hullámainak magassága eléri a 3 métertA veszélytelen hajózás érdekében menedék.kikö. töket építenek, a csendes öblökben védett mólókat lefessenek. A víz a zsilipeken keresztül fokró'-fokra emelkedik 44 méter magasságra a Don szintje fölé. Áthalad a vízválasztó gerincen, majd a zsilipeken keresztül ismét lépcsőzetesen leereszkedik a Volga szintjére. Igy tehát a vízilépcsőkön át a hajók eljutnak a Votgá. tói a Donhoz és vissza. Elhozzák a volgamenti és kámai fát és egyéb árucikkeket a Donhoz, a Fekete-tengerhez, elvi. szik a donyeci szenet, fémet és egyéb iparcikkeket. mezőgazdasági termeivényt a Volgához. A cimljánszkájal tenger megfelelő nyomást biztosít olcsó villamosenergia előállításához is, mellyel lehetővé válik a mezőgazdaság komplex víl'amosítása. Döntően nagyjelentőségű az a ha. fás is, melyet a Volga— Don csatorna megépítése jelent: az önlözés segít, ségével mintegy hárommillió hektár földet tesz termékennyé. E területeket azelőtt a száraz szelek aszályos vidékké változtatták. A föld domborulati viszonyai lehelövé teszik, hogy ez a hatalmas terület öntözése ter. mcszetes lefolyású csatornák segítségével történjék. A donj és a volgai síkság erdősítése a Szovjetunió európai részének déli vidékén az egész éghajlatot megvál. toztatja: az éghajlat ezen a vidéken enyhébb, „edvdúsabb lesz. Gyapotés riz3Ültetvények, virágzó szőlők, gyümölcsösök, az állattenyésztés fejlesztését elősegítő gazdag, dús legelők jellemzik majd azokat a helyeket, amelyeken az utolsó ötven év alatt az aszály és a száraz szelek oly sok izben pusztították el az emberi munka gyümölcsét. Itt h kommunizmus ha. talmas művében öltött testet a párt bölcsessége és állhatatossága, a Komszomol fiatalos munkaheve. A csatorna építése során legújabb tech. nika minden vívmányát felhasználták, llyképpen úrrá lettek minden nehézségen. nEgyetlen állam sem, a szovjet állam sem képes teljes erővel kifejleszteni polgári szükségletekre dolgozó iparát — mondotta Sztálin elvtárs a Pravda munkatársával folytatott beszélgetése során —, olyan építkezéseket kezdeni, mint a volgai, dnyeperi, amu. darjai vízierőművek, ame. lyekhcz több tízmilliárdos költségvetési kiadások szükségesek, nem képes a tömegszükségleli cikkek rendszeres árleszállításának politikáját folytatni, amelyhez ugyancsak a költségvetések tízmilliárdjai szükségesek, nem képes százmilliárdokat fektetni a német megszállók állal szétrombolt népgazdaság újjáépítésébe és ezzel együtt, ezzel egyidejűleg megsokszorozni fegyveres erőit, fejleszteni ha. dipiarát." A Szovjetunió minden népe nagy tanítójával együtt így érez és így gondolkodik. Virágzó földdé változik a Kara-Kunt sivatag Virágzó élet fakad a Kara-Kun; sivatagban. A világ leghosszabb csatornáját ássák itt, az 1100 kilométeres Turkmén Főcsatornát, amelyből nagy öntöző és vízellátó csatornák ágaznak majd el. Ezenkívül körülbelül 1000 kilométer hnsz. szú csővezeték juttatja majd el az életetadó vizet az üzemekhez, kolho' cokhaz, lakótelepekhez. Tahiw-Tas leerületében as AmuDarja vize már megindult a csatornán a pusztaság felé. A víz kék szalagja néhányszáz méternyire be. hatolt a sivatagba. A nagy munka egyre gyorsabban halad előre. Szí' vókotrók, exkavátorok, bulldózerek, talajgyaluk vágnak utat a víznek a sivatag homokjában, — Nem, könnyű feladat a siva. tagban dolgozni, de mi, szovjef emberek vagyunk és swm ijedünk ineg a nehézségektől — mondja Vaszilij Fjodorovics Beljakin exkavátorkezelö. Beljakin elvtárs kiváló munkája alátámaszja szavait. Nemrégiben például kemény, sziklás talaj került az exkamátor útjába. A gcp csak robbantás után folytathatta munkáját ezen a helyen, Beljakin elvtárs azonban még így is kimagasló eredményt ért el. Az építkezésnél jól ismerik Vtr szilij Prokopenko és Turgut Iiiriszov exkavátorkezelöket is, akik állandóan kétszeres normát teljesítenek. Nyikolaj Krasziwscsekov, Vlagyimir Szkljarov talajgyalugépé&zek és az éptflcezés más dolgozót is jóval túlteljesítik tervelőirányza. taikaf. Az építömurikálatok frontja napr ról-napra szélesedik. A szovjet emberek ki (art6,rn nyomulnak előre a sivatag mélyébe. A .JSzredazgidroszttoj44 élenjáró építkezési részié, gein tavasf 50—60 • lométert nyomultak előre nyu- > - felé. Idén az épi ők új támas-9-Ht-okat létesítenek. Ezek a támaszpontok TahiaTastól már 150—170 kilométerre lesznek nyugat jelé, Egyre közeledik az a nap, amikor a vízz l itatott Kara-ICum siwr tag Sztá. n elvtárs kezdeményezésére, a szovjet nép akaratából dúsan termő földdé változik. \ két csatorna kereszteződésénél A Turkmén Főcsatorna útvonala Tahia-Tastól nem messze keresztezi a hatalmas, már meglévő Szovjef Jab csatornái. A tervezők úgy határoztak, hogy a SzovjetMab vizét vasbeton alagúton keresztül a Turkmén Főcsatorna medre alatt vezetik ál. A kéi cscttorna kereszteződésénél most készítik elő ennek a nagy vizépUke zésnek a munkálatait. Abból a célból, hogy a csatorna vizét átvezessék a Turkmén Főcsatorna alatt, 15 méter mélységben három., egyenkint 200 méter hosszú vasbeton alagutat készítenek. Az átvezetés munkálatait a terv szerint még idén befejezik. SZÁMOK ÉS TÉNYEK Az új szovjet vízierőművek a legnagyobbak a világon A kujbisevi, sztálingrádi, kahovkai, cimljanszki vízierőművek, valamint a Turkmén Főcsatornán épü" lő vízierőművek egész teljesítőképessége 4.220 000 kilowatt Évi termelésük 22,5 milliárd kilowattóra. Fz tizenegyszer annyi, mint amennyit a forradalom előtti Oroszország összes erőmiivel szolgáltattak, majdnem egyenlő Olaszország, Svájc és Svédország összes erőműinek termelésével, s húszszor annyi, mint Anglia összes vizierőműveinek termelése. Vintcr akadémikus számításai szerint az új vízierőművek összes teljesítőképessége négyszer ak. kora, mint a következő délamerikai országok összes működő vizierőműveinek teljesítőképessége együttvéve: Argenttna, Bolívia, Brazília, Venezuela, Columbia, Paraguay, Peru, Uruguay, ChVe és Equador. • A kujbisevi és a sztálingrádi vízierőművek lesznek a világon a legnagyobbak. Mindegyik kétszer haladja túl az Egyesült Államok legnagyobb erötnü" veinek a Grand Cooleynak (972 ezer kilowatt) és a Boulder-Damnek (1.030.000 kilowatt) — a teljesítőképességét. Mindkét volgai erőmű 50 százalékkal több vÜlanyenergiál szolgáltat, mint amennyit 1938-ban a Szovjetunió összes erőművei termeltek, • A kahovkai vizierőmű évenként egy milliárd 200 millió kilowattórát fog tcrmc'nl. Ez csak valamivel kevesebb, mint a cári Oroszország összes nagy erőműveinek termelése s a felét teszi ki az egész mexikói clcktroipar háború előtti termelésének. A cimljanszki vizierőmű teljesítőképessége (160 Wrtt kilowatt) a Volhovsztroj megállapított teljesítőképességének báromszorosával egyenlő. Annakidején a volhovi erőmű üzembehelyezése lehetővé tette a leningrádi iparnak, hogy évenként '>00 ezer tonna nagy távolságból szállított üzemanyagot meglaka. rítson. • A gorkiji vizierőmű termelése több, mint egy milliárd kiloivallórát tesz ki évenként. Ez az erőmű látja el energiával a szomszédos körzetek iparát és a mezőgazdaságot. Az erőmű összes szolgáltatása körülbelül háromszorosan fogja túlhaladni az összes svédországi hőerőművek 1943. évi energiatermelését. • Gigászi vízierőműveink öt év alatt épülnek fel. Fz példátlanul rövid idő a nemzetközi vízépííészet gyakorlatában. A legnug.vobb amerikai erőművet, a Colorado folyón lévő Bouider-Dum-ot már több mint negyven év óta építik, de a teljes kapacitását még ma sem érte el, A Columbia'folyőn tervezett Grand Coolcv araerikai vízierőmű min'íegy húsz év óta épiii s még ma sem készül* cl teljesen. • Ha hőerővel annyi energiát akarnánk termelni, mint amennyit az új erőművek szolgáltatnak, akkor a hőerőművekben minden évben 22 millió tonna üzemanyagot kellene elégetnünk. Ehhez hozzá kell adnunk azt a körülbelül 20—2o" millió tonna üzemanyagot, amelyet az uj vízierőművek energiája az ipar és más népgazdasági ágak villamosítása következtében felszabadít. Az évi szénmegtakarítás tehát összesen 40—45 millió tonnát fog kitenni. Ez a Donmedence forradalom előtti széntermelésének majdnem, kétszerese, Város épül a sivatagban A Turkmén Főcsatorna legnagyobb építkezése az Amu-Darja partjánál épülő tahia-tasi vizierőmű. Innen indul majd el a széles ár. ban hömpölygő folyó új medrébe, a homoksivatagon keresztül a Kaspú tenger felé. A homoksivatag közepén 1951 nyarán láttak hozzá Tahia.Tas epítéséhez. Ma már a homoktenger helyén gyönyörű város körvonalai bon lakoznak ki. Tahia.Tus újonnan épült vasútállomásira naponta érkeznek gépkocsikkal, építőanyagokkal megrakott vonatszerelvények hozzák a Turkmén Főcsatorna és az új város építésének nyersanyag", jáit, gepett. — Képünk a tahia-tasi kiköiőben épülő hatalmas portái, darut mutatja be. 1 JÉ