Délmagyarország, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

4 VASÁRNAP, 1953. FEBRUÁR 15 Anyanyelvi oktatásunk helyzete Az anyanyelvi oktatás szívügye szocialista közművelődésünknek, mert a nyelv a gondolat kifejezője, a _ gondola t anyagi burka, a munkára, a társa étere szerve/és esz. köze, a harc és a haladás fegyvere. A nyelv telte lehetővé nz emberek számára, hogy kifejlesszék gondolkodási képességüket, megszervezzék u társadalmi termeiéit, sikeres küzdelmet folytassanak a természet erői ellen és eljussanak a haladásnak mai fokára, A burzsoá pedagógia, a Horthykorszak közoktatása elhanyagolta uz anyanyelvi oktatást, s cz a lebecsül'.'; tovább folyt még a felszabadulás u'á-n Is, egészen 1950-ig, a pedológia megszüntetéséig. Az alsó ós középfokú iskolákban mcchi' tij'kus módszerű volt az anyanyelvi tanítás: a nyelvi formákat bemagoltatták, e gondolati tartalomtól elszakították, ezért a gyermek ólote csupa gyötrődés volt a sivár nyelvtani órákon. A helyesírást som nyelvünk szerkezetének ludatogítása által tanítót. Iák, hnnem minden magyarázat nélkül másoltatlak. Azt mondották, hogy a helyesírást csak az tudja megtanulni, akinek van hozzá érzéke. A középiskolák alsóbb osztályaiban többnyire csak az idegen nyelvek tanításánalt kedvéért foglalkoztak a magyar nyelvtannal, legtöbbször helytelen, indoeurópai Akadémia ia állandóan foglalkozik az anyanyelvi oktatással és készül az új, korszerű, tudományos leíró magyar nyelvtan is. — Milyen régóta kívánják ezt már a nevelők; végre most, a szocializmus építésének korában elkészül. Nagy gonddal szerkesztik az ú| helyesírási szótárt is. — A KM vezetésével állandó továbbképző tanfolyamok vannak általános iskolai nevelők és szakfel ügyelök részére: ezeknek hatására máris megjavult az anyanyelvi oktatás, A minisztérium igen sikerült konferenciát rendezett a mult év vég'n Budapesten, ahol a vitaindító előadás, meg a hozzászó. Iások alapján megállapították a hibákat és mégjelölték a javulás útjái. Az egyetemeken és a főiskolákon is kedvező viszonyok között folyik az új magyar-szakos tanárnemzedék nevelése. A nyelvészeti órák számát felemelték, a nyelvtörténeti e]ö. ndások megszaporodtak, és megindultak a tudományos körök is. Szocialista társadalmunk nagy gondot fordít a fogalmazásra^ a jó stílusra és a nyelvhelyességi kérdésekre is, hogy a magyar társadalomnak megmutassa a közérthető, világos és szép nyelvi alakokat és elvesse a homályos, érthetetlen és ezért helytelen kifejezéseket. Emel. leti persze fel kell tárnunk magyar nyelvünk minden szépséget Is; ragadjunk is meg minden alkalmat, hogy nyelvünk rendszerének, kife. nyelvszemlélet alapján; u felsőbb | joző erejének gazdagságát tudataosztályokban pedig híre-nyoma seniisítsuk, mert ezáltal hazafias neve volt a magyar nyelvtannak, érettségin anyanyelvi kérdés föl sem merült soha- Tartalmatlan frázisokat hallgattunk, soviniszta jellegű nyelvtlsztogntó áramta tal találkoztunk, de anyanyelvünk oktatása megjavításának ügyében nem tettek semmit Ma már, Sztálin elvtárs zseniális nyeiviudományi munkáinak megjelenése titán egészen más a helyzet. A sztálini mű, nemcsak azt mutatja meg, hogy milyenek a marxista nyelvészet alapjai, hanem azt is, milyennek kell lennie az eredményes anyanyelvi oktatásnak. ,.A nyelv, — mondja Sztálin — minthogy lüjzvetlen kapcsolatban áll a gondolkodással, regisztrálja és szavakban; szavakból fűzött monda tokban lerögzíti a gondolkodás munkájának eredményeit, az ember megismerő tevékenységének vívmányait és így lehetővé teszi a gondolatcserét az emberi társadalom, ban." — Ebből az következik, hogy az anyanyelvi oktatáskor a nyelvi kifejczésformákkal együtt kell tudatosítani a megfelelő gondolati tartalmat, e a mondatszerkezet elemzésekor a nyelvi ezerkezet fonalán kell követnünk u gondolkodás útját, E sztálini útmutatás szerint haladva anyanyelvi oktatásunk termékeny lesz, gondolatébresztő, eszmél, telő, eleven, életes. A sztálini tanítás alapján folyó anyanyelvi oktatás sokasom lélekölő, unalmas és csömürítő. A gondolat és nyelvi forma egységének szemléltetése állal örökre számüzzük nyelvtani őrá. inktól a felületes magolást, helyei te az elmélyülő gondolkodásra neveljük rá gyermekeinket, önálló véleményalkotásra késztetjük, világosan, szabatosan és szépen beszélő emberekké formáljuk őket, A gondolkodásnak és nyelvi klfejezésformájániak, a mondatnak egységben szemléltetése még nem történt meg anyanyelvi oktatásunkban, de az első útmutató gondolatok már felmerültek ezzel kapcsolni ban az első nyelvtani konferencián — a mult év végén — és mások is tat ok már erre kecsegtető kísérleteket a gyakorlatban. Ha majd monda'elemzéskor nemcsak azt szemléltetjük, hogy mi az alany és mi uz állítmány, hanem a szószerkezetek egymással váló kapcsolatát, láttatjuk, s e+zei együtt a bancsúly,' a hanglejtés és a szórend gondolatábrázoló szerepéi megmutatjuk, akkor ntár a gondolkodás útját követjük a mondataükotás nyelvi kifejezőeszközeinek vizsgálata által, A gondolkodás és a nyelvi kl. tejezésforma együttes szemlélete közelebb hozz la majd egymáshoz a nyelvet, a nyelvtant és az: irodalmi alkotásokat. Az irodalom kifejezőeszköze, az irodalmi nyelv, az író monitanivalóját közli szép formában. A gondolat legtisztább, legvilágosabb nyelviéi; tükröződ'sél nagy írók 03 költők alkotásaiban láthatjuk legjobban: vegyük tehát nyc'vUini példáink egy rá;zét nagy költ ünk és íróink műveiből. Nyelvünk szerkeze ének megismertetése s a szerkezeinek a gondolattal való dialektikus egységben láttatása, az írásbeli és szóbuli kifejezésmód legmagasabb fokúnak elérése: cz a legfőbb célja, a mi anyanyelvi oktatásunknak legalsó és legfelső fokon egyaráni. Ma már a Magyar Tudományos lést is végzünk. Jól és szépen mondja Kovács József elvtárs, a Szabad Nép mullévi, december 11-i számában: „Az elmélet és a gyakorlat hiányos kapcsolatából, a tanítási órák mereven iskolás mód. szeréből következik, hogy pedagógusaink még nem használják fel eléggé a nyelvtan tanítását a hazafias nevelésre. Nem mutatnak rá nyelvünk szépségére, gazdagságára, nagyszerű kifejező erejére, hajlékonyságára, — nem keltik fel a szenvedélyes szeretetet anyanyelvünk iránt. Anyanyelvén mondta el népünk ezer éven át örömét, fáj. dalmát, mélységes keserűségét, a lázadás dühét, a szabadság vágyát és reményét, ezen a nyelven — íróink, költőink ajkán — úgy szólalt meg a haaa, hogy hangját hallva, mindég beleremeg a szívünk. En. nek a nyelvnek csiszolása, védelme történelmünk folyamán nem egyszer egyet jelentett a haza, a fiig. gettenség védelmével. Ha -a pedagógus megérti és tanítványaival ís megérteti ezt, akkor az anyanyelv tanítását o hazafias nevelés fontos eszközévé teszi. Pedagógusaink akkor használják fel jól a nyelvtanórákat a tanulók hazafias nevelésére, ha a nevelőről a gyermekekre az anyanyelv törődő szeretete sugárzik, ha az anyanyelv okaatását a lelkesedés hatja át," Az anyanyelvi oktatás az utóbbi időben már eredményesebb volt, ezt szakérettségiseink készültsége is mutatja; az egyetemen ugyanis sok. szor jobbak az ő nyelvtani ismerete.ik, mint amilyenek a középiskolákban végzetteké. De ez egyúttal a középiskolákban itt-ott még meglévő helytelen, lebecsülő felfogást is érzékelteti a nyelvtani oktatás iránt. A további javulás ezen a féren biztosan megtörténik, mert pártunk, kormányzatunk, iskoláink, az egyetemek, nz Akadémia és a pedagógusok az anyanyelvi oktatás megjavítását akarják. Ebben az egyirányú nkaraii törekvésben van anyanyelvi oktatásunk további fejlődése biztos sikerének záloga, eb. ben rejlik a szocializmus építésének is az ereje. Nyíri Antal A SZOVJET FILM ÜNNEPE Igy készült a „ JeíenltasRek munkára Csongrád megye férfi dolgozói Vasútépítő munkára jelentkezhet-1 minden munkahelyen van főzési lenek Csongrád megye 18—50 év közötti férfi dolgozói a budapesii MÁV Vasúiépítő Vállalathoz. A munka nem -nehéz, mivel ma már a vasútépítés nagy részben gépe. sílve vun- A munkások teljesítmény-' .bérben dolgoznak- Átlagos havi ke. reset 650—850 forint. Minden doh gozó a munkába lépéstől kezdve hetenként egy ingyenes haza és visszautazás! jegyet kap. Egészséges, tiszta szállások biztosítják a pihenést A vállalat a dolgozók kérésére étkezési konyhát állít fel. Egyéb-ként a munkavállalóknak hetőségük, A pécsi szénbányákba is tovább tart a jelentkezés- Itt a fizetés 800 forintnál kezdődik. A bányamunkára jelentkező férfiak teljesen díjtalanul egy o'töny munkaruhái és egy rend alsprah&t, bakkancsot kapnál; és évenként 40 mázsa szénjutlatástFérfi és női munkásokat szerződ, telnek megyénk mezőgazdasági szocialista nagyüzeméi: az állami gazdaságok. A munkahelyek iránt ér. deklődni lehet a községi, járási, városi és megyei tanácsok Munkaerő Tartalékok Hivatalánál. Hétfőtől új gyorsmotorvonat járatot indítanak Budapest—Szeged között Az államvasutak vezérigazgatósága közli: február 16-tól, liétfötő] új gyorsmotor.vonatot indítanak Budapest—Szeged között. A gyors. •«< I. TI avat kavar a síró szél a belgrádi városszélen. Alig virrad, hó világit, nem sápad a hold az égen. Valahol egy kapu reccsen s kilép rajta két kis árnyék. Elindulnak... Hová mennek? Gyársziréna nem kiált még. Hová mennek? S kik, milélék? Egyik asszony, másik gyermek. Munkába megy mind a keltő, de az urak még hevernek. Gyorgyevicsné meg Ivánka méteres nagy hóba gázol, s az asszonyka egyre mondja: — Siess, fiam! úgy nem Iázol. Mintha magát vigasztalná, hiszen néki sincs kabátja. Nem futja rá, kenyérre kell az a rongyos pár dinárja. — Gyere, Ham, gyere — mondja századszor is már az asszony — nemsoká' a gyárhoz érünk, meg kell addig, hogy virradjon. Kocog Iván anyja mellett, télig alszik még az árvu. Meleg könnye odafagyott, ahogy pergett az arcára. Aludnia kéne otthon, meleg szoba, puha vánkos, s reggelire jó tejecske illene még kiskorához. S fagyos, hóval-lödle úton lépked anyja lábnyomába Nem maradhat maga otthon, tél ült be a kisszobába. Így kiséri édesanyját minden reggel a gyárig. Aztán megy az iskolába, s hogy ne Iázzon, tut odáig. S mint ahogy már annyi reggel, — cellaszínü, szürke gyárnál — most is szépen elköszönnek: „M orma..." — Fiam, esie várjáll motor-vonat Budapest Nyugati pályaudvarról 7.07 perckor indul és a Nyugail pályaudvarra 22.42 perc. kor érkezik vissza Szegedről Szaqedcn február dik meq a Szovlei Film ünnepe a „Feledhetetlen 1919" című hatalmas szovjet filmalkotás be mutatósával. A film készítéséről Cslaurell, a forgatókönyv társszerzője és a film rendezője ..A •örlénclcm lapjai" című cikkében a többi között a következőket irja: A „Feledhetetlen 1919" című ^ filmben a Moszfilmstudió művészi kollektívájával a Szovjet Ha. talom első éveihez fordultunk témáért, ómkor hazánk u háború utáni pusztulás nehéz idejét élte. külső ós belső ellenség vet'e körül és meg kelleit védenie a szabad élethez való joigát. A forgatókönyvi munkát a történelmi anyagok pontos tanulmányozás® előzte meg; ennek következménye a dokumentumszerű és idő. rendi pontosság. Legelőször is meglátogattuk az események színhelyét, Pétervárt, a Balti tengerpartot; megtekintettük a Krasznaja-Gorka erőd kazamatáit. ahová a forradalmár harcosokat bezárták a fehérgárdisták, ti ogy még jobban jellcmezhes. " süilc a kort és hogy bemutathassuk a nézők előtt az összeesküvések lés lázadások értelmi szerzőit, az események földrajzi keretét kiszélesítettük- A film bemulatja Párizst és az 1919.es Versailles! konferenciát, ahol az antant hatalmak vezetői hazánk képviselői jelenléte nélkül óhajtották megoldani az „orosz kérdést". Egyik jelenet elvisz bennünket Londonba, az angol kormány vezetőihez és vezérkarához. A film sok jelenete a forradalom, előtti Pétervár munkásnegyedeiben játszódik le. Harminc év alatt azon. ban felisniierlueietlenül megváltozott a város. Hosszú és sz-orgos kutatás után végre találtunk egy régi házat, mely megfelelt követelményeinknek. Ügy határoztunk, hogy felhasználjuk felvételeink hátteréülAmikor azonban három hét múlva ennek a jelenetnek a felvételére került a sor, a rozzant ház helyén már egy frissen bev-akolt épület állt amelynek a lakók igen örültek, dé ami bcn-nünké\ filmeséket, igen elkeserített. \/f ás útat kellett választanunk — meg kellett teremtenünk a hajdani Pétervár egyik szögletét — FELEDHETETLEN 1919" című film I8án kezdő- „maszkíroznunk" kellett az utcákat és épületeket. A kerület lakói egy. szcrceak csodálkozva látták a gáz. lámpákat, a macskakövekkel kira. kott utcákon járkáló szegényesen öltözött embereket.. < igy folytak i azoknak a jeleneteknek a felvételei, melyek a régi Péíervár munkásine. gyedében játszódnakNagy sikerrel eleveníti fel a film r •.•égi pétervári üzem, a Putyilov „.„vek területén lejátszódó eseményekot. Van filmünkbon egy jelenet, amely Sztálin elvtársnak a Pu. tyilov gyár munkásai előtt tartott boszédéről szól. Ügy döntöttünk, hogy ezt a jelenetet nem a filmstúdióban vesszük fel, hanem magá. ban a gyárban. Meg is érkeztünk oda. Százával jöttek hozzánk az em. berótt és felajánlották segítségüket. Régi munkások, akik résztvettek Pélervár 1919-es védelmében, arról beszélteik, amikor Sztálin elvtárs megérkezett- a gyárba és emlegették a gyűlésen tartott beszédét. Visszaemlékezéseik nagymértékben támo. gattak bennünket, ennek a történelmi eseménynek a felelevenítésében. Az 1919-es gyűlés részvevői, akiket a nézőik ebiben a filmben látnak, nem színészek, hanem a gyár munkásaifelvételi csoportunk három hő• napot töltött a Balti Flotta hajóin. A Balti vizelten újból ..lejátszódott" az 1919-es tengeri ütközet, melynek következményeként • külföldi hajóhad kénytelen volt visszafordulni és menekülni. A filmeseknek meg kellett szokniok a tengeri szolgálat nehézségeit. A felvételek végén már mindnyájan könnyedén szaladgáltunk a kö'élhágc.són és magabiztosan jártunk hajóról-hajóra viharos időben is és a tengeri csatáik részleteiben, könnyen eligazodhattunk. FelbecsüL hetetlen értékű segítséget nyújtottak nekünk a Balti Flotta parancs, nokai ég matrózai. t1 elelőssegtöljes és bonyolult volt a munka, amelyet ezen a filmen végeztünk. Ha hazánk törté, netémek dicső lapjai megfilmesítésével végzett munkánk visszhangra talál a nézők között, mindannyian, a film összes alkotói — nagyon boldogok leszünk. Kedvezményes községi mozibérlet váltható a Szovjet Film Ünnepe alkatmából bemutatott filmekre Számos helyen felmerült az a kívánság, hogy a községekbe MOZIBÉRLET.et vezessenek be. A kérést az indokolta, hogy a községekben számos egyénileg dolgozó paraszt, kisipari szövetkezeti dolgozó nem tud részlvennl o csoportos mozilátogat-ásiban Most a Szovjet Film Ünnepe aL knlmából teljesül a községek dolgozóinak kérése. A községi MOZIBÉRLET február 18-tól .április 30-ta érvényes. Igy a bértetfüzet tulajdonosa a Szovjet Film ünnepe alkalmából bemuta. tásra kerülő kiváló filmeket kedvezményes áron nézheti meg. A 12 szelvényt tartalmazó bérletfüzet ára 1.50 forint. A MOZIBÉRLET tulajdonosa így 12 alkalommal válthatja meg normál filmszínházakban 2.5Ó forintért, keskenyfilmszínházakban 2 forintért a legjobb helyre szóló mozijegyet. Jelentős kedvez, ménye a bérletnek az, hogy minden filmhez szombat és vasárnap is érvényes 'és hetenként 2 szelvény is beválthatóIVANKA - Dtei az ifjűiáqiiak IRTA: LODI FERENC V' tut Ivánka, hideg űzi, ^ két nagy utca meg egy szűkebb zárja, el az iskolától, amíg oda bekerülhet, ilyen korán nincs fönt még a tanító se, csak a szolga, Sz'eván bácsi, kinek segít, mert rokkant és sok a dolga. Ma is segít, s beszélgetnek. Szteván bácsi mesél hosszan. Hatvan éve megtörte már, megtört teste a dologban. — Csúnya világ ez a mai... — szól rekedten s köhint egyet, óvatosan hátra is néz: a lalak lón nem túlélnek? .— — Nem htttem. hogy öregségem tarka ősze ide vezet, ahol áll mcsl ez az ország: megloptak, mint a gyermeket. Hiába volt hát az élet és a munka meg a harcok? Szegény apád — vegvél példát — a végsőkig hogy kttartott! Apád — s itt már susogóra lógja hangját — odaveszett. Negyvennégyben elárulták s kivégezték a németek. Anyád is csak úgy menekült, te még akkor pályás voltál, elbujtattuk kopók elől velünk-írzö szomszédoknál. Hangja reszket, érzik a szón, hogy a szíve súgta néki s szeme tüzét Ivánéval pillanatra Összeméri, öreg lelke megérezte: a liúban sebet tépett, e önkéntelen másia vitte gyorsan átal a beszédet: — Olyan cz a lanttá is, mint az egér, kicsi, szürke. Pedig nála senki jobban nem éhesebb a betűre. Olyan ez tán, mint apád volt csupa lélek, s keveset szól, de én látom, annál jobban, mir.t a vulkán, legbentebb torr. Kabátja is kopott, elnyűtt, kevéssel jobb, mint az enyém, pedig szabó iia.... dehát nem lehetett más, csak szegény. Sokban olyan, mint mi, erre ... peremen él, városszélen, törte magát, sokat tanult, kevesebbje van, mint nékem .., Ertsz ugye? No, megyek, iiam, nyolc leié jár már az óra. I;a tudsz, holnap gyere újra jóbaráti, tiszta szóra. C mintha bor lelt volna szava, ^ megittasul1 Iván tőle. Nem is tudja hamarjában, hogy józanul ki belőle. Leül, s hallgat A teremben senki nincs, de Jurics Rád betoppan nagy dirrel-durral: gazdag gyerek a javából. Majd kicsattan piros arca, jó bundája finom áru. Mozdulata milyen biztos, ahogy veti le magárul. Attán leül Iván mellé s nevetve szól: — No, öregem, máma biztos jobban megy már az a vacak történelem. De csak súgj, ha elakadok . .. délután, ha eljössz hozzánk. lopok neked pénzt is, ha kell: mi volna, ha nem is lopnánk? Iván szólna, tiltakozna, de mar jön a többi gyerek, — tarkák, mint a származásuk — S el is maradt a telelet. Zsong az osztály, mint a méhes, de a csengő bcleberreg s elül a zaj, a tanttó megjött, mint ki otthont lelt meg. S néhány percnyi csend után a kérdés csattan Jurics Rádon, — milyen balog, sehogy se jut túl az első királyságon. S bököd jobbra-balra, makog: — Súgj, Iván! — s a szája reszket, s Iván súgja, hogy a király itt meg itten csatát vesztett. — Jurics Rádót kérdeztem én nem téged... — igy a tanító, s kedvesen néz Ivánkára, de azért a szava tiltó. — Nem megy? Nahát, ilyen csodát! Ismctetten ma sem tudja . ., Legalább a királyokat illene, hogy megtanulja. Könyve is van, ni, hogy ragyogI Gyűrcllen, mint jó ruhája. Ivánnak még könyve sincsen. az anyjának nem telt rája... S mondaná a tanító még; dehát minek? Annyit érne, mint a talra borsót hányni: Jurics nagyúr csemetéje. — Majd az apám bejön holnap ... — szól helykén most Jurics Rádó — — Minek? — kérdi a tanító — Csak szamár lesz a fiából' S Jurics vörös pulykc-göggel leül, többet nem is szólhat Kis ideig úgy ül, min1 ktt jobbról-balról megpotoztak. De gyorsan száll a haragja s Ivánkának odasúgja: _ Iskolából gyere hozzánk, k--sz ebédel, taníts újra! (Folytatjuk)